Czike L�szl�

                  Orb�n Viktor �jj�sz�let�se
 (elemz�s a 2004. szeptember 12-i, M�ria napon B�csben elmondott besz�dr�l)

„A kicsi, szem�lyes csoda sz�momra, hogy ma itt �llhatok �n�k el�tt, az egy- kori di�k, majd a t�rv�nyen k�v�li antikommunista ellenz�k egyik vezet�je, k�s�bb az els� szabadon v�lasztott magyar parlament k�pvisel�je, majd pedig minisztereln�k, - s most az eur�pai kereszt�nydemokr�cia egyik k�pvisel�je, az �n�k vend�ge lehetek.

A nagy csoda val�j�ban akkor, ott kezd�d�tt, Lengyelorsz�gban, amikor az a feh�r ruh�s bar�ts�gos tekintet� ember 1979-ben R�m�b�l hazament Lengyel-orsz�gba, �s azt mondta a fogad�s�ra �sszesereglett milli�knak: "Ne f�ljetek!" Ezzel megindult a v�ltoz�s, megkezd�d�tt a kommunizmus vil�gm�ret� �ssze-oml�sa, ami elhozta a magyarok szabads�g�t, a magyar nemzet f�ggetlens�g�t �s v�g�l Eur�pa �jraegyes�t�s�t. 

Az el�zm�nyeket, a csoda term�talaj�t azon sz�zak, ezrek, neves �s n�vtelen emberek k�pezt�k �s k�pezik, akik �let�kben �gy szolg�lt�k n�peinket, hogy hit�k, elveik mellett a v�gs�kig kitartottak. Elviselt�k a megpr�b�ltat�sokat, mert biztosak voltak benne: szem�lyes �let�k sorsa v�gs� soron egy magasabb Hatalom kez�ben van. Szolg�ltak e hitben kir�lyaink, politikusaink, papjaink, tan�raink, s mindenekel�tt sok-sok �desanya, aki �gy nevelte gyermek�t. Mikor
eml�kezn�nk meg err�l, ha nem a legmagasztosabb �desanya neve napj�n?!”

Orb�n Viktor az els� szakaszban ‘kis csod�ra’ �s ‘nagy csod�ra’ eml�kezik, ami sz�p, k�lt�i megfogalmaz�sa, bemutat�sa annak, hogy a k�ldet�s�re kiv�lasztott ember szem�lyes �lete, sorsfordul�i mik�nt kapcsol�dnak �ssze a t�rt�nelem f� sodr�nak meghat�rozotts�g�val: hogyan v�lik a ‘kis csoda’ a glob�lis v�ltoz�sok r�sztvev�j�v�, majd a vil�gm�ret� politikai korszakv�lt�s egyik akt�v, haz�j�ban pedig az �talakul�s m�rt�kad�, vezet� szem�lyis�g�v�.  

Az ‘eredm�ny’ tekintet�ben azonban Orb�n - j� sz�nd�kkal b�r, de - t�ved...
A kommunizmus buk�sa nem hozta el a magyarok szabads�g�t, Magyarorsz�g f�ggetlens�g�t �s ‘Eur�pa �jraegyes�t�s�t’. A magyar n�p ma nem szabad. Ma Magyarorsz�g a NATO tagja, ami eddig csak n�vekv� k�telezetts�gekkel j�rt, - s ez a szabads�gunkat nem n�velte meg... M�sr�szt a politikai rendszerv�lt�s �ra a nemzeti m�k�d� t�k�nk szinte marad�ktalan elvesz�t�se volt. A Nemzetk�zi Valutaalap �s a Vil�gbank szak�rt�inek �rt�kbecsl�se (1989.) 100-120 milli�rd USD �rt�k�re becs�lte a magyar t�rsadalmi tulajdont, amelynek a 90 %-a 1990. �s 1998. k�z�tt multinacion�lis k�zbe ker�lt, - m�g a kamp�nyszer� privatiz�ci� bev�tele mind�sszesen 5,6 milli�rd USD-t �rt el (Dr�bik J�nos adata). Emellett Magyarorsz�g teljes �llamad�ss�ga az elm�lt 15 �v alatt az �tsz�r�s�re n�tt, ma mind�sszesen (k�ls� + bels�) cca. 100 Mrd USD-re r�g...  

Ami pedig Eur�p�t illeti? Val�ban l�trej�tt egy kv�zi Eur�pai Egyes�lt �llamok szer� gazdas�gi-politikai, egys�ges hatalmi konglomer�tum, amely azonban nem
Eur�pa ‘�jraegyes�t�se’ (restaur�lt Nyugat-R�mai Birodalom?), hanem virtu�lis ellenpont, konkurencia az Amerikai Egyes�lt �llamokkal szemben; - val�j�ban  a szervez�d� Vil�g�llam form�l�d� m�sodik nagy szelete...

Hogy mindezen v�ltoz�sokat II. J�nos P�l p�pa megv�laszt�sa induk�lta volna?
Hogy mindezen v�ltoz�sok egy magasabb Hatalom ‘csodat�telei’ lenn�nek?
Hogy mindezekhez a v�ltoz�sokhoz assziszt�lt volna mindm�ig a h�v� kir�lyok, papok, tan�rok, politikusok, �desany�k minden szolg�lata?

„Ilyen volt a kelet-n�metek 1953-as felkel�se, a magyar 1956-os forradalom �s szabads�gharc, az 1968-as pr�gai tavasz, �s ilyen volt az 1980-as �vekben a lengyel Szolidarit�s kiterjedt mozgalma. De idesorolom azt a vall�si mozgalmat is, a R�zsaf�z�r-Kiengesztel� Zar�ndoklatot, amelynek ma a vend�ge lehetek, hiszen nem v�letlen�l kezdtek el �n�k, az eg�sz vil�gon m�ra t�bb mint 700 ezren, �pp 1947-ben B�csben im�dkozni.” (Orb�n itt arra c�loz, hogy a szovjet csapatok 1947-ben az osztr�kok R�zsaf�z�r-im�j�nak k�sz�nhet�en hagyt�k el Ausztri�t, amit egy err�l k�sz�lt ima-sz�r�lap is illusztr�l.) A rendszerv�lt�sr�l:

 „M�snap m�r megkezd�d�tt, helyesebben folytat�dott a mindennapi k�zdelem a hatalom ellen�rz�s��rt, a gyakorlati szabads�g�rt. Levetett�k h�t az �nnepl� ruh�t �s le�lt�nk t�rgyalni, szembe az asztalhoz, mi t�rv�nyen k�v�li ellenz�ki p�rtok k�pvisel�i, �n is, a magam 26 �v�vel, szembe az �llamp�rt k�pvisel�ivel, akikkel c�ljaink bizony elt�rtek egym�st�l. C�ljaink ugyan elt�rtek, de volt egy k�z�s �rdek�nk: az, hogy ne omoljon v�r, �s ne t�rj�n ki a forradalmi er�szak az orsz�gban.

Mindenki f�lt. Nem is annyira a m�sikt�l, hanem att�l, hogy olyan folyamatok indulnak el, amelyek kiszabadulnak a norm�lis civiliz�lt �let korl�tai k�z�l, �s v�ront�sba, er�szakos cselekm�nyekbe sodorhatnak mindannyiunkat. Nos, a b�k�s �trendez�d�s term�szetesen nem volt olyan b�k�s, mint amilyennek ma sokan l�ttatni akarj�k. Csak nem volt v�res. A t�rgyal�sok c�lja az asztal k�t oldal�n nem egyezett, teh�t b�k�tlens�g volt a t�rgyal�sokon, a legny�ltabb b�k�tlens�g. A t�rgyal�sok c�lja az�rt nem egyezett meg, mert az egyik f�l a p�rt�llam lebont�s�ban volt �rdekelt, a m�sik pedig a bont�si anyag �gyes hasznos�t�s�ban �s elad�s�ban. Az akkori ellenz�k a k�rvonalazatlan j�v�r�l gondolkodott, az �llamp�rt pedig a nagyonis k�zzelfoghat� �s elvihet� jelenr�l. Ez�rt van az, hogy ma a magyar milli�rdosok t�bbs�ge a kommunista f�szek-aljb�l ker�lt ki. Ennyit az akkori konkr�t esem�nyekr�l.”

Elk�ldtem a megl�t�saimat egyik levelez� partneremnek, aki nagys�grendekkel j�mborabb kereszt�ny n�lam, �s akinek azt is k�sz�nhettem, hogy Orb�n b�csi besz�d�nek sz�vege egy�ltal�n eljutott ehhez az �js�ghoz, melybe most is �rok, s hozz�m, hogy olvashassam �s elemezhessem.

Ezt �rtam neki: „Nem tudom, mit �rt Orb�n ‘a bont�si anyag hasznos�t�sa’ alatt, hiszen itt az orsz�g lett eladva, egy t�l lencs��rt, annak is a h�romnegyed�t volt kommunist�k falt�k fel. Lehet b�rmekkora csod�r�l besz�lni, de nemzeti vagyon hi�ny�ban (m�rpedig ez t�ny) mind a ‘szabads�g’ (ami meglehet�sen ‘relat�v’), mind az �n. ‘demokratikus int�zm�nyrendszer’ (ami nem m�k�dik) csak aff�le ‘nesze semmi, fogd meg j�l!’, l�tszat-csere�rt�k, ami �lvezhetetlen. (Nem sz�lva arr�l, hogy kinek �s mi�rt is tartoztunk mi a szabads�gunkkal, hogy ‘fizetn�nk’ kelljen �rte?!) A val�s�gos csoda az, hogy egy�ltal�n m�g �l�nk, de ez is kezd illuz�rikuss� v�lni a Gyurcs�ny�k tervezett k�zelj�v�beli, leg�jabb megszor�t� int�zked�seinek t�kr�ben... Az �nnepi p�tosz mellett �szre kellene venni, hogy t�vlatokban egyre jobban hasonl�tunk t�zmilli� hajl�ktalan koldus orsz�g�hoz: �l�nk a puszta f�ld�n (lassan m�r az sem a mi�nk!), �s makacsul k�nt�ljuk a ‘Jaj, be szabad is vagyok!’ c�m� n�pnemzeti �n�m�t� n�t�t, pedig ez csak az �nfelsz�mol�s szabads�ga.

Keserg� soraimra h�lgyismer�s�mt�l az al�bbi v�laszt kaptam:” Ugyan�gy l�tja � is, ahogy te, csak m�sk�ppen fogalmazta. Nekem nagyon tetszik ez a besz�d, mert  ahogyan mindannyian l�tjuk az anyagi javak herd�l�s�t, �s hogy ‘a bont�si anyag’ milyen gaz m�don b�nt vele, j� ha ‘kiolvassuk az esem�nyekb�l’, hogy a Lucifer-k�vet�k nem is tehetnek m�sk�ppen. Nekik nem a haza, nem a m�sik ember a fontos, nem a kegyelem, nem a k�z�ss�g, nem a 100 sz�zal�k, hanem az �nz�s, az �tver�s, a t�zparancsolat elleni magatart�s. Mert az ‘Isten majma’ elhitette vel�k, hogy az a j�...
A val�s�g m�gis megmutatja, hogy nem j�. M�gis megmutatja, hogy akik b�ztak a kegyelem erej�ben, azokat a kegyelem meg is tartotta. Milyen csod�latosan er�s�dik az a fele az orsz�gnak, akik ezt �gy l�tj�k!!! Ami m�g enn�l is nagyobb csoda, hogy MAGYARORSZ�G VOLT, �S REM�LJ�K, ELK�VETKEZ� MINISZTERELN�KE, ORB�N VIKTOR IS �gy l�tja. Ez a csoda!

Mit �r a 127, 1 Zsolt�r?
„Ha az �r nem �p�ti a h�zat, az �p�t�k hi�ba f�radnak.
Hogyha az �r nem �rzi a v�rost, az �r hi�ba �rk�dik f�l�tte.”
A ‘bont�si anyag’ az �r n�lk�l �p�ti a ‘h�zat’, a nem szikl�ra �p�lt h�zat, �s el is fogja sodorni az �r. Vajon a rabolt gazdags�g megmenti �ket?? Nek�nk el�g, ha „az �r �rzi a v�rost”; - mi vagyunk a hitb�l �s hittel „�l� k�vek” v�rosai, s nem fogja elsodorni az �r...
„Nektek teh�t, mivel hisztek benne, dics�s�getekre v�lik, a hitetlenekre ellenben ez vonatkozik: „Az a k�, amelyet az �p�t�k elvetettek, szegletk� lett”, a botl�s k�ve �s a botr�ny szikl�ja.” (1 P�t 2,7)
�n �gy �rtelmezem.”
„T�rj�nk most vissza a hithez, amely a meggy�z�d�sem szerint az esem�nyek v�gs� mozgat�r�g�ja volt. Id�zz�k f�l, hogy a diktat�r�kat - k�l�n�sk�ppen a kommunista diktat�r�t - Magyarorsz�gon v�g�l is k�t k�z�ss�gt�pus �lte t�l: a csal�d �s az egyh�zi k�z�ss�gek. A t�rt�nelmi egyh�zak l�t�kkel biztos�tott�k az embereket arr�l, hogy l�tezik, nem pusztult ki az a m�sik, ezer�ves lelki Magyarorsz�g.

A k�rd�s most m�r az, hogy azok a k�z�ss�gek, amelyek seg�tettek benn�nket abban, hogy a lehet� legkevesebb s�r�l�ssel �lj�k t�l ezt a diktat�r�t, - vajon k�pesek lesznek-e �rtelmet vinni a szabads�gba? Most, amikor m�r nemcsak  megv�deni kell magunkat valamivel szemben, hanem f�l kellene �p�teni a saj�t vil�gunkat, - vajon most mennyire sz�m�thatunk ezekre a k�z�ss�gekre?
Mi k�z�p- �s kelet-eur�pai �jrakezd�k, akik ismerj�k a kereszt�ny hitnek ezt a meg�rz� erej�t, azt k�rdezz�k: Mi�rt akarn�nk mindezt a j�t megvonni eg�sz Eur�p�t�l? Mi�rt ne t�rekedn�nk arra, hogy ez a j� megjelenjen Eur�pa k�z�s alkotm�ny�ban?

S itt engedj�nk meg magunknak �nkritikus kit�r�t. B�r Eur�p�ban mindenki valamely m�don a kereszt�ny hit gy�m�lcseib�l �l, �m ennek sokan nincsenek m�r a tudat�ban. Ha mi nem mondjuk el nekik, ha nem tesz�nk tan�s�got az �ket is hordoz� hitbeli �r�ks�gr�l, akkor ki fogja ezt megtenni helyett�nk?!”

Bizony, amikor Marg� sorait elolvastam, kezdett valami, valami �j felderengeni! Azt �rta, hogy Orb�n gyakorlatilag ugyan�gy l�tja a rendszerv�lt�s �ta kialakult gazdas�gi �s politikai helyzet�nket, mint �n, csak ezt m�sk�ppen fejezi ki... M�s oldalr�l megk�zel�tve: �n ink�bb a hi�nyt, a felhalmoz�dott �s m�ig megoldatlan probl�m�kat (a dolgok ‘fon�kj�t’) l�tom, - Orb�n pedig a megval�sult csoda (a szabads�g?) r�v�let�ben �l; azon �rvendve, hogy a kommunizmus �vtizedeiben is siker�lt meg�rizni a hit �s a csal�d �sszetart� �s k�z�ss�gform�l� erej�t. �n a ‘bont�si anyag’ �ltal sz�thordott, privatiz�lt t�rsadalmi tulajdon, az elt�nt n�p-vagyon hi�ny�n kesergek, m�g Orb�n az isteni kegyelem nagyszer�s�g�t dics�ri.

K�ts�gtelen, hogy Orb�n nagy �v� gondolatmenete transzcendens magass�gokba emeli a rendszerv�lt�s teljes k�rd�s-komplexum�t. A besz�dje tov�bbi elemz�se sz�ks�gess�, �s �gy k�telez�v� is teszi, hogy vele emelkedj�nk e magass�gokba, mert a sz�veg minden rejtett, k�dolt �zenete tisztess�ggel csak �gy t�rhat� fel, ha a szakr�lis dimenzi�it ‘f�ldh�zragadt populizmust�l’ mentesen igyeksz�nk megragadni... �s akkor �jb�l �s �jb�l (�sszesen 3-4-szer) elolvastam a besz�det, amelynek egyes r�szeit m�s besz�dekb�l m�r ismertem; - �s r�d�bbentem, hogy itt �s most egy olyan modul�ris elemekb�l tudatosan �sszerakott, folyamatos szakr�lis szellemi �p�tkez�ssel �llok szemben, amelynek a h�ttere a teljes emberi �s magyar m�lt, az id�horizontja pedig egy beavatottk�nt felismert j�v�, amely minden h�v� ember sz�m�ra egyl�nyeg�. Min�l jobban elm�lyedtem a sz�veg tanulm�nyoz�s�ban, ann�l tiszt�bban �tl�ttam annak t�bbr�teg� mondanival�j�t.
Mir�l is van sz�? A szakr�lis fejedelemr�l. Azokr�l a gondolatokr�l, melyek azt az �llamf�rfit  foglalkoztatj�k, aki nemcsak abban �rdekelt, hogy degeszre t�mje saj�t maga, �s sz�kebb lobby-t�rsai zseb�t a rendelkez�s�re �ll� ciklusideje alatt.
Azokr�l a szakr�lis kir�lyainkr�l besz�lek, akik akkor is �sszeur�pai m�rt�kkel �s m�retekben gondolkodtak, amikor bizony a v�n Eur�p�t kishit�, uralkod�sra m�ltatlan kir�lyok vezett�k a semmibe, mi�ltal elveszni l�tszottak a kereszt�ny hagyom�nyok �s gy�kerek. Mert Szent Istv�n, Szent L�szl� �s Hunyadi M�ty�s szakr�lis kir�lyainknak egyar�nt voltak s�lyos v�v�d�saik, amikor r�d�bbentek: Eur�pa k�tarc�..., - legal�bbis k�tarc� Magyarorsz�g vonatkoz�s�ban. Amikor mi a n�pek b�lcs�j�re gondolunk - �k mint �jsz�l�tt kisdedet, martal�kul vetnek tat�rnak, t�r�knek. Amikor mi Eur�pa szabads�g��rt ontottuk a v�r�nket - orosz hadak vert�k sz�t az osztr�kkal szemben kiv�vott f�ggetlens�g�nket. De k�s�bb Trianonban meg is csonk�tott�k, majd k�s�bb �jabb b�ntet�s�l (?) a Szovjet�ni� gyarmat�v� engedt�k veszni Magyarorsz�got... Amikor pedig 1956-ban a vil�g szabads�ga, demokr�ci�ja volt a t�t - Eur�pa csak hallgatott, a ‘Szabad Eur�pa’ kiv�tel�vel. Nek�nk mindig ‘az Eur�p�hoz tartoz�s’ volt az el�rhetetlen �lmunk; �s mindig csak �jabb csal�d�sok v�rtak r�nk. Ideje lenne a val�s �r�m�nknek!!!

Most viszont az �ni� teljes jog� tagjai vagyunk, �s a f�ld�nk imm�r a t�bb� fel nem oszthat� Eur�pai �ni� f�ldter�let�nek szerves, elidegen�thetetlen r�sze. S jogos, indokolt a f�lelm�nk, hogy aff�le ‘perif�ri�lis ker�t�snek, majomfog�nak’ kellett�nk csak, a v�rhat� modernkori (kelet-nyugati ir�ny�) n�pv�ndorl�s fel-�s letart�ztat�s�ra. �j v�delmi s�ncnak az egykori tizenkettek k�r�, - mik�nt a s�t�t  k�z�pkorban. S hol van m�r Hunyadi, kinek b�s had�t egykor „B�csnek b�szke v�ra” ny�gte? De a legnagyobb szomor�s�gunk m�gis az, hogy mik�zben mi - akik a kereszt�nys�get ezer �vvel ezel�tt �pp az Eur�p�ba illeszked�s c�lj�b�l vett�k fel! - �jb�l rendszert is v�ltottunk Eur�pa kedv��rt; lemondva f�ldr�l, t�rsadalmi tulajdonr�l, kiv�vott �letsz�nvonalr�l, egyenl�s�gr�l a szabads�gunk elnyer�s��rt, most �gy tal�ljuk, hogy mire Eur�pa ‘visszafogadott’ benn�nket, addigra maga az �sanya vesz�tette el saj�t �nazonoss�g�t. Mert ha Eur�pa m�r nem kereszt�ny; - mi�rt j�tt�nk ide? Mi meg�rizt�k hit�nket, vall�sunkat, �ssze-tartoz�sunkat, k�z�ss�g�p�t� csal�di k�tel�keinket; de mit �r a nemzetmegtart� er�nk imm�r Eur�pa r�szek�nt, az eur�pai kereszt�ny gy�kerek  n�lk�l?!

„E tekintetben Nyugat-Eur�pa, teh�t azok az orsz�gok, melyeknek nem kellett �t�lni�k az ateista �tnevel� t�bort, az egyh�z�ld�z�st, els� pillant�sra m�g �gy t�nhet, szerencs�sebb helyzetben vannak. �n�kn�l nem sz�nt meg az egyh�zi jelenl�t folytonoss�ga, mely a b�lcs�t�l a kopors�ig, a kereszts�gt�l a temet�sig tart. Az �vodai, az iskolai hitoktat�s, a cserk�szet, az egyh�zak egyetemista szervezetei, a pl�b�ni�k �s egyh�zk�zs�gek �nnepei �s h�tk�znapjai - mind-mind az emberek �let�nek, vagy legal�bb is tekint�lyes r�sz�k �let�nek k�z�p-pontj�ban tartott�k a vall�st. M�gis, ha alaposabban megvizsg�ljuk Nyugat-Eur�pa orsz�gait, azt l�tjuk, hogy mik�zben a mindennapi �let sz�nterein a vall�sos �rt�kek m�g mindig megb�zhat�an egyben tartj�k a k�z�ss�get, az egyh�zak k�z�leti szerepe mintha cs�kkenne.
N�lunk ez m�sk�nt volt, �s ma is m�sk�nt van.
Az elnyom�s �s visszaszor�totts�g �vtizedei ut�n tal�n nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy Magyarorsz�gon az elm�lt �vtizedben sokak sz�m�ra megt�rt�nt az egy-h�z ‘�jrafelfedez�se’. Magam is bej�rtam ezt az utat.

Nyugat-Eur�p�val szemben, K�z�p-Eur�p�ban �s Magyarorsz�gon k�l�n�sen  is, az egyh�zak k�z�leti szerepe az elm�lt �vtizedben folyamatosan er�s�d�tt. Az sem t�nik kock�zatos kijelent�snek, hogy a t�rt�nelmi egyh�zak a magyar k�z�let kiker�lhetetlen szerepl�iv� v�ltak, szemben a nyugat-eur�pai trenddel.

Persze gyakran halljuk - tal�n hallj�k itt B�csben, �n�k is -, hogy elavult gondolkod�s az ilyen, r�gim�di. Valaha, az �n. kereszt�ny Eur�p�ban tal�n sz�ks�g�k lehetett arra a meggy�z�d�sre a fejedelmeknek, hogy �k az Isten, a Gondvisel�s kegyelm�b�l �s rendel�s�b�l korm�nyoznak, a h�v�knek pedig arra, hogy sorsuk a Gondvisel�s kez�ben van, de ma m�r - mondhatj�k, s mondj�k is - fontosabb a k�pzetts�g, a t�j�kozotts�g, a t�rgyal�k�pess�g, a m�dia-k�pess�g, �s m�g sokf�le tudom�ny. Ne keverj�k �ssze a mindennapi �let alak�t�s�t az egyh�zak elv�r�saival! V�lasszuk el a kereszt�ny tan�t�st a  politik�t�l, a gazdas�gt�l, a tudom�nyt�l �s az oktat�st�l, hiszen a vall�s mag�n�gy! Nem ismeretlen ez a hang, kedves bar�taim, mert bizony, a mai magyar k�z�letben - �s sajnos nemcsak ott, hanem eg�sz Eur�p�ban -, m�g mindig k�zdelmes harc folyik a kereszt�ny-kereszty�n �rt�kek v�delm��rt.

Aki k�z�leti szerepl�k�nt v�llalja, vagy csak elfogadja a ‘kereszt�ny’ jelz�t, annak nem lesz k�nny� �lete a vil�gnak ebben a sark�ban, m�g 15 �vvel a berlini fal leoml�sa ut�n sem. Szinte azonnal klerik�lisnak, nacionalist�nak, populist�nak, �s - ink�bb gyakrabban, mint ritk�bban - antiszemit�nak fogj�k b�lyegezni. Ilyen a vil�g ma m�g.”

Ha Orb�n Viktor igazat mond, akkor a vil�gnak ‘ebben a sark�ban’ - nincsen szabads�g. Ha Magyarorsz�g minisztereln�ke nem v�llalhatja r�galom vesz�lye n�lk�l a kereszt�ny jelz�t, akkor itt valami nagy baj van. Akkor itt h�bor� van, m�gpedig egyoldal�, rem�nytelen h�bor�; - mert k�pzelj�k el, milyen jelz�kkel kell szemben�znie a kereszt�ny k�zembernek, ha az els� embert ‘populist�nak’ b�lyegzik?  De milyen h�bor� ez, vall�sh�bor�?  Vagy hitetlenek ‘antikeresztes’ h�bor�ja istenh�v�k ellen?! Mert vajon nem ugyanezt l�tjuk-e eg�sz Eur�p�ban? Lehet, hogy nem ‘haza’ �rkezt�nk, hanem egy liber�lis olvaszt�t�gelybe, amely m�r r�gen nem az, aminek hitt�k?! Lehet, hogy Eur�p�ban sem lehet szabadon kereszt�ny egy minisztereln�k?  

Csoda-e, ha a szakr�lis kir�lyaink id�nk�nt csak �gy tudt�k volna elk�pzelni az Egyes�lt Eur�pa (a Nyugat-R�mai Cs�sz�rs�g) kereszt�ny ir�ny�t�s�t, hogyha B�csig meg sem �llva cs�sz�rr� koron�ztatj�k magukat?
Mert aki az �r h�s�ges alattval�ja, annak tehets�get �s k�ldet�st �d az �g.
„Ma, mikor a kereszt�ny hit �s �rt�kek szerep�r�l besz�l�nk, a k�z�letben, s�t, az �llami �letben is m�g mindig sokan vannak, akik csak megmosolyognak benn�nket. De mi tudjuk, hogy val�j�ban arr�l a s�lyos k�rd�sr�l van sz�: lehet-e a kereszt�ny hitre �p�teni a politikai cselekv�st?

Induljunk ki abb�l, hogy a kereszt�nyeknek az Igazs�got, a nagy bet�vel �rt Igazs�got kell k�vetni�k. A kereszt�nyek azt is j�l tudj�k, hogy �k nem az Igazs�g megtestes�t�i. Csak a kommunist�k, a bolsevikok hazudt�k, hogy az igazs�gnak van f�ldi megtestes�l�se, m�gpedig azok �k, szem�lyesen!

A kereszt�nyek azonban m�g azt is tudj�k, hogy nincs t�bbf�le Igazs�g. Ez ut�bbi �ll�t�s a relativist�k nagy t�ved�se vagy �m�t�sa. A kereszt�nyek tudj�k, hogy az Igazs�g l�tezik, s�t: csak EGY Igazs�g l�tezik; �s ez az Igazs�g lesz el�bb vagy ut�bb eg�sz �let�nk m�rc�je.”

Az �l� �gi Igazs�g, az Ige, aki a megv�lt�sunkra testet �lt�tt, J�zus Krisztus, az Atyaisten egyetlen Fia, az Isten B�r�nya, aki elvette a vil�g b�neit. Evang�liuma - az �jsz�vets�g - ezt a k�vetkez�k�ppen hirdeti: „�n vagyok az �t, az igazs�g �s az �let.” Az Orb�n Viktor �ltal eml�tett EGY Igazs�g, aki el�bb vagy ut�bb eg�sz �let�nk m�rc�je lesz: J�zus Krisztus, az Abszol�t Igazs�g. Aki majd elj�n, �t�lni eleveneket �s holtakat. A kereszt�ny embernek mindig az Igazs�g, vagyis Krisztus fel�l kell k�zel�tenie a k�z�leti k�rd�sekhez, a t�bbs�g k�rd�s�hez is...

"Ha tudjuk, hogy v�gs� soron a dolgok nem a mi kez�nkben vannak, akkor sokkal er�sebb lesz benn�nk a felel�ss�g." Ezeket a dolgokat mag�t�l nem �rti, �s nem is tudhatja az ember. Az ilyen tud�s hitben �s tapasztalatban sz�letik. Mert mi is 1989-1990. tapasztalata? Adott n�h�ny, sorsunkat meg-hat�roz� t�nyez� kedvez� egy�tt�ll�sa: Reagan ereje, Gorbacsov reformjai, a keleteur�pai n�pek ellen�ll�sa, az uralkod� elit bizonytalans�ga s gyenges�ge, a Szent Atya �nmaga f�laj�nl�sa... De mindez �nmag�ban semmit sem �r! Csoda mindezekb�l �gy lesz, hogy Isten kegyelme azz� teszi. Akik ezt egyszer megtapasztalt�k, azok tudj�k, hogy v�gs� soron az ilyen csod�kb�l �l�nk.

A csoda �nnepl�se k�zben sem felejtkezhet�nk el arr�l, hogy b�r a szabads�g 1990-ben meg�rkezett, a FAL leomlott ugyan, a kopors� szentelt f�ldbe ker�lt, de a leoml� fal bizony sokakra r�omlott, s ugyanakkor nem siker�lt eltemetni mindent, ami a m�lthoz k�t benn�nket.
Eddig a diktat�ra fenyegette k�z�ss�geinket. Most azt l�tjuk, hogy a piacok vil�ga sem vesz�lytelen, az is megt�madja a k�z�ss�geket. Term�szet�nek meg-felel�en az emberi kapcsolatokat ad�sv�teli kapcsolatokra alak�tja �t.
Az embereket, �s az � k�z�ss�geiket a piac �rdek�ben is meg kell v�den�nk ett�l a hat�kony id�g�pt�l. A civil k�z�ss�gek sokat seg�thetnek, felt�rhatj�k a piac korl�tlan m�k�d�s�nek vesz�lyeit, jelezhetik a rombol�s pontos hely�t �s m�rt�k�t, de a modern �llam seg�ts�ge n�lk�l sz�tporlasztan�k �ket a piacok.
Ezt a vesz�lyt Eur�pa sem hagyhatja figyelmen k�v�l.
�ppen ez�rt az Eur�pai �ni�nak a j�v�ben kett�s strat�gi�t �rdemes k�vetnie. Er�s�tenie kell a nemzetek term�szetes k�z�ss�geiben rejl� v�d�rendszer�t, �s fel kell �p�teni egy saj�t, eur�pai int�zm�nyekben testet �lt� v�d�rendszert is. A kommunizmus buk�sa arra tan�tott meg benn�nket: Tartsd meg a k�z�ss�get, �s az megtart t�ged! V�dd meg a k�z�ss�ged, s az majd megv�d t�ged!
Csoda, hogy ez siker�lt!”

Nagyap�m m�lyen h�v� ember volt, �mde nem hitt ‘a mindennapos csod�kban. Nem abban nem hitt, hogy Isten b�rmikor ‘csod�t’ tehetne, amikor csak akar, - hanem abban nem, hogy ezt gyakran teszi. Isten teremt�se ‘t�k�letesebb’ ann�l, mintsem �lland� ‘k�zi-vez�rl�sre’ szorulna. Az emberi tetteknek ugyan minden esetben van transzcendens vonatkoz�suk, de ez nem involv�lja Isten folyamatos beavatkoz�si ‘k�telezetts�g�t’. Amikor a csal�dunkban valaki elkezdett olyasmit fejtegetni, hogy ezt, vagy azt ‘Isten m�r bizonyosan nem fogja megengedni’, �s ‘ez m�r nem t�rt�nhet meg b�ntetlen�l’, amikor valaki ‘csod�t v�rt, emlegetett, k�vetelt’ valami v�rhat� rossz esem�ny kik�sz�b�l�s�re, vagy �ppen valamilyen ‘j� �gy’ el�seg�t�s�re, a nagyap�m �gy sz�lt: „J�, h�t akkor ‘t�nd�rezz�nk’!” -, vagyis emelkedj�nk fel ‘a t�nd�rek, a k�pzelet, a k�zvetlen isteni beavatkoz�s birodalm�ba’. K�l�n�s, de nem tudok szabadulni att�l a k�l�nbs�gt�telt�l, ami a katolikus �s a reform�tus kereszt�ny hit k�z�tt mint �les v�laszt�vonal h�z�dik.

A reform�tusok predestin�ci�ban, ‘isteni eleve elrendelts�gben’ hisznek, ami a vil�g m�k�d�s�nek ‘k�zivez�rl�ses’ elk�pzel�se. Az emberi t�rt�nelemben el�-fordulhatnak ‘�tmeneti kisikl�sok’, de Isten helyre teszi, amit az ember elrontott. A t�rt�nelem ‘kiz�kken�sek �s korrekci�k’ egym�sut�nja, ami v�gkifejlet�ben ‘kiegyenl�t�dik’ �s visszavezeti az embert az Istenhez vezet� helyes �tra. (Ebb�l szervesen k�vetkezik a protest�ns t�veszme is, hogy az emberek a b�neik�rt m�r itt a F�ld�n megb�nh�dnek.) A nagyap�m ifjabb kor�ban reform�tus volt, majd meglett f�rfikor�ban katoliz�lt. Ezt a megt�r�s szem�lyes csod�jak�nt �lte meg.

„De erre a csod�ra, a k�z�ss�g megszabad�t� �s szabads�got megtart� erej�re ma is sz�ks�g�nk van. Ez�rt im�dkozni �s dolgozni sohasem f�l�sleges.
K�v�nom, hogy az �n�kkel egy�tt im�dkoz� sz�zezrek im�ja meghallgat�sra tal�ljon!
Meg lehet-e �lni a tegnapi csod�kb�l, egy 15 �vvel ezel�tti csod�b�l?
Meg�lni nem lehet, de �lni, t�pl�lkozni lehet bel�le. K�l�n�sen azoknak, akik az elm�lt 15 �vben sem egyszer�en ebb�l akartak meg�lni, hanem im�dkoztak �s dolgoztak �jabb csod�k�rt, �s nem felejtett�k el Isten kegyelm�t.”

Orb�n Viktor M�ria-�nnepi besz�de a csoda, a t�rt�nelmi csoda nagy �v�, h�v� l�tom�sa. Mindenkihez sz�l - h�v�kh�z �s hitetlenekhez, magyarokhoz, Eur�pa n�peihez �s uraihoz, kicsikhez �s nagyokhoz, b�n�s�kh�z �s �rtatlanokhoz -, de legf�k�ppen azokhoz a kereszt�nyekhez, akik hisznek Eur�pa �jj�sz�let�s�ben. A besz�d a csoda metafor�ja, hiszen a h�v� l�lek maga a megtestes�lt csoda. Az  �llamf�rfi tan�s�gt�tele, megigazul�sa, aki �rtatlan gyermekk�nt hisz a mennyei igazs�gban. Aki minisztereln�kk�nt is �rtatlan kisgyermek szeretne maradni...

V�c, 2004. szeptember 25.

                                                                      Czike L�szl�