Czike L�szl�

                         A polg�r hite

Zelnik J�zsef �rja a ‘TESTAMEN’, Leonardo evang�liuma c�m�, 2003-ban meg-jelent k�nyv�ben: „A polg�r k�pes �gy hitetlen �s ateista lenni, hogy a hatalma meg�rz�se �rdek�ben hitre �s vall�sra sz�l�t fel.” Pr�b�ljuk megfejteni, hogy az egyes kulcsszavak mit is jelentenek ebben a kicsit rejtett �rtelm�, de m�r ‘t�volr�l is’ igen b�lcsnek t�n� mondatban! Seg�ts�g�nk a Magyar �rtelmez� K�zisz�t�r.

(1) Polg�r
„A t�k�soszt�ly tagja” (term�szetesen politikai �rtelemben).

(2)  Polg�ri
„A (t�k�s) polg�rs�g �rdekeit szolg�l�” (p�ld�ul: forradalom, vagy hatalom).

Zelnik mondata a ‘polg�r’ sz�t f�n�vk�nt haszn�lja, s�t - noha kisbet�vel �rja - j� okkal felt�telezhetj�k, hogy valamelyik, nem jelent�ktelen k�z�leti szem�lyr�l lehet sz�, olyasvalakir�l, aki a polg�ri ‘t�k�soszt�ly’ tagja, vagy ha nem, �gy legal�bb is a ‘t�k�s’ polg�rs�g �rdekeit szolg�lja. (A ‘t�k�s’ meghat�roz�s itt azt jelenti, hogy mag�nszem�ly, aki oly jelent�s m�k�d�t�ke-tulajdonnal, vagyonnal, portfoli�val rendelkezik, amely biztos�tja a mindenkori korm�nyt�l, a politik�t�l f�ggetlen �letvitel�t, �n�ll� egzisztenci�j�t.) Tekintve, hogy az omin�zus mondat jelent�se szerint a t�rgyi ‘Polg�r’ hatalma a t�t; olyasvalakire tippelhet�nk, aki beoszt�s�n�l fogva nemkev�s vesztenival�val, potenci�lis poz�ci�val rendelkezik, olyannal, amely orsz�gos viszonylatban komoly hatalmat testes�t meg. A Polg�r teh�t olyasvalaki kell legyen, akinek �rdek�ben �ll, hogy kozmetik�zza n�zeteit; - esetleg, ha a strat�giai �rdekei �gy k�v�nj�k, r�zsasz�nre is festesse a r�la alkotott k�pet. A Polg�r esetleg az a szem�ly, aki a n�p sz�m�ra az els� polg�r szerep�t t�lti be, mivel „a polg�ri Magyarorsz�g megteremt�s�t” t�zte ki legf�bb c�lj�ul.

(3)  Hitetlen
„K�tked� term�szet�, nehezen meggy�zhet� (pl. ‘a hitetlen Tam�s’), Istenben nem h�v�, nem igazhit�, megb�zhatatlan; h�tlen, hitszeg� ember.” Nos, el�gg� nyilv�nval�, hogy Zelnik J�zsef itt vall�sos �rtelm�ben alkalmazza a ‘hitetlen’ jelz�t, vagyis ez a mi hitetlen ember�nk egyszer�en nem hisz, vagyis nincs hite.

(4) Ateista
„Az ateizmust vall�, azt hirdet� szem�ly, aki a term�szetf�l�tti er�k, Isten l�t�t tagadja, esetleg vall�sellenes mozgalom (?) vezet�je.”  E jelz� - ha lehet - m�g er�sebben hangs�lyozza, amit l�nyeg�ben m�r az el�z� is kimondott, hogy ti. ez a mi vezet� ember�nk nemcsakhogy nem h�ve Istennek, de kifejezetten istentagad� szem�lyis�g, aki nem egyszer�en csak nem hisz a vil�g egyetlen term�szetfeletti ur�nak, Istennek a l�tez�s�ben, hanem meg is tagadja Isten szolg�lat�t, ellene is szeg�l, ami l�nyegesen s�lyosabb b�n, mert nem tudatlans�gb�l, hanem az Isten elutas�t�s�b�l t�pl�lkozik, ami pedig az �rd�ggel cimbor�l�s v�tk�t val�sz�n�s�ti. Ez az ember teh�t semmik�ppen nem felel meg p�ld�ul a szakr�lis uralkod�r�l alkotott ide�lk�p�nknek, hiszen a hatalma nem eredhet Istent�l, akit elutas�t �s meg is tagad. Akkor h�t ki ez az ember, �s kit�l sz�rmazik az eml�tett hatalma?

(5)  Hatalom
„A korm�nyz�snak �s az igazs�gszolg�ltat�snak a lehet�s�ge, a joga, illetve a gyakorl�sa. Politikai �rtelemben: �v� a hatalom. Lehet�s�g, hogy valaki vala-mely k�z�ss�gben, tev�kenys�gben �rv�nyes�theti, valakire r�k�nyszer�theti az akarat�t. Hatalm�ban �ll valami, hatalm�ba ker�t valakit. K�z�ss�g gazdas�gi, katonai �s szellemi er�inek �sszess�ge. Egy, a korm�nyz�st gyakorl�, ir�ny�t� szem�ly, vagy szervezet. Valamilyen megszem�lyes�tett er�.” A modern hatalom kett�s term�szet�: p�nzhatalom + szakr�lis hatalom; ut�bbi m�r egy�ltal�n nem a sz� klasszikus �rtelm�ben. Azt kell mondanunk, hogy alapvet�en a gazdags�g, a p�nz a hivatalos hatalom f� szponzora, de a h�tt�rben megh�z�dik egy szellemi agytr�szt, mely nem felt�tlen�l vagyonos �s nem is hagyom�nyosan beavatott, �m valamilyen rejt�lyes okn�l fogva �gy tesz/tehet, mintha csak transzcendens er�k kiv�lasztottjak�nt, kiz�r�lagos birtokosa lenne a hatalom okkult, s�t�t titkainak. A hangs�ly am�gy azon van, hogy a hatalom a m�sok feletti rendelkez�s joga, �s az arra alkalmas szem�ly azt csak legitim kiv�laszt�s �tj�n nyerheti el. Ez a kiv�laszt�s ‘boldogabb id�kben’ Isten privil�giuma volt, �s az �ltala kiv�lasztott uralkod�t nevezt�k szakr�lis kir�lynak. Ma m�r nincsenek val�di beavatottak. Az �g kapcsolata a f�lddel - legal�bbis az uralkod�s szintj�n - megszakadt, a ritu�lis-megszem�lyes�tett er�t a kir�lycsin�l�k k�pviselik (bitorolj�k), akik �gy tesznek, mintha beavatottak lenn�nek, holott hamis cerem�ni�t celebr�lnak. A kiv�lasztott f�rfi�t persze beavatj�k a ‘nagy titokba’ - hogy nincs semmilyen igazi titok! -, �s kiki�ltj�k demokratikusan megv�lasztott (legitim) vez�rnek. A kir�ly tudja, hogy meztelen, de err�l senki nem besz�l, �gy v�lik a csellel orozott tekint�ly val�div�. A beavat�s t�nye teh�t a hazugs�gban val� cinkoss�g �truh�z�sa �s felv�llal�sa.

(6)  Hit
„Olyasvalamir�l val� meggy�z�d�s, amit nem tudunk igazolni. Meggy�z�d�s valamely term�szetf�l�tti l�ny l�tez�s�r�l. Istenben val� hit. A j�v�be vetett hit. Valamilyen vall�s t�teleinek rendszere. Esk�(v�s) = hitet tesz valami mellett. Szavahihet�s�g, szem�lyes hitel.” Az igaz, val�s hit az egy, mindenhat� Istenhez k�t�dik, aki h�rom szem�ly (Szenth�roms�g), illetve ahhoz, hogy J�zus Krisztus az abszol�t igazs�g. Az anyagi dolgokhoz, vagy m�s teremtett l�nyekhez k�t�d� hit egyr�szt �rtelmetlen, m�sr�szt minden alapot �s re�lis c�lt n�lk�l�z. M�land� a vil�g, a f�ldi �let - a j�v�be vetett hit csakis az �r�kl�tre, az �dv�z�lt �llapotra vonatkozhat, melyet Isten kinyilatkoztatott t�rv�nyeinek, igazs�g�nak (Szent�r�s, evang�liumok, t�zparancsolat) megismer�se �s betart�sa r�v�n �rhet�nk csak el.
A kereszt�ny egyistenhit olyan meggy�z�d�s, melyet a transzcendens halhatatlan lelk�nk igazol. E meggy�z�d�sre mindenkinek �nn�n erej�b�l kell eljutnia, - m�s hit�nek lem�sol�sa, ut�nz�sa, m�mel�se (mimikri), l�tsz�lagos elfogad�sa, illetve pl. a kereszt�ny szok�sok (szertart�sok) g�pies majmol�sa nagyobb b�n, mint az eml�tett hitetlens�g. Krisztus nem halad� hagyom�ny, hanem „az �t, az igazs�g �s az �let”. 

(7)  Vall�s
„A t�ny, hogy valamit (meg)vallanak. Erk�lcsi elvek megvall�sa. A t�rsadalmi tudatnak term�szetf�l�tti er�k �s l�nyek l�tez�s�be vetett hiten alapul� form�ja vagy ilyen hittel kapcsolatos megnyilv�nul�sok, tan�t�sok �s szertart�sok rend-szere. Kereszt�ny vall�s. Vall�sfelekezethez tartoz�s. Vall�stan. Tan�s�gt�tel.”
A vall�s teh�t a t�rsadalom potenci�lis, szunnyad� er�tartal�ka is egyben, - olyan ‘v�sztartal�k’, amelyre b�zv�st sz�m�that a h�tt�rhatalomnak az a tudatosan meg-szem�lyes�tett, �vtizedek szelekci�j�val �s kinevel�, kiv�laszt� technik�j�val fel is �p�tett ereje, aki hatalma megszerz�s�hez �s f�leg meg�rz�s�hez transzcendens er�ket is ig�nybe pr�b�l (k�nytelen) venni, amelyekben egy�bk�nt �nmaga nem is hisz. Ez a (t�meg)effektus megvil�g�that� p�ld�ul egy Forma 1-es aut�versenyz�i hasonlattal. Nelson Piquet, Ayrton Senna �s Alain Prost versenyz�se idej�n m�g olyan �n. ‘turb�motorokat’ haszn�ltak, melyek v�ratlan el�z�si man�verek v�gre-hajt�s�ra is k�pesek voltak. Amikor a versenyz� utol�rte az el�tte halad� aut�t, �s ‘plusz-tol�er�t’ akart ig�nybe venni: egyszer�en megnyomta a ‘turb�-gombot’, mi�ltal a turb�-felt�lt� hirtelen nagymennyis�g� gy�elegyet porlasztott a motorba, s a plusz-l�er�k r�v�n hipp-hopp m�r meg is val�sult az egy�bk�nt ‘macer�sabb’  el�z�s (haszn�lat�t m�r �gy 6-8 �ve be is tiltott�k, s a versenyeken atmoszf�rikus motorokat haszn�lnak). Vagyis most leford�tva a hasonlatot: Zelnik J�zsef id�zett mondata nem kevesebbet �ll�t, mint hogy a Polg�r ‘benyomta a turb�-gombot’ (illegitim lelki t�megszuggeszti�s eszk�zt haszn�lt hatalma megszerz�se, meg-�rz�se, majd visszaszerz�se �rdek�ben), vagyis szakr�lis kir�lyk�nt viselkedik, holott - hogy m�st ne mondjunk - nem is a Duna jeg�n v�lasztott�k meg. M�s sz�val kifejezve nem beavatott kir�lyk�nt folyamatosan okkult er�ket mozg�s�t a hatalom�rt, vagyis: „hitre �s vall�sra sz�l�t fel”, mik�zben a val�s�gban (maga-mag�n k�v�l m�sban) nem hisz, �s nem is vall�sos, mert „hitetlen �s ateista”!

A Sz�vets�g c�m� (akkor m�g k�theti lap) �js�g 2003. szeptember 19-i sz�m�ban Orb�n Viktor „Az eur�pai kereszt�nydemokr�cia �rt�keir�l” elm�lkedik. Id�zi, -
mik�nt is defini�lta �nmag�t 1997-ben a lengyel n�p, az orsz�g �j alkotm�ny�nak preambulum�ban: „Mindazok, akik hisznek Istenben, az igazs�g, a j�s�g �s a sz�ps�g forr�s�ban, mind pedig azok, akik nem osztj�k ezt a hitet, de tisztelik eme �ltal�nos �rt�keket, melyeket m�s forr�sb�l sz�rmaztatnak (...) - Isten, vagy a saj�t lelkiismeret�k el�tti felel�ss�gre hivatkozva megalkotj�k Lengyelorsz�g alkotm�ny�t.” �des j� Istenem! Orb�n �r�lne, ha ilyen (kezdet�) alkotm�nyunk lehetne - legal�bb. Brrr! Mekkora megalkuv�s pedig ez egy olyan n�pt�l, amelyik ma is sokkal kereszt�nyebb, sokkal katolikusabb, mint a magyar! A preambulum sz�vege leegyszer�s�tve azt jelenti, hogy az istenh�v�k praktikus k�nyszer�s�gb�l sz�pen kiegyeznek az istentagad�kkal. K�ny�rg�m! Ha egyszer minden �rt�k �s-forr�sa a teremt� Isten, �gy hogyan lehet ‘a m�s forr�sokat’ - nincsenek ilyenek! - tisztel� nihilist�kkal megegyezni? Aki szerint nincsen l�lek (csak tudat, melyet a p�nz, ‘a l�’ hat�roz meg!), annak nincs lelkiismerete; - hogyan lehet h�t a semmi felel�ss�g�t egyenrang�nak venni a minden�vel?! „Aki k�z�leti emberk�nt fel- v�llalja, vagy ak�r csak elfogadja (!!?) ‘a kereszt�ny’ jelz�t, azt m�r (...) szinte azonnal ‘klerik�lisnak’, ‘nacionalist�nak’, ‘populist�nak’ �s gyakrabban, mint ritk�bban ‘antiszemit�nak’ fogj�k b�lyegezni.” Ezut�n Robert Schuman, egy-kori francia k�l�gyminisztert id�zi: „A demokr�cia vagy kereszt�ny lesz, vagy nem is lesz.” �rdekes, n�hai Antall J�zsef majd’ ugyanezt mondta: „Kereszt�ny Magyarorsz�got akartam, mert m�snak nincs j�v�je.”, - �m Orb�n m�gsem �t id�zi. (Mindk�t meg�llap�t�ssal egyet�rthet�nk, - a t�rt�n�sek az�ta Schumant �s Antallt egyar�nt f�nyesen igazolt�k: a demokr�cia nem lett kereszt�ny; �gy - nincs is. Vagy: kereszt�ny Magyarorsz�g nem lett, - �gy nincs is j�v�nk. Vigasztal�sul: a nem kereszt�ny Eur�p�nak sem lesz hossz�.) Orb�n Viktor: „A kereszt�nyek azt is tudj�k: nincs t�bbf�le igazs�g. Ez ut�bbi �ll�t�s a relativist�k t�ved�se. A kereszt�nyek tudj�k, hogy az Igazs�g l�tezik, �s hogy Egy (nem �rtem, mi�rt is nem mondja ki: KRISZTUS! - Cz. L.) igazs�g l�tezik, �s hogy ez az igazs�g lesz el�bb vagy ut�bb az eg�sz �let�nk m�rc�je. A kereszt�nyek tudj�k: az Igazs�g k�rd�sen fel�l �ll, f�ggetlen�l att�l, hogy t�mogatja-e a t�bbs�g, vagy sem. (...)
Sz�mos �rvet tudn�k felsorakoztatni, hogy mi�rt nincs sz�ks�g - t�l a nemzeti alkotm�nyokon - egy �sszeur�pai alkotm�nyra. (...) Ha m�r viszont eur�pai alkotm�ny m�gis lesz; - meggy�z�d�s�nk szerint abban a kontinens �rt�keinek is t�kr�z�dni�k kell, azon bel�l is els� helyen a kereszt�nys�gnek.”

Mint ma m�r tudjuk, - az Eur�pai Alkotm�ny v�gleges sz�vege megsz�letett (b�r m�g minden egyes tagorsz�g parlamentj�nek j�v� is kell hagynia azt), de v�g�l is nem tartalmazza a kereszt�ny gy�kerekre vonatkoz� kit�telt, teh�t m�gis a k�z�s szocialista-liber�lis �ll�spont �rv�nyes�lt a n�pp�rti akarattal szemben. M�rpedig ha �gy van, �gy az Eur�pai �ni� ‘t�bbs�g�ben’ nem kereszt�ny, vagy legal�bb is nem k�pviseli/v�llalja kereszt�nys�g�t a t�bbs�g el�r�s�hez kell� hat�konys�ggal.

Orb�n Viktor a k�vetkez�ket mondta a KDNP ’60.’ sz�let�snapj�n: „... Az�rt is sz�ks�ges a kereszt�nydemokrata �rt�kek megjelen�t�se, mert a tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a tud�s szeretet �s al�zat n�lk�l vesz�lyes �s k�ros is lehet. Ma, amikor azon vitatkoznak az Eur�pai �ni�ban, hogy megjelenjen-e Isten s a kereszt�nys�g az eur�pai alkotm�nyban, k�l�n�sen aktu�lis err�l besz�lni. N�h�ny �vtizede, a II. vil�gh�bor� ut�n m�g vil�gos volt Eur�p�ban, hogy egy �j vil�g �p�t�se azt ig�nyli, hogy alapjai m�lyebben, c�ljai pedig magasabban legyenek, mint amit az ember maga meg tud alkotni. Ma pedig ott tartunk, 13 �vvel a berlini fal leoml�sa ut�n, hogy Eur�p�nak ebben a szeglet�ben annak a politikusnak, aki felv�llalja a kereszt�ny jelz�t, nem lesz k�nny� �lete, mert hamar megkapja a klerik�lis, nacionalista, populista, s�t antiszemita b�lyeget is. A gy�l�letkelt�s nagymesterei, akik most vend�gmunk�sk�nt �llom�soznak haz�nkban (ez a c�lz�s vajon Ron Werberre, vagy m�r Rosnerre �s Silbersternre, mint k�ls� tan�csad�kra vonatkozhat?), kifejezetten a kereszt�nyekkel szembeni ellen�rz�st pr�b�lj�k sz�tani Magyarorsz�gon.”

�mde Orb�n Viktornak ez a Sz�vets�g (imm�ron havi lap) c�m� �js�gban (2004. j�nius 4.) napvil�got l�tott besz�de nemcsak a kereszt�ny(demokrata) �rt�kekr�l,  nemcsak az Eur�pai �ni� alkotm�ny�r�l sz�l, hanem a Fidesz Polg�ri Sz�vets�g alap�t�level�b�l is id�z, mint oly dokumentumb�l, amely „ideol�gi�k �s izmusok helyett programok �s j�v�k�pek elvi alapj�ul” szolg�l. „Sz�vets�g�nk erk�lcsi alapj�t az esend� emberi term�szetb�l fakad� felismer�sek �s bel�t�sok adj�k. Valljuk, hogy l�tezik erk�lcsi rend, amely az emberi akarat felett �ll. Valljuk, hogy az igazs�g megismerhet�, �s a k�z�leti cselekv�s kiindul�pontj�v� tehet�. Valljuk, hogy az ember mindenek el�tt l�lek, �rz�s, gondolat; - az emberi �let nem mer�l ki a fogyaszt�sban, vagyis a m�goly vonz� v�gyak min�l gyorsabb kiel�g�t�s�ben. Valljuk, hogy noha mindannyian gyarl� �s hib�kat v�t� l�nyek vagyunk, megvan a k�pess�g�nk a javul�sra �s az erk�lcsi t�k�letesed�sre.
Valljuk, hogy az emberellenes XX. sz�zadi esem�nyek (pont ford�tva: az ember elbizonytalanod�sa, hitehagy�sa �s istentelens�ge okozta az „esem�nyeket”! - Cz. L.) erk�lcsi elbizonytalanod�shoz vezet� �vtizedei ut�n m�lhatatlanul sz�ks�g van a lelki, szellemi meg�jul�sra. Valljuk, hogy az ember felel�ss�ggel tartozik �nmaga, csal�dja �s nemzete boldogul�s��rt; hogy aki nem tesz meg mindent �nmag��rt, a csal�dj��rt, a haz�j��rt, az nem fogja becs�lni azt sem, amit a csal�dj�t�l �s a haz�j�t�l kap. Hissz�k, hogy az er�fesz�t�seink v�gs� c�lja �s �rtelme a boldog emberi �let. A t�rt�nelmi b�lcsess�g �s a szomor� tapasztal�s azt bizony�tja, hogy senkit nem lehet boldogs�gra k�nyszer�teni, mert az el�bb-ut�bb zsarnoks�ghoz vezet. Ez�rt csak arra v�llalkozhatunk, hogy az emberek boldogul�s�nak el�felt�teleit megteremts�k.”

Sz�p, magvas felismer�sek �s megfontol�sok ezek, m�lt�k egy polg�ri sz�vets�g politikai megalapoz�s�hoz. Oly emberek sz�vets�g�hez, akik megb�znak egym�s �s �nmaguk erej�ben, szerencs�j�ben �s ‘boldogul�s�ban’, s az �sszefog�sban...
De az alap�t�lev�lb�l sajnos �ppen �gy hi�nyzik valaki, mint a kib�v�lt Eur�pai �ni� frissen �sszet�kolt �j alkotm�ny�b�l. Hi�nyzik a re� val� hivatkoz�s, s a hit megvall�sa �benne. Hi�nyzik bel�le J�zus Krisztus, az abszol�t igazs�g, hiszen n�lk�le nincsen boldogul�s, nincsen kereszt�nys�g, kereszt�nydemokr�cia; nincs kereszt�ny kult�ra sem, �s n�lk�le b�rmilyen sz�vets�g csak hitetlen polg�rok alkalmi t�m�r�l�se...
Hogyan higgy�nk a Polg�r hitre �s vall�sra felsz�l�t�s�nak, ha maga nem j�r el�l a tan�s�gt�telben? Hogy fogadjuk el hitelesnek, ha a Polg�ri Sz�vets�ge hitetlen �s ateista? Milyen jogon k�r szakr�lis h�s�get, ha �nmaga csak sz�nleg beavatott?
Mert a Krisztusban val� hit n�lk�l a legszebb besz�d is csup�n �res fecseg�s.

V�c, 2004. j�lius 5.

                                                             Czike L�szl�