Vad�szkalandok

Eml�tettem, hogy mindk�t bar�tom – Schamschula �s Skult�ty is  - nagy vad�szok voltak, de am�gy a hobby-horg�szatot sem vetet�t�k meg. (Gyuri tudott horg�szni, a Sanyi csak l�gatta a kukac�t.) Egyszer – m�g boldogult t�v�s korunkban – Sanyi elmes�lt egy bi�zarr t�rt�netet. A M�tr�ban vad�szott, s l�tt is egy gy�ny�r� szar��vasbik�t. M�r s�t�tedett, mikor elment egy k�zeli bar�tj�hoz jeep��rt, hogy a szarvast hazavigy�k. Mire vissza�rtek, �reg este lett, �s a bik�nak bizony csak h�lt hely�t lelt�k. A l�mp�k f�ny�ben von�tat�s nyoma l�tszott az erdei �ton, egy k�zeli falucska fel�. Ahogy csak tudt�k, olyan halkan k�zel�tett�k meg a telep�l�st, majd a h�zat, ahov� a sz�les nyom vezetett. Csendesen, �szrev�tlen�l fel�fektett�k a bi�k�t a jeep plat�j�ra. „�s bossz�, az nem is volt?” – k�r�deztem Sanyit. „Dehogynem! – v�laszolta diadalittasan – El��sz�r sz�tl�ttem a tetem el� „k�t�tt” szakadt Zsiguli mind a n�gy kerek�t, azt�n m�g belel�ttem a tankba is.” S�ri csend volt eg�sz id� alatt, m�g az aut� ki�gett… (Csak hallgattam, bel�l�r�l fejcs�v�lva, mintegy el�re l�tva a j�v�t: m�gis, mi ehhez k�pest, ha valaki sz�let�snapi euf�ri�ban a vad�szh�zban sz�tl� egy fest�m�nyt?) M�sik alkalommal Sanyi Schamschul�nak me��s�lte a leg���jabb szarvas-t�rt�net�t, k�t egym�s ut�ni id�pontban, k�t r�sz�letben. El�s� �zben elmondta, m�r t�bbedszer konstat�lja, hogy a k�zeli Szlov�ki�b�l gyakran �tv�ltanak a szarvasok. K�l�n�sk�pp felt�nt neki k�t, egy�tt k�borl� arany�rmes szarvasbika. Gyuri a k�vetkez� tal�lkoz�sunkkor megk�rdezte Sanyit: „�s mondd, mi van a k�t gy�ny�r� „bik�ddal”? – „Mi lenne? H�t lel�ttem…” – hangzott a k�nyszeredett v�lasz, n�mileg kuncogva. De a Gyuri nem hagyta annyiban: „Mind a kett�t?” – „Mind a kett�t.” - v�laszolta Sanyi, a Magyar Telev�zi� – akkor m�g – vezet� jogtan�cso��sa. Kicsit k�s�bb – 1998-t�l hal�l�ig -: Orb�n �llamtitk�ra…

A Telev�zi�val kapcsolatos munka�gyi peremben Dr. Nagy L�szl�, k�zismert jobboldali �gyv�d-politikus k�pviselt. Sanyi csak mor�go��l�dott: „Minek �gy�val l�ni ver�bre?” - de a pert v�g�l „�gy�val is” elvesz�tettem. Amikor �gyv�demn�l j�rtam, t�bbnyire politik�r�l besz�lgett�nk, az �gyemr�l m�g �rint�legesen sem. Mintha az nem is lett volna fontos… Csak �gy, megeml�tettem Nagy L�szl�nak, aki k�s�bb a j� bar�tom lett, hogy a Skult�ty Sanyi �s a Scham�schula Gyuri nagy vad�szok, �s kedd hajnalra – 2-kor j�n�nek �rtem – megh�vtak egy kis cserkel�sre a g�d�ll�i dombs�g�ba. �gyv�dem val�s�ggal felcsattant: „Dehogy m�sz te sehova, m�g a v�g�n valami vad�szbaleset �r, azt�n itt maradok a perben, n�lk�led!” – ki�ltotta, s eg�szen meghatott, hogy „ennyi��re” vigy�z r�m. K�s�bb azt�n �gy se, �gy se siker�lt…

K�r�szhorg�szat a zavarosban

Azt�n elj�tt a nagy nap, az �rul�s tetten �rhet� pillanata. Nem is sejtettem, mi k�sz�l. Schamschula Gyuri horg�szni h�vott, Skult�ty Sanyival egy�tt, amit nem nagyon �rtettem – nem tudtam, nem hallottam eddig semmit Sanyi horg�sz-m�ltj�r�l, nem is volt neki  -, lakhely�re, a di�sjen�i horg�szt�hoz. Sejtettem, hogy ink�bb be�sz�lgetni fogunk valami fontos dologr�l, de az�rt vittem k�t el�g kem�nyre felszerelt horg�szbotot, azt hittem, pontyozni fogunk. A-laposan mell�fogtam, most is, minden v�rakoz�somban. �gy t�nt, t�nyleg horg�szni fogunk, mert kimenve a st�gre, Gyuri feles�ge, Gizi legott be is etetett, �gy 10 m�terre a st�g el�, ahol m�r 1-1,5 m�ter m�ly is lehetett a v�z. Csontkukaccal horg�szott, �s percen�k�nt fogott is egy-egy teny�rnyi k�r�szt. Gyuri nem dobott be bo�tot; ink�bb csak a besz�lget�st „ir�ny�totta”. Mivel a szerel�sem a k�r�szokhoz nagyon durva volt, r�ad�sul a „csontit�l” is iszonyo�dom, csak giliszt�t meg kukoric�t t�ztem a horogra – persze, hogy nem fogtam semmit. Kicsit finom�tva a „hardware”-en, azt�n sike�r�lt n�gyet-�t�t fognom – Gizi ezalatt legal�bb tizen�t�t dob�lt be a k�z�s sz�kba. Sanyi „h�ttal a menetir�nynak”, a part fel�, a pal�l� alatt �sz�zott, �s akasztott is vagy tucatnyi f�lteny�rnyi-teny�r�nyi, sov�nyka keszeget. Nyilv�nval�an h�ly�skedett; boh�ckod�s�sal akarta felh�vni a figyelmemet, nehogy komolyan vegyem m�r a horg�szatr�l sz�l� megh�v�st. Sajnos �n „igazs�gra” sz�lettem, �s a sz�leim is �gy neveltek, hogy a dolgokat illik a nev�k�n nevez�ni. Minden titkot, fed�nevet, sunyiskod�st, mell�besz�l�st helyb�l ut�lok. Ez�rt igaz�b�l k�s�bb – eg�sz nap - se nagyon vettem �sz�re, hogy nagyon el vagyok t�vedve. Val�j�ban minden folyt, csak komoly horg�szat nem. �n �rthetetlen�l egyfolyt�ban az �sz�mra koncent�r�ltam, de pechemre az is mozdulatlan maradt. Finom e�b�det - ha j�l eml�kszem, frankfurti levest, virslivel – ett�nk, amit Gizike f�z�tt. (Nem csak horg�sznak, de szak�csn�nek is els�ran�g� volt.) Eb�d ut�n Gyuri mondta: „Nem kell minden id�t a st�gen t�lteni!”; de v�g�l is Sanyival h�rman csak visszament�nk a t�hoz, h�tha t�bb szerencs�vel j�runk. Nem j�rtunk. Felmentem a h�zba, Gyurihoz. Arra k�rt, menjek vissza, �s mondjam Sanyinak, hogy menjen fel. Amikor sz�ltam Sanyinak, ezt mondta: „Nekem nem f�n�k�m a Gyuri, hogy veled �zengessen!” – majd egy f�l��ra eltelt�vel s�r� s�hajtoz�sok k�zepette felt�p�szkodott, s csak felment – „raportra” (?). Gizi nem volt m�r jelen, amikor „a m�sor” elkezd�d�tt. M�r nemsok�ra indultunk volna Sanyi terepj�r�j�val hazafel�, mikor Gyuri el�vett egy k�nyvet, �s nagy szertart�sosan �tadta nekem. Nagy T�h�t�m: Jezsuit�k �s szabadk�m�vesek c�m� k�nyve volt. Sanyi meg sem n�zte, mint aki m�r j�l ismeri – a k�nyvet, vagy az elj�r�st. Hozz�tette – „Ez egy nagyon j� k�nyv, olvasd el figyelmesen, �s gondolkozz�l el rajta.” Hazafel� alaposan beolvastam Sanyinak; vele szemben valahogy sem f�lelmeim, sem skrupulusaim nem voltak. (K�rdeztem is egyszer t�le, hogy’ lehet, hogy � „annyira emberi”, mik�zben a t�bbiek olyan g�piesek? Fel�h�vta a figyelmemet, hogy szerinte a G�bor J�zsi sem g�pszer�.) a t�rt�ntek nagyon felh�bor�tottak, pedig a l�nyeget – hogy val�j�ban mi is t�r�t�nt – akkor m�g nem �rtettem, �s nem is k�t�tte az orromra senki. „Mi volt ez az eg�sz sz�nj�t�k?” – k�rdeztem. � se �rtette – hazudta. „Szerinted a Gyuri patyolatfeh�r?” – k�r�deztem d�h�sen. „Nyakig benne van � is!” – felelte gondolkod�s n�lk�l, mereven el�re b�mulva az �tra. Ennyiben maradtunk. El�olvastam a k�nyvet, nagyon figyelmesen – de csak a f�lelem, a ret�teg�s �s az iszonyat n�tt bennem m�g nagyobbra. Egy h�t leforg�sa alatt v�geztem a k�nyvvel – pedig k�t hetes hat�rid�t szabott -, azt�n meg�k�r�dez�tem a Gyurit telefo�non, hogy "visszak�ldhetem-e, Sanyival”. Nevetve mondott igent… Akkor m�r tudtam, mit jelen�tett mindez. Ap�m is azok k�z�tt volt, akik valahonnan ismert�k az okkult ritu�lis cerem�ni�t. Ap�m egyenesen azt �ll�totta, hogy ez vele is megt�rt�nt. (Hol, mikor, kivel, kikkel? – m�ig rejt�ly.) A�kit megk�rdeztem, mind egybehangz�an �ll�totta, amit azut�n egy szabadk�m�ves – Magyar Szimbolikus Nagyp�holy – szertart�s�k�nyvben is elolvashattam. Nagy T�h�t�m k�nyve – szinte a „ma�gyar Adam Weishaupt” �lett�rt�nete - mindm�ig „egy (minden be�szervezend� szem�ly sz�m�ra) k�vetend� p�l�da” kr�nik�ja; az �r� el�sz�r jezsuita lett, majd kil�pett a katolikus szerzetesrendb�l �s szabadk�m�ves lett. Meg�mu�tatja a k�nyv, milyen keskeny a hat�r a k�tf�le, mer�ben el�lent�tes „hit” k�z�tt annak, akit a szervezet e�reje, a k�z�ss�gi hit�lettel egy�ttj�r� s�rg�s-forg�s, a t�rsadalmi ny�zsg�s, a f�lkato�na�i rendtart�s �s fegyelem sokkal jobban vonz, mint a szervezet i�gazi c�lja, maga a vall�s, a hit. Mert l�nyeg�ben a jezsuit�k �s a szabadk�m�vesek is tulajdonk�ppen intellektu�lis zsoldos katon�k, vagy legal�bbis azok voltak a t�rt�net idej�n. A Seszt�k �gnes „parafr�zis” mint�j�ra �gy is mondhatn�m, hogy a t�rt�net egy szem�lyes lelki „megvil�gosod�s” t�rt�nete; no nem az�, „hogy’ lesz a zsid�b�l kereszt�nydemokrata”, b�r Adam Weishaupt k�t „megvil�gosod�son” is kereszt�lment: el�bb zsid�b�l jezsuita lett, majd jezsuita k�nonjog�szb�l szabadk�m�ves; mi t�bb, a szabadk�m�veseket egyes�t� �j vil�gszervezet, az Illumi�n�tu�sok, a S�t�n Zsi��na�g�g�ja (Jelen�sek K�nyve 2.9), a sza�badk�m�ves vil�gcent�rum megalap�t�ja, amely a mai Vil�g��llam „jogel�dje”, �s amely t�rt�n�sek k�zvetlen k�vetkez�m�nye, hogy 2009-ben a Vil�g�llamot a D�nme ir�ny�tja, amelynek �l�n egy mo�dernkori triumvir�tus, Jacob Rothschild, David Rocke�feller �s II. Erzs�bet, angol kir�lyn� �ll (�gy volt/lett a mi „Sa�nyinknak” egyharmad – „III./III.” r�szben igaza). Sz�val, id�zet a ritu�lis rendtart�sb�l: „Nagy T�h�t�m ’Jezsuit�k �s szabadk��m�vesek’ c�m� k�nyv�t egy – addig sikertelen – tagfelv�teli cerem�nia z�r� akkordjak�nt kell �tadni a szabadk�m�ves jel�ltnek. Egyr�szt a cerem�nia hivatalos lez�r�sa c�lj�b�l – ha a beszervez�si k�s�rlet ezut�n is eredm�nytelen marad, a Rend ezennel hivatalosan is leveszi a kez�t a jel�ltr�l, aki ez ut�n szabad pr�d�v� v�lik -; m�sr�szt �ppen azzal a c�llal, hogy a k�nyv elolvas�s�val a bizonytalankod�, ellenszeg�l� jel�ltet m�g utolj�ra jobb bel�t�sra lehessen b�rni, teh�t m�g meggondolhassa mag�t. A k�nyvet szab�lyszer�en min�dig 2 szem�ly jelenl�t�ben kell �tadni. Az egyik szem�ly szabad�k��m�ves, aki refer�l a p�holynak a v�gs� k�s�rlet lefoly�s�r�l �s eredm�ny�r�l. A m�sik szem�ly prof�n – a p�holyhoz k��zel �ll�, nem tag (szimpatiz�ns) polg�ri szem�ly -, aki a ren�den k�v�li hiteles tan� szerep�t t�lti be.” A konzekvenci�t b�l�csen kell levonnom. Sanyi halott. Ezek szerint � nem volt prof�n…

Sanyi k�nyvt�ra

Skult�ty S�ndor felem�s szem�lyis�g volt. Minimum kett�s �let�; - volt egy jobb meg egy bal oldala (egyik sem volt „hivatalb�l rossz”), �s mer� pragmatizmusb�l, mindig azt vette �ppen el�, amelyiket a helyzet megk�v�nta. Baloldali (kereszt�ny szoci�ldemokrata) gy��ke�reit igazoland� ott az �desapja, n�pnemzeti mivolt�t pedig b�s�gesen igazolhatta Iza, a n�v�re. Sanyi nem volt egy kim�velt elm�leti koponya, viszont a val� vil�gban senki nem j�rhatott t�l j�zan paraszti esz�n. Elk�peszt�ek az �n�letrajzai. H�rom-n�gy �ves is�merets�g�nk alatt legal�bb h�rom, k�l�nb�z� c�llal �r�dott/publi�k�lt �letrajz�t ismertem meg - ezek mintha h�rom k�l�nb�z� sze�m�ly �letrajzai lenn�nek. Volt egy �t teljesen "szentt� avat�” naci�on�l�ja, mely a Teleh�rben – az MTV bels� lapja - l�tott napvil�got. Ebben a sz�momra m�g a d�tumok is n�vumok voltak – alig tal�l�tam benne egyez�st „az �n” Sanyimmal… Sanyit mindenki szeret�te, fantasztikusan j� f�n�k, ink�bb mindenki bar�tja volt. Aki ki��rdemelte, annak mindenben mindig seg�tett, egyengette az �tj�t. De ellens�geivel sem volt haragtart�, bossz��ll� vagy k�m�letlen. Az eg�sz szakmai-, politikai-�s �lettev�kenys�g�t (s�lyos sz�vbe�teg volt, akinek Isten „kim�rte” az idej�t) az egyszer�s�gre, tisztas�gra �s a praktikuss�gra val� t�rekv�s, pragmatizmus jel�le�mez�te. Soha nem volt a bonyolult „id�h�z�sok” h�ve; nagyon j� diplom�ciai �r�z�ke volt, de z�rt, megb�zhat� k�rben soha nem kend�zte el a sa�j�t igazi v�lem�ny�t, �ll�sfoglal�s�t. �nvelem szemben csak akkor v�ltozott meg, amikort�l „szabad pr�d�v�” v�ltam; de err�l majd m�g k�s�bb… Voltak „hivatalb�l” is ellens�gei, de �rdekes – m�g azok is tisztelt�k, becs�lt�k, s�t: szerett�k! Egyszer Sanyi elmond�ta, kik is a Telev�zi�ban m�k�d� Mossad-csoport tagjai. � m�r csak tud�(hat)ta… (A nev�k m�s �sszef�gg�sben megtal�lhat� a te�lev�zi�s k�nyvemben.) Amikor Pet�kot lev�ltott�k, mindenki biz�tos�ra vette, hogy - velem egy�tt - �t is kir�gj�k. Nem �gy t�rt�nt! V�g�l 1998-ban telev�zi�s be�teg�llom�nyb�l „igazolt �t” kisgazda �llamtitk�rnak Orb�n Viktor korm�ny�ba. (Nemr�g hallottam egy m�sik akkori �llamtitk�rt�l, hogy a Sanyit a nagyhatalm� V�rhelyi Andr�s �s a „szint�n zen�sz” Horv�th B�la „tette volna” �llamtit�k�rr�. Nekem Sanyi elmes�lte, hogy k�t k�m�vesnek, Gyurkovics Tibornak �s Hern�di Gyul�nak k�sz�nhette. M�r nem �lnek.) Nos, amikor a Sanyi hivatali szob�j�ban �ppen – 1998. els� napjaiban – „reszketve” v�rtuk az eg�szp�ly�s bossz�t, besz�delgett hozz� az egyik �rintett, �s em�gyen sz�la, Sanyihoz: „A Pet�kot nagyon u�t�ltuk, de te, Sanyi, hi�nyozni fogsz!” – azzal k�mfork�nt el is illant; nyilv�n sz�l�totta a k�teless�g, noha munkak�re nem volt... Hogy mi t�nt fel a Sanyi otthoni k�nyvespolc�n? Nem volt ka�rak�tere. Volt ott mindenf�le, de csak aff�le „kirakat”-k�nyvek. Olyan ember k�nyvt�ra, aki mintha mutatni, illusztr�lni akarn� a szem�l�l�d� sz�m�ra, hogy � „kicsoda”. K�t k�nyv k�l�n�sen meg�t�tte a szememet. K�t k�pesk�nyv – „materialista” feln�tteknek. Okkult k�nyvek – nem szeretem az ilyeneket. Hidegek, hamisak, hivalko�d�k, evil�gi�ak, giccsesek, er�ltetettek. Az egyik: Antall J�zsef te�met�se (szerkesztette: V�rhelyi Andr�s). A m�sik: A fran�cia for�ra�dalom k�pekben. M�sokn�l is l�ttam ezeket a k�nyveket. Ez a Grand Orient szellemis�g Antall eg�sz udvartart�s�t k�r�llengte…

Orb�n-�gyek

Sanyi „�zemszer�en” �gy m�k�d�tt, ak�r a legn�pesebb t�rsas�g kell�s k�zep�n is – mik�zben � volt a t�rsas�g term�szetes k�z�p�pont�ja! -, hogy �lland�an a f�l�n l�gott a t�bbcsatorn�s mobil�tele�fonja, amelyen ak�r k�t-h�rom emberrel is besz�lhetett p�rhuza�mo�san, egym�st�l f�ggetlen�l, - emellett t�bbeket m�g „parkol�-p�ly�n” v�rakoztathatott is. Fogalmam sincs, honnan volt ekkora megosztott koncentr�l� k�pess�ge, ugyanis s�r� telefon�l�s k�z�ben m�g izg�-mozg�, besz�des apr� szemeivel „a ny�jat is” hat�konyan szemmel tartotta, s�t, szapora hunyor�t�saival m�g „n�m�n”, de eredm�nyesen kommunik�lt is vel�nk! Multiplexer �zem�m�dj�nak inform�ci�-termel�kenys�ge minden sz�rnyal� k�pzele�tet fel�l�m�lt. Az hagyj�n, hogy mindenkir�l mindent tudott. Min�den nap �jabb �s �jabb inform�ci�-halmazt „dobott” fel�nk, mert ha valami szaftosat megtudott, nem b�rta ki, hogy meg ne ossza a Pet�kkal, vagy velem. („Illet�ktelenekkel”, a gyan�s sze�m�lyekkel, vagy pl�ne „az ellens�ggel” persze – nekem sosem volt tiszta, kik is azok? - csak tudatosan mixelt dezinform�ci�kat k�z�lt.) Amikor Orb�n Viktor�k megnyert�k az 1998-as orsz�ggy�l�si v�laszt�so�kat, nan�, hogy az volt a legfontosabb megv�laszoland� k�rd�s, ki is ez az Orb�n Viktor? Sokf�le legenda, mendemonda, friss h�r ke�ringett r�la. Sanyi mindenkin�l t�bbet tudott, mintha a Viktor h�l�szob�j�ban – de legal�bbis a dolgoz�szob�j�ban - is lettek volna k�mjei… Hozta a h�rt, hogy n�h�ny h�t minisztereln�ks�g ut�n Orb�non az ideg�sszeoml�s t�netei mutatkoztak, �s minden h�tv�g�n a telki mag�nklinik�n „regener�lj�k” – ami nem is meglep�, mondta, hisz a Viktor el�tte sohasem dolgozott, egy per�cet sem, �s h�t Oxfordban m�gse ok�thatt�k ki mindenre, ami egy gyakorl� minisztereln�k sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen, nem is sz�lva a diszn��lr�l, amit a Gyula h�trahagyhatott. Azt�n meg j�tt a h��r az Orb�n Viktor gyerekes „minisztereln�kk�nti hivatali viselke�d�s�r�l”, m�r�mint, hogy: komolytalan. �ll�t�lag az egyik �llamtitk�ra benyitott hozz�, �s mit l�tott? Orb�n Viktor, Magyarorsz�g �j, ifj� minisztereln�ke talpig autentikus alcs�ti mez�ben, �nfeledten de�k�z�gatott, minisztereln�ki dolgoz�szo�b�j�ban. M�g j�, hogy nem a Madelaine Albright vagy a bilderbergi Bill Clinton t�vedt be hozz�, mondjuk egy or�lis szaxofonnal a kez�ben… Ha-ha-ha… De azt�n m�s t�rt�netek is �rkeztek, kev�sb� komolytalanok �s spont�nok; sz�rmaz�s�r�l, j�vend�l�sekr�l. Volt egy furcsa t�rt�net, amelyet t�bb k�zb�l is ismertem. Egyszer V�rkonyi Bal�zs – ma: a Magyar H�rlap szerkeszt�je – mes�lte, aki egy tanul�k�rbe j�rt egykor pl. B�r�ny Anzelmmel (majd m�g j�n), aki szint�n ismerte a legend�t. Rebesgett�k a Viktorr�l – Varga Domokos Gy�rgy, alias: „Dombi” egyszer meg is �rta, t�bb �ves szilenciumra b�ntett�k emiatt -, hogy mikor minisztereln�k lett, m�r a harmincadik gar�dicson �llt, �pp�gy, mint Vaclav H�vel. �me, a Bal�zs legend�ja:

K�t gyors t�mondattal nyitott: „(1) Nem vagyok zsid�, b�r tudom, annak l�tszom. (2) Nem vagyok titkos �gyn�k, b�r �vekig pr�b�ltak beszervezni; - mindig a Balatonhoz vittek egy szem�lyaut�val, egy kis meggy�z� besz�lget�sre.” - mondta. Hallgattam. Azon gondol�koz�tam, m�rt k�ti az orromra az id�zett, �ltalam nem k�v�nt posz�tu�l�tumokat. Fut�lag felmer�lt bennem: mi lenne, ha �n, vele el�lent�tben esetleg kriptokommunista, zsid�b�renc, szabadk��m��ves vagy kett�s�gyn�k (l�sd: K�t�tt K�ve, 1998. febru�r – Skult�ty-Ki�r�lyb� Iza m�lymagyar lapja); net�n m�g orientalista kisgazda is (ennek akkor ugyan m�g nem volt semmilyen aktualit�sa) lenn�k, de nem adtam hangot sz�nes l�tom�saimnak. Vend�gl�t�mmal Orb�n Viktorr�l besz�lgett�nk, nem sokkal az 1998-as v�laszt�sok ut�n. Tudta, hogy a Demokrat�ban k�t �vvel el�re megj�soltam a minisztereln�ks�g�t, s azt is, hogy nagyon agg�dom �rte. Emellett annak is a tudat�ban volt, hogy a „rajong�som” nem kritik�tlan, �s nem is korl�tlan/felh�tlen, mint p�ld�ul T�th Gy. L�szl��, aki e�gyenesen zseninek, s Eur�pa legtehets�gesebb politikus�nak ne�vez�te az ifj� minisztereln�k�t, �ppen akkoriban, a Demokrat�nak adott interj�j�ban.  Nos, Bal�zs elmes�lte, hogy �rtelmis�gi t�rsa�s᭭gi k�r�kben tartja mag�t a legenda, miszerint Orb�n Viktor (aki az Ikrek jegy�ben sz�letett) horoszk�pja felem�s, balj�s j�v�t �g�r. A j�slat szerint Orb�nt a d�rzs�lt, g�tl�stalan tan�csad�i beviszik majd a s�r�be; olyan m�lyen, ahonnan m�r nincs vissza�t. Elhi�te�tik vele, hogy alapvet�en minden rendben van, s�nen halad az or�sz�g - amit Orb�n k�szs�ggel elfogad, hiszen nem term�szete az �r�k�s h�bor�z�s. Egy�bk�nt is az eg�sz „Fidesz-company” fixa i�de�ja, hogy el�g csup�n szorgalmasan dolgozni (plusz szellemes, sz�vhezsz�l� besz�deket mondani), �s �nmag�t�l megteremt�dik a polg�ri j�l�t, a demokr�cia. Amikor Orb�n Viktor r�d�bben, hogy r�szedt�k, kil�p a Sk�t Rendb�l, �s visszat�r magyar n�pi gy�kere�ihez: forradalm�rr�, n�pvez�rr� v�lik. (No, ezen a v�rakoz�son ma m�r j�csk�n t�l vagyunk…) V�g�l beteljes�l a szok�sos magyar �tok, a tra�g�dia, a legenda. A magyar balsors: a szakr�lis vadkan…

Eml�tettem a minisztereln�ki sz�rmaz�sr�l sz�l� h�reket.

Amilyen meglep� inform�ci�kat ez �gyben a Sanyi el�adott, azok�b�l �n – �szint�n sz�lva – nem sokat hittem el, mindenesetre arra j�nak t�ntek/l�tszottak, hogy – sok �vvel k�s�bb - egy g�nyk�lte�m�nyt fabrik�ljak bel�l�k. Annyit az�rt a versike el� f�zn�k, hogy amennyiben a legenda magva – ami Sanyi szerint Alcs�t k�rny�k�n „gombnyom�sra” �ledt – igaz, �gy ma, 2009-ben b�rmit is �r�m�nykodj�k az MSZP �s volt koal�ci�s partnere, teljesen val�sz��n�t�len, hogy a kisebbs�giek �s a legitimist�k 2010-ben Orb�n el�len szavazzanak. �me, a vers, az �ll�t�lagos d�dmama rom�nc�r�l:

A hepiend ballad�ja

Tr�n�r�k�s volt a Habsburg,

A Ferenc Ferdin�nd -

Ny�ri �jen kedvese lett:

S�rika, vadvir�g...

Sz�ll re�d mer�nylet �tka,

A m�tka megfogant -

M�h�ben egy halott cs�sz�r

Magj��rt sz�l a lant.

Ah! l�gyan k�l az esti sz�l                    

Alcs�tdoboz fel�;                                 

Sz�zek siralma, �zvegyek                    

Panasza ny�g bel�.                               

Ne sz�lj cs�sz�rt, te sz�z! anya              

Ne szoptass csecsem�t!...,                 

F�rjhez adt�k egy ors�shoz

A csinos roma n�t.

El�rul a j�romcsontod,

A nemes hal�nt�k -

Nemzed�kek titk�t hordod:

Ferdin�nd aty�d�t.

Eur�pa egys�ges lesz,

Magyar rem�nyt k�n�l -

Hogy v�gt�re megment minket

A szakr�lis kir�ly.

P�pa, add h�t �ld�sodat!

� megmenti tr�nod...

Antikrisztus nem fog rajta -

S �gy mindenki boldog.

Megmenek�lhet a vil�g,

R�ma �s Izrael -

Armageddon teh�t nem lesz:

A v�sz �gy illan el...

Hal�l helyett �r�m�nnep

Az Apokalipszis -

J�zus, s M�rja b�k�t hoznak,

Mert nem lesz t�bb kr�zis.

Az Aranykor b�s�ggel j�n,

B�szke Isten Fia -

Eredm�nyes volt az �jkor

Magyar �ldozata.

Eggy� forrt az eg�sz vil�g,

Minden n�pe testv�r -

Megigazul minden ember,

A sok b�n�s megt�r.

Egynek engedetlens�ge

Majd’ mindent t�nkretett -

De egy engedelmess�ge

Irgalmat �rdemelt.

Isten teh�t megbocs�tott:

�j a t�rt�nelem! -

Mert lesz�llt Ferdin�ndra

Megszentel� kegyelem.

V�c, 2004. okt�ber 26.

                                                              Czike L�szl�

Orb�n B�r�nyk�ja

Fel�llt egy minisztereln�ki hivatal, amelyben egy „kor�bbi ismer��s�nk” – Tell�r Gyula, az MTV kor�bbi fideszes kurat�riumi tagja – aff�le „t�j�koztat�si miniszteri” szerepk�rt kapott �s t�lt�tt be, �pp olyat, mint boldogult Antall J�zsef minisztereln�ks�ge idej�n Var�ga Domokos Gy�rgy, alias: „Dombi”, aki az�ta felesk�d�tt a Ma�gyarok Sz�vets�g�re – Kelemen Iv�n ut�n Vukics Ferenc g�niu�sz�ra -, �s az elm�lt 20 �vben egy�bk�nt is el�v�lhetetlen �s fel�l�m�l�hatatlan t�rt�nelmi �rdemeket szerzett a t�rzsi h�bor�k anal��zi�s�nek �s szint�zis�nek t�nyfelt�r�, oknyomoz� munk�j�ban. Eb�ben a hivatali szervezetben kezdett el m�k�dni az �j, „oda-vissza t�j�koztat�si g�pezet”, amelynek egyik legels� �s legs�rg�sebb fel�a�data az Orb�n-korm�ny m�dia-politik�j�nak strat�giai megala�poz�sa volt. A munka egyik kulcsszerepl�je B�r�ny Anzelm volt, aki egyik nap – nagy meglepet�semre, hisz’ azel�tt nem is ismer�tem – felh�vott telefonon, �s k�rt, f�radjak be a Minisztereln�ki Hi�vatalba, �s vigyem magammal minden �r�somat, amit telev�zi��s �s m�dia szempontb�l t�vlatilag fontosnak tartok. Nem tudtam, mi�lyen szempontok szerint szelekt�ljak, �gy magammal vittem az el�m�lt �vekben megjelent �r�saimat tartalmaz� teljes dosszi�t. B�r ne tettem volna! Sanyi nagyon belelkesedett, azzal hitegetett, hogy mostm�r „holtbiztos”, �n leszek a t�v�eln�k, vagy m�g „valami na�gyobb". Pillanatok alatt „kinyomozta”, hogy bizonyos B�rtfai B�la (a�ki, ha j�l eml�kszem, �vekkel k�s�bb gyan�s�tott is lett, valami�lyen �gyben) �llamtitk�rhoz – Bog�r L�szl� �llamtitk�r-t�rs�hoz, a Miniszter�eln�ki Hivatalban – fogunk Anzelmmel egy�tt menni, �s � drukkol nekem, legyek nagyon okos, �s minden rendben lesz. Eh�hez k�pest nem ment�nk semmilyen B�rtfai B�l�hoz. B�r�ny An�zelm meg�eb�deltetett a minisztereln�ki hivatali menz�n – el�tte �s ut�na (mert ez egy eg�sz napos program volt!) pedig gyakorlatilag agylesz�v�st v�gzett rajtam. R�szletesen kik�rdezett mindenr�l, az �r�saimr�l, a telev�zi�s munk�mr�l, szak�rt�i jelent�seimr�l, stb. Mivel semmit nem mondott – �gy viselkedett, mintha hazafias k��teless�gemet teljes�ten�m a Fidesz-korm�ny olt�r�n -; megk�rdez�tem, sz�ba j�v�k-e, mint MTV-eln�k. Azt v�laszolta: igen; de m�s jel�ltjeik is vannak. M�snap elmes�ltem a Sanyinak a t�rt�nteket. Ujjongott, gratul�lt, azt mondta: „s�nen” vagyunk. Ezut�n semmi nem t�rt�nt, t�bb� nem h�vtak sehov�, s�t, az �r�saimat tartalma�z� dosszi�mat sem kaptam vissza soha t�bb�. Amikor a Fidesz �j korm�nyprogramj�t megismertem, kritikai elemz�st tettem k�zz� az �j Id�k c�m� k�theti lapban, amelynek – S�ndor Andr�s hal�la ut�n a vezet� publicist�ja lettem. (Andr�s egri temet�s�n V�rkonyi Bal�zs, Liebmann Katalin - ma: Echo TV - f�rje mondott orienta�lis�ta b�cs�besz�det.) Az �j Id�k szerkeszt��s�g�ben ismertem meg annak idej�n Mur�nyi L�szl�t, D�brentei Korn�lt �s S�ndor Gy�rgy humoralist�t is, aki azut�n hossz� �vekig a legjobb bar�tom volt.

Orb�n �s a k�m�vesek 

„Viszonyuk” kezdett�l fogva ambivalens. Err�l meggy�z�dhet�nk, ha Zelnik J�zsef „TESTAMEN”, Leonardo evang�liuma c��m� k�ny�v�t figyelmesen olvassuk. Egyszer� lenne az ellent�tet elint�zni pl. azzal, hogy Zelnik „nemzeti”, Orb�n „�ni�p�rti”, �m a dolog enn�l bonyolultabb. Zelnik a szakr�lis alvil�gban templomos nagymes�ter, Orb�n meg „egy templomos jogut�d”, a johannita rend tagja.   

Sz�p p�ld�ja mindez annak, hogy m�lyebb (szem�lyi) �sszef�g�g�sek ismerete n�lk�l nemcsak az adott t�rt�nelmi korszak meg�rt�se lehetetlen, de a leg�jabb kori t�rt�n�sek magyar�zata is s��lyos korl�tokba �tk�zik... Zelnik eml�tett k�nyv�nek 14. oldal�n a k��vet�kez� sz�vegre bukkanunk: „Nem szeretn�k �gy j�rni, mint a polg�rok a politi�k�val. �gy v�lve, hogy legy�zt�k az el�z� hatalmi szerkezetet, nem ve�szik �szre, hogy a metafizika �rd�ge m�r rohan is vel�k ugyanabba az ir�nyba. P�ld�ul a polg�r k�pes �gy hitetlen �s ateista lenni, hogy a hatalma meg�rz�se �rdek�ben hitre �s val�l�sra sz�l�t fel.” Nem neh�z felismern�nk, ‘a Polg�r’ vagyis a F��polg�r nem lehet m�s, mint az 1988. �ta lezajlott ma�gyar�or�sz�gi „rend�szer�v�lt�s” legfajs�lyosabb sze�m�lyi�s魭ge, Orb�n Viktor, akinek t�bbek k�z�tt az a felsz�nen rendk�v�l „h�l�snak” t��n�, de val�j�ban rendk�v�l h�l�tlan feladat jutott, hogy a val�s nem�zeti alternat�v�t ny�jt� n�pvez�r (a kir�lyfi) helyett annak „al�te�re�g�ja” legyen; vagyis hogy kiv�l� m�diumi k�pess�gei r�v�n – p�ld�ul Gyurcs�nnyal szemben - „a hi��teles alternat�v�t, a nemzeti h�st” alak�thassa, holott az igazi sze�repe „leve�zet� szelep”, amely�b�l a rem�ny, az igazi alternat�va utols� es�lye f�radt nemzeti g�z form�j�ban t�vozik el, �s nem marad ut�na m�s, csak az �r.

De vajon mi�rt b�nik el Zelnik ilyen „m�lt�nytalanul” a szabadk��m�ves Antall J�zsef (Hi�z Szemei – sv�jci Grand Orient t�pus�, a B’nai B’rith �ltal ir�ny�tott p�holy) szellemi, �s �gy t�nik, minden m�s tekintetben is „egyetlen �r�k�s�vel”, Orb�n Viktorral? Mi az igazi baja vele?! Tal�n nem el�g nemzeti, vagy nem el�gg� jobbol�da�li? Vagy nem el�g „polg�r”, hogy g�nyol�dik rajta, vagy net�n a vall�sos hit�t „kevesli”? A val�di okok a t�rt�nelem m�lys�geiben rejt�znek. Mindk�t lovag a saj�t szupranaci�on�lis lovagrendj�nek vil�gn�zet�t, strat�giai koncepci�j�t k�pviseli. A t�rt�ne�lem m�lys�geib�l �m’ �j�ra el�t�r a k�t ellent�tes vil�gfelfog�s kib�k�t�hetetlen harca, amely a k�ptelen, egyszer� �tlagember sz�m�ra „�rtelmezhetetlen” Zel�nik-Orb�n p�rviadalban �lt testet, l�ngol fel, nem csup�n egy exkluz�v k�nyv pergamen-s�rga, kem�ny lap�jain, de a minden�napi politikai val� vil�gban, a „nemzeti strat�giai d�nt�sek” hadsz�nte�r�n is. Napjainkban �jj��led a k�z�pkori „lo�vag-uralom”. Mind�egyik jelent�s rendszerv�lt� politikusunk, de a tu�d�sok, m�v�szek, �r�k, �p�t�szek, bank�rok, s�t, m�r egyes f��papok is - akik valamennyire adnak magukra - bel�pnek vala�me�lyik „rend�be”, mintha exkluz�v csoportk�pz�s n�lk�l m�r nem is lenne egyenrang� ember senki emberfia... (v�. Skult�ty Zel�nik-kritik�j�val - D�noson). Ebben a „gig�szok p�rviadal�ban” Or�b�n Viktor, a „Polg�ri Sz��vet�s�g” eln�ke k�pviseli a guelphsek; m�glen Zelnik J�zsef nagy�mester, a „Magyar Kultur�lis Sz�vet�s�g” eln�ke a staufok „ghi�bellinus” glob�lis nagypoliti�kai �r�dekeit. Am�g Orb�n a Szent J�nos Lovagrend (m�s n�ven jo�hannit�k) szelle�mis�g�t, addig Zelnik az �jj��lesztett Temp�lo�mos Lovagrend eszmeis�g�t hordja mag�ban...

Amikor a f�bi�nus szocialista, mi t�bb, a martinista p�holyf�n�k – e�zek a balj�s hangz�s� t�rt�nelmi terminus technicusok nem es�nek messze a Selyemgomboly�t�t�l - p�r napra �llamtitk�r lett az Orb�n Viktor nagy sietve �sszet�kolt korm�ny�ban, �ppen „zab�he�gyez�s” folyt mindegyik frissen fel�ll�tott miniszt�riumban. A Fi�deszt nagyon meglepte, hogy - Torgy�n�k nem kis seg�ts�g�vel –ha�talomra ker�ltek �s koal�ci�s korm�nyt alak�thattak, ez�rt r�g�t�n az elej�n r�hib�ztak, s�t r� is haraptak egy „univerz�lis gumi�csontra”, pontosabban r�gt�n�zve kital�ltak „egy kis gener�l-p�t�cselekv�st”, csak nehogy mindj�rt semmittev�ssel teljenek a kor�m�nyz�s els� hetei. Dar�zsf�szekbe ny�ltak…

Amint a Rend „levette r�lam a kez�t” – l�tsz�lag letett, lemondott r�lam -, �s Sanyi is r�gt�n elkezdett „visszafel� focizni”; a taktika l�that�lag megv�ltozott. Tov�bbra is h�vtak k�l�nb�z� l�tszat-c�l�b�l, de kelletlen�l viselkedtek, l�tv�nyosan igyekeztek „undokul kibabr�lni” velem, �reztet�ve, hogy „igenl�” v�laszom hi�ny�t t�ny�leg pack�z�snak tekintik. Hogy mi�rt jelentem meg ezekre a h�v�sokra? Jogos k�rd�s! Az igazs�g az, hogy ahhoz m�r el�g sokat tud�tam (r�luk), hogy ne l�pjek be vakol�nak, de ahhoz m�g nagyon keve�set, hogy eld�nthessem, meg merjem nekik kon�k�r�ten mondani: hagyjanak engem mind�r�kre b�k�n. T�bb �v telt el, amire v�gig tudtam/mertem egy�ltal�n gondolni, mi is t�rt�nt velem. Nagyon f�ltem, ha „tengelyt akasztok” vel�k, net�n „ellens�gess�” v�lok, az v�ratlan retorzi�kat vonhat maga ut�n. A helyzet az, hogy ebben is v�tkesen na�v voltam. A retorzi�k akkor �s �gy j�ttek, amikor �s ahonnan a legkev�sb� sz�m�tottam volna r�. A Sanyit�l. �s �gy, hogy mindek�zben – a t�bbiek – folyama�tosan szembe mo�solyogtak r�m. De err�l majd k�s�bb. Sz�val ott �l�k, egy miniszteri�lis dolgoz�szob�ban, ahol „hivatalosan” a vi�l�gon semmi keresni val�m nincs. S�t, a „t�mavezet�” – egy sza�b�lytalan anagramm�val �lve, nevezz�k egyszer�en „J�zsef n�dor�nak” - m�g azt is vi�l�gosan �rt�s�nkre (h�rom-n�gy, imm�r min�dent kiszolg�lt, „v�n csatal�val” egy�tt �ltem n�la) adta, hogy „eb�b�l”, itt senki nem fog egy �rva fill�rt sem keresni. Ezek ut�n k��tet�len, n�pies mo�dorban el�adta, hogy az if�j� tit�n, „ez a bek�p�zelt fi�cska” vizs�gafeladatot eszelt ki az �j miniszterek�nek, �s ezt az „e�gyenfeladatot” term�szetesen az �llamtitk�rok�nak kell meg�ol�daniuk. Minden miniszt�riumnak �tad�s/�tv�teli vagyonlelt�rt kell k�sz�tenie, amely t�telesen r�gz�ti, hogy mit is vet�tek �t a Horn-kor�m�ny�t�l! Azt�n mindenki hazament, �n is. A vagyonlelt�rb�l az �gvil�gon semmi nem lett; a tan�csad�i �pp�gy lebesz�lt�k r�la Orb�nt, mint k�s�bb a Varga Misit a j� el�re meg�hir�detett Fidesz-elk�pzel�sr�l, miszerint �rt�kelemz�ssel, funkci�/�k�lt�s�g alapon k�sz�tsenek vadonat�j szerkezet� �s tartalm� – �s nem posztkommu�nista – �llami k�lts�gvet�st.

Ezt ny�gj�k az�ta is…

Orb�n sosem volt j�ban a vakol�kkal. (K�zismert t�ny, hogy m�r r�g��ta k�vetelik vissza a F�v�rosi �nkorm�nyzatt�l a vil�gh�bor� el�tti Podmaniczky utcai sz�kh�zukat, de a F�polg�rmester vala�mi��rt m�gse’ adja. A szabadk�m�veseket – a Magyar Szimbolikus Nagyp�holyt – nem el�g�theti ki az sem, hogy Demszky nagy rava�szul, „�gy vigasztal�sul” el��llt egy „Pod�maniczky-terv�vel”, ami��r�l nagy�j�b�l csak � tudja, micsoda.) Sz�val Orb�n nem kedveli �ket – �k sem �t! -, viszont figyel, hallgat r�juk, �s mint aff�le „sz�k�s�ges rosszat”, respekt�lja is �ld�sos tev�kenys�g�ket, ami nagyj�b�l old�sb�l �s k�t�sb�l, r�vidz�rlatok okoz�s�b�l �s hangyaszor�galommal t�rt�n� elh�r�t�s�b�l �ll. (Az MSZP is t�l�k tanulta ezt.)  Igaz, nem pontosan „nekik”, de ingyen nekik adta a Pesti Vigad�t.