Czike L�szl�

                         Nett� haza�rul�s

Ennek az �sszetett �r�snak kalandos a t�rt�nete.
1997-ben lev�lben elk�ldtem egy �r�somat - k�zgazdas�gi elemz�semet - S�ndor Andr�snak, aki az adatok felhaszn�l�s�val egy csod�latosan szellemes cikket �rt bel�le, megmutatva nekem, hogyan kell a sz�raz gazdas�gi t�m�t �js�g�r�i st�lus ‘r��p�t�s�vel’ figyelemfelkelt�v�, �rzelmileg is hat�soss� ‘�tvar�zsolni’...

„Ahogyan a glob�lis gener�lkartell (Hilferding - Cz. L.), plusz a magyarorsz�gi b�n�z�-koal�ci� bet�r�-sz�vetkez�se kirabolta a magyar n�pet, arra nincs p�lda Magyarorsz�g 1100 �ves t�rt�net�ben.
A rabl�st b�s�gesen lefizetett, z�ll�tt �rtelmis�giek hajtott�k v�gre. Aki a st�lust kifog�soln�, azt biztos�tjuk: csak e szavak illenek a szitu�ci�hoz. Kifog�solni nem a b�n�z� jellemz�s�re alkalmazott st�lust kell, hanem a b�ncselekm�nyt.

Ezt a szennyes p�nzzel (akkor is szennyes, ha kimoss�k) megvesztegetett, haza-�rul� gy�lev�szhadat a magyars�ggal paranoid m�don ellens�ges, �mde magyar nyelv�, noha idegen tulajdonban l�v� sajt�, valamint a szellemi terrorist�k meg-sz�llta t�megt�j�koztat�s „politikai elit”-nek nevezi.
Ez a „politikai elit” - magyar�n sz�lva: b�nsz�vetkezet.

A magyar nemzeti vagyon (�rtsd: nemzeti m�k�d�-t�ke - Cz. L.) �rt�ke 1990-ben 3600 milli�rd forint volt. A privatiz�ci� (�rtsd: ellens�ges k�zre j�tsz�s) sor�n a vagyont �tlagos �rt�k�nek cca. 20 %-��rt vesztegett�k el. (A Vil�gbank szak�rt�i 1990. k�r�l a magyar nemzeti m�k�d�-t�ke piaci-�zleti �rt�k�t 60-80 milli�rd USA-doll�rra becs�lt�k, ami akkor mintegy 5-6000 milli�rd forintnak felelt meg. Most - tekintve, hogy a privatiz�ci� l�nyeg�ben v�get �rt - m�rleget lehet vonni. Persze csak a mindenkori korm�nyok helyett, mert azok sohasem sz�moltak el az eladott nemzeti vagyonnal, mely ‘mellesleg’ eredetileg a magyar n�p kollekt�v t�rsadalmi tulajdona volt... Nos, a kamp�nyszer� �llami privatiz�ci� - 1990. �s 2000. k�z�tt - �sszesen mintegy 6-8 milli�rd USD bev�telt hozott, vagyis �ppen- csak, hogy 10 %-os �ron kelt el a nemzeti m�k�d�-t�k�nk 80-90 %-a, z�m�ben multinacion�lis tulajdonosok r�sz�re. - Cz. L.)

Ahol e sorok �r�ja dolgozott, a 150 milli� doll�rt �r� Egri Doh�nygy�rat a Phillip Morris 60 milli� doll�r�rt, teh�t az �rt�k 40 %-��rt vette meg, de kik�t�tte, hogy a v�tel�rat szigor�an titokban kell tartani, mert a saj�t cimboras�ga, a karvalyt�ke megt�madn�, ami�rt kil�g a nem megszeghet� �rkartellb�l.

A k�vetkezm�nyeket nem kell magyar�zni.
Nem m�s, mint az �PV Rt. k�zli - term�szetesen nem a nyilv�noss�gnak sz�nt dajkamese-gy�jtem�nyben -, hogy a nemzeti vagyonunknak fele elveszett. �rtsd: ellopt�k, elrabolt�k, sz�thordt�k. (A Horn-ciklusban maga a minisztereln�k azt is ‘bejelentette’, hogy a privatiz�ci�s iratok jelent�s r�sze is elt�nt, az �PV Rt-b�l. Csak �gy, p�ldaszer� illusztr�ci�k�nt: az 1991-ben az �V� �ltal a Co-Nexus Rt-nek ‘aj�nd�kozott’ 4 milli�rd forintot �r�, 18 db �llami v�llalatb�l kre�lt ‘vegyes’ portfoli�r�l 1996-ban, a cs�d ut�ni ‘v�gelsz�mol�skor’ der�lt ki, hogy az �rt�k�t  �nk�nyesen, ‘el�z�kenyen’ m�r ki is vezett�k az �PV Rt. nyilv�ntart�saib�l! Mert el�re l�tt�k a j�v�t. Nem is k�vetelte vissza senki, senkin - soha t�bb�... - Cz. L.) Ez meghaladja a n�cik �s a bolsevist�k egy�ttes rabl�sainak �rt�k�t. Az �V� �s az �PV Rt. „szak�rt�” sz�lh�mosai ebb�l a k�tyavety�b�l 1990. �s 1996. k�z�tt 1000 milli�rd forintot bev�teleztek, - s 723 milli�rdot befizettek a k�lts�gvet�sbe, 277 milli�rdot pedig „k�lts�g” c�m�n elloptak, egym�s k�z�tt sz�tosztottak, teh�t zsebre v�gtak. Ek�zben, a folyamatos forintle�rt�kel�s eredm�nyek�ppen, az ezer milli�rd forint 1990-es �rt�ke (k�ls� ad�ss�g = 20,5 milli�rd USD!) 4-5 milli�rd doll�rra zuhant. Ugyanezen id� alatt a brutt� �llamad�ss�g (teh�t a val�s�gos �llamad�ss�g, statisztika-kozmetika n�lk�l) 30 milli�rd doll�rra n�tt...

Vagyis a PRIVATIZ�CI�NAK BEC�ZETT NETT� HAZA�RUL�SB�L mind�ssze 4-5 milli�rdot siker�lt t�rleszt�s gyan�nt kifizetni, holott azt hazudt�k, hogy a privatiz�ci� garant�lja az ad�ss�gt�l val� megszabadul�st.

Mif�le n�p is vagytok ti, mai, rem�nyre szomjaz� magyarok, akik mindezt sz�j-t�tva, megal�zkodva n�zt�tek?!
Szemetek l�tt�ra raboltak ki benneteket, �s ti nem mozdultatok!
S most azt k�rdezitek, van-e rem�ny?

Hallj�tok csak, mit tesznek veletek! Ha l�trehoztok egy eladhat� �rut, s annak �ra 3 doll�r, sz�lh�mos k�lkeresked�k  elvesztegetik 1 doll�r�rt.
Bezzeg, ha nek�nk kell venn�nk k�lf�ldi �rut! A h�romdoll�rosat most 6 doll�r�rt vessz�k meg, ami 1100 forint, - �s arra itthon m�g r�teszik az �ltal�nos forgalmi ad�t. J�, ha 1500-�rt hazavihetj�k - havi 20 ezer forintos alamizsn�nkb�l -, amit nek�nk odavetnek. Azt, amit a b�rdolatlan, m�veletlen jenki, a maga havi 3 ezer doll�rj�b�l 3 doll�r�rt vesz meg.

A k�lf�ldi „befektet�k” - a karvalyok - komplett gy�rakat, magyar v�llalatokat kaphattak �t�d-�ron (tized-�ron - Cz. L.), s�t, j�l eml�ksz�nk, bankot 1, azaz egy forint�rt (cs�dben hevert, de Szab� Iv�n, aki m�ra kital�lta, hogy � „n�p”-p�rti, a mi keserves, ad�ban ler�tt fill�reinkb�l „konszolid�lta”), s r�ad�sul a teljes hazai piac is az �v�k lett.

�, a j� mer�niak!
Iparcikkeik nem jobbak a magyar iparcikkekn�l, s�t, b�vlik; s�t, az �lelmiszereik rosszabbak, csak �ppen h�sszoros �ron s�zz�k r�nk. A k�lkereskedelmi m�rleg 1996-ban 2 milli�rd 600 milli� doll�r (olyan 360 milli�rd forint) hi�nnyal z�rt. Ez egyike Horn Gyula t�v�kamer�k el�tt hirdetett sikereinek.
No de mi�rt is ne tenn�k? Mi hagyjuk, hadd tegy�k...
Elhissz�k, hogy mi tudatlanok, �gyetlenek, semmit �r�k vagyunk.

Az izraeli paprika kiverte a piacr�l a magyar paprik�t.
Mivel verte ki? M�niummal.
(Ez igen �rdekes ‘egybees�s’! Ezek szerint m�r 1996. k�r�l is volt egy „paprika-botr�ny”, amelynek a l�nyege szint�n hamis�t�s �s hitelront�s volt, nyilv�n a piac megszerz�se �rdek�ben. Akkor m�niummal - ma meg gombasp�r�kkal m�rgezett, ki tudja, mi f�n termett, feleslegesen import�lt brazil paprik�val. Vagy ez is csak egy nemzetf�lt� ‘pr�f�cia’ volt?! - Cz. L.)

Az egyik stabil folyamat az infl�ci�.
H�sz sz�zal�kos - akkor is, ha Horn Gyula k�t sz�zal�kot letagad bel�le. (Sajnos, azt kell mondanom, hogy objekt�v m�rc�vel m�rve - az a Korm�ny m�g kev�ske tisztess�get meg is �rz�tt r�gm�lt jobb id�kb�l, az�ta uralkod� ut�daihoz k�pest. Valamikor 2000-ben vettem �szre, hogy az infl�ci�r�l k�z�lt hivatalos, korm�ny-statisztikai adatok egyre ink�bb elrugaszkodnak a val�s�gt�l, magyar�n: k�sz�n� viszonyban sincsenek a h�tk�znapi tapasztalatokkal. Tekintve, hogy az Eur�pai �ni�ba val� bel�p�s felt�telei k�z�tt szerepelt az infl�ci� visszaszor�t�sa 10 % al�, majd max. 5-6 % k�r�li m�rt�kre, valamint arra, hogy az �llam nem tud, de nem is akar ‘az infl�ci�s ‘k�l�nsarc’-r�l lemondani, - ‘a siker’ �rdek�ben akk�nt d�nt�ttek, hogy ink�bb a statisztikai m�r�si m�dszereket, a fogyaszt�i kosarat �s a konkr�t adatokat, majd mindezeken kereszt�l a mindenben cinkos m�dia h�tt�r-t�mogat�s�val a politikai k�zv�lem�nyt, az emberek gondolkod�s�t, elv�r�sait manipul�lj�k. Ez�ltal egy virtu�lis val�s�got ‘fogadtatnak el’, melyben ugyan�gy v�gtat az infl�ci�s p�nzroml�s, mint addig, csak m�r senkit nem �rdekel, hiszen a Korm�ny kinyilatkoztatta: infl�ci�s probl�ma m�rpedig - nincs. Ugyanezt tett�k az �llamad�ss�g �s annak kamatszolg�lata t�rgy�ban: ameddig lehetett, addig el-takart�k a val�s�got a sz�les t�megek el�l, majd amikor m�r lehetetlenn� v�lt tov�bb hazudni: sziszt�m�t v�ltottak. Alapjaiban ‘�j’ m�r�si rendszert �s m�d-szert, �j vonatkoztat�si pontokat, kateg�ri�kat vezettek be, megv�ltoztatt�k az alapfogalmak tartalm�t, tov�bb� az ad�ss�gkezel�s szervezet�t �s szerkezet�t, hogy az adatok soha t�bb� ne legyenek �sszehasonl�that�k a kor�bbiakkal. Az �n. „nett� ad�ss�g” kifejezetten �rul� kompr�dor-burzso� szleng, - neml�tez� kateg�ria �s ‘sz�m�t�si m�d’, mely a nemzetk�zi gyakorlatban ismeretlen. Egy specifikusan magyar ‘p�nz�gyi kital�ci�’, a birka n�p megvezet�s�re. S innen ered S�ndor Andr�s zseni�lis absztrakci�ja: a NETT� HAZA�RUL�S - c�m is... Sajnos �gy is lehetett ‘Eur�p�ba bemenni’, hogy csak a hazugs�gok tartalma v�ltozott, minden m�s maradt a r�giben. - Cz. L.) Mert ezt adt�k neki parancsba a Vil�gbank nev� f�parancsnoks�gon. Ez a stabil 20 sz�zal�k biztos�tja a stabil ki-zsebel�s�nket. Eml�kezz�nk csak: 1988-ban 50 forint volt egy doll�r. Ma k�szik a 180 f�l�, holnap 200 lesz. (Lett is, m�g 260 is! �s csak akkor kezdett a ‘hamis’, fedezetlen doll�r mesters�gesen magasan tartott �rfolyama m�rs�kl�dni - ma 200 forint -, amikort�l Magyarorsz�gon m�r a n�vekv� �ni�s p�nznyom�s is elkezdte a saj�t k�l�n-�rdekeit �rv�nyes�teni... - Cz. L.)      

A m�sik stabil folyamat az uzsorakamat fizet�se.
Ez nyolc �ve stabil egyhang�s�ggal �vi m�sf�l milli�rd doll�r. (Ma m�r ennek kb. a 3-4-szerese az �vi ad�ss�gszolg�lat �sszege. - Cz. L.)  Az ilyet a t�r�k id�kben har�csnak nevezt�k, a mai (nem t�r�k) id�kben ad�ss�gszolg�latnak. Ez ugyeb�r testv�rek k�z�tt is 270 milli�rd forint. Ez csup�n a Shylock-nak j�r� egy font h�s (l�sd Shakespeare: „A velencei kalm�r”, magyar sz�nh�zak sz�m�ra betiltva).

Az ad�ss�g t�rleszt�s�r�l (miut�n a kamatos kamatokkal m�r r�gen t�rlesztett�k) 1996-ig nem volt sz�. �m 1996-ban - micsoda meglepet�s! - ad�ss�gt�rleszt�s is volt, s ez a Shylock-h�sad�val egy�tt majd 10,3 milli�rd doll�rt tett ki. (Bizonyos MNB-m�helytanulm�nyban olvashat�, mik�nt keletkezett az a 20,5 milli�rd USD k�ls� �llamad�ss�g, melyet N�meth Mikl�s utols� rendszerv�lt�s el�tti miniszter-eln�k meglepet�ssel fedett fel 1989-ben, �s melyet (ad�ss�g)szolg�latk�szen vett �t t�le a ‘rendszerv�lt�’ Antall-korm�ny. 1973. �s 1989. k�z�tt a magyar �llam �sszesen 1, azaz egy milli�rd doll�r val�di hitelt vett fel; igaz, igen el�nytelen fel-t�telekkel. Medgyessy P�ter - fedett �gyn�k - vez�nylet�vel Magyarorsz�g 1982-ben felv�telt nyert a Nemzetk�zi Valutaalapba (IMF), hogy k�nnyebben jusson Vil�gbanki hitelekhez. �m 1982-t�l m�r csak az�rt vett�nk fel �jabb (?) hiteleket, hogy az 1 milli�rd ‘val�di hitel’ esed�kes kamatait ki tudjuk fizetni! Az 1 milli�rd hitelre kifizett�nk �sszesen 11 milli�rd USD kamatot, vagyis a hitelt 12-szeresen t�rlesztett�k vissza. Az m�r egyenesen a k�ptelens�gek (fikci�k) vil�g�ba vezet el: hogyan lett az 1 milli�rdnyi hitel 12-szeres visszafizet�s�b�l m�gis 20,5 Mrd USD tartoz�s 1989/1990-re, a rendszerv�lt�s orsz�gos sorsfordul�j�ra? �gy fest az 1973. �s 1989. k�z�tti id�szak ad�ss�gszolg�lati var�zsk�plete, m�s sz�val az antalli �r�ks�g: 1 (hitel) -11 (kamatfizet�s) = 20 milli�rd USD ad�ss�g. - Cz. L.)

�risten, honnan volt ennyi p�nz�nk!?
A magyar energiaipar �s az energiaszolg�ltat�s elk�tyavety�l�s�b�l, a honfoglal�s 1100. �vfordul�j�nak tisztelet�re elk�vetett cs�cs-haza�rul�sb�l, ami�rt is most a h�l�s magyar n�p megn�veli Horn Gyula n�pszer�s�gi index�t. Miut�n az orsz�g n�p�t kiszolg�ltatt�k minden lehets�ges elj�vend� ellens�g�nek, az ez�rt kapott p�nzt azonnal �tutalt�k a magyar n�p aktu�lis ellens�geinek...

Ha valaki azt hiszi, hogy ezzel legal�bb az �llamad�ss�g cs�kkent (ami�rt Horn Gyula �s a Mindenrek�pes Sz�lh�mosok P�rtja meg�rdemel egy kis n�pszer�s�g-jutalmat), csak Shylock-sz�rakoztat� naivs�g�t bizony�tja. (Ma szinte k�s�rteties pontoss�ggal: ugyanez zajlik. Ami �llami vagyon m�g ‘maradt’, most mind eladja a zseni�lis Gyurcs�ny-korm�ny, s ek�zben a m�dia versenyt hozsann�zik: „Igaz, ugyan, hogy a nemzetgazdas�g minden f�bb mutat�ja meredeken zuhan, tov�bb� Medgyessy idej�ben ‘kicsit’ elad�sodtunk’, most viszont legal�bb cs�kkentj�k az �llamad�ss�got - ez�rt privatiz�lunk.” K�zben ennek pont az ellenkez�je t�rt�nik. Mind�ssze egy dolog val�s: az MSZP megint v�ls�got csin�lt, hogy kezelhesse, mert alap-t�veszm�je a sz�ntelen v�ls�gkezel�s. - Cz. L.)
Szentigaz, hogy az 1995. �vi 31,5 milli�rd doll�rnyi �llamad�ss�g az energia-ipar elk�rty�z�sa k�vetkezt�ben 27,5 milli�rd doll�rra cs�kkent.

Csakhogy a folyamatos forint-�rfolyamroml�s miatt az �llamad�ss�g m�gis n�tt! (Most a ‘doll�rban le�rt’ folyamat ellenkez�je j�tsz�dik le. Ma m�r az EU-tags�g folyt�n eur�ban ‘kezelj�k’ az �llamad�ss�got, �s a forintunk - a p�nz�gyi zseni-k�rus csak szajk�zza: „T�l er�s a forint!” - mostant�l az eur�hoz k�pest devalv�l�dik, mert sz�munkra imm�r ‘k�tf�le vil�gp�nz’ l�tezik, �s mostm�r els�sorban az eur� urainak fizetj�k a p�nzroml�s extra-profitj�t, ami egyfajta uzsora-kamat. A lakoss�got pedig az �nzetlen�l ny�jtott fedezetlen doll�r-hitelek kamatai - is - sarcolj�k, nehogy a Wall Street urai elszeg�nyedjenek. - Cz. L.)  

Az 1990. �vi 20,5 milli�rd doll�rnyi ad�ss�g akkor 1344 milli�rd forintnak felelt meg. 1995-ben a 31,5 milli�rd doll�r m�r 4000 milli�rd forintot tett ki. 1996-ban a 27,5 milli�rd doll�r 4218 milli�rd forint. �gy haladunk l�tsz�lag el�re - h�trafel�.

A forintle�rt�kel�s (a munk�nk le�rt�kel�se) tov�bb tart, teh�t az �llamad�ss�g n�tt, n�l �s n�ni fog, mik�nt Lenin �lt, �l �s �lni fogott. (Nem tudom meg�llni, hogy ‘ne k�z�ljem’, mik�nt fest ma nemzetgazdas�gunk - csakaz�rtis! - doll�rban kifejezett ad�ss�g-helyzete - doll�rb�l forintra �tsz�m�tva, s �sszegezve. Haz�nk bels� ad�ss�ga - ami az �jabb szoclib katasztr�fa-korm�nyz�s k�t �s f�l �ve alatt 3500 milli�rd forinttal n�tt! - jelenleg 13000 milli�rd forint. Emellett l�tezik m�g a brutt� k�ls� ad�ss�g - ez volt 1990-ben 20,5 milli�rd USD -, a k�lf�ldi kamat-szolg�latunk alapja, mely jelenleg, szinte a teljes nemzeti m�k�d�-t�ke kamp�ny-szer� elprivatiz�l�sa ut�n is, nemzetgazdas�gi szinten �sszevonva kb. 50 milli�rd doll�rra r�g, ami 10000 milli�rd forint. A kett� - bels� + k�ls� ad�ss�g egy�tt - teh�t 23000 milli�rd forint, �s ez t�bb, mint �tsz�r�se a 9 �vvel ezel�ttinek, m�g a nemzeti vagyon, mint profittermel� forr�s a sz�munkra l�nyeg�ben elt�nt. - Cz. L.) Mi, nem-bank�rok �s nem-elitek, forintban kapjuk cseppnyi b�r�nket �s nyug-d�jacsk�nkat, csal�di-p�tl�k fill�reinket. S ezek stabilan tov�bbzsugorodnak, mint  febru�rv�gi napmelegben a h�ztet�k hava. T�l�nk ma m�g t�bbet rabolnak, mint raboltak volt tegnap, - s holnap t�bbet fognak rabolni, mint ma.
Ek�zben statisztikai „itt a piros, hol a piros”-t j�tszanak, hogy ne oda n�zz�nk, ahova kell. Sz�lh�moskodnak a brutt�val meg a nett�val. A nett� azt jelenti, hogy a val�s�gosb�l (a brutt�b�l) levonj�k a mi kintl�v�s�geinket. Aki akarja, vegye ezt komolyan, de vil�gos mint a nap, hogy a mi k�vetel�seinket az ad�s, a szovjet
jogut�d orosz �llam sohanapj�n fogja kiegyenl�teni. Borisz Jelcin, k�t �veg vodka k�z�tt, r�nk vigyorog: „Gyertek, azt hajts�tok be, jobtvojumaty!”. Vagyis a kint-l�v�s�gekkel statisztik�t lehet manipul�lni, sz�d�teni vel�k libasz�nvonal� elm�ket v�laszt�si kamp�nyok �vadj�n. (K�l�n�s, de gyakorlatilag �pp �gy t�rt�nt! Kisebb h�nyada a szovjet-orosz ‘ut�d-ad�ss�gnak’ - m�g 4-5 �vnyi k�nl�d�s, �s soha ki nem der�l� egyezked�si suskusok ut�n - p�nzben befolyt ugyan, de a nagyobbik h�nyadot csak lenyelte vesztes�gk�nt a magyar �llam - Cz. L.)

Ne legy�nk rem�ny-puszt�t�an rosszhiszem�ek!
Tegy�k fel, hogy mikor a nemzetk�zi szabadk�m�vess�g r�sz�r�l nek�nk felt�lalt
Orb�n Viktor azt mondja: ha �vi 1 milli�rd doll�rnyi k�lf�ldi t�ke �ramlan�k be az orsz�gba, m�r �gy tudn�k az ad�ss�got t�rleszteni, hogy nem is �rezn�k meg, �ppen olyan na�v �s bed�t�tt, mint a magyarok nagy t�bbs�ge. Horn Gyula m�r tudja, mit�l d�glik a l�gy, � tudatosan �t a has�ra, mondv�n, hogy m�ris havi 100 milli� doll�r t�ke siet be ide. (Ez r�szben m�g ma is �gy van, hiszen az illumin�tus tr�kk�k ‘haszn�lati utas�t�s�t’, helyes �rtelmez�s�t els�dlegesen m�g ma is Horn kapja: on line. De ugye azt m�r senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Fidesz-korm�nyz�s n�gy �ve alatt is sz�zi �rtatlan, kv�zi beavatatlan, na�v �s bed�t�tt maradhatott J�rai Zsigmond, Varga Mih�ly, Matolcsy Gy�rgy, Orb�n Viktor? Mert a Piramis naivakkal dolgozik ugyan, de direkt h�ly�kkel soha. - Cz. L.)     

S hogy mit�l d�glik a l�gy?
H�t att�l, hogy a befektetett m�k�d� t�k�b�l nem lehet ad�ss�got t�rleszteni. Ki t�rlesztheti az ad�ss�g�t m�snak a p�nz�b�l? Ez k�z�ns�ges sikkaszt�s volna. Ad�ss�g csak a privatiz�ci�s bev�telekb�l t�rleszthet�, m�rpedig a privatiz�ci�s bev�teleknek v�g�hez �rkezett ez a korm�nynak nevezett tolvajbanda. M�r csak a Vil�gbankn�l jelz�logk�nt lek�t�tt magyar f�ld a fedezet.
Az�rt k�sz�lnek azt (is) kir�ntani a l�bunk al�l. (�pp most r�ntj�k ki. - Cz. L.)

A Horn Gyula hazugs�g-tir�d�ival etetett magyar polg�r m�g azt sem tudja, hogy mik�zben kb. 30 milli�rd doll�r (hol t�bb, hol kevesebb) ad�ss�g ut�n fizet ez a B�sta szeker�be fogott orsz�g �vr�l �vre kamatot, - ak�zben 10 milli�rd doll�r valutatartal�ka van!
Ez olyan, mintha valaki, aki t�bb milli�t tartogat a bankban, h�napr�l h�napra �j k�lcs�n�ket koldulna ismer�seit�l, s rendszeresen a ruh�it �s a b�torait adogatn� el, hogy a k�lcs�n�ket t�rleszteni tudja. Nos, a magyar�zat az, hogy ez a valuta-tartal�k nem a k�nyre-kedvre rugdosott magyarok�! Ez egyszer�en garancia-alap: amennyiben ‘kedvez�tlen’ politikai fordulat t�rt�nik (�rtsd: a n�p egy sz�p napon megunja az uzsor�s- �s bet�r�-d�rid�t, ha egyszer v�gre talpra ugrunk �s v�gre kipofozzuk korrump�lt szolg�ikat innen), kiments�k ‘a befektetett’ p�nz�ket, ami a mi elrabolt p�nz�nk, �s ezt a valutatartal�kot (is) elvigy�k magukkal.

Ez a val�s�g, rem�nyre s�v�rg� magyar n�p, �s ezen a val�s�gon nem v�ltoztat a Mindenrek�pes Sz�lh�mosok P�rtj�nak (MSZP) nagy-hirtelen j�tt v�laszt�si b�-kez�s�ge, Horn Gyula buzg� b�remel�si sz�nd�ka k�lts�gvet�si garanci�val; a k�dbe �s labirintusba l�k�tt, vakk� tett �llampolg�r pillanatnyi megveszteget�se. Ez persze a fizet�si m�rleg �jabb roml�s�t hozza majd, de az nem gondja Horn Gyul�nak. Ha nem �t v�lasztj�k, a k�vetkez� korm�ny bukik bele, hisz’ arra egy kifosztott, kibelezett kocsit hagy, melynek sem �zemanyaga, se motorja, se hajt�-m�ve, s mind a n�gy abroncsa lyukas. Ha a magyar n�p megint lesz olyan bolond, hogy �t v�lasztja, akkor viszont a gy�zelem meg�ri a k�lts�geket, hiszen ha �jra nyeregben lesz (ki se sz�ll onnan), a magyar n�pb�l fogja a k�lts�geket megint ki-vasalni..., de akkor meg is �rdemli ez a n�p. (Nagyj�b�l minden �gy t�rt�nt! Az �j korm�ny, az Orb�n Viktor �s a Fidesz vezette koal�ci�s korm�ny �res kincst�rat �r�k�lt. L�nyeg�ben nem tudott t�bbet tenni, minthogy n�gy �v alatt meg�ll�totta a k�ls� �llamad�ss�g n�veked�s�t, - azonban ellent�telk�nt megn�tt a belf�ldi �llamad�ss�g. Nem v�lasztott�k �jra - j�tt Medgyessy P�ter �jabb ‘osztogat�sa’, ami a k�lts�gvet�s �s az �llam minden eddigin�l meredekebb elad�sod�s�t id�zte
el�, romba d�ntve az el�z� korm�ny er�fesz�t�seinek minden relat�v eredm�ny�t. Mindezen ‘t�ved�seibe’ ez a korm�ny a ciklus f�lidej�ben bele is bukott; �mde a szocialist�k egy ravasz �npuccsal elint�zt�k, hogy kapjanak m�g k�t �vet a tot�lis elad�s�t�s befejez�s�re. Mai felv�tel�nk azt a pillanatk�pet mutatja, mikor a m�r r�gen eladott csal�di arany �s ez�st helyett a Gyurcs�ny-korm�ny most - jobb h�j�n - m�r a nemzeti/csal�di alpakk�t �s alum�niumot �rulja ki rabszolgatart� haverjainak; s miut�n az anyaf�ldet m�g az el�z� korm�ny eladta: imm�r t�nyleg nincstelen-hajl�ktalan koldusok lett�nk. Ezt a nyomor�s�got meg is �rdemelt�k, hiszen a hamis rendszerv�lt�s �ta m�r a harmadik szoclib korm�ny uralkodhat ‘demokratikusan’ felett�nk... - Cz. L.).

�rt� szellemi m�rgeken nevelt magyar testv�rem, csak akkor lesz rem�ny, ha visszakapod �seid b�tors�g�t, �n�rzet�t, hit�t, s ha felt�mad benned a szeretet, felismerv�n milli� �s milli� testv�redet. Ha majd ez a szeretet milli�sz�mra k�t �ssze magyart magyarral, egy �rzelemmel tel�tve a sz�veket �s egy gondolattal tel�tve az elm�ket: akkor val�ban lesz rem�ny, s es�ly arra, hogy az a rem�ny val�s�gra is v�lik.”

December 5-ik�n - utols�nak - meghalt a rem�ny is.

V�c, 2005. janu�r 30.
                                                                        Czike L�szl�