Czike L�szl�

                Magyarorsz�g globaliz�ci�ja  

A vil�gt�rt�nelem foly�sa l�nyeg�ben az ember sz�nre l�p�se �ta meghat�rozott, - az �sk�z�ss�gt�l a glob�lis vil�g�llamig. Ez konkr�ten azt jelenti, hogy ami�ta az �n�ll� nemzet�llamok a t�rt�nelmi �jkor kezdet�t�l (1642.) kialakultak; �nmagukban hordozz�k „elj�vend� v�gzet�ket”, miszerint a t�ln�pesed� F�ld, az emberi civiliz�ci� vagy a tot�lis vil�gkatasztr�fa, vagy a tot�lis egys�ges�l�s (glob�lis vil�g�llam) fel� tart. A k�rd�s ugyan m�g nem d�lt el v�gleg, de az igen, hogy a globaliz�ci� imm�ron visszaford�thatatlan folyamat, amely l�p�sr�l l�p�sre korl�tozza az �n�ll�, szuver�n nemzet�llamok szabads�g�t, mozg�ster�t. A kulcsszavak ez�rt: globaliz�ci� �s integr�ci�...
Tudom�sul kell teh�t venn�nk, hogy Magyarorsz�g f�ggetlen, bels� nemzeti �let�t is egyre ink�bb k�zvetlen�l megszabj�k a k�lf�ldi, multinacion�lis �s szupranacion�lis t�nyez�k, er�k, - mi�ltal (pl. jogharmoniz�ci�val) fokozatosan alkalmazkodnunk kell ahhoz az egys�ges vil�g�llamhoz, amelyben majd n�h�ny �vtized eltelt�vel mindannyian �lni fogunk. Ez - sz�ks�gszer�! Vannak azonban negat�v „velej�r� k�vetkezm�nyek” is, amiket c�lszer� lenne, �s elvileg lehets�ges is elker�ln�nk...

A vil�gt�rt�nelmet nagyj�b�l 1950-ig, l�tsz�lag k�zvetlen�l a katon�k (hadvez�rek, milit�ns eln�k�k, n�pvezet�k, stb.) alak�tott�k, ami egyre puszt�t�bb (vil�g)h�bor�khoz, egyre k�ptelenebb �s igazs�gtalanabb b�kek�t�sekhez vezetett. A II. vil�gh�bor� befejezt�vel a nagyhatalmak „eld�nt�tt�k” - ilyesmi t�bb� nem fordulhat el�. Az USA �s a Szovjet�ni� m�r atomfegyverekkel, hidrog�nbomb�val, rak�taelh�r�t� rak�ta-rendszerekkel, csillagh�bor�s fegyverkez�ssel fenyegett�k egym�st; a hidegh�bor� a k�lcs�n�s megsemmis�t�s r�mes l�tom�s�t vet�tette el�re, ami „er�egyens�lyt” teremtett. Mivel az elektronikus h�bor� v�zi�ja egyszer� gombnyomogat�ss� sil�ny�totta a hagyom�nyos katonai strat�gi�t �s taktik�t, m�r lehets�gess� v�lt „a katon�k”, a szimpla katonai gondolkod�s v�gleges sz�m�z�se a vil�gpolitik�b�l. A gombnyomogat�s joga innent�l „�rtelmis�giek” kez�be ker�lt. Amikor az 1980-as �vekben a Szovjet�ni� elvesz�tette a fegyverkez�si versenyt, - a Vars�i Szerz�d�s, a KGST �s a Szovjet�ni� �sszeoml�s�val a vil�g strat�giai �rtelemben v�g�rv�nyesen egyp�lus�v� v�lt, s ezzel az utols� akad�ly is elh�rult a vil�g�llam „bevezet�se”, sz�nre l�p�se el�l. Tal�n �ppen ez�rt t�rt�nt az eg�sz...

A t�rt�nelmi k�z�pkort �s az �jkort egyform�n az angol �s a francia nemzet vil�gm�ret� rivaliz�l�sa jellemezte. Anglia a brit korona �gisze alatt el�bb uralma al� hajtotta a szigeteket, s l�trehozta Nagy-Britanni�t (az �rekkel m�ig hadi�llapotban van!); majd a legk�l�nb�z�bb t�k�s gyarmatos�t� t�rsas�gai (pl. Brit Kereskedelmi �s Tengerhaj�z�si Hivatal, Brit Kelet-Indiai T�rsas�g, stb.) r�v�n er�s, hatalmas gyarmatbirodalmat �p�tett fel, - �szak-Amerik�n �t eg�szen Kanad�ig. Kanad�t az angolok „a franci�kkal egy�tt” gyarmatos�tott�k, ami �jabb konfliktusok sorozat�t hozta a k�t t�rt�nelmi nemzet k�z�tt.
Franciaorsz�g is jelent�s h�d�t�sokat mondhatott mag��nak, de ezek egyr�szt meg sem k�zel�tett�k „az angol m�rt�ket”, - m�sr�szt nem bizonyultak tart�snak: a „birodalom” sz�tesett. Anglia a katonai megsz�ll�st mindig p�nz�gyi „koloniz�l�ssal” kombin�lta, mi�ltal gazdas�gi �s politikai befoly�sa a katon�k t�voz�sa ut�n is fennmaradt - mind a mai napig...
A k�t nagy nemzet k�z�tti vil�gbirodalmi konkurencia szellemi szinten a civil t�rsas�gok szabadk�m�ves h�tt�rm�helyeiben, az Angol Nagyp�holyban �s a francia Grand Orient-ben folyt, - alapvet�en ellent�tes mentalit�s �s sziszt�ma szerint. Anglia glob�lis hatalma m�r a k�z�pkorban l�tez� val�s�g volt; a brit koron�hoz val� felt�tlen h�s�g, a loj�lis royalizmus alapj�n. Franciaorsz�g nem ismerte el Anglia f�l�ny�t, ez�rt a Grand Orient „kifejlesztette a forradalmi technol�gi�t”, amelyet els� �zben 1774-t�l az amerikai f�ggetlens�gi harcban, majd 1789-ben a honi Nagy Francia Forradalomban pr�b�ltak ki. A siker meglehet�sen k�ts�ges eredm�nyeket hozott; hi�ba hirdett�k meg a „Szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g!” maszonista jelszavait, - a revol�ci� �ltal�nos v�rf�rd�be �s tot�lis k�oszba torkollott, majd nem sokkal k�s�bb Nap�leon cs�sz�rs�g�hoz vezetett. Ezt a t�rt�nelmi t�telt a t�rt�net�r�s mind a mai napig nem volt k�pes megfejteni, s aff�le spont�n visszal�p�sk�nt �rt�keli. A val�s�gban - ami a t�rsadalmi k�osz el��ll�t�s�t illeti - j�l vizsg�zott a Grand Orient forradalmi technol�gi�ja:  meg�rett a tov�bbi exportra. Nap�leon t�bornok, majd cs�sz�r vil�gh�d�t� hadj�rata a francia eszm�k glob�lis kiterjeszt�s�t szolg�lta: el�bb Eur�p�ra, azut�n lehet�s�g szerint az eg�sz vil�gra. Az angolok term�szetesen nem n�zhett�k t�tlen�l „a francia rev�ns” k�s�rlet�t, amelynek v�g�l Wellington herceg vetett v�get Waterloo-n�l... De a Grand Orient tov�bbra sem adta fel a harcot; el�bb az 1848-as forradalmi hull�m - amely igaz�b�l az Osztr�k-Magyar Monarchia t�rdre k�nyszer�t�s�t k�sz�tette el� - szervez�s�ben (Garibaldi, Martinovich, stb.) v�llalt f�szerepet, Marx pedig megfogalmazta a Kommunista Ki�ltv�nyt, ami m�r alapvet�en Anglia �s a brit vil�gbirodalom, az angol kapitalizmus felbomlaszt�s�t c�lozta meg, bel�lr�l.
De sikeres volt - a Francia Forradalmat k�zvetlen�l megel�z� - �szak-amerikai f�ggetlens�gi h�bor� el�szervez�se is, ebben szint�n a francia Grand Orient vitte a pr�met. Hossz� �vekig �szak-Amerik�ban �s Kanad�ban is angol �s francia (v.�. pl.: LaFayette t�bornok) regul�ris alakulatok harcoltak egym�ssal, v�ltakoz� sikerrel; majd v�g�l George Washington (szint�n p�holytag) seregei gy�ztek az angolok ellen: megalakulhatott az Egyes�lt �llamok... (N�h�ny �vtizeddel k�s�bb a levert magyar szabads�gharc vez�re, Kossuth Lajos is az Amerikai Egyes�lt �llamokba emigr�lt, s lett szint�n a p�holy tagja.)
S csak mindezek ut�n j�tt a Grand Orient addig legbaloldalibb szervez�se, a P�rizsi Komm�n, - 1871-ben... 
Az eddigiekb�l is j�l l�that� a k�t t�rt�nelmi nemzet h�tt�rb�l ir�ny�t� „agytr�sztjeinek” elt�r� t�rt�nelmi szerepe, egym�ssal engesztelhetetlen�l szemben�ll� harcmodora: am�g a glob�lis jobboldal „el�dje”, az Angol Nagyp�holy a korona szakr�lis uralm�t, a brit vil�gbirodalmat szervezte, - addig a Grand Orient, a felvil�gosodott francia eszm�k (a liberalizmus, �s k�s�bb a szoci�ldemokr�cia) let�tem�nyese „igyekezett felszedni” az angolsz�sz vil�gbirodalom alapjait; tekintve, hogy a francia �rdekeket (mindenki m�s is, de) legink�bb az angol terjeszked�s vesz�lyeztette. A Grand Orient, mint a glob�lis baloldal „el�dje” - miut�n �tl�tta, semmi es�lye arra, hogy az �j Vil�grendet form�lisan is francia alapokra helyezze - a tagad�s gyakorlat�ra rendezkedett be: amit az  angolok organiz�ltak, megpr�b�lta azonnal dezorganiz�lni. �gy alakult ki az alapvet� t�rt�nelmi kett�ss�g: az Angol Nagyp�holy a birodalom�p�t�sben, - a francia Grand Orient pedig a forradalomszervez�sben v�lt igazi nagymesterr�.

K�t, „hagyom�nyosan diktat�rikus hajlam�”, er�sen katonai eur�pai nagyhatalom - N�metorsz�g �s Oroszorsz�g - soha nem f�rt bele abba a dualisztikus vil�gpolitikai k�pbe, amelyet a klasszikus angol-francia p�rbaj er�ltetett r� a vil�gra. Mind a kett� amolyan „rejt�zk�d�, nevet� harmadik v�rom�nyosk�nt”, pr�b�lkozott csak belesz�lni a vil�guralmi leoszt�sba, - s a sors ir�ni�ja, hogy ezt mindig k�l�n-k�l�n tett�k (eg�szen a II. vil�gh�bor�t megel�z� titkos Molotov-Riebentrop paktumig!), mert egyes�lt er�vel bor�thatt�k volna a kialakult status quo-t. �gy is mondhatjuk, hogy ez az a k�t jelent�s orsz�g, amelyet az I. vil�gh�bor�ig sem az Angol Nagyp�holy, sem a Grand Orient nem volt k�pes a saj�t befoly�si �vezet�be vonni (b�r az orosz arisztokr�ci�t m�r k�zel m�sf�l �vsz�zada sikeresen „fert�zt�k” a francia eszm�k!); vagyis a puszta l�t�k fenyeget� kock�zatot jelentett mindk�t f�lnek... A szakr�lis h�tt�rhatalom szempontj�b�l az Amerikai Egyes�lt �llamok mindig is grand- orient „fels�gter�letnek” sz�m�tott, - Nyugat-Eur�p�ban pedig Franciaorsz�g „ellens�lyozta” az angolok vil�gbirodalomra t�maszkod� gazdas�gi �s katonai f�l�ny�t. A k�t szemben�ll� f�l „j�l kieg�sz�tette” - mint a rossz p�nzt, ismert�k - egym�st; de az idilli alaphelyzetet megkeser�tette a potenci�lis orosz �s porosz vesz�ly, mindamellett a Monarchia is zavar� „szepl�” volt csak Eur�pa t�rk�p�n. Meg is sz�letett a Grand Orient �rd�gi �s zseni�lis terve, amelynek keret�ben 1914-ben (a mer�nyl� Gavrilo Princip meggyilkolta a tr�n�r�k�s Ferenc Ferdin�ndot) kiprovok�lt�k az I. vil�gh�bor�t, amelyet azut�n a vil�gt�rt�nelem legaljasabb (trianoni) b�keszerz�d�s�vel z�rtak le, - feloszlatva ezzel az Osztr�k-Magyar Monarchi�t, sz�tdarabolva �s megcsonk�tva Magyarorsz�got, vesztesnek nyilv�n�tva N�metorsz�got. A balj�s eml�k� XX. sz�zadot egy-r�szt az angolsz�sz vil�gbirodalmi t�rekv�sek kiteljesed�se, m�sr�szt az �nmag�t kiz�r�lag vele szemben ellent�telezni k�pes �n. „forradalmi szellem”, a munk�s-�s n�pfelkel�sek, illetve a nemzeti (vagy rendk�v�l �gyesen csak annak �lc�zott) szabads�gharcok; az ezek szervez�s�re ir�nyul� grandi�zus �s sikeres mesterked�sek uralt�k eg�szen 1950-ig bez�r�lag.
Ezek a k�vetkez�k voltak:
 Az I. vil�gh�bor� �s k�vetkezm�nyeinek kiprovok�l�sa.
 A Nagy Okt�beri Forradalom megszervez�se - k�lf�ldr�l.
 Hitler hatalomra juttat�sa N�metorsz�gban.
 A n�met fasizmus �s az orosz bolsevizmus konfliktusa.
Az I. vil�gh�bor� lez�r�sa, a trianoni b�kek�t�s ut�n a h�bor� azonnal folytat�dott tov�bb, csak m�s eszk�z�kkel. L�trej�tt az �jabb „zseni�lis” terv, ami monument�lis k�s�rleti m�helly� v�ltoztatta a m�r addig is oly sokat szenvedett Oroszorsz�got, Kelet-Eur�p�t, - majd k�s�bb l�ngba bor�totta eg�sz Eur�p�t, s vele a f�l vil�got... A h�tt�rhatalom �ltal (f�k�nt Amerik�b�l) p�nzelt Lenin �n. „bolsevik” terrorist�i 1917-ben megd�nt�tt�k a c�r hatalm�t, kommunista diktat�r�t szerveztek: megalakult a Szovjet�ni�. Hamarosan kider�lt: a kommunizmus eszme-rendszere egy�ltal�ban nem az oszt�lyn�lk�li t�rsadalmat, de m�g nem is a munk�soszt�ly glob�lis uralm�t alapozza meg, hanem egy negat�v (istentagad� t�lt�s�), materialista �s  centraliz�lt hatalom (�rtsd: „demokratikus centralizmus”) egyeduralkod� vil�gbirodalomm� fejleszt�s�n dolgozik...
Nem eg�szen alaptalanul fogalmazta meg a XX. sz�zad 80-as �veiben Ronald Reagan amerikai eln�k, hogy a Szovjet�ni� „a Gonosz birodalma”. Addig azonban m�g sok minden t�rt�nt.
Amennyire igaz, hogy a Szovjet�ni� az izmosod� nemzetk�zi h�tt�rhatalom �ltal l�trehozott mesters�ges, k�s�rleti rezsim volt; - ann�l nyilv�nval�bb, hogy a k�s�rlet balul �t�tt ki: az orosz g�lem f�ggetlen�tette mag�t, s �j glob�lis kock�zatt� v�lt. Olyann�, amelyet s�rg�sen fel kellett sz�molni...
N�metorsz�g mindig is „be�kel�d�tt”, k�nyelmetlen, vesz�lyes hatalmi t�nyez�t jelentett, - Anglia �s Franciaorsz�g k�z�tt. Az csak n�velte a probl�ma nagys�g�t, hogy a n�met gazdas�gi fejl�d�s a XX. sz�zadban felgyorsult; s N�metorsz�g - mivel nem volt saj�t gyarmatbirodalma - egyre „t�relmetlenebb�l” k�vetelte a vil�g �jrafeloszt�s�t, illetve abb�l „az �t megillet�” r�szt. R�ad�sul a vesztes I. vil�gh�bor� rev�nsista v�gyakat, militarista hajlamokat is �bresztett a n�metekben, amit �gyes taktik�val a k�v�natos ir�nyba lehetett terelni. Nem t�ved�nk, ha azonnal arra gondolunk - s ez m�r az Angol Nagyp�holy �s a Grand Orient bimb�z� egy�ttm�k�d�s�nek els� k�s�rlet�re utal -, hogy a n�metorsz�gi fasizmust a nemzetk�zi h�tt�r-er�k m�r eleve azzal a titkos c�llal seg�tett�k hatalomra (ma �gy mondan�nk: szponzor�lt�k!), hogy ellens�lyozza, s ha �gy ad�dik, - katonailag verje sz�t a Szovjet�ni�t. Az el�z�ekben m�r eml�tett - a vil�g el�l eg�szen az 1980-as �vek v�g�ig eltitkolt - Molotov-Riebentrop paktum (mint meg nem t�mad�si szerz�d�s) pontosan azt a hamis biztons�g-�rzetet volt hivatott kelteni az oroszokban, ami azut�n nagyon kellett a meglepet�sszer� t�mad�shoz... De Hitler sem pont �gy viselkedett, ahogy el�re eltervezt�k, - j�val a Szovjet�ni� megt�mad�sa (1941.) el�tt Franciaorsz�got is lerohanta. Az ism�t csak „zseni�lisnak” nevezhet� terv szerint: N�metorsz�g megt�madja �s megsemmis�ti a szovjet hatalmat, praktikusan a Szovjet�ni�t, - a megt�madott Szovjet�ni�t viszont �llig fel kellett fegyverezni, hogy „a r�ka fogta csuka, csuka fogta r�ka” csapda bez�ruljon; fasizmus �s bolsevizmus egym�st semmis�ts�k meg. Mint a t�rt�nelmi t�nyekb�l j�l tudjuk - ez esetben is „t�ll�ttek” a c�lon. A felfegyverz�s (els�-sorban amerikai seg�ts�ggel) olyan j�l siker�lt, hogy a szovjet csapatok meg sem �lltak Berlinig; a n�met fasizmust levert�k, de a Szovjet�ni� meger�s�dve, egyszer’s mind kelet-eur�pai birodalom �jdons�lt „tulajdonosak�nt” ker�lt ki a II. vil�g-h�bor�b�l... Kialakult a k�tp�lus� vil�grend, s megkezd�d�tt a vad fegyverkez�si hajsza, a hidegh�bor� korszaka a k�t atom-hatalom, a k�t rendszer k�z�tt. K�nyszerp�ly�ra l�pett a vil�g!
Mert az egyiknek v�g�l pusztulnia kellett...
Mint m�r eml�tettem, - a vil�gt�rt�nelem k�t meghat�roz� �s egyben szemben is �ll� h�tt�r-hatalma: az Angol Nagyp�holy �s a francia Grand Orient (volt), - az el�bbi az �vsz�zadok sor�n megszervezte (�s stabiliz�lta) a brit vil�gbirodalmat, m�g az ut�bbi rendre „negat�v reflexi�kkal”, forradalmak sz�t�s�val v�laszolt. Volt m�g egy utols�, elkeseredett k�s�rlete!
Magyarorsz�g a Monarchia sz�thull�sa �ta a vil�g rejt�zk�d� h�tt�r-hatalmainak az egyik legfontosabb k�s�rleti terepe, „szellemi v�mszabad-ter�lete”. Hogyan kell ezt �rteni?
A vil�ghatalom �vsz�zadok �ta szervez�dik, �s ebben semmi „�sszeesk�v�s-elm�let” nincs; egyszer�en csak ez a hatalom immanens term�szete. Kiz�r�lag csak az�rt nem l�pett eddig a nagy nyilv�noss�g el�, mert komolyan tart att�l, hogy p�nik (eml�kezz�nk csak az USA-ban az Orson Welles r�di�j�t�k miatti t�megpszich�zisra!), hiszt�ria �s vil�gforradalom t�r ki, amennyiben 6 milli�rd ember egyszerre r�d�bben a val�s�gra. Tudnunk kell, hogy: (1) A F�ld abszol�t �s relat�v �rtelemben is egyform�n t�ln�pesedett. (2) A p�nz�gyi �s az �kol�giai rendszerek gyakorlatilag a k�zvetlen �sszeoml�s el�tt �llnak. (3) A vil�g szeg�nys�ge ma m�r felsz�molhatatlan probl�m�t jelent, mert a vil�g-elit nem enged az el�rt �letsz�nvonal�b�l. (4) Politikai �s katonai szempontb�l a F�ld id�z�tett bomba.
Ha mindezeket a t�nyeket bel�ttuk, nyomban �rthet�v� v�lik, mi�rt t�rekszik a h�tt�r-hatalom (a szellemi agytr�szt) a tot�lis hatalmi koncentr�ci�ra: az�rt, hogy nehogy ir�ny�thatatlann� v�ljanak a meghat�roz� folyamatok. Vagy a tot�lis hatalom, - vagy a tot�lis k�osz; ez itt a k�rd�s!
A hatalom v�gs� koncentr�ci�j�n azt a tendenci�t �rtj�k, hogy az emberis�g fontos ir�ny�t� poz�ci�iban dolgoz� nagy tud�s� emberek m�r a XX. sz�zad eleje-k�zepe �ta egyre tiszt�bban �tl�tj�k a v�zolt �sszef�gg�seket, s k�ts�gbeesetten keresik a megold�st, mi�ltal elker�lhet� a vil�gt�rsadalmi kollapszus.
Az egys�ges vil�g�llam liber�lis �nfejl�d�s �tj�n, �nmag�t�l soha nem j�n l�tre, vagy ha igen, nincs m�r el�g id� „kiv�rni”; ez�rt azt�n l�tre kell hozni, a vil�gt�rsadalom (minden orsz�g t�rsadalm�nak) megfelel� befoly�sol�sa, manipul�ci�ja �tj�n. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fokozatosan a F�ld minden orsz�g�ban egys�ges p�nz�gyi, gazdas�gi, jogi, politikai �s egy�b szab�lyokat kell bevezetni, s olyan korm�nyzatot kell a „hatalomba seg�teni”, amelyet beavatottak vezetnek, akik �rtik az �j id�k szav�t, egyet�rtenek a vil�g�llam koncepci�j�val �s k�pesek is a k�v�natos ir�nyba vezetni a saj�t t�rsadalmukat.
Ne higgy�k, hogy a vil�g�llam elk�pzel�se a kezdetekt�l fogva egys�ges volt; az egys�g ugyan folyamatosan alakul, de m�g nem teremt�d�tt meg a mai napig! Az eddig ismert(etett) k�t legfontosabb (legal�bbis 1950-ig szemben�ll�) h�tt�r-hatalom mell� ugyanis - szint�n nagyj�b�l 1950. �ta - felz�rk�zott egy harmadik, s ez a harmadik er�sebbnek t�nik az el�z� kett�n�l. Ez a (nevet�) harmadik annyiban m�g g�tl�stalanabb �s �gy m�g hat�konyabb a p�holyokn�l, mert m�r nem kell „mintegy szem�rmesen” takargatnia farizeusi hitetlens�g�t, m�r nem is invit�lj�k g�nyosan a Megv�lt�t, hogy: „Gyere le, Krisztus, a keresztr�l, ha tudsz, s igy�l vel�nk egy j� kupa v�r�sbort!” Az Illumin�tusok Rendje, a f�ktelen libertari�nizmus m�r nem keres p�tcselekv�seket, - abszol�t pragmatikusan minden hit hely�be a p�nzf�tis (az aranyborj�) b�lv�nyim�dat�t illeszti, s olyan egys�ges vil�gvall�s �s politikai vil�grend fel�ll�t�s�ra t�rekszik, amelyben a hit csak szakr�lis, k�z�s elm�lked�s,  v�lasztani csak egyazon hatalom „k�t p�rtja” k�z�tt lehet, az �let pedig munka �s fogyaszt�s, semmi t�bb. Az �j rend olyan er�s, hogy 1950-t�l t�bb l�pcs�ben megszel�d�tette az Angol Nagyp�holyt �s a Grand Orientet is, - k�l�n-k�l�n...

A t�rsadalmi rendszerek vil�gm�ret� egys�ges�t�se, a n�pek szel�d beterel�se egy k�z�s, uniformiz�lt kar�mba - nem megy el�zetes k�s�rletek lefolytat�sa n�lk�l. Az eg�sz XX. sz�zadi t�rt�nelem tulajdonk�ppen az �tkeres�s, a t�rgyi m�dszerek fokozatos t�k�letes�t�se jegy�ben telt el. Bel�that� emellett, hogy az effajta k�s�rletezget�s borzalmas �ldozatokat k�vetel. A Francia Forradalom orgiaszer� v�rf�rd�je, Nap�leon cs�sz�r  v�res hadj�ratai, a H�t�ves H�bor� (angolok �s franci�k k�zt - Amerik�ban), a 48-as levert szabads�gharcok, a Monarchia sz�tver�se, - szolid el�j�t�k voltak csup�n a XX. sz�zad vil�g-h�bor�ihoz, kommunista �s fasiszta diktat�r�ihoz viszony�tva, mert ezek m�r a f�pr�b�t jelentett�k. Tiszt�ban vagyok azzal, hogy most mindazok, akik m�ig sem tudtak megszabadulni az ilyen vagy olyan, jobb-vagy baloldali szubjekt�v gy�l�let�kt�l, - fel fognak szisszenni a k�vetkez� mondatban foglalt, �sszetett anal�gia olvast�n! De nem lehet nem le�rnom, mert az igazs�g mindig dialektikus. Krisztus kereszt�ldozata - mellyel b�neit�l akarta megszabad�tani az embereket - individu�lis �rtelemben megadta az egyes embernek a b�nb�nat �s a b�nbocs�nat (a megtisztul�s) lehet�s�g�t, de kollekt�v �rtelemben m�r nem volt ilyen „hat�kony”: az emberis�get nem tudta megv�ltani...
A zsid�s�g kollekt�v �ldozata, a holocaust borzalmai adt�k az ind�t�kot, a kiv�lt� okot ahhoz, hogy l�trej�jj�n a vil�g�llam.
A vil�g j�l ezut�n sem fog m�k�dni, de legal�bb fennmarad...

Magyarorsz�g m�r a XX. sz�zad legelej�t�l kiv�l� k�s�rleti m�-helynek bizonyult egy eg�sz nemzetet manipul�l� k�s�rletek c�ljaira, legal�bbis az al�bbi kedvez� adotts�gai folyt�n: 
 F�ldrajzi helyzete: kapu a kelet �s a nyugat k�z�tt.
 Centr�lis helyzetet foglal el K�z�pkelet-Eur�p�ban.
 T�rt�nelme vil�gszinten egyed�l�ll�an k�zdelmes, h�sies.
 Keleti gy�ker�, nagy m�lt� n�p, er�s v�rkevered�ssel.
 Asszimil�ci�s �s fennmarad�si k�pess�ge kiv�teles.
 Hagyom�ny�rz�, befogad�, ill�zi�kra hajlamos, hisz�keny kereszt�ny nemzet, rendk�v�li igazs�g�rzettel, - de csek�ly szelekci�s k�szs�ggel.
Hangs�lyozni k�v�nom, hogy a „t�rt�nelmi k�s�rletek” t�rgya soha nem az egyes ember, a szem�ly, hanem a t�rsadalom, a t�meg, a n�p, a nemzet, a milli�k, akiknek a k�z�s motiv�ci�i, a k�l�nb�z� �j jogszab�lyok hat�sak�nt kiv�ltott viselked�se, mint szociol�giai �s szoci�l-pszichol�giai t�nyek k�pezik az elemz�sek, vizsg�latok t�rgy�t. Ilyen, �s ehhez hasonl�, nagy komplexit�s� k�rd�sek vet�dnek, illetve „tev�dnek” fel, mint: 
 Vajon milyen id�tartam� elnyom�s (diktat�ra) sz�ks�ges a nemzeti �ntudat elhom�lyos�t�s�hoz, kiiktat�s�hoz?
 Mennyi �s milyen szenved�st visel el egy nemzet, miel�tt forradalmi szervezked�sbe, szabads�gharcba kezdene?
 Milyen m�rt�k�, h�ny nemzed�knyi tilt�s eredm�nyek�nt irthat� ki a lelkekb�l az istenhit maradv�nya is?
 Milyen szab�lyok bevezet�s�vel z�lleszthet� sz�t a csal�d?
 Mennyi k�nz�st b�r el a n�p bossz�v�gy kialakul�sa n�lk�l?
 Mennyi n�lk�l�z�st b�r el a n�p a demokr�cia �gisze alatt?
 Mennyi mesters�gesen t�masztott sz�ks�glet (fogyaszt�s) el�gs�ges a n�p igazs�g-v�gy�nak elaltat�s�hoz?
 Mik�nt tehet� �ltal�noss� „a kett�s m�rce”, int�zm�nyess� az �llami korrupci�? Stb., stb....
A fenti �s hasonl� m�s k�rd�sekre az�rt kell(ett) min�l el�bb, ak�rmilyen �ldozatok �r�n is megtal�lni s kik�s�rletezni a meg-felel� v�laszokat, megold�sokat, hogy az elt�r� t�rsadalmi folyamatok vil�g�llami sziszt�ma szerinti uniformiz�l�sa m�g a nemzet�llami keretek k�z�tt, b�k�s m�dszerekkel megval�s�that� legyen, teh�t elker�lj�k a n�pfelkel�seket, a zavarg�sokat, a forradalmakat �s a szabads�gharcokat.
A vil�g�llam csak a b�ke jegy�ben, a n�pek �s a nemzetek k�z�s, �nk�ntes akarat�b�l alakulhat meg, - er�szakkal soha.

Vegy�k �szre, hogy a liberalizmus a l�nyeg�t tekintve a vil�g egys�ges�l�s�nek szellemi „el�szele”, fellaz�t� ideol�gi�ja. Az egys�ges vil�g, az egys�ges vil�g�llam centraliz�lt ir�ny�t�sa nem t�r meg olyan alapvet� k�l�nb�z�s�geket, amelyek ma a nemzet�llamok polg�rainak gondolkod�sm�dj�t, viselked�s�t jellemzik, ez�rt az emberek mentalit�s�t is egys�ges�teni kell. A vil�gpolg�rnak intellektu�lisan �s �rzelmileg els�sorban a vil�g�llamhoz kell k�t�dnie, ez�rt azt�n minden kor�bbi k�t�d�se csak sz�ks�gtelen vesz�lyforr�s, amelyet el�bb-ut�bb c�lszer� felsz�molni. A „vil�gpolg�rs�g” az ember „feln�tt� v�l�s�nak”, szem�lyis�g�nek glob�lis szint� fel-magasztosul�sa; a vil�g�llam teljes jog� polg�ra csak az lehet, aki levetk�zi „infantilis” �s k�ros beidegz�d�seit. Az istenhit, a z�rt csal�di modell �s a „nacionalista” nemzeti �ntudat csupa olyan idej�tm�lt, paternalista hagyom�ny, amelyet nem vihet�nk magunkkal l�tez�s�nk �j szf�r�j�ba. A globaliz�lt vil�g�llamnak olyan talpraesett, kozmopolita vil�gpolg�rokra van sz�ks�ge, akik a vil�gnyelvet besz�lik, vil�gszinten gondolkodnak, a vil�g b�rmelyik angolsz�sz metropolisz�ban (New York, London, P�rizs, Budapest) otthon �rzik magukat, s �zleti kapcsolataikon, illetve bank-k�rty�ikon k�v�l nem k�t�dnek senkihez �s semmihez.
Globaliz�ci�, integr�ci�, liberalizmus, kozmopolitizmus, multi-nacionalizmus rokon�rtelm� szavak; mind azt jelentik: nincs Isten, csak sok p�nz, - otthonod az eg�sz Gl�busz, csal�dod az eg�sz emberis�g. Ne el�gedetlenkedj, hanem fogyassz!

Eml�tettem, hogy Magyarorsz�g m�r a XX. sz�zad eleje �ta glob�lis szoci�l-pszichol�giai k�s�rleti m�hely, ahol a vil�gelit boszork�nykonyh�j�nak l�zas kotyvaszt�sa folyik, az�rt, hogy kik�s�rletezz�k a nemzetek egys�ges�t�s�nek technol�gi�j�t.
T�l a trianoni �s a p�rizsi b�keszerz�d�seken, ahol a Nyugat, mint nemzetek feletti r�gt�n�t�l� b�r�s�g hirdetett ki a fej�nkre hal�los �t�letet, - Magyarorsz�gon nyilv�nval�an manipulat�v beavatkoz�sok is t�rt�ntek, legal�bbis az al�bbi esetekben: 
 1919-ben, amikor is 133 napig uralkodott a „dics�s�ges” Tan�csk�zt�rsas�g, - Kun B�la �s Szamuely Tibor.
 1947-ben, amikor is R�kosi, �s kommunista, moszkovita klikkje ker�lt uralomra, a „k�kc�dul�s” v�laszt�s r�v�n.   
 1956-ban, amikor is a Kommunista P�rt �n. n�pi sz�rnya n�pfelkel�st szervezett a liber�lis sz�rny ellen; melyb�l keser�des szabads�gharc lett, amit v�g�l is a szuezi csatorna helyett „t�ved�sb�l” Budapestre (a Dun�hoz) vez�nyelt mongolok vertek le, a Nyugat hallgat�lagos beleegyez�s�vel.
 1990-ben, amikor is „rendszerv�lt�s” t�rt�nt, amelynek r�v�n (�rtsd: privatiz�ci�) elt�nt a t�rsadalmi tulajdon, de megmaradt, s�t, a t�bbsz�r�s�re n�tt az �llamad�ss�g. Amikor is „b�tor �s ifj� rendszerv�ltoztat�k” r�zsadombi paktumot k�t�ttek, hogy ki�rus�ts�k az orsz�got.
A Grand Orient szellemis�ge legal�bb �t mozzanatban �rhet� „tetten”: (1) A magyar kult�ra elk�telezett k�pvisel�je. (2) F� c�lja a nemzeti f�ggetlens�g kiv�v�sa (ez�rt forradalmak, n�p-felkel�sek szervez�se) �s meg�rz�se. (3) „B�k�s” id�szakban a t�rsadalmi ellentmond�sok, a konfliktusok fel-�s megold�sa. (4) J�kapcsolat a kommunist�kkal, szinte kriptokommunizmus. (5) Soha meg nem alkuv� harc a fellaz�t� liberalizmus ellen.
Eml�tettem, hogy 1950. ut�n a vil�gt�rt�nelemben megsz�nik az Angol Nagyp�holy �s a Grand Orient m�r hagyom�nyosnak mondhat� ellent�te, egym�s elleni harca, - de azt is, hogy volt ut�bbinak m�g egy „utols� dob�sa”. Ez volt a mi 1956-unk!
 A n�pfelkel�st a P�rt p�rt�t� n�pi sz�rnya szervezte.
 A n�pi sz�rny (�r�k) volt a magyar kult�ra let�tem�nyese.
 A n�pi sz�rny eredetileg nem a szovjet elnyom�s ler�z�s�t; csak a kommunizmus megreform�l�s�t t�zte ki c�lul. Csak hosszabb v�v�d�sok �s v�get nem �r� b�k�t�si k�s�rletek ut�n „sodr�dtak bele” a forradalomba.
 A n�piek �s a n�pfelkel�s (a forradalom) soha nem ir�nyult a szocialista rendszer megd�nt�s�re, a kapitalizmus vissza-�ll�t�s�ra. A gy�zelem a munk�stan�csok gy�zelme volt.
 A harc p�rton bel�l mindv�gig a liber�lis sz�rny ellen folyt, akik el�rult�k Nagy Imr�t, s beh�vt�k a szovjet csapatokat.
Az 1956-os forradalom �s n�pfelkel�s tipikusan Grand Orient szervez�s; nagyon sokban hasonl�t a Francia Forradalom els�, progressz�v szakasz�nak saj�toss�gaihoz. Ami tipikusan magyar, az az, hogy a forradalom minden liber�lis �rm�ny �s usz�t�s ellen�re minim�lis v�r�ldozattal gy�z�tt. A magyars�g nem �llt bossz�t az elnyom�in, - helyette naiv, hisz�keny �s �rtatlan maradt. Nem lehet kiz�rni azt az eshet�s�get, hogy a szovjet megsz�ll�s elleni �ngyilkos szabads�gharcba v�g�l is a liber�lis sz�rny kergette bele a n�pieket - s vel�k a n�pet...
Uralmukat veszni l�tva d�nt�ttek �gy: vesszen ink�bb minden.
A rendszerv�lt�s (1990.) m�r eg�szen m�s m�faj volt.
Mint tudjuk, 1956. ut�n m�r nincsenek forradalmak, nincsenek szabads�gharcok. Nincs sz�ks�g r�juk, mert az emberis�g, a demokr�cia fejl�d�se eljutott a legmagasabb fokra, - amint azt Francis Fukuyama t�m�ren lesz�gezte: a t�rt�nelem v�get �rt. A rendszerv�lt�st rendszerv�lt�ink az Angol Nagyp�holy �s a francia Grand Orient glob�lis kiegyez�s�nek ir�nyelvei szerint hajtott�k v�gre, amelyek az al�bbiakban foglalhat�k �ssze:
 A rendszerv�lt�s nem forradalom, ink�bb b�k�s folyamat, amelyet a megsz�ntetve meg�rz�s elve vez�rel. 
 Mint kompr�dor burzso�zi�t, - m�k�d�t�ke-tulajdonhoz kell juttatni a volt kommunista n�menklat�r�t.
 A kommunista rendszer �ltal felvett doll�rhitelek jelz�log-fedezetek�nt privatiz�lni kell a t�rsadalmi tulajdont, vagyis �t kell adni azt a piacokkal egy�tt a multinacion�lis c�geknek.
 Ki kell k�pezni (pl. Oxfordban) egy er�teljes, fiatal, politikai elitet, amely majd bevezeti Magyarorsz�got a vil�g�llamba.
 A n�gy�venk�nti parlamenti v�laszt�sok alkalm�val felv�ltva gy�z az Angol Nagyp�holy, illetve a Grand Orient csapata.
Antall ut�n Horn j�tt, majd Orb�n ut�n - Medgyessy.
Az angol ut�n - a francia.
Mindketten kaptak kit�ntet�seket, - francia lovagkereszteket.
Medgyessy a megel�z� �vekben a francia Paribas tan�csad�-�s bank r�szv�nyt�rsas�g magyarorsz�gi rezidense volt.
Lovagkeresztj�t a Franciaorsz�g�rt tett szolg�latai�rt kapta.
A vesztes Orb�n pedig most n�pmozgalmat, polg�ri k�r�ket szervez, hogy mihamar�bb visszaszerezze elvesztett uralm�t.
Sem Charles Windsor, sem Tony Blair nem seg�tett rajta.
Mi, a n�p, most is csak statiszt�lunk a saj�t kiv�gz�s�nkh�z.

Az �letben tal�n a legd�bbenetesebb �lm�ny, amikor spont�n bar�ti �sszej�vetelen szembetal�lkozol addigi ellens�geddel, aki l�tsz�lag „b�kejobbj�t” ny�jtja. Ami �sszetartozik, s eddig �gy l�tszott, hogy tal�n �ssze is n�, az most k�l�nv�lik; �jb�l  saj�t �tj�t j�rja az oroszl�nh�ton parlamentbe jutott kiseg�r...
F�, hogy az ellent�t mindk�t oldal�n mindig mi �lljunk!
Tudni kell, hogy a t�rt�nelem m�r elj�rt a t�rt�nelmi p�holyok felett is. Az �j sikk - a liberalizmus. Hi�ba fogott �ssze a fent eml�tett angol �s francia agytr�szt; az Illumin�tus Rend az �r.
A R�mai Klub (nem Rottary Klub!) - akinek tagjai k�z� p�ld�ul G�ncz �rp�dot Kapolyi L�szl� aj�nlotta be - m�r �vtizedekkel ezel�tt „eld�nt�tte”: Magyarorsz�gon el�g 8 milli� magyar is...
Huszonkett� helyett csak h�sz k�pvisel�i helyet fogunk kapni bel�p�s�nk ut�n az Eur�pai Parlamentben.
Vajon ez m�r a k�v�natos l�tsz�mar�ny szerint �rtend�?!

V�c, 2002. j�lius 10.                  

                                                    Czike L�szl�