Czike L�szl�

                                             Nukle�ris haz�rdj�t�k     

Az egyszer� �tlagember nem sokat tud az atomok vil�g�r�l; mivel a h�tk�znapi �lete sor�n l�tsz�lag semmilyen kapcsolatba, pl�ne ‘�ssze�tk�z�sbe’ nem ker�l vel�k. Mondhatn�m �gy is, hogy az emberek t�lnyom� t�bbs�ge sz�m�ra l�tezik egyfel�l a term�szetes anyagi vil�g, amelyben �l�nk; m�sfel�l pedig az atomfizika misztikus fels�gter�lete, amit z�mmel valami tiltott vil�gnak, term�szetf�l�ttinek k�pzel�nk. Valahogy �gy vagyunk ezzel, hogy az atomfizikusokat aff�le modern var�zsl�knak gondoljuk, akik sz�munkra �rthetetlen �s �rdektelen, ‘mesters�ges’ tulajdons�gokat csalnak ki az anyagb�l, ami nem megengedett, ‘sz�ks�ges’ rossz. Bizony sok igazs�g is van az effajta v�leked�sben!
De menj�nk kicsit a r�szletekbe! Az �tlagember sz�m�ra ‘az atomi gondolkod�s’ nagyj�b�l a k�vetkez� szabad asszoci�ci�kat jelenti: (1) Atombomb�k, amelyek vak�t� f�nyvillan�s �s perzsel� h�termel�s k�zepette azonnal �lnek, vagy esetleg �vek elm�lt�val r�kos megbeteged�seket okoznak, melyek kifejl�d�si id�tartama �s s�lyoss�ga a kapott sug�rd�zis nagys�g�t�l f�gg. Hirosima �s Nagaszaki. (2) Atomtud�sok, akik k�z�tt igen sok magyar sz�rmaz�s�, vil�grasz�l� koponya is dolgozott; mint p�ld�ul: Teller Ede, Szil�rd Le�, stb. (3) Pierre �s Marie Curie; akik 1898-ban az ur�nszurok�rc p�rk�l�se sor�n felfedezt�k a pol�niumot, amely a term�szetben csak rendk�v�l kis mennyis�gben el�fordul� hasad� - f�m. Sokan nekik tulajdon�tj�k a maghasad�s felfedez�s�t, azonban az Hahn �s Strassmann nev�hez f�z�dik, akik az ur�nt neutronokkal ‘bomb�zt�k’. (4) Atom-tengeralatt-j�r�k; f�k�nt szovjet t�pus�ak, amelyek ismeretlen okokb�l kifoly�lag id�nk�nt els�llyednek Norv�gia partjain�l (mint legut�bb pl.: a Kurszk), s vagy kiemelik �ket, vagy sem. (5) Atomreaktorok; mint p�ld�ul a csilleb�rci (KFKI), melyben kis teljes�tm�nnyel k�l�nb�z� tudom�nyos k�s�rletek folynak. (6) Atomer�m�vek (mint a h�rhedt csernobili, vagy a h�rhed�-f�lben l�v� paksi), amelyeket villamos-energia nagymennyis�g�, gazdas�gos el��ll�t�s�ra haszn�lnak. K�zismert, hogy a paksi atomer�m� egymaga Magyarorsz�g villamosenergia-sz�ks�glet�nek 40 %-�t termeli. (7) Atommag-hasad�s; az a beavatatlanok sz�m�ra megismerhetetlen folyamat, amelynek sor�n bizonyos, a peri�dusos rendszerben magas rendsz�m�, ‘labilis’ elemek atommagjai - azokat szabad neutronokkal bomb�zva - hasadnak; ha hirtelen, akkor atom-robban�sr�l, ha szab�lyozott sebess�ggel, lassan, akkor atomer�m�vi h�termel� l�ncreakci�r�l besz�l�nk.

Ma d�lel�tt (2003. m�jus 22.) n�ztem az ATV-ben a Napi 120’ m�sor�t, - Stefka Istv�n besz�lgetett k�r �rral, egyik�k �r�, m�sikuk �p�t�szm�rn�k; mindkett�j�k akt�v k�rnyezetv�d�: a Paksi Atomer�m�ben kialakult bizonytalan helyzetr�l. A m�sorvezet� feltette ‘a k�lt�i k�rd�st’, hogyha ennyire vesz�lyesek a k�rnyezetre az atomer�m�vek, mi�rt kellenek m�gis?, - ha egyszer nem igaz az a hangoztatott �rv sem, miszerint l�nyegesen olcs�bban termelik az �ramot, mint a hagyom�nyos er�m�vek. Besz�ltek atom-lobbyr�l, meg minden m�sr�l, de a val�di okot senki nem eml�tette, m�g a ‘betelefon�l�k’ sem. Nevezetesen arr�l van sz�, hogy senki nem besz�l azokr�l a nyilv�nval� t�nyekr�l, amelyek a Paksi Atomer�m� �p�t�s�t t�rt�netileg megel�zt�k, tudniillik ‘az �rdekelts�g val�s viszonyair�l’, amelyek a m�k�dtet�st is meghat�rozt�k, legal�bbis 1991-ig. Sokan m�g ma is elhiszik azt a szocializmusban fej�nkbe vert kapit�lis hazugs�got, hogy Magyarorsz�g nyers-anyagokban, �sv�nykincsekben rendk�v�l szeg�ny orsz�g. Ez nem igaz; �pp el�g ha h�rom ‘c�fol� t�telt’ eml�t�nk: term�lv�z, bauxit, ur�nium. Az el�bbi m�g ma is z�mmel kiakn�zatlan, - a k�t ut�bbi k�zel f�l �vsz�zadon �t mindenek el�tt a nagy Szovjet�ni�t gazdag�totta; k�nyszer-, illetve el�nytelen szerz�d�s alapj�n...
A Mecseki Ur�nb�ny�k ugyanis a F�ld egyik leggazdagabb ur�nium-lel�hely�t m�velte, �vtizedeken kereszt�l. A Paksi Atomer�m� - persze k�lcs�n�s el�nynek be�ll�tva! - a val�s�gban a sz�munkra t�bbsz�r�s el�nytelens�get val�s�tott meg, a KGST-n bel�li munkamegoszt�s �s specializ�l�d�s komparat�v hasznai helyett. A szovjetek m�lyen a vil�gpiaci �r alatt vitt�k ki t�l�nk az ur�n�rcet, amelyb�l azut�n r�szben k�zvetlen�l atombomb�t gy�rtottak; illetve f�t�elemeket r�szben a saj�t (ukrajnai, belorussziai, urali, stb.) atomer�m�veik, s r�szben a paksi er�m� sz�m�ra is. Az elhaszn�lt f�t�elemeket azut�n Paksr�l visszasz�ll�tott�k Szovjet-�ni�ba, ahol - t�bbnyire atombomba-gy�rt�sra haszn�lt�k fel ezeket is. Ismeretes, hogy a vil�gon nagyj�b�l minden relat�v, - k�l�n�sen ami a k�zgazdas�got illeti. Ne felejts�k el, hogy mik�zben a kapitalista vil�gban, a t�k�s vil�gpiacon m�r az elm�lt 50 �vben is a profit maxim�l�sa �llt a gazdas�gi d�nt�sek centrum�ban, - addig a kommunista rendszerekben a legf�bb k�zgazdas�gi rendez�elv a t�mad� �s a v�delmi fegyverzetek, objektumok �s technol�gi�k el��ll�t�sa, alkalmaz�sa volt; f�ggetlen�l azok gazdas�goss�g�t�l! A k�zv�lem�ny t�n m�g ma is azt hiszi, hogy az atomer�m� kiz�r�lag villany�ramot termel (ez a f�tev�kenys�ge), - m�s ‘jelent�s�ge’ nincs. A val�s�g, az igazs�g ezzel szemben, hogy a mell�kterm�k, az elhaszn�lt f�t�elem nagymennyis�g� plut�niumot tartalmaz, ami az atom-bombagy�rt�s legfontosabb alapanyaga. Csup�n n�z�pont k�rd�se: mi (volt) a Paksi Atomer�m� f�term�ke?! Szovjet szempontb�l a plut�nium, Magyarorsz�g szempontj�b�l pedig a villamos energia... A legval�sz�n�bb indok a paksi er�m� egykori fel�p�t�s�re az a l�tszat-kelt�s lehetett, hogy ‘valami haszna’ lehessen az ur�n-b�ny�szatnak a magyar gazdas�g sz�m�ra is..., no meg maga, a plut�nium.
Hogyan lesz az ur�niumb�l plut�nium?! Ennek a jobb meg�rt�s�hez sematikusan tekints�k �t a maghasad�s, illetve er�m�vi felhaszn�l�s�nak ‘technol�gi�j�t’!
Az ur�n k�l�nb�z� rendsz�m� (233, 234, 235, 236 �s 238, valamint 239 �s 241 - ez ut�bbi kett�t m�r plut�niumnak nevezz�k!) izot�pjai ‘labilisak’, atommagjaik k�nnyen elbomlanak, ha azokat lass� neutronokkal ‘bomb�zzuk’. A gerjesztett atommagok egyr�szt kett�hasadnak, m�sr�szt �jabb neutronokat fognak be. Ezt a folyamatot l�ncreakci�nak nevezz�k, ami azt jelenti, hogy egyre t�bb atommag hasad meg; k�zben radioakt�v sug�rz�s (b�ta �s gamma) �s h� keletkezik. „Ha valamennyi r�szletet figyelembe vessz�k, akkor pl. az U-235 mag hasad�sakor kb. 205 MeV energia szabadul fel, magonk�nt.” (l�sd: Term�szettudom�nyi Kis-enciklop�dia; Gondolat 1983., 653-654. oldal.) A l�ncreakci� beindulhat spont�n, robban�sszer�en (ez a bomba), - vagy lass�tva, tervszer�en (ez az atomer�m�). Besz�ln�nk kell m�g az �n. ‘kritikus t�meg’-r�l! Az ur�n ‘instabilit�s�nak’ �ppen az a l�nyege, hogy spont�n, ‘k�ls� behat�s n�lk�l is’ bomlik, szabad neutronok �tk�znek a labilis atommagokba, amit�l azok meghasadnak, - s ez�rt l�tezik egy kritikus t�meg(hat�r), amelyet t�ll�pve beindul a l�ncreakci�, s (pl. atombomba ledob�sakor) atomrobban�s k�vetkezik be. Ez a kritikus t�meg k�r�lbel�l 40 kg. Mint m�r eml�tettem; az atomer�m�ben a maghasad�s sebess�ge szab�lyozott, - �ppen akkora, amely az egyenletes h�-, �s �gy villamos energia termel�st lehet�v� teszi, �s amely mellett sosem k�vetkezik be spont�n ‘felgyorsul�s’, s robban�s. A maghasad�si folyamat az �n. f�t�elemekben zajlik, amelyek egyr�szt nem �rik el a kritikus t�meget, - m�sr�szt a hasad�si reakci�t k�l�nb�z� moder�torokkal (pl. neh�zv�z, grafit, berillium, b�r, kadmium, stb.) lass�tj�k, amelyek nagym�rt�kben elnyelik a szabad neutronokat, ami a maghasad�st f�kezi.      
    
Tudva l�v�, hogy az atomer�m�vekben a reaktort�rb�l tiszt�t�s c�lj�b�l kiemelt, elhaszn�l�dott f�t�elemeket (korong-alak�, t�z�ll� kazett�kb�l �ll� ‘f�t�-rudak’, melyekben grafitba �gyazott ur�nium-t�ltetben, szab�lyozhat� sebess�ggel zajlik a h�termel� maghasad�s) egy v�zzel telt, speci�lis h�t�tart�lyba helyezik �t, ahol a reakci� v�gk�pp ‘le�ll’, s a kazett�k h�m�rs�klete �gy jelent�sen lecs�kken. A Paksi Atomer�m�ben ez �v �prilis�ban nagyj�b�l az t�rt�nt, hogy a II-es reaktor-blokk el�gtelen h�t�se k�vetkezt�ben a kiemel�sre v�r�, elhaszn�lt kazett�k t�l-melegedtek, olyannyira, hogy a kazett�k v�d� burkolata megolvadt. Ez okozta, hogy ‘a baleset’ els�dleges k�vetkezm�nyek�nt a h�t�tart�lyban radioakt�v g�zok fejl�dtek, amelyeket a cs�-rendszer kivezetett a k�lvil�gba. (Err�l, mint csek�ly l�gk�ri szennyez�sr�l eml�keztek meg a h�rad�sok.) A kazett�k s�r�l�s�t m�r a kiemel�s sor�n �rz�kelt�k, de - v�lhet�leg nem tehettek m�st! - v�gig, a daruval v�z alatt mozgatva, �temelt�k a s�r�lt kazett�kat a 11 m�ter m�ly vizet tartalmaz� tiszt�t� tart�lyba; a 4 darab reaktorblokk egyetlen, k�z�s ki�gett f�t�elem-tiszt�t� tart�ly�ba, oda, ahol az egy�bk�nt s�r�l�s-mentes, kor�bban kiemelt f�t�elemek is ‘tart�zkodtak’, illetve tart�zkodnak, am�g el nem vesz�tik a radioaktivit�sukat. A s�r�lt (t�lhev�lt �s sug�rz�) kazett�k ‘belepotyogtak’ a t�bb tonn�nyi haszn�lt f�t�elem k�z�, - abban a rem�nyben, hogy a maghasad�s egyszer csak (?) le�ll...
Nem ismeretes, mivel pr�b�lkoznak, vagy pr�b�lkoztak mindeddig az atomer�m� technikusai; mindenesetre h�rad�sok szerint n�h�ny napja valamilyen helyis�get 10 centim�ter magass�gban ‘radioakt�v v�z’ �nt�tt el, �s a beavatkozni pr�b�l� munkat�rs minim�lis sug�rd�zist kapott; akkor�t, amekkora nagys�grendileg egy norm�l r�ntgen-vizsg�lat terhel�s�nek a k�tszerese. Azt sem tudjuk, hogy vajon lez�rt�k-e a tiszt�t� tart�ly fedel�t; illetve, hogy kijuthat-e abb�l b�rmilyen sug�r-szennyez�s, - tov�bb� ha nem, akkor mi t�rt�nik a tart�lyban n�vekv� sug�rz�s hat�s�ra?! A h�rek szerint a legnagyobb probl�m�t az jelenti, hogy - pl. egy b�v�r lemer�l�se r�v�n? - z�ros hat�rid�n bel�l tiszt�zni kellene, fel kellene m�rni a h�t�tart�ly alj�ra ‘rendezetlen�l lepotyogott’ s�r�lt f�t�kazett�k val�s geometriai helyzet�t; mert a k�rnyezeti �rtalom, a sug�rvesz�ly nagys�ga (s �gy a megel�z� int�zked�sek s�rg�ss�ge!) nagyj�b�l att�l f�gg, mennyi az es�lye annak, hogy a tart�ly fenek�n ‘spont�n �ssze�lljon’ a l�ncreakci�t elind�t� kritikus t�meg. R�ka fogta csuka, csuka fogta r�ka helyzet! A l�ncreakci� bek�vetkez�s�nek es�lye - �gy l�tatlanban! - �ll�t�lag n�h�ny sz�zal�k; mindenesetre val�s val�sz�n�s�g...
Ha a tart�lyban bek�vetkezik a l�ncreakci�; nincs m�dszer, nincs technol�gia, mi meg�ll�tan�. J�szerivel arra sincs, hogy’ emelj�k ki (?) az eg�sz tart�lyt, sug�rz� tartalm�val egy�tt (ha ez egy�ltal�n lehets�ges); s ut�na mit csin�ljanak vele?!
Hasonl� eset a vil�g atomer�m�veiben eddig m�g nem t�rt�nt...
Most felk�rt�k a Nemzetk�zi Atomenergia �gyn�ks�get, hogy tekintse meg a helysz�nt, �s igazolja: a hivatalos h�rad�sok a val�s�gos helyzetet t�kr�zt�k. Ez a l�togat�s a hiteless�get helyre�ll�thatja, de a II-es reaktorblokk m�k�d�s�t nem.
Addig meg forr, pezseg a nukle�ris �sleves, �s tov�bb n� val�sz�n�s�g.

V�c, 2003. m�jus 22.

                                                                Czike L�szl�