Czike L�szl�

                                            V�zum �s ujjlenyomat   

Olvasom a k�zszolg�lati teletextben (m�jus 20.), hogy az USA szigor�tott hat�r-�tl�p�si rendszab�lyokat vezet be. Ezent�l nem el�gs�ges, ha az orsz�gba bel�p� (turista, l�togat�, stb.) szem�ly rendelkezik az egy�bk�nt is csak el�gg� nehezen megszerezhet� amerikai v�zummal, hanem - a belbiztons�g n�vel�se �rdek�ben - a hat�ron m�g ujjlenyomatot is vesznek t�le. Ez szint�n egy �jabb terrorizmus-ellenes rendelkez�s; �ll�t�lag az ut�lagos nyomoz�s meg�llap�totta, hogy a 2001. szeptember 11-ik�n WTC-torony led�nt� sz�nd�kkal elt�r�tett Boing-ek egyik�t ‘vezet�’ Mohamed Atta m�r lej�rt v�zummal l�pte �t az USA hat�r�t, - �gy ezzel az int�zked�ssel elej�t lehetett volna venni a terrorista mer�nyleteknek m�r akkor, s a manhattan-i ikertornyok m�g ma is h�bor�tatlanul karcolhatn�k az eget.
A hat�ron levett ujjlenyomatok beker�lnek az USA b�n�gyi ujjlenyomat-t�r�ba (angolul: fingerprint file), �gy teh�t gyakorlatilag mindenki potenci�lis b�n�z�v�, potenci�lis terrorist�v� ‘v�lik’, aki �t mer�szeli l�pni az USA hat�r�t. Hogy az ujjlenyomat alapj�n mik�nt lehet (hat�konyabban) megakad�lyozni, hogy valaki lej�rt v�zummal l�pjen be az orsz�gba, rejt�ly, - mindenesetre nagym�rt�kben n� majd az USA belbiztons�ga. Valami olyasf�le paranoi�s p�tcselekv�sr�l lehet sz�, mint amikor honi nagyv�llalkoz�ink (a magyar maharadzs�k) luxus-vill�ikat 4 m�ter magas, f�l m�ter sz�les betonfalakkal, a tetej�n sz�gesdr�ttal, elektromos ker�t�ssel, valamint eg�sz kommand� �rz�-v�d�vel s egy falka pitbullal pr�b�lj�k meg�vni a bet�r�sekt�l, azt gondolva, hogy ez a robbant�sok ellen is megold�s...
L�nyeg�ben arr�l van sz�, hogy mivel az USA belbiztons�gi szervei nem k�pesek jav�tani a hat�rellen�rz�s hat�konys�g�t, felsz�molni az emberi slendri�ns�got - elv�gre a liberalizmusb�l is meg�rt a sok! -: az �vente beutaz� 20 milli� l�togat� neh�zs�geit szapor�tj�k, mondv�n, ‘minek is j�tt�l Amerik�ba, ha nem tetszik az ujjlenyomat-v�teli rendszer!’.

�rdekes, hogy Amerika mennyire �gyel arra, hogy nehogy k�lf�ldr�l sziv�rogjon be az a sok-sok b�n�z�, mer�nyl�, terrorista elem! Elv�gre az amerikai belf�ldi erk�lcs�k patyolat-tiszt�k; a belbiztons�g egyszer�en t�k�letes lehetne, ha nem �rkezn�nek cs�st�l az orsz�gba azok a fr�nya idegenek, akik miatt mostant�l sok t�rv�nyt szigor�tani kell, aminek tisztess�ges, �rtatlan (honi �s k�lf�ldi) polg�rok milli�i issz�k meg a lev�t. K�l�n�s, hogy az amerikai adminisztr�ci� szinte csak �s kiz�r�lag a m�s szem�ben keresi a sz�lk�t, ahelyett, hogy a mag��ban tal�ln� meg a gerend�t, - illetve hogy a saj�t port�j�n s�pr�getne, a m�sok� helyett. M�g senkinek nem siker�lt ugyanis hitelt �rdeml�en bebizony�tania, hogy a tornyokat arab mer�nyl�k d�nt�tt�k le; mint ahogy azt sem, hogy az ikertornyokba rep�l�, elt�r�tett Boing-ek ‘t�vir�ny�t�s�t’ Afganiszt�nb�l (Usama bin Laden�k), a vil�g m�sik v�g�r�l - mobiltelefonon?! - szervezt�k �s kivitelezt�k volna. Lehetetlenek persze ma m�r nincsenek, �m m�giscsak furcsa, hogy aki ilyen komoly technikai felszerelts�ggel rendelkezik, az Afganiszt�n, majd Irak angolsz�sz elfoglal�sa �ta semmif�le jelent�s ‘ellencsap�sra’ nem volt k�pes, csup�n ‘mag�nyos terrorista’ mer�nyletekre, �ngyilkos robbantgat�sokra, amelyekre pl. a ‘mez�tl�bas Hamasz’ m�r �vtizedek �ta ‘k�pes’! S�t, ezek a mer�nyletek is csak az elm�lt h�napban szaporodtak meg - el�tte m�sf�l �vig szinte semmi nem t�rt�nt! -, �s arra sincs semmif�le bizony�t�k, hogy a mostaniakat a h�rhedt Al Kaida, bin Laden terror-szervezete k�vette volna el. Az eml�tett Boing-ek elt�r�t�se, ‘c�lba juttat�sa’ oly’ nagypontoss�g� tervez�st, t�k�letes program-szervez�st �s logisztik�t, sz�m�t�s-technikai hardware �s software, valamint t�vk�zl�si eszk�z�k ig�nybev�tel�t, �s olyan fegyelmezett v�grehajt�st k�v�n illetve felt�telez, ami er�s t�lz�s. A gazdag sejk ugyan egyar�nt rendelkezhetett az akci� ir�ny�t�s�hoz sz�ks�ges �sszeggel �s intelligenci�val is; �m meglehet�sen k�ts�ges, hogy az afg�n hegy gyomr�b�l, n�h�ny ezer talib�n entellekt�elt ‘mozgatva’ mindezt v�gre lehetett hajtani. �jra csak az jut az ember esz�be, hogy amennyiben Usama bin Laden erre k�pes volt; �gy tal�n arra is k�pes, hogy �rh�bor�t vez�nyeljen az USA ellen, a Mars bolyg� ‘magass�g�b�l’. Erre m�ig sem ker�lt sor; a sejk fantasztikus technik�ja, terror-szervezet�nek jelent�s r�sze g�znem�v� v�lt �s szanasz�t illant Afganiszt�n l�g-ter�ben a Bomb�k Anyja tucatjainak hat�s�ra, - vagy tal�n sohasem l�tezett...

Tal�n m�g eml�ksz�nk r�, hogy a torony-mer�nyletet k�vet�en eg�sz Amerik�t el�rasztott�k az anthraxos �s �l-anthraxos levelek, gyan�s porral telt vagy �res bor�t�kok, - s ezt a legal�bb f�l �ven �t tart� k�ld�zget�si m�ni�t (j�form�n nem volt oly’ magas hivatal vagy hivatalnok, ahov�/akinek ne �rkeztek volna ilyenek!) hi�ba pr�b�lt�k �sszef�gg�sbe hozni az ikertornyok led�nt�s�vel, az Al Kaid�val vagy mag�val bin Ladennel: terhel� kapcsolatot m�ig nem siker�lt tal�lni, vagy pl�ne bizony�tani. Az meg azt�n v�gk�pp csak a leghalv�nyabb felt�telez�s (s�t, szimpla fikci�) maradt mindv�gig, miszerint ezek a bakt�rium-fegyverek Irakb�l, Szadd�m Huszein - kor�bban t�mogatott �s �llig felfegyverzett, �m kicsit k�s�bb hirtelen meggy�l�lt - rendszer�b�l sz�rmaztak volna. Ut�bb m�g a felt�telez�s is megd�lt, amikor nyilv�nval�v� v�lt, hogy a t�rgyi anthrax-t�rzsek az USA titkos hadig�pezet�nek laborat�riumaib�l ‘l�ttak napvil�got’; node arra, hogy ki volt, ki lehetett az, aki kilopta a bakt�riumokat (konkr�ten: honnan �s hogyan?), - m�ig sem der�lt f�ny, de m�g arra sem, hogy a nyomoz� hat�s�gok egy�ltal�n b�r-milyen nyomokat tal�ltak, vagy k�vettek volna. Pedig adott esetben �rdemes lett volna megtudnunk, kik azok, akik tiltott t�megpuszt�t� bakteri�lis fegyverekkel rendelkeznek, illetve sz�rakoznak az Egyes�lt �llamok titkos laborat�riumaiban. Akkoriban m�g nem plankolta fel senki, hogyan lehets�ges, hogy ‘amit szabad Jupiternek, nem szabad az �k�rnek’, - mert nem volt n�vum, nem volt h�r�rt�ke...

Nem j�, ami ma Amerik�ban t�rt�nik. Mintha az eg�sz civiliz�lt vil�g cinkosan, vagy szem�rmesen hallgatna - nem a mi �gy�nk! -, s �gy tesz, mintha legkev�sb� sem �rten� vagy �rinten�, mi folyik ott. Pedig a vil�g egykor legdemokratikusabb, de legal�bbis annak tartott, s �gy minden m�s nyugati orsz�gnak (Eur�p�nak is!) p�ldak�p�l �ll�tott f�ldr�sznyi orsz�gban iszonyatos �talakul�s zajlik; olyasf�le, ami a v�szterhes elm�lt sz�zadban Eur�p�ban m�r k�tszer is megt�rt�nt, amit�l m�r k�t vil�gh�bor�t is megszenvedt�nk. Amerika ugyanis ‘diktat�riz�l�dik’, �s akkor m�g finom voltam! Sz�mtalan jel�t tapasztalni ennek. Az USA ma a vil�g leger�sebb hadigazdas�ga. Az USA ma a vil�g legelad�sodottabb orsz�ga, �mde ugyanakkor - vagy tal�n �ppen ez�rt - a vil�gvaluta, az USA-doll�r kibocs�t�ja. A vil�ggazdas�g, a vil�gpiac furcsam�d’ minden�tt ugyanazzal a valut�val m�ri a teljes�tm�nyeit; azzal, amelynek a fedezete a lehet� leglabilisabb, s amelynek a sz�zdoll�ros c�mleteit (pap�rp�nz�t) a legk�nnyebb hamis�tani. Dr�bik J�nos �rja a m�lt�nytalanul ‘agyonhallgatott’ Uzsoraciviliz�ci� I. �s II. k�tet�ben, hogy az USA Yale �s Harvard egyetemein titkos szabadk�m�ves p�holyok m�k�dnek (pl. a Skull and Bones - koponya �s csontok -, a Bush-csal�d ‘p�holya’), ahol az elitet titokban Amerika �s a vil�g ir�ny�t�s�ra, a vil�guralom megval�s�t�s�ra k�pzik... Hm. Mik�zben Amerika borzaszt� b�szke bels� szabads�g�ra, liberalizmus�ra, a szem�lyis�gi jogok biztos�t�s�ra; k�zben mint �llam a vil�g csend�rek�nt l�p fel. (A csigat�v� most �ppen h�reket mond. Az elfoglalt Irakban az amerikai hadsereg ‘�j m�dszerrel’ hallgatja ki az elfogott iraki tiszteket; az arab vil�gban ismeretlen, s �gy frenetikus hat�st gyakorl� heavy metal zen�vel sokkolj�k a foglyokat. Mint mondj�k; - a legjobb ‘eredm�nyt’ a n�met Metallica pattog�, fasisztoid ritmusa produk�lja. No comment.)  Orwell 1984-e, a Nagy Testv�r birodalma. Paranoi�s orsz�gvezet�s; bels� anarchia - kifel� agresszi�s kompenz�l�ssal. Volt m�r ilyen! Mik�zben az egyetemeken ‘analfab�t�k elitk�pz�se’ folyik, addig az als� s k�z�p szinteken elk�peszt� alacsony az oktat�si sz�nvonal, - a tan�rok kiszolg�ltatottak a liber�lis szem�lyis�g� di�koknak, akik felpofozz�k nevel�iket, s amelyik tan�r k�vetelni mer�szel, az hamarosan �ll�s�t vesz�theti. Egyes iskol�kban el�zm�ny �s minden ok n�lk�l l�v�ld�z�s kezd�dik; paranoid skizofr�n di�kok sokkolj�k �s m�sz�rolj�k le tan�raikat �s di�kt�rsaikat. Az orsz�gban minden szinten vir�gzik a b�n�z�s. Persze a fej�t�l b�zlik a hal, - a legfels� vezet�s sz�mos tagj�r�l ugye kider�lt, hogy szem�lyesen �zletileg �rdekelt az iraki nyersolaj megszerz�s�ben. Ez m�r nem egyszer�en a belf�ldi, hanem a glob�lis korrupci� legmagasabb foka: a vil�gcsend�r hatalom leger�sebb p�nz�gyi �s politikai lobbyi t�lterjeszkednek az �ce�nokon, �s hi-tech haditechnik�jukkal felfalj�k s megem�sztik a vil�got...!

Kezd�d�tt: 2001. szeptember 11-ik�n, majd j�tt a terrorizmus-ellenes koal�ci�. A m�g kor�bbi, Szerbia elleni t�mad�s ut�n - Afganiszt�n s Irak elfoglal�sa. K�zben az anthrax-p�nik. Azut�n pedig terrorizmus-ellenes jogc�men a nemzetk�zi p�nz-forgalom tot�lis ellen�rz�se, ami minden m�s orsz�gban is �ltal�nos lelassul�st, �s a banki m�veletek jelent�s dr�gul�s�t eredm�nyezte. (Csak eml�keztet��l: az Uzsoraciviliz�ci� II.-ben szerepel a 115. oldalon a k�vetkez� id�zet, - Meyer Amschel Rothschild-t�l, a dinasztia alap�t�j�t�l: „Engedj�k meg nekem, hogy �n bocs�ssam ki �s ellen�rizzem egy orsz�g p�nz�t. Az m�r nem sz�m�t, ki hozza a t�rv�nyeit!” Amerika kiv�l�an alkalmazza e vez�relvet, az eg�sz vil�gon.) Hab a tort�n csup�n, hogy egyes amerikai bankok a m�lt �v v�g�n rendk�v�l kedvez� szem�lyi hitelekkel �rasztott�k el pl. Magyarorsz�got is; minden szem�lyes adat Amerik�ban fut �ssze, s al��r�sunkkal ott ‘grav�rozz�k’ m�g a hitelk�rty�t is. (Az APEH-adataink kim�sol�s�r�l ne is besz�lj�nk.) S vegy�k hozz� mindezekhez - szint�n terrorizmus-ellenes �r�ggyel - a k�dszavak elhangz�s�ra bekattan� k�m-m�holdas telefonbesz�lget�s-ellen�rz�st, tov�bb� a postaforgalom fel�gyelet�t, �s sok m�s k�l�n�s t�rt�n�st, amelyek �sszekapcsol�sa nem a fant�zia sz�l�tte...
Ha meglesz a gy�l�letbesz�d-t�rv�ny; fel�ll majd a gondolatrend�rs�g is.
V�g�l mikrochipeket �p�tenek a test�nkbe, a szem�lyigazolv�ny-k�rtya helyett.

V�c, 2003. m�jus 20.

                                                              Czike L�szl�