Czike L�szl�

                 A p�rhuzamos megv�lt�s
       a Szikla-mecset �ll a Messi�s �tj�ban?

Mike Evans: „Jeruzs�lem el�rul�sa” c�m� k�nyv�ben olvashatjuk:
„J�zus pontos �tmutat�st adott arr�l, hogy mik�nt tudjuk felismerni az �jb�li elj�vetel�nek idej�t. A k�vetkez�ket mondta: ‘Vegyetek p�ld�t a f�gef�r�l. Ha a hajt�sa m�r zsend�l �s a levelei kibontakoznak, tudj�tok, hogy k�zel van a ny�r. �gy mikor ezeket l�tj�tok, magatok is meg�llap�thatj�tok, hogy m�r k�zel van, az ajt�ban.’ (M�t� 24:32-33). Azt�n egy meglep� kijelent�st tett: ‘Bizony mondom nektek: Nem m�lik el ez a nemzed�k, m�g ezek be nem k�vetkeznek.’ (M�t� 24:34). (...) Ez a nemzed�k azoknak az embereknek a nemzed�ke, akik l�tj�k kir�gyezni �s lombokat n�veszteni a f�gef�t. Mi lehet azonban a f�gefa jelent�s�ge? Ebben a k�rd�sben a szimb�lumok jelentik a megold�s kulcs�t, r�ad�sul Krisztus m�g csak nem is neh�z vagy k�d�s szimb�lumot v�lasztott.

A f�gefa az �jj�sz�letett Izraelt jelk�pezi. Aki volt m�r Izraelben, az bizony�ra �szrevette, hogy a f�gefalev�l mot�vuma milyen gyakran is jelenik meg a k�z-�p�leteken. Ha Izraelben b�rhol reggelit rendel�nk magunknak, szinte biztos, hogy valamilyen form�ban f�ge is lesz a t�ny�runkon. A Bibli�ban a f�gefa igen gyakran jelenik meg az izraeli nemzet szimb�lumak�nt. J�zus a f�gefa seg�ts�g�vel besz�l az id�k v�gezet�r�l, mivel Izraelt mag�t is a visszat�r�se legf�bb jel�nek sz�nta. Az a nemzed�k, amelyik tan�ja lesz a f�gefa (ism�telt) vir�gz�s�nak (Izrael �llam �jj�sz�let�s�nek �s beilleszked�s�nek a nemzetek csal�dj�ba), az ‘minden dolgok beteljes�l�s�nek’ (teh�t a v�g�t�let jeleinek is) a tan�ja lesz. Az emberis�gnek az a nemzed�ke, amelyik meg�lte a modern Izrael ‘kivir�gz�s�t’, 1925 �s 1935 k�zt sz�letett. A v�rhat� �letkoruk a Biblia �s a modern statisztik�k szerint hetven �v. N�melyik�k enn�l sokkal tov�bb fog �lni, de �n szent�l hiszem, hogy az �r m�g azel�tt el fog j�nni (�jra), miel�tt az eg�sz gener�ci� elt�nne a F�ld sz�n�r�l. A Biblia le�rja, hogy senki sem fogja pontosan tudni Krisztus visszat�r�s�nek napj�t vagy az �r�j�t, hanem nek�nk kell felismern�nk ezt a kort. Izrael �jj�sz�let�se eszerint azt jelzi, hogy J�zus elj�vetele m�g a mi �let�nkben v�rhat�.

Nincs kiz�rva, hogy ma t�rt�nik, vagy �ppen holnap �jszaka. Ha egy nemzed�k joggal t�telezheti fel, hogy az �r elj�vetel�t k�zvetlen�l megel�z� id�szakban �l, h�t a mi nemzed�k�nk az. Hol j�r vajon az a k�pzeletbeli visszasz�ml�l�s, aminek a lej�rtakor bek�sz�nt az utols� fejezet az emberis�g t�rt�nelm�ben? Milyen esem�nyeknek kell m�g bek�vetkezni�k, amelyek azt�n megkond�tj�k az isteni pr�f�cia �r�j�t? A bibliakutat�k szerint nincs semmi, ami k�sleltetn� a Messi�s elj�vetel�t. B�rmelyik percben bek�vetkezhet, de senki sem tudja, hogy pontosan mikor fog elj�nni az id�. J�zus azt mondta: ‘Azt a napot �s �r�t azonban nem tudja senki, az �g angyalai sem, a Fi� sem, csak az Atya.’ (M�t� 24:36). Ugyanakkor figyelmeztetett is benn�nket: ‘Legyetek ti is k�szen, mert olyan �r�ban, mikor nem is gondolj�tok, elj�n az Emberfia.’ (Luk�cs 12:40).”
            
A ‘Lelki Izrael’ teh�t nem j�tt l�tre, de helyette 1948-ban megalakult - a f�ldi. A zsid� n�pnek a Teremt� visszaadta az �g�ret F�ldj�t, �sei f�ggetlen �llam�t. S�t, mint l�ttuk, - nemcsak hogy ‘siker�lt’ a zsid� n�p �sszegy�jt�se a ‘r�gi-�j’ evil�gi �llamban, de e t�rt�n�s, ez a ‘csodasz�mba men�’ t�rt�nelmi t�ny el�jel�v� lett a Messi�s, J�zus Krisztus �g�rt m�sodik, k�zelg� elj�vetel�nek - „�t�lni eleveneket �s holtakat”. �m J�zus �jb�li ‘�rkez�s�nek’ m�s, megfejthet� el�jelei is vannak - p�ld�ul: Salamon kir�ly templom�nak k�sz�l� �jj��p�t�se. Folytatva az id�zetet:  

„Az els� Templomot, Salamon templom�t a babil�niaiak i. e. 586-ban teljesen elpuszt�tott�k, �s csak hetven �vvel k�s�bb �p�tett�k �jj� ugyanazon a helyen a visszat�r� zsid� sz�m�z�ttek. Ezt az �gynevezett m�sodik Templomot Nagy Her�des i. e. 20-ban kib�v�tette �s pazarul helyre�ll�totta. J�zus Krisztus idej�n ez a m�sodik Templom �llt. Itt kapta a nev�t, itt v�gezt�k el a k�r�lmet�l�s�t, �s itt bocs�tkozott tizenk�t �ves kor�ban vit�ba a hitoktat�ival. J�zus teh�t itt pr�dik�lt �s itt tan�tott, �s itt bor�totta fel a p�nzv�lt�k asztalait, akik Isten ima-h�z�t ‘tolvajok f�szk�v�’ v�ltoztatt�k. Itt sz�letett meg az Egyh�z is, P�nk�sd napj�n, amikor a tan�tv�nyai folytatt�k, amit � elkezdett. P�ter apostol a h�res pr�dik�ci�j�t feltehet�en a Templom egyik k�ls� udvar�ban mondta el. Mivel a r�mai seregek feld�lt�k �s a f�lddel tett�k egyenl�v� (Vespasianus cs�sz�r fia, Titusz seregei, Kr. u. 70-ben - Cz. L.) a m�sodik Templomot, az m�r soha nem �p�lt �jj�. A zsid� n�p k�tezer �vig �gy volt k�nytelen l�tezni, hogy nem volt temploma, ahol im�dkozhatott volna vagy bemutathatta volna az �ldozatait. Mi t�bb, a Templom-hegy romjait �vsz�zadokig nem is takar�tott�k el. A r�maiak egy pog�ny templomot �p�tettek a hely�n, amit azut�n a biz�nci kereszt�nyek leromboltak. A IV. sz�zadt�l kereszt�ny templomok is �p�ltek Jeruzs�lemben, de sohasem a M�rija-hegy szent szikl�in (vagyis a lerombolt Salamon temploma eredeti hely�n - Cz. L.). Ez nem a zsid�k ir�nti tapintatb�l t�rt�nt �gy, hanem ink�bb a zsid� �llam kudarc�t al�h�zand�. Amikor azonban a muzulm�nok elfoglalt�k Jeruzs�lemet, ism�t vall�si helysz�nn� v�ltoztatt�k a M�rija-hegyet.

Csakhogy nem Jahve, �brah�m, Izs�k �s J�kob istene volt az, akit ezeken a szikl�kon im�dtak. Allah, a muzulm�n Isten - nem a Biblia Istene, akihez a zsid�k �s a kereszt�nyek, a ‘Biblia n�pe’ im�dkozott. (...) A XVII. sz�zad v�g�n a muzulm�nok szent�lyt �p�tettek a M�rija-hegy szentk�nt tisztelt szikl�j�n, az Alapk�v�n. Az �p�letet Szikla-mecsetnek keresztelt�k el, �s az�ta is ez a v�ros, Jeruzs�lem egyik legl�tv�nyosabb nevezetess�ge. R�vid id�szakot lesz�m�tva, amikor a keresztesek uralma alatt a mecsetet k�r�lbel�l sz�z �vre kereszt�ny templomm� alak�tott�k �t, - a Szikla-mecset m�r ezerh�romsz�z �ve hirdeti Allah dics�s�g�t. A Szikla-mecset falain olvashat� arab nyelv� feliratokon is �kesen megmutatkozik a muzulm�nok ellenszenve a kereszt�nyek �s a zsid�k ir�nt. (...) Sok k�z�l�k a Kor�nb�l vett id�zet. P�ld�ul:  „... Nincs Isten, csakis Allah, � nem fogad senkit maga mell�. A Messi�s, J�zus, M�ria fia Allah h�r-viv�je csup�n, a szavai az � szavai. Im�dj�tok Allahot, az egyetlent, �s az � h�rviv�j�t, de ne ejts�tek ki sz�tokon a ‘H�rmat’ (a Szenth�roms�got) �s akkor �dv�z�lt�k. Allah az egyetlen Isten. T�vol �ll az � hatalmass�g�t�l az, hogy fia sz�less�k. Az Allah sz�v�nek kedves vall�s egyed�l az iszl�m.” A M�rija-hegy r�vid t�rt�nelm�b�l is l�thatjuk, hogy a muzulm�nok �s a zsid�k k�z�tt �vsz�zados ellent�t h�z�dik a Templom-hegy birtokl�s��rt. Csakhogy a zsid�k m�r ezer�tsz�z �vvel a muzulm�nok el�tt itt voltak, teh�t ha egy�ltal�n b�rki is jogos ig�nyt form�lhat erre a harminck�t holdas ter�letre, akkor az minden-k�ppen a zsid� n�p. Isten nekik �g�rte a f�ldet �s rajta Jeruzs�lemet. Bibli�b�l tudjuk, hogy D�vid kir�ly megv�s�rolta ezt a bizonyos f�lddarabot a M�rija-hegyen, ami�rt �tven ez�st-s�kelt fizetett. Vajon mi�rt fizetett D�vid a f�ld�rt, amit az �r egyszer m�r a n�p�nek �g�rt? Gerson Solomon ad magyar�zatot:

„Izrael f�ldj�n h�rom f�lddarabot Izrael n�pe megv�s�rolt, noha a f�ldet Isten nekik �g�rte. �gy amikor a nemzetek elj�nnek, �s azt mondj�k majd: ‘Ez a f�ld nem a ti�tek!’, �gy joggal v�laszolhatj�k: ‘Isten, aki az eg�sz vil�gmindens�g ura, nek�nk adta ezt a f�ldet, de mi fizett�nk is h�rom f�lddarab�rt, amelyek  a f�ldet jelk�pezik.’ A h�rom f�lddarab: a Templom-hegy, a hebroni Mahpel� P�tri�rk�k barlangja, �s J�zsef s�rja Szekemben.” E h�rom hely mindegyike m�r iszl�m fennhat�s�g al� ker�lt, vagy fog ker�lni, amennyiben a mai ‘b�ke-folyamatok’ zavartalanul folytat�dnak. Ne feledj�k el, a palesztinok nap mint nap az izraeliek fej�hez v�gj�k: ‘Ez a f�ld nem a ti�tek.’. Noha a kereszt�ny Egyh�z sohasem vetette meg a l�b�t a Templom-hegyen, att�l m�g t�rt�nelmi �s vall�si szempontb�l is nagy jelent�s�g� helynek tartjuk. Sokan gondoljuk, hogy ennek a szent helynek a fel�gyeleti jog�t m�r a Szent�r�s is a zsid�knak �t�lte. Hogy beteljes�ljenek a pr�f�ci�k, a zsid�knak ugyanazon a helyen, ahol az el�z� k�t templom �llt, fel kell �p�teni�k a harmadik jeruzs�lemi templomot is. Az �testamentumban D�niel sz�l egy fejedelemr�l, aki sz�vets�get fog k�tni a zsid� n�ppel �s vall�sszabads�got biztos�t nekik az �ldozataik bemutat�s�hoz.

Ezeket csak a Templomban lehet elv�gezni. A pr�f�cia azzal folytat�dik, hogy: h�rom �s f�l �v ut�n ez a herceg, az Antikrisztus meg fogja szents�gtelen�teni a Templomot, behatol az olt�rhoz, �s Istenn� nyilv�n�tja mag�t. Ez is annak a bizony�t�ka, hogy a Templom valamikor biztosan �jj� fog �p�lni. De m�g az �jtestamentum is (!) besz�mol a j�v�beli zsid� templomban folytatott (!) szer-tart�sokr�l. J�zus id�zi D�niel pr�f�ci�it az Antikrisztusr�l �s a Templomr�l (l�sd: M�t� 24:15). P�l apostol hivatkozik D�niel j�vend�l�s�re: ‘Semmik�pp meg ne t�vesszen valaki titeket, hiszen el�bb (Krisztus visszat�r�se el�tt) be kell k�vetkeznie az elp�rtol�snak, �s meg kell mutatkoznia a b�n ember�nek, a k�rhozat fi�nak, az ellens�gnek, aki mindenek f�l� emelkedik, amit Istennek �s szentnek neveznek. S�t, Isten templom�ban foglal majd helyett, �s istennek akar l�tszani.’ (Tesszalonikiaknak �rt II. lev�l, 2:3-4).

�jra �s �jra szembes�l�nk a jeruzs�lemi Templom valamikori �jj��p�l�s�nek bibliai pr�f�ci�ival. De vajon a mai zsid�k t�nyleg fel akarj�k-e �p�teni ezt a harmadik Templomot? K�ts�gtelen�l. (...) Pl. az Interneten ... a Jeruzs�lemi Templom elnevez�s� kegyt�rgybolt a k�vetkez� felirattal hirdeti a port�k�j�t: ‘�RLESZ�LL�T�S A HARMADIK TEMPLOM FEL�P�L�SE EL�TT!’ V�s�roljon most, miel�tt meg�p�l a Templom, �s felmennek az �rak! (...) A honlap alj�n a k�vetkez� mondatot olvashatjuk: ‘Miut�n a zsid� n�p visszat�rt a sz�l�f�ldj�re, a Szent Templom �lma val�s�gg� v�lik.’. Gerson Solomon, a Templom-hegy H�vei vall�si mozgalom megalap�t�ja meg van gy�z�dve arr�l, hogy a Templom m�g az � �let�ben fel�p�l. Ezt �rja: „Bizonyos, a Bibli�ban meghat�rozott felt�teleknek teljes�lni�k kell, miel�tt Izrael n�pe elnyerhetn� a megv�lt�s�t, �s Mashiach ben David (a Messi�s) visszat�rne: Izrael n�p�nek az eg�sz vil�gb�l vissza kell t�rnie az �g�ret F�ldj�re, meg kell alap�tani Izrael �llam�t ama f�ld�n, amit �r�k�rv�ny� sz�vets�gben Isten adott �brah�mnak, Izs�knak �s J�kobnak ... �s fel kell �p�lnie a harmadik Templomnak. (...) Az els� k�t felt�tel isteni csodat�tel folyt�n a mi id�nkben teljes�lt. A harmadik felt�tel, a Templom �jj��p�t�se m�g el�tt�nk �ll. Nem k�slekedhet�nk, hiszen elj�tt az id�. Olyannyi h�z �p�lt az elm�lt 50 esztend� alatt Izrael f�ldj�n, de egy h�z, a legnagyobb, legszentebb h�z mind k�z�l, Isten h�za m�g mindig romokban hever.” A vall�sos zsid�k sz�m�ra a Templom �jj��p�t�se ‘micva’, vagyis isteni parancsolat. A m�zesi t�rv�nyekben r�gz�tett 613 parancsolat k�z�l 202 a Templom fel�p�l�s�t�l teszi f�gg�v� a beteljes�l�s�t, ez�rt azt�n Izrael vall�si k�z�ss�g�b�l sokan k�sz�lnek tudatosan ezeknek a micv�knak (parancsolatoknak) a beteljes�t�s�re. M�r egyed�l csak a Templom van h�tra.

A levita paps�g �jra megalakult, a jesiv�k (vall�si iskol�k) sz�zsz�mra k�pzik a papokat, a k�zm�vesek �jra elk�sz�tik a templomi szolg�lathoz �s ritu�l�khoz sz�ks�ges ruh�kat, zeneszersz�mokat �s ed�nyeket. (...) „Ezek az ed�nyek nem makettek, ut�nzatok vagy replik�k, hanem val�di k�ser, m�k�d�k�pes darabok aranyb�l, ez�stb�l, r�zb�l �s m�s eredeti anyagokb�l. Olyan pontosan k�vetj�k a le�r�sokat, hogyha ma fel�p�lne a Templom, �gy holnap ezen ed�nyekkel �s vall�si eszk�z�kkel megtarthatn�nk az els� istentiszteletet. (...) A T�ra 93-fajta szent ed�nyt sorol fel, amit a Szent Templomban kell haszn�lni. A Templom Int�zet ezeknek m�r k�r�lbel�l a fel�t elk�sz�tette.” - mondja Chaim Richman, a jeruzs�lemi Templom Int�zet rabbija. (...)

M�rcsak mag�t a templom �p�let�t kell �jj��p�teni. Ez azonban felvet egy igen s�lyos probl�m�t: hogyan lehetne fel�p�teni a Templomot an�lk�l, hogy ne t�rj�n ki a III. vil�gh�bor�? (...) Merthogy a Templom eredeti hely�nek pont a k�zep�n, a kor�bbi templomok hely�n ma a Szikla-mecset �ll, az iszl�m vall�s harmadik legjelent�sebb szent�lye. Nemsokkal azut�n, hogy 1967-ben a zsid�k visszafoglalt�k az �v�rost, �js�g�r� megk�rdezte a h�res jeruzs�lemi �p�t�szt, Izr�el Eld�dot, hogy nem tervezik-e �jj��p�teni a Templomot. Aki ezt mondta:

„Ak�z�tt, hogy D�vid kir�ly megh�d�totta Jeruzs�lemet, �s Salamon fel�p�tette az els� Templomot, csup�n egy ember�lt� telt el. �gy lesz ez vel�nk is.” - Mi a helyzet a Szikla-mecsettel, ami most a Templom hely�n �ll? - k�rdezte m�g az �js�g�r�. „Ez k�ts�gtelen�l nyitott k�rd�s - felelte Eldad. - Ki tudja, tal�n j�n egy f�ldreng�s.” Nem elk�pzelhetetlen, hogy az �r egy f�ldreng�s seg�ts�g�vel rendezi a k�rd�st, m�r csak az�rt sem, mert a Bibli�ban sz�mos f�ldreng�sr�l olvashatunk, amelyek k�z�l nem egy isteni �t�lkez�s k�vetkezm�nye volt. A Biblia azt is megj�solja, hogy a nagy megpr�b�ltat�sok kor�t heves reng�sek fogj�k megel�zni. Jeruzs�lem �ppens�ggel nagyon is k�zel fekszik az afrikai t�r�svonalhoz, ami az egyik legm�lyebb reped�s a f�ldk�rgen. Ez Afrik�r�l ki-indulva keresztezi a V�r�s-tengert, a Holt-tengert �s a Jord�n foly� v�lgy�t. Sz�mos szeizmol�gus azt �ll�tja, hogy Kaliforni�hoz hasonl�an m�r Izraelben is esed�kes egy ‘nagy bumm’. A legend�k szerint az �si Templom pontosan azon a helyen �llt, amit ma az iszl�m szent�ly, a Szikla-mecset - Jeruzs�lem legl�tv�nyosabb �s leggy�ny�r�bb �p�lete - foglal el. (...) Ebb�l kifoly�lag b�r-milyen �j templom �p�t�se csak a Szikla-mecset lerombol�s�val oldhat� meg ... ez pedig szinte biztos, hogy h�bor�t robbantana ki Izrael �s a szomsz�dos arab orsz�gok k�z�tt.”

Az embernek - nekem - m�r ‘hosszabb ideje’ az az �rz�se, hogy a t�rt�nelemben p�rhuzamos sz�lakon fut a cselekm�ny. Ha �rtik - mire gondolok. P�lda erre az � �s az �j Sz�vets�g. Az ortodox zsid�k 2000 �ve is folytat�lagosan a Messi�sukat v�rj�k, holott J�zus Krisztus az �sz�vets�gi pr�f�ci�k �ltal megj�vend�lt Messi�s m�r egyszer itt j�rt a F�ld�n, mint a megtestes�lt Ige, �s ‘mintegy �szrev�tlen�l’ megv�ltotta b�neit�l ezt a romlott vil�got. De a zsid� n�p a Salamon Temploma �jj��p�t�s�t tervezi, k�sz�l a r�gi-�j ritu�l�kra, - �s k�sz�l a Messi�s fogad�s�ra, aki majd l�trehozza a ‘Lelki Izraelt’. Mintha k�t k�l�nb�z� megv�lt�sr�l �s k�t k�l�nb�z� Megv�lt�r�l, s�t, k�t k�l�nb�z� sz�vets�gr�l lenne sz�.

Az ember 100 %-os bizonyoss�ggal tudja, hogy a paranoi�s emberis�g skizofr�n t�rt�nelme ugyanaz az egyetlen, b�r t�volr�l sem egys�ges t�rt�net, - a b�n �s a megv�lt�s, a gyilkol�s �s a kegyelem t�rt�nete, melynek mindannyian ‘szenved� alanyai’ vagyunk. Az isteni kegyelem�, a megv�lt�s�, amelynek minden ember egyar�nt r�szese. De az embert m�gsem hagyja nyugodni a sz�rny� k�ts�g. Mert az ortodox vall�s�ak, mik�zben makacsul a saj�t, ‘el�sz�r elj�v�’ Messi�sukat v�rj�k; azt is v�rj�k, hogy Isten a Szikla-mecset helysz�n�t f�ldreng�ssel tiszt�tsa meg az �jj��p�tend� III. Salamon Temploma sz�m�ra... Vagy m�gis h�bor� lesz?
Z�rsz� Mike Evans „Jeruzs�lem el�rul�sa” c�m� k�nyv�b�l: „Izrael a csod�k orsz�ga. Egy csoda r�v�n sz�letett meg, �s az�ta is csod�k seg�ts�g�vel maradt �letben. Isten keze m�r t�bbsz�r is megoltalmazta a (kiv�lasztott - Cz. L.) zsid� n�pet a t�rt�nelem sor�n. Ez a kihal�sra �t�ltetett nemzet (?) a k�r�lm�nyekkel dacolva �l �s vir�gzik. Az Ezekiel l�tom�s�ban szerepl�, a vil�g zsid�s�g�t jel-k�pez� kisz�radt csontok a Biblia f�ldj�n var�zslatos m�don �letre keltek...

A vita kereszt�nyek �s zsid�k k�z�tt nem arr�l folyik, hogy elj�n-e a Messi�s. A k�rd�s: mi a Messi�s neve? Abban senki sem k�telkedik, hogy a Messi�s (�jra) el fog j�nni. �s amikor ez bek�vetkezik, a vil�g �sszes (‘b�keteremt�’)  hadserege vagy tengeri flott�ja sem lesz k�pes elt�r�teni (eredeti) sz�nd�k�t�l (az Urat) az izraeli nemzettel kapcsolatban. Az �n. ‘�j vil�grend’ (is) nyomban semmiv� foszlik, amikor Isten �j rendje felt�rulkozik. Amikor veszni l�tszik a rem�ny, amikor a b�ke es�lye elhalv�nyul: emelj�k fel b�tran tekintet�nket.”

V�c, 2004. november 29.

                                                                 Czike L�szl�