Czike L�szl�

 

                     J�zus, mint essz�nus beavatott

 

Jim Marrs „A titkos uralom” c�m� k�nyv�ben olvashatjuk:

„Ennek a meg�jul�snak tudom�nya a szabadk�m�vess�g elveszett kulcsainak egyike - magyar�zta -, �s ez�rt alapult az �si szabadk�m�vess�g 33 fokozatra.’ A tud�s elsaj�t�t�sa k�zben a gnosztikust bizonyos fels�bbrend�s�g-�rzet, s �n-el�g�lts�g t�lt�tte el. (...) A gnoszticizmus er�sen befoly�solta m�g az eur�pai gondolkod�st is eg�sz’ a k�z�pkorig, s�t, ut�na is. Alapvet� gondolkod�sm�dja val�sz�n�leg hat�ssal volt �s van m�s titkos t�rsas�gokra is, melyeknek tagjai igencsak meglep�dn�nek, ha err�l tudn�nak... A gnoszticizmus fontos szerepet j�tszott egy korai aszk�tikus zsid� szekta, az essz�nusok t�rt�net�ben is. (...)

 

A k�z�ss�g tagjai nappal dolgoztak, �jjel im�dkoztak. A l�lek halhatatlans�g�t tan�tott�k, �s a dualista vil�gk�p fel� hajlottak: a j�s�g avagy f�ny, �s a gonosz avagy a s�t�ts�g szellem�ben hittek. Lehets�ges, hogy az essz�nusok a titkos herm�szi g�r�g tanok tov�bbviv�i voltak. (...) �rdekes m�don tal�n a pontos j�slatair�l h�res Pithagorasz volt az, aki els�k�nt megj�vend�lte egy ‘�j Vil�g-rend’ elj�vetel�t. Ezt n�h�ny kutat� a Messi�s elj�vetelek�nt �rtelmezte...

 

Az ‘essz�nus’ sz�t a g�r�g ‘esszaiosz’ (titkos, misztikus) �s ‘essz�noi’ (orvos) sz�b�l sz�rmaztatj�k. Gardner szerint az essz�nusok a ‘Gy�gy�t� Nagy Feh�r Testv�ris�ge’ egyiptomi misztikus iskola k�s�bbi �gak�nt ezoterikus gy�gy�t� hagyom�nyok folytat�i voltak. ‘Essz�nus szerzetesek �s gy�gy�t�k eme Feh�r Testv�ris�g�be - vagyis az eredeti R�zsakeresztesek k�z�ss�g�be - avatt�k be k�s�bb J�zust, aki egyre magasabb fokozatokra jutott el, �s el�kel� hely�nek k�sz�nhette a gyakran haszn�lt ‘Mester’ megsz�l�t�st.’ - tette hozz� Gardner.

 

M�s szerz�k is meger�s�tik, hogy J�zus essz�nus volt. Hall megjegyzi, hogy a sz�lei, M�ria �s J�zsef is azok voltak, csak�gy, mint ‘testv�re’, Jakab. Legt�bb mai fundamentalista elutas�tja ezt a feltev�st, mert J�zusnak az essz�nusokkal �s a gnoszticizmussal val� kapcsolata nem f�r bele a merev dogmatik�ba...”

 

J�zusnak a Biblia szerint - nem volt testv�re. Az ilyen �s ehhez hasonl� �ll�t�sok, ‘t�rekv�sek’ csak arra val�k, hogy J�zust ‘j� sz�nd�k�an’ emberk�zelbe hozva, egyszer�, h�tk�znapi emberr� alacsony�ts�k le, mint aki csup�n egy �tlagos zsid� csal�d �tlagos tagja. �rdemes felfigyelni r�: ez a m�dszer tipikus h�tt�r-hatalmi selyemgomboly�t�s, k�z�rthet�bben: intellektu�lis p�kh�l�sz�v�s. A mesterked�s l�nyegi ‘alapja’, hogy aki nagyon sokat tud, nagyon j� �s feddhetetlen - amilyen J�zus volt -, annak gnosztikus beavatottnak kell lennie. M�sk�nt nem lehets�ges, pontosabban nem maradhat �letben. J�zus p�ld�ja �gy j�l illusztr�lja ezt a (csakis korabeli!!?) helyzetet: azonosulsz vel�nk, a n�zeteinkkel, vagy - meghalsz...

H�t ez�rt ‘lett’ J�zusb�l visszamen�leg essz�nus, egy �kori okkult titkos t�rsas�g tagja - a gnosztikus h�tt�r-hatalmi vil�gfelfog�s �s t�rt�nelemszeml�let szerint...  

 

„M�g ink�bb megzavarn� �ket, ha hallan�k Gardner �ll�t�s�t, miszerint a bibliaford�t�k �rtelmez�s�vel ellent�tben J�zus nem N�z�retb�l sz�rmazott. Szerinte a ‘n�z�reti’ (illetve ‘nazar�nus’) sz� �s v�ltozatai a h�ber ‘nozrim’ sz�b�l sz�rmaznak, amely ‘a sz�vets�g megtart�i’ jelent�s� ‘nazrie ha-brit’ kifejez�sb�l ered� t�bbes sz�m� f�n�v, ami a Holt-tenger melletti Kumr�nban �l� essz�nus k�z�ss�g egyik neve volt. ‘Elterjedt feltev�s, hogy az essz�nusok ezoterikus tud�s �rz�i voltak, valamint J�zus beavat�i �s tan�t�i’ - �rta Hall. 

 

Ha val�ban �gy van, akkor J�zust k�ts�gtelen�l Melkizedek templom�ban avatt�k be, ugyanott, ahol 600 �vvel azel�tt Pithagorasz is tanult.’ �gy t�nik, ezt a Biblia is meger�s�ti (Zsid�k 6,20): ‘(...) ahova els�k�nt l�pett be �rt�nk J�zus, a Melkizedek rendje szerint val� f�pap.’ Gardner szerint Melkizedek neve - aki a Biblia egyik legtitokzatosabb szerepl�je - Mih�ly arkangyal �s C�d�k zsid� f�pap nev�b�l val� essz�nus �sszet�tel: Mih�ly-C�d�k. A szerz�k k�z�l egy �gy gondolja, hogy Melkizedek val�j�ban maga a sum�r istens�g, Enki. ‘Az essz�nusokat a m�veltebb zsid�k k�z�tt tartott�k sz�mon. - mondta Hall. - A t�ny, hogy olyan sok k�zm�ves volt k�zt�k, megmagyar�zhatja, mi�rt tartj�k �ket a modern szabadk�m�vess�g el�deinek.’ A szabadk�m�vesekhez �s a Pithagorasz k�vet�ihez hasonl�an az essz�nusokn�l is fontos jelk�p volt a vakol�kan�l. A szabadk�m�vesek�hez hasonl�an az essz�nusok irodalma is bonyolult k�dokat �s alleg�ri�kat tartalmazott, hogy megv�dj�k tud�sukat a be nem avatottakt�l �s a r�mai hat�s�gokt�l.

 

�jkori kutat�k az essz�nusok �s a kabbalist�k nyomait k�vetve �gy l�tj�k: a Biblia maga egy k�dolt �zenet. Michael Drosnin, a Washington Post �s a Wall Street Journal volt munkat�rsa nem kis felt�n�st okozott 1997-ben ‘A Biblia k�dja’ c�men kiadott k�nyv�vel. Drosnin szerint egy izraeli matematikus, dr. Eliyahu Rips egy keresztrejtv�nyhez hasonl� rejtett k�dot tal�lt a Bibli�ban, ami pontosan megj�solt sz�mos fontos j�v�beli esem�nyt. (P�ld�ul: a Kennedy-gyilkoss�gokat is. - Cz. L.) (...) C. L. Turnage �rja: ‘Ak�r a legegyszer�bb sz� szerinti �rtelmez�st, ak�r a jelk�p-rendszert, vagy a rejtett sz�m�t�g�pes k�dot n�zz�k, a Biblia nagyban elt�r b�rmelyik m�sik k�nyvt�l. Az �vsz�zadok sor�n mindig att�l f�gg�en �rtelmezt�k az emberek, hogy a m�szaki fejletts�g �ppen milyen szintj�n �lltak, �s mennyire �rtett�k meg a zsid� vall�s mezopot�miai eredet�t.’ Turnage szerint a bibliai k�d t�bb istens�gre is utal, jelk�pesen. ‘E k�dolt �zenetekb�l azt lehetett lesz�rni, hogy a Bibli�ban szerepl� istenek vagy Elohim olyan l�nyek voltak, akiket a sum�rok kezdtek el tisztelni, �s egy m�sik vil�gb�l sz�rmaztak.’ - �rta. �me az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g �thidalhatatlan ellent�te. - Cz. L.)

 

Ami m�rmost a Biblia felt�telezett, sz�m�t�g�pes sz�veg-anal�zissel ‘felt�rt’ �si k�drendszer�t, illetve a mindezek alapj�n lesz�rhet� haszn�lhat� tanuls�gokat �s konkr�t ismereteket illeti - legfontosabbnak azt a tudom�nyos felismer�st tartom, ami azzal egyen�rt�k�, hogy a Bibli�ban val�ban megtal�lhat�, �s kiolvashat� bel�le Istennek a ma ember�hez is sz�l� kinyilatkoztat�sa, ami alapvet�en meg is hat�rozza az emberis�g j�v�j�t, sors�t. A t�m�t, a t�gabb t�mak�rt sok mozi-film is feldolgozta. A tucatnyi (�men-filmek, Indiana Jones, Apokalipszis, Arany-kor, stb.) kommersz �s �rt�ktelen, monstre hollywoodi, ‘b�rgy�’ akci�film k�z�tt elv�tve ugyan, de akadnak elk�peszt�en hiteles, re�lis, mondhatjuk: kereszt�ny szemsz�gb�l istenes, j�indulat�, igazs�gkeres� alkot�sok is. Felt�tlen�l k�z�j�k sorolhatjuk p�ld�ul az egyik (kereskedelmi!) telev�zi�ban n�h�ny napja levet�tett „Az �mega-k�d” c�m� izgalmas, fordulatos filmet. Ez a ‘megd�bbent�’ - cseppet sem science vagy history fiction! - t�rt�net arr�l sz�l, hogy a bibliai j�vend�l�sek, a pr�f�ci�k ‘�sszef�s�l�s�vel’ siker�l(t) megfejteni a v�gid�k ‘forgat�k�nyv�t’, s mintegy ‘rekonstru�lni’ az Antikrisztus felemelked�s�t, ami - ugyeb�r - az utols�, legpuszt�t�bb vil�gh�bor�, a bibliai Armageddon, majd az Apokalipszis el�k�pe...

 

A felt�rt titokzatos �sszef�gg�sek alapj�n a megj�vend�lt esem�nyek menetrend szerint be is k�vetkeznek. Az Eur�pai �ni� ‘teljhatalm� eln�ke’ megval�s�tand� Nagy S�ndor egykori �lm�t: vil�g�llamot akar l�trehozni. A kez�re j�tszanak a kedvez� vil�gpolitikai esem�nyek is. Egy nap a szem�lyis�ge saj�tos �talakul�son megy kereszt�l: egy�bk�nt hal�los fejl�v�s�b�l, ‘csod�val hat�ros m�don’ fel-gy�gyulva r�d�bben, hogy � az Antikrisztus. A vil�g�llam katonai dikt�torak�nt elfoglalja Jeruzs�lemet, majd az �jj��p�tett jeruzs�lemi Salamon Templom�ban - miut�n kiv�gezteti az ellene fell�p� k�t pr�f�t�t: �nokot �s Ill�st -, a zsid� papok �ltal�nos megbotr�nkoz�s�ra: Istennek ki�ltja ki mag�t. Persze v�g�l megbukik, a j�k gy�zedelmeskednek - ami a bibliai �mega-k�d m�g id�beni megfejt�s�nek k�sz�nhet�! -, �m Krisztus m�sodik elj�vetele elmarad. Az Antikrisztust, a S�t�n fatty�t az emberis�g ‘j� er�i’, a zseni�lis tud�sok leleplez�se gy�zi le - Krisztus �s Sz�z M�ria n�lk�l, akik meg sem eml�ttetnek. Megint az ember v�lik ‘istenn�’. Tipikus szabadk�m�ves befejez�s...

 

A jelk�pekr�l, a jelk�p-rendszerekr�l jut eszembe, hogy mostan�ban a fokoz�d� szellemi h�bor� szimb�lumok s�r� haszn�lat�val, a jelk�pek, mint marketing-log�k felhaszn�l�s�val is zajlik. Az eszm�k kereskedelme �pp�gy megk�v�nja a hat�kony rekl�m alkalmaz�s�t, mint a materi�lis fogyaszt�si cikkek forgalmaz�sa. Nem felt�tlen�l arra gondolok, hogy egyesek ‘�jra felfedezt�k’ a v�r�s csillagot, a horogkeresztet, mint balj�s ‘eszm�k’ szimb�lumait, - b�r ez is figyelemrem�lt�. �jabban a jelk�pek alkalmaz�sa leger�teljesebben az �n. ‘pszichotikus rekl�mok’ ter�let�n �rv�nyes�l, illetve nyomul el�re. Az�rt nevezem ‘pszichotikusnak’ ezt a rekl�m-fajt�t, mert r�szben eleve ‘konzum-idi�t�nak’ tekinti a klipp n�z�j�t vagy g�tl�stalanul �s leplezetlen�l t�rekszik r�, hogy azz� tegye. A jelk�pek kiv�l�an megfelelnek ‘a tudatalatti’ k�v�natos ir�nyban t�rt�n� tart�s befoly�sol�s�ra, mert �szt�n�s agyi folyamatokat induk�lnak: �gy a hat�smechanizmus bekapcsol�d�sa, m�k�d�se �s a lelki beavatkoz�s hat�sa, eredm�nye egyar�nt rejtve marad.

 

Mire is gondolok? P�ld�ul a k�vetkez�re. N�zze valaki a m�holdas k�nny�zenei csatorn�kat (MTV, VH1), a magyar vagy a k�lf�ldi, nyugat-eur�pai kereskedelmi ad�kat n�h�ny �r�n kereszt�l. Kiz�rt, hogy ne tal�lkozz�k �r�nk�nt t�bbsz�r is a D�vid-csillag (hexagram = A) alkalmi felvillan�saival; - de az is gyakori, hogy a csillag stabil alkot�eleme a sz�rakoztat� m�sor d�szlet�nek. Mi�rt? Qui prodest?! 

 

Ugye tudjuk, hogy a p�rhuzamosok az euklideszi geometri�ban sohasem, - �m a Bolyai-Lobacsevszkij f�le geometri�ban, a relativisztikus, einsteini, �n. ‘g�rb�lt t�rid�ben’ bizonyosan tal�lkoznak. De nemcsak err�l nevezetesek! Az egym�ssal p�rhuzamos egyenesek = szabadk�m�ves jelk�pek: egyr�szt Hiram Abifnak, az els� k�m�ves mesternek (a m�rt�rnak) a jeruzs�lemi Salamon templom�ban �p�tett p�rhuzamos oszlopait, J�kint �s Bo�zt szimboliz�lj�k, m�sr�szt szellemi �rtelemben a vil�g(uralom) kett�s term�szet�t, a hivatalos (l�tszat-) �s a h�tt�r-(val�s�gos) hatalmat jelk�pezik, de utalnak a vil�g kett�s (anyagi �s szellemi) term�szet�re, illetve a J� �s a Gonosz, a F�ny �s a S�t�ts�g �r�k harc�ra is. A p�rhuzamosok megtal�lhat�k a doll�ron ($) f�gg�leges, az eur�n pedig v�zszintes elhelyez�sben, amint keresztezik a p�nznem bet�jel�t. Nem is v�letlen�l, hiszen a p�nzt az emberek minden nap t�bbsz�r l�tj�k; ‘pszichotikus form�ban’ m�lyen a lelk�kbe v�s�dik, ami a legf�bb c�l. A legkiv�l�bb ‘term�szetes rekl�mhordoz�’: a p�nz, hiszen �nmag�t rekl�mozza! (A doll�ron mindemellett megtal�lhat� m�g t�bb okkult szimb�lum: a triangulum, a mindent l�t� szem a h�romsz�gben, stb. is.) De p�rhuzamos oszlop-�ll�l�bak tartj�k a mi legnagyobb politikai sz�nokunk ‘kotta�llv�ny�t’ is. Vajon milyen c�lb�l, milyen megfontol�sb�l?

 

A p�nzvil�g legmagasabb, legimpoz�nsabb, legmonument�lisabb p�rhuzamosai, a manhattani WTC-ikertornyok 2001. szeptember 11-ik�n a m�ig legrejt�lyesebb terrort�mad�s �ldozatai lettek, led�ltek, �s nem is �p�lnek eredeti form�jukban �jj�. Elpusztultak, mint a Salamon temploma Kr.u. 70-ben, Titusz r�mai hadvez�r seregeinek a t�mad�sakor. „Mindaz, aki hallgatja tan�t�somat, de tettekre nem v�ltja, hasonl�t a balga emberre, aki h�z�t homokra �p�tette. Szakadt a z�por, �ml�tt az �r, s�v�lt�tt a sz�l �s r�z�dult a h�zra. Az �sszed�lt �s romhalmazz� v�lt.” - mondta J�zus (Mt. 7, 26-27.) Csatlakoztak tan�tv�nyai, �s mutatt�k neki a templom �p�leteit. De J�zus megjegyezte: „L�tj�tok mindezt? Bizony mondom nektek: Nem marad itt k� k�v�n, amit le ne romboln�nak.” (Mt. 24, 2).        

 

N�h�ny napja megn�ztem egy m�sik filmet valamelyik kereskedelmi csatorn�n. Ez�ttal egy h�bor�s ‘science fiction’-t. A c�me: „The final countdown”, vagyis: „A v�gs� lesz�mol�s”. El�g volt a n�h�ny kezd� k�psor, �s ‘elegem lett’ bel�le... El�sz�r a hatalmas rep�l�g�p-anyahaj� oldal�n, majd percekkel k�s�bb az egyik ‘kabinajt�n’ jelent meg a skull and bones jelk�p: a koponya l�bsz�rcsontokkal...

 

                                                 ************

 

Az essz�nusok voltak az egyik leghat�konyabb �si titkos t�rsas�g. Szomsz�daik k�ts�gtelen�l tudtak l�tez�s�kr�l, m�gsem esik sz� r�luk az �jsz�vets�gben, - vagy k�s�bb kiv�gt�k a vonatkoz� r�szeket. N�h�ny kutat� az essz�nusokra mint a ‘misztikus kereszt�nys�g’ �rz�ire utal, ami a kereszt�nys�g legkor�bbi, az �si Miszt�riumokon alapul� form�ja. Az essz�nusokr�l alig lehetett valamit tudni addig, am�g 1947-ben fel nem fedezt�k a holt-tengeri tekercseket. Mind-�ssze k�t �vvel azut�n t�rt�nt ez, hogy a fels�-egyiptomi Nag Hammadi-hoz k�zeli hegyi barlangokban gnosztikus ‘k�nyvt�rat’ fedeztek fel. 1947 �s 1960 k�z�tt tizenegy barlangban �sszesen k�r�lbel�l 800 k�ziratot tal�ltak, amelyek k�z�l 170 �sz�vets�gi k�nyvek r�szlete. Az essz�nusok a Kr. u. 70-ben kit�rt zsid� l�zad�skor menek�lhettek el Kumr�nb�l a r�mai csapatok el�l, de el�bb agyagkors�kba z�rt szent sz�vegeiket el�st�k a k�zeli barlangokban. Ezt az irodalmi �rt�k� kincset k�t beduin p�sztor tal�lta meg, s n�h�ny tekercset el-adtak egy r�gis�gkeresked�nek. (...) ‘... a t�bbi tekerccsel azonban nem �gy t�rt�nt. - �rja Eddy. - A palesztinai Rockefeller R�g�szeti M�zeum nemsok�ra k�zbel�pett �s megszerezte �ket a jord�n korm�nyt�l (...), akik kik�t�tt�k, hogy zsid� kutat�k nem f�rhetnek hozz� az �si zsid� sz�vegekhez. Ma a tekercsek Izrael tulajdon�ban vannak.’ (...)

 

A holt-tengeri tekercsek essz�nus szerz�i �ri�si hat�st gyakoroltak az els� jeruzs�lemi kereszt�nyekre, akik teol�giai k�rd�sekben nemsok�ra el is t�rtek (Szent) P�lt�l �s Palesztin�n k�v�li k�vet�it�l. Bizony�tja, hogy a tekercsekben tal�lhat� �sz�vets�g-�rtelmez�sek igen hasonl�tanak Jakab �s a jeruzs�lemi kereszt�nyek �rtelmez�s�hez. (...)

 

Felmer�lhet a k�rd�s: az apokrif evang�liumok, �s a holt-tengeri tekercsek egy�b sz�vegei mi�rt nem olvashat�k kommersz kiadv�nyokban, mi�rt nem �rhet�k el a sz�les nyilv�noss�g sz�m�ra; - �pp�gy nem, mint p�ld�ul a mezopot�miai (sum�r) k�t�bl�k, m�r szint�n �vtizedek �ta feldolgozott �si sz�vegei sem?

Az elhallgat�snak mi lehet az oka? Kik �s mi�rt titkolj�k el el�tt�nk a m�ltunkat?

Qui prodest?!

 

V�c, 2004. november 29.

 

                                                                    Czike L�szl�