Czike L�szl�

V�lasz M�rki P�ter teol�gushallgat�nak, a KAPU 2003. X. havi sz�m�nak 70. oldal�n,  „Az Apokalipszis lovasai” c�m� augusztusi cikkemre �rott felvet�s�re  

M�rki P�tert id�zem: „Az �ltalam kifog�solt r�sz �gy hangzik: ‘Vigy�zzunk, mert a furcsa, �jszer� sz�haszn�latok, megfogalmaz�sok - mint pl.: kereszt helyett k�nz�c�l�p, kereszt�ny helyett kereszty�n, Krisztus, mint f�pap �l az Atyaisten jobbja fel�l, stb. - t�bbnyire vaskos eretneks�get takarnak.’ - A kereszt helyett k�nz�c�l�p k�rd�s�vel nem k�v�nok foglalkozni, mivel szerintem minden J�zus Krisztusban h�v�nek vil�gos, hogy keresztre fesz�tett�k.” A tov�bbiakban M�rki �r a ‘kereszt�ny helyett kereszty�n’ sz�-p�rral, illetve a ‘Krisztus, mint f�pap �l az Atyaisten jobbja fel�l’ kifog�solt kit�tellel foglalkozik, r�szletesen kifejtve �s bibliai id�zetekkel is al�t�masztva e megfogalmaz�sok konkr�t magyar�zat�t.
Nem ‘vitatkozni’ k�v�nok a M�rki �r �ltal le�rt t�nyekkel - b�r �szint�n sz�lva a hit erej�t �s az intuit�v eligazod�st n�mileg t�bbre becs�l�m a lexik�lis ismeretn�l -, csup�n szeretn�m megvil�g�tani az �sszef�gg� gondolatfolyamomb�l kiragadott �s vitatott mondataim val�s jelent�s�t, amelyekkel a bizonytalan �s nem v�jtf�l� h�v�ket pr�b�lom �vni a ravasz sz�facsar�ssal �s nyelvi cs�sztat�sokkal oper�l� ‘hit-elt�r�t�kkel’ szemben, akiknek a nyelvi elt�velyed�sei t�bbs�g�ben - mert e v�lem�nyemet tov�bbra is fenntartom! - ‘kezd�d� eretneks�get’ takarnak.

A kereszt - a legfontosabb kereszt�ny szimb�lum. M�s hiteknek, m�s eszm�knek m�s szimb�lumaik vannak, mint p�ld�ul: a szabadk�m�veseknek a r�zsakereszt, vagy a kett�s kereszt. Ha elfogadjuk, ha nem - att�l m�g a kereszt a kereszt�ny hit�nk alapvet� jelk�pe (m�g ha csup�n egy t�rgy, akkor is!) marad; nem v�letlen, hogy p�ld�ul ‘v�mp�r-filmekben’ �s ‘egy�b �rd�g�z�s’ c�lj�b�l is v�dekez�s�l a f�h�s a keresztet szegezi szembe a Gonosszal, aki ennek l�tt�n ‘elnyeklik’. Nagy t�ved�s azt gondolni, hogy az eretneks�g nagyr�szt nem a kereszt-szimb�lum, a jelk�p megtagad�s�val kezd�dik! Pontosan arr�l van sz�, hogy form�lisan ‘csak’ a keresztet tagadj�k meg (ezzel kezd�dik!); - mi�ltal �s majd mag�t, a kereszt-�ldozatot is. Csak k�t p�ld�t erre: (1) „Hallgass a Nagy Tan�t�ra!” c�mmel adt�k ki New York-ban 2 000 000 p�ld�nyban a ‘Jehova Tan�i’ n�pszer� �jsz�vets�g-magyar�zat�t, ennek 165. oldal�r�l id�zek: „J�zusnak egy nagy c�l�p�t, vagy oszlopot adnak, melyet neki kell vinnie. (...) Ott f�lsz�gezik J�zust a kezein�l �s l�bain�l az oszlopra. Azt�n fel�ll�tj�k az oszlopot, hogy J�zus f�ggj�n rajta.” (2) Ismeretes, hogy egyes szabadk�m�ves n�zetek szerint a torin�i lepel Jacques de Molay, templomos nagymester inkviz�ci�s k�nvallat�sakor ‘keletkezett’, - s nem pedig J�zus Krisztus keresztre fesz�t�se kapcs�n. Christopher Knight �s Robert Lomas, angol szabadk�m�ves szerz�k �rj�k „A m�sodik Messi�s” k�nyv�kben: ‘Az inkviz�torok gyakran sz�gezt�k �ldozataikat p�zn�khoz, ajt�f�lf�khoz vagy m�s el�rhet� fat�kolm�nyokhoz. S �gy hissz�k, hogy ezt t�rt�nt ezen a napon is a p�rizsi rendh�zban. (...) Molay-t odavonszolt�k a legk�zelebbi megfelel�nek �t�lt fat�kolm�nyhoz (...), de val�sz�n�bbnek tartjuk, hogy egy nagy faajt�hoz. (...) Jobb karj�t csaknem f�gg�legesen a feje f�l� emelt�k, �s csukl�j�t (...) oda-szegezt�k a f�hoz.” Teh�t c�l�p �s faajt� - egyik esetben sem kereszt...

Nem vitatkozom a ‘kereszt�ny-kereszty�n’ sz�-p�r jelent�s-k�l�nbs�g�nek nyelv-t�rt�neti �sszefoglal�s�val; nyilv�n �gy van, amint M�rki �r le�rta, - elv�gre is � az ‘iparos’ (a teol�gus), �s nem �n. Puszt�n egy olyan ‘pszichol�giai’ jelens�gre szeretn�m felh�vni a figyelmet, ami a mai ‘gyakorlatban’ kipr�b�ltan m�k�dik. Az �rd�g nem csup�n a kereszt ‘fel�je mutat�s�t�l’ t�ntorodik h�tra; - de a keresztet �s a kereszt-szimb�lumon kereszt�l a kereszt-�ldozatot is tagad� ember nyelve is ‘fennakad’ a kereszt sz� kimond�s�t�l, ez�rt (lelkifurdal�sb�l, vagy a kereszt ir�nti megvet�sb�l) igyekszik a ‘kereszt’ sz� haszn�lat�t elker�lni. Ez�rt ink�bb kereszty�nt mond kereszt�ny helyett, vagyis ‘szinonim�t’ alkalmaz, an�lk�l, hogy a ‘keresztet’ eml�ten�. Ezt a gyakori ‘atavizmust’ sz�mtalanszor tapasztaltam...

Term�szetesen elfogadom - hiszen az �jsz�vets�g sz�vege val�ban tartalmazza -, hogy J�zus Krisztus a Melkizedek rendje szerinti f�pap is volt, hab�r nem ez volt a ‘f� min�s�ge’, ami�rt Isten Fiak�nt a F�ldre j�tt. A k�ldet�s l�nyege: (1) Isten egysz�l�tt fi�t ‘�ldozta’ �rett�nk; vagyis J�zus Isten Fia volt. (2) Isten B�r�nya, J�zus Krisztus �nk�nt szenvedett kereszthal�lt az emberis�g�rt, hogy megv�ltsa a b�neit�l. Els�dlegesen teh�t nem f�papk�nt, tan�t�k�nt (messi�sk�nt), illetve b�rmilyen m�s min�s�g�ben „�l az Atyaistennek jobbja fel�l”, hanem Isten Fiak�nt, mint a m�sodik isteni szem�ly. Teh�t �n nem azt tartom eretneks�gnek, ha valaki ‘f�pap’-nak (is) tekinti J�zust, hiszen t�nyszer�en az (is) volt, - hanem azt, aki J�zus Krisztus emberi k�ldet�seit, embers�g�t t�lhangs�lyozza istens�ge rov�s�ra, illetve l�tens vagy kimondott m�don ‘csak embernek’ tekinti �s �ll�tja �t �s (meg)tagadja Isten-mivolt�t. P�ld�ul: a manaps�g rohamosan terjed� egyen-vall�s, a deizmus; - egyistenhit ugyan, de Krisztust nem tekinti isteni szem�lynek. Megjegyzem, hogy magam katolikus vagyok, s nem fogadhatom el ‘autentikus h�rforr�snak’ K�lvin id�zett szavait, hogy az Atyaisten pr�f�t�nkul, kir�lyunkul �s f�papunkul rendelte volna J�zust, - m�rmint els�sorban �s kiz�r�lag. Ugyanis az � legfontosabb isteni k�ldet�se a megv�lt�s volt; vagyis Krisztus mindenekel�tt Isten Fia, a Megv�lt� (s nem egyszer�en K�zbenj�r�) volt. M�sodsorban, evil�gi megb�zat�sk�nt persze pr�f�ta, f�pap �s tan�t� is volt. A (felkent) kir�lyi ranggal, annak eml�t�s�vel vigy�zn�k, hiszen Krisztus maga vil�gosan megmondta, hogy az � orsz�ga nem e vil�gr�l val�. Teh�t csak ‘mennyei kir�lys�gr�l’ lehetett sz�, ami egyr�szt szimbolikus jelent�s�, m�sr�szt nem f�ldi k�ldet�s.

V�c, 2003. november 4.

                                             Tisztelettel:    Czike L�szl�