Czike L�szl�

       Vil�g magyarjai, egyes�ljetek!
 Orb�n Viktor 2004. okt�ber 23-i clevelandi besz�d�nek elemz�se

„Mondj�k: b�cs�zni olyan, mint egy kicsit meghalni.
Magyarorsz�g is minden elbujdosott fia ut�n kicsit meghalt, a lelk�b�l valami v�g�rv�nyesen kiszakadt. 1956. okt�ber�nek sz�tsz�rat�sa ut�n mindegyik ki-szak�tott honfit�rsunk megannyi, �jra �s �jra mag�t ism�tl� ‘egyszem�lyes Trianon’ volt. A forradalom lever�s�vel a szabads�g is odalett. Az 1956. ut�ni nemzed�ket, a mi nemzed�k�nket pedig felejteni nevelt�k. Azt akart�k el�rni, hogy felejts�k el a nemzet t�rt�nelmi �s f�ldrajzi nagys�g�t, �pp�gy, mik�nt a nemzet hat�rokon t�lny�l� kiteljesed�s�t.
 
... van egy m�g fontosabb, �s els� pillant�sra tal�n t�ls�gosan is k�zenfekv� c�lja annak, hogy �vente �sszej�v�nk eml�kezni: m�gpedig az, hogy minden alkalommal, �jra �s �jra k�r�lj�rjuk, feleleven�tj�k ugyanazt az esem�nysort.

... Nincs ez m�sk�pp egy nemzet �let�ben sem. Ez�rt fontos �s hasznos sok-sok ember�lt�nyi t�vols�gb�l szeml�lve is, hogy a jelen t�rt�n�seinek, �s az �j t�vlatok megny�l�s�nak f�ny�ben is �jragondoljuk t�rt�nelm�nk alakul�s�t.

... Val�ban: a m�sodik vil�gh�bor� ut�n bej�tt haz�nkba a m�sik szocializmus (a ‘nemzeti’ unokatestv�re), a nemzetk�zi, a bolsevik. S a vil�g megtudhatta:  annyi k�z�tt�k a k�l�nbs�g, mint a D�li �s az �szaki Sark k�z�tt. Elfoglaltak mindent, �ld�zt�k a (m�sk�nt) gondolkod� embereket, megnyomor�tott�k a falusi gazd�kat, papok �s h�v�k t�zezreit z�rt�k b�rt�nbe. Ahogy Hamvas B�la �rta: „1945. tabula rasa volt; a m�ltat let�r�lt�k, �m ahelyett, hogy elkezdt�k volna �p�teni az Isten orsz�g�t, megid�zt�k az Antikrisztust.”

Egyet kell �rtenem az egy�bk�nt nem kifejezetten kereszt�ny, ink�bb gnosztikus vil�gszeml�let� ‘sz�zadv�gi’ Hamvas B�l�val: az internacionalista-gyarmatos�t� szovjet politikai rendszer �tv�tele, eszmei alapjainak egyes akkori kommunist�k, �s mai liber�lisok �ltali g�tl�stalan elfogad�sa, s�t, �p�t�se az Antikrisztus meg-id�z�s�vel egyen�rt�k�. Csakhogy - ha m�shonnan nem, h�t Sz�z M�ria mag�n- kinyilatkoztat�saib�l �s a Jelen�sek K�nyv�b�l - nagyon j�l tudjuk: nem egyed�l a kommunizmus (volt) a XX. sz�zadban az Antikrisztus ‘lelem�nye’, de �pp�gy a globaliz�ci� is, amelynek az eszmei alapjait a szabadk�m�vess�g rakta le, - a gyakorlati kivitelez�s�t pedig az Amerikai Egyes�lt �llamok kezdte meg. Az az USA, amely ma - a Szovjet�ni� t�rdre k�nyszer�t�se �ta - a vil�g egyeduralkod� hatalma, ‘vil�gcsend�re’. Hogy �rthet�bb� tegyem, mire is gondolok: p�ld�kkal is illusztr�lom. Irakot m�g a ‘70-es �s a ‘80-as �vekben az USA �s a SZU szinte kar�ltve, ‘k�z a k�zben’ fegyverezt�k fel. Azt�n a Szovjet�ni� meg is t�madta Afganiszt�nt, de elfoglalnia m�r nem siker�lt, - j�tt a glasznoszty, a peresztrojka meg a sz�thull�s, majd a kelet-eur�pai orsz�gok ‘rendszerv�lt�sai’... Katonailag egyp�lus�v� lett a vil�g, amit az USA strat�giailag az�ta �rv�nyes�tett is: ‘a bin Laden elleni bossz�’ - az�ta sincs meg! - �r�gy�n annekt�lta Afganiszt�nt, majd ‘t�megpuszt�t� fegyverkez�s’ - az�ta sincsenek meg! - hamis jogc�m�n Irakot. A Szovjet�ni� annak idej�n a tankjaival sz�llta meg a kelet-eur�pai orsz�gokat -  Magyarorsz�got is -, Amerika meg a bankjaival. Mag�nbankjai teljes�tm�nnyel fedezetlen p�nz�vel el�rasztja �s elad�s�tja az eg�sz vil�got, hitelezi az �llamok k�lts�gvet�s�t, a lakoss�got; uzsorakamatot szed mindenkit�l, hogy hatalm�t az esztelens�gig tov�bb n�velje. (N�h�ny napja felkaptam a fejemet egy telev�zi�-rekl�mra: „M�r 25 �ve Magyarorsz�gon a CIB-Bank!” 1979-t�l? No comment.)  Tank vagy bank... St�lszer�en ‘�jmagyarul’ k�rdezem: What’s the difference?

Ami m�g az Antikrisztust illeti. K�ts�gtelen: a vil�gkommunizmus r�me m�r az „�” k�s�rtete volt. (Be is j�rta Eur�p�t; b�r ha ‘j�l csal�dom’, az eszmeis�ge �s a munk�smozgalmi gy�kerei nem is Oroszorsz�gb�l, hanem Franciaorsz�gb�l �s N�metorsz�gb�l eredeztethet�k). A minap ‘szoci�ldemokratak�nt’ felt�masztott idol, K�rolyi Mih�ly - miut�n feloszlatta a hadsereget, ami Trianon k�zvetlen el�zm�nyek�nt is felfoghat� - Kun B�l��knak adta �t a hatalmat, akik Leninhez, az Antikrisztus fej�hez voltak online bek�tve. Az els� vil�gh�bor� ut�n, ut�nuk j�tt Horthy Mikl�s ellentengernagy, aki viszont - a l� egyik oldal�r�l a m�sikra - Hitlerhez, az Antikrisztus m�sik fej�hez csatlakozott. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en R�kosi M�ty�s lett ‘az ap�nk’, aki persze, hogy szint�n az Antikrisztus �gyeletes, �jabb fej�hez, Szt�linhoz k�t�tte be mag�t. M�gnem 1990-ben elj�tt a h�res-nevezetes rendszerv�lt�s, amit persze, hogy most sem �ner�b�l  hajtottunk v�gre (olyan is lett!), hanem a globaliz�l�d� politikai �s p�nzhatalom parancs�ra �s szigor� ellen�rz�se alatt, vagyis besoroltunk W. Bush m�g�, aki...
St�lszer�en ism�t csak ‘�jmagyarul’ k�rdezem: What’s the difference? 
Ha mindig csak annyi lesz a v�ltoz�s, hogy beh�dolunk az �jabb - k�s�bb ‘le is v�gand�’ - fejnek, akkor hol van itt a szabads�g �s a t�rsadalmi el�rehalad�s?

Mert ami a k�vetkez� sorokban ‘m�g heveny m�ltat�sra is ker�l�’ globaliz�ci�t illeti, - az �pp �gy �ld�zi a m�sk�nt (nem liber�lisan) gondolkod�kat, �pp �gy megnyomor�tja a falusi gazd�kat (s�t, m�r a kisv�llalkoz�kat, a nyugd�jasokat, a szeg�nyeket, a betegeket, a hajl�ktalanokat, vagyontalanokat, stb. is!), amint tette azt az el�z� antikrisztusi rendszer, csak m�g sokkal kegyetlenebb�l...
What’s the difference? A szabads�g? A szabad �hen-d�gl�s sz�l�sszabads�ga?! 

„... De v�g�l, 34 �v m�lt�n, a szovjet h�dolts�g megsz�ntekor, Magyarorsz�g �jj�sz�let�sekor beteljesedett M�rai S�ndor vers�nek a j�slata: „Angyal, vidd meg a h�rt az �gb�l (kit�l-kinek?) /Mindig �j �let lesz a v�rb�l.” Ma m�r nem csak az 1956-os szabads�gharcra val� eml�kez�s jog�t szerezt�k vissza. Az is megadatott, hogy �gy tudunk erre a megfogyatkoz�sra is tekinteni, mint ami v�gs� soron er�sebb� �s gazdagabb� tett benn�nket. Azok, akik kiszakadtak a sz�l�haz�jukb�l, magukkal egy�tt a nemzetb�l is elmenek�tettek egy darabot. �s ezzel, a t�rk�pet meghazudtol�an hatalmass� tettek egy kicsinek mondott orsz�got, mely l�lekben, h�d�t�s n�lk�l is Buenos Airest�l Z�richig, Sydneyt�l Clevelandig �r. Egykori f�jdalmunk ma az egyik legnagyobb kincs�nk, mert magyarok �lnek a vil�g minden �gt�j�n. Hogyha �gy tetszik, ez a mi k�l�n�s flott�nk: milli�nyi magyar ‘haj�’ nemzetk�zi vizeken.
Tudjuk j�l, hogy mit mondott az evang�liumban a Mester (mi�rt nem J�zus?) a tan�tv�nyoknak: „Ha ketten vagy h�rman �sszej�tt�k nevemben, �n ott leszek veletek.” Valahogy �gy van a haz�val is: ahol magyarok ketten-h�rman �ssze-j�nnek, mindj�rt ott �rz�dik Magyarorsz�g, minden sz�n�vel, minden �z�vel �s minden erej�vel, hiszen mutassanak Amerik�ban egy olyan zugot, ahol ne tal�ln�nk legal�bb k�t-h�rom embert, aki magyarul �lmodik! Ez�rt vagyunk most itthon, �n�k k�z�tt, sok ezer kilom�terre, vagy innen n�zve sok ezer m�r-f�ldre az anyaorsz�gt�l, ez�rt �rezhetj�k magunkat itthon �n�k k�z�tt.
Magyarorsz�g teh�t k�ts�get kiz�r�an hat�rtalan. A t�rk�peken tal�n nem. De minek�nk, akik nem rajzoljuk a t�rk�peket �s a hat�rvonalakat, hanem �l�nk benn�k, nek�nk eg�sz biztosan.

A szovjet birodalom buk�s�val �s a globaliz�ci� h�d�t�s�val olyan korszakba l�pt�nk, amikor a nemzeti sorsk�rd�sek t�bb� m�r nem egy helyen, a nemzeti keretek k�z�tt szervez�d� �llam keretein bel�l d�lnek el, hanem a vil�g sz�mos pontj�n. Ez�rt m�r nem az a feladatunk, hogy az �llam hat�rai k�z� pr�b�ljuk �sszegy�jteni a nemzeti k�z�ss�g minden tagj�t, hanem az, hogy valamennyi helyen, ahol a j�v�nket befoly�sol� d�nt�sek sz�lethetnek, ott legy�nk.
Ez id�ig egy nemzet s�ly�t, befoly�s�t �s k�pess�geit n�gyzetkilom�terekben, n�ps�r�s�gben, lak�inak sz�m�ban m�rt�k. Ma pedig m�r abban, hogy a vil�g jelent�sebb k�zpontjaiban hogyan tudja mag�t k�pviselni. Ugyanis soromp�k helyett imm�r nyelvek �s kult�r�k h�l�zata tagolja az eg�sz nyugati vil�g t�r-k�p�t. Ez�rt is v�lhat a feldarabolt, sz�tsz�ratott, a visszanyesett nemzetb�l be-foly�sos, egys�ges �s er�s magyars�g. Olyan �sszetart� nemzet, amely tudja: amennyire a nemzet tagja v�delmezi a nemzet�t �s ragaszkodik hozz�, annyira k�pes a nemzet v�delmezni a hozz� tartoz�kat.

A m�g�tt�nk hagyott �s most el�tt�nk megny�l� �j korszakot �n�k k�tik �ssze, mivel a mi nemzed�k�nk a nagy �s neh�z id�k tan�i n�lk�l sohasem foghatta volna fel annak az �rtelm�t, ami vel�nk, magyarokkal t�rt�nt az elm�lt �tven esztend�ben. Nemzetek ugyanis elvesz�thetnek ter�leteket, v�rosokat, gy�rakat, sz�nh�zakat, egyetemeket, de a feln�v� fiatals�g sz�m�ra a legf�j�bb vesztes�g az el�tte j�r� nemzed�k p�ldaad� nagyjainak elveszt�se. M�rpedig vel�nk ez t�rt�nt a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. Elvesz�tett�k �ket, de vissza is kaptunk...

Az amerikai magyarokat, �n�ket s az �n�k gyermekeit is ugyan�gy szeretn�nk visszakapni. N�j�n �ssze ism�t az, ami �sszetartozik! Mert mi, anyaorsz�gi magyarok j�l tudjuk, nem �n�k hagyt�k el Magyarorsz�got, hanem Magyar-orsz�g hagyta el �n�ket. �s tudjuk, hogy mindezek ellen�re �n�k nem sz�ntek meg magyarnak lenni, ... �n�k valamennyien a magyars�g szellemi �r�ks�g�t gyarap�tott�k �s gyarap�tj�k.              

Az emigr�ci� t�rt�nete beteljes�lt: c�lj�t el�rte, k�ldet�s�t teljes�tette. Az �n�k, gyermekeik �s unok�ik �lete term�szetesen itt folytat�dik. De emigr�nsokb�l, disszidensekb�l �n�k, �s az �n�k lesz�rmazottai m�r (megint) magyar �llam-polg�rok lehetnek, �s rem�lem, lesznek is. Mint ahogyan a sz�tsz�rt magyarok sem emigr�ci�ban �lnek m�r, hanem diaszp�r�ban. Ami pedig r�n�z�sre dia-szp�r�nak t�nik, - val�j�ban vil�gmagyars�g: a k�sz�l�d� vil�gnemzet �g�rete. Az�rt van sz�tsz�r(at)va, hogy ott legyen a vil�g minden pontj�n, ahol d�nt�sek sz�letnek a magyarok j�v�j�r�l, �s e d�nt�seket a magyar nemzet �rdek�ben rem�nyeink szerint sikeresen befoly�solja is.
Sz�chenyi Istv�n egyszer azt mondta: „Magyarnak lenni p�ratlan �lm�ny, de nem kifizet�d� dolog.” A c�lunk, hogy az elvesz�tett XX. sz�zad ut�n, melyben a magyarokat sorozatos m�lt�nytalans�gok, h�nyattat�sok, jogtalan h�tr�nyok �rt�k; a bek�sz�nt�tt XXI. sz�zadban m�r ne csak felemel� �lm�ny legyen, de sikeres, kisz�m�that�, �s a gyermekeink sz�m�ra biztons�gos �letet is jelentsen az egys�ges magyar nemzethez tartozni.
Felemel� �rz�s n�lk�l magyarnak lenni term�szetesen soha nem lesz kifizet�d� dolog. K�z�ss�g n�lk�l, melyb�l v�tett�nk, s melyhez tartozunk, nincs magyar karrier. Egy karrier nem akkor magyar karrier, ha egy magyar sz�rmaz�s� ember magas �v� p�ly�t fut be, �s eljut a vil�gh�rig. Egy karrier az�ltal lesz magyar, ha a sikeres ember saj�t siker�t a magyar k�z�ss�g, a vil�gmagyars�g szolg�lat�ba is �ll�tja.

K�tarc� korban �l�nk, az �n. globaliz�ci� kor�ban. Ez egyr�szt a term�szetes k�z�ss�gek, a csal�d, a nemzet, az egyh�z ellenfele, mert azzal t�r�t, hogy csak akkor lehetsz sikeres, ha kiz�r�lag egy�nileg gondolkodsz �s tervezel. M�sr�szt a globaliz�ci� olyan eszk�z�ket ad a kez�nkbe, amelyeken kereszt�l a Sydney-ben, Kolozsv�rott, Budapesten, Clevelandben �l� magyar egy adott pillanatban ugyanazt gondolhatja, ugyanazt mondhatja, ugyanazt l�thatja �s ugyanaz�rt az �gy�rt cselekedhet. A globaliz�ci� kor�ban a technika eszk�zeivel k�nnyebben szervezhetj�k meg a vil�gmagyars�g k�z�ss�g�t, mint b�rmikor t�rt�nelm�nk sor�n. S hogy ez mit jelent, arra m�ris mondok �n�knek egy p�ld�t: 2006., az 1956-os forradalom 50. �vfordul�ja a magyarok �ve, a magyar p�lda �ve lehet az eg�sz vil�gon.
1956-ban p�ld�t adtunk a vil�gnak b�tors�gb�l. Egy n�p felkelt egy birodalom ellen s minden �sszer� sz�m�t�st kereszt�lh�zva kiv�vta, ha csak n�h�ny napra is, a saj�t szabads�g�t. 2006-ban ez a n�p megmutathatja az eg�sz vil�gnak, mit jelent a buk�sb�l, a szenved�sb�l er�t mer�teni, �jra felkelni, felt�madni, �s �j rendet �p�teni, amely minden magyarnak a jav�ra v�lik.”       

Semmi k�ts�g, Orb�n Viktor clevelandi besz�de nem csak, �s nem is els�sorban a helyi emigr�ns magyarokhoz, hanem sokkal ink�bb az eg�sz vil�gban sz�tsz�rt magyars�ghoz sz�l; de legf�k�ppen az otthoniaknak �zen, akik nemsok�ra arr�l szavazhatnak: kaphatnak-e magyar (kett�s) �llampolg�rs�got mindazon magyar honfit�rsaink, akik a trianoni b�kedikt�tum ut�n nyolcvan �vvel, most, az �ni�s csatlakoz�sunk miatt a schengeni hat�rokon is k�v�l rekedtek...

Orb�n besz�de jelk�pes fedett �rtelm� besz�d, j�l �tgondolt strat�giai koncepci�, amelynek legfontosabb jelent�se, hogy a kett�s �llampolg�rs�g jogint�zm�ny�t m�r ki akarja terjeszteni az eg�sz vil�g diaszp�r�ban �l� magyars�g�ra; azzal a cseppet sem titkolt c�llal, hogy 2006-ban a k�lhonban ‘rekedt’ vil�gmagyars�g szavazataival nyerje meg az orsz�ggy�l�si v�laszt�sokat, vagyis szerezze vissza a 2002-ben elvesz�tett politikai hatalmat Magyarorsz�gon. Orb�n j�l l�tja, tudja, hogy a kommunizmust haz�nkban m�g nem siker�lt legy�zni: a rendszerv�lt�s 1990-ben egy olyan elvtelen �s m�ig s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r� kiegyez�s, paktum-sz�vev�ny, s�t szemf�nyveszt�s volt, amely ut�n 15 �vvel a f�nixk�nt ‘felt�madt’ kommunist�k l�nyeg�ben ‘�jb�l’ restaur�lt�k nagyj�b�l a kor�bbi �llapotokat. S�t, miut�n eur�pai elvbar�taikt�l kifejezett t�mogat�st is kaptak, - kimerev�tett k�p�nk most �ppen azt a ‘r�m�llapotot’ mutatja, amint Gyurcs�ny, s az �l-szoci�ldemokrata Timur �s kis csapata nemcsak, hogy l�zasan betonozza a k�sei multinacion�lis �llamszocializmus alapjait, hanem �ppen �jabb �vtizedes r�muralomra rendezkedik be. „Ez a harc lesz a v�gs�!” - �neklik kal�k�ban, egy paranoid-skizofr�n gyermek �rtatlans�g�val, s elsz�nt�k magukat arra, hogy m�g Magyarorsz�g marad�k f�ldj�t is kiford�tj�k sark�b�l, nehogy szemf�d�l jusson a r�vid ideig �l�, m�gis sokasod� hajl�ktalanoknak. Nemzetk�ziv� akarj�k tenni a marad�k orsz�got, de ez �gyben legkev�sb� a vil�gmagyars�gra gondolnak...

Nem tudom, mennyi magyar �lhet �sszesen a vil�gon, de hozz�vet�legesen 18-20 milli� szinte bizonyosan. Ha valaki, �gy Orb�n eg�sz biztos, hogy j�l ismeri a potenci�lis er�viszonyokat, �s pontosan tudja, mit csin�l, amennyiben a vil�g magyars�g�ra t�maszkodva akarja mostm�r v�gleg eltemetni a kommunizmust...
Ann�l ink�bb meg kell ragadnia ezt ‘a v�gs� �berel�si lehet�s�get’, hiszen t�bb  nemigen fog k�n�lkozni. Ha 2006-ban ism�t vesz�t, �gy minden �r�kre elveszett.
Akkor m�r az sem seg�tene rajtunk, ha egyszer � lenne az Eur�pai �ni� eln�ke.

V�c, 2004. okt�ber 30.

                                                                 Czike L�szl�