Czike L�szl�

                                  A szeretet t�rv�nye

Az �sz�vets�g kor�ban - a t�rt�nelmi �korban - a F�ld�n ‘jobb h�j�n’ a gy�l�let t�rv�nye uralkodott; annak ellen�re, hogy az �r M�zesnek kinyilatkoztatott t�zparancsolat�ban m�r szerepel k�t olyan is, amely a k�s�bbi ‘szeretet t�rv�ny’ alapj�ul szolg�l, azzal �ll �sszef�gg�sben.
 Szeresd a te Uradat-Istenedet, �s csak neki szolg�lj!
 Tiszteld ap�dat �s any�dat, hogy hossz� �let� l�gy a F�ld�n!
�szre kell venn�nk, hogy a m�zesi t�zparancsolat csup�n Isten �s az ember f�l�-al�rendelt viszonylat�ban hat�rozza meg a szeretetet, azt is mintegy szolg�latk�nt �rtelmezi; - az id�zett m�sik parancsolat eg�sz’ m�s emberi �rz�st tesz ‘k�telez�v�’, nevezetesen a tiszteletet a sz�l�k ir�ny�ban, s azt sem valamilyen transzcendens vonatkoz�sban, illetve c�lb�l, hanem egyszer� evil�gi �rdekb�l, ti. a hossz� �let el�r�s��rt...!
Egy�bk�nt a t�bbi nyolc parancsolat mindegyike az �let �s a vagyon v�delm�t, biztons�g�t szolg�lja - m�rmint a f�ldi �let, a mag�nvagyon v�delm�t! -; ennyiben ‘majdhogynem’ a mai kapitalizmus apol�gi�ja.

Az �jsz�vets�g, vagyis J�zus Krisztus, a Megv�lt� - nagyj�b�l 2000 �vvel ezel�tt - mindent gy�keresen megv�ltoztatott. Nevezetesen �gy, hogy k�t, mer�ben �j szeretet-parancsolatot vezetett be:  
 Szeresd felebar�todat, mint �nmagadat!
 Szeress�tek ellens�geiteket �s im�dkozzatok �ld�z�itek�rt! (Mt.5, 43-48.)
„�gy lesztek fiai a mennyei Aty�toknak, aki f�lkelti a napj�t j�kra �s gonoszokra, es�t ad igazaknak �s b�n�s�knek. Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nem �gy tesznek a v�mosok is? �s ha nem k�sz�ntitek, csak a bar�taitokat, mi t�bbet is tesztek? Nem �gy tesznek a pog�nyok is? Ti olyan t�k�letesek legyetek teh�t, mint mennyei Aty�tok.” (Az el�bbi id�zet folytat�sa.)
„Ha meg�tik a jobb arcodat, ford�tsd oda a m�sikat is. Ha elveszik a k�penyedet, add oda a k�nt�s�det is. Ha k�rnek t�led, adj, �s ha el-veszik, ami a ti�d, ne k�veteld vissza. �gy b�njatok az emberekkel, ahogyan akarj�tok, hogy veletek b�njanak. Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, micsoda h�l�t �rdemeltek? Hiszen a b�n�s�k is szeretik azokat, akik �ket szeretik. �s ha csak j�tev�itekkel tesztek j�t, micsoda h�l�t �rdemeltek? Ezt a b�n�s�k is megteszik. �s ha pedig azoknak adtok k�lcs�nt, akikt�l visszafizet�st rem�ltek, micsoda h�l�t �rdemeltek? Hisz’ m�g a b�n�s�k is k�lcs�n�znek b�n�s�knek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeress�tek ink�bb az ellens�geiteket! Tegyetek j�t s k�lcs�n�zzetek, an�lk�l, hogy valamit visszav�rn�tok! Akkor nagy lesz jutalmatok s a Magass�gbeli fiai lesztek: � is j�s�gos a h�l�tlanok �s a gonoszok ir�nt. Legyetek teh�t irgalmasok, amint a ti Aty�tok is irgalmas.” (Lk.6, 29-36.)

A krisztusi megv�lt�snak, �s a szeretet t�rv�ny�t el��r� tan�t�sainak az a l�nyege, hogy J�zus megsz�nteti, felsz�molja az �sz�vets�gi kor gy�l�lk�d�s�t, �s ‘helyette’ az �jsz�vets�gi szeretetet vezeti be. Az �j tan�t�s szerint a vil�gon mindaddig �ll�h�bor� �s patthelyzet alakul ki, illetve uralkodik, am�g a j�k csak a j�kat, a gonoszok pedig csak a gonoszokat r�szes�tik el�nyben, magyarul: szeretik. Minden ember a felebar�tunk, teh�t ellens�geinket is szeretn�nk kell, hogy szeretettel oldjuk fel a gy�l�let�ket, mi�ltal lehet�s�get adunk nekik is a b�neik megb�n�s�ra (�s Isten �ltali megbocs�t�s�ra), vagyis az �dv�z�l�sre. Nincs mese; - nem el�g nek�nk magunknak ‘j�nak’ lenn�nk, �s j�t tenn�nk a mi j�tev�inkkel! J�t kell tenn�nk ellens�geinkkel, hogy �k is j�v� v�ltozhassanak, s min�l t�bben vel�nk j�hessenek a Menny-orsz�gba. S�t, mi is csak ellens�g�nk megt�r�t�se �ltal juthatunk oda.  

A szeretet t�rv�nye Istent�l; konkr�ten J�zus Krisztust�l sz�rmazik, - teh�t nyilv�nval�, hogy a vil�gegyetemben a szeretet �sforr�sa: Isten. A szeretet t�rv�ny�nek l�nyege, hogy m�k�dik egy olyan l�thatatlan s m�rhetetlen, a gy�l�let entr�pi�j�t kiegyens�lyoz� energia, amely k�pes a kib�k�thetetlen ellent�tek felold�s�ra, k�pes a h�bor�t b�k�v� v�ltoztatni. A szeretet nem oszthat� kvantumokra, v�gtelen�l �rad, �s soha nem fogy el, mert maga az isteni �ser�. Teilhard de Chardin aty�t, a h�res jezsuita paleontol�gust, antropol�gust �s filoz�fust is seg�ts�g�l h�vva mondhatjuk, hogy a szeretet az egys�ges szellemi �s anyagi vil�g igazi legbels� mozgat�ereje, az univerzumban uralkod� legy�zhetetlen affinit�s, - minden dolgok �s v�ltoz�sok, ellent�tek �s megold�sok legv�gs� oka: a radi�lis energia.
Az isteni szeretet kulcsszavai: a szolg�lat, az �ldozat, a megbocs�t�s. Id�zet k�vetkezik az �jsz�vets�g M�rk evang�lium�b�l: J�zus ez�rt mag�hoz h�vta �ket, �s �gy sz�lott hozz�juk: „Tudj�tok, hogy azok, akiket a vil�g urainak tartanak, zsarnokoskodnak a n�peken, - a hatalmasok pedig �nk�ny�ket �reztetik vel�k. K�ztetek azonban ne �gy legyen, hanem aki nagyobb akar lenni, legyen szolg�tok, �s aki els� akar lenni, legyen mindenkinek a csel�dje. Az Emberfia sem az�rt j�tt, hogy neki szolg�ljanak, hanem hogy � szolg�ljon, �s v�lts�gul adja oda �let�t, sokak�rt.” (Mk.10, 42-45.)

A t�rt�nelem elm�lt sz�zadai sor�n bizony mintha feled�sbe mer�ltek volna ezek a szavak; a gy�l�let, a zsarnoks�g �s a h�bor�skod�s csak folytat�dott tov�bb. �ldozatv�llal�s helyett eluralkodott a bossz�v�gy.
A legigazs�gtalanabbak azok a h�bor�k, melyeket �gymond �pp J�zus Krisztus nev�ben ind�tanak, mert Krisztus maga a megtestes�lt b�ke;  soha nem h�bor�zna senki ellen, hiszen �let�t adta mindannyiunk�rt, hogy szerethess�k az ellens�geinket is...!               
Id�zet az �jsz�vets�gb�l, J�nos evang�lium�b�l: „B�kess�get hagyok r�tok, az �n b�k�met adom nektek. �n nem �gy adom nektek, amint a vil�g adja. Ne nyugtalankodj�k sz�vetek �s ne is szorongjon! Hisz’ hallott�tok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de majd vissza is j�v�k hozz�tok. Ha szeretn�tek engem, csak �r�ln�tek annak, hogy az Aty�hoz megyek, mert az Atya nagyobb n�lam. El�re megmondtam miel�tt megt�rt�nt volna, hogy amikor megt�rt�nik, higgyetek. M�r nem sokat besz�lek veletek, mert j�n a vil�g fejedelme: rajtam ugyan nincs hatalma, csak hogy megtudja a vil�g, hogy szeretem az Aty�t, �s �gy cselekszem, amint meghagyta nekem az Atya.” (Jn.14, 27-31.) „A szeretet parancsa. Ez az �n parancsom: Szeress�tek egy-m�st, mint ahogy �n szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek nincs ann�l, mint aki �let�t adja bar�tai�rt. Ti bar�taim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. M�r nem mondalak titeket szolg�knak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Bar�taimnak mondalak titeket, mert mindent tudtul adtam nektek, amit Aty�mt�l hallottam. Nem ti v�lasztottatok engem, hanem �n v�lasztottalak titeket �s arra rendeltelek, hogy munk�tokkal gy�m�lcs�t hozzatok: maradand� gy�m�lcs�t. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben k�rtek t�le. Ez az �n parancsom: Szeress�tek egy-m�st!” (Jn.14, 12-17.)
Krisztus azt v�rja t�l�nk, hogy m�r itt, a f�ldi �let�nkben igyekezz�nk hasonlatoss� v�lni Istenhez. Az isteni (krisztusi) szeretet egyetemes; s �gy minden emberre egyar�nt �rv�nyes. Krisztus elv�rja t�l�nk, hogy minden embert�rsunkat egyform�n szeress�k; f�ggetlen�l att�l, hogy a bar�tainkr�l, vagy az ellens�geinkr�l van-e sz�. Krisztus �ppen �gy szerette az ellens�geit is, mint a bar�tait; hisz m�g a keresztf�n f�ggve is k�rte az Aty�t: „Aty�m, bocs�ss meg nekik, mert nem tudj�k, mit cselekszenek!” Nagyon fontos, l�nyegbev�g� Krisztus viselked�s�nek a ‘tanulm�nyoz�sa’, - hiszen egyr�szt senkit�l nem v�rt el olyat, amit saj�t maga meg ne tett volna, m�sr�szt fel�lm�lhatatlan p�ld�val j�rt el�l ‘az ellens�g szeretet�ben’, hiszen haldokl�s�ban is gyilkosai lelki �dv�t tartotta a szeme el�tt. Nem t�masztott semmilyen felt�telt, nem mondott p�ld�ul olyat, hogy: ‘szeretni foglak benneteket, hogyha futni engedtek, nem fesz�tetek keresztre, s meghagyj�tok az �letemet’. (Ha eml�ksz�nk: Krisztusnak nem kellett volna meghalnia, ha megtagadja a hit�t, az Aty�t, az Aty�t�l val� k�ldet�s�t; vagyis, hogy mindenn�l jobban szeret benn�nket, olyannyira, hogy az �let�t is fel�ldozza az�rt, hogy megszabad�tson minket a b�neinkt�l. Krisztust �ppen megv�lt� szeretete ‘vitte a s�rba’; persze tudta, hogy fel fog t�madni.) De olyat sem mondott, hogy: ‘szeretni foglak benneteket, ha elfogadj�tok az �n igazs�gomat’. Igazs�g�r�l mindenek felett meg volt gy�z�dve, de tudta, hogy er�szakkal, �rzelmi zsarol�ssal, a szeretet �g�ret�vel sem lehet senkit r�venni az igazs�g k�vet�s�re. Mindenkinek mag�nak kell r��brednie, r�d�bbennie az igazs�gra; - s lesznek olyanok, akik m�g a j� p�lda l�tt�n sem ismerik fel, mit kell tenni�k. Krisztus semmilyen felt�telt nem t�masztott; egyszer�en megmutatta, hogyan kell igaz�n, �nfel�ldoz�an szeretni. Mert az igazi szeretet nem v�r el, s nem is k�r cser�be - semmit. Megmutatja mag�t, �s az� lesz, aki elfogadja.
Az �nc�l� esk�d�z�k, ‘�r�k’ h�s�get fogad�k, stb. t�lnyom� t�bbs�ge k�nnyen leleplezhet� lenne a: „Hiszel-e Istenben �s az �r�kl�tben?” - k�rd�s feltev�s�vel. Ha nemmel v�laszol; - egy szav�t sem kell hinni... �ppen ez a ‘v�laszt�v�z’ adja a b�rmilyen f�ldi �rzelmek �s a szeretet alapvet� k�l�nbs�g�t! Addig, am�g p�ld�ul a v�gy, a szexualit�s, az �r�m, a bar�ts�g, a rokonszenv, a vonzalom, az ut�lat, az undor �s a gy�l�let nyilv�nval�an f�ldh�zragadt, evil�gi viszonyul�sok, - addig vel�k szemben: a hit, a rem�ny, a boldogs�g, �s legf�k�ppen pedig a szeretet evil�gi �rtelemben rendre irracion�lis �rzelmi ‘aktivit�sok’. A hit: olyan meggy�z�d�s, melynek nincsen k�zvetlen tapasztalati (m�s sz�val: empirikus) alapja. A rem�ny valami olyasminek az elj�vetel�t (vagy az elmarad�s�t) c�lozza, amelyhez ‘csod�ra’ lenne sz�ks�g... A boldogs�g a testi-lelki megel�gedetts�g, a j�les�, kellemes �rz�s olyan komplex maximuma, amely jobb�ra a k�pzelet�nkben l�tezhet csak, mint etalon, de a val�s �letben el�rhetetlen. A szeretet a f�ldi �letben abszol�t irracion�lis �rz�s, olyan viszonyul�s az embert�rsainkhoz, amelynek tiszt�ra f�ldi �rtelmez�sben semmi �rtelme nincs! Ennek a bizony�t�sa rendk�v�l egyszer�, tekintve, hogy amennyiben a f�ldi tetteinket kiv�tel n�lk�l az (anyagi, materi�lis) �rdekek motiv�lj�k, hat�rozz�k meg, - akkor ‘a kiz�r�lagosan csak’ f�ldi viszonyok k�z�tt semmi �rtelme nincs egy olyan �rzelemnek, melyhez semmilyen �rdek nem f�z�dik. Mondhatn�m �gy is, hogy minden olyan t�rsadalmi �s �llami rendszerben, amelynek a jogrendje, a gazdas�gfiloz�fi�ja �s a teljes k�z�lete (k�zv�lem�nye, kult�r�ja, sajt�ja) is a materializmusra (az anyagelv�s�gre) �p�l, - a szeretet �rz�se sz�mkivetett, �rtelmetlen �s t�bbnyire viszonz�s n�lk�li. M�s sz�val: az a t�rsadalom, az �llam, amely k�l�nv�lasztja mag�t a vall�st�l, a hitt�l, s - noch dazu - el is hat�rol�dik Istent�l; az igaz�b�l kirekeszti a m�k�d�si folyamataib�l a szeretetet, amely ezek ut�n ‘sz�m�z�tt, illeg�lis funkci�v�’ l�nyeg�l �t, s visszaszorul a sz�k k�r� csal�di kapcsolatok keretei k�z�, vagy egyenesen ‘bent reked’ az egy�nek lelk�ben. A szeretet ugyanis olyan term�szet feletti �rzelem, amelyhez az ember (lelke) egyenesen Isten adom�nyak�nt jutott hozz�. Enn�l fogva a szeretet az egyetlen olyan �rz�s, amely az Istennel val� k�zvetlen (on line) �sszek�ttet�st, s�t, az emberek Istenben (Krisztusban) val� �sszekapcsol�d�s�t is k�pes biztos�tani, megoldani �s lebonyol�tani.
Szeretet Isten n�lk�l - nem l�tezik.