Czike L�szl�

                                      Kereszt�nyek �s demokrat�k   

Bar�tom a minap a kezembe nyomta a „Sz�vets�g” c�m� k�thetilap szeptember 19-iki sz�m�t, amelyben (forr�s: Magyar Szemle) a 2-3. oldalon szerepel Orb�n Viktor: „Az eur�pai kereszt�nydemokr�cia �rt�keir�l” sz�l� elm�lked�se.
Tekintve, hogy a szerz� az 1998-2002. k�z�tti politikai ciklusban Magyarorsz�g minisztereln�ke volt, valamint arra, hogy amennyiben a J�isten valamifajta csoda folyt�n m�giscsak megmentene mindannyiunkat att�l, hogy eg�sz gener�ci�nk, a h�tral�v� �let�t is, kommunista diktat�ra ut�n posztkommunista demokrat�r�ban legyen k�nytelen le�lni - akkor �jb�l Orb�n Viktor lehet-lesz a minisztereln�k;  csak nagy tisztelettel, maxim�lis bele�rz�ssel igyekszem kritiz�lni a mondand�j�t. Ism�tlem: sem a m�lttal, sem a val�sz�n� j�v�vel nem c�lom szembehelyezkedni.

Maximum az ‘amat�r pszichol�gus’ c�mre p�ly�zhatn�k; ugyanakkor pontosan �rzem, hogy Orb�n Viktor szem�lyis�g�ben - hiszen �szrev�tlen�l m�r k�z�pkor� f�rfiv� �rett! - s�lyos konfliktusba ker�lt egym�ssal a f�ldi �s az �gi karrier, �s ez a konfliktus lassank�nt megold�dik, k�zeledik a v�gs� bels� csata megv�v�s�nak pillanata. Orb�n Viktor - k�vetkeztetem ki a jelen �r�s�b�l - kezdi �tl�tni, bel�tni, hogy a f�ldi �s �gi karriert nem lehet egy�tt, azonos/teljes sikerrel abszolv�lni!
A f�ldi karrier mozg�stere alkalmasint a t�bbs�gi demokr�cia; - az �gi karrier jel-z�loga pedig a f�ldi kereszt�nys�g, s az igazak biztosan kisebbs�get jelentenek a hitetlen, s�t istentagad� t�bbs�ggel szemben, vagyis h�t: „Sokan vannak a meg-h�vottak, de kevesen a v�lasztottak.” M�g a l�tsz�lag kereszt�nyek k�z�tt is.

A mindennapos politikai k�zbesz�dben nagyon elharap�zott (political correct) az egym�s, a szemben�ll� politikai ellenfelek gyakran ellent�tes ‘�rt�keinek’ hang-s�lyos felemleget�se, m�ltat�sa - valamif�le rosszul �rtelmezett toleranci�b�l �s emp�ti�b�l fakad�lag. Ez a k�ros divat m�r-m�r annyira uralkod�, hogy az Isten �s a S�t�n ‘k�vet�i’ k�lcs�n�s udvariass�ggal vagy �lszent k�pmutat�ssal, s�r� hajb�kol�ssal h�dolnak ‘egym�s �rt�kei’ el�tt, mintha a j� �s a rossz, a rem�lt �s a rem�nytelen, az �r�k �s a k�r�sz�let� egym�s sz�ks�gszer� �s egyenrang� ki-eg�sz�t�i, ‘partnerei’ lenn�nek. Mintha az �g �s a f�ld ellent�te k�zmegegyez�s �tj�n �thidalhat� lenne, s az �dv�z�l�s kiz�r�lag technikai felszerelts�g, egyfajta j� er�s ‘�gi lajtorja’ beszerz�s�nek �s megm�sz�s�nak k�rd�s�t k�pezn� csak.
A c�m ‘eur�pai kereszt�nydemokr�cia �rt�keir�l’ sz�l. Fejts�k ki a c�met szavak r�szletess�g�vel! Az ‘eur�pai’ jelz� nyilv�n csak a helymeghat�roz�st szolg�lja, hiszen a mai vil�gunkban a kereszt�nydemokr�cia kiz�r�lagosan eur�pai politikai ‘tal�lm�ny’ - m�sutt sehol a vil�gon nem l�tezik. Van ahol a kereszt�nys�g r�sz-ar�nya eleny�sz� (K�na), van ahol a demokr�cia puszta ut�pia (Afrika), - s most nem k�v�nom r�szletesen kifejteni abbeli n�zetemet, hogy ma tulajdonk�ppen az eg�sz vil�gon mindez csak elvont teoretiz�l�s, k�zbesz�d �s k�zmeg�llapod�sok t�rgya, mert demokr�ci�nak nevezz�k azt a rendszert, mely helyett nincsen m�s... A kereszt�nydemokr�cia teh�t specifikusan eur�pai k�pz�dm�ny. Mint tudjuk: a demokr�cia egy konvencion�lis t�rsadalmi berendezked�s, melynek az a l�nyege, hogy l�tsz�lag - k�zmegegyez�s szerint - ‘a t�bbs�g akarata’ �rv�nyes�l; �mde a val�s�gban azon eleny�sz� kisebbs�g�, akik a p�nzt �s a hatalmat bitorolj�k. A sz�haszn�latom nem v�letlen. ‘Bitorolj�k’, �rtam, - mert a ‘birtokl�s’ legitimit�st, jogos tulajdonl�st takar. Azonban a mai liber�lis vil�gban (amely val�j�ban egy orsz�gban sem kereszt�ny, s nem is demokrata) k�ptelen�l sz�ls�s�ges a vagyon-megoszl�s: a F�ld n�pess�g�nek 20 %-a birtokolja a megszerezhet� javak 86 %-�t, m�g a t�lnyom� t�bbs�get megjelen�t� 80 %-nak csak a javak 14 %-a jut. Aki val�ban kereszt�ny, j�l tudja: a F�ld javainak, j�sz�gainak haszn�lata, �lvezete Krisztus tan�t�sai szerint minden embert egyform�n megillet; - ami teh�t szerte a vil�gban jelenleg megval�sul, az Krisztus tan�t�saival, a r�mai p�p�k szoci�lis enciklik�ival, vagyis a kereszt�ny vil�gn�zettel gy�keresen ellent�tes. A vil�g-elit teh�t nem birtokolja, hanem csak bitorolja az anyagi javakat. Kimondhatjuk, hogy aki a vil�gban m�ra kialakult p�nz�gyi, vagyoni status quo-t elfogadja, s�t, s�kra is sz�ll ennek l�tjogosults�g��rt, fenntarthat�s�g��rt - az nem kereszt�ny elveket vall; vagy ami m�g rosszabb: megvezetett, megt�vedt, k�pmutat� ember. Bizony nem lehet egyszerre h�dolni Istennek �s a Mammonnak, - ‘k�nnyebben jut a teve �t a t� fok�n, mint gazdag ember a Mennyorsz�gba’. De hi�ba tal�lta fel Eur�pa ‘a kereszt�nydemokr�ci�t’; - nem egy�b az itt sem �rott, soha meg nem val�s�tott malasztn�l! A sz��sszet�tel �nmag�ban hordja s�lyos bels� ellentmond�s�t. Ha ugyanis a demokr�cia a f�ldi t�bbs�g f�ldi uralma a f�ldi kisebbs�g felett, �gy nem �rthet�, mik�nt ker�lhetn�nek ebbe a t�bbs�gbe a kereszt�nyek, akik h�ven Krisztus ig�j�hez, semmilyen f�ldi uralomban, uralkod�sban val� r�szv�telre nem v�gynak. Az is nyilv�nval�, hogy amennyiben a kereszt�nys�g eleve kisebbs�get k�pez; - sohasem v�lhat t�bbs�gi-uralkod� f�ldi er�v�, m�g akkor sem, ha annak el�r�s�t egy�bk�nt �h�tan�. A kereszt�nydemokr�cia kifejez�s teh�t nyakatekert, mondvacsin�lt, �nellentmond�sos sz��sszet�tel, - ak�r mint ‘egy politikai er�r�l’, ak�r mint ut�pisztikus t�rsadalmi berendezked�sr�l besz�l�nk r�la. Ami pedig ‘a kereszt�nydemokr�cia �rt�keit’ illeti; nos ez m�r t�bbsz�r�s �nellentmond�s, s�t, fogalomzavar. Nek�nk kereszt�nyeknek nem szabad beleesn�nk a hitetlen ellen-f�l direkt sz�munkra �sott vermeibe, sz�munkra �ll�tott csapd�iba; s�t, sem harc-modor�t, sem retorik�j�t, sem konkr�t sz�haszn�latait nem szabad elfogadnunk vagy �tvenn�nk, - mert ha igen, azt jelenti, hogy elfogadjuk k�zd�t�rnek az �ls�g, a hamiss�g s a hazugs�g korcsolya-j�gp�ly�j�t, ahol menthetetlen�l elcs�szunk. A kereszt�nys�g nek�nk kereszt�nyeknek legf�k�ppen, de az eg�sz emberis�gnek is az egyetlen l�tez� val�s�g, �s nem valamif�le ‘parci�lis �rt�k’. Kereszt�nynek lenni nem ‘�rt�k’, hanem a Krisztusban h�v� ember szent k�teless�ge. Nincsenek k�l�nf�le, egyenrang� �rt�kek �s igazs�gok - Isten a l�tez� legf�bb �rt�km�r�; az egyetlen abszol�t igazs�g pedig: Krisztus. Aki ebb�l ‘ak�r szemernyit is’ enged, - az csak l�tsz�lag kereszt�ny, s mint ilyen az istentagad�k malm�ra hajtja a vizet.

Orb�n Viktor legf�bb dilemm�ja, amit �r�s�ban legal�bbis szavakban megpr�b�l megoldani, hogy am�g az Eur�pai �ni�ban form�lisan a kereszt�nydemokrata p�rtok k�peznek t�bbs�get, addig a t�nyleges hatalom �s a d�nt�sek joga m�gis csak ‘a liber�lisok �s a szoci�ldemokrat�k’ kez�ben van, akik nem engedik - nem fogj�k engedni -, hogy a kib�v�l� sz�vets�g k�z�s alkotm�ny�ba beker�lj�n Isten, illetve a kereszt�ny eszmeis�g priorit�sa.
Kezdetben arr�l kesereg, hogy: „A mi alkotm�nyunk m�g mindig 1949-b�l val� s m�gha sokat v�ltozott is az�ta (?), mindny�jan tudjuk, hogy Magyarorsz�gon ez az id�pont nem a polg�ri demokratikus rendszer kezdete volt.” Ez igaz; �m nagyobb baj, hogy igaz�b�l 1990., a ‘rendszerv�lt�s’ sem. Antall J�zsef h�rhedt mond�sa: „Tetszettek volna forradalmat csin�lni!”, - ma m�r megford�that�, s ha m�g �lne, neki c�mezve �gy sz�lhatna: „Tetszett volna nem kiegyezni a reform-kommunist�kkal!” Ugyanis 1990. �ta csak nekik volt a szabaddemokrat�kkal egy�tt 72 %-os, k�zel h�romnegyedes t�bbs�g�k, amivel egy �j alkotm�nyt tet� al� lehetett volna hozni - de nekik (ki tudja, mi�rt?) megfelelt a r�gi is. M�rmost ha Antall nem egyezik meg a n�menklat�r�val - nem lett volna minisztereln�k, de a rendszerv�lt�s val�ban megt�rt�nhetett volna, s ma igazi alkotm�nyunk lehetne.
„Mi�rt alakult �gy, hogy sem a rendszerv�ltoztat�s politikusai, sem az egyes�l� Eur�pa �p�t�mesterei nem szorgalmazt�k ezt az �jrakezd�st? Erre a k�rd�sre ezid�ig igazi v�laszt m�g nem ismerhett�nk meg.” - veti fel Orb�n. Pedig m�g a ‘rendszerv�lt�s’ sz� ‘nyelvi-tartalmi �talak�t�sa is’ az � nev�hez f�z�dik! A t�l egy�rtelm�, 180 fokos fordulatot jelent� ‘v�lt�s’ tag ‘v�ltoz�ss�’ alakult, majd a 2001. febru�ri, der�l�t�st�l cs�p�g�, a Pesti Vigad�ban elmondott orsz�g�rt�kel� besz�dj�ben Orb�n Viktor m�r rendszerv�ltoztat�sr�l besz�lt, ami elsz�l�s, vagy ny�lt ki�ll�s: „B�tor politikai v�llalkoz�k tudatosan megv�ltoztatt�k a j�v�t.”; -
1990-ben „V�get �rt a m�lt, �s elkezd�d�tt a j�v�.”, a polg�ri fejl�d�s. Az elit legf�k�ppen a t�rsadalmi tulajdon privatiz�ci�j�t szorgalmazta a saj�t maga �s a k�lf�ld (a multinacionalist�k) jav�ra, a marad�ktalan �jrakezd�s helyett. Orb�n a rendszerv�ltoztat�s �s az egyes�l� Eur�pa �p�t�mestereit k�rhoztatja, �s ebben t�k�letesen egyet�rt�nk: nem demokr�cia az, amit �p�t�mesterek celebr�lnak; - m�rpedig demokr�cia (�s nemzeti vagyon, nemzeti polg�rs�g) n�lk�l nincs �jra-kezd�s!
Orb�n Viktor id�zi, mik�nt defini�lta mag�t 1997-ben a lengyel n�p, az orsz�g �j alkotm�ny�nak preambulum�ban: „Mindazok, akik hisznek Istenben, az igazs�g, a j�s�g �s a sz�ps�g forr�s�ban, mind pedig azok, akik nem osztj�k ezt a hitet, de tisztelik eme �ltal�nos �rt�keket, melyeket m�s forr�sb�l sz�rmaztatnak (...) - Isten, vagy pedig saj�t lelkiismeret�k el�tti felel�ss�gre hivatkozva megalkotj�k Lengyelorsz�g alkotm�ny�t.” �des j� Istenem! Orb�n �r�lne, ha ilyen (kezdet�) alkotm�nyunk lehetne - legal�bb. Brrr! Mekkora megalkuv�s pedig ez egy olyan n�pt�l, amelyik ma is sokkal kereszt�nyebb, sokkal katolikusabb, mint a magyar! A preambulum sz�vege leegyszer�s�tve azt jelenti, hogy az istenh�v�k praktikus k�nyszer�s�gb�l sz�pen kiegyeznek az istentagad�kkal. K�ny�rg�m! Ha egyszer minden �rt�k �sforr�sa a teremt� Isten, akkor hogyan lehet ‘a m�s forr�sokat’ - nincsenek ilyenek! - tisztel� nihilist�kkal fifti-fifti alapon megegyezni? Aki szerint nincsen l�lek (csak tudat, melyet a p�nz hat�roz meg!), annak nincs lelkiismerete sem; hogyan lehet h�t a semmi felel�ss�g�t egyenrang�nak venni a minden�vel?! „Aki k�z�leti emberk�nt v�llalja, vagy ak�r csak elfogadja (!!?) ‘a kereszt�ny’ jelz�t, azt (...) szinte azonnal ‘klerik�lisnak’, ‘nacionalist�nak’, ‘populist�nak’ �s ink�bb gyakrabban, mint ritk�bban ‘antiszemit�nak’ fogj�k b�lyegezni.”
K�rdezem: nem lehet megoldani, hogy egyszer m�r v�gre a betegeket gy�gy�tsuk; az eg�szs�gesek helyett?! Ki sz�rta ezt el 1990-ben, - a n�p, vagy a ‘b�tor’ elit?! Ezut�n Robert Schuman, egykori francia k�l�gyminisztert id�zi: „A demokr�cia vagy kereszt�ny lesz, vagy nem is lesz.” �rdekes, hogy n�hai Antall J�zsef majd’ ugyanezt mondta: „Kereszt�ny Magyarorsz�got akartam, mert m�snak nincs j�v�je.”, - �m Orb�n m�gsem �t id�zi. Mindk�t meg�llap�t�ssal egyet�rthet�nk, - a t�rt�n�sek az�ta Schumant �s Antallt egyar�nt f�nyesen igazolt�k: a demokr�cia nem lett kereszt�ny; �gy - nincs is. Vagy: kereszt�ny Magyarorsz�g nem lett, - �gy nincs is j�v�nk. Vigasztal�sul: a nem kereszt�ny Eur�p�nak - sem lesz hossz�... Igazi sz�p ki�ll�s Orb�n Viktor r�sz�r�l a k�vetkez� id�zet: „A kereszt�nyek azt is tudj�k: nincs t�bbf�le igazs�g. Ez ut�bbi �ll�t�s (...) a relativist�k t�ved�se. A kereszt�nyek tudj�k, hogy az Igazs�g l�tezik, �s hogy Egy (nem �rtem, mi�rt is nem mondja ki: KRISZTUS!) igazs�g l�tezik, �s hogy ez az igazs�g lesz el�bb vagy ut�bb eg�sz �let�nk m�rc�je. A kereszt�nyek tudj�k: az Igazs�g k�rd�sen fel�l �ll, f�ggetlen�l att�l, hogy t�mogatja-e a t�bbs�g, vagy sem.” T�k�letes igazol�sa ez annak, amit �r�som elej�n (�n is) elmondtam.
„Eur�pa ma olyan vil�g, ahol demokratikus politika uralkodik. (...) Vagyis a demokratikus politika arr�l sz�l, hogy t�bbs�get teremt�nk azon t�rekv�sek m�g�, amelyeket k�pvisel�nk.” Nem, kedves Viktor - ezerszer is: NEM! Amir�l ez a mondat sz�l, az a politikai elit, ‘a b�tor v�llalkoz�k, akik megv�ltoztatt�k a j�v�t’ (persze a koncra �hes Nyugattal a h�tuk m�g�tt)! A kiv�lasztottakr�l, akik oly’ szerencs�ben r�szeltettek, hogy saj�t ‘t�rekv�seiket’ k�pviselhett�k. S az a legszomor�bb, hogy a Fidesz Polg�ri Sz�vets�g, 1 �ve, fenn�ll�sa legs�lyosabb v�laszt�si veres�g�vel a h�ta m�g�tt is ugyanezt az elit-politiz�l�st er�lteti csak: megpr�b�l t�bbs�get teremteni t�rekv�sei m�g�, amelyeket k�pvisel. Azonban e t�rekv�sek nem egyeznek meg marad�ktalanul a magyar nemzet �rdekeivel; - �ppez�rt nem a t�bbs�g megteremt�s�n k�ne f�radozni elit-t�rekv�sek m�g�, hanem a nagy t�bbs�g �rdekeit kellene b�tran felv�llalni �s k�pviselni: azon nyomban l�trej�nne a h�n �h�tott t�bbs�g is! Majd ‘megoldja’ a dilemm�j�t:
„... mert lehet mindkett�re egyszerre t�rekedni, az Igazs�gra is �s a T�bbs�gre is. (...) �mde: „Igazs�g vagy T�bbs�g, ha az �let �gy hozza sz�munkra? (...) az Igazs�g b�r nagyobb fontoss�ggal. Term�szetesen j�hetnek olyan id�k, amikor az Igazs�g nem �lvezi a t�bbs�g t�mogat�s�t (...), ezt az elm�lt 13 �vben sokan megtapasztalhatt�k Magyarorsz�gon. M�gis, nem el�gedhet�nk meg azzal, nem nyugodhatunk bele abba a helyzetbe, hogy az �rt�keink �s hit�nk nem meghat�roz� t�nyez� az adott k�z�leti pillanatban. (...) Meggy�z�d�sem szerint �s az eur�pai kereszt�nydemokrata gondolkod�s szerint az a felel�ss�g�nk, hogy az Igazs�g �rdek�ben a T�bbs�g�rt a lehet� legt�bbet tegy�k. (...) Saj�t Igazs�gunk k�vet�se elvezethet benn�nket a T�bbs�g megszerz�s�hez (is). (...) Sz�mos �rvet tudn�k felsorakoztatni, hogy mi�rt nincs sz�ks�g - t�l a nemzeti alkotm�nyokon - egy �sszeur�pai alkotm�nyra. (...) Ha m�r viszont eur�pai alkotm�ny m�gis lesz; - meggy�z�d�s�nk szerint abban a kontinens �rt�keinek is t�kr�z�dni�k kell, azon bel�l is els� helyen a kereszt�nys�gnek.”
�gy legyen!

V�c, 2003. szeptember 24.

                                                                   Czike L�szl�