czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
llamfilozfia
llamfilozfia : A hiteles magyar llam rendje s szervezete

A hiteles magyar llam rendje s szervezete

  2005.02.19. 15:35


Czike Lszl

                 A hiteles magyar llam rendje s szervezete   

A jelenlegi magyar llam - sem jogforrsaiban, sem legitimitsban, sem formja, sem szervezete, sem a konkrt napi gyakorlata tekintetben - a legkevsb sem a Szent Istvn kirlyi Magyarorszg jogfolytonos s autentikus megfelelje, hanem  trtnelmi gykerek nlkli liberlis-kozmopolita, hamis-demokratikus, etatista ‘polgri jogllam’, amelynek legfbb trekvse, hogy mkdsben megfeleljen a szupranacionlis nagytke, az uzsorakamat-szed bank-oligarchia s a globlis vilgllam ltal szmra nknyesen s egyoldalan elrt ktelezettsgeknek.

A magyar llam alapveten azrt nem hiteles s nem legitim, mert megszakadt a kapcsolata a magyar trtnelmi llammal s mr emlkeiben sem rzi az egykori  keresztny meggyzdst s nazonossgot, nem rvnyesti a npfelsg elvt; - a haznak a nemzet eredeti sszetartozst megtestest, integrl funkcijt, ami llamalapt Szent Istvn kirlyunk meglmodott s meg is valstott ideja volt.

Ez a Magyarorszg mr csak egy a sok egyforma, sajt ntudatt elvesztett, uni-formizlt orszg kzl, amelyek pldul az Eurpai nit is alkotjk.
A mai magyar llam mkdse a fentiek kvetkeztben nlklzi a nemzet tagjai, az llampolgrok irnti maradktalan elktelezettsget, a szksges jogszersget s az elvrhat gazdasgi, pnzgyi s minden msfajta hatkonysgot is.
A mai helyett ezrt felvzoljuk egy olyan kvnatos llamrend s llamszervezet konzisztens kpt, amely a fent megfogalmazott s ma nem rvnyesl elveknek minden tekintetben megfelel.

Mindenekeltt llaptsuk meg a magyar llam, mint a nemzetet a legfelsbb fokon integrl s kpvisel konglomertum alapvet szervezeti egysgeit, a hierarchit s ‘jogforrsaikat’, sszekapcsoldsukat, illetve al-flrendeltsgk mibenltt!

1.  A magyar nemzeti jogllam, a Magyar Kztrsasg
A Magyar Kztrsasg - mind nemzetkzi, mind belfldi vonatkozsban - llam-polgrainak, a magyar nemzet tagjainak eredeti s legfbb (np)kpviseleti szerve. A magyar jogllam mkdse termszetes mdon elfogadja, kifejezi s rvnyesti az n. mindenkori magyar llam felett ll JOG kritriumait, gondoskodik rla, hogy azokat a mindenkori llam mkdse sorn, az llam felsgterletn senki ne srthesse meg. Ezek a JOG-ok egyfell specifikusan a magyar trtnelmi mlt, msfell a haznkra rvnyes nemzetkzi emberjogi egyezmnyek - mint hiteles jogforrsok - ltal meghatrozottak. A magyar llam legfbb (bels s kls) jog-forrsai teht: a Szentkorona-tan, ‘a npfelsg elve’ - amely pldul deklarlja, hogy a haza (fldje) nem elad, nem idegenthet el -; illetve a Genfi Egyezmny s az ENSZ alapokmnya; azok az elsrend nemzetkzi (keret)szerzdsek, amelyekbl a minden llampolgr szmra ktelezen biztostand emberi jogok (let, munka, csald, egszsg), valamint minden egyes jogllam ktelezettsgei folynak. A tovbbiakban a magyar llam (nemzetkzileg deklarlt demokratikus jogllam) meghatrozza mkdsnek sajt(os) bels rendjt, alrendelt szerveit, amelyek az alsbb szint jogszablyi elrsokat alkotjk meg. Alapszablyknt rtelmezend, hogy a hatskri hierarchia mentn alrendelt szerv (frum) nem hozhat (nem is mdosthat) olyan jogszablyi rendelkezst, amely trgykrben a magasabb frum illetkes. Pldul: az Orszggyls vagy a Kormny Alkotmnyt nem alkothat s nem mdosthat; - vagy: nem hozhat olyan trvny, amely ellen-ttes az Alkotmnnyal, vagy az alapvet emberi jogok deklarcijval. (Az ad-s jrulk-trvnyeket pldul gy kell meghozni, hogy azok elrsai ne srtsk az lethez, az nll vllalkozshoz, vagy az egszsghez val emberi jogot.)
A magyar llam feje az llamf: a kztrsasgi elnk.

2.  Az Alkotmnyoz Nemzetgyls  
A Magyar Kztrsasgnak jelenleg ilyen ‘szerve’ nincsen. ppen ez is mutatja a ‘npfelsg elve’ rvnyesthetsgnek (szervezeti) hinyt, valamint azt is, hogy mirt nincs jelenleg aktulis, egysges npakaratot kifejez Magyar Alkotmny. Az Alkotmnyoz Nemzetgylst a szksges alkalmakkor a kztrsasgi elnk hvja ssze; - tagjai rszben vlasztott kpviselk, rszben az llamrend tisztsg-viseli, akik helyzetknl fogva (prthovatartozs nlkl) tancskoz rsztvevk.

Az intzmny az llam legmagasabb szint jogszably-alkot szerve; dnt az n. ‘llam felett ll JOG-ok’ mibenltrl, tartalmi meghatrozsukrl, aktualizlja azokat; dnt az alapvet nemzetkzi (keret)szerzdsek rvnyessgrl, llamf ltali alrsrl s mindezek alapjn szvegezi, jvhagyja a Magyar Kztrsasg Alkotmnyt. A Nemzetgyls tagjait a kztrsasgi elnk jelli illetve nevezi ki.

3.  Az Orszggyls 
Az Orszggyls a magyar llam legfbb trvnyhoz szerve. Hosszabbtv, n. stratgiai trvnyeket hoz az elz kt pontban meghatrozott jogforrsok ltal elrt (behatrolt) keretek kztt. llhat kt - als s fels - hzbl. Az Orszg-gyls tagjai a ngy vre vlasztott (s visszahvhat) orszggylsi kpviselk. Az Orszggyls nem hozhat s nem mdosthat sem a hatskrt meghalad - az elz kt pontban mr emltett -, magasabb szint elrsokat (trvnyeket, jog-szablyokat); sem olyan alacsonyabb szint (taktikai, operatv, tmeneti, stb.) elrsokat, amelyek meghozatala a mindenkori Kormny hatskre.
Az orszggylsi kpviselket a ngy venknti vlasztskor az egyes politikai prtok is jellhetik ugyan, de n. prtlistn mr nem lehet a Parlamentbe bejutni, csakis szemlyes megvlasztats rvn.
sszehvsa a kztrsasgi elnk kizrlagos jogostvnya s feladata.
4.  A kztrsasgi elnk 
Ma Magyarorszgon a kztrsasgi elnk lnyegben csak ‘dszpolgr’ szerepet tlt be; a ceremninak rszese, de a valdi dntshozatalnak - nem. Azt dntheti csak el, hogy alrja, vagy nem a msok (a Kormny) ltal elksztett trvnyt. Anlkl, hogy plct trnnk egyfajta ‘direkt prezidencilis’ llamirnytsi rend, vagy modell mellett; - ki kell jelentennk, hogy szintn a magyar llami mkds primitvsgt s sivrsgt is jellemzi, hogy a mindenkori miniszterelnk, illetve a Kormny akarata s rvidtv rdekei rvnyeslnek gyszlvn minden olyan krdsben, tmakrben is, amelyek pedig tvlati rdekek szerinti, megfontoltabb dntshozatalt tennnek szksgess. A Kormny kezben ma maradktalanul sszpontosulnak a maximlis gondatlansggal sszekevert stratgiai s a taktikai dntsi jogostvnyok: a Parlamentben ‘egyszer Kormny-tbbsggel’ fbenjr krdsek dnthetk el. A trvnyhoz s a vgrehajt hatalom korltlan ura egy-szemlyben a miniszterelnk, ami naponta olyan kptelen helyzeteket generl a gyakorlatban, mintha egy polgrjogi trsasgnl mondjuk az gyvezet igazgat eladhatn a cg vagyont a tulajdonosok tudta s beleegyezse nlkl! (Ti. ppen gy trtnt a trsadalmi tulajdon llami privatizcija; illetve a magyar termfld ‘szabad mozgs tkeknti’ bevitele is az Eurpai niba...)

Minden orszg letben vannak hossz tv (stratgiai) dntsek, jogszablyok, szerzdsek s gyek, - s rvidtv (taktikai), operatv-vgrehajt feladatok. Ezeket Magyarorszgon is clszer elklnteni egymstl gy, hogy a stratgiai gyekben a kztrsasgi elnk, - a taktikai krdsekben a miniszterelnk legyen a kompetens szemly. Ezzel elkerlhetjk, hogy a haza sorskrdseinek eldntse kisstl s rvidlt prtrdekek rvnyestsnek ldozatv vljk.
Egyszer analgit vve: a polgri jogllam mkdjk gy, mint egy polgrjogi trsasg. Tudom, hogy ez ‘enyhn provokatv’ z javaslat, - viszont segthetne ‘tiszta vizet’ nteni a pohrba. A rendszervlts ta annyira jogszertlen volt az sszes alapvet (stratgiai) dnts; hogy ma sokkal jobb helyzetben lhetnnk, ha az orszg vezeti szimpla polgrjogi trsasgknt vezettk volna az orszgot...
Vagyis: taktikai, gazdlkodsi gyekben dntsn az gyvezet, a miniszterelnk;  stratgiai, vagyoni gyekben pedig a tulajdonosi testlet, az igazgattancs, teht az Orszggyls, illetve felhatalmazsval: a kztrsasgi elnk. 

A kztrsasgi elnk feladata lenne mrlegelni, hogy a hatskrbe tartoz mely krdsek eldntst viszi orszggylsi megtrgyals, szavazs el. Visszatrve egy korbbi pldhoz: a trsadalmi tulajdon llami privatizcijnak krdskrt a kztrsasgi elnk nyilvn parlamenti dntsre vitte volna. (Antall annak idejn e nlkl dnttt.) Vagy: a magyar termfld ‘szabad mozgs mkdtkeknti’ kezelst a kztrsasgi elnk (ha a hatskrbe tartozik) vagy elvetette volna, - vagy alkotmnyossgi fellvizsglatot krt volna az Alkotmnybrsgtl. (Orbn ehelyett alrta a megfelel EU-belpsi fejezetet.)
A kztrsasgi elnk hatskrbe tartoz legfontosabb stratgiai tmakrk:
 Nemzet-stratgia, jogalkotsi stratgia, gazdasgi stratgia
 A nemzeti vagyon (szellemi, termszeti, trgyi) tulajdonlsa, vdelme
 Az llampolgri jogok biztostsa, vdelme (ombudsmanok)
 Az llam kls s bels stratgiai vdelme (hrszerzs s elhrts)
 A jogllamisg ellenrzse (Alkotmny, Alkotmnybrsg, Orszggyls)
 tfog stratgiai tervek, nemzeti fejlesztsi koncepcik
 A pnzkibocsts monopliuma (Magyar Nemzeti Bank)
 Klfldi hitelek felvtele, eladsods s adssgszolglat
 Jelentsebb nemzetkzi szerzdsek (pl. EU, NATO, Terrorellenes Koalci)
 Hatron tli magyarsg, ketts llampolgrsg jogintzmnye
 Politikai prtok s civil szervezetek stratgiai krdsei
 Globlis ghajlati s krnyezetvdelmi gyek
 Teleplsfejleszts, vidkfejleszts, mezgazdlkods, vllalkozi szabadsg tvlati koncepcionlis krdsei
 Nemzeti kultra s hiteles tmegtjkoztats
 llami egszsggy, trsadalombiztosts, krhzak, szocilpolitika
 Oktatsi s vallsi krdsek
 Munkanlklisg, kzmunka-szervezsi indtvnyok
Magtl rtetd, hogy a kztrsasgi elnk s a miniszterelnk - stratgiai s taktikai krdsekre felosztott - feladat-elhatrolsa intzmny-megosztst, illetve ltszm-tcsoportostst is szksgess tesz. De senki ne higgye, hogy az tlls az llam irnyt appartusnak ltszmt nveln! ppen ellenkezleg: amellett, hogy a dntsek sokkal ttekinthetbb, racionlisabb s hatkonyabb tehetk; sszessgben cskkenne a ltszm-szksglet. Ms krds, hogy a kztrsasgi elnk mellett ltre kell hozni a megfelel httr-tancsad s jogszably-alkot (lland) szervezetet; - mg ezzel egyidejleg a minisztriumi szakappartusok ltszmai ‘szinte megtizedelhetk’ (mr gy rtem: minden tizedik alkalmazott ‘maradhatna’ a helyn!) a jelenlegi ‘ltszattev’ llomnyhoz kpest.

5. A Kormny
A parlamenti vlasztsokon gyztes prt(ok) Kormnyt alakt(anak). A ngy vre ‘vlasztott’ Kormny alapveten a legmagasabb szint operatv dntshoz, jog-szablyalkot s irnyt, orszgos hatskr llami szerv. ln a kztrsasgi elnk ltal kinevezett miniszterelnk ll, aki egyszemlyi felelssggel nevezi ki az egyes trckat irnyt minisztereket s szintn (truhzhatatlan) egyszemlyi felelssggel irnytja a Kormny munkjt. Alapvet szablyknt kimondhat, hogy a Kormny - mivel operatv testlet - nem hozhat stratgiai, ciklusokon t-vel jelentsg dntseket vagy trvnyeket; illetve ilyenekre is tehet javaslatot a felette ll llamirnytsi szerveknek, azok jvhagyst krve.
A Kormny, mint a legmagasabb vgrehajt llami szervezet feladata az orszg mkdsnek operatv irnytsa, a rendelkezsre ll erforrsok optimlis fel-hasznlsa ltal. A Kormny hangslyozottan inkbb operatv vgrehajt szerv; ezrt kifejezetten tartzkodnia kell mindenfajta stratgiai szerepvllalstl, s az ilyen tpus megnyilvnulsoktl. A mai Kormny(ok) mkdse mr csak amiatt is krnikusan rendellenes, mivel a minisztriumai (az rasztalok) gyakorlatilag folyamatos, meg nem szn ‘trvny-gyrtsra’ vannak berendezkedve, amivel szavazgpezett silnytjk magt az Orszggylst is. Pitiner tvhit csupn az, hogy ‘az egy fre jut jogszably-terms’, ami a Kormny vals teljestmnye, - amint az is, hogy a kormnyzst csak jabb s jabb zavaros, nellentmondsos s a jogi koszt folyamatosan csak nvel jogszablyok bevezetsvel kpesek elkpzelni. A Kormny jogszably-alkotsi tevkenysgnek mindsszesen arra kell korltozdnia, hogy a stratgiai tervekben meghatrozott clok realizlst operatv intzkedsekkel, rendelkezsekkel mozdtsa el. (Magyarn: nem kell pldul, s nem is szabad az adtrvnyeket s a kltsgvetsi trvnyt minden vben kvzi ‘jra-alkotni’; - hanem a modulris felpts ‘tvlati adtrvny’ varibilis mrtkeit kell csak (ha nagyon muszj) vente vltoztatni, ami csupn korrekci, illetve operatv jogalkalmazs, s nem pedig trvny-alkots. E modell gyakorlatilag mindenre ugyangy ll, illetve igaz. A trvny-gyrtsi dmping pt-cselekvs s ltszat-tevkenysg (fisklis fontoskods), amivel a Kormny sajt koncepcitlansgt igyekszik elfedni.

A miniszterelnk hatskrbe tartoz legfontosabb vgrehajt tevkenysgeket ellt minisztriumok a kvetkezk:
 
 Klgyminisztrium
 EU-koordincis Minisztrium
 Belgyminisztrium
 nkormnyzati s Teleplsfejlesztsi Minisztrium
 Honvdelmi Minisztrium
 Krnyezetvdelmi Minisztrium
 Oktatsi s Kultrlis Minisztrium
 Tmegtjkoztatsi s Mdia Minisztrium
 Egszsggyi, Csaldvdelmi s Trsadalombiztostsi Minisztrium
 Munkagyi s Szocilis Minisztrium
 Pnzgyminisztrium
 Tvkzlsi s Informatikai Minisztrium
 Kzlekedsi s Vzgyi Minisztrium
 Fldmvelsgyi s Mezgazdlkodsi Minisztrium
 
 
6.  Helyi nkormnyzatok 
A 3200-valahny nkormnyzat - jogszably-alkotsi s vgrehajtsi tekintetben is - a Magyar Kztrsasg, mint jogllam, vagyis az llamrend szerves rsze. Az nkormnyzatok jogait, ktelezettsgeit, tevkenysgk llami garanciit, nll dntsi jogkrk s a felhasznlhat eszkzk korrekt meghatrozst - szerny vlemnyem szerint - az Alkotmnyban kell rgzteni. Ma ugyanis mg a helyi nkormnyzatok a kzponti kormnyzat - tedd ide, tedd oda - jtkszerei csak. A helyhatsgok vagyoni helyzete, pnzgyi kondciik, eladsodottsguk mrtke, s a vrhat szomor vgkifejlet - mind mer krdjel, fikci s rejtly. Mrhogy az a rejtly, hogy a tbbsg mitl mkdkpes mg mindig? Az nfinanszrozs, a helyi lobbik uralma, a klnfle klfldi (pl. Phare-program) segly-akcik s hitel-konstrukcik ignybevtele, fedezete, visszatrtse, a helyi adk rendszere - megannyi tisztzatlan s megoldatlan krds. Vgkpp misztikus, hogy az EU-ba val belps utn milyen lesz Magyarorszg regionlis felosztsa, illetve hogy a magyar megyerendszer felszmolsa miknt fogja rinteni az nkormnyzatok finanszrozsi rendjt s terleti jogkreiket, helyi felelssgket.
Mindez dnt jelentsg a teleplsfejlesztsi krdsek tekintetben is.

7.  Az llam polgrai 
Nincs llam llampolgrok nlkl; br a mai ‘demokratra’ tolvajnyelve csupn mint adalanyokat tekinti s kezeli ket. Csak remlni lehet, hogy az EU-ban - vagy mskpp - eljn majd egy boldogabb kor, amikor jra bszkesg lesz EU-s vagy magyar llampolgrnak lenni; ahol s amikor az llampolgrok szava dnt lesz az orszg jvbeli sorsnak meghatrozsban. Sok remnyre nincs okunk. Ma magyar llampolgrnak lenni ‘adalanyisgot’ jelent, amelynek a lnyege a kamatrabszolgasg nemzetkzileg jl kifundlt ‘jogintzmnye’, miszerint adzz leteddel s vreddel a Terrorizmusellenes Koalcinak (pl. Irakban), F-val az EU brokrcijnak; F-val, SZJA-val s mg tucatnyi ms adval, jrulkkal a zsugorod kompetencij, de nvekven pazarl magyar llamnak s vadonatj adkkal majd a rginak, s a helyi nkormnyzatnak, - ha majd vglegess vlik, hogy az llam magukra hagyta ket. Jelzlog van mr a vroshzn s a templom tornyn is. J lenne ktetlenl s sikeresen vllalkozni - ha rdemes lenne, s mire -, mint egykor a telepesek Amerikjban, amitl a fldrsznyi orszg felvirgzott. J lenne tehets llampolgroknak lenni, hogy az ad ne a nincstelenek hadisarca legyen, hanem a jlti llam, a kzj nknt fizetett vals anyagi fundamentuma.

8.  Gazdlkod szervezetek 
Elviekben az adott llam fldrajzilag-jogilag krlhatrolt terletn gazdlkodst folytat klfldi s belfldi vllalkozsok ktelesek ad-s egyb befizetseikkel finanszrozni az ket ‘befogad’, zleti tevkenysgket lehetv tv llamot, - vagy legalbbis tttelesen ‘gondoskodniuk illik’ annak pnzgyi egyenslyrl.
Tekintve, hogy ha nem is ‘llampolgrai’, de mindenkppen ‘adalanyai’ annak az llamnak, amelynek a terletn profitszerzst folytatnak. Ez Magyarorszgon egyltaln nem gy van; - miutn a rendszervltst (1990.) kvet kampnyszer privatizci sorn a nemzeti mkdtke nagyjbl 80 %-ban klfldi tulajdonba ment t; akkor is s azta is, a klfldi tke ‘klnleges kegyet gyakorolva’ csak azrt jn Magyarorszgra, hogy az adkedvezmnyek, valamint a mestersgesen alacsony szinten tartott brsznvonal rvn rendkvl magas extraprofitra tegyen szert. A rendszervlts pillanatban Magyarorszg az illegitim reformkommunista rendszertl 20 Mrd USD kls llamadssgot rklt, mg az llami tulajdonba  tvett nemzeti mkdtke becslt sszrtke 100 Mrd USD nagysgrend volt.

Az azta lezajlott privatizcik s gazdlkodsi-pnzgyi trendek eredjeknt a helyzet egszben megfordult; - mra az llami tulajdon mkdtke (portfoli) alig ri el a 10 Mrd USD sszrtket, a halmozott kls adssg pedig 80-100 Mrd USD-hez kzelt. A magyar llami kltsgvets s a fizetsi mrleg tartsan, 15 v ta sincs egyenslyban, ami azt is jelenti, hogy minden vet minimum 1-2 Mrd USD deficittel zrunk, ami egyrszt a nvekv kamatkltsgen keresztl az llami kltsgvets egyre nagyobb hnyadt teszi improduktv kamat-kiadss, - msrszt rohamosan halmozdan nveli az llamadssgot, melynek szolglata kizrlag a magyar lakossgot terheli. vente minimum 2500 Mrd HUF adt csak azrt kell az llamnak beszednie llampolgraitl, hogy az adssg kamatterheit fedezhesse. A magyarorszgi pnzfolyamatok nett ‘eredmnye’ mg ennl is aggasztbb kpet mutat. Noha az ves fizetsi mrleg hinyt az elmlt 15 vben nagyjbl sikerlt ‘pnzgyileg kiegyenltennk’ a beraml klfldi tke rvn - ezrt borzalmas rat fizetnk. Ma azt ltjuk, hogy mg a tkebefektetsek vkony erecskeknt csordoglnak csak befel, addig Magyarorszgrl a pnz (adssg-szolglat: trleszts + kamat, s a klfldi tulajdon befektetsek profit-kivitele - repatrilsa - jogcmn) szlesen rad folyamknt ramlik kifel. Amg a bejv tke mr vek ta alig ri el az vi 1 Mrd USD-t, addig a kiraml sszeg 6-8 Mrd USD-re rg. Vagyis Magyarorszg rtkvesztse folyamatosan gigantikus!

Ennek kizrlagos oka az, hogy a Magyarorszgon 80 %-ban tulajdonos multi-nacionlis tke nem kvn rszt venni az orszg (az llam) mkdsi, fenntartsi kltsgeinek a finanszrozsban; teht csak ns profit-rdekei vezrlik. Ez ms szavakkal kifejezve azt is jelenti, hogy a szupranacionlis tke szmra a magyar llam nem partner, nem szllsad, nem zlettrs vagy plne nem ‘otthon’, csak egy senkifldje nevesincs orszg, amelyet szabadon ki lehet rabolni. A mrce itt nlunk teht ketts: az elkel idegen (befektet) mindent megtehet s a magnak tekinthet, szabadon kivihet; a magyar llampolgr pedig legyen boldog, hogy van llsa, melynek betltsvel egyre nvekv kamatszolglatot teljesthet - mind az uzsorakamat-szed klfldi bankoknak, mind a tlkltekez magyar llamnak; a kivitt profit mellett, amit kenyrad gazdjnak megtermel. A jv tja, hogy a Magyarorszgon gazdlkod klfldi tulajdon vllalkozsokat a magyar llam adalanyaiv, fenntartiv, felels llampolgraiv kell tenni; mert minden ms esetben a globalizci egyirny utca: nem integrci, hanem csak gyarmatosts.

Vc, 2004. jlius 21.       

                                                                  Czike Lszl

 

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!