Czike L�szl�

                 Orb�n Viktor tr�nfoszt�sa vagy megfoszt�sa a Fideszt�l  

Ahhoz, hogy eljussunk eg�szen od�ig, am�g b�lcs �reg tan�csad�k - mintegy 13 �vvel az �jkori magyar t�rt�nelmet megrenget� rendszerv�lt�s ut�n - feltal�lhatj�k a nem is meleg, de legal�bb a langyos vizet: r�vid el�t�rt�netet kell bej�rnunk...
1996. febru�r 29-ik�n megjelent a Demokrat�ban „Minisztereln�ki mozaikk�p” c�m� elemz�sem, melyben r�vid gazdas�gt�rt�neti visszatekint�s, valamint ‘adott v�laszt�si lehet�s�gek’ figyelembev�tel�vel igyekeztem meghat�rozni a szem�lyt, illetve a szem�lyis�gjegyeket, melyek birtok�ban 1998-t�l ‘valaki’ Magyarorsz�g minisztereln�ke lehet. Ma is, v�ltozatlanul �rv�nyes sz�vegr�szekre bukkantam:
„Az ad�ss�gcsapda-korszak (1981-t�l 2003.!) korm�nyai rendre mind ugyanazt csin�lj�k: ‘kezelik’ az ad�ss�g�llom�nyt. A helyzet k�zben folyamatosan romlik: az �letk�r�lm�nyek m�r szinte mindenki sz�m�ra elviselhetetlenek, mintha csak minden meg�jul�si v�gy �s energiatartal�k elveszett �s elfogyott volna. Magyar-orsz�gr�l pedig ellent�telez�s n�lk�l, parttalanul �rad kifel� az �rt�ktelenn� v�lt magyar munka, az export-term�kek �z�ne, a t�ke, a kamatok, a p�nz, term�szeti ritkas�gok, az arany, a kult�r�lis �s szellemi �rt�kek, az emberek, a sz�p l�nyok: egysz�val minden, ami �l �s mozog, ami mozd�that�. Befel� pedig nem j�n m�s, csak a rengeteg import b�vli, a hamis sz�zdoll�rosok, a n�pbut�t� �s a csal�dot t�nkretev� liber�lis eszm�k, az ostoba �s primit�v rekl�mok, a kult�r�lis �s m�-anyag szem�t, k�rnyezetszennyez� technol�gi�k, a karvaly t�ke, a McDonald’s, a NATO �s az IFOR, a rave �s a techno, a k�b�t�szerek �s a k�b�t�s, a multilevel system, a bl�d m�hold-ad�sok, az ukr�n, az orosz, a ki tudja m�g milyen maffia. A val�di termel�t�ke, a strat�giai befektet�k nem j�nnek, mert Magyarorsz�gon jelenleg csak a rabl� t�k�nek, az egy pillanat alatti haszonszerz�snek van es�lye �s ‘�rtelme’. Nemsok�ra nem marad itt semmi m�s, csak a puszta f�ld.”
Pr�f�ci�nak is beill� j�vend�l�s volt ez h�t-�s f�l �v t�vlat�b�l, de optimist�nak bizonyult. Mint tudjuk: elviekben m�r az anyaf�ldet is eladt�k - 7 �v halad�kkal.

„Ami 1988. �s 1991. k�z�tt Magyarorsz�gon lezajlott; - a l�nyeg�t tekintve egy csendes, v�rtelen manipul�lt forradalom volt (v�.: MSZMP MSZP-v� alakul�sa, spont�n privatiz�ci�, a k�zt�rsas�g kiki�lt�sa, MDF-SZDSZ-paktum, a taxisok blok�dja, stb.), amelynek megv�v�s�b�l ‘az elit’ sz�nd�kosan kifelejtette a n�p-t�megeket, ‘nehogy bajt okozzanak’. El�g volt, ha szavaznak. L�tre is j�tt a leg-modernebb �lc�zott diktat�ra: a p�nz �s a m�dia diktat�r�ja. A bankok, a sajt�, valamint az �ltaluk p�nzelt �s szt�rolt elit-politikusok tobz�dnak a hatalomban, a vagyonban �s a p�nzben, mik�zben a n�p mindenb�l kirekesztve nyomorog. A restrikci� l�nyege, hogy a (kis)v�llalkoz�k nem kapnak hitelt, �gy r�videsen m�r mindenki rabszolg�v� v�lik, aki nem a sz�k k�r� elit tagja. Az �tlagfogyaszt�s a fizikai l�tminimumra cs�kken, mint a rabszolg�k� az �kori R�m�ban.”
Mindez ma fokozottan �rv�nyes, illetve ‘marad�ktalanul’ megval�sult. Ha a l�t-minimumon teng�d�k (a kisnyugd�jasok, a kistermel�k, a minim�lb�rb�l �l�k �s a k�nyszerv�llalkoz�k, a munkan�lk�liek �s nagycsal�dosok) l�tsz�m�t �sszeadjuk: kider�l, hogy a f�l orsz�g egyik napr�l a m�sikra �l, nyomorog vagy �hezik.
 
„Antall l�lekben 15 milli� magyar minisztereln�ke k�v�nt lenni, �s ‘kereszt�ny Magyarorsz�got akart, mivel csak annak van j�v�je’ - politikai �r�ks�g�t pedig �ll�t�lag Orb�n Viktorra hagyta. Antall meghalt (...) - a politikai �r�ks�g viszont elillant, mint a k�mfor. (...) Mesters�ges aggodalom-kelt�s, hangzatos bl�ff�k, fontoskod�-riadt �nt�mj�nez�s, �nfeledt paternaliz�l�s helyett v�gre hat�rozott koncepci�ra - �s azt megalkot�, megval�s�t� minisztereln�kre - lenne sz�ks�g, amely �s aki seg�t az eg�sz orsz�gnak mindenest�l kikecmeregni az ad�ss�g-csapd�b�l, amely �s aki egyszer s mindenkorra v�get vet az 1980 �ta folytat�d� m�lyrep�l�snek �s megmutatja a hihet� utat egy val�di �s tart�s konjunkt�ra korszak fel�.” (...) „P�rt�ll�s�t�l f�ggetlen�l, milyen is legyen Magyarorsz�g k�vetkez�, leend� �j minisztereln�k�nek a szem�lyis�ge? (...) Karizmatikus szem�lyis�gnek kell lennie, aki gondolatmenet�vel, p�ldamutat�s�val, pozit�v kisug�rz�s�val mag�val k�pes ragadni a legsz�lesebb n�pt�megeket. Nem lesz k�nny� a becsapott n�p bizalm�t (�jra) elnyerni, visszaszerezni. (...) Ha az �j minisztereln�k nem ilyen lesz, ne adj’ Isten t�l k�s�n �rkezik, �gy m�g nehezebb id�knek n�z�nk el�be, vagyis: t�rdre, im�hoz. J� lenne v�gre egy olyan csendes, ‘j� ir�nyban manipul�lt’, eredm�nyes �sszn�pi forradalom, amelyet az eg�sz nemzet mag��nak �rezhetne - el�tte, alatta �s ut�na, v�gkifejlet�ben is. J� lenne egy �n�ll� (a n�pen k�v�l senkinek sem elk�telezett!), hat�rozott, okos �s er�s minisztereln�k, akinek tiszta, egyenes a tekintete. G�g�s vagy sanda tekintet�ek, k�rj�k - ne jelentkezzenek!”

1996. m�jus 2-ik�n a Demokrat�ban napvil�got l�tott Varga Domokos Gy�rgy interj�ja Orb�n Viktorral, a Fidesz eln�k�vel. A besz�lget�s tartalmi elemz�s�t elv�gezve; egy �jabb tanulm�nyt k�sz�tettem, amely „Orb�n Viktor szuperszt�r” c�mmel 1996. augusztus 8-ik�n jelent meg a Demokrat�ban, majd �vekkel ezut�n, a 2001./I. sz�mban, a Leleplez� k�nyv�js�gban. �r�somban �sszehasonl�tottam Orb�n Viktor szem�lyes adotts�gait a kor�bbi (az el�z�ekben id�zett) cikkemben lefektetett ‘etalonnal’, hogy meg�llap�thassam minisztereln�ki alkalmass�g�t.
„A Magyarorsz�g gazdas�gi �let�t befoly�sol� strat�giai d�nt�sek tekint�lyes r�sze a hat�ron k�v�lre ker�lt. A kiszolg�ltatotts�gunk nagyobb a k�v�natosn�l. Nem mindegy, van-e az orsz�gnak a haza ir�nt elk�telezett, az orsz�g gondjait meg�rt�, �t�rz� t�keer�s v�llalkoz�i r�tege, amely mozog ugyan a vil�gpiacon, de sz�m�ra Magyarorsz�g nem csup�n egy telephely, hanem a haz�ja. Nagyon l�nyeges, hogy a Magyarorsz�g sors�t meghat�roz� tulajdonosok k�z�tt milyen sz�mban vannak olyan gondolkod�s� t�k�sek, akik k�t�dnek orsz�gunkhoz. Egy nemzeti elk�telezetts�g� tulajdonos nem �rzi �gy j�l mag�t a saj�t orsz�g�ban, hogy neki j�l megy, de az orsz�gnak egyre rosszabbul. Magyarorsz�gon nem az a demokr�cia van kialakul�ban, amit Nyugat-Eur�p�b�l ismer�nk. A homlokzat ugyan demokratikus int�zm�nyrendszert mutat, �mde a homlokzat m�g�tti �let mer�ben k�l�nb�zik a nyugat-eur�pai demokr�ci�k m�k�d�s�t�l. Ma nagyon komoly k�rd�s, hogy egy maffia-gazdas�g ir�ny�ba mozdulunk-e el, vagy pedig egy nyugat-eur�pai, a verseny �ld�sos hat�sait is �rv�nyes�t� piacgazdas�g ir�ny�ba. Egyre er�s�dik a f�lelmem, hogy a maffia-gazdas�g fel�. Magyar-orsz�gon a polg�ri k�z�pr�teg er�tlen, a mostani korm�nypolitika pedig tov�bbi gyeng�t�s�t t�zte ki c�lul. A mai magyar politika nem a k�z�pr�teg v�delm�t szolg�lja a mindenkori nagyt�ke terjeszked�s�vel szemben, hanem a magyar politik�t egyre er�teljesebben kebelezi be a nagyt�ke. Ha megn�zz�k, hogy Magyarorsz�g a saj�t piac�nak v�delme �rdek�ben, a saj�t nemzeti gazdas�gi �rdekeinek v�delm�ben milyen l�p�seket tesz, �s �sszevetj�k a nyugati �llamok l�p�seivel, akkor Magyarorsz�g nemhogy nem nacionalista, hanem �nmag�t egyenesen kiszolg�ltat� orsz�g k�p�t mutatja. Egyetlen, az eur�pai integr�ci�val foglalkoz� tan�cskoz�son sem t�rt�nik m�s, mint hogy a r�sztvev�k az �ni�s egy�ttm�k�d�s keret�n bel�l k�l�nb�z� retorik�kkal, de saj�t nemzeti �rdekeiket k�pviselik. A vil�ggazdas�gba k�tf�le m�don lehet integr�l�dni. Az egyik, hogy megpr�b�ljuk meg�rizni magunkb�l azt, ami benn�nket ut�nozhatatlann� tesz, teh�t nemzeti karaktert ad nek�nk. Mik�zben elfogadjuk a gazdas�gi parancsot, hogy integr�l�dni �s egy�ttm�k�dni kell, keress�k annak az �tj�t-m�dj�t, hogy k�z�ss�geinket, �rt�keinket, kult�r�nkat meg�rizz�k �s gazdas�gi �rdekeinket �rv�nyes�ts�k. Azt�n van egy m�sik megk�zel�t�s is, amely szerint ennek nincs jelent�s�ge - integr�l�dni kell, azt�n lesz, ami lesz. Ha a rendszerv�lt�sunknak nem a politikai int�zm�nyi, hanem az emberi dimenzi�j�t n�zz�k, akkor a m�rleg rendk�v�l elkeser�t�. Az igazi nagy baj teh�t nem felt�tlen�l a makrogazdas�gi mutat�kban �lt testet, hanem az emberi �let alacsony min�s�g�ben. Dr�mai m�don romlanak a n�peg�szs�g�gyi �s hal�loz�si adataink, s�t, ezzel �ssze-f�gg�sben egyre s�lyosbodik a n�pess�gfogy�s r�gi probl�m�ja. �rdekes m�don ennek megold�s�ra a minisztereln�k �rnak m�g egy �tletre sem futotta. Ez a gazdas�gpolitika egyre kiszolg�ltatottabb� teszi a magyar nemzetgazdas�got a k�lvil�gnak. Az olyan hagyom�nyos k�z�ss�geket, mint a csal�d - legyeng�ti, sz�tveri. Hajlok arra az �ll�t�sra, hogy az SZDSZ �s r�szben az MSZP bizonyos vezet�r�teg�nek a fej�ben olyan t�rsadalomk�p �l, amelyben a hagyom�nyos k�z�ss�geknek nincs szerep�k. S�t, tehert�telt jelentenek. Sz�mukra egy modern t�rsadalom a hagyom�nyos k�z�ss�geit�l megfosztott t�rsadalmat is jelenti, �s ezt k�v�natosnak, vagy legal�bb elfogadhat�nak tartj�k. Egy ilyen t�rsadalmat k�nnyebb manipul�lni, k�nnyebb uralni. Az ember felteheti a k�rd�st, vajon az SZDSZ-ben �s az MSZP-ben ugyanolyan fontosnak tartj�k-e a hagyom�nyos k�z�ss�geket - felekezeteket, csal�dot, nemzetet -, mint amilyen fontos szerepet mi tulajdon�tunk ezeknek egy j�vend�beli Magyarorsz�g v�zi�j�ban? Az a v�lasz k�vetkeztethet� ki, hogy nem. Az SZDSZ �s az MSZP k�z�tti gazdas�gpolitikai vit�kban nem t�rsadalompolitikai k�rd�sek j�tszanak szerepet, mint p�ld�ul a magyar csal�dok j�v�je. Olyan vesz�lyeztetett k�z�ss�gben, mint a magyars�g, a gazdas�gpolitik�ban �rv�nyes�teni kellene a demogr�fiai megfontol�sokat. A k�t korm�nyz� p�rt k�z�tt ezzel szemben nem t�rsadalompolitikai vagy ezzel �sszef�gg� gazdas�gpolitikai vit�k, hanem legink�bb �rdekcsoportok k�z�tti poz�ci�harcok folynak. A mai korm�ny politik�j�nak nincsen szellemi tartalma, k�vetkez�sk�ppen j�v�k�pe sem. Nem egyszer�en hi�nyzik, de b�szk�k is arra, hogy nincs. A politika nem m�s, mint egy meghat�rozott k�z�ss�g, ez esetben a magyars�g �rdek�ben �s megb�z�s�b�l v�gzett k�zszolg�lat. M�rpedig, hogy ez a n�p honnan j�n, hol tart �s merre megy, fontos k�rd�sek. Szerintem nem lenne szabad �gy korm�nyozni, hogy a korm�nyz�k nem tudj�k megmondani, mi az a szellemi tartalom, aminek jegy�ben korm�nyoznak, �s mi az a j�v�, amely fel� ir�ny�tani szeretn�k az orsz�g haj�j�t.”
Orb�n Viktor h�t-�s f�l �vvel ezel�tt elmondott szavai k�ny�rtelen�l id�t�ll�ak; - sz� szerint, vagyis k�s�rteties pontoss�ggal �rv�nyesek a mai politikai, gazdas�gi helyzetre, a mai korm�nykoal�ci� m�k�d�s�re is. Azzal az elt�r�ssel, hogy a mai Magyarorsz�g, ha lehet, m�g szeg�nyebb �s m�g elad�sodottabb, s l�nyegesen kiszolg�ltatottabb, mint 1996-ban volt - ugyanakkor m�g n�h�ny h�nap, �s tagjai vagyunk az Eur�pai �ni�nak, egy ki�lezett integr�ci�s versenyhelyzetben. Ami a politikai paletta �talakul�s�t illeti, a k�p e tekintetben is leegyszer�s�d�tt. K�zel ugyanannyi id� van h�tra az �jabb orsz�ggy�l�si v�laszt�sokig, mint az id�zett cikkek, besz�dek sz�let�s�nek az id�szak�ban volt, �s ha szerencs�nk van, ism�t korm�nyv�lt�s - balr�l jobbra - k�vetkezik. A mai korm�ny lev�lt�s�ra egyed�l a Fidesz Polg�ri Sz�vets�g k�pes �s es�lyes; Orb�n Viktornak, mint potenci�lis minisztereln�k-jel�ltnek pedig nincsen ellenfele, vagy alternat�v�ja. Orb�n persze  nem mindenben t�k�letes, viszont az egyetlen lehets�ges. Emellett tiszta, egyenes a tekintete. Nem szabad elfelejten�nk, hogy az eltelt id�szak k�zep�n, 1998 �s 2002 k�z�tt Orb�n Viktor �s a Fidesz volt korm�nyon; �s ebben az id�szakban t�volr�l sem val�sult meg minden, amit Magyarorsz�g n�pe t�l�k elv�rt volna. Az viszont elvitathatatlan, hogy a Medgyessy-korm�ny most szemmel l�that�an egy m�g m�lyebb g�d�rbe korm�nyozza az orsz�got, mint Orb�n�k el�tt Horn Gyula korm�nya. Mind a gazdas�g, mind a demokr�cia zuhan�rep�l�sben van. K�nny� lehet majd v�laszt�sokat nyerni, de nehezebb lesz a g�d�r fenek�r�l kim�szni. �n most csak az anal�gi�t keresem az akkori �s a mai helyzetben.

K�t kor�bbi �r�somb�l id�ztem eddig. Volt egy harmadik is (ebben voltak a leg-ki�rleltebb gondolataim), amelyet ‘persze’ nem adtak ki, csak felhaszn�ltak. Ezt a tanulm�nyt 1996. augusztus 18-ik�n �rtam „A Torgy�nok fejedelme” c�m alatt, s  ebb�l id�zek h�rom r�vid mondatot, megvil�g�tand� a mondanival�m l�nyeg�t:
„Nem v�letlen, hogy nem a Fidesz v�laszt�si gy�zelm�t ‘j�soltam’ meg, hanem Orb�n Viktor egyezm�nyes minisztereln�k-jel�lts�g�t. Orb�n ma m�r kialakult, szil�rd-homog�n szem�lyis�g, progressz�v politikai er�, - a Fidesz viszont hozz� k�pest f�zisk�s�sben van, s ma m�g identit�s-zavarokban is szenved. Elismerem, val�ban furcsa politol�giai j�vend�l�s: egy egyezm�nyes Orb�n Viktor �s a Kis-gazdap�rt lehet egy�tt befut� - Torgy�n J�zsef �s a Fidesz viszont nem!” Egy�tt futottak be 1998-ban; - mindenki, �s egym�s nagy meglepet�s�re. Azut�n a ciklus v�g�re ‘felbomlott’ a koal�ci�, megmutatva, hogy a Fidesz �s a Torgy�n vezette Kisgazdap�rt egym�ssal �sszef�rhetetlen. Ma m�r nincs FKgP - a marad�ka m�r a Fidesz r�sze -, de �jonnan alakult egy jobboldali politikai mozgalom, a Jobbik Magyarorsz�g�rt P�rt, amelyik �pp�gy akk�nt szeretne a Fidesz v�laszt�si, majd koal�ci�s partnere lenni, hogy el�bb m�g ‘megm�retkezik’, vagyis ellent�telezi mag�t vele szemben - addig fesz�tve a jelk�pes h�rt, ameddig csak lehet. A p�rt ma (m�g) ny�ltan szidja a Fideszt, �s meg akarja fosztani tr�nj�t�l Orb�n Viktort. A Sz�vets�g k�z�leti k�theti lap 2003. okt�ber 31-iki sz�m�ban Varga Gabriella �sszefoglalja a visegr�di disput�n (okt�ber 19.) elhangzott besz�deket, amelyek l�nyege, hogy: „A jobboldali radikalizmus f�kje a Fidesz.” Rozgics M�ria, a Magyar Vil�g f�szerkeszt�je felsz�l�totta a Fideszt, hogy adja �t a hely�t hiteles embereknek! Sz� szerint a k�vetkez�ket mondt�k: „Orb�n Viktor kezd olyann� v�lni, mint aki nem is tudja, hogy a hatalom visszaszerz�s�n t�l vajon mit is akar m�g? �j csapat kell, feddhetetlen, t�madhatatlan m�lt�, tiszta tekintet�.” �mde r�szt vett a disput�ban egy b�lcsebb, id�sebb k�lt�-tan�csad� is, aki t�bbr�teg� hozz�sz�l�st tett: „Orb�n Viktor nem jelent�ktelen figur�ja a magyar politikai �letnek. �gyelni kell arra, hogy az � vezet� szerepe ne s�r�lj�n a k�l�nb�z� csat�roz�sok folyt�n. A politikai mozgalmaknak arra kell ir�nyulniuk, hogy Orb�n Viktor olyan f�ggetlen politikai vezet� szerepbe ker�lhessen, kit a teljes jobboldal t�mogatni tud, an�lk�l, hogy ebben a langyos Fideszben felolvadna. Felt�tlen sz�ks�gesnek gondolom a Kisgazdap�rt olyan szellemi �jj��leszt�s�t, amely a jobboldal mellett �ll. (...) Olyan Fideszre van sz�ks�g�nk, amely le-sz�mol a saj�t, bizonyos bels� ellent�teivel �s liber�lis s�g�ival, akik r�v�n el-vesztette a v�laszt�st. S sz�ks�g van a most szervez�d� �j er�re (ti. a Jobbikra), fiatalemberekre, az �regek h�ts� udvarbeli nagy b�lcs tan�csai mellett.” - sz�lt hozz� Gyurkovics Tibor. Vagyis h�t - mint l�thatjuk - nincs �j a Nap alatt! Tiszta tekintet, sz�lesk�r� jobboldali �sszefog�s, h�tt�r-b�lcsek tan�csai = gy�zelem! A meg�jul� (radikaliz�l�d�) Fidesz - ami teljesen val�sz�n�tlen! -, �s/vagy radik�lis jobboldali egys�gfront, melynek egyezm�nyes minisztereln�k-jel�ltje Orb�n lesz-lehet, amennyiben � is �gy gondolja. Ez nem is burkolt, hanem ny�lt fenyeget�s. Mert ha a posztul�tum nem �rv�nyes�l; - j�n a Jobbik, Kov�cs D�viddal!
A Fidesz ‘megjavul’ - liber�lisb�l �tmegy radik�lisba -, vagy a h�ts�udvari b�lcs �regek nagy tan�csai mellett megt�rt�nik Orb�n Viktor fidesztelen�t�se...
�m ha ez sem j�n �ssze, akkor a tr�nfoszt�sa. 

V�c, 2003. november 8.

                                                                   Czike L�szl�