Czike L�szl�
                    Orb�n Viktor: A k�vetkez� t�z �v
   a N�pszabads�gban 2005. janu�r 24-�n megjelent cikk�nek �rt�kel� elemz�se

"A k�vetkez� t�z �vr�l sz�lni b�tor dolog. N�ha a k�vetkez� �vet sem lehet el�re l�tni, h�t m�g a k�vetkez� t�z �vet. Mivel a m�lt folyamatosan v�ltozik, mik�nt a jelen is, az egyetlen biztos pont a j�v�." Orb�n Viktor, az ‘Euromoney 10.’ Kelet-K�z�peur�pai F�rum�n elhangzott el�ad�s�nak szerkesztett v�ltozata a h�tf�i N�p-szabads�gban jelent meg.” (�s nem a Magyar Nemzetben - vajon mi�rt? - Cz. L.)

„Eml�kezhet�nk a 2003-2004. t�j�n felbukkant jelens�gre, amikor az amerikai diplom�cia �gy nyilatkozott, hogy az "�j (kib�v�tett) Eur�pa", vagyis az �jonnan csatlakozott orsz�gok kedvez�bben �t�lik meg az Egyes�lt �llamok t�rekv�seit, mint a "r�gi Eur�pa". Most tegy�k f�lre a t�nyt, hogy az "�j eur�pai orsz�gok" n�melyike t�bb mint ezer�ves eur�pai �llamis�ggal rendelkezik, s koncentr�ljunk csak arra, hogy K�z�p-Eur�pa j�v�j�t nem v�zolhatjuk fel an�lk�l, hogy tiszt�n l�tn�nk Eur�pa �s az Egyes�lt �llamok kapcsolat�nak a j�v�j�t.”

Azt gondolom, hogy ez egy igencsak vakmer� nyit� mondat. Aki a boszniai, szerb, afganiszt�ni �s iraki h�bor�k ut�n - s�t, ink�bb ink�bb m�g ‘k�zben’! -, de minden-k�ppen a k�sz�b�n �ll� ir�ni �s egy�b arab h�bor�k el�tt arra v�llalkozik, hogy az e t�rgyban er�sen megosztott �rdek� EU, valamint a NATO, illetve az angol-amerikai t�rekv�sek kapcsolat�t, viszony�t, fejlem�nyeit 10 �vre el�re extrapol�lja, hozz�-v�ve az ENSZ janus-arc� viselked�s�t, az szinte m�r b�lj�sl�st k�sz�l elk�vetni...
 
„A vil�got a k�vetkez� �vtizedekben is a glob�lis (ink�bb: globaliz�ci�s) vesz�lyek �s gondok k�nozz�k majd, elegend� a kl�mav�ltoz�sra, a terrorizmusra, a t�meg-puszt�t� fegyverekre (melyekkel els�sorban az USA rendelkezik - Cz. L.) gondolni. Ezen kih�v�sok kezel�se (ugyanaz ‘kezeli’, aki ‘kih�vta’? - Cz. L.) jelent�s r�szben az atlanti sz�vets�g koh�zi�j�t�l �s befoly�s�t�l f�gg. Ez�rt az EU �s az Egyes�lt �llamok kapcsolata, pontosabban fogalmazva az atlanti sz�vets�g er�s�t�se uni-verz�lis �rdek. (A mi el�lj�r� �rdek�nk szerintem, hogy ne legyenek se kih�v�sok, se kezel�sek, se bej�v�sek - hanem legyen v�gre b�ke m�r az olajf�k alatt. - Cz. L.) A m�sodik vil�gh�bor�, majd a r�k�vetkez� (csak ‘�gy’: ‘r�k�vetkezett’? - Cz. L.) kommunizmus vil�goss� tette, hogy egyed�l Eur�pa nem k�pes legy�zni Amerika seg�ts�ge n�lk�l azokat az �si d�monokat �s �szt�n�ket (ezek szerint h�t Amerika tiszta �szt�n�, d�monmentes �vezet, hab�r err�l meg kellene k�rdezni a lem�sz�rolt indi�nok �s agyonk�nzott rabszolg�k sz�zezreinek az �terben bitangol� holt lelkeit, meg a n�i soldierek - US Navy �s Army - �ltal p�r�zon vezetgetett, majd bajt�rsaik �ltal an�lisan meger�szakolt iraki foglyokat is! - Cz. L.), amelyek az �rtelem fog-s�g�b�l id�nk�nt kiszabadulnak, �s v�ront�sokhoz vezetnek. (Ez oly ezoterikusan hangzik, ak�rcsak egy New Age ‘pr�dik�ci�’, exorcizmussal le�ntve, fat�lis eleve elrendelts�ggel kinyilatkoztatva. Mintha az eur�pai �s egy�b emberek d�monokt�l hemzseg� romlott lelkivil�g�t csak az amerikai �rtelem lenne k�pes f�ken �s fogva tartani. A r�zangyal�t! A d�monok id�nk�nt, periodikusan kirontanak, mint a Zr�nyi, �s nosza, m�r ontj�k is a v�rt, m�gnem a h�s amerikaiak megzabol�zz�k, �s vissza-gy�m�sz�lik �ket a palackba. - Cz. L.) A hidegh�bor� v�g�vel, a kommunizmus buk�s�val, a Szovjetuni� sz�tes�s�vel v�get �rt a XX. sz�zad. (Nem a sz�zad �rt ezzel v�get, mert az egy senki, hanem ezek a fat�lis �s d�moni dolgok - hogy, hogy nem, �pp a XX. sz�zad v�g�n t�rt�ntek. - Cz. L.) Mi, eur�paiak azt gondolhatjuk, hogy t�bb� m�r nincsen sz�ks�g�nk Amerika seg�ts�g�re, mert legy�zt�k rossz �szt�neinket, �s az egyre egys�gesebb, gazdagabb �s n�vekv� j�l�tben �l� Eur�pa m�r nem l�phet �jb�l hadi �sv�nyre (M�r megint ez az indi�n dolog! Ugyanis ez a ‘hadi�sv�nyre l�p�s’ kifejezetten irok�z �s mohik�n, vagy apacs �s szi� - no j�, a Viktor kedv��rt ‘dakota’ - hagyom�ny volt... Vagy valami fat�lis protest�ns v�letlen folyt�n az eur�paiakban a jenkik �ltal kiirtott indi�nok szelleme reinkarn�l�dott volna? K�tve hiszem. Mint ahogy azt sem, hogy a rossz eur�pai �szt�n�ket a jenki tisztas�g fogja legy�zni. M�r ink�bb a wellness, a Rockefeller-f�le mediterr�n di�ta, vagy a reiki. Azt�n az sem igaz, hogy Eur�pa n�vekv� j�l�tben �lne. Ha csak abb�l nem, amit�l mi nett� befizet�k lett�nk �s litv�nunk. De az is egy t�ves n�zet, hogy a d�monok fogva tart�s�nak sikere az anyagi j�l�t m�rt�k�t�l �s trendj�t�l f�ggene. A kapzsis�g �s a kev�lys�g d�mona p�ld�ul kifejezetten a t�ke szabad rabl�s�val �s a t�l�k jutal�kos politikusokkal kvadr�l, illetve bar�tkozik. - Cz.L.) Ha az eur�paiak egym�st m�r nem fenyegetik, akkor a k�ls� fenyeget�s miatt lehetne sz�ks�g�k Amerik�ra. De ha nincs k�ls� fenyeget�s sem, akkor mi�rt lenne sz�ks�g�nk az Egyes�lt �llamokra?” (H�t az�rt, hogy fenyegessen minket, meg m�sokat, s�t n�ha m�g saj�t mag�t is, nem? Pedig ez el�g egyszer�! - Cz. L.)
 
„Vannak, akik vissza�lmodj�k a XIX. sz�zadot, amikor Eur�pa m�g az Egyes�lt �llamok el�tt j�rt, �s azt gondolj�k, hogy a kontinens most is v�llalkozhatna a glob�lis vezet� szerep megszerz�s�re. (Mi�rt kell valakinek mindenk�ppen glob�lis ‘vezet�’ szerepben tetszelegnie �nmaga, a t�k�r �s a vil�g el�tt? Csak nem a hadi-�sv�ny �s a sok hadi-f�sv�ny miatt, meg hogy legyenek hadi�zvegyek �s hadi�rv�k? De egy�bk�nt m�rt ne lehetne �jra Eur�p�� a vezet� szerep, hacsak nem a d�monok miatt van megtiltva a vil�g legszabadabb �llama, az USA �ltal? Ha m�r itt tartunk, - �gy tudom, hogy a d�monok fizikai �s metafizikai �rtelemben egyar�nt Eur�p�b�l keveredtek �t Amerik�ba. �rdekes, hogy az egyenes-�gi lesz�rmazottaik most mint szellemirt� angyalok t�rnek vissza egykori sz�l�f�ldjeikre. Mily’ dialektikus is ez a t�rt�nelem! - Cz. L.) Eur�pa sorsa, t�rt�nelmi k�ldet�se azonban az alkot�s, a meg�jul�s, az �j felfedez�se. (V�gre s�nen vagyunk, a telepesek - a rangerek - �pp �gy fedezt�k fel egykor Amerik�t. De Amerik�ban vajon mi�rt nem kell alkotni �s meg�julni? Nekik mi�rt el�g kamatos kamattal, hamis/fedezetlen doll�r�rt elvenni mindent, ami a m�s�? - Cz. L.) Ehhez szabads�gra �s biztons�gra van sz�ks�g, �s nem arra, hogy Eur�pa legyen az �j, glob�lis szuperhatalom. (Tiszta sor: mert a glob�lis szuperhatalom - j�, ez lenne az USA?! - m�g �nmag�t�l sincs szabads�gban �s biztons�gban. - Cz. L.) Eur�pa akkor tudhatja t�bb mint 2000 �ves k�ldet�s�t (itt valami fat�lis t�ved�s lappang; Eur�pa azonos lenne J�zus Krisztussal? - Cz. L.) teljes�teni, ha megtartja Amerika bar�ts�g�t, ezzel meger�s�ti biztons�g�t �s v�di szabads�g�t. �gy t�nik, Amerik�nak is sz�ks�ge van Eur�p�ra (de mi�rt is nem a bar�ts�g�ra? - Cz. L.), mert mik�nt Eur�pa, �gy bizony Amerika is engedhet rossz hajlamainak. (Na tess�k, micsoda kontra-indik�ci�! Vak vezet vil�gtalant! Akire r� akartuk volna b�zni magunkat, a rossz hajlamaink ‘kezel�s�t’, - arr�l kider�lt, hogy �gyszint�n d�monokkal terhelt. - Cz. L.) Aki er�sebb m�sokn�l, az egy id� ut�n v�dtelen lehet saj�t t�lz�saival szemben. Teh�t els�sorban egy�ttm�k�d�sre van sz�ks�g�nk. B�lcsess�gre, bar�ts�gra �s bel�t�sra. Ez�rt az atlanti sz�vets�get er�s�ten�nk kell, s a sz�vets�g k�z�ppontj�ba tov�bbra is a NATO-t kell �ll�tani.”
(V�ratlan konzekvencia! Ezek szerint egym�s d�monai k�z�tt �s ellen a NATO az �sszek�t� kapocs. A nem k�v�nt mell�khat�sok tekintet�ben k�rdezze meg orvos�t, gy�gyszer�sz�t. - Cz. L.)
 

„A k�vetkez� t�z �vben Eur�pa v�rhat�an r��bred gazdas�g�nak �s vil�gpolitikai befoly�s�nak val�s�gos s�ly�ra. (�s mi a val�s�gos s�lya? Az euro doppingmentes ez�st�rme a vil�g-tolvaja doll�r m�g�tt? A hadsereg �s k�lpolitika n�lk�li f�der�ci� m�sodheged�s szerepe a civiliz�ci�k h�bor�j�ban? �let�nket �s v�r�nket a paranoid skizofr�n amerikai cs�sz�r�rt? Kereszt�ny alkotm�ny n�lk�l, bal-liber�lis eszm�kkel �s ateista politikai fel�p�tm�nnyel a kereszt�ny gy�kerek - ellen? Anglik�n �s francia szabadk�m�vess�ggel a r�mai p�p�val szemben? A s�lytalans�g �llapot�ban? - Cz. L.) Sokan �s sokszor �rezt�k �gy az ut�bbi �vtizedekben, hogy Eur�pa t�lzottan is elmer�lt Amerika csod�lat�ban. Elj�tt h�t az id�, hogy fel�bredj�nk (mindig mondtam: �breszt�! - Cz. L.) ebb�l a b�v�letb�l, �s tudatos�tsuk magunkban, hogy Eur�pa egyenrang� partnere lehet Amerik�nak. Az ide vezet� els� l�p�s az, hogy ezt elhiggy�k �s akarjuk. R�ad�sul Amerik�ban a tov�bbi gazdas�gi n�veked�s el�tt komoly korl�tok �llnak.” (Versenyezni kell; - szerencs�tlen magyarok, mi�rt nem �rtitek? Az �letben nem lehet t�bb� lazs�lni! Ez nem a kommunizmus langyos vize, ez itt a szabad-versenyes monopolkapitalizmus, ahol ti rohang�sztok, mint p�k a falon, a szupranacion�lis fin�ncoligarch�k meg megtervezik a konkurencia-harcot az amerikai �ri�ssal szemben: ez lesz a modernkori t�rt�nelm�nk leggrandi�zusabb mamut-projektje! Amerika korl�tai - a mi el�nyeink. T�ler�ben a teljes�tm�ny! - Cz. L.)   
 
„Az Eur�pai �ni�t l�trehoz� nemzetek az�rt (?!) k�t�ttek sz�vets�get egym�ssal a h�bor� �s a kommunizmus ellen, hogy er�s �s biztons�gos Eur�p�t teremtsenek. Azt rem�lt�k, hogy �gy az egyes nemzetek (melyikek?) is er�sebb� v�lhatnak. (?!) A m�g�tt�nk hagyott 15 �v ezt a v�rakoz�st igazolta (vagyis hogy egyes nemzetek er�sebbek lettek, m�sok meg gyeng�bbek, ami am�gy az egyenl�tlen fejl�d�s ismert t�rv�nye; �ltal�ban v�ve azonban, egyenk�nt az �sszes nemzet�llam meggyeng�lt - Cz. L.), mert Eur�pa egyik legsikeresebb korszaka volt. Siker�lt tet� al� hozni a maastrichti szerz�d�st, az egys�ges piacot, siker�lt az 1995-�s b�v�t�s, az eur� be-vezet�se (n�lunk: mikor? - Cz. L.), - �s siker�lt v�grehajtani 2004-ben az �ni� leg-nagyobb b�v�t�s�t. A legnagyobb siker azonban az, hogy N�metorsz�g az �jra-egyes�t�s�t k�vet�en is �rdekelt maradt az eur�pai nemzetek �ni�j�ban (ezt t�n  ink�bb a n�met �llampolg�rokt�l kellene megk�rdezni, h�tha �k nem �gy gondolj�k. - Cz. L.). Figyelj�nk a t�rt�nelem leck�j�re! A Bismarck teremtette N�metorsz�g egyszerre volt t�l kicsi �s t�l nagy. T�l kicsi volt ahhoz, hogy Eur�pa ura legyen, s t�l nagy ahhoz, hogy ne pr�b�ljon meg azz� v�lni. Ahhoz is t�l nagy volt, hogy ne nehezedj�k r� kisebb szomsz�daira, legal�bbis ne hasson r�juk fenyeget�en. A lecke ma is �rv�nyes. N�metorsz�g n�lk�l nincs Eur�pa, - de az egys�ges Eur�pa n�lk�l �jra el��llhatnak a t�l nagy-t�l kicsi helyzetb�l fakad� bizonytalans�gok.
Ez�rt t�rt�nelmi jelent�s�g� a t�ny, hogy az �jraegyes�tett N�metorsz�g a t�bbi tag�llamhoz hasonl�an az Eur�pai �ni�n kereszt�l �rv�nyes�ti az �rdekeit. (Ha egyszer m�r a tagja, tudn�-e m�g m�sk�ppen is �rv�nyes�teni? Egy�bk�nt ebb�l az eszmefuttat�sb�l a sz�momra legink�bb az der�l ki, hogy N�metorsz�gon �ll, vagy bukik az eg�sz Eur�pai �ni�, mert am�g az angolok fanyalognak �s k�l�n utakon j�rnak, a franci�k meg k�nnyed �letet �lnek, addig a n�metek dolgoznak, �s nett� befizetnek. Anal�giak�nt m�g arra is r�j�ttem, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamok abszol�te t�l nagy, Magyarorsz�g pedig relat�ve is t�l kicsi. - Cz. L.) Ez�rt meg-kock�ztathatjuk: az Eur�pai �ni� sikersz�ri�ja folytat�dni fog.” (Holt biztos! - Cz. L.)

„Az Eur�pai �ni� j�val t�bb energi�t ford�t politikai folyamatok elind�t�s�ra �s azok kezel�s�re, mint a gazdas�gi k�rd�sekre. Olyannyira, hogy n�ha a politikai folyamatok fel�l is kerekednek a gazdas�gi fejl�d�s k�rd�sein, vagy ak�r ki is szor�tj�k azokat. Gondolok itt p�ldak�ppen az Eur�pa hat�rair�l sz�l� vit�kra, vagy a T�r�korsz�g csatlakoz�s�r�l foly� hosszas vit�kra. �gy egy�ltal�n nem meglep�, hogy a lisszaboni c�lokat lehetetlen el�rni. Ma m�r mindenki sz�m�ra vil�gos, hogy a nagy c�l, hogy Eur�p�t (2001-t�l sz�m�tva) 10 �ven bel�l a vil�g legversenyk�pesebb t�rs�g�v� fejlessz�k, el�rhetetlen. Ez s�lyos hiba, melyb�l le kell vonni a tanuls�gokat.” (A legnagyobb hiba, amit egy nemzeti politikus v�thet, hogyha a saj�t v�gy�lmait vet�ti a val�s�g hely�be. Az Eur�pai �ni� legf�k�ppen is az�rt foglalkozik - a gazdas�giak helyett - politikai k�rd�sekkel, mert ma m�r sokkal ink�bb politikai t�mb, mintsem gazdas�gi. Mi els�sorban az EU politikai s�ly�nak megn�vel�se �rdek�ben kellett�nk, meg v�gv�rnak a kelet-nyugati n�pv�ndorl�ssal szemben, s nem az�rt, hogy minket ‘felz�rk�ztatva’ egy �j �den r�szei legy�nk. Ez a politikai realit�s, a t�bbi naiv �lmodoz�s. No meg az is, hogy a szem�lyes politikai sanszokat ugyan Br�sszelben osztj�k, a t�mogat�sokat, a p�ly�zati p�nzeket viszont itt, az MSZP h�zip�nzt�r�ban... - Cz. L.)
„K�z�p-Eur�pa hagyom�nyosan h�res arr�l, hogy t�bb t�rt�nelmet �ll�t el�, mint amennyit k�pes megem�szteni. Ez, sajnos (mi�rt sajnos? a „t�rt�nelem-el��ll�t�s” net�n b�n, �s ha igen, kinek a b�ne? K�z�p-Eur�p��? esetleg nem a h�bor�z� nagy-hatalmak�, vagy a m�g�tt�k �ll�, �ket p�nzel� h�tt�rhatalom�, amely p�ld�ul el�re  ‘fel�p�ti’ a kiv�lasztott �llamf�rfiakat is? mi�rt kell a t�rt�nelmet „megem�szteni”? Ez valami k�telez�en el��rt, kv�zi-vegetat�v folyamat? - Cz. L.), a kontinens fel�nk es� r�sz�re eg�szen az 1990-es �vek k�zep�ig igaz volt (el�g a ‘90-es �vek eleji d�lszl�v h�bor�kra gondolnunk). Ez a korszak a ‘90-es �vek v�g�vel lez�rult. A ‘90-es �vek k�zep�t�l l�tjuk, hogy K�z�p-Eur�pa stabil, kisz�m�that� gazdas�gi t�rs�g�v� v�lt Eur�p�nak. (Ism�t csak egy rendk�v�l mer�sz �ll�t�s! Ha valamelyik t�rs�gb�l, orsz�gb�l stabilan �s folyamatosan t�bb �rt�k, p�nz, stb. �ramlik ki, mint amennyi oda b�rmilyen form�ban bej�n - magyar�n ahonnan fokozatosan mindent kilopnak, ami mozd�that�, s�t, a haza term�f�ldj�t is a szabad t�kemozg�s t�rgy�v� degrad�lj�k; att�l az a t�rs�g, az az orsz�g gazdas�gilag „kisz�m�that�v�, stabill�” v�lik? Csak azt�n ezt a fene-nagy stabilit�st nehogy egyszer csak �jra felforgassa a korg� gyomrok, az �tmilli� koldus forradalma, ha net�n r�j�nnek, hogy m�giscsak ”tetszen�nek csin�lni” egyet. M�rmint a t�rt�nelemnek; meg hogy k�s�bb megint legyen mit „megem�szteni” a voluntarista nagyokosoknak. - Cz. L.) S�t a kontinens gazdas�gi dinamizmusa a k�z�p-eur�pai orsz�gok csatlakoz�s�ra fog �p�lni az elk�vetkezend� 10 �vben. Er�s �s folyamatos gazdas�gi n�veked�s v�rhat� - egy igazi nyer-nyer j�tszma Eur�pa sz�m�ra. (De itt m�r azt�n csak felki�ltott a kir�ly: „Nem mondsz igazat, Te nyalka leg�ny!” Nem lesz itt semmilyen er�s �s folyamatos n�veked�s, m�g a nagyoknak sem - ugyan mib�l, a mi ellophat� portfoli�nk r�gen elfogyott?! -, �gy h�t m�g „a nyer-vesz�t j�tszma” sima lefut�sa is k�ts�ges... - Cz. L.) A csatlakoz�s felgyors�tja a k�z�p-eur�pai �llamok gazdas�g�nak fejl�d�s�t �s felz�rk�z�s�t. Az �ni� cser�ben r�szesedik az �j tagok �ltal behozott jelent�s gazdas�gi dinamizmusb�l. („Lend�letben az orsz�g”, lend�letben a r�gi�, a t�rs�g - erg�: lend�letben Eur�pa! Hamis�tatlan hamis ut�pia. - Cz. L.) Val�j�ban K�z�p-Eur�pa gazdas�gi dinamizmusa teheti el�rhet�v� az �ni� sz�m�ra a lisszaboni c�lok �j id�keretre alapozott megval�s�t�s�t.” (Vagyis: eg�rh�sb�l n� az oroszl�n. - Cz. L.)
 
„Az elm�lt 15 �v hasznos tapasztalatokkal szolg�lt a piacgazdas�gra val� �tt�r�s szempontj�b�l. A piacgazdas�gi �tmenet �s a fogyaszt�s k�z�tt aszimmetrikus az �sszef�gg�s. Az �tmenet legintenz�vebb �veiben a fogyaszt�s cs�kken, (mit jelent ez? vajon mely �vek voltak ezek, csak nem az �llami vagyon kamp�nyszer� sz�t-lop�s�nak az �vei, �gy 1989. �s 1996. k�z�tt? csak nem csin�ltak kv�zi akad�miai, tudom�nyos diszciplin�t m�r a munkahelyek t�meges megsz�ntet�s�nek, az orsz�g hirtelen kifoszt�s�nak balj�s, az emberekre n�zve katasztrof�lis k�vetkezm�nyeib�l is? kis fogyaszt�scs�kkent�s, mint az ‘�tmenet’ tudom�nyos velej�r�ja! - gratul�lok az �szt�n�s k�zgazd�sz-zseninek, az �j rendszer apolog�t�j�nak, ez�rt �rdemes volt rendszert v�ltani! - Cz. L.) m�g a kiegyens�lyozottabb szakaszaiban egyre er�sebb a fogyaszt�s-b�v�l�s. (Ez meg egyenesen nem igaz. Igaz, hogy 1996. �ta lassabban cs�kken az �letsz�nvonalunk, mint addig, - de kiegyens�lyozott szakaszr�l, �s pl�ne er�s�d� fogyaszt�s-b�v�l�sr�l besz�lni m�r t�bb, mint egyszer� t�ved�s. - Cz. L.) Amikor a kontinens (az EU �s az eur�pai kontinens; k�t k�l�nb�z� fogalom! - Cz. L.) k�vetkez� 10 �v�r�l besz�l�nk, ne feledj�k a t�nyt, hogy K�z�p-Eur�p�ban az emberek m�g mindig szeg�nyek. Az �tlagj�vedelem K�z�p-Eur�p�ban mind�ssze egynegyede a nyugat-eur�painak.” (Na v�gre, helyben vagyunk! Mik�zben az egy f�re jut� GDP Magyarorsz�gon, vagyis a teljes�tm�ny�nk m�r el�ri az eur�pai �tlag 65 %-�t. Mit�l, mikor fognak ezek az igazs�gtalan ar�nytalans�gok kiegyenl�t�dni? Hiszen m�g mindig, s�t, egyre ink�bb az alacsony b�reinkkel csalogatjuk a k�lf�ldi t�k�t, hogy n�lunk fektessen be, ne m�sutt! - Cz. L.)
 
„Nyilv�nval�, hogy K�z�p-Eur�p�ban az emberek szeg�nyebbek ann�l, mint ami orsz�gaik gazdas�gi fejletts�gi szintj�b�l k�vetkezne. Ez azt jelenti, hogy K�z�p-Eur�p�ban az elk�vetkez� t�z �v politikai t�m�inak k�z�ppontj�ban nem �llhat m�s, mint a b�rek, j�vedelmek �s a nyugd�jak emel�s�nek k�rd�se. Ugyanakkor a k�zszf�ra infrastrukt�r�j�ban, kommun�lis ell�t�sban, az oktat�sban, eg�szs�g-�gyben a befektet�sek s�lyos hi�nya tapasztalhat�. Az is vil�gos, hogy a k�zponti k�lts�gvet�s �nmag�ban nem k�pes finansz�rozni a befektet�sek hi�ny�b�l ad�d� lemarad�sokat. E befektet�seket jobb�ra eur�pai �s hazai �zleti t�ke bevon�s�val finansz�rozz�k. A k�vetkez� 10 �vben a most csatlakozott k�z�p-eur�pai orsz�gok n�veked�si �teme jelent�sen fel�lm�lja majd a r�gi tagok�t. Az �j tag�llamokban az egy f�re jut� GDP �s az egy f�re jut� fogyaszt�s ak�r 2-4-szer gyorsabban n�vekedhet a r�gi tag�llamokhoz k�pest.
 
A k�vetkez� 10 �v v�ltoz�st hoz majd a gazdas�gi n�veked�s szerkezet�ben is. A n�veked�s azon korszaka, amely a privatiz�ci�n �s az �ppoly olcs�, mint amilyen j�l k�pzett munkaer� t�kevonz� erej�n alapul, m�r v�get �rt. Az �gynevezett ad�-verseny ki�lez�d�se az �j �s r�gi tag�llamok k�z�tt elker�lhetetlen lesz. Lengyel-orsz�g, Csehorsz�g, Szlov�kia �s Rom�nia ut�n a t�bbi k�z�p-eur�pai orsz�gnak is jelent�s ad�cs�kkent�st kell bevezetnie, hiszen az �j tag�llamok legfontosabb versenyk�pess�g-n�vel� eszk�ze az ad�cs�kkent�s lehet. Ez nem �j jelens�g. A n�met korm�ny �ppen �gy, mint a tartom�nyi korm�nyzatok, m�r r�g�ta a t�l�k telhet� legt�bbet megteszik az�rt, hogy a n�met v�llalatok N�metorsz�g ter�let�n �rizz�k meg a munkahelyeiket �s ipari kapacit�saikat.

K�z�p-Eur�pa vonzereje n�vekedni fog, �s ellen�llhatatlan lesz. Nemcsak a f�bb glob�lis befektet�k sz�m�ra, hanem egyre n�vekv� m�rt�kben a k�zepes ipari v�llalkoz�sok sz�m�ra is. Ez befoly�solhatja majd a n�met ipari kapacit�s j� 20-25%-�t. S�t, nemcsak N�metorsz�got. A folyamat nem els�sorban �s kiz�r�lag a n�met ipar hagyom�nyos h�torsz�g�nak vissza�ll�t�s�t jelenti K�z�p-Eur�p�ban, mintegy megteremtve Mittel-Europa renesz�nsz�t. A folyamat beszippantja majd Franciaorsz�g, Hollandia �s Olaszorsz�g ipar�t is.” (�gy legyen!  - Cz. L.)
„Az eur�pai gazdas�g titkos motorja: a bizalom. Az egyik legfontosabb felt�tele a k�z�s eur�pai j�v�nknek az eur�pai polg�rok �ni� ir�nti bizalma, ez �gy t�nik, fogy�ban van. Az eur�pai polg�rok hite - hogy nemzet�k erej�t n�veli az �ni� - csek�ly, mert pontosan tudj�k, hogy az �ni�nak kell szolg�lnia a polg�rokat, �s nem megford�tva. Ha az �ni� nem teljes�ti ezt a k�ldet�s�t, hatalmas, �s az �letre alkalmatlan sz�rnny� n�vi ki mag�t, amely majd v�g�l a k�l�nb�z� politikai nyom�sok hat�s�ra sz�tm�llik. Amire sz�ks�g�nk van: er�s, stabil, dinamikus �s biztons�gos Eur�pa. Az�rt, hogy az EU ki�rdemelje az emberek bizalm�t, n�h�ny komoly �s l�nyeges l�p�s megt�tele sz�ks�ges.” (Igaz! De melyek ezek? - Cz. L.)
 
„El�sz�r: meg kell �rizn�nk bizalmunkat a k�z�s p�nz�nkben. A k�z�s eur�pai gazdas�g j�v�je szempontj�b�l a legfontosabb a k�z�s p�nz. Az eur�ba vetett hit Eur�pa leger�sebb gazdas�gi fegyvere. (Legal�bbis ‘a k�tes �rt�k�’ �s fedezetlen vil�gp�nz-doll�rba vetett vakbizalommal szemben. - Cz. L.) Ez�rt nemcsak az �j tagok, hanem az eg�sz �ni� �rdeke, hogy az �j tagok is teljes�ts�k a maastrichti krit�riumokat, �s bel�pjenek az eur�z�n�ba. Min�l hamarabb, ann�l jobb.
 
M�sodszor: ha igaz, hogy az Eur�pai �ni� gazdas�gi dinamik�ja a Baltikumt�l az Adri�ig terjed� t�rs�g dinamizmus�b�l kell fakadjon, akkor igaz az is, hogy az �ni� �rdeke az eg�sz kontinens val�di �jraegyes�t�s�nek felgyors�t�sa. Val�ban, k�z�s �rdek�nk, hogy felgyors�tsuk az egyes�t� folyamatot a munkaer� ter�let�n ugyan�gy, mint a mez�gazdas�gban. M�sk�pp fogalmazva: hogy ler�vid�ts�k az �tmeneti id�szakot.

Harmadszor: lehetetlen teljes�teni a lisszaboni c�lkit�z�seket, s�t, m�g a verseny-k�pess�g�nk jelenlegi szintj�nek fenntart�sa is probl�m�t okoz a k�z�s k�lts�g-vet�shez t�rt�n� 1,24% GDP-ar�nyos hozz�j�rul�s mellett. Az �ni� mai, egyik legnagyobb kih�v�sa, hogy nincsenek nagy, k�z�s eur�pai gazdas�gi projektek. Az ilyen projektek megval�s�t�sa nagym�rt�kben f�gg a nemzeti hozz�j�rul�sok magasabb szintj�t�l.

Negyedszer: Eur�pa igazi Achilles-sarka saj�t demogr�fiai helyzete. A glob�lis gazdas�gi versenyben ez az �ni� legnagyobb h�tr�nya. Ez�rt kell a figyelmet az �ni�n bel�l f�leg a csal�dok meger�s�t�s�re ford�tani. �zsi�t ma ink�bb a t�l-n�pesed�s fenyegeti, - �szak-Amerika pedig sikeresen oldotta meg a nagysz�m� bev�ndorl� t�rsadalmi integr�ci�j�t. Nek�nk a csal�dok meger�s�t�s�t kellene az eur�pai politika k�z�ppontj�ba �ll�tani.

�t�dsz�r, �s utols�sorban: az eur�pai gazdas�g es�lyeit nemcsak a demogr�fiai trendek rontj�k, hanem az is, hogy m�g a munkak�pes koroszt�ly sem igen tal�l munk�t. Az eur�pai gazdas�gnak a munkahelyteremt�s (teh�t beruh�z�sok, k�z�s projektek - Cz. L.) ir�ny�ba kell elmozdulnia, hogy megemelje a foglalkoztat�s szintj�t az eg�sz kontinensen. Az �ni�nak fel kellene tudnia venni a versenyt a foglalkoztat�s, a munka hat�konys�ga, a termel�kenys�g ter�n. Ez�rt l�p�seket kellene tenni a munkaalap� gazdas�g ir�ny�ba.” (Term�szetesen ‘a spekul�ci�s’, t�zsdecentrikus - az �rfolyam-nyeres�gre, a kamatos kamatra, a p�nz deriv�tumaira, a j�v� gyors fel�l�s�re apell�l� �nkifoszt�-�nfelsz�mol�, �ngyilkos amerikai t�pus� gazdas�gi �s t�rsadalmi berendezked�s helyett. - Cz. L.)
 
„A kontinens �jraegyes�t�se (az�rt ez m�g ‘od�bb’ van; nem is biztos, hogy valaha bek�vetkezik: gondoljunk p�ld�ul csak arra, hogy az EU �j alkotm�nya ‘kitagadta’ ugyan a f�ldr�sz kereszt�ny gy�kereit, de az�rt a mohamed�nok int�zm�nyes, ny�lt ‘�llami befogad�sa’ jelenleg m�g ‘kiss� probl�m�s’ - Cz. L.)  teljesen �j helyzetet teremt(ene) Eur�p�ban. Az elk�vetkez� t�z �v kil�t�sait kedvez�bb ir�nyba tereli. Az �ni� most �j energi�t, �j dinamizmust, - �s t�bb t�zmilli�, az �ni� fejlettebb r�sz�hez felz�rk�zni k�v�n� embert kapott. A csatlakoz�s v�lt kock�zatai (eddig) nem v�ltak val�ra. Ellenkez�leg: ma azt l�tjuk, hogy a b�v�t�s �j lehet�s�geket nyitott az �ni� sz�m�ra a glob�lis versenyben.” (Kivel versenyez az �ni�, milyen �rtelemben, t�ren? �s mib�l l�tszanak ezek az �j lehet�s�gek? Ki�rt, mi�rt, kivel �s mivel szemben? Nem arr�l van sz�, hogy valamilyen c�lorient�lt akarat el�zte meg minden esetben, �gy a b�v�t�s eset�ben is a cselekv�st? Kiknek az akarata volt ez �s igaz�b�l milyen c�lok el�r�s�re ir�nyult? Honnan, mit�l olyan biztos Orb�n Viktor abban, hogy t�telesen �s kimer�t�en ismeri ezeket a c�lokat? Mib�l gondolja, hogy  ezek a c�lok minden tekintetben els�sorban gazdas�giak; de ak�r gazdas�giak, ak�r politikaiak: mit�l oly rend�thetetlen�l biztos benne, hogy megval�s�t�suk az eddig nem t�l szerencs�s magyar n�p/nemzet jav�ra v�lik? Kell is, hogy tudjon valamit, amit mi egyszer� haland�k nem, mert a r�zsasz�n� j�v�k�p�t illet�en olym�rt�kben egyet�rt a szocialist�kkal, hogy mindj�rt be is tett�k �r�s�t a N�pszabads�gba, amely noha manaps�g leplezetten, de m�g ma is csak az MSZ(M)P hivatalos napilapja. E n�zetemet lehet vitatni, de megc�folni neh�z lenne. Az ember viselked�s�t, �r�sait a val�di identit�s hat�rozza meg, nem pedig a ‘f�ggetlens�g’ mag�ra h�zott hacuk�ja. Meg kell n�zni a szerkeszt�s�g szem�lyi �sszet�tel�t, az �r�g�rd�t, a szponzorokat, a megjelen� �r�sok eszmei mondanival�j�t, hovatartoz�s�t, a rekl�mbev�teleknek �s  szem�lyi j�vedelmeknek az �n. ‘jobboldali’ sajt�term�kek�hez viszony�tott ar�ny�t, �s akkor azonnal kider�l az igazs�g. Az �r�stud� ember �r�sa mindig �ppen abban a sajt�org�numban jelenik meg, ahol a sz�veg tartalm�val legal�bb nagyj�b�l, m�g ink�bb sz� szerint egyet�rtenek. Orb�n �s a lap egyet�rtenek, �n nem. - Cz. L.)
 
„K�z�p-Eur�pa a v�n kontinens vitaminja. A vitaminok er�sebb� tesznek minket. R�ad�sul a C-vitamint Magyarorsz�gon fedezt�k fel. Minden val�sz�n�s�ge meg-van annak, hogy a k�z�p-eur�pai orsz�gok az �ni�t er�s�tik, s hozz�j�rulnak az eur�pai int�zm�nyekbe vetett hit (ezekben? �s Krisztusban?) meger�s�d�s�hez is.”
Mindez csak f�ldi ‘val�sz�n�s�g’. Nek�nk bizonyoss�g kell - m�sfajta... �GI.

V�c, 2005. febru�r 2.                                                Czike L�szl�