Czike L�szl�

                          Az okkult apriori

Okkult: rejtett, titkos, titokzatos, ‘fedett’, takart, leplezett, term�szetf�l�tti
Okkultizmus: a term�szetf�l�tti, titokzatos er�kben val� hit, ezekkel foglalkoz�s �s ennek elm�lete (asztrol�gia, m�gia, spiritizmus, stb.)
Apriori: a tapasztalatot, t�nyeket megel�z�; a tapasztalatot mell�z� meg�llap�t�s vagy �t�let. El�zetesen, semmit (pl. ‘t�rgyi bizony�t�kot’, tudom�nyos �rt�kel�st, vizsg�lati eredm�nyt, pl. leleteket, stb.) be nem v�rva.
Apriorizmus: ismeretelm�leti felfog�s, amely szerint a t�r, az id�, az oks�g �s a term�szet t�rv�nyei nem is a term�szet, hanem az emberi megismer� k�pess�g tulajdons�gai, vagyis mindezek f�ggetlenek a tapasztalatt�l.

1. Ego-�s geocentrikus vil�gk�p
Igen �m, de m�s megfogalmaz�sokb�l tudjuk, hogy a hit is olyan meggy�z�d�s, amelyet bizony�tani nem tudunk; teh�t els� r�n�z�sre azt ‘hihetj�k’, hogy ez a bizonyos apriorizmus nem lehet m�s, mint minden olyan hit �s meggy�z�d�s, ami k�v�l �ll az empirikus bizony�that�s�g keretein, hat�rain, lehet�s�gein, �s ‘ebbe’ a fogalomk�rbe ‘term�szetszer�leg’ beletartozik mindenfajta istenhit, valamennyi vall�s, s�t az �sszes olyan ‘meggy�z�d�s’, amely term�szetfeletti (transzcendens) l�tez�k, er�k f�ldi-anyagi tev�kenys�g�t felt�telezi, vagy azokkal, mint val�s�gos t�nyez�kkel oper�l! A mi vil�gunkra egyfajta tudathasad�s is jellemz�: mik�zben g�rcs�sen ragaszkodunk f�ldh�zragadt (ego-�s geocentrikus) vil�gk�p�nkh�z, �s csak a k�zzelfoghat�, megtapasztalhat� �s hasznos�that� dolgokat fogadjuk el az �let�nk val�s meghat�roz�inak; k�zben m�gis �lland�an tudatalatti (atavisztikus) meg�rz�seink (intu�ci�nk) szerint cseleksz�nk, �s/vagy olyan ‘lelki fog�dz�kat’ is keres�nk, ig�nybe vesz�nk, melyek egzakt bizony�t�sa, verifik�l�sa lehetetlens�g. El�g, ha egyetlen p�ld�t hozunk: az akad�miai tud�s nekifog �jabb �rtekez�s�hez a kvarkokr�l (melyek mellesleg nem k�zzelfoghat�an l�tez� anyagi r�szecsk�k!), de a munka el�tt elolvassa az elektronikus lev�lben kapott aznapi horoszk�pj�t...

2. A hitetlenek a kereszt�nyekre �p�tenek
�mde van ennek az �sszt�rsadalmi tudathasad�snak egy m�g sokkal vesz�lyesebb form�ja, m�gpedig amikor az ‘okkultizmust-apriorizmust’ tudatosan, m�sodlagos hat�sk�nt, eleve bekalkul�lj�k ravasz emberek, �s ez�ltal piaci-�zleti t�nyez�v� emelnek olyan ‘eszk�z�ket’, amelyek els�dleges hat�s� l�tez�s�ben nem hisznek. Legyen erre p�lda a politikai marketing! Az adott politikus nem hisz Istenben, de pontosan tudja, hogy a j��rz�s� emberek d�nt� t�bbs�ge egyistenh�v�; ez�rt �gy hitetlen �s ateista, hogy k�zben hitre �s vall�sra sz�l�tja fel a legsz�lesebb emberi t�megeket, mert tudja, hogy a hatalmat csak a t�meges istenhitre apell�lva k�pes megszerezni �s meg�rizni. K�zismert jelens�g az is, amikor az egy�bk�nt hitetlen t�k�s v�llalkoz� a legsz�vesebben kereszt�ny munkav�llal�kkal dolgoztat, hiszen j�l tudja, hogy a h�v� kereszt�ny egyr�szt az ‘�dv�z�l�s��rt is’ dolgozik, ami�rt sokkal megb�zhat�bb munkaer� a hitetlenekn�l; m�sr�szt m�g a kizs�km�nyol�st is sokkal jobban t�ri, mert �rtatlanul na�v, ugyanakkor J�zushoz akar hasonl�tani, ez�rt azt�n f�t is v�ghatnak a h�t�n, zoksz� n�lk�l tudom�sul veszi, m�g a hitetlen azonnal fell�zad... �gy v�lik a hitetlenek hitre �p�t�se t�rsadalomform�l� er�v�...!

3. A materializmus: okkult apriori
Nek�nk kereszt�nyeknek bizony meg kell k�l�nb�ztetn�nk egym�st�l az abszol�t racion�lis egyistenhitet �s az alaptalan okkult-apriorisztikus meggy�z�d�st! Ami egy�ltal�n nem k�nny�, hiszen a S�t�n �gyesen keveri a k�rty�kat: a legaljasabb tr�kkje �ppen az, hogy �gy �sszekeveri az igazs�got a hazugs�ggal, alig gy�zz�k sz�tv�logatni. Kezdj�k ott, hogy a term�szetfeletti vil�g val�ban l�tezik: vannak okkult er�k is. Az elt�velyed�s egyik form�ja teh�t, amikor valaki egy�ltal�n nem veszi tekintetbe ezek m�k�d�s�t, �s �gy �li le az �let�t, mintha csak anyagi vil�g lenne. S�lyosabb - skizofr�n - eset, hogyha az illet� nem hisz ugyan az ezoterikus er�kben, de �zleti-politikai marketingj�ben felhaszn�lja azokat, mintha lenn�nek! A k�vetkez� ‘fokozat’, mikor az ember tud�s, ismeretek, intelligencia, intu�ci�, hit �s meggy�z�d�s hi�ny�ban az esem�nyek, az evil�gi �s m�svil�gi er�k j�t�k-szer�v� v�lik, �s csak h�ny�dik az �let tenger�n, mint a l�thatatlan, felm�rhetetlen er�knek kiszolg�ltatott, az evez�j�t �s ir�nyt�j�t is elvesz�tett dereglye a h�borg� �ce�non. A legs�lyosabb, ha valaki tudatosan k�t szerz�d�st a s�t�t hatalmakkal.

4. A birkany�j-effektus
A materializmus gy�kerei is az �korig ny�lnak vissza. Az anyagelv� vil�gn�zet a mai ismereteink szintj�n m�r teljess�ggel tarthatatlan, m�gis az emberis�g d�nt� t�bbs�ge ‘meggy�z�d�ses’ materialist�nak tekinthet�. Ennek egyr�szt az egykori kommunista f�l-vil�guralom az oka, m�sr�szt az a (h�tt�r-)hatalmi felismer�s, mi szerint a sz�les n�pt�megeket a lehet� legm�lyebb tudatlans�gban (birkany�j-effektus) kell tartani, mivel gazdas�gi-p�nz�gyi, politikai �s szellemi-kultur�lis manipul�l�suk a tudatoss�g legalacsonyabb szintj�n val�s�that� meg a lehet� leghat�konyabban. Az anyagelv�s�g - az �let egyetlen c�lja a meggazdagod�s, a siker �s az �lvezetek habzsol�sa: a hossz�, eg�szs�gben �s j�l�tben �tsz�rakozott akt�v id�szak, majd a legmagasabb nyugd�j, v�g�l a f�jdalommentes eutan�zia - a legk�nyelmesebb �letelv, illetve program; ugyanakkor semmilyen magyar�zatot nem ad sem a vil�g keletkez�s�re, sem az emberi �let v�gs� c�lj�ra. Mindamellett a ‘praktikuss�gb�l’ vagy val�j�ban tudatlan ember �let�t is befoly�solj�k, �pp�gy meghat�rozz�k term�szetf�l�tti er�k; ha tetszik ez neki, ha nem. Legfeljebb nem tud, vagy nem akar tudni r�luk. Saj�tos ‘struccpolitika’ ez, mely r�ad�sul minden re�lis alapot n�lk�l�z. S�t! Az anyagelv� ember gondolkod�sm�dja megford�tja a val�s�got, �s mindent egy t�kr�z�tt ‘aluln�zetb�l’ szeml�l, pr�b�l megk�zel�teni.
5. Szocik szerint: J�zus ‘term�szetgy�gy�sz’
Vulg�ris kifejt�sben: Istenben p�ld�ul az�rt sem hisz, mert ugyeb�r a Biblia ‘tele van’ k�l�nf�le krisztusi csodat�telekkel, melyeket ‘helyb�l’ szam�rs�goknak �t�l, mert a tudom�ny ‘nyilv�n’ nem igazolhatja vissza a v�zen sz�raz l�bbal j�r�st, a lepra k�zr�t�tellel val� meggy�gy�t�s�t, a h�romnapos halottak felt�maszt�s�t, a keny�r �s a hal megszapor�t�s�t, a v�z borr� v�ltoztat�s�t, a test felt�mad�s�t �s az �dv�z�lt/felt�madott test ‘�tmenetel�t’ a k�falon, vagy �ppen a levit�ci�t. (�rdekes, van egy szoci-liber�lis, visszaj�r� ismer�s�m, aki persze g�nyb�l - de megmagyar�zhatatlanul er�s felindul�ssal! -, k�vetkezetesen csak ‘egy term�szet-gy�gy�sznak’ nevezi J�zust, hogy �gy hat�rtalan megvet�s�t is kimutassa ir�nta. Tud�s ismer�s�m sz�m�ra ugyanis ez a ‘foglalkoz�s’ szimpla szitoksz�, de nem  �m az eff�le ‘�lorvosi tev�kenys�g’ okkult apriori jellege miatt, hanem a sznob, a parven� pr�d�ri�j�b�l kifoly�lag!) Pedig fog�dzkodjunk meg: a mai tudom�ny pontosan tudja, hogy J�zus csodat�telei egy�ltal�n nem jelentik a term�szet alap-t�rv�nyeinek kv�zi felr�g�s�t, mert a term�szetnek nincsenek is alapt�rv�nyei, - a tudom�ny nem is a term�szeti t�rv�nyeket kutatja, hanem az isteni teremt�s titkait, amelynek az egyetlen ‘alapt�rv�nye’, hogy eg�sz�ben v�ve egy csoda, a ‘csoda’ a l�nyegi m�k�d�si elve, vagyis a val�s�gos csoda az, hogy m�k�dik!

6. A csoda, hogy a vil�g ‘m�k�dik’...
A teremt�s eredm�nye - az anyagi + szellemi vil�g, s a kett� haland� egys�ge, az ember - ugyanis �nmaga a megval�sult csoda, hiszen min�l m�lyebbre hatolunk a titkok ‘megismer�s�ben’, ann�l elk�peszt�bbnek t�nik az eg�sz. Az anyagi vil�g a semmib�l keletkezett, s�t, maga a megtestes�lt (materializ�l�dott) semmi, �s - csod�k csod�ja! -: m�gis m�k�dik! Az atomok bels� kis vil�ga egy nagy t�gas �ress�g, amelyben valamilyen �rthetetlen er�k, ‘mozg�si energi�k’ m�k�dnek, �s hatnak egym�sra: keringenek, elvegy�lnek, �talakulnak, elillannak, el�teremnek �s megsemmis�lnek, azonban az �n. ‘nyugalmi t�meg�k’ bizony megfoghatatlan �s azonos�thatatlan. Az atomtud�sok, a magfizikusok bizony ‘r�buszok’ mesterei, egyezm�nyesen rejtjelezett nyelven a megfoghatatlan, de valamilyen rejt�lyes okn�l fogva m�gis m�k�d�’ j�l szervezett laza semmit kutatj�k: le�rj�k, elemzik, felhaszn�lj�k, m�k�dtetik, de fogalmuk sincs arr�l a szubsztanci�r�l, ami a dolog l�nyege, ami a virtu�lis manifeszt�ci� m�g�tt, mint v�gs� �s egyetlen val�s, �r�k ok megh�z�dik. (Az Univerzum metagalaxisaiban egy�bk�nt nagyj�b�l ugyanaz a helyzet, mint a mikrovil�gban. A m�rhetetlen, v�gtelen�l t�gul� ‘j�ghideg’ �rben, a gigantikus laza semmiben egym�st�l �ri�si t�vols�gban ‘anyagcsom�k’ �sznak, �gitestek �p�lnek fel az el�z�ekben le�rt ‘min�s�g�’ kism�ret� semmi-kock�kb�l, �s k�peznek csillagrendszereket, amelyek dr�mai �nfejl�d�se egyel�re csak �res d�szletnek t�nik az ember trag�di�j�hoz, az isteni sz�nj�t�khoz /aprop�: mindk�t �r�, Mad�ch �s Dante is beavatott volt!/, de m�g egy�b meglepet�sek is �rhetnek benn�nket, p�ld�ul az, hogy nem vagyunk egyed�l. A Vil�gegyetem n�lk�l�nk is, vel�nk is - k�sz�ni: j�l van! - kiegyens�lyozottan m�k�dik, anyagt�megei j�rj�k begyakorlott /�let/p�ly�jukat �s a k�ls�, beavatatlan szeml�l� sz�m�ra �gy t�nhet, hogy a j�l szervezett laza semmi-mechanizmus a saj�t bels� �nt�rv�nyei szerint ‘�nj�r�’. �m ha elkezdj�k /a tud�saink elkezdik/ firtatni, hogy mindez a semmi hogyan is keletkezett a semmib�l, �s miv� lesz, amikor f�nysebess�g� t�gul�sa r�v�n el�rkezik a semmi legsz�ls� hat�r�ra; akkor �jb�l eljutunk Istenhez, aki ‘�letet lehelt’ az �nm�k�d� t�gas semmibe.) Magyar�n: az anyagi vil�g csup�n a maradand�s�g j�l �lc�zott l�tszata, a teremt� Isten �ltal sz�nd�kosan megt�veszt� c�llal alkotott mer� virtualit�s, amely m�land� k�zd�t�rnek k�sz�lt, melyen eld�l, hogy ki� lesz az Isten mennyei orsz�ga, �s ki� az �r�k k�rhozat. Vagyis az anyagi vil�gban val� makacs, f�ldh�zragadt ‘hit’ maga a megtestes�lt okkult apriori.

7. A S�t�n m�r el�t�ltetett...
A k�z�pkori katarok - akik a mai D�l-Franciaorsz�g ter�let�n (Provence) �ltek - eretnek hite szerint a mennyorsz�got (a lelkeket) Isten, a f�ldi vil�got (anyagot) a S�t�n teremtette. Teh�t ‘mag�t�l �rtet�d�en’: ami mennyei, az mind j�, - ami meg anyagi, f�ldi, az mind rossz. A vil�got a J� �s a Gonosz er�k meg nem sz�n� harcak�nt k�pzelt�k el. A ‘f�benj�r� t�ved�s�k�rt’ - miszerint ez a k�zdelem az ‘egyenl�, s kv�zi egyenrang� er�k’ k�z�tt folyik, �s a v�gkimenetele k�tes�lyes - a legs�lyosabb b�ntet�ssel lakoltak: a p�pas�g t�bb hull�mban hadsereget k�ld�tt ellen�k, �s a vesz�lyes eretnekeket gyakorlatilag mind egy sz�lig kiirtotta. Isten s a Gonosz harca nem tart ‘�r�kk�’, �s nem is k�tes�lyes. J�zus az utols� vacsor�t k�vet�en b�cs�besz�det mondott apostolainak: „Jobb nektek, ha �n elmegyek, mert ha nem megyek el, a V�gasztal� (a Szentl�lek) nem j�n el hozz�tok. De ha elmegyek, majd elk�ld�m hozz�tok. Amikor elj�n, - v�dl�n bizony�tja majd a vil�gnak a b�nt, az igazs�got �s az �t�letet. A b�nt: mert nem hittek bennem. Az igazs�got: mert az Aty�hoz megyek �s m�r nem l�ttok engem. Az �t�letet: mert a vil�g fejedelm�t m�r el�t�lt�k.” (Jn. 16, 7-11.) Vagyis ‘a j�tszma’ el�re le van futtatva: a S�t�n m�r elvesztette a ‘meccset’, - Isten �ltal m�r el�t�ltetett...

8. Krisztus az abszol�t igazs�g
A vil�g - az anyagi vil�g is - valamikor egys�ges volt. A Paradicsomban nem m�lt az id�, nem aratott a hal�l, csak j�k �s szel�dek voltak, gonoszak nem, �gy a b�n sem l�tezett m�g. Mindaddig, am�g a sz�nen meg nem jelent a S�t�n, a k�s�rt�. A tudom�nyos ismereteink nem a megfellebbezhetetlen ‘term�szeti t�rv�nyeket’ �s nem is az anyagi Univerzum statikus vagy dinamikus ‘�nt�rv�ny�s�g�t’ t�kr�zik, hanem ‘mind�sszesen’ az embernek a Teremt�h�z f�z�d� ‘aktu�lis viszony�t’. A F�ld - ugyanez a F�ld! - egykor Paradicsom volt, �s ezen a F�ld�n (�jra) elj�het egy Aranykor, ha ki�rdemelj�k, �s Isten is �gy (�gy is) gondolja, akarja. De a F�ld mindaddig csak siralomv�lgy vagy a legjobb esetben purgat�rium marad, am�g az emberis�g meg nem �rti, hogy J�zus Krisztus az abszol�t igazs�g - „az �t, az igazs�g �s az �let” -, �s hogy az Aty�hoz, a Mennyorsz�gba csak �s kiz�r�lag az � r�v�n: �rte, �ltala �s Vele juthatunk el. Addig is a F�ld csak amolyan S�t�ni uradalom, az �rd�g hitbizom�nya marad, �s a k�nk�ves pokol, a Gyehenna t�ze �get meg mindannyiunkat. Am�g meg nem javulunk, addig csak a poh�r legalj�n kereshetj�k Istent, mint ‘a szeg�ny, sajn�latram�lt�’, �m mindhi�ba zseni�lis Heisenberg, mik�zben hatalmas kortyokban nyelj�k ‘a tudom�ny kokt�lj�t’, ami olyan t�rv�nyekb�l van �sszer�zva, amelyek egy �tmeneti, l�tsz�lagos vil�g m�l� szab�lyai csak. A semmi t�rv�nye helyett Istent kellene keresn�nk, megtal�lnunk!

9. Keny�r, �ldozat �s gyilkoss�g
Miut�n az Ember (tal�n sok-sz�zezer, vagy milli� �vekkel is ezel�tt?) az eredeti (�tered�) b�n elk�vet�se folyt�n ki�zetett a f�ldi Paradicsomb�l; - nekil�thatott, hogy „orc�j�nak ver�t�k�vel” �s s�r� im�ds�g k�s�ret�ben (�rtsd: „Mindennapi kenyer�nket add meg nek�nk ma!” �s „Aki �telt, italt adott, annak neve legyen �ldott!”) keresse meg a betev� falatj�t. A S�t�nt�l elcs�bult ember sorsa alaposan megnehez�lt, de az�rt �d�m nemzets�ge ‘eg�sz j�l’ �llta a sarat a viszontags�gos k�r�lm�nyek k�z�tt is. Dolgoztak l�t�st�l vakul�sig, im�dkoztak �s - sokasodtak. Majd egy napon az �ccse b�r�ny-�ldozat�ra f�lt�keny, irigy K�in ‘endl�sungk�nt’ agyon�t�tte �belt. Ez a ‘megold�s’ a t�rt�nelem tov�bbi folyam�n t�k�letesedett; a bunk�t, a szekerc�t felv�ltott�k a mind kevesebb kock�zatot felv�llal�, t�volb�l �l� fegyverek: a sz�mszer�j, a puska, az �gy�, a kalasnyikov, az akna �s a k�zi-gr�n�t, a vad�szbomb�z� �s a tengeralattj�r�, a rak�ta, a hidrog�n �s neutron-bomba, a napalm, a lopakod�, az idegg�z, az elt�r�tett utassz�ll�t� rep�l�g�p �s a l�pfen�s lev�l. A l�nyeg�k azonos: az elszaporodott �belek kiirt�s�nak a c�lja...

10. A legf�bb b�n: a kev�lys�g
Fegyverei, hatalma birtok�ban (�s ennek tudat�ban) az Emberen ism�t �rr� lett az �si kev�lys�g, az istenn� v�l�s olthatatlan v�gya; - mintha csak elfelejtette volna, mi�rt is vesz�tette el a Paradicsomot. Hirtelen felt�madt �nel�g�lts�g�ben ler�zta mag�r�l a hit, a vall�s �s az Egyh�z ‘uralm�t’, s kihirdette, hogy a V�z�z�n �s a Megv�lt�s legend�k csup�n, s�t a Kinyilatkoztat�s sem t�bb, mint ‘kult�rt�rt�neti eml�k’. Eme el�gg� �ltal�nos pog�ny felbuzdul�st nevezz�k felvil�gosod�snak, az emberi �rtelem legnagyobb ‘gy�zelm�nek’, az ember Istenn� v�l�s�hoz viv� els� nagy l�p�snek, - ami egy�bk�nt nagyj�b�l egyenes �tvonalk�nt elvezetett eg�szen a vil�gkommunizmusig; a szoci�lis h�l�n, a testv�ri szolidarit�son �t a szabadk�m�vess�gig, az egys�gesen istentagad� vil�gvall�sig, s a muzulm�n-ellenes vil�g�llamig, bele�rtve a be�p�tett v�rusprogramok miatt lassan imm�r haszn�lhatatlan, mindannyiunk f�l� kifesz�tett, lehallgat�si c�l� vil�gh�l�t is... A m�sk�nt gondolkod�k, az �belek - irgalomb�l �nk�nt tark�n l�hetik magukat.

11. Az okkultak nem okulnak
A tudom�nyban nem �rdemes b�zni, mert alapvet�en (hivatalosan) materialista, s mint ilyen, azokat a neml�tez� ‘t�rv�nyszer�s�geket’ kutatja (a pog�ny vil�gelit megb�z�s�b�l), amelyek az Ember halhatatlans�g�t, ‘Istenn�’ v�l�s�t tenn�k el�rhet�v�, - term�szetesen csak a k�inok sz�m�ra, �beleken kik�s�rletezve. Pl. �ppen ez�rt van az, hogy a gy�gyszergy�rt�s a legj�vedelmez�bb ipar�g, hiszen m�g meg nem tal�lj�k (nem fogj�k) a halhatatlann� t�v� �let-elix�rt, addig tonna-sz�m sz�ks�ges megetetni�k vel�nk a ‘nemk�v�nt mell�khat�sk�nt’ minket v�g-kimenetel�ben milli�sz�mra halott� t�v� kemik�li�kat. Ezek profitja - horribilis!
Az anyagba, az anyagelv�s�gbe ‘vetett hit’ abszol�t c�lszer�tlens�ge mellett nem nagyon �rdemes b�zni a gn�zis hat�konys�g�ban, az okkult tud�s birtokosaiban sem, mert a B�lcsek K�ve helyett csak titkos jegyz�k�nyvekkel rendelkeznek, �s aki k�z�j�k l�p, hamar r�j�n, hogy val�di, fontos titkaik t�nyleg nincsenek, �mde akkor m�r becsap�dik a vasajt� �s lez�rul minden vissza�t. A gy�gyszer-hasonlat ‘folytat�sak�nt’ jusson esz�nkbe az a szerencs�tlen, de v�tkesen ostoba ember-t�rsunk, aki hagyta mag�t bepalizni, �s ‘egy�bk�nt gy�gy�thatatlan’ betegs�g�t placeb�kkal igyekszik gy�gy�ttatni, olyan oldatokkal vagy tablett�kkal, melyek nem tartalmaznak semmilyen ‘kimutathat�’ mennyis�g� hat�anyagot. Az ilyen kuruzsl� sarlat�n, aki term�szetgy�gy�sznak nevezi �s nevezteti mag�t, val�j�ban okkult er�kre t�maszkodik, apell�l, mert vagy a hozz� fordul� beteg vakhit�t �s vakbizalm�t h�vja seg�ts�g�l, ami nem k�ls�, hanem a p�ciensb�l bel�lr�l j�v� �s t�pl�lkoz� energia, vagy olyan, l�tez� term�szetf�l�tti er�knek (d�monoknak) ad ‘kv�zi alv�llalkoz�i megb�z�st’, amelyek seg�ts�ge Isten akarata ellen val�, �s ennek az �ra nem a n�h�ny t�zezer forint, amit a m�gusnak kell kifizetni, hanem a lemond�s az �r�k �letr�l. Ne felejts�k: a S�t�n leger�sebb fegyvere az a sz�n�szi alak�t�s, amikor Isten k�p�ben tetszeleg, hogy megt�vessze a gyan�tlanokat, vagy felkeltse a v�gyat az �nim�d� �nhittekben, hogy �ltala Istenn� akarjanak v�lni...

V�gezet�l: mit is jelent elemz�s�nk c�me - „Az okkult apriori”?
Magam ilyen, egyre javul� jelent�s� sz��sszet�telekkel pr�b�lkoztam: leplezett, burkolt, ‘fedett’ el��t�let; rejtelmes tapasztal�s-el�tti; rejtett, tapasztal�s n�lk�li meggy�z�d�s; titokzatos, tudatalatti vakhit; hamis-�szt�n�s (csal�ka) el��rzet...
A legkifejez�bb tal�n m�gis ez: t�veszm�n alapul� v�tkes vakbizalom.

V�c, 2004. augusztus 25.

                                                                   Czike L�szl�