Czike L�szl�

           Orb�n Viktor �v�rt�kel� besz�d�nek elemz�se

Gyakorlatilag Magyarorsz�g mindk�t ellens�ges fele - plusz a hat�ron t�liak is – m�r legal�bb k�t �ve repesve v�rtuk azt a felemel�, el�re megdics��lt pillanatot, amikor Orb�n Viktor �jra ringbe sz�ll, hogy legy�zze az imm�ron egy ciklusban m�sodik minisztereln�k�t koptat� szoci�l-liber�lis koal�ci�t. Hogy legy�zze az �t kih�v�, �gyesked�sben meggazdagodott dinasztikus Gyurcs�ny Ferencet, akit direkt az�rt tal�ltak ki Bilderbergben, hogy Orb�n Viktor f�ja se n�j�n az �gig…

A pillanat �me elj�tt. A zs�fol�sig telt csarnokban ism�t ott mosolyognak azok a legszentebb magyar arcok – Martonyi J�nos, Hende Csaba, Bayer Zsolt, Rog�n Antal, T�k�czky L�szl�, Deutsch Tam�s, Stumpf Istv�n, Schmidt M�ria, �der J�nos, stb. – akik n�lk�l a magyar felemelked�s �gysz�lv�n elk�pzelhetetlen.  

Azut�n Kudlik J�lia felkonfer�l�s�ban megjelent a sz�nen a Polg�r, aki – Zelnik J�zsef ut�n szabadon – a pillanatnyi k�z�ns�ge elv�r�saihoz alak�tja mindenkori im�zs�t, vagyis: �gy nem hisz a saj�t „m�sor�ban”, hogy k�zben hitre sz�l�tja fel az el�ad�sa r�sztvev�it, cipollai hatalma visszaszerz�se �rdek�ben.

Angol mint�ra – a Bleier T�ni a nagy p�ldak�p! – megkompon�lt, egy kiss� m�g d�c�g�sen indul� polshow-j�ban Orb�n Viktor azt javasolta: „2005. legyen a nemzeti konzult�ci� �ve”, ami kiss� illuz�rikusnak t�nik, hisz’ az orsz�g m�sik fel�nek esze �g�ban sincs vele konzult�lni, annyira engesztelhetetlen�l ut�lja; az egyik fele meg �gy bele van habarodva – k�l�n�sen a n�i nem k�pvisel�i, 16 �s 76 k�z�tt -, hogy minden konzult�ci� teljesen felesleges, csak olaj lenne a t�zre. 

Gyurcs�ny hantam�tere
F�k�nt k�ls�dleges jegyeiben meg�jult orsz�g-�rt�kel�s�ben a 2004-es �vr�l, az �j Magyarorsz�g m�r�s�re Orb�n Viktor „a hantam�ter” haszn�lat�t javasolta, - nyilv�n arra c�lozva, hogy kor�bbi, hasonl� c�l� besz�d�ben Gyurcs�ny Ferenc, regn�l� minisztereln�k igen meggy�z� futurol�gusi k�pess�gekr�l, mondhatn�k „verne-gyulai” j�v�bel�t� tehets�gr�l tett tan�bizonys�got. Olyan mes�be ill� l�tom�st, v�zi�t v�zolt fel a mai �s a k�zelj�v�beli Magyarorsz�g �llapotair�l, amely k�sz�n� viszonyban sincs az aktu�lis, szomor� val�s�ggal. „Egy cs�ndes, nyugodt korm�nyv�lt�sn�l �gy hirtelen nincs jobb gondolatom!” - mondta a jelen megoldatlan probl�m�ira, �s k�l�nb�z� megold�sokat k�n�lt fel vit�ra.

Nagyotmond�sra nagyothall�s
R�mutatott, hogy 2004. a kisebbed�s, a nagyotmond�s, a r�fizet�s �ve volt. Az �v elej�n Medgyessy P�ter eg�sz Eur�p�t megd�bbentve azt javasolta: induljunk egy list�n. Gyurcs�ny Ferenc szerint pedig nagy a j�l�t – „ez legal�bb h�rom hantam�ternyi” volt. Viszont r�fizet�ses �v volt 2004. a nyugd�jasoknak, a k�z-alkalmazottaknak �s a v�llalkoz�knak is. De emellett akt�v �v volt: a v�laszt�k h�romszor is elmondhatt�k a v�lem�ny�ket, - ugyanakkor szembe�ll�tott�k egy-m�ssal  a vid�kieket �s a v�rosiakat, a h�v�ket �s a nem h�v�ket, a szeg�nyeket �s a gazdagokat mutatott r� Orb�n Viktor. "Bokszolni sakkoz�kkal, sakkozni bokszol�kkal szeret ez az �j korm�ny". Mit lehetne tenni ilyen kommunik�ci�s offenz�va ellen a magunkfajt�knak? „A nagyotmond�s ellen a legjobb v�delem a nagyothall�s” - mondotta…

G�tl�stalan licit�l�s
Mint eml�tette, sokat v�ltozott az elm�lt h�rom �vben: elvesztette az erej�t �s az �nbecs�l�s�t. 1998. �s 2002. k�z�tt olyan dolgokra �rezt�k magunkat k�pesnek, amelyekre kor�bban soha nem. Pedig h�t akkor is voltak term�szeti �s gazdas�gi katasztr�f�k. „M�gis t�rt�ntek v�ltoz�sok, mert 1998. �s 2002. k�z�tt hitt�nk az er�nkben.” - sz�gezte le Orb�n Viktor. Most sokan arr�l besz�lnek: „mit, mi�rt nem lehet - na, ezen kell v�ltoztatnunk.” Magam nem nagyon eml�kszem olyan horribilis v�ltoz�sokra, miszerint pl. az Orb�n-korm�ny megszorongatta volna a multinacion�lis c�geket ad�z�si szempontb�l, vagy megford�totta volna a p�nz-folyam ir�ny�t, g�tat szabva az �rt�kek parttalan ki�raml�s�nak az orsz�gb�l. De olyasmire sem eml�kszem, hogy nekifogtak volna pl. az �n. nagy eloszt�si rend-szerek reformj�nak, megreform�lva net�n az eg�szs�g�gyet, vagy a t�rsadalom-�s nyugd�jbiztos�t�st. De komoly ad�m�rs�kl�sre sem eml�kszem, pedig m�g az els� �v�kben 7 % volt a GDP n�veked�se. Abszol�t hiteltelennek tal�lom, hogy am�g a Fidesz volt korm�nyon, �s a gazdas�g �ll�t�lag j�l fejl�d�tt, addig senki nem akart ad�t cs�kkenteni; most azonban, mikor �pp lejtmenetben, s�t zuhan�-rep�l�sben vagyunk, m�g a v�zcsapb�l is az ad�cs�kkent�s folyik. �n ugyan�gy l�tom ezt a jelenlegi helyzetet, mint a beavatott Tam�s G�sp�r Mikl�s; nem m�s ez, mint g�tl�stalan egym�sra-licit�l�s: �lland�an emelik a t�tet, tiszt�ra bl�ff az eg�sz – ki hiszi mindezt el, amikor piros ultit mondanak h�rom (Gyurcs�ny meg Hiller: az h�rom) piros lapra, a (heti)hetes n�lk�l… Az ellenz�k erre v�rszemet kap, oszt’ bemondja a durchmarsot – mikor csak vizesnyolcasok (l�sd: fentebb!) vannak a tarsoly�ban. Csak arra eml�kszem, hogy a Fidesz, val� igaz, bevezetett p�r csal�di kedvezm�nyt, amit az�ta megevett az id� vasfoga, meg az MSZP. Az �ll�t�lagos nemzeti aut�p�lya-�p�t�st – p�ly�ztat�s n�lk�l – egy val�di MSZP-s c�g felfuttat�s�val akart�k ny�lbe �tni; azt�n a c�g se sz�, se besz�d: laz�n bele-hanyatlott a K&H botr�nyba. (V�.: D�vid Ibolya 70:30-as elh�res�lt ar�ny�val.)

Kreat�v k�lts�gvet�s
Azt�n volt m�g valami Sz�chenyi-terv – V�s�rhelyire, Wessel�nyire, Kossuthra �s Martinovicsra m�r nem jutott id� (mi t�bb, az �sszes szerepet nem j�tszhatta el egyed�l a Szam�ca!) -, ami k�ts�gk�v�l fellend�tette az �zletvitel�t a Magyar Nemzet s a Heti V�lasz szakr�lis �rdekelts�gi k�r�be tartoz� p�rsz�z holdudvari v�llalkoz�snak, de semmi �tt�r�s a multik kontra nemzeti befektet�k c�m� fikt�v verseny vonatkoz�s�ban. Azt�n a ciklus v�g�n m�r elkezd�dtek a demokratikus kreat�v k�lts�gvet�s biztos�totta �nkiment�si akci�k, hogy az MSZP-s id�kre is maradjon az �l�skamr�ban, mert akkor f�nyes, hideg szelek f�jnak majd. Csak a magyar term�f�ldet nem siker�lt magyar k�zben megtartani – t�bbet �rt volna a morat�rium helyett egy orat�rium, mondjuk a Sz�r�nyi-Tolcsvay szerz�-p�ros koprodukci�j�ban. �nekel: Vikid�l Gyula – porsz�v��gyn�k… T�nyleg! Ebben se tett a Fidesz semmit: �ltek a k�tsz�n� �gyn�klist�kon, h�tha kikel – kikkel?!

Orb�n a gazd�k mellett
„M�g az Eur�pai �ni�ban falun �lni a legboldogabb, a legbiztons�gosabb dolog, n�lunk a vid�kiek, a falusiak �lete rem�nytelennek t�nik.” Arra k�rte a falusiakat, hozzanak l�tre faluparlamentet, ahol majd elmondj�k a probl�m�ikat,  �ll�ts�k �ssze javaslataikat, �s b�rmilyen korm�ny lesz hatalmon, k�rj�k sz�mon ezek megval�s�t�s�t. Ha ez nem t�rt�nik meg, azt tan�csolja, ne t�mogass�k azt a politik�t. A vid�ki �letet v�llal� �rtelmis�gieknek meg p�tl�kot kell bevezetni, amire van p�lda Eur�p�ban. A gazd�k gondjaira k�l�n kit�rve Orb�n Viktor r�-mutatott: eset�kben nem a napt�ri �v jelenti az �vet, az sokkal ink�bb t�ntet�st�l t�ntet�sig tart. „A gazd�kat biztos�tani kell, mellett�k �llunk!” - sz�gezte le.

Budapest ker�kbilincsben
Mintha Budapesten ker�kbilincs lenne. „Mi�rt van, hogy szeretj�k Budapestet, �s m�gsem �rezz�k az otthonunknak?” - tette fel a k�rd�st Budapest kapcs�n Orb�n Viktor. „Olyan az �let itt, mint egy kik�pz�t�bor, egy akad�lyp�lya!” - mutatott r�. Ez�rt Budapestet egy �j terv seg�ts�g�vel kell meg�j�tani, amelyet t�bbek k�z�tt az orsz�gj�r�son �s sms-ben fogalmaztak meg az emberek. „Ha az ember Krakk�ra vagy Tallinra gondol, akkor l�tja, miv� v�lhat egy v�ros tizen-�t �vvel a rendszerv�lt�s ut�n, melynek szemmel l�that�an van gazd�ja.” Bizony az ember nem nagyon �rti, mik�nt is lehets�ges, hogy Budapestet m�r k�zel 15 �ve Demszky co-nexusos garnit�r�ja r�muralja, �s hogyan lehets�ges az SZDSZ hegem�ni�ja, mikor a rendszerv�lt�s els� 4 �v�t�l eltekintve semelyik ciklusban nem �rtek el 7-9 %-n�l t�bbet? Ez csak egy 15 �ves MSZP-SZDSZ paktummal magyar�zhat�. A ker�kbilincs lehullana, ha megsz�nne a Demszky-bilincs…

Panelh�zak, panelprolik
A t�l magas t�vf�t�si d�jakkal, az alapvet� energiaforr�sok k�lf�ldi tulajdon�val kapcsolatban Orb�n elmondta: az �rakat nem a vil�gpiacnak, hanem a minden-kori korm�nynak kell befoly�solnia. A panellak�sok �ltal�nos rossz �llapot�val �sszef�gg�sben megeml�tette, Schmitt P�l nemr�g arr�l t�j�koztatta: az Eur�pa Parlamentben felvetette m�r, hogy a most csatlakozott orsz�gokban �l�k milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek - 800.000 panelh�zi lak�s van -, �s a probl�m�kat �ner�b�l nem tudjuk megoldani. "Budapest olyan, mintha ker�kbilincset tettek volna r�, ha ilyen sokan vagyunk, ki tudjuk majd szabad�tani. Nem lehet �gy szeretni egy nemzetet, hogy ne szeress�k a sz�v�t, vissza kell adni a nemzetnek a f�v�ros�t, Budapest terve err�l is kell majd sz�ljon."

Kamp�nyt�ma: az �llamad�ss�g
Meglep�: az egy szem�lyre jut� elad�sod�s az emberek legfontosabb k�rd�sei k�z�tt szerepel. M�ra kider�lt, hogy az elm�lt 3 �vben 3500 milli�rddal n�tt az �llamad�ss�g. Az ’egy f�re’ azt jelenti, hogy 2002. �ta minden embernek 350 ezer forinttal n�tt az ad�ss�ga (ami m�r addig is cca. 2 milli� forintot tett ki! – Cz. L.), hisz az �llam �ltal felvett hiteleket az eg�sz orsz�gnak kell visszafizetnie (�r�nk�nt 224 milli� forint az elad�sod�s �teme). Ezt a p�nzt Gyurcs�ny szerint a nyugd�jakra �s az aut�p�ly�kra (fikt�v 800 kilom�ter!) k�lt�tt�k. (Ezt mondt�k 1990-ben is - hogy: „fel�lt�k”! -, amikor N�meth Mikl�s nagyhirtelen felfedezte a 20,5 milli�rd doll�ros k�ls� �llamad�ss�got, ami ma m�r mintegy 45 milli�rd doll�rra r�g �s amelynek a kamatait m�ig szint�n ny�gj�k; az Orb�n Viktor �ltal most eml�tett 13000 ezer milli�rd forintnyi bels� �llamad�ss�gon t�lmen�en. Az �ll�t�s akkor sem volt igaz, ma sem. – Cz. L.) Vid�ken a nyugd�jasok erre nem is azt mondj�k, hogy de j� is lenne, ha ez n�luk lenne! Hanem azt: „Nagyon nagy baj van, ha m�r a nyugd�jainkat is �llami hitelb�l fizetik!”

A r�ngat�z� seb�sz
"Ha valakinek szike van a kez�ben, az (legal�bb vigy�zzon) ne r�ngassa!" – figyelmeztetett Orb�n Viktor. Sz�rny� k�rokat lehet okozni a hazug, f�lrevezet� t�j�koztat�sokkal. Az ad�ss�g kamata naponta 4-5 milli�rd forintos �sszeg. Ezt azt jelenti, hogy az �jsz�l�tt csecsem�t cca. 2 milli� forint ad�ss�g terheli, ha ma megsz�letik. Az EU egy nemzetek k�z�tti verseny, mi jelentkezt�nk oda, ott vil�gbajnokok is vannak, �s mi a szintid�ket sem tudjuk teljes�teni, - nevetnek rajtunk. "Nek�nk az a dolgunk, hogy elgondolkodjunk, - milyen technik�kkal tudjuk cs�kkenti az ad�ss�got �s n�velni a gazdas�g teljes�t�k�pess�g�t. El van adva a j�v�nk, ha gyorsan nem v�ltoztatunk rajta." – mondotta Orb�n Viktor. Csak az a szomor�, hogy mindez 1996-1998. k�z�tt egy percre sem jutott senki fideszes vezet�nek az esz�be. Ebben az id�szakban Varga Mih�ly tan�csad�ja is voltam, �s amikor szak�rt�i jelent�seimben - megvannak m�g - figyelmeztettem a rohamosan feln�vekv� ad�ss�gszolg�lati terhekre (az ad�ss�g akkor kevesebb, mint a fel�t tette ki a mai m�rt�knek!), akkor ’le is h�t�tt’: „Ne t�rd magad, �gy sem lesz kamp�nyt�ma (m�rmint az �llamad�ss�g)!” M�g 2000-ben sem v�lt a helyzet Varg��k sz�m�ra ’kamp�nyszag�v�’, pedig addigra az �sszes�tett �llam-ad�ss�g m�r el�rte a mai szint mintegy h�romnegyed�t.
Most azut�n v�gre az lett. Kamp�nyszag�, - vagyis: b�d�s.

Nemzeti eg�szs�g�gyet!
„�zleti helyett - nemzeti politika kell az eg�szs�g�gyben.” - mondta ki Orb�n. Nem v�letlen, hogy a n�pszavaz�skor majd k�t milli� ember azt mondta: nem akarja, hogy eladj�k a k�ztulajdonban lev� k�rh�zakat. Azt a tendenci�t is meg kell �ll�tani, hogy ingatlan-befektet�s c�lj�b�l adj�k el a k�zk�rh�zakat, �s azt is, hogy a k�rh�zakban profit-orient�lt r�szlegeket hozzanak l�tre, s�t, privatiz�lj�k azokat. „Legk�s�bb 2006-ban �jra v�laszt�sok lesznek Magyarorsz�gon, ezzel is foglalkoznunk kell!” - jelentette ki a volt minisztereln�k. Nem arr�l van sz�, hogy nem lehetnek mag�nk�rh�zak: lehetnek, csak meg kell �p�teni �ket…
 
Csal�di j�vedelemad�z�st!
A Fidesznek a csal�dbar�t v�llalkoz�sokat kell t�mogatnia. Csal�di j�vedelem-ad�z�s helyettes�theti a mai szem�lyi j�vedelemad�z�st, amit el kell felejteni. A  csal�di szinten �sszevont ad�z�s arr�l sz�lna, hogy „vegy�k az ad�z�sn�l azt is figyelembe, ki h�ny embert tart el abb�l a j�vedelemb�l, amit hazavisz.” Ez a gondolat sem �j. A 2002. �vi parlamenti v�laszt�sokon indult egy picinyke p�rt, amelyet ’a rossz nyelvek’ szerint titokban a Fidesz h�vott �letre, az MSZP bels� sz�tbomlaszt�s�ra. Ez a p�rt az �j Baloldal volt, amelynek gazdas�gi szak�rt�je l�v�n, kifejtettem a csal�di j�vedelemad�z�s bevezet�s�nek a sz�ks�gess�g�t, a Duna T�v�ben rendezett v�laszt�si szak�rt�i vit�n (jelen volt m�g Bauer Tam�s, Kupa Mih�ly, Gidai Erzs�bet, stb. is). Nincs �j a nap alatt, csak n�vekv� bajok.

Munka kontra spekul�ci�
„Visszaadni a munka becs�let�t.” Magyarorsz�gon ma arr�l is akarj�k meg-gy�zni az embereket – mondta Orb�n - hogy rossz, ha n� az emberek fizet�se, mert akkor romlik a versenyk�pess�g. Ez egy rossz meggy�z�d�s. A b�reknek meg kell haladniuk az el�rhet� seg�lyek �sszeg�t, mert k�l�nben mi�rt is kel fel az ember minden reggel, ha egy�bk�nt is megkapja ugyanazt az �sszeget, munka n�lk�l. A rendszerv�ltoztat�s k�rny�k�n tal�ljuk meg a v�laszt, - mi�rt van, hogy „a tehets�gesek az �gyesked�k, a dolgozni akar�k pedig tehets�gtelenek”. Ez egy torz eszme. „Mi a munka? Az, hogyha m�soknak is haszn�lunk. Ha nem ez van, akkor azt �gy h�vj�k, hogy spekul�ci�.” Ez�rt a munka term�szetes el�-felt�tele kell legyen a j�l�tnek, amit �gy h�vunk: munka-alap� t�rsadalom.

Tanulj �s dolgozz!
N�tt a munkan�lk�lis�g (�jb�l megsz�nt n�h�ny t�zezer munkahely), �m ez �n-mag�ban keveset mond el a gazdas�g �llapot�r�l. Sokkal t�bb ember szeretne �lland� munk�t tal�lni, mint azt a statisztik�k mutatj�k, - legal�bb 100 ezerrel t�bb. A k�rd�s s�lya sokkal nagyobb, mint gondoln�nk. A teljes foglalkoztat�st kell c�lul kit�zn�nk, erre is van p�lda az �ni�ban. A volt korm�nyf� a roma- foglalkoztat�sr�l elmondta: „Szeretn�m meger�s�teni: k�z�s �rdek�nk, hogy a rom�nak sz�letett magyarok is felemelkedhessenek �s beilleszkedhessenek. A k�rd�s, hogy milyen �t vezet el ennek a megold�s�hoz? A munka �s a tanul�s,  - ezt a k�t lehet�s�get kell felk�n�lnunk nekik. Itt �llami beavatkoz�sra van sz�ks�g.”

A t�tok - hazafiak
„Az Eur�pai �ni�ban sokkal nehezebb versenyben kell megv�deni a nemzeti �rdekeinket, mert nemcsak a franci�kt�l �s a n�metekt�l fogunk lemaradni, hanem a rom�nokt�l �s a bolg�rokt�l is. J�rhatunk �gy, mint ma Szlov�ki�val szemben, hogy rendszeresen alulmaradunk vel�k a versenyben. Az�rt, mert ott alacsonyabbak az ad�k, de az�rt is, mert j�l tudj�k, hogy �k el�sz�r szlov�kok, rom�nok, �s csak azut�n szocialist�k vagy kereszt�nydemokrat�k. Ha mi nem tanuljuk meg ezt, akkor elveszt�nk.” – jelentette ki a volt minisztereln�k.

Nemzeti konzult�ci�t!
„Nem ellenf�l a m�sik ember. 2002. arra tan�t benn�nket, nem ahhoz kell er�, hogy sokakat meggy�zz�nk, hanem hogy sokakat meghallgassunk. Nagyon sokan vannak, akik azt gondolj�k, hogy nek�nk az a j�, ha kevesebben vagyunk, mert �gy gondolj�k, hogy a m�sik ember az neki nem bar�tja, hanem ellenfele. Ha ezen nem v�ltoztatunk, nem v�lik Magyarorsz�g �jra versenyk�pess�. Am�g nem gondoljuk, hogy az �llam, a nemzet az�rt van, hogy k�nnyebb legyen nek�nk, addig nem is lesz �gy. Mindig tedd fel magadnak a k�rd�st, hogy mivel tartozol a haz�dnak? Erre az emberek azt mondj�k, hogy mi m�r adtunk a haz�nknak, �s nem tudjuk, mit kaptunk �rte cser�be. Mit kell tenn�nk holnap, hogy a dolgok megv�ltozzanak? - tette fel a k�rd�st Orb�n Viktor. Vegy�k �szre, az kell, hogy �rts�k meg a gondokat. 2005-ben tegy�k lehet�v�, hogy mindenki eljuthasson hozz�nk, tegy�k lehet�v�, hogy 2005. legyen a nemzeti konzult�ci� �ve. Ezt a g�pezetet kell beind�tani, �s ezt a munk�t kell m�r a j�v� h�ten megkezdeni.”

Kapcsolatot a politika �s a nemzet k�z�tt, ez a c�l, ez lesz a 2006-os v�laszt�sok t�tje. „Sohase adj�k fel! A sz�t: ’feladni’, t�r�lj�k a nemzeti polg�ri sz�t�rb�l! Nem tudj�k �gy t�nkretenni a haz�nkat, hogy k�z�s er�vel ne tudn�nk �jj�-�p�teni!" - fejezte be Orb�n Viktor.

�gy legyen!

V�c, 2005. febru�r 18.

                                                                    Czike L�szl�