Czike L�szl�
                                    Nagykoal�ci� vagy forradalom    

Van nekem egy fiatal bar�tom, aki szenved�lyesen �rdekl�dik a t�rt�nelem ok-okozati �sszef�gg�sei ir�nt; - k�l�n�s tekintettel a magyar t�rt�nelemre, valamint a szabadk�m�vess�gre. El�zetesen tegy�k meg a sz�ks�ges megk�l�nb�ztet�st!
A szabadk�m�vess�g legal�bb 6-800 �ves m�lttal rendelkez�, francia �s angol gy�ker�; 2-300 �ve nagyj�b�l m�r az eg�sz vil�gra kiterjed�; - �nmag�t r�szben az �kori Egyiptomb�l, vagy Salamon kir�ly temploma lerombol�s�t�l (Kr. u. 70.), de legal�bbis a Templomos Lovagrend megjelen�s�t�l eredeztet�, teh�t �si titkos t�rsas�g. Mint ilyen - j� vagy rossz el��t�leteinkt�l f�gg�en - olyannak tekinthet�, mint egy szerzetesrend, vagy egy vall�si szekta, mely k�l�nb�z� t�rt�nelmi okok k�vetkezt�ben m�g a k�z�pkorban szembesz�llt az egyh�zzal, �s vil�gi k�ldet�st v�llalt. Az 1600-as �s 1700-as �vekt�l a francia ir�nyzat (v.�.: Grand Orient) az eur�pai, majd a tengerent�li forradalmak szervez�s�ben j�tszott fontos szerepet; m�g az angol ir�nyzat (v.�.: Sk�t R�tus, Angol Nagyp�holy) a lordok passzi�j�v�, s�t, a kir�lyi h�z kv�zi-hivatalos vil�gn�zet�v� s ‘elit szervezet�v�’ v�lt. A mai polg�ri titkos t�rsas�gok az egykori szabadk�m�vess�gnek m�r csak igen halv�ny ut�nzatai; - egy r�sz�k megmaradt az �si hagyom�nyok, szertart�sok, szimb�lum-rendszerek �rz�je; m�sik r�sz�k viszont abszol�t vil�giv�, a politika, mint aff�le �ri huncuts�g h�tt�r-tan�csad�j�v� v�lt, mint a B�lcsek K�v�nek let�tem�nyese. A l�nyeg az, hogy az �si ritu�l� m�r t�bbs�g�ben csak hivatkoz�si alap az eszme jogfolytonoss�g�nak ‘biztos�t�s�ra’ �s deklar�l�s�ra. Nem bizony�tott az �ssze-f�gg�s a ritu�lis ir�nyzatot folytat�k, - illet�leg azon ‘polg�ri t�rsas�gok’ k�z�tt, amelyek manaps�g jelent�s befoly�ssal b�rnak a politik�ra, szerte a vil�gon. S�t, az sem bizony�that�, hogy azok az exkluz�v t�rsas�gok, amelyek ilyen vagy olyan m�don hat�st gyakorolnak az egyes nemzet�llamokon bel�li hivatalos politik�ra, illetve nemzetek feletti kapcsolatrendszereiken (Lions Club, Rotary Club, stb.) kereszt�l tal�n a vil�gpolitik�ra is - b�rmif�le szerves kapcsolatban �lln�nak a sz� eredeti �rtelm�ben vett szabadk�m�vess�ggel. Direktebb �sszef�gg�s val�sz�n� a vil�g vezet� p�nz�gyi �s politikai elitj�t f�mjelz� legismertebb szem�lyis�gek f�l-titkos, rendszeres tal�lkoz�i (R�mai Klub, Bilderbergi Csoport, Kir�lyi T�rsas�g, stb.) �s a vil�gpolitika ‘mindenkori alakul�sa’ k�z�tt, - �mde azt m�r senki nem tudhatja, mennyiben is hozhat�k ezek kapcsolatba ‘a klasszikus �rtelemben vett’ szabadk�m�vess�ggel... A titkos jelleg ugyanis sz�ks�ges, de nem el�gs�ges fel-t�tele, hogy egy t�rsas�g ‘leplezett aktivit�s�t’ szabadk�m�vess�gnek nevezz�k. �m hogy valami nem bizony�that�; m�g nem jelenti azt, hogy nincs is. A k�zn�pi, vulg�ris megk�zel�t�s mindent annak tart, ami megmagyar�zhatatlanul jelent�s, de m�gsem nyilv�nos er�t k�pvisel. Fiatal bar�tom bedobta t�rt�nelem-tan�r�nak ‘a vakol�s’ sz�t; s tan�ra azt felelte: „eg�szen m�s”, mint a szabadk�m�vess�g... 
A szabadk�m�vess�g ‘t�rt�nelmi’ kateg�ria, a vakol�s pedig napi politikai.
A ‘vakol�s’ aff�le k�m�ves-m�sz�, ami a politikai gyakorlatban ‘a fedett’, s�t a dupla fenek� man�verek elfed�s�re ir�nyul� h�tt�rhatalmi cselekv�s, illetve h�tt�rtan�csad�i t�rekv�s. Valamilyen titkos, nem publikus hatalmi tranzakci� professzion�lis fel�p�t�s�t jelenti, pontosabban a gondosan ‘felh�zott’ �p�let k�v�l-bel�l bevakol�s�t, hogy ‘felavat�sa’ (�zembe helyez�se, beind�t�sa) ut�n legitimnek, hivatalosnak l�tssz�k, ami val�j�ban nem (volt) az. Ha a j�l ismert ‘paktum’ kifejez�st halljuk, biztosak lehet�nk benne, hogy ‘vakol�k’ hozt�k azt tet� al�. De hogy ezek a vakol�k szabadk�m�vesek-e; - azt senki nem tudhatja. Munkahipot�zisk�nt feltehetj�k, hogy igen; a l�nyeg �gysem a szavakban van. 

Amikor 1997-ben megismerkedtem n�hai Dr. Skult�ty S�ndorral († 2002.), aki akkoriban az MTV Rt. f�igazgat�ja �s vezet� jogtan�csosa volt, �s k�s�bb Orb�n Viktor korm�ny�nak k�rnyezetv�delmi k�zigazgat�si �llamtitk�ra lett; - nagyon hamar �s nagyon j� bar�tok lett�nk. (M�r amennyire 45 �v felett, vagy b�rmilyen �letkorban egy�ltal�n belel�thatunk egy m�sik emberbe.) Sanyival (�s m�sokkal) sokat politiz�ltunk; mi t�bb: �lland�an politiz�ltunk, hisz a Magyar Telev�zi�ban magasabb vezet� beoszt�sban dolgozni sz�ks�gszer�en egyet jelent a politik�val. �m politiz�l�sunknak k�l�n�s aktualit�st is adott, hogy k�zeledett az 1998. �vi orsz�ggy�l�si k�pvisel� v�laszt�sok id�pontja. Mindenki az orsz�g, �s szem�lyes sors�t ‘latolgatta’; mik�zben mag�ban a Telev�zi�ban is er�s�d�tt a katarzis, az effekt�v politikai hatalmi befoly�s, az arra ir�nyul� ny�lt vagy burkolt t�rekv�s...
Azt mindenki tiszt�n l�tta, hogy a Horn-korm�ny (a szocialist�k) n�pszer�s�ge a ciklus v�g�re m�lypontj�ra zuhant; - 1997. v�g�n egyes k�zv�lem�ny-kutat�sok szerint az MSZP, a Fidesz �s a Kisgazdap�rt szinte fej-fej mellett ‘haladtak’ a n�pszer�s�gi list�n, egyenk�nt 22-27 % k�z�tti r�szar�nnyal. V�rhat� volt, hogy az MSZP nem nyer; de a Fidesz vagy az FKgP egymag�ban val� gy�zelm�t senki nem tudta re�lisan elk�pzelni. Els� �zben v�lt szinte dr�maiv� az orsz�g politikai megosztotts�ga. �rdekes, hogy am�g az ember meg nem �rzi a vakol�s szag�t �s �z�t, vagy am�g el nem saj�t�tja a paktumok rendez�elv�t �s gyakorlat�t, addig - ak�r egy primit�v futballszurkol�! - csak atomiz�lt, megosztott szerepl�kkel k�pes elk�pzelni ‘a bajnoks�got’! Magam �pp ilyen voltam. S mivel egyr�szt kiz�rtnak tartottam a Fidesz, mint p�rt v�laszt�si gy�zelm�t (egymag�ban nem is gy�z�tt!), de a Kisgazdap�rt�t �gyszint�n, a kettej�k ‘koal�ci�ja’ pedig szimpl�n agyr�mnek t�nt; m�sr�szt viszont biztosra vettem Orb�n Viktor szem�lyes ‘befut�s�t’, �mde sehogyan sem tudtam elk�pzelni, ‘milyen p�rtstrukt�ra mellett’ j�het ez l�tre. Az �n mindig j�l �rtes�lt bar�tom ravaszk�s mosollyal s�gta meg a megold�st: „Laci, ebb�l nagykoal�ci� lesz!”. Ennek technikai r�szleteit ugyan nem t�rgyaltuk ki, - de �n mindenesetre j� viccnek, am�gy mer� k�ptelens�gnek tartottam volna, hogy Orb�n Viktor egyezm�nyes minisztereln�k legyen, Fidesz-MSZP nagykoal�ci� �l�n! Azut�n �vekkel k�s�bb, mindig �jra meg �jra elgondolkoztam a ‘zseni�lis’ megold�si terven, s lassank�nt meg�rtettem azt a m�g�ttes gondolatmenetet, ami nemhogy vesz�tett volna ‘aktualit�s�b�l’, hanem 2002. �ta m�g aktu�lisabb, mint valaha. S�t, a 2002-es parlamenti v�laszt�sok el�tt j�magam is elkezdtem m�lyen elm�lkedni az orsz�g politikai megosztotts�g�nak nagykoal�ci�s megold�s�n; �s hogy milyen k�vetkeztet�sekre jutottam, megjelent a Magyar Demokrat�ban �s a KAPU-ban: „N�meth Mikl�s szuperszt�r”, valamint „Kereszt�ny szocializmus” c�mek alatt. T�bbek k�z�tt ezekben eml�t�st tettem arr�l is, hogy egy �n. spont�n tal�lkoz�n egy kereszt�ny bar�ti k�r megpr�b�lta volna ‘r�venni’ - a kereszt�ny - N�meth Mikl�st, hogy ne a szocialist�k sz�n�ben induljon a 2002. �vi parlamenti v�laszt�sokon. Egy exkluz�v t�rsas�g meghat�roz� vezet�i pedig arra igyekeztek r�venni engem, hogy ne �rjak - ilyeneket... L�thatjuk teh�t, hogy vakol�s - l�tezik! Eszmefuttat�somnak ezen pontj�n eljutottunk oda, hogy meg kell magyar�znom, mi is a nagykoal�ci�s megold�s l�nyege, oka, s milyen �rvek sz�ltak mellette!

Valamely orsz�gban a fenn�ll� hatalmi rendszert, strukt�r�t legink�bb forradalmi, teh�t ‘er�szakos’ �ton lehet megd�nteni. N�lunk Magyarorsz�gon 1990-ben nem ez t�rt�nt; - mint tudjuk: „B�tor, fiatal politikusok v�llalkoztak arra, hogy meg-v�ltoztatj�k a rendszert.”. Magyar�n: rendszerv�lt�s (s�t, rendszerv�ltoztat�s!) t�rt�nt, - vagyis megv�ltoztatt�k a rendszert, de a forradalommal ellent�tben v�r, er�szak, �ltal�nos v�ls�g �s persze ‘a n�p’ n�lk�l. A n�pfels�g elv�nek messze men� (�s mutat�!) mell�z�se megk�rd�jelezi az eg�sz rendszerv�lt�s, s a jelenleg fenn�ll� ‘polg�ri rendszer’ eszmei �s jogi �rtelemben vett legitimit�s�t is. Amikor egyesek sz�mon k�rt�k a m�lttal val� t�teles elsz�moltat�s elmarad�s�t, vagy azt, mi�rt maradhatott a szocialista n�menklat�ra ‘b�nt�d�s n�lk�l’ a gazdas�gi, s�t a p�nz�gyi �s politikai hatalomban, vagy mi�rt maradhattak el rendre a radik�lisabb t�rsadalmi v�ltoz�sok; - erre mondta n�hai Antall J�zsef minisztereln�k mar�an cinikus g�nnyal: „Tetszettek volna forradalmat csin�lni!” Mert nem tetszett�nk. De ne csup�n a forradalom oldal�r�l k�zel�ts�k meg a k�rd�st, hanem m�sfel�l is, tudniillik a k�v�natos b�ke, a nyugalom, a t�rsadalmi stabilit�s oldal�r�l is... Amit mondani akarok, az a k�vetkez�. Ha 1990-ben forradalmi �ton d�nt�tt�k volna meg a p�rt�llami diktat�r�t, akkor ugyan j� nagy cirkusz, �gszakad�s, s�t, f�ldindul�s keletkezett volna; �m mindenesetre ma valamif�le ‘�gy kell nek�nk’, illetve ‘magunknak csin�ltuk’ demokr�ci�ban �ln�nk, amely lehet, hogy a multik �hajainak annyira nem felelne meg, mint ez a mostani, de legal�bb a n�pfels�g�nk jegy�ben sz�letett volna, �s m�k�dne ‘k�zmegel�ged�sre’ mindm�ig. �n nem azt mondom, hogy a v�g�l is megval�s�tott ‘rendszerv�lt�s modell’ eleve ostobas�g volt; de azt mindenk�ppen, hogy amiv� m�ig fajult, az eg�sz magyar t�rsadalom �rdekeivel homlokegyenest ellenkezik, mert b�n�sen megosztja �s szembe�ll�tja egym�ssal az embereket, ami nem m�s, mint sz�nd�kos energia-pocs�kol�s!
A tudatos �s tervszer� rendszer-v�ltoztat�snak ut�lag csak akkor van, lehet val�s l�tjogosults�ga, ha az eg�sz magyar t�rsadalom jav�t szolg�lja, ami csak akkor �ll fenn, ha nem gyeng�ti, hanem er�s�ti, teh�t egys�gess� integr�lja a nemzet er�it. Az olyan rendszerv�lt�s, amelyik a n�veked�s energi�inak a sz�tforg�csol�s�t �s az �rtelmetlen �s alaptalan gy�l�lk�d�s elburj�nz�s�t eredm�nyezi, - kifejezetten k�ros, �s el kell gondolkodnunk rajta, hogyan h�tr�lhatunk ki bel�le, csin�lhatjuk vissza. De azon is el kell gondolkoznunk: kinek, �s mi�rt �llhatott az �rdek�ben, hogy minden �ppen �gy t�rt�njen. Kinek �llhatott az �rdek�ben, hogy a magyar n�p v�gletesen, s �gy t�nik, v�glegesen megoszt�dj�k, �thidalhatatlan szakad�k keletkezz�k a belterjes �s bennfentes szek�rt�borok k�z�tt; - olyannyira, hogy minden er�fesz�t�s hi�baval�nak bizonyuljon a nemzeti egys�g megteremt�s�re?! Tal�n mindezek a t�rt�n�sek bele voltak k�dolva a ‘rendszer-v�ltoztat�s’ �lszent modellj�be; gyakorlott ‘pszichol�gusok’ - j�l ismerve a sz�th�z� magyar lelket - el�rel�t�an megtervezt�k, �s gondoskodtak is r�la, hogy sz�tmarjuk egym�st. Az egyik oldal a Szentkorona-tanhoz ragaszkodik, vagyis ahhoz, hogy eredend�en a magyar f�ld, a magyar haza jog szerint a szent koron��; a m�sik oldal pedig �pp most k�sz�l az orsz�g marad�k vagyon�t is elprivatiz�lni, egyfajta m�r elfajzott prolet�r nemzetk�zis�g nosztalgikus ‘eszmei talaj�r�l’ elrugaszkodva. Ebb�l nem lesz soha kib�k�l�s, vagy egyet�rt�s - az orsz�g s a n�p meg lassank�nt elv�rzik!  Nos, a nagykoal�ci� (‘az�ta sem’ siker�lt ny�lbe �tni!) egy nagy kompromisszum k�s�rlete lenne; m�rmint meg kellene pr�b�lni k�z�s korm�nyba k�nyszer�teni a k�t acsarkod� ellenfelet, hogy f�l�s energi�ikat ne az egym�s elleni feneked�sre pazarolj�k; - hanem egyes�ts�k �s hasznos�ts�k az eg�sz n�p felemel�se c�lj�b�l!                   

Meggy�z�d�sem, hogy a magyar n�p megosztotts�ga mesters�ges �s �letellenes �llapot, melyet nem a nemzet saj�t, immanens lelki tendenci�i id�ztek el�, hanem valamif�le k�v�lr�l bel�lre r�er�szakolt m�tely, amelynek s�rg�sen v�get kellene vetni. Az ellent�tek v�gletekig sz�t�sa helyett pozit�v vakol�snak volna itt helye, mert ellenkez� esetben Magyarorsz�g lakhatatlann� v�lik mindannyiunk sz�m�ra. Hogy megpr�b�ljam mindezt jelk�pes nyelvezet sz�kincs�vel is megmagyar�zni; tegy�k fel a k�vetkez�t: Magyarorsz�gon ma a k�t ‘vakol� vil�ger�’, - a francia Grand Orient �s az Angol Nagyp�holy k�zd egym�ssal, hogy eld�nts�k, melyik er� ‘fels�gter�let�v�’ v�lj�k az orsz�g. Mondjuk: az egyik az MSZP, a m�sik a Fidesz. �m mik�zben szimbolikus �s val�di eszk�z�kkel is �d�z harcot v�vnak egym�ssal; megfeledkeznek arr�l, hogy mindkettej�kbe be van �p�tve a harmadik s ma m�r leger�sebb vil�ger�, az Illumin�tusok Rendje, amely a globaliz�ci�, az angolsz�sz p�nzhatalom, a Vil�g�llam kozmopolita k�ld�tte, - amelynek �ppen az a legf�bb c�lja, hogy a magyar nemzet er�it a v�gletekig megosztva legyeng�tse, egym�s elleni testv�rharcban megsemmis�tse, hogy gyarmatos�thasson minket!
Ha ez siker�l neki; - Magyarorsz�gon sem jobboldal, sem baloldal nem marad...
Olyan �p�t�si tervrajzra s �p�t�szm�rn�kre lenne sz�ks�g�nk, aki nem lerombolja vagy ki�rus�tja, hanem megmenti �s fel�p�ti nek�nk a f�ggetlen, jobb j�v�t.
Tal�n m�g nem k�s� kiegyezni egy nagykoal�ci�ban, miel�tt elvesz�nk.

V�c, 2003. j�lius 31.

                                                                 Czike L�szl�