Magyarorsz�g mai helyzete

Magyarorsz�g 2008-ra �sszeroskadt.
Magyarorsz�g 2008-ra elvesztette az ellen�ll� k�pess�g�t. Orsz�gunk olyan l�ghaj�ra hasonl�t, amelyet t�z nem hev�t m�r, a l�gg�mb �sszezuhan, a
l�ghaj� elkezd s�llyedni.
S hogy mindezt imm�ron ilyen tiszt�n l�thatjuk, az elm�lt id�szakban napvil�got l�tott adatoknak �s t�nyeknek k�sz�nhet�. k�sz�nhet� Bencze
Izabell�nak, a Kincst�ri Vagyonigazgat�s�g 1998 �s 2002 k�z�tti vez�rigazgat�-helyettes�nek, k�sz�nhet� Csendes Csab�nak, aki a Hitel
legut�bbi sz�m�ban gy�jt�tte �ssze az inform�ci�kat orsz�gunk �llapot�r�l �s persze sokan m�soknak is.
J�magam ez�ttal nem szeretn�k m�st tenni, mint hogy lepusztul�sunk legfontosabb adatait csokorba szedem. *

*Magyarorsz�g a k�vetkez�kkel k�szk�dik: elvesztette nemzeti - ha tetszik, �llami - vagyon�nak d�nt� r�sz�t, ilyenform�n strat�giai l�p�sekre m�r nincs
lehet�s�ge. Ezzel szemben m�lys�gesen �s brut�lisan el van ad�sodva, olyan m�rt�kben, hogy az elad�sod�s megsz�ntet�s�nek lehet�s�g�t �vtizedekkel
el�re tekintve sem lehet l�tni. Mindezen t�lmen�en ny�lt titok, hogy egyre t�bben hagyj�k el az orsz�got, d�nt� jelent�s�g� szakm�k "�r�lnek ki", s
f�leg a fiatalok nem tervezik a j�v�j�ket Magyarorsz�gon, mert nem l�tnak perspekt�v�t itthon.
S v�g�l: orsz�gunkban a multinacion�lis c�gek hat�rozz�k meg a nemzeti j�vedelem nagys�g�t, a hazai v�llalkoz�sok �s v�gek lepusztult �llapotban
vannak. Vagyis sorsunkr�l a magyar �llampap�rokat megv�s�rl� k�lf�ldi p�nz�gyi alapok, illetve az itt �llom�soz� multinacion�lis c�gek d�ntenek.
Am�g �k �gy d�ntenek, hogy �lj�nk, addig �l�nk, ha valami�rt m�sk�nt d�ntenek, v�g�nk.

�rdemes teh�t a t�nyeket r�viden csokorba szedni.*

*A vagyonveszt�s :

1. Magyarorsz�gon, 1988 �s 1990 k�z�tt a posztkommunist�k �ltal v�grehajtott spont�n privatiz�ci� sor�n t�bb mint ezer v�llalat ker�lt a volt elvt�rsak
kez�be, ennek hatvan-hetven sz�zal�ka gyakorlatilag bag��rt, m�lyen le�rt�kelve, "elvt�rsi" �ron (kellett a v�r�s seg�ly).*

*2. Az Antall-korm�ny m�r csak 12 ezer milli�rd forint termel�i vagyonr�l gondoskodhatott. �m a folyamat nem �llt meg enn�l a pontn�l.

Az �llami sz�mvev�sz�k adatai szerint 1990 �s 2002 k�z�tt az �jabb privatiz�ci�k sor�n a vagyon 44 sz�zal�k�nak "l�ba kelt", de n�gyezermilli�rdnyi vagyon teljesen elt�nt, mag�nzsebekbe v�ndorolt.*

*3. 1995 �s 2008 k�z�tt 64 strat�giai jelent�s�g� - az emberek k�zell�t�s�t v�gz� - �llami v�llalatb�l 48 (!) maradt.

(�gy, hogy a Fidesz idej�n a sz�muk n�vekedett is.) Most akarj�k eladni a marad�kot is...*

*4. �sszess�g�ben: 1988  �s 2008 k�z�tt eg�sz privatiz�ci� "eredm�nyek�nt" t�zezermilli�rd forinttal lett szeg�nyebb az orsz�g.
K�vetkezm�ny: Magyarorsz�gon j�form�n semmi nem maradt �llami k�zben, csak - nagyj�b�l - a vagyon hat-nyolc sz�zal�ka. Ez szinte sehol a vil�gon nincs �gy, csak n�lunk. Teh�t semmi mozg�ster�nk nincs.*

*A korrupci�*

*1. Meghat�roz� v�lem�nyek szerint a politikai elitet tot�lisan �tsz�v� korrupci� hozad�ka r�m�letes: �vente mintegy h�tsz�zmilli�rd forint k�rt
okoz az orsz�gnak.*

*2. Becsl�sek szerint a h�res-nevezetes "olajsz�k�t�s" sor�n akkora summ�t raboltak el az �llamkassz�b�l, ami el�g lenne az �llamad�ss�g fedez�s�re.
K�vetkezm�ny: a megtermelt �ves j�vedelem is megcsapol�dik, rendszeresen, mik�zben lepusztulnak a k�zszf�ra int�zm�nyei.

Nincs mozg�ster�nk.

Az elad�sod�s*

*A magyar �llamad�ss�g a Fidesz-korm�ny v�g�n, 2002-ben volt a legkisebb a rendszerv�lt�s �ta: 8400 milli�rd forint. 2008 nyar�n =�r 17 ezer milli�rd forint, azaz hat �v alatt a dupl�j�ra emelkedett. (A GDP 52 sz�zal�k�r�l a 66-67 sz�zal�k�ra.)*

*A vil�g legink�bb elad�sodott orsz�gai k�z� ker�lt�nk. �vente �tlagosan 1200 milli�rd forintot k�lt�nk ad�ss�gt�rleszt�sre, s e folyamat v�ge
egyszer�en nem l�that�.*

*A hazai v�llalkoz�sok gyeng�k, a multik uralkodnak.*

*Az �sszes nemzeti j�vedelem 92 sz�zal�k�t h�sz multi c�g birtokolja.*

*Rajtuk m�lik "minden".*

*A t�rsadalmi k�l�nbs�gek

Az orsz�g mag�nvagyon�nak 48 sz�zal�ka a lakoss�g h�rom sz�zal�k�nak a kez�ben van, a marad�k 52 sz�zal�kon osztozik a 9,7 milli� ember.

Ezek az ar�nyok harmadik vil�gbeli, latin-amerikai, afrikai orsz�gokra jellemz�ek.
Illetve a vil�g javainak feloszt�s�ra - amely mindenki szerint v�gtelen�l igazs�gtalan �s megal�z�.

Hasonl� ar�nyokat tapasztalhatunk a mai Magyarorsz�gon.

Haz�nk a legrosszabb tendenci�khoz z�rk�zott fel: egy ENSZ-felm�r�s szerint a feln�tt lakoss�g k�t sz�zal�ka birtokolja a vil�gon
l�v� javaknak t�bb mint a fel�t(!).*

*A t�rsadalom �llapota*

*1. Egy 2008-ban v�gzett felm�r�s tan�s�ga szerint az EU-ban a magyar emberek a legpesszimist�bbak.*

*2. 2001-ben 0,7 milli� ember �lt a l�tminimumon, 2007-ben m�r 3,1 milli�.
�t gyermek k�z�l kett� szeg�nys�gben �l.*

*3. Magyarorsz�gon a n�k egyharmada nem sz�l gyermeket, �s ezer h�zass�gk�t�sre 610 v�l�s jut, teh�t a h�zass�gok csaknem k�tharmada cs�dbe
megy.*

*4. Az EU-ban, Magyarorsz�gon a legr�videbb a v�rhat� �lettartam. (A t�bbi borzalmas adatot m�r nem sorolom...)

Bevallom, �k�lbe szorult a kezem, amikor ezekkel s a tov�bbi adatsorokkal szembes�ltem.

A t�nyek, a "sz�raz" t�nyek azonban vil�gosan mutatj�k: a rendszerv�lt�s �ltal szinte az �gb�l meg�rkezett lehet�s�ggel nem tudtunk �lni.

Magyarorsz�g t�bb sz�z �ve nem kapott olyan lehet�s�get a t�rt�nelemt�l �s a sorst�l, mint 1998-1990-t�l kezdve.
Megsz�ntek a k�zvetlen nagyhatalmi f�gg�s�gek, �n�ll�kk� v�lhattunk, bel�pt�nk az Eur�pai Uni�ba.

Ezt az es�lyt meg lehetett volna ragadni, mint l�that�an k�pess� v�lt erre Csehorsz�g, Szlov�nia, Lengyelorsz�g �s Szlov�kia, s j� �ton haladnak efel� a =alti �llamok, Rom�nia �s tal�n Bulg�ria is.

Minden�tt vannak visszah�z� t�nyez�k, de a volt szocialista t�bor t�bbi orsz�gain�l l�that� a halad�s.

Egyed�l mi hullottunk sz�t.

De l�tnunk kell: az adatok azt is mutatj�k, hogy 1998 �s 2002 k�z�tt elindultunk felfel�, l�tv�nyos fejl�d�s indult meg.

2002 �ta, a szocialista �s liber�lis korm�nyz�s id�szak�ban ment minden t�nkre.

Teh�t lehetett volna jobban is csin�lni, de megint nem siker�lt.

�s most v�rjuk, hogy mi lesz vel�nk. �s v�runk, �s v�runk, �s v�runk...

Fricz Tam�s, politol�gus