Czike L�szl�

                                     Szeg�ny gazdagok

Egyszer �sszevitatkoztam egy levelez�t�rsammal.
Azt �ll�totta, �s ehhez az �ll�spontj�hoz hevesen ragaszkodott, hogy vannak ‘j�’ gazdag emberek, akik biztos, hogy �dv�z�lnek, mert mindenkivel csak csupa j�t tesznek. Hozz�teszem, �n magam is ismerek ‘hasonl� gazdag embert’, aki sz�p, hum�nus c�lokat, r�szorul� szeg�nyeket, alap�tv�nyokat sok p�nzzel t�mogat...

�mde felmer�lnek ‘keresztk�rd�sek’... P�ld�ul: honnan, mib�l is sz�rmazik ez a bizonyos, t�rgyi gazdags�g? (Nem tal�lkoztam m�g olyan gazdag emberrel, aki ne k�vetelte volna meg szigor�an, t�lem is, elvitathatatlan nagyszer�s�g�nek azonnali �s marad�ktalan elismer�s�t, hisz ‘teljesen term�szetes’, hogy az �let�t � oldotta meg, ‘rendezte be’ az egyed�l �dv�z�t�, abszol�t sikeres m�don, mely sikereit nyilv�nval�an csakis kimagasl� tud�s�nak, strat�giai �rz�k�nek, egy�b m�s kiv�l� adotts�gainak k�sz�nheti. Van olyan gazdag bar�tom is, aki ‘p�ratlan szerencs�r�l is’ eml�t�st tesz meggazdagod�sa kapcs�n, de term�szetes, hogy ez a szerencse is csak k�l�nleges er�nyeinek egyike. Mindegyik�k egyform�n hittel vallja, hogy ‘meg�rdemelte’, rengeteget dolgozott �rte ‘profi m�don’; s m�sok is megpr�b�lhatt�k volna, de benn�k nem volt el�g tehets�g �s kitart�s, stb.) Mert m�gis: milli�rdok egyetlen ember - maximum 15 �v t�k�s viszonyok k�z�tti - munk�j�b�l eg�szen biztosan nem sz�rmazhattak. Akkor meg h�t mib�l?!

Mondj�k: kereskedelemb�l, r�szv�ny�rfolyam-nyeres�gb�l, termel�si profitb�l, t�zsde-spekul�ci�b�l, �zleti v�llalkoz�sb�l, �gyes tranzakci�kb�l, osztal�kb�l, jutal�kb�l, valutav�lt�sb�l, csencsel�sb�l - ‘mit tudom �n’: ugye h�nyf�le-fajta lehet a munka, a val�s teljes�tm�ny n�lk�li meggazdagod�s lehet�s�ge, �tja?!
De a leggyakrabban csak ennyit mondanak: t�ke-j�vedelemb�l...
Friedrich Engels mondta: „A kereskedelem int�zm�nyes�tett csal�s.”
Mert a profit (a t�kej�vedelem) minden esetben abb�l sz�rmazik, hogy valamit t�bb�rt adnak el, mint amennyi a val�di �rt�ke. �s ez m�g csak a legegyszer�bb, legklasszikusabb, viszonylag h�tk�znapi eset, illetve a kapitalizmus t�rv�nyes m�k�d�si m�dja. Mert a t�k�s j�vedelemszerz�s min�s�tettebb esetei sz�ntiszta haz�rdj�t�kok. A t�zsde p�ld�ul milli�rdosok „itt a piros, hol a piros?” j�t�ka...

Hallgatom d�lel�tt a k�zszolg�lati telev�zi�t. Valami mindentud� a sz�mvitelr�l tart tudom�nyos ig�ny� el�ad�st, fiatal, leend� v�llalkoz�knak. Felteszi a k�lt�i k�rd�st: kit is tekinthet�nk v�llalkoz�nak; �s mindj�rt fel is sorolja hozz� azokat a ‘k�telez� krit�riumokat’, amelyek egy�ttes megl�te, teljes�t�se defini�lja csak ‘a v�llalkoz�t’. Van k�z�tt�k egy ‘kakukktoj�s’, illetve furcsa, kiz�r�lagos meg-fogalmaz�s: „V�llalkoz�, aki nyeres�gv�gyb�l, profit-�s vagyonszerz�s c�lj�b�l folytat �zleti tev�kenys�get.” �s mi a helyzet azzal a szerencs�tlennel (k�nyszer-v�llalkoz�val), aki egy�ltal�n nem akar �zletelni, nem akar profitra �s vagyonra szert tenni, hanem eg�sz egyszer�en csak meg szeretne �lni (!) a saj�t k�t keze (esze) munk�j�b�l, mint a maga ura?! Aki csakis az�rt, csakis arra v�llalkozik, hogy munk�j�nak a gy�m�lcs�b�l egyszer�en �s szer�nyen, �mde tisztess�gesen csal�dj�val egy�tt, meg�ljen? L�m, - az ilyen v�llalkoz�(k) l�tez�s�t a tud�s m�r per definitionem, teh�t eleve kiz�rja. Furcsa vil�gban �l�nk; mintha �nk�ntesen, vagy k�nyszer hat�s�ra, de k�t kasztra oszlana a vil�g n�pess�ge: profittermel� kamatrabszolg�kra �s profitelsaj�t�t� t�k�sekre - szeg�nyekre �s gazdagokra...

S val�ban: a hivatalos ENSZ-statisztik�k szerint ma a F�ld n�pess�g�nek 20 %-a saj�t�tja el �s ki az el��ll�tott javak, term�kek, szolg�ltat�sok (s a vagyon) 86 %-�t, - m�g a n�gy�t�dnyi, meghat�roz� t�bbs�get kitev� 80 %-nak csak a javak 14 %-a jut. J�-e, hum�nus-e, gazdas�gos-e, el�remutat�-e, igazs�gos-e mindez �gy?     J�zus mondta: „Akinek ugyanis van, annak m�g adnak, hogy b�velkedj�k; - de akinek nincs, att�l m�g azt is elveszik, amije van.” A gazdags�g vonzza a p�nzt.

Visszat�rve most a j� gazdag emberekre, akik szeg�nyeknek, alap�tv�nyoknak ny�jtanak t�mogat�st; - vajon nemcsak csal�ka ill�zi�, �ncsal�s, �n�m�t�s-e ‘j� gazdagokr�l’ besz�lni, azokr�l, akik a karitat�v adom�nyaik�rt egyr�szt speci�lis elismer�st, tekint�lytiszteletet v�rnak el a t�mogatottjaikt�l, �s az eg�sz emberi k�z�ss�gt�l, t�rsadalomt�l (t�mogatni, adakozni st�tusz-szimb�lum!); m�sr�szt  �ltal�ban ragaszkodnak ahhoz, hogy az adom�nyaikat ‘szem�lyes k�v�nalmaik’ szerint haszn�lj�k fel. (Ez tipikusan olyan, mint a mec�n�sok �ltali szponzor�l�s: csak az kaphat t�mogat�st, aki valami olyat ‘�ll�t el�’, ami megnyeri az adakoz� tetsz�s�t. Saj�tos kontraszelekci� ez...!)

Most n�zz�nk, olvassunk egy m�sik id�zetet az �jsz�vets�gi evang�liumb�l!
A szeg�ny asszony k�t fill�rje. Le�lt a templompersellyel szemben, �s figyelte, hogyan dob a n�p p�nzt a perselybe. Sok gazdag ember sokat dobott be. J�tt egy szeg�ny �zvegyasszony is �s k�t fill�rt dobott be, ami �pp egy krajc�rt �r. Akkor J�zus odah�vta tan�tv�nyait, �s �gy sz�lt: „Bizony mondom nektek: ez a szeg�ny �zvegy t�bbet dobott a perselybe, mint a t�bbiek. Azok ugyanis mindny�jan a f�l�sleg�kb�l adtak, - � azonban azt a keveset is odaadta, amire sz�ks�ge volt: az eg�sz meg�lhet�s�t.” 

Mert ez a l�nyeg: m�g a legjobb gazdag sem adakozik �gy �s olyan m�rt�kben, hogy emiatt a ‘f�ny�z�si kell�kei’, vagy ‘kedvenc id�t�lt�sei, j�t�kai’ legkisebb h�nyad�r�l le kellene mondania. A gazdag ember l�nyege, hogy nem ismeri az �nkorl�toz�st. Luxus-ig�nyei kiel�g�t�s�t mindennapos sz�ks�gletnek tekinti �s cseppet sem �rdekli, hogy a F�ld�n mellette milli�rdok �heznek, munka n�lk�l, �nhib�jukon k�v�l. A gazdag megnyugtatja a lelkiismeret�t: a szeg�ny az�rt az, mert lusta, treh�ny, buta, megb�zhatatlan, szakk�pzetlen, magatehetetlen, nincs �nbecs�l�se, ig�nytelen �s persze - szerencs�tlen is. Mert a szerencse is csak a magabiztosakhoz, az er�sekhez szeg�dik, akik minden percben siker-orient�ltak, mindig tudj�k, mit kell tenni, �s hidegv�rrel cselekszenek is. A csep�r�g�knak nincs hely�k - a gazdag szerint - ezen a F�ld�n, az �lhetetlenek haljanak �hen...  
A gazdagokkal - �gy �ltal�ban - teh�t az a baj, hogy l�tv�nyosan �s t�nylegesen gazdagok, mely (a t�bbiekt�l megk�l�nb�ztet�) gazdags�gukat gyakorlatilag a f�sv�ny, smucig, a fill�reket is fogukhoz ver� �letm�djuknak, a profithajh�sz �s �lvezethajh�sz szenved�ly�knek k�sz�nhetik. �ppen azon tulajdons�gaiknak, amelyek g�tl�stalan �rv�nyes�t�se, �nkontroll n�lk�li ki�l�se homlokegyenest szemben �ll, ellenkezik Isten, Krisztus parancsolataival. A gazdag embereknek - csak egy r�sz�knek! - persze ‘vannak rossz �rz�seik is’ a saj�t gazdags�gukkal kapcsolatosan, amit nevezhet�nk frusztr�ci�nak vagy lelkiismeretfurdal�snak is, a l�nyeg az: nem biztosak benne, hogy meg�rdemlik a gazdags�got, hisz valahol a lelk�k m�ly�n ‘tudj�k’, nem dolgoztak meg �rte...

Gondoljuk csak meg! Az egyik ember napi 16 �r�t g�rc�l, l�t�st�l-vakul�sig, de m�g a legelemibb fizet�si k�telezetts�geit (pl. k�z�zemi sz�ml�k, banktartoz�s, kamatok, hitelt�rleszt�s) sem k�pes kiegyenl�teni, nemhogy ‘�tr�l hatra’ jutna... A m�sik, a milli�rdos gy�ros, aki valamilyen elvt�rsi privatiz�ci�s banktr�kkel egy eg�sz v�llalatot kaparintott meg a k�z�s nemzeti tulajdonb�l, egyetlen saj�t fill�rje kock�ztat�sa (vagy pl�ne befektet�se) n�lk�l: havi 7-8 milli� forintot is keres, ak�r egy bankvez�r, aki ugyancsak nem t�ri �ssze mag�t a munka frontj�n �s szint�n a vil�gon semmit nem kock�ztat. (Aprop�: ki ne ‘szeretne’ v�letlen�l, �nhib�j�n k�v�l Tocsik M�rta, M�t� L�szl�, Princz G�bor, Kulcs�r Attila vagy Gyurcs�ny Ferenc lenni? Azz� v�lni a megfelel� helyen �s pillanatban?) Ezek a gazdagok teh�t ‘rosszul �rzik magukat a saj�t gazdag b�r�kben’, - f�nek a saj�t lev�kben, vagy a zs�rjukban, �s igyekeznek k�pzelt vagy val�s b�neiket naponta ‘j�v� tenni’. Ezt a p�tcselekv�si k�nyszert nevezz�k ‘karitat�v tev�kenys�gnek’, vagy szponzor�l�snak. Mindezeknek az a l�nyege, hogy ez a ‘j� �rz�s�’ gazdag, tehet�s ember ‘lelkiismereti k�teless�g�nek’ tekinti szeg�ny m�v�szek, tud�sok, feltal�l�k, �r�k, zen�szek �s gondolkod�k anyagi t�mogat�s�t, akkor �s olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, ami egyr�szt a sz�m�ra semmilyen politikai kock�zattal nem j�r, m�sr�szt felt�n� el�nyt, erk�lcsi elismer�st, t�rsadalmi tekint�lyt is szerez, jelent; - az�ltal, hogy a ‘j� h�rn�v’, a szem�lyes image szerves r�sze, ha a gazdag emberr�l ‘elterjed’, hogy szeretettel seg�t a r�szorul�kon, t�mogatja a tud�st �s a m�v�szetet, vagy �ppen ‘az igazs�g el�vigy�zatlan bajnokait’. Teh�t a gazdag ember (1) nem �nzetlens�gb�l, (2) nem �szrev�tlen�l, (3) felesleg�b�l adakozik; vagyis l�tsz�lagos �nzetlens�ge �zletemberi mivolt�nak j�l fel�p�tett alkot�eleme. A karitat�v adom�nyokb�l �gy lesznek �nz�, kontraszelekci�s c�l� p�nzforr�sok. Amik nem enyh�tik, de tov�bb m�ly�tik a vagyoni szakad�kot...  
J�zus mondta: „�gyeljetek, hogy ne az emberek szemel�tt�ra, s az � kedv�k�rt legyetek j�k, k�l�nben nem lesz jutalmatok mennyei Aty�tokn�l ... Te �gy adj alamizsn�t, ne tudja a bal kezed, mit cselekszik a jobb, hogy alamizsn�d rejtve maradjon. Aty�d, ki a rejtekben is l�t, megfizet neked.”

J�zus mondja: „Ne gy�jtsetek kincset a F�ld�n, ahol moly �s rozsda em�szt, ahol tolvajok bet�rnek �s lopnak. Gy�jtsetek kincset a Mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem em�szt, tolvajok nem t�rnek be �s nem lopnak.” 

„Gy�jtsetek mennyei kincset!
Ne f�lj, te kisded ny�j! �gy tetszett Aty�toknak, hogy nektek adja az orsz�got. Adj�tok el, amitek van, �s ossz�tok ki alamizsnak�nt. K�sz�tsetek magatoknak ki nem mer�l� ersz�nyeket, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol tolvaj nem f�r hozz� �s moly meg nem r�gja. Ahol a kincsed, ott a sz�ved is.”
„Ti keress�tek els�sorban Isten orsz�g�t s annak igazs�g�t ... Ne agg�djatok a holnap miatt, a holnapi nap majd gondoskodik mag�r�l. El�g m�nak a maga baja.”

A gazdag ember ezt fel nem foghatja, m�gis igaz: „Boldogok a szeg�nyek, mert �v�k a Mennyek orsz�ga.” Az �szint�n h�v�, b�lcs ember nem is a F�ld�n gy�jti ‘kincseit’, hanem az �r�kk�val�s�gnak. Nem gy�jt p�ld�ul f�ldi vagyont, hiszen j�l tudja: a vagyon �n�ll� �letet �l, a vagyon gondoz�sa eg�sz embert k�v�n, s aki evil�gi h�vs�goknak szenteli r�vidke �let�t, annak nem jut ideje a l�lekkel t�r�dni. Egy�bk�nt is: a t�rgyak (ingatlanok, h�zak, g�pek, stb.) �nfeledt ‘gondoz�sa’ �pp hogy egyfajta ‘frusztr�ci�s p�tcselekv�s’, amit gazdag ember pont az�rt �z, mert az emberi (isteni) lelkekhez nincs affinit�sa. A h�v� hirtelen megk�nnyebb�l�st �rez, ha ‘vagyon�t’ elvesz�ti, k�l�n�sen, ha sz�toszthatja jobban r�szorul�k k�zt. Nem agg�dik, mib�l fog meg�lni holnap, mert egyr�szt nem kerget �lvezeteket �s nem rabja semmilyen fogyaszt�si m�ni�nak, m�sr�szt sokkal t�bbre tartja a lelki gazdags�got, melynek �lm�nyei b�s�gesen ‘p�tolj�k’ az anyagi �r�m�k hi�nyait. Aki igaz�n istenh�v�, nem gy�jt be, nem sp�jzol mag�nak ‘h�bor�s tartal�kokat’, mert tudja, hogy valamennyi�nket Isten gondvisel� kegyelme �ltet. „Senkinek nincs meg�g�rve a holnap.” - �gy sem a szeg�ny, sem a gazdag embernek nincs. A holnap majd gondoskodik mag�r�l - magyar�n: Isten a j�kr�l! -; a kev�lyt pedig esetleg m�s oldalr�l �ri a baj, mik�zben rakt�rai csordultig teltek. A h�v� nem keresi az �let p�-viz�t, nem keresi az �let-elix�rt, nem keresi az �sszek�ttet�st a wellness �s a reiki (vagy a pr�na) d�moni hatalmaival, hogy meghosszabb�tsa a vacak kis �let�t, mert tudja, hogy csak kicsinyhit�ek b�znak a S�t�n praktik�iban. Egyetlen perccel sem k�v�n tov�bb �lni, mint amilyen �lethosszat az �r kim�r a sz�m�ra, mert hiszi, hogy az igazi �let a Mennyorsz�gban v�r r�, s nem a F�ld�n.  
 
„A sz�k kapun l�pjetek be! T�gas a kapu �s sz�les az �t, mely a pusztul�sba visz, - bizony sokan mennek be rajta. De milyen keskeny az �t, mely az �letre visz, - bizony kevesen tal�lj�k meg azt.” (Sokan vannak a megh�vottak, kevesen a v�lasztottak.) Egyesek cs�ny�n f�lremagyar�zz�k Krisztus misztikus szavait, �s az essz�nus (korabeli titkos t�rsas�g) beavat�s gondolat�t v�lik kiolvasni bel�le, amelyen �ll�t�lag J�zus is �tesett. Pedig eg�szen m�sr�l van sz�: �pp arr�l, amir�l
most besz�l�nk. A sz�les aut�p�lya, a mad�rsz�rny� piros Ferrari, a gazdags�g, s az �lvezetek nonstop hajszol�sa a pokolba, az �r�k k�rhozatra; a keskeny kicsi �sv�ny, a b�jt, az �nmegtart�ztat�s, a szeg�nys�g a mennyorsz�gba visz. Aki a f�ldi �let�ben kicsi, az a Mennyben nagy lesz; - aki pedig evil�gi nagys�gra t�r, az a Mennyben lesz kicsi. J�zus szavai megj�vend�lik, hogy a t�lvil�gon minden megfordul majd: a pokol keskeny �sv�nyeit t�lzs�folts�g fenyegeti, mik�zben a mennyorsz�g sz�les makad�m�tjain viszonylag csek�ly forgalomra sz�m�thatunk.

Egy fiatalember �nvizsg�lat�ban is b�ntelennek tal�lta mag�t, �s megk�rdezte az Urat, mit�v� legyen. „Ha t�k�letes akarsz lenni, menj, add el, amid van, �s az �r�t oszd sz�t a szeg�nyek k�zt, �gy kincsed lesz a mennyben. Azt�n j�jj, k�vess engem!” - mondta J�zus. A f�rfi csal�dottan t�vozott, hiszen meg szerette volna �rizni jelent�s f�ldi vagyon�t is (amit nem tekintett b�nnek!), - persze amellett, hogy �dv�z�lni is akart. J�zus err�l �gy sz�lt: „Senki k�t �rnak nem szolg�lhat: vagy gy�l�li az egyiket �s szereti a m�sikat; - vagy egyikhez ragaszkodik �s a m�sikat megveti. Nem szolg�lhattok (egyszerre) Istennek �s a mammonnak.”

�s v�g�l J�zus kimondja a legs�lyosabb szentenci�t a gazdags�gr�l: „K�nnyebb a tev�nek �tmenni a t� fok�n, mint a gazdagnak Isten orsz�g�ba jutni.” Erre a  tan�tv�nyok megk�rdezt�k: ”H�t akkor ki �dv�z�lhet?!” - J�zus ezt v�laszolta: „Embernek ez lehetetlen, de Istennek minden lehets�ges.” Vagyis nem maga a gazdags�g a k�rhozat forr�sa, hanem az emberi term�szet, amely az anyagi javak b�dulat�ban megfeledkezik Istenr�l, s a Mennyek orsz�g�r�l. A gazdag emberek az�rt �s akkor k�rhoznak el, mert (�s amennyiben) nem k�pesek al�rendelni f�ldi sz�ks�gleteiket, ‘f�ldi nagys�gukat’ az �dv�z�l�s alapk�vetelm�nyeinek. Az�rt k�rhoznak el, mert fel�ldozz�k a perc �r�m��rt az �r�kk�val�s�got.
M�rpedig nem j� ember az, aki kev�lys�g�ben Isten f�l� helyezi �nmag�t...

                                                        ******

J�zus tettlegesen is kimutatta ellen�rz�s�t a gazdags�g korabeli megtestes�t�ivel, a kuf�rokkal (ma a t�zsdec�p�kkal tenn� ugyanezt) szemben. Bement (az Isten) templom�ba �s ki�zte mindazokat, akik a templomban adtak-vettek, a p�nzv�lt�k asztalait �s a galamb�rusok padjait pedig felforgatta. „�rva van - ki�ltotta -, az �n h�zam az im�ds�g h�za, ti pedig rabl�barlangg� tett�tek!”

                                                       ******

A mindenkori r�mai p�p�k nagyj�b�l ugyanilyen lelkis�ggel �s alapmotiv�ci�val k�zel�tettek a gazdags�g meg�t�l�s�hez, b�r k�ts�gtelen�l ‘�vatosabban’. Ink�bb a probl�ma szoci�lis vonatkoz�sait igyekeztek megragadni, m�rmint hogy a javak elsaj�t�t�s�nak, fogyaszt�s�nak kiegyenl�t�d�s�re kellene t�rekedni. A szoci�lis enciklik�k - Rerum Novarum (XIII. Le�; 1891.), Centesimus Annus (1991.) �s Sollicitudo Rei Socialis (1998.) - �gy el�t�lik a kapitalizmust �s a szocializmust is.  

„Az ember a rajta k�v�l �ll� dolgokat nem �gy birtokolja mint saj�tj�t, hanem mint k�z�set, mivel J�zus Krisztus t�rv�nye �s �t�lete f�l�tte �ll az emberek t�rv�nyeinek �s �t�leteinek. (...) A II. Vatik�ni Zsinat tan�t�sa szerint: Az ember, amikor ezeket a javakat haszn�lja, sohasem tekintheti azokat a dolgokat, amelyeket t�rv�nyesen birtokol, kiz�r�lag a saj�tj�nak, hanem k�teles �gy tekinteni, mint amelyek k�z�sek; k�z�sek abban az �rtelemben, hogy nemcsak neki mag�nak, hanem m�soknak is haszn�ra lehessenek.” (C. A., 46-47. old.) „A felek egyenl�s�g�n alapul� kereskedelem logik�j�t �s a hozz� kapcsol�d� jogszer�s�g form�it megel�zi az a valami, ami az embernek az�rt j�r, mert ember, azaz p�ratlan m�lt�s�ga miatt. (...) A Rerum novarum �ltal kifejtett alapelvek (...) az el�rend� c�lt is jelentik; ezek arra ir�nyulnak, hogy meg-g�tolj�k, hogy mag�t az embert �s munk�j�t puszt�n �ruk�nt kezelj�k: meg-felel� b�rt kapjon a csal�dja fenntart�s�ra, szoci�lis biztos�t�kot �regkora �s munkan�lk�lis�ge eset�re s a munkafelt�teleket megfelel�en szab�lyozz�k. (...) Teljes joggal besz�lhet�nk a gazdas�gi rendszer ellen v�vott harcr�l; - olyan m�dszert �rtve alatta, amely abszol�t els�bbs�get biztos�t a t�k�nek, a termel�-eszk�z�k �s a f�ld birtokl�s�nak az emberi munka szabad szem�lyes jelleg�vel szemben. Amikor e rendszer ellen k�zd�nk, nem tekinthetj�k a szocialista rendszert alternat�v modellnek, amely val�j�ban �llamkapitalizmust jelent, hanem a szabad munka, a v�llalkoz�s �s az egy�ttm�k�d�s t�rsadalma jelent alternat�v�t.” (C. A., 53.o.)

Olyan t�rsadalom k�pe ez a harmadik �t, amelyet tal�n az Aranykor testes�thet meg, J�zus m�sodik elj�vetele, az utols� �t�let ut�n. Amikor m�r nem lesznek a sz� mai v�gletesen sz�ls�s�ges �rtelm�ben vett szeg�nyek �s gazdagok, s amikor m�r nem lesz sem kapitalizmus, sem kommunizmus, sem globaliz�ci�, csak b�ke �s szorgalmas, �rtelmes, isteni erk�lcsre alapozott �p�t� munka, mert akkor m�r a F�ld�n is J�zus Krisztus lesz a kir�ly, aki egyenl�en osztja el a F�ld javait...

V�c, 2004. november 5.

                                                                     Czike L�szl�