Czike László

             Az összeesküvés elmélete és gyakorlata

Manapság egyre gyakrabban halljuk valamely ‘elfajuló politikai vitában’, hogy az
egyik partner - miközben mutatóujját tiltó mozdulattal emeli fel - ekként fenyegeti meg a másikat: „No-no, ez már ‘összeesküvés-elmélet’!” Mintha ez valami össze-tett szitokszó lenne vagy pláne bűnös fogalom, sőt gondolat, mit íratlan szabályok - társadalmi konvenciók, gentlemen-agreement - tiltanak; a vitázó felindulásában, óvatlanságból olyan szellemileg ‘elzárt’, tiltott területre tévedt, amely nyomban elhagyandó: ezért a szelíd figyelmeztetés...

Tabu szavak és gondolatok
Hát nem roppant különös, hogy miközben az egész nagyvilágon egyre szélesedik a formális demokrácia (egyesek már tényleg azt csinálnak velünk, amit akarnak!),  addig mintha ezzel egyenes arányban, szépen szaporodnának azok a kifejezések, amelyeket ‘komoly úriember’ nem ejt ki a száján, ha jót akar...?! Mert ha mégis makacsul ragaszkodik a logikus és konzekvens gondolkodás szabadságához, és a dolgokat nevén nevezi: könnyen obligóba kerülhet - kiközösítik, bolondnak nézik, a társadalom perifériájára száműzik, kitaszítják, nem kap munkalehetőséget, vagy le is tartóztatják; esetleg börtönbe vagy bolondokházába is csukják... Rendkívül hatékony tud lenni a ‘bűnüldözés’, hogyha szavakat és gondolatokat likvidálhat!

Jegyezzük meg jól: a szavak és a gondolatok a legveszélyesebb fegyverek, ezért hivatalból üldözendő minden olyan kimondott vagy pláne le is írt önkifejezés, amely az úgynevezett ‘tabu-témákkal’ kapcsolatos. Minden felnőtt személyiség külön figyelmeztetés nélkül köteles állandóan önvizsgálatot tartani, korszerűsíteni ‘tabu-szótárát’ és betartani az íratlan verbális tiltásokat, hiszen a felelősségteljes közösségi beilleszkedés elsőszámú mércéje, mennyire is fejlett az öncenzúrázási készségünk. Az egykori diktatúra cenzúrája éppen azért ‘szűnhetett meg’, mert a szervezett, hivatalos formát kissé szűkítve, helyette az öncenzúra kötelezettségét ültették belénk, ami a gondolatrendőrség és a gyűlöletbeszéd-törvény előképe is.

Igazság helyett jog
Azelőtt kifejezetten úgy tűnt, hogy az országot építjük magunknak; manapság úgy tűnik, hogy helyette a nemzetközi tőkét építjük egy egyre szegényedő országban, ami egyrészt önsanyargató pótcselekvés, másrészt pedig egyértelműen tévút. Ha a tőke minden rajtunk termelt/termett hasznát kiviszi az országból, akkor az állam a minimálbéren tengődőkből és a kényszervállalkozókból akar majd megélni, ami egyenes út az önfelszámoláshoz. Nemrég olvastam egy sajtószemlében, hogy egy gyakorló bíró kijelentette: az igazság őt nem is érdekli, csak a jog. Ez nagyjából olyan, mintha egy orvos - szemben hippokratészi esküjével - kijelentené, hogy őt a beteg gyógyulása nem érdekli, csak a műtét... De a szabadsággal is problémák vannak; - szoros összefüggésben az ún. ‘sajtószabadsággal’, ami ma még inkább kvázi ‘48-as vágyálomnak tekinthető, mint 150 évvel ezelőtt... (1) A tájékoztatás az intézményesített hazudozás mélypontjára süllyedt. (2) A lényeges kérdéseket már érinteni sem szabad, társadalmi szinten kötelezővé vált a mellébeszélés. (3) Az igazmondókat, a másként gondolkodókat mindenünnen kiközösítik. (4) Nincs igazság; minden igazság rész-igazság, vagy relatív - állítják. „Csak érdek létezik, ez tiszta beszéd; aki mást állít, az hazudik” (Gyurcsány). (5) A sajtó és a média az uralkodó (multinacionális és hazai) lobby-érdekek érvényesítésére államilag intézményesített dezinformációs központ. (6) Közügyek címén a demokrácia főbb fórumain csak gusztustalan személyeskedések (aki kapja, marja; vádaskodás, kéz kezet mos, stb.) folynak, az igazi problémákat közösen rendre elhallgatják. (7) Az oknyomozás, az igazság kiderítését célzó (sajtó)kötelezettség immár megszűnt; a megfélemlített illetékesek (pl.: „K & H”-botrány, stb.) már  semmilyen disznóság feltárására nem is törekszenek. (8) A sajtótörvény alapvető kitétele: „A hír szent, a vélemény szabad” - frázissá üresedett, a tájékoztatási monopólium által kreált ‘hírek’ ellenőrizhetetlenek, a sajtó apologetikus véleményeket közöl, mert le van fizetve. Az igazság még könyv formájában sem jelenhet meg. Ezen állapotokon az sem változtat, ha a sajtószabadság sérelmét ‘szalonképesen’ szponzorálásnak hívják. (9) A korrupció összességében a társadalom ‘hivatalos működési elvévé’ vált.

Az igazság, a jog - „amikor a jog asztalánál mind egyaránt foglal helyet” -, a sajtószabadság helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint hogy: Sándor György a Magyar Nemzet szeptember 11-i számának hétvégi mellékletében idézi Czike Lászlót, aki a Nemzetőr szeptember 1-i számában idézte Petőfi Sándort a világ-szabadságról. Az eltüntetett világszabadságról, amelyről már beszélni vagy írni legyintve sem érdemes. Mert ‘a projekt goodwillje’ gyakorlatilag nulla...

Vérszerződés és eskü
Amikor például valamilyen világi vagy vallási tanúságtételre kerül sor; eskünket veszi az erre hivatott, felkent vagy feljogosított grémium. „Esküszöm, hogy csak az igazat; a teljes és tiszta igazat fogom vallani.” - mondjuk például tanúként a bíróság előtt. „Holtomiglan - holtodiglan; jóban - rosszban kitartok melletted!” - esküszünk az oltár előtt, házasságkötéskor. Az orvos hippokratészi esküt tesz; - arra esküszik, hogy minden körülmények között az életet igyekszik megőrizni, és terápiájával a gondjaira bízott beteg egészségét igyekszik visszaadni. A bírák arra esküsznek (?), hogy kiderítik az igazságot, az esküdtek ugyanerre; - az ügyvédek pedig ügyfelük érdekeinek maradéktalan képviseletére, a jog korlátain belül. De a honvédek is esküt tesznek, mégpedig Magyarország területi integritásának, illetve szuverenitásának megőrzésére, megvédésére. Az országgyűlési képviselők, vala-mint a Kormány tagjai is megesküsznek, hogy minden körülmények között csakis Magyarország érdekeit képviselik, hűen az Alkotmányhoz, s emellett megőrzik az állam titkait. A lényeg, hogy aki az életét teszi fel valamilyen holtig tartó ügyre - vagyis küldetést, hivatást (felelősséget!) vállal más emberekért, egy jól körül-határolható, exkluzív csoport tagjaiért, az esküvel kötelezi magát, hogy jövőbeli cselekedetei nem fognak eltérni az eskü szövegében előírt magatartási normáktól.

Talán furcsa lesz, hogy egymás után megemlítek még két esküvéssel kapcsolatos vonatkozást, vagy inkább példát... Esküszöm, csak azért teszem, hogy láttassam: vannak, előfordulhatnak olyan esetek, precedensek, amikor a különböző eskük  ellentétbe, ellentmondásba keveredhetnek egymással; nem kevés ‘bonyodalmat’ idézve elő - egyrészt az eskütevő lelkében, másrészt az esküt vevő szervezetben, annak ‘szabályszerű’ életében, a társadalomban. Esküt tesznek a legkülönbözőbb titkos társaságok tagjai is: a szervezet érdekeinek messzemenő képviseletére, az erre irányuló (célirányos) magatartásra és tettekre, a társaság működését jellemző titkok megőrzésére, akár életük elveszítése árán is. De mit is mond Petőfi Sándor, a szabadságról írott legszebb költeményében? „A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, - hogy rabok tovább nem leszünk!” (Az egyszerűség és stílszerűség céljából most én idézem a korábban engem idéző Sándor Györgyöt, aki éppen ezt a sort idézte Petőfi Sándortól.) Vajon mi az erősebb kötelék: a szervezeti titok-tartás, a nemzeti létérdek vagy a szent világszabadság? Ezek ellentétes érdekek. 

A honfoglalást megelőzően hét vezérünk (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tass, Huba és Töhötöm) esküvéssel megerősített vérszerződést kötött a törzsek egyesítéséért a felderített jövendő haza megszerzésére; szent esküjüket soha nem szegték meg, a magyar honfoglalást végre is hajtották. Aztán a legújabb kori ‘esküvők’ meg „a tőke szabad mozgásának biztosítása” jegyében bagóért eladták a szent földet, hol sírjaink domborulnak; mert a globális eskü magasabb érdeknek bizonyult. Vajon mi erősebb kötelék: hogy a világ proletárjai helyett a világ tőkései egyesüljenek  közös páholyban, - mi meg egy közös karámban? Mi erősebb eskü: a „rabok tovább nem leszünk”, a nemzet létérdeke vagy „a tőke szabad mozgása”, ami szöges ellentmondásban van a világszabadsággal?!

Paktumok és bűnszövetség
Ki ne emlékezne - ha máshonnan nem, hát középiskolai tanulmányaiból - a római triumvirátusokra (kettő volt), amelyeket (Sándor András meghatározásával élve) jellemzően két hadvezér és egy pénzember (a korabeli bankár, a szponzor!) kötött a hatalom megszerzése és megosztott gyakorlása érdekében? A hadvezérek aztán néhány nyertes csata megvívásával a hátuk mögött - ‘ejtették’ a pénzembert, hogy a teljhatalom birtoklásának egyszemélyi jogát végül is egymás között döntsék el...

Még az 1980-as évek derekán Reagan és Gorbacsov Máltán megegyeztek a világ újrafelosztásáról, ami (Sándor András megfogalmazása) arról szólt, hogy a keleti blokk hogy’ megy majd át - békés körülmények közt - Gorbacsov tulajdonából a Reaganébe. Ne higgyük, hogy a nemzeti és szupranacionális titkosszolgálatok között nem létezik tökéletes együttműködés már legalább 30 éve; másrészt hogy nem jellemzi a kollaborációjukat maximális összehangoltság, tervszerűség! Amint a nagyfőnökök megállapodtak: hírszerzők (titkos ügynökök) és hírvivők (szabad-kőművesek) nyomban nekiláttak a lebontott terv realizálásához az egyes nemzet-államokban. Magyarországon a Rózsadombi Paktum elhíresült, bár ‘senki által nem látott’ dokumentumában rögzítették ‘a megvilágosultak’, hogy a rendszer-váltás fedőnevű szemfényvesztést mily’ forgatókönyv alapján fogják végrehajtani. Ismeretes két mű is, amelyben a paktum szövege megismerhető: Hernádi Tibor - 1956. igaz története és a ‘Leleplező’ könyvújság egyik korábbi száma. A szöveg pontokba foglalja, mit és hogyan kell megvalósítani. A huszonvalahány kondíció egy-két ‘félig-kivétellel’, rendre teljesült. Vagyis: ha a paktum nem létezett volna, utólag ki kéne találni...

Az eskütől az összeesküvésig
Aki azt gondolja, hogy az eskütől még olyan távol áll az összeesküvés fogalma és gyakorlata, mint Makó Jeruzsálemtől, az bizony vaskosan téved! Eskü, esküvés és összeesküvés ikertestvérek; gyakoribbak a való életben, mint gondolnánk. Az lehet talán a kételkedésünk magyarázata, hogy ugyan egész nap az összeesküvés szinonimáit halljuk és ismételgetjük, mégsem gondolunk olyasmire, amit tabunak bélyegzett a nemzetközi gondolatrendőrség. Mik is ezek a rokon-értelmű szavak?

A következők: például a kartell. Két vagy több autópálya-építő cég konzorciumot alkot s a kormány által kiírt tenderen 18 milliárd forinttal felveri a költségvetésből fizetendő autópályák felépítési árát. Azután a felvert árkülönbözeten, mint üzleti hasznon: a kormány és az ellenzék üzleti körei 70:30 arányban osztoznak (?); - idézem Dávid Ibolyát, aki a különböző páholy-trükkök írójának kiváló idézője. Mondja valaki, hogy hatalom és pénz nem konvertálhatók egymásra azonnal, a legkisebb fennakadás nélkül! De az sem lesz semmi, mikor majd Horn és Kósáné lobbiznak Magyarország érdekében az EU parlamentjében! Mert mind a kettő szinonima: a lobby és az EU is, csak épp különböző szinteken... Vagy: amikor az eleinte pártelnökségre pályázó 14-es fogat tagjai egymás szekere helyett elkezdik az ország szekeresét is tollerni; különösen a fennmaradó ‘csonka triumvirátus’, melynek a két tagja tandemre, páros űrrepülésre kötött vérszerződést. Hogy azt, amit korábban Horn még egyedül, - most ketten, két seggel lovagolják meg... Egyformán szinonimák a tandem, a triumvirátus, a páros űrrepülés szavak is... Ja, és hát persze még: a komprádor burzsoázia, a korporáció, a kollaboráció, a korrupció, meg a gentlemen agreement is. Ezek a rendszerváltás vezényszavai.     Mert a hamis rendszerváltás történelmi sorsfordulója óta a vagyon, mint kulcsszó mentén három kasztra szakadt az ország: a vagyonosokra (akiknek ‘vagyon’), a vagyontalanokra  (akiknek volt) és a vagyonőrökre (akiknek sohasem lesz)...

A történelem = összeesküvések története
Nyilván mindenkinek feltűnt, hogy a hivatalos történelem-oktatás ‘szerint’ nincs semmilyen ‘általános rendezőelv’: a történelem egyetlen nagy káosz. A káoszból - mint jéghegyek csúcsai a befagyott óceánból - extrém időpontok, a merényletek, puccsok, háborúk és békekötések évszámai ‘emelkednek’ ki, akárcsak magányos cédrusok a pusztában. Ez különös okok felderítése nélkül megmagyarázhatatlan. ‘Közismert’, hogy az előzőt felváltó új hatalom - több-kevesebb sikerrel - mindig visszamenőlegesen is ‘átírja’ a történelmet; de érdekes módon az említett káosz továbbra is fennmarad, legfeljebb ‘új elemekkel gazdagodik’. Esetleg vadonatúj összeesküvésekre, véd- és dacszövetségekre, hatalmi manipulációkra derül fény, melyek addig az ismeretlenség homályában rejtőzködtek. Ha mélyen, higgadtan is átgondoljuk, beláthatjuk, hogy a káosz történelme - hamisított történelem. Mert a látszólagos zűrzavart azonnal összefüggések láncolatává rendezi, ha megismerjük a valódi mozgatórúgókat. A rejtett korporációs szándékot, mely a romlott emberi természet legbelső sajátossága a Paradicsomból való kiűzetésünk, s Káin óta...  
Paktum, hitszegés, árulás, merénylet, puccs, lázadás és forradalom.

Illusztráció példákkal
Csak címszavakban. Ramszesz fáraót az egyiptomi főpapok cselszövése ölte meg és általában: a jelentős uralkodók szinte mindegyike merénylet (összeesküvés) áldozataként végezte. Nagy Sándor sem természetes halált halt. Julius Caesart a szenátus tagjaiból összeállt konzorcium - „Te is, fiam Brutus!” - szúrta le, több-tucatnyi tőrdöféssel. Jézust Júdás, a saját tanítványa árulta el, miután 30 ezüst-pénzért szövetkezett elveszejtésére a főpapokkal, akik pedig Pilátust - „Mosom kezeimet!” - használták fel a halálos ítélet kimondására. Néró meggyilkolta saját anyját, felgyújtatta Rómát, mert érdekelte, milyen, ha ég; aztán az egészet ráfogta a keresztényekre. Később saját testőrparancsnoka szúrta le, a későbbi császár. A mi Mátyás királyunkat meddő olasz felesége, Beatrix mérgezte meg, noha erősen kínozta már a köszvény... Vagy ‘a történelmi vadkan’, mint magyar összeesküvő specialitás... Lajos királyt és feleségét, Mária-Antoinettet is guillotine alá küldte a francia forradalom (a jakobinus összeesküvés), pedig a korszak Európája nem ismert felvilágosultabb, s a szegényeket jobban támogató királyi párt... 1914-ben Gavrilo Princip merénylő agyonlőtte a trónörökös Habsburg Ferenc-Ferdinándot; azonnal kitört az I. világháború... Azután 1917. októberében az összeesküvő V. I. Lenin vörös martalócai megrohamozták a cár Téli Palotáját, és a bolsevikok szörnyű kegyetlenséggel kiirtották az egész Romanov-dinasztiát. Ezzel kezdetét vette egy grandiózus kísérlet (a kommunizmus), amely ugyan a világ egyik felén 70 évvel később látványosan megbukott, de csak azért, hogy utána észrevétlenül eluralkodjék az egész fejlett világon. A nagynémet reváns 1933-ban kezdődött el, amikor egy háttérhatalmi klikk (újabb szinonima!) rémuralomra segítette Adolf Hitlert, aki legelőbb lángba borította, majd (a holokauszttal) paranoiába kergette a világot, a mai napig... Az újkori Amerika elnökeinek pusztán statisztikailag is jó esélyük volt/van rá, hogy egy ‘magányos orvlövész’ golyója által fejezzék be földi pályafutásukat... A Kennedy-fivérek (az elnök John és az elnökjelölt Robert) nem sokkal egymásután - így haltak meg. Mindmáig nem derült ki, mi is történt. Aztán rejtélyes körülmények között elhunyt I. János Pál pápa, majd a KGB által felbérelt Ali Agca hasba lőtte II. János Pál pápát, aki hetekig élet és halál között lebegett... 2001. szeptember 11-ikén pedig szaúd-arábiai merénylők által eltérített Boing-ek fúródtak a manhattani World Trade Center ikertornyainak az oldalába: a felhőkarcolók percek múltán összeomlottak...
A füstgomoly káoszában egy pillanatra kirajzolódott az ördög sátáni pofája.

A végkifejlet kilátásai
Az ószövetségi próféták és az Újszövetség Jézus Krisztusa megjövendölték, hogy a Messiás két eljövetele (megváltás és utolsó ítélet) között a Sötétség Fejedelme, a Sátán fog uralkodni a földi világon, s hogy a végidőkben a világállam trónjára lép a ‘Sátán fattya’, az Antikrisztus.
Bingeni Szent Hildegárd (a Scivias-ban) és Nostradamus is megerősítették ezt.
Szűz Mária egyre gyakoribb magán-kinyilatkoztatásaiban 20 éve figyelmezteti az emberiséget a közelgő végveszélyre, hogy térjen észhez; - szövetkezés és háború helyett térjen meg, és kövesse Krisztus szeretet-törvényét. Nem kanonizálják...

Francis Fukuyama, kihirdette: a világon egyeduralkodóvá vált a liberális polgári demokrácia, mely már felülmúlhatatlan - itt van hát ‘a történelem vége’, eljött az Aranykor. D. C. Korten korszakalkotó gazdaság-és politikatörténeti könyvében  könyörtelen-pontosan ábrázolja a nemzetek feletti tőkés társaságok világuralmát.
Igazolásául S. P. Huntington, a civilizációk összecsapásáról írt könyvének: a manhattani merénylet után az USA azonnal lerohanta Afganisztánt és Irakot, mi-által kilátástalanul eszkalálódni látszik a közel-keleti (arab) háború...
A Nyugat és az Iszlám összecsapása a jövendölések beteljesülését vetíti előre.
Szűz Mária magán-kinyilatkoztatásaiban a kommunizmus legyőzése után szabad-kőműves világ-összeesküvésről beszél, mely behatol a katolikus egyházba, majd elpusztítja. Az egyház és a világállam közös irányítását az Antikrisztus veszi át... Mindez egybevág Malakiás próféta jóslataival is, az utolsó pápákról...

Mindezt ‘ne vegyék túl komolyan’ - ez csak egy újabb összeesküvés-elmélet.

Vác, 2004. szeptember 29.

                                                                        Czike László