Vil�gkorm�ny: bestia a neved!
Tot�lis, kaotikus alvil�gi v�ltoz�sok
("Michael" foly�irat k�l�nlenyomata, 1101 Principale St. Rougement, Que, Canada.)

Minden emberre kiterjed� teljes ellen�rz�st fognak megval�s�tani a fi�k�zlet n�lk�li bankok �s a mikrocsipek a vil�gkorm�ny uralma alatt a "666" alkalmaz�s�val.

A komputerek, robotok, elektronik�k �s mikrocsipek kor�ban vagyunk. Ezek olyan gyorsan fejl�dnek, hogy alig lehet v�ltoz�sukat figyelemmel k�s�rni.

Egyes mag�ntulajdonban l�v� bankok t�rv�nytelen�l �s b�n�s m�don p�nzt �ll�tanak el�. Nem el�gg� k�ztudott, hogy korm�nyaink mag�nbankoknak adt�k �t a nemzetek p�nz�nek teljes k�r� el��ll�t�si jog�t. Ez az emberis�g t�rt�nelm�nek legnagyobb sz�lh�moss�ga. A bankok a p�nzel��ll�t�s kiz�r�lagos jog�val a nemzetek vagyon�t magukhoz tudj�k ragadni �s �gy korm�nyainkon ellen�rz�st gyakorolnak.

Ez a helyzet Kanad�ban 1913 �ta, amikor az alkotm�ny figyelmen k�v�l hagy�s�val elfogadt�k a "Bank t�rv�ny"-t. Ebben a t�rv�nyben megadt�k a mag�nbankoknak az eg�sz nemzet p�nz el��ll�t�si jog�t.

Ugyanebben az �vben az USA-ban is �tvette a p�nz el��ll�t�s ellen�rz�s�t a Federal Reserve Bank - egy mag�n r�szv�nyt�rsas�g - a n�p hozz�j�rul�sa n�lk�l. (A szerz� megjegyz�se: ha valamivel m�dos�tj�k az alkotm�nyt, n�pszavaz�s sz�ks�ges. Ez nem t�rt�nt meg.)

Ezek a nemzetk�zi bankok az IMF-el (International Monetary Fund) kezelik a doll�rok billi�it, �s a nemzetek, v�llalatok �s egy�nek f�l�tti �let-hal�l hatalmat kez�kben tartj�k. A semmib�l el��ll�tott, k�lcs�nadott p�nzek behajt�sa az � d�nt�s�kt�l f�gg.

Majdnem mindig �k az okoz�i fogyaszt�k, v�llalatok, nemzetek cs�dbe jut�s��rt m�g akkor is, ha ezek nagyon kem�nyen dolgoztak boldogul�suk�rt.

A csal� glob�lis p�nzemberek azt �ll�tj�k, hogy ezek a cs�d�k a recesszi�nak �s a gazdas�gi kr�zisnek k�sz�nhet�k. Arc�tlan m�dja ez az emberek r�szed�s�nek. Mennyire becstelen, nevets�ges �s felh�bor�t� ez! K�pzelj�k el, Kanad�ban �s az USA-ban l�v� p�nz 96%-�t ezek a mag�n r�szv�nyt�rsas�gok, azaz bankok �ll�tott�k el�.

A pap�rp�nz t�rv�nyes fizet�eszk�z - az elektronikus illeg�lis.

A bankok most elektronikus p�nzrendszert fejlesztenek ki, hogy a pap�rp�nzt �s a csekkeket megsz�ntess�k.

Az �j p�nzrendszer r�szei a k�vetkez�k: elektronikus k�rty�k (smart cards), fi�k�zlet n�lk�li bankok, ATM g�pek, teljes komputeriz�l�s. A banki tev�kenys�g telefonon, telev�zi�n, komputereken fog v�gbe menni, a glob�lis gazd�lkod�s pedig az Interneten kereszt�l az eg�sz vil�gra vonatkoz� korm�nyz�s elk�pzel�sei szerint.

A bankok azt fogj�k mondani, hogy a versenyk�pess�g fenntart�sa �rdek�ben alkalmazkodniuk kell az �j ir�nyzatokhoz, ez�rt fi�k�zlet n�lk�l bankokat m�k�dtetnek �s beolvadnak egym�sba, mik�nt ez szinte naponk�nt t�rt�nik vil�gszerte. �gy, ha nem akarsz alkalmazkodni az �j rendszerhez, ha nem akarod a banki m�veleteket komputeren vagy telefonon int�zni, ha nem akarsz mikrocsip k�rty�t haszn�lni, lehetetlen lesz bejutnod a bankba �s hozz�f�rni a sz�ml�dhoz. Ez az �j p�nz�gyi rendszer illeg�lis, nincs t�rv�ny, amely felhatalmazza a bankokat, hogy a p�nzt, amit az emberek orsz�gukban haszn�lnak, megv�ltoztass�k.

"Akik ellen�rzik a p�nzt �s a hitelt, azok ellen�rzik �let�nket is, annyira, hogy ellen�kre m�g l�legzetet se mer�nk venni", �rta XI. Pius P�pa (Quadragesimo Anno, 1931). A bankoknak ez az ellen�rz�se az�ta tov�bb n�vekedett, �s a mikrocsipek bevezet�s�vel v�lik teljess�.

A bankok jelenleg az elektronikus k�rty�t szorgalmazz�k, de az elveszt�s es�lye itt is fenn�ll. Ez�rt �k nemsok�ra a v�gs� megold�ssal fognak j�nni: az emberek szem�lyesen legyenek �sszek�tve k�rty�jukkal, �gy semmif�lek�ppen sem lehet elveszteni.

A "mesterm�" egy olyan komputer-rendszer alkalmaz�sa, mely a F�ld minden egyes lak�j�nak sz�mot ad, amelyet v�s�rl�sn�l vagy elad�sn�l lehet haszn�lni, megsz�ntetve a jelenleg haszn�lt p�nz�rm�k, csekkek, hitelk�rty�k, elektronikus k�rty�k probl�m�j�t. Ez a sz�m, egy (bio) mikrocsip lesz, amelyet vagy a homlokba, vagy a k�zfejbe fognak be�ltetni. Ezt csak letapogat�, olvas� berendez�sek seg�ts�g�vel lehet l�tni, melyeket vizsg�l� pultokon, �zletekben fognak elhelyezni. A bank�rok annyira elt�k�ltek terveikben, hogy m�g nyilv�nosan is megeml�tett�k ezt 1998 �prilis 27-�n a "Time Magazine"-ban: "Ha �n p�ld�ul p�nzt akar �tadni banksz�ml�j�r�l l�ny�nak, � elteheti a p�nzt, ahogy akarja - a k�peny�be, hitel k�rty�j�ra, s�t (a nem is t�voli j�v�ben) egy csipre, amelyet a b�re al� �ltetnek majd be."

A glob�lis gazdas�g n�h�ny tisztvisel�je azt hiszi, hogy a nemzetek vil�gszerte megl�v� p�nz�gyi probl�m�i ig�nylik az "�j vil�grend"-et: az elektronikus vil�gp�nzt (ID), mely helyettes�teni fogja az �sszes nemzeti fizet�si eszk�zt.

A nemzetk�zi p�nzemberek azt szeretn�k elhitetni az emberekkel, hogy keresik azokat a lehet�s�geket, melyek seg�ts�g�vel a nemzetek kijuthatnak a gazdas�gi k�oszb�l.

De sajn�latosan e tr�kk�k alkalmaz�s�val ellen�rzik az emberi �letet �s dikt�torr�, a n�pek zsarnokaiv� v�lnak.

Ha mi elfogadjuk ezt az �j �rd�gi mikrocsip p�nz �s ID rendszert, minden n�p �s nemzet elveszti �n�ll�s�g�t �s �nazonoss�g�t �s a Br�sszelben l�v� vil�g komputer fogja ellen�rizni �ket. Ezt "the Beast"-nek (a bestia) h�vj�k (Brusseles Electronic Accounting Surveying Terminal).

Korm�nyaink az eg�sz vil�gra kiterjed� diktat�r�ba vezetnek minket? Meg�lj�k a Szent J�nos Apokalipszis�ben megj�vend�lt id�ket (13. fejezet 16-17 "a vad�llat jele: 666")

"A korm�nyoknak meg kell akad�lyozniuk, hogy a p�nz�gyi �ri�sok kez�ben b�buk legyenek" monda Henri Goudseault albertai �rsek (Amerikai Szin�dus Kongreg�ci�ja, Vatik�n v�ros, 1997 november 24.).

Ne fogadjuk el ezt az �j mikrocsip rendszert, mely v�get vet mag�n�let�nknek �s szabads�gunknak. Abszol�t nemet kell mondani az egyvil�gi fizet�si eszk�zre, az egyvil�gi vall�sra, az egyvil�gi korm�nyra, melyet a "the Beast of 666" ir�ny�t!

K�nyszer� �zemsz�net az eg�sz vil�gon

("Michael" foly�irat k�l�nlenyomata, 1101 Principale St. Rougement, Que, Canada.)

Sok ember sz�m�ra a 2000 �v jelenti az �j kor hajnal�t, mely szerint�k az emberis�g p�lda n�lk�li fejl�d�s�t hozza meg. M�s r�szr�l sok ember szerint apokaliptikus katasztr�f�kat hoz a 2000. �v. Hirdetik a v�gid�ket, Krisztus m�sodik elj�vetel�t.

T�ny, hogy a term�szeti katasztr�f�k ut�bbi �vekben val� megszaporod�sa M�t� Evang�lium�nak 24. fejezete szerint olyan jelens�g, mely megel�zi az � m�sodik elj�vetel�t.

Tiszt�n tudom�nyos szempontb�l n�zve m�g azoknak is, akik nem hisznek a Bibli�ban, el kell ismerni�k: a 2000. �v el�zm�ny n�lk�li, az eg�sz vil�gra kiterjed� kr�zis vesz�ly�t hozza mag�val. Ennek oka, a "millennium bug" - millenniumi poloska: 2000 janu�r 1-j�n a komputerek milli�i fognak le�llni, vagy hib�san m�k�dni, mivel k�ptelenek az �j �vet felismerni.

Az egyetlen ismeretlen t�nyez� az elj�vend� katasztr�fa nagys�ga. Ez att�l f�gg, h�ny komputert tudnak idej�ben kijav�tani �s alkalmass� tenni a 2000. �v fogad�s�ra. Abban minden szak�rt� egyet�rt, hogy a legt�bb komputer nem lesz k�sz id�ben. M�g a bankok �s a korm�nyok irod�inak komputerei sem lesznek k�szek. Ezek fogj�k okozni a legkatasztrof�lisabb helyzetet az emberek sz�m�ra.

Mi�rt besz�lnek a "millenniumi bug"-r�l, illetve a 2000. �v komputer kr�zis�r�l, illetve az "Y2K" probl�m�r�l? Amikor az 1950-es �s 1960-as �vekben az els� komputereket elk�sz�tett�k, nagyon dr�g�k voltak �s nagyon nagyok. Emeleteket foglaltak el, m�g jelenleg egy �r�asztalon elhelyezhet�k. Mem�ria t�ruk helytakar�koss�g c�lj�b�l a programoz�k a bet�pl�land� adatokat a lehets�ges legr�videbb m�don oldott�k meg. Ez�rt az �vet k�t sz�mmal jel�lt�k n�gy helyett. P�ld�ul: 1970 helyett "70"-et mutat a g�p. A rejtett akad�ly 1999 december 31-�n �jf�l ut�n �ll be. Az �sszes ki nem jav�tott komputer t�vesen fogja �rtelmezni a "00" �vet "1900"-ra 2000 helyett: mert ezek mindig azzal a felt�tellel �zemelnek, hogy a k�t els�, nem jel�lt sz�mjegy "19". Ez a helyzet vagy hib�s sz�ml�l�sokat eredm�nyez, vagy a komputer teljes �s v�gleges le�ll�s�t, �sszes adatainak elveszt�s�t.

Alig lehet elk�pzelni azokat a probl�m�kat, amiket ez a komputerleb�nul�s okoz, mivel csaknem minden gazdas�gi tev�kenys�get komputer szab�lyoz.

M�g ha �gy is n�z ki, hogy ez az egyszer� probl�ma (az els� k�t sz�mjegyet, a "20"-t be kell tenni a g�pbe), a feladat �ri�si er�fesz�t�st ig�nyel, csillag�szati k�lts�gekkel.

A komputer-technol�gi�k kutat�s�ra alakult "Gartner Group" c�g a "millenniumi bug" kijav�t�s�hoz sz�ks�ges k�lts�geket vil�gviszonylatban 6000 milli�rd doll�rra becs�lte el�sz�r, melyb�l az USA-ra 75 milli�rd doll�r jut, Kanad�ra 30 milli�rd. K�s�bb ezt a k�lts�get 1,6 billi� doll�rra emelt�k. Ez az �sszeg nem tartalmazza azoknak a pereknek k�lts�geit azok ellen a v�dak ellen, amelyek a 2000. �vbe val� bel�p�skor adataikat elvesz�tv�n, helyrehozhatatlan k�rokat okoznak �gyfeleiknek. Ezeknek a pereknek �sszege n�h�ny billi� doll�rt tehet ki �s term�szetesen mindezen v�llalatok bez�r�s�t jelenti.

Mi az oka ennek a csillag�szati k�lts�geknek? Nem el�g egy floppy lemez berak�sa, egy kapocs megnyom�sa. A megold�s sokkal bonyolultabb, �sszetetts�ge �szbont�! Minden komputerben haszn�lt program sok ezer jelb�l �p�l fel. Ezek a k�dok m�k�dtetik a komputert. (Egy �tlagos v�llalat komputerjeinek k�dja 12 milli�, de egy nagy r�szv�nyt�rsas�gnak 500 milli� k�dja is van).

Minden egyes k�d jelet meg kell keresni, ki kell jav�tani �s meg kell vizsg�lni k�zi munk�val, jelr�l-jelre, minden egyes rendszern�l. Egy jellegzetes p�nz�gyi int�zm�nyn�l n�gysz�z-hatsz�z k�l�nb�z� rendszert alkalmaznak egym�ssal k�lcs�n�sen �sszekapcsolva. Ez�rt kell mindegyiket ellen�rizni, �s bizony�tani azonnal a m�k�d�s�t.

A jav�t�si munk�kat m�g tov�bb bonyol�tja, hogy a 20, 40 �vvel ezel�tt alkalmazott nagy komputerek nyelvezet�t jelenleg m�r nem haszn�lj�k �s a mostani programoz�k nem is ismerik �s nem is �rtik. A legt�bb r�gi nagy komputer a "COBOL" programnyelvet haszn�lta, mely m�r t�bb mint 20 �ve idej�t m�lta. T�bb mint 500 k�l�nb�z� programnyelv van jelenleg vil�gszerte.

Tov�bbi neh�zs�g az, hogy ezeknek a r�gi komputereknek az ellen�rz�s�hez a mem�ri�jukban azonos m�ret� szabad helynek kellene lennie. Ez viszont lehetetlen, mivel azok mem�ri�ja m�r teljesen ki van haszn�lva.

K�nnyen bel�that�, hogy a komputerek �t�ll�t�s�hoz sz�ks�ges emberi munkaer� nem �ll rendelkez�sre, �s ha m�gis el�teremtik, nem lesz el�g id�. A korm�nyok, r�szv�nyt�rsas�gok, test�letek nem vett�k id�ben �szre �s el�g komolyan ezt a probl�m�t. A v�llalatok, �zletek milli�inak kell majd emiatt bez�rniuk. Mivel az emberi tev�kenys�g majdnem minden �gazat�t komputerek szab�lyozz�k, a "millennium bug", az "Y2K" az emberi �letre b�n�t�an fog hatni: k�zm�vek (elektromoss�g, v�z, benzin stb.), t�vk�zl�s (r�di�, TV, �js�gok), sz�ll�t�s (vonatok, rep�l�g�pek stb.), gy�rt�s, p�nz�gy �s bankok, a korm�ny szolg�ltat�si (t�rsadalombiztos�t�s, k�rh�zak stb.). Az emberek k�z�tt a felfordul�s k�pzelet�t fel�lm�l� lesz, amilyenre m�g nem volt p�lda. Nagyon val�sz�n�, hogy 2000 janu�r 1-j�n a fent eml�tett �gazatokat csap�s �ri, esetleg teljesen megb�nulnak.

***
Gazdas�gi megold�s a r�nk t�r� vil�gk�osz elh�r�t�s�ra ("Michael" foly�irat k�l�nlenyomata, r�pirat 1101 Principale St. Rougement, Que, Canada.)

A mai gazdas�gi k�osz oka, hogy korm�nyaink mag�n bankoknak adt�k �t a p�nzel��ll�t�s �s nemzet�k p�nzell�t�s�nak ellen�rz�si jog�t.

Az egyetlen megold�s, ha a korm�nyok azonnal visszaveszik a p�nz el��ll�t�si jog�t. Alkotm�nyunk szerint a korm�nyoknak joga �s k�teless�ge kamatmentes p�nzzel ell�tni nemzet�ket. Ebben az esetben elker�lhet� lenne, hogy a nemzetk�zi p�nzemberek dikt�ljanak a nemzeteknek �s nem kellene csatlakozni a vil�gkorm�ny globaliz�ci�j�hoz �s mikrocsip rendszer�hez.

1913 �ta, mikor a kanadai korm�ny a p�nzver�s jog�t mag�nbankoknak �tadta, 600 milli�rd doll�r ad�ss�gunk halmoz�dott fel. Az USA-ban az ad�ss�g 5,5 billi� doll�r.

A p�nz, amit e bankok el��ll�tanak, ad�ss�g-p�nz. Val�j�ban nem l�tezik. A bankok alapelve, hogy �k k�lcs�nadnak kamatra. A kamatot csak �gy lehet visszafizetni, ha az orsz�g �jabb k�lcs�nt vesz fel a bankokt�l.

Ezek a bankok �gy ellenszolg�ltat�s n�lk�l p�nzhez, kamathoz jutnak �s a vil�g �sszes orsz�ga �szik az ad�ss�gban. Orsz�gunknak ily m�don p�nzzel val� ell�t�sa �r�lt dolog, jogtalan. Eg�szen biztosan minden id�k legnagyobb csal�sa.

A p�nz nyom�s�val megb�zott bankok a nemzetk�zi p�nz tulajdonosainak tartj�k magukat, de k�vetel�s�k igazs�gtalan. A p�nz �rt�k�t nem a bankok, hanem a nemzet termel�se adja meg. A bankok nem termelnek �rt�ket, csak p�nzt nyomnak. Ez a p�nz �nmag�ban �rt�ktelen. �rt�k�t csak a nemzet polg�rainak termel�se biztos�tja.

A korm�ny maga is el� tudja �ll�tani a t�rsadalom termel�s�t jelk�pez� p�nzt, an�lk�l, hogy annak a bankokon kereszt�l kellene mennie �s ad�ss�gg� kellene v�lnia.

Mi�rt kell fizetni a korm�nynak kamatot egy mag�nbanknak saj�t p�nz�nek haszn�lat��rt, amelyet saj�t maga is el� tudna �ll�tani, kamat n�lk�l?

Egy �n�ll� korm�nynak alapvet� k�teless�ge a saj�t p�nz�t kamatmentesen el��ll�tania.

A korm�nyok a saj�t p�nz el��ll�t�si jog�r�l lemondva a bank�rok szolg�l�iv� v�ltak �s megvetik a n�pet. A vil�g p�nz�gyi m�gn�sai azt k�pzelik, hogy csak �k tudj�k az emberis�get helyesen korm�nyozni. M�r r�g�ta pr�b�lj�k a vil�g �sszes nemzet�t annyira kritikus helyzetbe hozni, hogy azok azt gondolj�k, sz�mukra nincs m�s v�laszt�s, mint a p�nzemberek csod�s megold�s�t elfogadni, hogy megments�g �ket a katasztr�f�t�l. Ez a k�vetkez�: teljes k�zpontos�t�s, egys�ges vil�gp�nz, egy vil�gkorm�ny, amely a nemzeteket elt�rli �s �n�ll�s�guknak felad�s�ra k�nyszer�ti.

Az �rt�kpap�roknak �s a nemzeti p�nzeknek a "Y2K" miatti v�rhat� �sszeoml�sa kiv�l� alkalmat fog szolg�ltatni a p�nzembereknek terv�k megval�s�t�s�ra: "A NEW WORLD ORDER" (az �j vil�grend), �j �letm�d, �j fizet�si rendszer bevezet�s�re. A "Time" magazin szerint (1998 �prilis 27.) "a k�zelj�v�ben egy mikrocsipet fognak be�ltetni a b�r al�" A Szent�r�s szerint: "E n�lk�l nem lehet sem v�s�rolni, sem eladni". Jelen�sek k�nyve 13:16-18).

A p�nzemberek tudj�k, hogy a n�pess�g nem akarja ezt a mikrocsipet �s csak egy nagy kr�zis k�nyszer�theti r� �ket, hogy elfogadj�k. Ilyen k�nyszer lehet, ha az emberek elvesztik p�nz�ket. Ez pedig a komputerek vil�gszerte val� le�ll�sakor val�s�g lehet.

Viszont, ha a nemzeti korm�nyok el��ll�tj�k saj�t ad�mentes p�nz�ket, nem lehet k�nyszer�teni azokat, hogy a mikrocsipes vil�gm�ret� ellen�rz�s terv�t v�grehajts�k.

A komputer viszonylag �j tal�lm�ny, alig 50 �ves. �seinknek nem volt komputer�k �s m�gis tudt�k fejleszteni nemzetinket az elm�lt 300 �vben. Ha a komputerek le�llnak, mi m�g fogunk tov�bb termelni, mivel a nap m�g fog s�tni, a f�ld meghozza a term�s�t �s az emberek is hajland�ak lesznek tov�bb dolgozni.

A nemzeti p�nz el��ll�t�sa mellett hitelezni is az �llamnak kell, alacsony kamatokkal, a mag�nbankok mell�z�s�vel (Social Credit phisosophy = Szoci�lis Hitel elm�lete).

�gy n�z ki, hogy ez a komputerle�ll�si kr�zis betervezett �s programozott, �ppen �gy, mint az 1929. �vi gazdas�gi vil�gv�ls�g. Ez a vil�gm�ret� depresszi� azzal kezd�d�tt, hogy a bankok vil�gm�ret� hitelkorl�toz�st vezettek be egyszerre.

A szak�rt�k - p�nz�gyi tan�csad�k - mai napig nem adtak magyar�zatot erre a vil�gv�ls�gra. V�letlen �s ismeretlen esem�nyek szerencs�tlen �sszees�s�r�l elm�lkednek.

Ne b�zzanak abban, hogy a m�dia t�j�koztat�st, vagy tan�csot ad a komputer kr�zisr�l. V�rni fognak addig, m�g t�l k�s� lesz. Mindny�jan tudjuk, hogy a m�diumokat a nagy uzsor�sok ellen�rzik.

Minden nemzet polg�rai �s korm�nya: itt az ideje, hogy ellen�lljunk �s meg�ll�tsuk a nemzetk�zi bank�rok ir�ny�totta vil�gkorm�nyt, mely szabads�gunkt�l akar megfosztani.

Ezt az �rd�gi csapd�t nem lehet csup�n emberi er�fesz�t�ssel lek�zdeni, megd�nteni, mert nem emberi er�vel, hanem s�t�ni hatalommal �llunk szemben. Ez�rt kell betartani a 10 parancsolatot, im�dkozni Istenhez �s Sz�z M�ri�hoz, hogy v�delmezzenek minket.

***
Ne fogadjuk el az elektronikus p�nzt
("Michael" foly�irat k�l�nlenyomata, 1101 Principale St. Rougement, Que, Canada.)

Ha a vil�g p�nzembereinek c�ljai megval�suln�nak, minden p�nzjegy hamarosan elt�nne �s helyett�k az elektronikus k�rty�k ker�ln�nek forgalomba, de nem sok�ig. A mikrocsipeket akarj�k v�g�l is bevezetni, melyeket az emberek b�r�be kell be�ltetni a jobb k�zfejn�l. Mikrocsip a Vad�llat jegye "Mark of the Beast".

T�volinak �s hihetetlennek l�tszik ez? Sajnos nem. E technol�gi�t m�r t�z �ve kik�s�rletezt�k �llatokon �s m�r embereken is lehet alkalmazni.

Mi�rt akarj�k ezt a vil�g vezet� p�nzemberei? Egyszer�. Minden embert ellen�rizni akarnak. A p�nzhatalom e m�gn�sait a hatalomv�gy annyira elvak�tja, hogy azt hiszik, �k tudj�k csak az emberis�get megfelel�en korm�nyozni.

De ezek az urak azt is tudj�k, hogy az emberek nem akarnak lemondani a p�nz haszn�lat�r�l �s m�g kev�sb� akarj�k a mikrocsipeket a b�r�k al� �ltetni, hacsak nem lesz egy olyan vil�gkatasztr�fa, amely meggy�zi �ket, hogy csak a mikrocsip elfogad�sa az egyetlen lehet�s�g sz�mukra, hogy ne vesz�ts�k el minden�ket.

A p�nz�gyi cs�d el�id�z�s�nek t�bb m�dja van, p�ld�ul a t�zsdekrach, a p�nz le�rt�kel�se, a nemzetk�zi konfliktusok elm�rges�t�se stb. A rendelkez�sre �ll� lehet�s�gek k�z�l a legmegfelel�bb a sokat emlegetett "Y2K" (2000 �v probl�ma), azaz a komputerek ezredv�gi le�ll�sa. Sok komputer nem lesz kijav�tva �s nem lesz alkalmas a 2000. �v jel�nek fogad�s�ra. Ez nagy k�oszt fog okozni a nemzetk�zi p�nz�gyi �s bankrendszerben.

Ez a kr�zis j� ok lesz a bankjegy n�lk�li t�rsadalom ki�p�t�s�re. A hatalmon l�v�k azt mondj�k majd a n�pnek, hogy a mikrocsip alkalmaz�sa az egyetlen lehet�s�g, hogy ne vesszen el minden�nk.

�szreveszik majd a nagy kamp�nyt, mellyel meggy�zik �szak-Amerika n�p�t a "smart cards" elfogad�s�ra: Ennek a mai p�nzk�rty�kkal ellent�tben nem lesz m�gneses cs�kja a h�toldal�n. E helyett egy dr�tszer� szilikon csip lesz a bal oldal�n, esetleg plasztikban elrejtve. A hagyom�nyos m�gnes-vonalas k�rty�k egy vonal-jelk�pet tartalmaznak, a "smart cards" t�bb mint 500-szor annyi adat t�rol�s�ra alkalmas. Ezek a hitelk�rty�kt�l elt�r�en fizet�eszk�z�k lehetnek a kiskereskedelemben is, k�l�n banki felhatalmaz�s n�lk�l.

Eur�p�ban 1999 janu�r 1-j�n bevezett�k az �j eur�pai p�nzrendszert, az Eur�t, de a p�nz�rm�ket �s pap�rp�nzt csak h�rom �vvel k�s�bb, 2002-ben tervezik forgalomba hozni. Ezt az�rt csin�lt�k �gy, hogy legyen ideje az eur�paiaknak csatlakozni az elektronikus p�nz�gyi rendszerhez, a "smart cards"-okhoz.

Ezeken �t lehet utalni p�nzt banknak, t�rsas�gnak vagy bar�tnak is, Mondex telefonokkal. V�rhat�, hogy az Eur�pai Uni� is a Mondex rendszerhez kapcsol�dik.

Az embereket r� akarj�k venni, hogy elektronikus �ton, az Interneten �rintkezzenek egym�ssal. Olyan berendez�seket gy�rtottak, melyek �t tudj�k alak�tani a szem�lyi komputereket automata bank-"p�nzt�rr�". Ezzel p�nzt lehet felvenni a "smart card"ra otthon, an�lk�l, hogy bankba vagy automat�hoz (ATM) el kelljen menni.

A "smart cards"-t gy�rt� t�rsas�gok rekl�m kamp�nyukban el fogj�k magyar�zni, hogy ezek a k�rty�k sokkal jobbak, megfelel�bbek a p�nzn�l. Nem sz�ks�ges t�bb� p�nzv�lt�ssal foglalkozni. Vigy�zzatok, ez csapda! Ha ez a "smart cards" elterjed minden�tt, a k�szp�nzt megsz�ntetik, �s ez lesz a p�nzv�lt�s egyetlen lehets�ges m�dja, legal�bbis egy r�vid ideig, am�g a v�gs� megold�s: a k�zbe �ltetett mikrocsip megval�sul.

A "smart cards"-ot el lehet lopni, el lehet veszteni, �s meg is s�r�lhet. Ez�rt a p�nzemberek a v�gs� megold�st fogj�k aj�nlani: az emberek szem�lyesen kapcsol�djanak a k�rty�jukhoz, �gy, hogy soha t�bb� ne tudj�k azt elvesz�teni. A mikrocsipeket nem fogj�k plasztik k�rty�kba helyezni, hanem k�zvetlen�l az emberi testbe, ahogy m�r csin�lj�k kedvenc h�zi�llatok azonos�t�si rendszereit.

N�h�ny v�llalat (p. Infopet) olyan biocsipet gy�rt, melyet �llat b�re al� lehet elhelyezni. A csipen l�v� azonos�t� k�dot egy komputer adatb�zis�ba viszik, mely ott letapogat� berendez�ssel leolvashat�. A rendszer k�sz�t�i b�szk�n vallj�k, hogy ak�r egy milli� k�z�tt is nyomon k�vetik, megtal�lj�k szatellitek �tj�n a keresett kedvenc kis �llatot.

A biocsipet az emberekbe is be lehet �ltetni �s letapogat�val leolvasni.

A Motorola v�llalat, mely a Mondex "smart cards" r�sz�re gy�rtja a mikrocsipeket, kifejlesztett n�h�ny, emberbe is be�ltethet� biocsipet. Egy ilyen biocsip 5-7 mm hossz� �s 0,75 mm sz�les, olyan, mint egy rizsszem. Ez 34 milli�rd egy�n azonos�t�s�ra alkalmas k�dot tartalmaz. Ez sokkal nagyobb kapacit�s, mint ami sz�ks�ges, hogy minden embert egy k�l�n k�ddal megjel�ljenek.

A mikrocsip felhaszn�lhat� lesz mindenre, helyettes�teni fogja a most haszn�latos plasztik hitelk�rty�kat, �tleveleket, vezet�i igazolv�nyokat, egy�b szem�lyi iratokat. E n�lk�l nem lehet a bankb�l p�nzt felvenni, b�rmit eladni vagy v�s�rolni. A csip a csal�di adatokat, c�met, foglalkoz�st, b�n�gyi feljegyz�seket, j�vedelem �s ad� inform�ci�kat is tartalmaz.

Ez a kis mikrocsip tartalmaz egy ut�nt�lthet� l�tium elemet is. Nemcsak elektronikus t�skak�nt fog m�k�dni, de olyan szerkezet is lesz, ami minden embert nyomon tud k�vetni. �lland� jelz�st ad, pontosan azonos�t minden szem�lyt �s holl�t�t. Ezt a jelet a f�ldi telep�t�s� antenn�k �s az alacsony p�ly�j� mell�kbolyg�k kombin�ci�ja fogja fel, �gy, hogy mindenki egy m�ter pontoss�ggal nyomon k�vethet�, b�rhol is van a vil�gon. Az �j vil�grend (New World Order) tervez�i meghat�rozt�k, hogy 66 db ilyen alacsony p�ly�j� mell�kbolyg�ra van sz�ks�g�nk.

Akikbe a mikrocsipet be�ltett�k, semmi m�djuk nem lesz, hogy a hat�s�gok el�l elrejt�zzenek.

Az�rt, hogy ez a mikrocsip �lland�an tudjon jeleket adni, egy l�tium elemnek energi�val el kell l�tnia. Ezt az elemet �lland�an ut�na kell t�lteni, melyet az emberi test h�ingadoz�saival oldottak meg. T�bb mint 1,5 milli� doll�rt k�lt�ttek annak tanulm�nyoz�s�ra, hogy az emberi test melyik r�sz�be helyezz�k el a mikrocsipet az elem ut�nt�lt�s�nek biztos�t�s�ra. Csak k�t alkalmas �s megfelel� helyet tal�ltak: a homlok, �ppen a hajvonal alatt, �s a jobb k�zfejet. Amikor ezek az eredm�nyek az ember tudom�s�ra jutnak, nem hagyhatja figyelmen k�v�l a Jelen�sek K�nyve (Apokalipszis) k�vetkez� szakasz�t:

"Elrendeli, hogy mindenkinek, kicsiknek �s nagynak, gazdagnak �s szeg�nynek, szabadnak �s rabszolg�nak jel�lj�k meg a jobb karj�t vagy a homlok�t, �s hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vad�llat jel�t: nev�t vagy nev�nek sz�m�t: (13:16)".

T�ny, hogy min�l t�bbet tudunk meg a mikrocsipr�l, ann�l jobban megfelel Szent J�nos le�r�s�nak, a "Vad�llat jel"-�re vonatkoz� r�sznek. Eg�szen napjainkig nem lehetett �rteni, hogyan lehets�ges ennek a j�vend�l�snek a megval�sul�sa. Semmi lehet�s�g nem volt arra, hogy b�rki ellen�rizni tudja az �sszes ad�s- v�teli tev�kenys�get. M�ra viszont ez technikailag megoldott k�rd�s a b�r al� be�ltetett mikrocsippel.

A mikrocsipet ilyen �rvel�sekkel fogj�k t�mogatni: Elektronikus p�nz�tutal�s eset�n a vev� kez�t elh�zza a f�szer- vagy egy�b �zlet letapogat� szerkezete f�l�tt. Ez kapcsolatban van a k�zponti sz�mla adatb�zis�val, ami a p�nzt automatikusan levonja a vev� sz�ml�j�r�l! - Sz�l�k, t�bb� a k�lyk�t�k nem fog elveszni vagy megsz�kni! Vagy ha sz�ks�ges valakit lenyomozni v�ratlan esem�ny miatt, csak fel kell h�vni az emberi ellen�rz�s helyi adatb�zis fi�kj�t �s megadni annak a gyereknek vagy szem�lynek a nev�t, akit el akarsz kapni. A szatelliten kereszt�l az azonos�t� k�dsz�mmal azonos frekvencia kibocs�t�s�val (�gy m�k�dik, mint egy lok�tor) megtal�lj�k a kis Jancsit, Zsuzsit vagy b�rki m�st!

Nem fantasztikus ez? Igen, csak egy probl�ma van, amely minden kereszt�ny sz�m�ra a lehet� legnagyobb fontoss�g�: Ahogy Szent J�nos �rja: ahhoz, hogy megkapja valaki a mikrocsipet, meg kell tagadnia Krisztust �s h�s�get esk�dni az Antikrisztusnak. Egy�rtelm�, hogy aki h�s�ges akar maradni Krisztushoz, nem veheti fel a jelet. M�sr�szt, Isten fog seg�teni azoknak, akik megtagadj�k a jel felv�tel�t. Ez lesz az utols� pr�ba - egy rettenetes pr�ba - mely megmutatja, hogy valaki szereti Istent vagy nem. V�lasztani kell: Isten vagy Mammon.

M�g azoknak is, akik nem hisznek a Bibli�ban, vissza kell utas�taniuk a mikrocsip visel�s�t. A laborat�riumi vizsg�latok kimutatt�k, hogy a csip �ltal kibocs�tott hull�mok megv�ltoztatj�k visel�je emberi tulajdons�gait. Ezen k�v�l elveszti szabads�g�t �s �n�ll�s�g�t. Egy sz�v n�lk�li k�zponti komputer fogja ellen�rizni a tot�lis vil�gkorm�ny szolg�lat�ban.

Korm�nyainknak nincs joguk ahhoz, hogy cserbenhagyj�k polg�raikat �s a p�nz�gyi hatalmass�gok �rd�gi cselsz�v�seinek �tj�ra vigy�k n�p�ket. Ha korm�nyaink megteremtik saj�t �j tartoz�smentes p�nz�ket, nem lehet k�telezni �ket arra, hogy a mikrocsipes vil�g ellen�rz�si rendszer megval�s�t�s�ra v�llalkozzanak.

Az�rt kell k�zdenie minden j� sz�nd�k� embernek, hogy a nemzetk�zi bank�rok vil�guralom �tv�teli sz�nd�k�t megakad�lyozz�k, t�mogass�k egy becs�letes ad�ss�gmentes rendszer, mint p�ld�ul a szoci�lis hitel l�tre j�tt�t, mely a vil�g �sszes orsz�g�nak a mai p�nz�gyi probl�m�ira a megold�st ad �s kiszabad�tja a nemzeteket a nemzetk�zi fin�nct�ke fogs�g�b�l.

***
Ki van a korm�nyok f�l�tt?
("Michael" foly�irat k�l�nlenyomata, 1101 Principale St. Rougement, Que, Canada.)

Ki van a korm�nyok f�l�tt? Isten. Ez igaz, de m�gis sok ember visszautas�tja els�s�g�t. K�l�nben van egy emberi hatalom is, melyet egyetlen korm�ny sem tud, nem akar, nem mer legy�zni, f�lre �ll�tani, fel�lm�lni: a p�nzteremt�k hatalma. A legh�resebb h�d�t�sok elhom�lyosulnak az Angol Bank n�h�ny vezet�j�nek �s csatl�sainak csendes, tart�s �s k�rlelhetetlen h�d�t�saival szemben, akik minden civiliz�lt orsz�gban kez�kben tartj�k a befoly�sos helyeket. Alattomos cselsz�v�sek, aljas cselekedetek, k�pmutat�s, hazugs�gok, fenyeget�sek, gyilkoss�gok, zsarol�s, megf�leml�t�s, g�nyol�s, veszteget�s. Ezekkel az eszk�z�kkel mindent el�rhetnek, amit akarnak.

1694-ben a "Bank of England" megkapta a pap�rp�nz el��ll�t�s�nak �s kamatra val� k�lcs�nad�s�nak jog�t. Ezzel gyorsan megszerezte az angol kir�lyok p�nz�gyeinek kezel�s�t.

Nap�leon, aki katonai zseni volt �s megh�d�totta Eur�p�t, sohasem harcolt a p�nzteremt�k ellen. Ellenkez�leg, h�zelgett nekik, hogy megszerezze t�mogat�sukat. A "Bank of France"-t 1800-ban alap�tott�k mag�nint�zm�nyk�nt, �s ez tal�n annyira j�rult hozz� Eur�pa megh�d�t�s�hoz, mint Nap�leon �gy�i. A l�ngelme fontos, de p�nzzel is lehet csod�t csin�lni. Mi�rt nem pr�b�lta meg �, aki legy�zte a francia forradalmat, megszerezni a p�nznyom�s jog�t a korm�nynak? Kinek engedelmeskedett?

Benjamin Franklin �r�sa szerint a f�ggetlens�gi h�bor� legf�bb ind�t�ka - melyben Nagy-Britannia elvesztette �szak-amerikai gyarmatait - az volt, hogy a "Bank of England" mag�hoz ragadta a kol�nia p�nz�gyeit. Az amerikai kol�nia saj�t maga �ll�totta el� p�nz�t �s sz�pen fejl�d�tt. Az angliai p�nzgy�rt�k nem b�rt�k elviselni, hogy hatalmuk csorb�t szenvedjen, k�l�n�sen a saj�t gyarmatukon.

Az Egyes�lt �llamok �j korm�nya az alkotm�nyba bele vette, hogy "A Kongresszusnak kell a p�nzt veretnie �s �rt�k�t szab�lyozni. De a p�nzel��ll�t�k Angli�hoz hasonl�an elint�zt�k itt is, hogy a p�nznyom�s jog�t a korm�nyt�l megszerezz�k. Ez is, mint mindig, a lakoss�g tudatlans�g�nak k�vetkezm�nye: egyetlen korm�ny sem tud ellen�llni a p�nz�gyi hatalmass�gok nyom�s�nak, ha a k�zv�lem�ny nem t�mogatja. 1787-ben John Adams, George Washington ut�dja az eln�ks�gben, �rta Thomas Jeffersonnak: "Minden zavar, �sszevisszas�g �s neh�z helyzet Amerik�ban nem az Alkotm�ny hib�j�b�l, nem becs�let �s er�ny hi�ny�b�l, hanem a bankjegyforgalom, a hitel �s a p�nz term�szet�nek k�ts�gtelen ismerethi�ny�b�l sz�rmazik".

Thomas Jefferson, aki ugyancsak az Egyes�lt �llamok eln�ke lett, George Logannek 1816-ban az al�bbiakat �rta: "Ha az amerikai n�p megengedi, hogy mag�nbankok ellen�rizz�k fizet�eszk�zeinek el��ll�t�s�t, akkor infl�ci�, majd defl�ci� �tj�n megfosztj�k a bankok a n�pet minden tulajdon�t�l, eg�szen annyira, hogy arra �brednek, gyermekeik hontalann� v�lnak azon a kontinensen, melyet ap�ik h�d�tottak meg. Rem�lem, sz�tz�zzuk sz�let�s�ben a p�nz�gyi arisztokr�ci�t, amely mer�szel szembesz�llni korm�nyunkkal �s ujjat h�z orsz�gunk t�rv�nyeivel... El kell venni a bankokt�l a p�nz el��ll�t�s jog�t �s vissza kell adni a n�pnek, amelyhez tartozik".

Jeffersonnak igaza volt. A bank�rok �se egy negyed �vsz�zaddal azel�tt cinikusan kijelentette: "Engedj�tek meg nekem egy nemzet p�nz�gyeinek ellen�rz�s�t, a p�nz nyom�s�t, �s nem t�r�d�m vele, ki hozza a t�rv�nyeket". De Amerika m�r a p�nzver�k kez�ben volt, ez�rt Jefferson a k�vetkez� levelet �rta John Monroenak: "A priv�t bankrendszer m�r er�sen k�zben tartja a nemzetet; a bankrendszer r�nk telepedett �s arrafel� kell haladnunk, ahov� vezet minket."

Nem szabad elfelejteni, hogy aki ezeket a sorokat �rta, a demokratikus �llam vezet�je volt. James Madison eln�k, Jefferson ut�da ezt mondta: "A t�rt�nelem bizony�tja, hogy a p�nzv�lt�k a vissza�l�s, cselsz�v�s, fort�ly �s er�szak minden eszk�z�t felhaszn�lt�k, hogy fenntarts�k befoly�sukat a korm�ny f�l�tt a p�nzellen�rz�s �s a p�nzkibocs�t�s �tj�n.

K�s�bb egy m�sik amerikai eln�k, Abraham Lincoln nem el�gedett meg azzal, hogy �szrevegye az �gyek ily m�don val� alakul�s�t, hanem v�ltoztatni akart rajta. Vissza akarta �ll�tani az �llam kiz�r�lagos p�nzver�si jog�t. Egy megvesztegetett orgyilkos �r�k hallgat�sra k�nyszer�tette.

K�s�bb Garfield eln�k mondta, hogy "A k�z, mely az �llam p�nzell�t�s�t ellen�rzi, ellen�rzi a nemzetet is." �t is meggyilkolt�k. Ki adott utas�t�st a gyilkol�sra? A nemzetk�zi p�nz b�v�szek mindent lehet�v� tesznek, csak az alkotm�nyos �s becs�letes p�nzpolitik�t nem.

Sokkal k�s�bb Woodrow Wilson eln�k azt mondta: "A nagy ipari nemzetet hitelrendszere ellen�rzi. A mi hitelrendszer�nk koncentr�lt. A nemzet n�veked�se �s minden tev�kenys�g�nk n�h�ny ember kez�ben van. A legrosszabbul vezetett, a legteljesebben ellen�rz�tt �s uralt orsz�ga lett�nk a civiliz�lt vil�gnak - m�r nem a szabad v�lem�ny-nyilv�n�t�s, a meggy�z�d�s �s a t�bbs�gi szavazat korm�nya vagyunk, hanem uralkod� emberek kis csoportj�nak k�nyszere �s akarata ir�ny�t."

Wilsont m�sodszor is �jra. v�lasztott�k. K�t �vig a nemzetk�zi esem�nyek szt�rja volt �s a legnagyobb vez�rnek nevezt�k. M�gis egy nagyobb hatalom ellen�rizte �t �s semmit sem v�ltoztatott a p�nz�gyi viszonyokon.

Hoover eln�k elismerte ugyan e gonoszs�gnak l�tez�s�t. Megk�rdezt�k t�le: "Mi�rt nem adja vissza a Kongresszusnak a hatalmat"? Ezt v�laszolta: "Nem enged�lyezn�k nekem ezt megtenni".

1936-ban MacDonald, Nagy-Britannia minisztereln�ke, kategorikusan kijelentette: "Fenn fogjuk tartani az aranylapot �s a font sterling minden�tt 20 shilling lesz". Nem sokkal ezut�n MacDonald feladta az aranylapot �s a font sterlinget k�lf�ldi piacokon 14 shillingre �rt�kelte le.

1936-ban a francia eln�k, Leon Blum ezt mondta: "Mi sohasem egyez�nk bele abba, hogy a frankot le�rt�kelj�k". Mialatt ezeket mondotta, egyezkedett a frank le�rt�kel�s�r�l azokkal a h�ts� hatalmakkal, akik ir�ny�tott�k a korm�nyt.

Kanad�ban egy p�lda n�lk�li f�ldcsuszaml�sszer� parlamenti v�laszt�si gy�zelem �jszak�j�n Mackenzie King megv�lasztott minisztereln�k a k�vetkez�ket mondta: "A mai v�laszt�sok bizony�tj�k: a n�p azt k�v�nja, hogy a korm�ny int�zze a p�nzver�st �s a hitelek eloszt�s�t". N�h�ny nappal k�s�bb a kanadaiak megtudt�k, hogy a Barcklay Nemzetk�zi Bank fej�t, Charles Dunningot nevezt�k ki p�nz�gyminiszternek. Dunning m�g k�pvisel� sem volt - 1930-ban volt liber�lis parlamenti k�pvisel�, de King nem akarta 1935-ben �jra ind�tani. Ki varrta a nyak�ba Dunningot?

Ezut�n sz� sem volt arr�l, hogy a korm�ny rendelkezzen a hitelek sz�toszt�s�r�l. Sok �js�g �rta, hogy King a legjobb p�nz�gyminisztert v�lasztotta Kanada sz�m�ra a jelenlegi kritikus helyzet k�r�lm�nyei k�z�tt.

A korm�nyoknak, �gy l�tszik, k�t megb�z�st kell megszerezni�k: a n�p�t �s a legmagasabb p�nz�gy�t is. Az els� megb�z�st altat� besz�dekkel, a m�sodikat csendes cselekedetekkel szerzik meg. Erre az �rul�sra az �js�gok, a m�dia el�rasztj�k dics�retekkel ezeket az �llamf�rfiakat �s befejezik a munk�t azzal, hogy a n�pet �lomba ringatj�k.

Mindenki l�thatja a korm�nyok �n�ll�s�g�nak az elveszt�s�t. XI. Pius P�pa a k�vetkez�ket �rta a "Quadragesimo Anno"-ban: "Az �llam, melynek a legf�bb d�nt�b�r�nak kellene lennie, a p�rtviszonyok f�l�tt �llva kir�lyi m�don kellene korm�nyoznia, mindig csak az igazs�gra �s k�zj�ra t�rekedve, a kamat becsv�gy�nak �s kedvtel�s�nek szolg�lat�ban rabszolg�v�, kezelhet� eszk�zz� v�lt".

HUNNIA 116. sz�m