czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Orbn-trtnetek
Orbn-trtnetek : Orbn Viktor adssg-terija

Orbn Viktor adssg-terija

  2005.02.15. 17:00


Czike Lszl

                 Orbn Viktor adssg-terija

Orbn Viktor, a Fidesz elnke 1996. mjus 2-ikn Varga Domokos Gyrgy krdsre: „Kormnypozciba kerlve a Fidesz mit kezdene az llam-adssggal?” - a kvetkezket vlaszolta: „Szmtsaink szerint ma rendszeresen fizetni az adssgot, tbb gazdasgi haszonnal s kevesebb krral jr, mint ezt megtagadni. Az olyasfajta ttemezsek amelyek az elmlt kt vben is megtrtntek szpen, csendben - teht a rvid lejrat hitelek talaktsa hossz lejratv -, tovbbra is kvethetek. vi nyolcszzmilli-egymillird dollr klfldi tke beramlsa szksges ahhoz, hogy Magyarorszg jobban jrjon, ha fizet, mintha nem fizet. Ha ez al a szint al esik vissza a beramls mrtke, akkor el kell gondolkodni az adssg nem a szoksos eszkzkkel val kezelsnek krdsn. A most beraml mintegy vi ktmillird dollr egyelre azonban lehetv teszi Magyarorszg szmra, hogy sszeroppans nlkl teljestse az adssg-szolglatot.” Korbban az Antall-kormny ugyangy gondolkodott errl, - a beraml tktl „vrta el” az rklt, s a fizetsi mrleg hinyaibl jra is keletkez adssg szolglatnak folyamatos, tarts finanszrozst...
A krds a kvetkez: (1) Szksgszer volt-e a rendszervlts utn az adssgszolglat tovbbfolytatsa, vltozatlan felttelekkel val tvtele a szocialista llamtl? (2) Szksgszer-e, hogy a magyar gazdasg kl-kereskedelmi-, s emiatt fizetsi mrlege minden vben hinnyal zrjon, akkor is, ha nem lenne „jogfolytonos” adssgszolglat? Nem ktsges ugyanis, hogy a nvekv adssgszolglat egy vgelthatatlan adssg-spirlba, lassan elviselhetetlen kamatterhek elviselsre knyszerti a magyar gazdasgot, - m legalbbis ktsges, hogy ez a folyamatosan roml adssg-pozci akkor is fennllna-e, ha nincs rklt adssg?!
Magyarn: az a krds, hogy nfinanszroz-e, jvedelmez-e, nllan mkdkpes-e, profittermel-e, vgl is megll-e a sajt lbn a magyar gazdasg, ha nem rklt volna 20,5 millird USD kls adssgot?

A Demokratban megjelent Orbn-interj kapcsn tanulmnyt rtam „Orbn Viktor szupersztr” cmmel, amely 1996. augusztus 8-ikn ltott napvilgot, szintn a Demokratban. Ebben a kvetkezket rtam a fentiekben idzett adssg-teria cfolataknt: „Ez tveds! 1982. ta mr a kamatokra vesszk fel az jabb hiteleket, teht nem is az adssgot fizetjk vissza, hanem csak a kamatait. Kizrt dolog, hogy az adssg-kezelsnek ez a msfl vtizede begyakorolt mdja a szmunkra kedvez lenne! Akkor ugyanis az adssg-llomny cskkent, a GDP pedig ntt volna. Mindezeknek azonban mr 15 ve ppen az ellenkezje trtnik: a felvett hiteleknek nincs hozamuk, az adssg-llomny egyre n, - 8-10 ve mr a GDP is folyamatosan cskken. Nem az a baj vajon, hogy a Fidesz szakrti ugyanabbl a restrikcis emlbl szvtk magukba a pnzgyi ismereteket, mint az MSZP, vagy az SZDSZ szakrti?”

Az 1996. v szeptembertl a Fidesz gazdasgi szakrtje lettem, s Varga Mihly, a gazdasgi kabinet vezetje (volt: pnzgyminiszter) megbzsbl fellvizsgltam az llami kltsgvets 1995. vi zr-szmadsrl (a Horn-kormny els teljes ve) szl dokumentcit. Szeptember 16-iki szakrti jelentsemben a gazdasgpolitikai ktetben foglaltakrl a kvetkezket rtam:
„Persze, hogy a fizetsi mrleg "romlsnak ellenslyozsa" (1992-1994.) beszktette a monetris politika cselekvsi tert. Az ppen regnl kormny ugyanis a gazdasg lnktsn "fradozott", - a pnzgyi lobby, a Magyar Nemzeti Bank pedig azzal ellenttes, pnzszkt taktikt folytatott. A hivatalos kormny a nvekedst forszrozta, - az rnyk-kormny pedig a privatizci gyorstst, a fizetsi mrleg stabilizcijt. Az llamadssg viszont tovbb ntt. Nem hihet llts, hogy a klfldi tke-s hitelpiacok, a nemzetkzi intzmnyek (IMF, Vilgbank) magatartsa egyre tartzkodbb vlt, hiszen jabb hiteleket kaptunk, - s a brutt kls llamadssg 1994-ben elrte a 25 millird USD-t. (...) Alapveten reform-kommunista-voluntarista tlts az els oldal aljn tallhat mondat, amely azt sugallja, mintha az llam kereteket hatroz(hat)na meg a gazdasgi nvekeds finanszrozsra. Az sszefggs ppen fordtott: a gazdasgi nvekeds teremt automatikusan alapokat az  egyensly helyrelltshoz s fenntartshoz. A nvekeds teht elsdleges, az egyensly msodlagos. Az egyensly a nvekeds termszetes eredmnye. A nvekeds termszetes folyamat, a fogys viszont betegsgre utal. Ktve hiszem, hogy a vllalkozsok dinamikusan nveltk volna sajt forrsaikat, s ezltal sikerlt volna lefkezni az llamhztarts hinynak nvekedst! ppen az ellenkezje trtnt: a bankok egyszeren semmilyen hitelt nem nyjtottak a vllalkozsoknak, helyette inkbb llamktvnyeket vsroltak, s azok kamataibl tartjk fenn "mkdsket". Lthat teht, hogy nem az llam finanszrozza az egybknt sem ltez gazdasgi nvekedst, - hanem a bankok, a vllalkozsok s a lakossg finanszrozza a tlkltekez llamot. A jvedelem-kivons, a pnzszkts tudatosan alkalmazott legfbb eszkze: az inflci. A betti kamat mrtke - rlet! - egyenl az ves inflcis rtval. Az egybknt nem ltez hitelek kamata pedig 35-40 %. (...) A 19-20. oldalon kiderl, hogy a brutt kls llamadssg nem cskkent, hanem ntt, s elrte a 31 millird USD-t, - ami a GDP cca. 90 %-t teszi ki. (...) A mindenkori kormny a Magyar Nemzeti Bank jegy-kibocst, monetris pnzszkt, valamint kls s bels llam-adssgkezel tevkenysgeit nem ellenrizheti, csak az Orszg-gyls. Az Orszggyls viszont nem tudom, hogy ellenrzi-e, s ha igen, akkor milyen mlysgben s gyakorisggal. (...) A 4. oldalon - a javul tendencikkal ellenttben - az inflci gyorsulsrl esik sz. Vlemnyem szerint az MNB elre bejelentett n. cssz lertkelsi rfolyam-politikja egyrszt mindenfajta rfolyam-spekulcik tp-talajv vlt, - msrszt kifejezetten gerjesztette az inflcit. A forint n. megersdsrl szl rthetetlenl magabiztos hradsok s szakvlemnyek szerintem megalapozatlanok. Egy nemzeti valuta erejt soha nem a voluntarista "szakrti" trkkk hatrozzk meg, - hanem a tnyleges nemzetgazdasgi teljestmnyek mgttes ereje. A gazdasgi nvekedsrl terjesztett vlekedsek tl optimistk, - legfeljebb "stagflci"-rl beszlhetnk. Egybknt is: az inflci valsgos mrtke lnyegesen meghaladja a Kormny ltal beismert 24-25 %-ot. Mindezek egyttes kvetkezmnyeknt a kzeljvben vrhat a forint jabb, nagymrtk s vratlan lertkelse. (...) Az  eddig elmondottakat sszefoglalva megllapthat, a Kormny csak ltszlag ura a gazdasgi helyzetnek, az n. stabilizcis csomagok (rtsd: Bokros-csomag!) csak ltszat-, vagy tmeneti eredmnyeket hoztak. A pnzszkt, jvedelem-elvon intzkedsek hatsra a foly fizetsi mrleg hinya jelentsen cskkent, az llami kltsg-vets deficitje  stabilizldott, a gazdasgi nvekeds megllt, - s a privatizci felgyorstott befejezse hatsra (rtsd: az energia-szektor rtkestse cca. 4 Mrd USD-rt) a nett kls llamadssg 17 Mrd USD-re cskkenhetett, mikzben a konvertibilis deviza-tartalkok sszege 12 Mrd USD-re ntt. A brutt kls llamadssg azonban 31 Mrd USD-re emelkedett. (...)  Klnsen aggasztak az orszg jvben vrhat fizetsimrleg-s adssgkondcii , mert:
  jelentsebb privatizcis bevtelek a jvben mr nem vrhatk;
 a tkeemels-jelleg befektetsek beramlsa bizonytalan;
 a klfldi befektetsek „kivitt” ves jvedelme cca. 2 Mrd USD;
 a vllalkozsok klfldi hiteleinek sszege cca. 1,5-2 Mrd USD;
 a foly fizetsi mrleg vrhat hinya cca. 1 Mrd USD.
 Mindezek alapjn prognosztizlhat, hogy amennyiben az orszg nem vesz fel jabb hiteleket klfldrl (ez hatrozott optimizmus!), s egybknt minden ms folyamat is vltozatlanul rvnyesl, - a nemzetgazdasg brutt konvertibilis kls adssga 1996. vgre akkor is elrheti a 36 Mrd USD-t. (...)
A Kormny - gy tnik - bvs krbe kerlt, knyszerplyra terelte sajt magt, amelyrl nemigen van letrs. A "szakrtk" egy olyan elmleti "hatrozatlansgi relciba" tvedtek, s jrnak egyhelyben, miszerint Magyarorszg nemzetgazdasgnak kvnatos nvekedsi teme, s a mg elviselhet egyenslytalansg (fizetsi mrleg-hiny) mrtke egytt, egyidejleg nem hatrozhat meg. Ha "fel-szabadtjuk" a nvekeds temt, felborul az egyensly, - ha tartjuk az egyenslyt, akkor nincs nvekeds. Ennek az rdgi krnek az alapvet oka az 1990-ben rklt, s azta is meredeken nvekv kls adssgllomny. Az adssg nvekedsnek azonban soha nem a gazdasgi nvekeds volt az oka, hanem ppen hogy a tlzott llami jvedelemkoncentrci-s elvons, a monetris restrikci. Az sem igaz, hogy az adssg kamatos trlesztsnek a folytatsa mindaddig a kisebbik rossz, ameddig tbb konvertibilis tke rkezik az orszgba, mint amennyi kivonsra kerl. vek ta tbb tke megy ki, mint amennyi bejn.” (V..: az Orbn-teria korbbi brlatval.)

Varga Mihly kpvisel r megbzsbl ttelesen fellvizsgltam az 1997. vi llami kltsgvetst is. Oktber 30-iki szakrti jelentsemben a kvetkezket rtam: „Ami a pnzfolyam irnyt illeti: a kormny, az llami kltsgvets s a hivatalos statisztikk furcsa mdon azt regisztrljk - azt lltjk -, hogy a klfldi tke valsggal fel-tartztathatatlan folyamknt mlik be az orszgba. A valsg ezzel szemben az, hogy: az a pnz nem a mink, tetejbe annak sszegt az MNB - radsul devalvlt forint formjban - gyszlvn azonnal ki is vonja a gazdasgbl, magyarn szlva a klfldi befektetsektl valjban egy fillrrel sem lesznk gazdagabbak. Ugyanakkor viszont a rendkvl magas bels inflci, a cserearnyok folyamatos romlsa kvetkeztben a relatv rtkvesztsnk, rfolyam-vesztesgnk olyan mrtk, mintha a pnz folyamatosan kifel mlene az orszgbl. Emellett a pnz-folyam termszetesen - kamatok, hitel-trleszts, tke-jvedelem formjban, valamint illeglis csatornkon keresztl - a valsgban is kifel irnyul. (...) A szveg tovbbra is kitart a restrikci folytatsa mellett, azon a „jogcmen”, miszerint a beraml rengeteg klfldi deviza ltal okozott forintlikvidits-nvekedst pnzkivonssal kell ellen-slyozni. Tartok attl, hogy 1997-ben egyltaln nem mlik majd befel az a rengeteg deviza, - msrszt, ami eddig beramlott, az sem okozta a fogyasztsra fordtott forint-forrsok ugrsszer bvlst. Legalbbis - nem a mienkt! A deviza ugyanis az llamhoz, illetve a bankokhoz folyik be; m a forintot tlnk vonjk el. (...) A  kltsgvets adssgszolglati kiadsai (202-203. oldal) 1997-ben ugrsszeren megemelkednek, s meghaladjk a 800 Mrd forintot, ami a legkevsb sem vall egyenslyi helyzetnk javulsra, br az elmlt kt vben sszes knldsunknak az egyensly helyrelltsa volt a clja.”

Amikor a Fidesz 1998-ban megnyerte az orszggylsi vlasztsokat s megalakult az Orbn-kormny; az eredetileg 40 pontban megfogalmazott feladatokat kormny-programm bvtettk, amelynek kritikjaknt 1998. augusztus 1-jn a kvetkezket rtam, az j Idk cm ktheti lapban:
„Ami a nemzetllam cash-flowjt illeti: halmozott brutt kls s bels adssg-llomnyunk sszege cca. 45-50 millird USD-re rg, ami a mai teljestmnyek szintjn nagyjbl 1 vi teljes GDP-nek felel meg. A klkereskedelmi mrleg passzvuma, illetve az egyre nvekv hsg (s kamat-ktelezettsg!) kltsgvetsi tl-kltekezs miatt az orszg fizetsi mrlegnek hinya - hol kisebb, hol nagyobb mrtkben, de - llandan fennll. Teht mindig jabb, megjul/bvl hitelfelvtelekre, vagy befektetsi cl tke-behozatalra szorulunk, az egyensly teht rendkvl labilis, illetve folyamatosan romlik. A szksges srgs intzkedsek: (1) Stabil (j), rtkll forint (magyar valuta) megteremtse, a cssz lertkels vgleges megszntetse. Amg a magyar valuta folyamatosan devalvldik, addig a tnyleges felzrkzs az Eurpai nihoz matematikailag sem indulhat meg. (...) (5) A kls s bels llamadssg teljes kr fellvizsglata, "kezelsnek" elvtele a Magyar Nemzeti Banktl, - erre a clra kln llami szervezet ltrehozsa. A fellvizsglat eredmnytl fggen jratrgyals, ttemezs, trls, s/vagy moratrium, illetve egyb knnytsek krelmezse a klfldi hitelezktl. Egyidejleg a belfldi/magyar bankok szmra az llami kltsgvets finanszrozsnak szigortsa, illetve teljes kr megtiltsa.” Mint a felsorolsbl lthat; mra sok minden megvalsult, - tbb olyan pozitv irny intzkeds is (pl. a forint cssz lertkelsnek a megszntetse, 2001-ben) trtnt, amit az effektv kormny-program nem is tartalmazott, - llamadssg-gyben azonban mig nem trtnt semmi...

Az 1999. v szeptemberben „ismt” - nhny hnapra - a Fidesz (immr a kormnyprt) tancsadja lettem. Domokos Lszl, a Fidesz orszg-gylsi frakcijnak gazdasgi kabinetvezetje megbzsbl fell-vizsgltam az 1998. vi kltsgvets zrszmadsnak trvny-tervezett. Szeptember 20-iki szakrti jelentsemben az albbiakat rtam: „A Horn-kormny idejn ismt felersdtt az eladsods, majd "kompenzciknt megkaptuk" a Bokros-csomagot. Az llamadssgot gy cskkentettk brutt 4 Mrd dollrral, hogy eladtk a komplett energiaszektort. Tovbbi, 1,5 Mrd dollrnyi "cskkentst" is produkltak, amikor a ciklus vgn Surnyi Gyrgy MNB-elnk javaslatra "belfldiv forintostottk" (2023 Mrd forint) a Nemzeti Bank „0-s adssgt”, jelents kamattal is megterhelve ezltal az llami kltsgvetst. Emellett egyfajta egyoldal forint-konvertibilits jogszablyi s technikai megteremtsvel az „llamadssg” kategrijt egzakt mdon meghatrozhatatlann tettk, mert az tbb nem egyezik a nemzetgazdasg egsznek adssgval, ami nagyobb. A pnzfolyamatok globlis sszegzse is megnehezlt. (...) A zrszmads jellemz adatai az albbiak:
 A fizetsi mrleg hinya 1998-ban 2,3 Mrd USD volt.
 A fizetsi mrleg hinya 1999. els 7 hnapjban: 1,3 Mrd USD.
 A magyar llam bels adssga 6.166 Mrd forint. Kls adssga brutt 23,2 Mrd USD, ami a GDP 50 %-nak felel meg.
Ha beltjuk, hogy az llami kltsgvets kiszolgltatott az MNB-nek s a ktszint bankrendszernek, amelyek az llamktvnyek rvn a tlkltekez llamot finanszrozzk; a bankrendszer pedig a klfldi kapcsolatokon keresztl kiszolgltatott a klfldi hitelezknek, akkor mr knnyen tlthatjuk a kvetkez sszefggseket:  (1) A klfldi tke azrt fektet be Magyarorszgon, mert hazai relbrnk alig 1/5-e a nyugat-eurpainak, teht a brkltsgek klnbsge a szmra extraprofit. (2) A magyar gazdasgi nvekeds (3-4 %/v) 80 %-t a multinacionlis nagytke hazai vllalkozsai produkljk. (3) A fizetsi mrlegnk folyamatosan hinyos, a cserearnyok meg nem szn romlsa kvetkeztben. Termelsnk importja mindig drgbb az exportnl, amit a forint meg nem szn lertkelse is biztost,  kifejez. (4) Az llamadssgunkat gy teljes egszben dollrban clszer kifejeznnk, ami sszessgben 48,7 Mrd USD. A trkk az, hogy az adssgunk forintban ( = 11.785 Mrd forint, ami cca.  az ves GDP-nek felel meg!) inflldik, miltal automatikusan, folyamatosan is n, a munknk pedig lertkeldik. Hozzteszem, hogy amita a nemzetgazdasgunk ms szerepli is korltlanul s ellenrizhetetlenl (emlkezznk csak: a 2001. v zrsakor potom 1 millird eurval tvedtek a fizetsi mrleg hinynak a regisztrlsban; amely hiba „egy nagy multinacionlis cg tves adatszolgltatsa folytn kvetkezett be”!) juthatnak klfldi hitelekhez, az eladsodsunk jra felgyorsult.”
rdemes nhny mondatot idznnk is az 1998. vi zrszmadsbl:
"A versenykpessg tovbbi ersdst lehetv tette, hogy a vllalkozsok jvedelmezsge tovbb javult, felhalmozsi sajt forrsaik gyorsabban nttek a GDP-nl. (...) Tovbb enyhlt az llamhztartsi centralizci s cskkent az jraeloszts. (...) A tke meneklse tmenetinek bizonyult, a forint rfolyama jra ersdni kezdett. (...) Folytatdott az inflci temnek cskkense. Ehhez a vilgpiaci rak mrskldse (illetleg a cserearny-javuls) s a krltekint pnzgypolitika egyarnt kedvez felttelt jelentett. (...)     A nemzetkzi krnyezetben tbb helyen vlsggcok alakultak ki, megkezddtt a konjunktra lanyhulsa. (...) Japn nvekedsi teme egyenesen negatvba vltott. (...) Magyarorszgon a tzsdei cgek rszvnyei nyomott ron cserltek gazdt, a tarts befektetk rdekldse lanyhult, a profitkivons felersdtt, megnehezedett a nemzeti valuta rfolyamnak a vdelme.” - No s a lnyeg: "A kl-fldiek kezben lv magyar llampapr-llomny 1998. augusztusig dinamikusan nvekedett, majd a vlsg okozta bizonytalansg miatt hirtelen nagymrtk eladsokba kezdtek a klfldi befektetk, s csak oktber kzepn kezdtek el jra vsrolni. m azta tretlenl folytatdik az emelkeds, s december vgn az llomny mr elrte a 280 Mrd Ft-ot is."
Egyenslyi jellemzk (172-173. oldal): "A klkereskedelmi mrleg hinya 2,7 Mrd dollrt tett ki, 567 milli dollrral tbbet az 1997. vinl, s lnyegben megegyezett a programban szmtottal. (...) A klkereskedelmi mrleg hinynak elz vihez s a programhoz kpest (!) megvalsul tbblett az okozta, hogy a prognzistl eltren a kivitel s a behozatal lnyegben azonos nvekedse nem kvetkezett be. A valsgban foly ron 1 pont, sszehasonlt ron kzel 3 pont negatv elnyls jtt ltre a behozatal 'javra'." (Nesze neked, "cserearny-javuls"! Romlik az meredeken; akrcsak azeltt.) "A foly fizetsi mrleg 1997-hez kpest 1,3 Mrd dollrral romlott. Az ru-devizaforgalom szaldja kzel 400 milli dollrral lett rosszabb, mint 1997-ben."

A Fidesz-kormny regnlsnak idszakban (1998-2002.) a gazdasg (a GDP) a „szolid konjunktra” jegyben, tlagosan vi 3-4 %-kkal nvekedett. Az llam adssga mgis jelentsen emelkedett; a bels adssg elrte a 9.000 millird forintot. Az llam brutt klfldi adssga 24,9 Mrd USD; a magyar nemzetgazdasg brutt kls adssga pedig 32,7 Mrd USD, - a Magyar Nemzet 2002. janur 19-iki kzlse szerint. (Az eurban megadott adatokat tszmtottam USA-dollrra az ssze-hasonlthatsg rdekben.) Amennyiben a - kls s bels - llam-adssgot sszevontan, egyetlen szmmal prbljuk kifejezni, akkor azt kapjuk (1 USD = 277 Ft), hogy az llam sszes adssga 24,9 Mrd USD kls + 32,5 „USD” bels = 57,4 millird USA-dollr, - szemben az 1998. vi 48,7 millird dollrral. Ez ngy v alatt 18 %-os nvekedsnek felel meg (s ez mg nem is tartalmazza az egyb gazdlkod szervezetek eladsodst, ami + 7,8 millird dollr)...
Tekintve, hogy - szintn a Magyar Nemzet adata alapjn - a nett llam-adssg 9,5 Mrd USD; ezt a brutt llamadssg sszegbl kivonva addik, hogy a valuta-tartalk sszege (ami nagyjban-egszben az 1990. ta befolyt klfldi tke-befektetsekbl keletkezett) 23,2 Mrd USD.
Ez a valuta-tartalk azonban nem a magyar llam tulajdona, hanem affle „garancilis fedezet” bizonyos elre nem lthat esemnyek, trsadalmi kataklizmk (pl. npfelkels, forradalom, puccs, anarchia, „vissza-llamosts”, stb.) esetre, amikor is a klfldi befektetk elhagyjk az orszgot, viszik magukkal a tkjket, - visszanyert kszpnz (rtsd: visszavsrls, krtalants az llam rszrl) formjban. Ilyenformn a klfldi befektetsek egyfajta lettnek (bettnek) is tekinthetk, amelyek sszegt adott esetben az llam kteles visszafizetni. Ha ez gy van, akkor tulajdonkppen a valuta-tartalk (a klfldi bett) is egyfajta specilis „llamadssg”, amely utn az llam nem ves kamatot fizet dollrban a klfldnek, hanem amely profitot termel (mint mkd tke), amit persze a befektetk, zmmel dollrban, - ki is visznek az orszgbl. A magyar llam sszes adssga gy 57,4 + 23,2 = 80,6 millird USA-dollr, amely kls s bels adssgbl, valamint a klfldi befektetsek garancilis lettjbl (valuta-tartalkbl) ll (s ez mg nem tartalmazza az n. „tke-adssgot”, ami kln tmakr). Ezt az sszeadst annl is inkbb megtehetjk, hiszen az n. bels adssg (mint a vsrolt llam-ktvnyek ellenrtke) tlnyom rszben szintn klfldi (multinacionlis) cgekkel szemben ll fenn, amelyek trtnetesen Magyarorszgon, forintban mkdnek s gazdlkodnak, m a profitjukat mr valutban repatriljk. Mrpedig ismeretes, hogy a magyar gazdasg 80 %-ban az itt tevkenyked multik gazdasgi tevkenysgvel egyenl... 
Amennyiben az llamadssg sszesen 80,6 Mrd USD, tovbb ehhez jn mg az egyb gazdlkod szervezetek klfldi adssga, ami 7,8 Mrd USD, - megllapthatjuk, hogy nagyjban-egszben 88,4 millird USA- dollrra rg az a tkesszeg (hitel, klcsn, bett, portfoli, ktvny, stb.), amelynek a profitjt (kamatt) minden vben teljes egszben ki is vihetik Magyarorszgrl. Ha tlagosan 8-10 %-os profitrtval (kamat-jvedelemmel) szmolunk, akkor belthatjuk, hogy kb. 8 millird USA-dollr/v kamatot fizetnk a multiknak.  De az is tlthat, hogy a 80,6 Mrd USD llamadssg ves kamata is kb. 7,3 Mrd USD, ami (277 forinttal szmolva) tbb mint 2.000 millird forintot tesz ki, - „csak” ennyi, kzel 40 % az llami kltsgvets vi kamatterhe...
Ez azt jelenti, hogy ennyi adt - 2.000 millird forintot - mindenkppen be kell „szedni” az llampolgroktl, hiszen ez az sszeg „automatikusan” az llam hitelezit illeti meg, minden vben. s akkor mg nem trtnt semmi; az llam nem mkdtt, nem fordtott egy fillrt sem szocilis, egszsggyi s egyb juttatsokra, nem finanszrozott s nem tmogatott semmit, - csak kamatot fizetett a klfldnek, a multiknak, azrt, mert befektettek nlunk.
Nem lehet csodlkozni, ha a fizetsi mrleg tartsan deficites, ha az llam adssga (kls, bels, stb.) llandan n, hisz’ az adssg trlesztsre mr nem is futja; rl, ha az ves kamatokat valahogyan kifizeti! A kamat-kltsg 2.000 millird forintos sszege egybknt minden egyes (mind a 10 milli!) llampolgrra vi 200.000.- forint terhet r, ami azt jelenti, hogy egy ngytag csaldtl vi nett (teht adzottan) 800.000.- forintot vesz el az llam kamatfizetsi ktelezettsge, - teht „ennyivel kell tbbet dolgozniuk” annl, mintha „csak” a meglhetsket kellene fedeznik. Ebbl knnyen rthetv vlik aztn az is, mirt marad mindig csak a prtok vlasztsi grete az adk jelents cskkentse; - mert nem lehet cskkenteni...
Az adssgteher vrl-vre tovbb n, ami viszont egyre meredekebben tovbb nveli a kamatfizetsi kltsg-terheket is, - ez az adssg-spirl.
Egyszer az adssgot is vissza kellene fizetni, ami majdnem lehetetlen.

Eddig a trtnet, itt tartunk ma, - 13 vvel a rendszervlts utn.
Mint bemutattam, - Orbn Viktor adssg-terija egyrszt tarthatatlan, msrszt nemzetietlen. A Fidesz 1996-tl egszen kormnyzsa vgig (2002.) jelentktelen, vagy alapveten megoldott „gynek” tekintette az egsz adssg-krdst; ami vagy szakmai dilettantizmus - vagyis vszes knnyelmsg! -, vagy komprdor-burzso kollaborci a globalizcis erkkel, pnzgyi folyamatokkal. Nem egyszeren arrl van sz, hogy a Fidesz „passzv szenved alanyknt” tovbb folytatta a megalkuv Antall-kormny szervilis adssgszolglatt, hanem inkbb arrl, hogy - eszmei eldjhez hasonlan - sohasem bzott a magyar nemzetgazdasg n-finanszroz teljest-kpessgben, hiszen gazdasgpolitikjnak bels lnyege a pnzgyi felelssg el-s thrtsa. Az rklt hitel llomnynak finanszrozst a Fidesz is a klfldi befektetsektl vrta; a visszafizetsvel pedig nem is foglalkozott. A nvekv kamat-terheket pedig egyrszt beptette az egyre deficitesebb llami kltsgvetsbe, - msrszt kzvetlenl a lakossgra terhelte. Ez nem egyszeren passzv tehetetlensg, hanem a kamatrabszolgasg aktv elsegtse! Nemzeti gazdasgpolitika az lett volna, ha a kormny kezdettl fogva felersti a nemzeti vllalkozsokat, erteljes konjunktrt gerjeszt, hogy a belfldi vllalkozk munkahely-teremtse, profit-termelse s tke-akkumulcija legyen a gazdasgi nvekeds, a knyszeren tvllalt adssgszolglat pnzgyi forrsa, s ne a klfldi befektetsek bizonytalan sszege, ami csak az adssg-spirl tovbbi emelkedst, gerjesztst szolglja...
Nemzeti kormny bzik a npben, bzik a nemzet teremt erejben, s a legkevsb sem a klfldi tke segtsgre tmaszkodik, amely ktarc: szigor felttelekkel hozza-, de szmolatlan lazasggal viszi a pnzt...
Nemzeti kormny a nemzet felemelsn gondolkodik s munklkodik, - nem pedig azon, miknt szolglhatn jobban a klfld profit-rdekeit.
Az igazi nemzeti kormny nemcsakhogy gy beszl, de gy is cselekszik, ahogyan szeretnnk: szintn, egyenesen, kvetkezetesen - magyarul.


Vc, 2002. oktber 12.


                                                                  Czike Lszl

 

 

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!