Czike L�szl�

                                       A nemzetront�s strat�gi�ja   

A kapitalista vil�grendszer t�rdre k�nyszer�tette a kommunizmust, de nem az�rt, hogy az �rmagj�t is megsemmis�tse, kiirtsa; hanem, hogy a felhaszn�lhat� alkat-r�szeit, m�dszereit a saj�t ‘koncepci�j�ba’, gazdas�gi �s politikai rendszer�be �p�tse be. A rendszer�tv�z� ‘nagykarbantart�s’ eredm�nye a vil�gkommunizmus. A dologban az a f�lelmetes, hogy am�g ‘a k�s�rleti kommunizmus’ egy t�veszme, a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus alapjain �s k�r� szervez�d�tt; addig a megval�sult vil�gkommunizmus egyetlen eszm�je a koncentr�lt hatalom.
Mir�l ismerhetj�k fel, hogy a globaliz�ci�s metamorf�zis v�gkifejlet�ben, v�gs� st�dium�ban bizonyosan a kommunista vil�g�llamot eredm�nyezi? Arr�l az inter-nacionalizmusr�l, ami nem ‘prolet�r’, hanem - multinacion�lis, mi t�bb: szupra-nacion�lis - t�k�s! M�r a let�nt, k�s�rleti kommunizmus l�nyegi jellemz�je is a nemzetekfelettis�g (�rtsd: ‘prolet�r internacionalizmus’) volt; ami zs�kutc�nak bizonyult, mert elviekben ugyan a munka-�rt�krend nemzetk�ziv� v�l�s�t, a munka�rt�kek kiegyenl�t�d� cser�j�t, komparat�v kereskedelm�t hirdette, - �mde val�j�ban helyette a r�szv�nytulajdon egyetemess�, nemzetek feletti uralkod�v� v�l�s�t val�s�totta meg. Ma m�g a nemzeti er�forr�sok formailag, jogi �rtelemben nagyr�szt nemzeti tulajdonban vannak, szerte a vil�gon; mik�zben a p�nzfolyam m�r 90 %-ban a nemzetk�zi mag�nt�ke akarat�nak engedelmeskedik. A polg�rok a nagyj�b�l magatehetetlen (kamatokkal, ad�ss�g-szolg�lattal �s mondvacsin�lt h�bor�s, illetve fegyverkez�si k�telezetts�gekkel �s szerz�d�sekkel g�zsbak�t�tt) nemzet�llamok �llampolg�rai, mik�zben m�r r�gen a nemzetk�zi t�ke rabszolg�i. Ez a ‘k�ztes �llapot’ sok� m�r nem tarthat� fenn; a t�ke kiz�r�lag kozmopolita �rdekei sz�tfesz�tik az elavult nemzeti kereteket. A nemzet�llam teh�t: hal�l fia!

Vegy�k h�t sorra a nemzet�llamokat fokozatosan megsemmis�t� strat�gia terv, a globaliz�ci� egyes fejezeteit!
Biztons�g = hatalom. A megsz�n� nemzet�llamok hely�be a glob�lis vil�g�llam, egy centraliz�lt er�k�zpont�, de maxim�lisan koncentr�lt hatalom l�p. Az �llam, amely imm�r egys�ges �s egyetlen lesz az eg�sz F�ldgoly�n; csak akkor �rezheti mag�t teljes biztons�gban, ha minden hatalmat egy sz�k k�rben �sszpontos�t. A tot�lis hatalom alapja - a tot�lis tulajdonl�s; amelyet a szem�lytelen, egyetemes r�szv�nytulajdon minden portfoli�ra kiterjed�, teljes k�r� alkalmaz�sa testes�t meg. V�gs� ki�p�t�sben teh�t a glob�lis vil�g�llamot gazdas�gi �s p�nz�gyi t�ren abszol�t jogk�rrel megval�s�t� multinacion�lis, transznacion�lis, s�t legink�bb: szupranacion�lis t�rsas�gok kez�be ker�l a let�nt nemzet�llamok valamennyi p�nzeszk�ze, bankt�k�je, bankjegy-kibocs�t�si monop�liuma, m�k�d� t�k�je, nemzeti vagyona, �sszes portfoli�ja, term�f�ldje �s infrastrukt�r�ja, teljes ipara, mez�gazdas�ga �s kereskedelme, �sszes termel�i �s fogyaszt�i piaca, kult�r�ja, szellemi potenci�lja, s�t valamennyi munkav�llal� �s bedolgoz� egzisztenci�ja is. Mivel a hatalom l�nyege a m�s emberek (�s vagyonuk) feletti rendelkez�s joga; nem csod�lkozhatunk azon, hogy a nagybefektet�sek c�lja m�r �vtizedek �ta nem a profit maximuma, hanem a hatalom minden hat�ron t�li kiterjeszt�se. Ami pedig egyben mindenfajta hat�r, s benne a nemzet�llamok hat�rainak lebont�s�t jelenti.

Energia = mozg�s, akci�, technika, ipar. A vil�ggazdas�g aktu�lis kulcsk�rd�se az energiaforr�sok meg�j�t�sa, birtokl�sa, lehet�s�g szerinti monop�liuma. Mivel az emberi civiliz�ci� technikai fejleszt�si ig�nye minden �sszer� hat�rt fel�lm�l; olyannyira, hogy emiatt az alapkutat�s lassank�nt teljes eg�sz�ben alkalmazott kutat�ss� sil�nyul, - csak azok az ipar�gak fejl�dnek, amelyek term�kei azonnal ‘elfogyaszthat�k’, vagy szanasz�t l�v�ld�zhet�k ‘az erre hamis indokkal kijel�lt’ lok�lis, nemzetk�zi hadsz�nt�ren. H�tt�rb�zis nincs; minden tartal�k r�vidt�v�, taktikai c�loknak rendel�dik al�. A fosszilis energiaforr�sok lassan kimer�lnek, ez�rt az USA z�rolta strat�giai k�olaj-tartal�kait, - exponenci�lisan n�vekv� olaj-sz�rmaz�k sz�ks�gleteit a K�zel-Kelet olajkincs�nek privatiz�l�sa �tj�n k�v�nja hossz� t�von biztos�tani. Vagy effekt�v katonai lerohan�ssal foglalja el Irak, Ir�n, Sza�d-Ar�bia, stb. olajmez�it, - vagy �lland�s�tva a h�bor�s fenyeget�st; annyi fedezetlen sz�zdoll�rost nyom, ami�rt ingyen megv�s�rolhatja azok nyersolaj�t... M�rpedig, mint az alc�mb�l is kider�l; ma mindenfajta potenci�lnak, els�sorban a h�bor�s potenci�lnak s legf�k�ppen mag�nak a h�bor�nak a strat�giai alapja a nyersolaj, hiszen g�zolaj hajtja a tankokat, a hadihaj�kat, kerozin a bomb�z�kat �s a vad�szg�peket; de az energiak�lts�g (d�nt� h�nyad�ban ez is - olaj!) teszi ki minden ipari termel�s, benne persze els�sorban a hadiipari felszerel�sek gy�rt�sa r�ford�t�sainak a t�lnyom� r�sz�t is. Aki ‘el�re menek�l’, folyamatosan akt�v mozg�sban, terjeszked�sben (h�d�t�sban) van, annak a k�olaj elvi jelent�s�g�... Az m�r csup�n hab a tort�n - hiszen am�gy is az fejl�dik leggyorsabban, aki� az energia -, hogy aki a vil�g perd�nt� olajk�szleteinek a birtok�ba jut, az att�l a pillanatt�l kezdve �let �s hal�l ura; korl�tlanul megzsarolhat b�rkit, bar�tot �s ellens�get, s vad globaliz�ci�s moh�s�g�ban �t is rendezheti, s�t le is bonthatja a neki nem tetsz� nemzeti �llamhat�rokat.  

Fisk�lis t�lk�ltekez�s �s monet�ris restrikci�. Az egyes nemzet�llamok �r�k�s sakkban tart�s�nak, folyamatos zsarol�s�nak a leghat�konyabb eszk�ze persze a kamatf�gg�sben-tart�s, a kamatrabszolgas�g, az adott orsz�g elad�s�t�sa. Ezt a technik�t p�ld�ul Magyarorsz�gon oly’ sikeresen alkalmazt�k, hogy az 1973-1989. k�z�tti id�szakban felvett 1, azaz egy milli�rd doll�r t�nyleges vil�gbanki hitelt 11 milli�rd doll�r t�nylegesen ki is fizetett kamat terhelte; �gy t�rt�nhetett meg az a matematikai-aritmetikai csoda, amely egyenlettel le�rva ekk�nt fejezhet� ki: 1 - 12 = 20; vagyis egy helyett tizenk�t milli�rd USD-t fizett�nk vissza, de az ad�ss�gunk m�gis h�szmilli�rd doll�rra n�tt. Az elad�sod�s ‘motorikus’ rendje a k�vetkez�k�ppen m�k�dik. A n�vekv� ad�ss�g�llom�ny ut�n a nemzet�llam rendk�v�li �temben n�vekv� ad�ss�gszolg�latot (t�rleszt�st + kamatot) teljes�t, - olyan m�rt�k�t, amely meghaladja az �llami k�lts�gvet�s, s benne az ad�behajt�s, teh�t az eg�sz nemzetgazdas�g termel� �s ad�fizet� teljes�t�k�pess�g�t. Mivel a k�lts�gvet�s �lland�an, �s n�vekv� m�rt�kben deficites; a gazdas�g folyamatosan t�lgerjesztett, t�lf�t�tt (l�zas, infl�ci�s!) �llapotban van, hiszen pr�b�lja teljes�teni az egy�bk�nt teljes�thetetlen k�vetelm�nyeket. Az �llam a n�vekv� hi�nyt egyre n�vekv� hitel-�llom�nnyal, k�tv�ny-kibocs�t�ssal, stb. igyekszik fedezni, vagyis mind jobban elad�sodik belf�ldi �s k�lf�ldi hitelez�inek, els�sorban bankoknak. A n�vekv� kamatteher egyre s�lyosabb� v�lik; s megfojtja a v�llalkoz�sokat, de a m�sodlagos infl�ci�s �remelked�s egyar�nt s�jtja az �llamot, a termel�ket �s a fogyaszt�kat is. A nemzet�llam a n�vekv� elad�sod�s k�vetkezt�ben k�nytelen megv�lni minden tulajdon�t�l, nemzeti m�k�d� t�k�j�t�l; �s ezt az �npuszt�t�st - nemes egyszer�s�ggel - �llami privatiz�ci�nak nevezt�k el. A privatiz�ci� r�v�n szerzett valuta-bev�telek messze nem el�gs�gesek ‘az egyens�ly’ fenntart�s�hoz, r�ad�sul a mag�nos�that� vagyont�rgyak hamar el is fogynak. Az �llam igyekszik �lland�s�tani, �s magas szinten tartani a k�lf�ldi befektet� t�ke be�raml�s�t, m�g a kamp�nyszer� privatiz�ci� megsz�n�se ut�n is. Ezt csak �gy tudja el�rni, hogy megal�z�an magas ad�kedvezm�nyeket �s egy�b juttat�sokat biztos�t a kalandor t�ke sz�m�ra is, amely csak feler�s�ti a negat�v p�nzfolyamatokat: a befektet�sek t�bbsz�r�se folyik ki profit �s k�lts�gek form�j�ban az orsz�gb�l. Mondanom sem kell, hogy ez a negat�v-�ngerjeszt� sziszt�ma az �llampolg�rok szintj�n csak a nyomort konzerv�lja; felemelked�s helyett m�lyrep�l�sre k�rhoztatja a nemzet-gazdas�g minden szerepl�j�t. Mivel folyamatosan �ri�si �sszeg� p�nzeszk�z�k �ramlanak be (befektet�sek �s hitelek form�j�ban); az �llam azon a jogc�men, ‘nehogy elszabaduljon az infl�ci�!’, folyamatosan p�nzt von ki a gazdas�gb�l, - nem t�r�dve azzal, hogy a k�lf�ldi t�ketulajdonosok ugyanezt teszik, t�bbsz�r�s m�rt�kben, hiszen nem itt ‘fogyasztanak’, hanem z�mmel odahaza. Mindez oka annak, hogy a nemzet�llam honi gazdas�gi folyamatai alulfinansz�rozottak, senki nem juthat relat�ve kedvez� hitelekhez, ezr�vel mennek t�nkre a v�llalkoz�sok, mert egyik sem k�pes teljes�teni az irracion�lis hat�konys�gi k�vetelm�nyeket �s a horribilis ad�fizet�si k�telezetts�geket, pl�ne kiz�r�lag �nerej�re t�maszkodva. Mik�zben az �llam t�lk�ltekezik, s nagyj�b�l csak a saj�t �nfenntart�s�t ‘int�z�’ politikai �s egy�b lobbykat t�mogatja, - a gazdas�g pang a s�lyos forr�shi�nyt�l.

M�dia-diktat�ra = a t�rsadalom f�lrevezet�se. Larry Miller �s James Redfield �rj�k „A Mennyei Felismer�sek �s a z�na” c�m� k�nyvben; „Az emberi �let k�t folyama” alc�m alatt: „Az emberis�g fejl�d�s�nek egy bizonyos pontj�n (k�r�l-bel�l a babiloni korban) az emberi �let folyama k�t �gra v�lt sz�t. Az egyik folyam, a ‘f�sodor’ pszichostatikus, a m�sik pszichokinetikus t�rsadalomnak nevezhet�. A pszichostatikus t�rsadalom a nagy t�megeket foglalja mag�ban; r�juk vonatkozik G.I. Gurdjieff jellemz�se: ‘�bren alv�k’. A pszichokinetikus t�rsadalom ezzel szemben tudatos munk�t v�gez a fejl�d�s�n, mert cselekv�-k�pes egyedekb�l �ll, akiknek sz�nd�kaik vannak. A gond csup�n az, hogy a hatalom birtokosai a pszichostatikus t�rsadalom vezet�i, �s hi�ba igyekszik a pszichokinetikus k�z�ss�g befoly�solni a f�sodor gondolkod�s�t, cselekedeteit, vajmi csek�ly hat�st tud kiv�ltani. Az ilyen k�nyveknek, mint ez is, feladata, hogy megpr�b�ljon megold�st tal�lni erre a probl�m�ra. Ha a vil�g tudattalan r�sze k�vetn� a tudatos r�sz ir�nymutat�s�t, a hatalom r�gt�n szertefoszlana a semmibe, hiszen az �r�kk�val�s�g szemsz�g�b�l tekintve oda is tartozik. (...)
Mi�rt akarj�k a hatalomban l�v�k, a m�dia �s rekl�mipar emberei alacsonyan tartani az emberi szellemet, mi�rt az alacsony energiaszint� h�reket r�szes�tik el�nyben? A v�lasz: l�nyeg�ben �k maguk is alacsony energiaszint� egyedek, akiknek az egyetlen ‘t�pl�l�ka’ a t�megek f�l�tt gyakorolt hatalom. Am�g az emberek nem kapnak inspir�ci�t, nem szereznek tudom�st a tudatos fejl�d�s tov�bbi lehet�s�g�r�l, addig leig�zotts�gban, elnyomat�sban lehet tartani �ket, kiszolg�ltatva a hatalmasoknak. A hatalmasok, a pszichostatikus t�rsadalom vezet�i pedig tov�bb �l�sk�dnek, mert elsz�vj�k az energi�t az ellen�rz�s�k alatt tartott t�megekt�l. A sorsukat azonban megpecs�teli, hogy nem k�pesek fejleszteni a lelk�k anyag�t, egyetlen szerzett �s kifejlesztett szubsztanci�juk, a hatalom pedig elporlad vel�k egy�tt.” T�l sokat ehhez hozz�tenni nem lehet! Tal�n annyit: a paranoi�s hatalom csak akkor �rzi el�gg� biztons�gban mag�t, ha uniformiz�lt, a szabad �s �n�ll� gondolkod�kt�l �s gondolatokt�l is megfosztott engedelmes birkany�jk�nt kezelheti a t�rsadalmat; aminek ‘megfelel� eszk�zei’ a hamburger, a coca-cola, a buli, a marihu�na, a szabad szex �s a live-show...
Az igazi, testi-lelki val�s�g helyett, k�b�t�szerk�nt ‘festett m�val�s�got’ k�n�l az eg�sz �let�nket beh�l�z�, meghat�roz� �s ellen�rz� interakt�v telev�zi�.
A f�lrevezet�s m�r az iskol�ban, az oktat�sban megkezd�dik; a majdani feln�tt �letben felesleges �s haszn�lhatatlan lexik�lis ismeretek garmad�val �rasztj�k el a gyermeki agyakat, - az oktat�si reformok legf�bb igyekezete, hogyan csin�ljanak 25, majd egyre t�bb �r�t a napi 24 �r�b�l. Ek�zben a nagy, �ltal�nos t�rv�nyeket �s �sszef�gg�seket �pp�gy elhallgatj�k a tanul�k el�tt, mint a h�tk�znapi �letvitel legfontosabb tudnival�it. Az iskol�k minden erej�kkel arra t�rekednek, hogy j�l kondicion�lt, kontraszelekt�lt �s minden ellenkez�st�l mentes minta-alattval�kat �ll�tsanak el� az �llami b�dzs�b�l finansz�rozott fut�szalagon. A kreat�v �szt�nt m�dszeresen kiirtj�k a fiatalokb�l; s mindenkit hyper-akt�vnak b�lyegeznek, aki valamilyen szempontb�l el�t az �tlagost�l. Az iskolai nevel�s l�nyege: a szolgai engedelmess�g kik�nyszer�t�se �s fix�l�sa a szem�lyis�gben, m�g fiatal korban. A f�lrevezet�s, a manipul�ci� alapvet�en hamis ide�lok (p�ldak�pek), �letide�lok helyett ill�zi�k �s t�veszm�k r�gz�t�s�vel t�rt�nik. Ennek k�vetkezm�nye, hogy csak rendk�v�l kevesen eszm�lnek fel a k�telez� k�bulatb�l; azok is m�r csak a k�s� (40-45 �ves) feln�tt korban, amikor nincs lehet�s�g a dolgok �jrakezd�s�re. A feln�tt emberek 95-98 %-�nak ‘a munka’ - felt�ve, hogy nem �ll�stalan - csak j�l, vagy kev�sb� j�l fizet� robot valamelyik multinacion�lis falanszterben; de mindenk�ppen n�lk�l�zi a konstrukt�v c�lszer� tev�kenys�g �sszes alkot�elem�t. A fennmarad� 2-5 % sem felt�tlen�l a sors kegyeltje! Akinek megadatik az alkot� munka �r�me, az is hamar r�d�bben: szellemi munk�ja gy�m�lcseit a hatalmi elit �lvezi �s �li fel marad�ktalanul. M�g rosszabb a sorsa azoknak - „Boldogok az egyszer� lelkek, vagyis a tudatlanok!” -, akik �sz fejjel kell r�d�bbenjenek, ha p�ld�ul ‘gyorslak�sok’ helyett mobil rak�takil�v� �llom�sokat terveztetnek vel�k.  A t�megt�j�koztat�s az �tlagemberek sz�m�ra maga a t�m�ny retteg�s. Minden  nap lezuhan n�h�ny rep�l�g�p, hajl�ktalanok fagynak meg a nagyv�rosi gett�ban, vulk�nok �s f�ldreng�sek t�rnek ki, vagy �ppen m�teres h� esik ott, ahol eleddig soha. Sz�k��r, �rv�z �s belv�z, nemfizet� biztos�t�k, hurrik�nok �s lavin�k; n�k, akik a kuk�ba dobj�k alig megsz�lt csecsem�j�ket; k�b�t�szer, AIDS, l�v�ld�z� tanul�k, �rbaleset �s diszk�-t�z, terrorizmus �s h�bor�, El Niño �s La Niña, - �s mindezekhez k�pest f�ld�nt�li �r�m, ha m�g aznap sem j�tt meg a villanysz�mla. �s mi a sz�rakoz�s?! A sz�rny� h�rek ut�n megnyugv�sk�nt - megint a telev�zi�... Vihor�sz� kappanhang� g�nd�rk�k szolid ir�ny�t�s�val, f�-m�sorid�ben folyik a szexorgia, majd a gruppenszex a val� vill�ban, ahol tombol az emberi szabads�g.

V�c, 2003. febru�r 26.

                                                                    Czike L�szl�