Czike L�szl�

                      Az Armageddon

Az Armageddon perem�n
Ez�kiel pr�f�ta �s a Jelen�sek K�nyve is nagy terjedelemben foglalkozik a D�niel l�tom�s�ban megjelen� vil�g�g�ssel. Ez�kiel j�vend�l�sei hitelesnek tekinthet�k, hiszen � volt az, aki megj�solta a zsid�k visszat�r�s�t otthonukba �s Izrael �jj�-sz�let�s�t. L�tom�saiban r�szletesen besz�mol a k�zelg� esem�nyekr�l, melyek majd az Armageddon perem�re sodorj�k a vil�got. Felv�zolja a hatalmas katonai offenz�v�t, amelyet Oroszorsz�g, �s arab, illetve eur�pai sz�vets�gesei (Francia-orsz�g, N�metorsz�g, Spanyolorsz�g?) ind�tanak majd Izrael (!) ellen. Ez h�t az a tarka sereg, amely fegyvert fogva Izrael ellen indul. Oroszorsz�g fogja vezetni a hadakat - olyan id�ben, amikor senki sem sz�m�t a h�bor�ra. Miut�n b�k�t k�t�tt az Antikrisztussal, a nemr�g felemelkedett hatalmas vezet�vel - Izrael 3 �s f�l �vig b�k�ben �s j�l�tben �lhet, ami hamis biztons�g�rzetbe ringatja az orsz�got...

A volt szovjet fegyverarzen�l
A volt Szovjet�ni� hatalmas fegyverarzen�lj�nak java r�sze m�g ma is Orosz-orsz�g tulajdon�ban van. A gazdas�gi neh�zs�gek, a politikai instabilit�s miatt k�nnyen elk�pzelhet�, hogy strat�giai sz�vets�get k�t az arab �llamokkal, hisz’ �gy Oroszorsz�g hozz�f�rhetne a felbecs�lhetetlen �rt�k� k�zelkeleti nyersolaj-k�szletekhez. Sajnos, a fentiekre m�r bizony�t�kok is vannak. A Szovjet�ni� sz�thull�sa ut�n bizonyos terrorista-bar�t arab �llamok nukle�ris fegyvereket pr�b�ltak v�s�rolni szovjet ut�d�llamok rosszul fizetett katonatisztjeit�l. Lehet, hogy m�r meg is tett�k. Az Ez�kiel k�nyv�ben felv�zolt strat�giai sz�vets�gek kialakul�sa sajnos nagyon is val�sz�n�nek t�nik. Nemcsak hogy elk�pzelhet� egy ilyen sz�vets�g, de a Szent�r�sban el�nk t�rt tot�lis pusztul�s el�id�z�s�re alkalmas fegyverek rendelkez�sre is �llnak.

A nukle�ris h�bor� r�ms�geihez hasonl� fenyeget�st jelentenek a biol�giai fegyverek, melyek f�ktelen�l terjed� hal�los betegs�geket z�d�thatnak majd az ellens�ges katon�kra. Biztos, hogy terrorista csoportok egy ideje k�s�rleteznek a hal�los bakt�riumokkal, �s n�melyik �ll�t�lag komoly k�szleteket halmozott fel e t�megpuszt�t� biol�giai fegyverekb�l. K�ts�gtelen, hogy e vegyi s biol�giai fegyverek, �s az ezeket c�lba is juttat� harceszk�z�k r�g�ta a k�zelkeleti iszl�m rezsimek birtok�ban vannak. A puszt�t� hat�suk minden k�pzeletet fel�lm�l. Annyi v�rus, vagy bakt�rium, ami egy teniszlabda nagys�g� helyen elf�r - el�g sz�zezer ember meg�l�s�re is, felt�ve, hogy z�rt t�rben engedik ki. Sz�ntelen, szagtalan, felder�thetetlen. Ez�kiel besz�mol�ja az Armageddonnak nevezett hatalmas katonai offenz�v�r�l j�l egybev�g a D�niel pr�f�ci�j�val...

D�niel pr�f�ta mondja: „�szak (Oroszorsz�g �s sz�vets�gesei) kir�lya, mint valami fergeteg, nekiront harci szekerekkel, - lovasokkal �s nagy haj�haddal. Bet�r az orsz�gokba, �s el�rasztja �ket, amint �tvonul rajtuk.” (D�niel 11:40). Oroszorsz�g ki fogja v�rni a teljes k�osz �s bizonytalans�g pillanat�t, �s majd akkor rohanja le Afrik�t �s a K�zel-Keletet. Az orosz hadak kereszt�l fognak rontani Izraelen: le, Egyiptomig (D�niel 11:42-43). Az �szaki kir�lys�g haj�-flott�inak eml�t�se el�revet�ti a F�ldk�zi-tengerr�l csapatok partrasz�ll�s�t �s t�mad�s�t Izrael �s Egyiptom ellen. Oroszorsz�g t�mad�sa Izrael ellen - noha l�tsz�lag meg�ll�thatatlan - egy�ttal a legnagyobb bakl�v�s is lesz. Ez a csata minden bizonnyal az egyik legpuszt�t�bb lesz az emberis�g t�rt�nelm�ben.

Ez�kiel szerint: amikor az orosz hord�k lerohanj�k Izraelt, „a hegyek meg-repednek, a szikl�k leomlanak �s minden fal a f�ldre omlik.” (Ez�kiel 38:20). A l�tom�s eml�keztet egy atomt�mad�sra. Ak�rhogy legyen is, az �szaki hadak veres�ge vil�goss� teszi, hogy Isten megv�delmezi a v�lasztott n�p�t. Ez�kiel szerint az orosz had akkora vesztes�geket szenved, hogy Izrael csak h�t h�nap alatt tudja majd eltemetni a holttesteket, �s a m�gly�ra haj�tott fegyverek h�t teljes �vig �gnek...

A tit�nok harca. Az arab �s orosz csapatok pusztul�sa ut�n csak k�t hatalom k�zd majd egym�ssal az Armageddon sor�n. A Nyugat t�rsadalmainak k�z�s er�i a r�mai dikt�tor, az Antikrisztus vezet�se alatt a Kelet hatalmas hord�ival n�znek majd szembe, amelyek val�sz�n�leg a k�nai hadig�pezet z�szlaja alatt fognak gy�lekezni. Oroszorsz�g v�ratlan t�mad�sa remek alkalmat ny�jt az Antikrisztusnak, hogy teljesen megsz�llja Izraelt, mondv�n, csak meg akarja v�delmezni. Mikor m�r csak 42 h�nap marad a pr�f�ciai utols� h�t �vb�l, - az Antikrisztus hirtelen elkezdi kiterjeszteni hatalm�t, �s megpr�b�lja az uralmat megszerezni az eg�sz vil�g felett. Nem sokkal ezut�n felr�gja az egyezs�get is Izraellel �s megtiltja a tov�bbi �ldozati szertart�sokat a Templomban. Az Anti-krisztus ‘tot�lis puszt�t�st’ visz v�ghez, �s megszents�gtelen�ti a szentek szentj�t azzal, hogy ott Istennek ki�ltja ki mag�t, �s a vil�g minden n�p�t�l felt�tlen im�datot k�vetel. Mag�hoz ragadja m�g a gazdas�g ir�ny�t�s�t is; - b�rkinek, aki eladni vagy venni akar, a homlok�n vagy a karj�n kell viselnie az � jel�t.

Akik szembesz�llnak vele, mind egy sz�lig elpusztulnak (Jelen�sek 13:15-17). �m az Antikrisztusra �j vesz�ly leselkedik: Keletr�l egy hatalmas sereg indul �tnak a K�zel-Kelet fel�. „De a keletr�l (K�na) �s az �szakr�l (tal�n a NATO-tag�llamok) �rkez� h�rek zavarba ejtik. Nagy b�szen ellen�k indul, hogy el-puszt�tsa �s kiirtsa az eg�sz t�m�rdek sokas�got.” (D�niel 11:44). A Jelen�sek K�nyv�ben azt olvashatjuk, hogy „a hatodik (angyal) a nagy Eufr�tesz foly�ba �nt�tte cs�sz�j�t. Erre kisz�radt vize, hogy utat nyisson Napkelet kir�lyainak.” (Jelen�sek 16:12). Vagyis hogy a k�nai hord�k akad�lytalanul haladhassanak a v�gs� csata sz�nter�ig, „melyet h�ber�l Harmaged�nnak h�vnak” (Jelen�sek 16:16). Az ott �sszeseregl� katon�k sz�ma, �s a fegyvereik s�lya minden m�s csat�t fel�lm�l az emberi hadvisel�s t�rt�nelm�ben. A kataklizma nem el�g ki-fejez� sz�, ha jellemezni akarjuk a Meggid� falai el�tt lej�tsz�d� �sszecsap�s k�vetkezm�nyeit. A bibliai besz�mol�k tan�s�ga szerint a halottak sz�ma el�ri majd a F�ld lakoss�g�nak egyharmad�t.

K�tsz�z-milli� l�er�
Szent J�nos a k�vetkez�ket �rta: „A lovas sereg sz�ma h�szezerszer t�zezerre r�gott: hallottam a sz�m�t. (A pr�f�ta l�tom�saiban a l�er� sz�t hallhatta, amit semmi m�ssal, mint ‘val�di, �l� lovakkal’ tudott csak azonos�tani. Ezek szerint az Armageddon v�gs� tankcsat�ja harcol� tankjainak �sszes�tett ereje meghaladja a k�tsz�z-milli� l�er�t.) A l�tom�somban ilyennek l�ttam a lovakat �s lovasokat: t�zv�r�s, k�k �s k�ns�rga (p�nc�l) bor�totta �ket, a lovak feje olyan volt, mint az oroszl�n�, s a sz�jukb�l t�z, f�st �s k�nk� csapott ki. (�gy festenek a tankok, amikor egyfolyt�ban l�nek. L�sd pl. tankcsata az Ardennekben ‘A hal�l 50 �r�ja’ c�m� monstre amerikai, II. vil�gh�bor�s filmben.) A h�rom csap�s - a sz�jukb�l kicsap� t�z, f�st, k�nk� - meg�lte az emberek harmad�t.” (Jelen�sek 9:16-18). Helyettes�ts�k be a lovakat �nj�r� tankokkal vagy mozg� rak�ta�ll�sokkal (�s pl. ‘arab’ Scud-rak�t�kkal, �s m�ris egy modern nukle�ris h�bor� pontos le-�r�s�val tal�ljuk szemben magunkat...

A sz�lak �sszefutnak. Mindv�gig egy modernkori �sszeesk�v�sr�l besz�ltem Izrael �llama, �s k�l�n�sk�pp Jeruzs�lem ellen. J�l ismert a k�zrem�k�d�k n�vsora: a vil�ghatalmak, az ENSZ, az amerikai eln�k�k �s korm�nyok, az eur�pai korm�nyok, az arab terrorist�k, a szovjet agit�torok �s a szenz�ci�-hajh�sz m�dia. Sokan j� sz�nd�k�an, �nhib�jukon k�v�l sodr�dtak bele az �v-ezredes cselsz�v�sbe. M�g�tt�k azonban ott �ll a ‘legf�bb �sszeesk�v�’, aki a sakkb�bukat tologatja. A Szent�r�s a ‘S�t�ts�g Fejedelmek�nt’ eml�ti. A S�t�n, a fondorlatos, r�vette a vil�g korm�nyait, - vigy�k v�ghez puszt�t� munk�j�t Isten v�rosa ellen, s mindezt a ‘b�ke’ nev�ben. A S�t�n, a hazugs�gok atyja, f�ligazs�gokat �s k�ptelens�geket suttogott az �js�g�r�k �s riporterek f�l�be, akik balga m�don val�s t�nyekk�nt k�z�lt�k azokat. A S�t�n, aki csak lopni, gyilkolni �s puszt�tani j�tt, megtal�lta k�vet�it gyilkosok �s harami�k k�r�ben, akik retteg�sben tartj�k �s megtizedelik a zsid� n�pet. Az oktalan r�sztvev�k biztosak benne, hogy j�l �rtelmezik a k�zel-keleti helyzetet. Nem is sejtik, hogy a S�t�ts�g Fejedelme madzagra f�zi, r�ngatja �ket s hogy a s�t�ts�g munk�j�t v�gzik be, amit a pr�f�ci�k �vsz�zadokkal kor�bban megj�soltak. Val�j�ban ez a modern politikai �sszeesk�v�s egy �si spiritu�lis �sszeesk�v�sb�l fakad. A Jeruzs�lem�rt folytatott k�zdelem val�j�ban nem is izraeliek �s palesztinok, hanem term�szetfeletti hatalmak, mennyei birodalmak k�z�tt zajlik.
 
Ez a spiritu�lis �sszeesk�v�s az id�k kezdet�t�l tart, - att�l a napt�l, amikor Lucifer ezt mondotta: „�n az �gbe megyek f�l, �s az Isten csillagai f�l� �ll�tom  tr�nomat. Az egybegy�l�s hegy�n telepszem majd meg, messze fenn - �szakon. Felsz�llok a felh�k magas�ba, hasonl� leszek a F�ls�geshez!” (Izaj�s, 14:13-14). Az arroganci��rt �s a b�szkes�g�rt, a v�gy��rt, hogy megszerezze az Isten hatalm�t, a F�ny teremtm�nye nagy �rat fizetett: kitasz�tott�k a Mennyekb�l. J�zus, a Megv�lt� �gy sz�lt: „L�ttam a S�t�nt: mint a vill�m, �gy bukott le az �gb�l.” (Luk�cs 10:18). Miut�n nem felelt meg az eredeti szerep�ben, ami�rt a mennyben teremtett�k, a S�t�n a F�ld�n pr�b�lt meg ig�nyt form�lni az Isten v�ros�ra, a Cion-hegyre, Isten szent hegy�re. Isten f�ldi tr�nj�t �s azt a helyet, ahol a zsid� templom �llt, a Szent�r�s M�rija hegyek�nt is eml�ti. �brah�m itt k�sz�lt fel�ldozni Izs�kot, Isten �g�ret�nek fi�t. Ha a Mennyorsz�g m�r nem lehetett az �v�, �gy a S�t�n Ciont akarta mag��nak tudni, �s odavonzani az embereket a vil�g minden t�j�r�l. Ha a Mennyben m�r nem tudta legy�zni Krisztust, botor m�don �gy k�pzelte, hogy majd Jeruzs�lemn�l legy�zi �t. A Cion-hegy Isten fennhat�s�g�t, uralm�t jelk�pezi, de a S�t�n a saj�tj�t akarja hirdetni rajta kereszt�l. Tudv�n, hogy Jeruzs�lem nemcsak az Isten v�rosa, de az a hely is, ahov� Krisztus, a Messi�s vissza fog t�rni, - a S�t�n semmit sem szeretne jobban, mint elpuszt�tani a v�rost, felbor�tva ezzel Isten magasztos terveit. Nem csoda, hogy Jeruzs�lem oly sok konfliktus k�z�ppontj�ban �llt m�r az id�k sor�n. Ez a v�ros m�r D�vid kir�ly uralkod�sa �ta, h�romezer �ve �ll az er�szak, a gy�l�lk�d�s �s az �rul�sok keresztt�z�ben. De biztosak lehet�nk abban is, hogy a helyzet eg�szen addig nem fog megv�ltozni, am�g Krisztus vissza nem t�r. M�r izzik a par�zs, ami egyszer csak l�ngra kapva fel-lobbantja a v�gs� �sszecsap�st Jeruzs�lem falai k�r�l. A vil�g nemzetei fizikai �s szellemi �rtelemben egyar�nt h�bor�ba indulnak Isten v�rosa ellen. Hacsak a vil�g orsz�gai nem �llnak el abb�li sz�nd�kukt�l, hogy Izrael pusztul�s�ra t�rjenek, Isten haragja les�jt majd minden nemzetre. Isten Zakari�s pr�f�t�n kereszt�l �gy figyelmeztetett: „Azon a napon hozz�l�tok �s mind kiirtom azokat a n�peket, amelyek Jeruzs�lem ellen kivonulnak.” (Zakari�s 12:9). Az Isten meg�g�rte, hogy egy nap kiegyenl�ti a tartoz�st. Elj�n az id�, amikor a vil�g nemzetei t�bb� m�r nem v�vhatnak puszt�t� h�bor�t Jeruzs�lem ellen. Akik pedig annak idej�n a v�ros ellen fordultak, borzalmas �rat fizetnek �rte. A pr�f�ta �gy sz�l: „Ez lesz a csap�s, amellyel az �r minden n�pet s�jt, ami�rt Jeruzs�lem ellen harcolt. Sz�tm�llik a test�k m�g amikor l�bon j�rnak, sz�t-m�llik a szem�k a g�dr�ben, sz�tm�llik nyelv�k a sz�jukban. Azon a napon nagy r�m�letet t�maszt k�zt�k az �r...” (Zakari�s 14:12). Hasonl� b�ntet�s v�r mindazokra, akik kez�ket Isten v�ros�ra emelt�k!”

Az igazak Krisztus szeretet�t, a hamisak Krisztus igazs�g�t fogj�k megismerni.
Senkinek nincs meg�g�rve a holnap.

(Mike Evans: „Jeruzs�lem el�rul�sa” c�m� k�nyve nyom�n.)

V�c, 2004. okt�ber 10.

                                                                   Czike L�szl�

Id�zetek:
(1)  Az � �s az �j Testamentumb�l (pr�f�ci�k �s evang�liumok)
(2)  Mike Evans: „Jeruzs�lem el�rul�sa” c�m� k�nyv�b�l - az Armageddon