Czike L�szl�

                                       P�nk�sd bizonys�ga

Wilhelm Heisenberg atomfizikus, a mikror�szecsk�k, a hat�rozatlans�gi rel�ci�k vil�g�nak legavatottabb ismer�je valami ilyesmit mondott egyszer:
„A tud�s ital�nak minden cseppje istentagad�s, de a poh�r alj�n bizony ott van az Isten.” Ebben az egyetlen mondatban s�r�tve benne foglaltatik az emberi nem eg�sz trag�di�ja. A Paradicsomb�l az els� emberp�r, �d�m �s �va �ppen az�rt �zetett ki teremt�je �ltal, mert evett a tiltott gy�m�lcsb�l, az alm�b�l, ami a tud�s f�j�n termett. „Orc�tok ver�t�k�vel keress�tek ezent�l a kenyereteket!” - mondta az �r, �tjukra bocs�tva a b�n�s�ket.
Az ember szaporodni kezdett, hogy a szellem hatalm�t kiterjessze a teljes F�ldgoly�ra, hogy uralma al� k�nyszer�tse a term�szetet.
A technikai fejl�d�s elk�peszt� t�vlatokat nyitott a faek�t�l az �rrak�t�ig.
A p�nz �s a hatalom birtokl�sa fantasztikus k�nyelmet biztos�t a gazdagok sz�m�ra, - szinte nem lehet olyan anyagi k�v�ns�guk, ami nem teljes�thet�.
A tudom�ny viharos gyorsas�ggal t�rja fel az anyagi vil�g valamennyi titk�t, �s val�ban: minden �jabb tud�s, ismeret l�tsz�lag bizony�t�k Isten ellen.
�mde van n�h�ny ter�let, n�h�ny megfejthetetlennek l�tsz� titok, amivel a tudom�ny �s a technika nem tud mit kezdeni. �gy t�nik, hogy az emberis�g csak vend�g a saj�t bolyg�j�n, - amit ‘k�szen’ kap, azzal mind ragyog�an elboldogul, de r�gt�n tan�cstalann� v�lik, ha a teremt�ssel pr�b�lkozik. 
Az ember legnagyobb probl�m�ja a hal�l legy�zhetetlens�ge, vagyis hogy nem k�pes a semmib�l, az �lettelenb�l �l�t teremteni. Amit a tudom�ny e legf�bb titok megfejt�s��rt elk�vet, az m�r nem egyszer�en istentagad�s, hanem istenk�roml�s, - a g�nseb�szett�l eg�szen a kl�noz�sig. A v�gs� c�l a halhatatlans�g el�r�se, mi�ltal Isten v�gleg ‘kiiktathat�v�’ v�lik.
Pedig �ppen az eredeti b�n b�ntet�sek�nt kaptuk a hal�lt, az anyagi-fizikai l�ny�nk megsemmis�l�s�nek elker�lhetetlens�g�t, ami persze nem �rinti szem�lyis�g�nk l�nyeg�t, Istent�l kapott lelk�nket, ami halhatatlan.
A tudom�ny �s a technika az emberi l�lekkel nem foglalkozik, mert k�v�l esik eszk�zeinek alkalmazhat�s�g�n. A l�lek gondoz�s�t a tud�sok az egyh�z-ra, a papokra b�zz�k, olyan tud�s birtokosaira, amit hitnek nevezhet�nk.
A hit t�rgya a t�lvil�g, az �dv�z�l�s �s a felt�mad�s.
Olyan dolgok, amelyek tudom�nyos �sszel felfoghatatlanok.
De vajon �ppen nem megford�tva van-e minden?!
Feltehet�, hogy a szellemvil�g - Isten! - az egyetlen val�s l�tez�, mik�zben az anyagi vil�g mer� l�tsz�lagoss�g: amint megfogn�d, gyorsan elillan.
A mikrokozmosz �s a makrokozmosz egyar�nt gyan�san ill�kony.
Heisenberg az�rt volt k�nytelen fel�ll�tani a hat�rozatlans�g rel�ci�j�t, mert k�s�rleti �ton meg�rtette, hogy a f�ny egyszerre hull�m �s r�szecske, - a mozg� fotonnak nincsen nyugalmi t�mege. Az atommag k�r�l kering� elekt-ronnak vagy a hely�t, vagy a sebess�g�t ismerhetj�k, - nyugalmi �llapot-ban szint�n megfoghatatlan. Vagyis anyag �s mozg�s elv�laszthatatlanok.
Az elemi r�szecsk�k viselked�se nem determinisztikus, csak statisztikai val�sz�n�s�ggel �rhat� le, - ez a hat�rozatlans�gi rel�ci� l�nyege.
Tekintve, hogy az anyag csak t�rben �s id�ben l�tezik, - k�zenfekv� a fel-tev�s, hogy egy m�sfajta dimenzi�rendszerben (er�t�rben, mez�ben) az anyag eg�szen m�smilyen, vagy egyszer�en elt�nik, k�mforr� v�lik.
Az anyag �tmeneti strukt�ra, haland� er�t�r, ideiglenes mez�, ill�kony energia, amely g�z�lg� cseppk�nt old�dik fel az �r�kk�val� Istenben.
Albert Einstein fizikus tulajdonk�ppen ugyanezt a hat�rozatlans�got �rta le a makrokozmoszban, az �ltal�nos �s speci�lis relativit�s elm�let�vel.
Az anyag �s az energia ekvivalenci�ja (E = mc²) k�vetkezt�ben k�l�n�s dolgok t�rt�nnek a gyorsul�, a f�nysebess�get k�zel�t� �rhaj� k�rnyezet�-ben: az id� m�l�sa lelassul, az anyag t�mege pedig meghosszabbodik.
Anyag, mozg�s, sebess�g, t�r �s id� relat�vak: egym�s f�ggv�nyei.
Hubble asztrofizikus a galaxisok v�r�seltol�d�s�b�l felfedezte, hogy a vil�g�rben a csillagrendszerek n�vekv� sebess�ggel t�volodnak egym�st�l, s min�l t�volabbra vannak, sz�k�si sebess�g�k ann�l nagyobb. A l�that� vil�g teh�t t�gul - ez a t�gul� Vil�gegyetem elm�lete -, amib�l sz�ks�gsze-r�en k�vetkezik, hogy valamikor egyetlen mikropontban s�r�s�d�tt �ssze.
A z�r� id�pontban m�g nem volt sem mozg�s, sem anyag, sem semmi.
Az �srobban�s volt a teremt�s, - a t�bbi ‘m�r csak’ szimpla evol�ci�.
Teilhard de Chardin szerint a radi�lis energia (a teremt� er�) az anyagi k�rnyezetben egyre cifr�bb ruh�t �lt, egyre bonyolultabb strukt�r�v� alakul.
A fejl�d�s - f�ny, atom, molekula, sejt, szervezet, szellem - egy t�rt�net, az egyre magasabb szintre szervez�d� anyag t�rt�nete, amely arr�l sz�l, hogy a ‘semmib�l’ teremtett anyag mik�nt k�pes egyre magasabb l�pcs�fokk�nt szolg�lni a radi�lis energi�nak, a szellemnek (nooszf�ra), ahhoz, hogy az egyre magasabbra h�gva, visszat�rhessen teremt�j�hez, az Istenhez.
A teremtett f�ldi ember, nagyszer� szellemi teljes�tm�nyei ellen�re, - �gy t�nik: bizonyos, meghat�rozott korl�tokon nem l�phet �t.
A legnyilv�nval�bb ilyen - �s nem csup�n fizikai! - korl�t a f�nysebess�g, amely a m�g az anyaghoz k�t�d�, l�tez� legnagyobb mozg�si energia.
A f�ny sebess�g�n�l gyorsabban mozg� anyag nem l�tezik.
M�s sz�val: ami a f�nyn�l gyorsabb, az m�r nem lehet anyagi l�tez�.
A mikrovil�g r�szecsk�i megk�zel�tve a f�nysebess�get - elt�nnek.
A ‘sz�kev�ny’ csillagrendszerek ‘el�rve’ a f�nysebess�get - l�thatatlann� v�lnak. A r�szecsk�k �s a galaxisok felold�dnak a v�gtelen f�nyben.
Az �let keletkez�se, a hal�l ut�ni vil�g, a szellemi szf�ra, a l�lek �dv�z�l�se �s a test felt�mad�sa isteni titkok, hittitkok, - a tud�sunk feletti t�nyek.
A festett vil�g csak d�szlet, amolyan val�dinak l�tsz� virtu�lis kell�k.
Az elt�n� anyag m�g�l el�t�nik dr�m�nk �r�ja �s rendez�je, az Isten.

J�zus Krisztus tan�tv�nyai, az apostolok gyarl� emberk�nt t�velyegtek, k�telkedtek (legink�bb Tam�s!), m�g bizonys�got nem nyertek.
M�g P�ter, a szikla - J�zus hal�la �s felt�mad�sa ut�n a kereszt�ny r�mai katolikus anyaszentegyh�z els� p�p�ja - is h�romszor tagadta meg az Urat, mikor a kakas kukor�kolt. Tam�s pedig csak akkor hitt, amikor tapinthatta Krisztus sebeit, illetve azok behegedt hely�t az �r felt�madt test�n.
Megpr�b�ltat�saik �s k�s�bbi szenved�seik (Andr�s p�ld�ul kereszthal�lt halt, innen az andr�skereszt elnevez�s) ellen�re az apostolok dolga k�nny� volt. Hit�ket effekt�v tud�sra v�ltotta a Mester, hogy h�vebben szolg�ljanak.
Mert a hit - b�rmily er�s is legyen - mindig gyeng�bb a konkr�t tud�sn�l.
A tud�s - kegyelem. Kegyelem az �rdemeseknek, hogy ne gy�tr�djenek a hit gyakori k�telyei k�z�tt. Az apostolok m�g �let�kben kegyelmet kaptak.
De vajon t�nyleg olyan neh�z, sokkal nehezebb-e ma, min�k�nk?!
Vajon t�nyleg arra vagyunk-e k�rhoztatva, hogy a fizikai hal�lunk ut�nra rem�lt felt�mad�sunkig �s �dv�z�l�s�nkig k�ts�gek k�z�tt verg�dj�nk?
Pedig ezen a ponton a val�s�g �s az igazs�g egybeesik.
B�rki sz�m�ra k�zzelfoghat�, s csak karny�jt�snyira van a megfejt�s.
Ak�r poszterr� nagy�thatod, �s plasztikusan a szob�d fal�ra szegezheted.
A gy�ny�r�, szenved� f�rfiarcr�l besz�lek, a felt�mad�s f�nylenyomat�r�l, pillanatfelv�tel�r�l, J�zus Krisztus arc�r�l a torin�i leplen.
Hit n�lk�l is tudhatod, tudnod kell, hogy az az � arca! A Megv�lt��!
Csak r�n�zel, �s megl�tod, megtudod, mert ilyen arc nincs t�bb.
Tekintet�ben szenved�s, b�nat, megbocs�t�s �s a felt�mad�s tud�sa.
Meghalt, �dv�z�lt, f�nny� lett, felt�madt; �s elj�n, ah�nyszor csak akar.
Bizonys�got tett az apostoloknak, hogy v�grehajts�k a testamentum�t.
Bizonys�got tett nek�nk, amikor re�nk hagyta az arc�t.
Er�s�tsen benn�nket p�nk�sdi tud�sunkban a megszentel� kegyelem!

V�c, 2001. m�jus 3.

                                                          Czike L�szl�