czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Kztelevzi
Kztelevzi : A Magyar Televzi kzszolglatisgrl

A Magyar Televzi kzszolglatisgrl

  2005.02.19. 16:02


Czike Lszl
                              A Magyar Televzi kzszolglatisgrl  

Sok rs kezddhetne gy: „a kezembe akadt nhny megsrgult papr”; - s ez az rs most gy is kezddik! Amit egyszer mr msok okosabban megrtak, mirt rnnk meg a sajt ktfnkbl, kevsb blcsen?! Plne, ha eme blcs gondolatok ma mg sokkal getbben aktulisak, mint a megrsukkor voltak? s kpzeljk el: ez az essz - nyomtatsban soha nem jelent meg. Valaki (a httrbl) megrta, a mosolygs szakllas tvette, ‘feltuprozta’, - a msik, egyre kevsb mosolygs szakllas ‘kistafrozta’, s nosza beptette ‘hrhedt’ knyv-kziratba, amelyet j pnzrt megvettek, hogy sose jelenjen meg: gy aztn ‘indexen van’ mg ma is...
Az albbi csodlatos gondolatok viszont ne kalldjanak el vgleg! Mr csak azrt se, hogy knytelenek legynk - mint magyar kultra - szembenzni nmagunkkal; milyen szakrlis, harmatos problmkkal is foglalkoztunk 5-6 vvel ezeltt!
Mert azta a kzszolglati televzi mr a ltszat megrzsrl is lemondott...  

Petk Istvn elnk A nemzeti kzszolglati televzi ltrehozsval kapcsolatos tzisek (1998.) mottjul a kvetkez - ma is ksrtetiesen aktulis - mondatot vlasztotta: "A Magyar Televzi lerombolsban ssze tudott sok er fogni, s most itt llunk a nagy krds eltt: a nemzeti kzszolglati televzi ltre-hozsban, flptsben lesz-e egysges akarat, hogy a nemzet ismt vissza-nyerje a termszetes s egszsges kommunikcihoz val jogt nmaga ltezse rdekben?!" Bizony! A ma Petfi Sndora a "Nemzeti dal"-t csak s kizrlag a Szabadsg tr 17. lpcsjn szavalhatn el! A tbbi nma csend...

Petk Istvn "szellemi templomot ptve" jtszik a fogalmakkal:
"Communio - nem ms, mint kzssg. Kommunikci - ezek szerint kzssg-teremts? Mi a kzssg? Taln az azonos kultrt teremt s ltet egynek egysge? Ezek szerint a kzssgek nazonossgt kultrjuk ntrvnysge adja? A kultrt emberi kzssgek teremtik, a kultra emberi kzssget teremt? Minden kzssg kialaktja a sajt kultrjt? Kultra nlkl nincs emberi kzssg? A kultra egy kzssg ltfelttele? A kzssg tagjai kztti kultrlis kzssget a kommunikci teremti meg? Ezek szerint kommunikci nlkl nincs kultra, ami nlkl meg nincs kzssg? Azaz: kommunikci nlkl nincs kzssg?! A kommunikci trben s idben biztostja a kultra lett? Aki megbontja a kzssg kommunikcijt, az a kzssg kultrjt, azaz magt a kzssget veszlyezteti?" Mindegyik krds egyben igenl vlasz is. Az utols, elkeseredett krds az nrzetben vrig srtett, vals ok s indok nlkl levltott tvelnk mlysges/jogos felhborodst tkrzi: a vdtelen blcsel tudatos haragja, vdja az irracionlis s erklcstelen politikai intrikkkal szemben. Igen! A politika a tvben = elefnt volt a kzssg porcelnboltjban!                              
mde hadd ne rtsek egyet a szerz minden megllaptsval! Idzzk tovbb:
"s mi van az egynnel? Az egyn a kzssg ntrvny tagja, az adott kultra hordozja, ami nlkl nincs let. Az egyn felolddhat a kzssgben, de attl el is tvolodhat. Ami nem lehetsges: a kzssgek ltal ltrehozott kultra nlkli egyni ltezs, sem a mindennapokban, sem a trtnelmi idkben.” (Sic!)
Konklzijban volt fnkm, bartom bizony tved! Abszolutizlja a kzssgi kultra fontossgt. Tetejbe: a templomot (a kultrt) sszekeveri Istennel (az lettel)! Isten a legfbb, az egyetlen nmagtl ltez lny, minden kultra lettemnyese.  Egyni kultra teht a "kzssgi kultra nlkl is" ltezhet (s ltezik is!), - az olyan egynek kultrja, akik megbzatsukat, kldetsket, lelkket (= kultrjukat) kzvetlenl Istentl kaptk. Mrpedig lelknket, szabad akaratunkat, letnket valamennyien kzvetlenl Istentl kaptuk, - nem az emberi kultrtl, s nem is egymstl. Az egyn kultrja kzvetlenl Istentl ered, mivelhogy minden ember legfontosabb kommunikcis kapcsolata: Isten. Ha ez a kapcsolat megszakad - az ember elkrhozik. Az istenhit nem az emberi kultra rsze (plne nem: termke!), hanem ppen hogy a legfbb kultra-teremt er...
Petk "antropomorfizlt" templombl tvedsbl kirekeszti az sszes: remett, prftt, papot - de lnyegben valamennyi egynt, st, magt az Istent is. Az serdben, a farkasok kztt felnvekv Maugli Petk szerint soha nem vlhat emberr, nem dvzlhet, amennyiben nem tallkozik a kzssg kultrjval. A templomos Rudyard Kipling csodlatos mvben, a Dzsungel knyvben remek „cssztatssal” oldja meg a problmt: a felntt Maugli "kin" az serdbl, s rintkezsbe kerl az emberi kultrval, amely "visszafogadja" elveszett fit.                     A "Tarzan, a majmok ura" rja ennl is tovbb megy a ktelkedsben. Tarzan, aki eredetileg (tudtn kvl) Lord Greystoke-nak, teht arisztokratnak szletett, grcss ksrletet tesz a visszatrsre a majmok kzl az emberi trsadalomba, m igyekezete csdt mond: az serd felntt majmot nevelt a csemetbl, aki elit szrmazsa (gnjei) ellenre sem vlhat mr emberr, gy knytelen vissza-meneklni a dzsungelbe. „Bebizonyosodik”, hogy mindrkre llat marad az, aki nem az emberi kultra ptolhatatlan emlin nevelkedett fel. Ms krds, hogy az r szellemes allegrija ppen az emberi kultra h karikatrjt adja. Ugyanis: az emberekben vgkppen csaldott Tarzan mindrkre visszatr a majmok "kultrjba". E trgyban a legkemnyebb szatra: "A majmok bolygja" film. Cselekmnynek lnyege, hogy a Fldn egy vgzetes atomhbor elpuszttja az emberi civilizcit, majd egy msodlagos trzsfejlds rvn a (szrs) majmok kultrja alakul ki, a tudattalan (csupasz) "emberek" pedig az "emberszabs" majmokat kpviselik, s makogva ugrabugrlnak a mezn. A "kultrlt majmok" kegyetlenkednek - llatokknt bnnak a beszlni nem tud "emberekkel".   
A lnyeg: az idgp-rhajjval az ismeretlen jvbe rkez Charlton Heston beleszeret egy csupasz "emberlnyba", aki gy rintkezsbe kerlve az emberi kultrval, "majom-gnjei" ellenre meglepen gyorsan megtanul beszlni, miltal  "igazoldik" az eredetileg Friedrich Engels-tl szrmaz klasszikus ttel: az embert a munka, a munka kultrja tette/tehette majombl emberr. Ezek a ravasz mesterkedsek szintn kizrlag Isten kiiktatst/kirekesztst szolgljk a templombl, amit az emberek eredetileg a Mindenhat nevnek a dicsretre emeltek. Nem a templompt kultra a vgclunk, hanem az egyni dvzls, a teremt Isten kzelsgnek, szeretetnek jra-elrse, egy sikeres/kzdelmes fldi/emberi let eredmnyeknt, amelyet persze az emberi kultrban lhetnk csak meg. Ez a kultra sajnos nevel s rombol, szeret s gonosz - egyszerre. A fldi let krszleten rvid prbattel, ami a konkrt trtnseiben gyorsan mland, m kvetkezmnyeiben transzcendens. Rvid a kultra, de rk lehet az dvssg. A Fldn azonban a templomkert bokraiban - a Stn bklszik...

Az emberi kultra fejldse (a civilizci) nagyon ellentmondsos folyamat. A j s a rossz fokozatosan, egyidejleg, egyms ellen tereblyesedik ki benne. A j sokszor nem azonostja a rosszat, a rossz jnak hiszi/mutatja magt, klcsnsen thatjk egymst, t is alakulhatnak egymss. A "kultra" gyakran nem egyb egyfajta kollektv/intellektulis szemtdombnl, gy is mint: szocialista kultra, szubkultra, multikultra, kultrpolitika, kultrforradalom, kultrharc, stb.
A kultra nmagban az istentelen ember ktsgbeesett ksrlete az nfejldsre, nmaga dvztsre Isten kirekesztsvel, - ami az Antikrisztus ggs projektje.
A kultra persze elvezethetne Istenhez is, de nlkle - az Antikrisztushoz vezet. Elengedett kzzel egyenslyozunk a Stn bilijn, aki rnk bortja az egszet...

Tovbb idzem Petkot, aki aprnknt - ha vargabetvel is, de - beltja tvedst:     "Az nllsult mdia tulajdona, felgyelete a vllalkoz tks birtokba kerlt, s (...) mkdsnek lnyegv elsdlegesen a tulajdonosnak val megfelels lpett, azaz kommerszialzldott. A mdia piacosodsval, kereskedelmi alapokra helyezdsvel a kzssgek kiszolgltatott vltak, hiszen a msodkzbl val informcik ltal befolysolhatkk, manipullhatv lettek. Megbomlott a kzssgek egszsges kommunikcija. A tmeghats, elektronikus mdiumok (rdi, televzi) megjelense mindinkbb nyilvnvalv tette, hogy a mdia-tulajdonosok gazdasgi rdekeltsge politikai rdekeltsggel fondhat ssze, s pozciik megtartsa rdekben nll trsadalmi-politikai akaratkpz pluss, azaz negyedik hatalmi gg vlhatnak. Megszlettek a sajttrvnyek, melyek az elveszett kommunikcis lehetsgekbl igyekeztek a kzssg szmra minl tbb jogot visszaszerezni. A kereskedelmi mdiumok trtnett akr a trvnyi elrsok s azok kijtszsnak trtneteknt is meg lehetne rni. (...) A kereskedelmi mdium lnyege: (1) tks, azaz magntulajdonban van, (2) a tulajdonos pnzgyi, zleti, politikai rdekeit kell szolglnia, (3) a szerkesztsgek felgyelett a tulajdonos ltja el, (4) a mkds clja a kereskedelmi eredmnyessg, a profittermels, (5) a financilis alapokat a sikeres kereskedelmi (pldnyszm, reklmbevtel) mkds biztostja, (6) a hirdetsbl szrmaz bevtelek miatt elssorban multinacionlis-fgg, (7) clzott kznsge a fizetkpes, azaz a potencilis vsrlkznsg, gy a nem piackpes trsadalmi rtegeket nem is kvnja elrni, (8) a clkznsg optimumnak elrst, ha kell, mestersges hrhsg felkeltsvel biztostja, miltal maga vlik kzvetlen informcitermelv, forrss, (9) mkdsnek eredmnyessgt mindenekeltt zleti eredmnyessge mri/mutatja."
A Stn teht multinacionlis zletemberr lett, hogy manipullhassa, egyszer fogyasztv aljasthassa a nemzeteket. A "Birodalom" azonban mg visszavg:  "Eurpban a kzssgek (a nemzetek), felismerve a nagyhats elektronikus mdiumban (klnsen a mholdas sugrzsban!) a kzssgre nzve rejl veszlyeket, trvnyt hoztak a nemzeti rdik s a nemzeti televzik, azaz a nemzeti kultrk vdelmben. Klnsen a mholdas sugrzsban lttk meg a veszlyt, a kockzatt a nemzeti kultrk internacionalizldsnak, a kommerszializldsnak, az amerikanizldsnak." Csak kzbevetleg jegyzem meg, kisebb "svdcsavarral": nesze neknk! Nhny hete a hradsok szerint megjelentek Szerbia felett a NATO amerikai mdia-helikopterei, hogy Milosevics porig bombzott tv-adtornyai helyett tvegyk a tmegtjkoztats szerep-krt. "A kereskedelmi rdik s televzik megjelense Eurpban nem jrt egytt a kzssgi (elszr llami), nemzeti mdik megszntetsvel (mint az USA-ban!), hanem ppen ellenkez folyamatok jtszdtak le, minden vita ellenre. A kereskedelmi televzik tovbbi tkekoncentrcijt trvnyekkel akadlyoztk meg. A nemzeti mdik mkdst, vdelmt trvnyekkel bstyztk krl. (...) A kzssgek Eurpban eljutottak annak felismersig, hogy a nemzeti kzssgek egszsges mkdse s fennmaradsa rdekben meg kell teremteni a kzssget teremt s ltet kommunikcit biztost nemzeti kzszolglati mdiumokat. Eurpban ma mr a nemzeti, s ltalban a kzszolglati mdiumokat a trsadalom demokratikus mkdst biztost egyik alapintzmnynek tekintik. (...) Annak rdekben, hogy a kzszolglati mdia segtse a kzssg demokratikus mkdst, a trsadalmi, llami letet rint, a polgrok szmra fontos hr-, informci-, tuds-s vlemnyhalmaz kommunikcijt kell megteremteni. gy pldul: a trvnyhoz, a kormnyzati s nkormnyzati munka megismerhetsgt; a polgrok helyzeti s jogi lehetsgnek ismerett; a vlasztott kpviselk, elljrk munkjnak megismerhetsgt; a polgr beavatottsgnak, az llamletben, ltalban a kzssgi letben val tnyleges s felels rszvtelnek kommunikcis feltteleit; a trsadalmi letet jelentsen befolysol civil szervezeteknek, benne kitntetetten a kormny-s ellenzki prtoknak, s ltalban a polgroknak lehetsget kell biztostani a mdiban a vlemnyk kifejtsre, ha kell, tkztetsre, azaz a trsadalmi kommunikciban val rszvtelre; a hrek, informcik rendez elvt a kzssg rdekeit szolgl rtkrend kell, hogy jelentse (...); a teljessgre trekvs feltteleknt biztostani s garantlni kell a mdia gazdasgi, politikai, szemlyi fggetlensgt." Magyarorszgon mind-ebbl az eurpai tpus nemzeti/vdekez mdia-politikbl nem tl sok valsult meg. 1996-ban mg sikerlt ugyan hatprti konszenzussal megalkotni a mr a hatlybalpsekor voluntarista/reformkommunista, ellentmondsos s konfliktus- konzervl Mdia Trvnyt - m az mra zeire esett szjjel. Naprl-napra kzelednk a Mdia Trvnybe nagy mgonddal beptett idztett bomba, a csdtmegre alaptott, azta mr gyakorlatilag tnkrement llami kzszolglati televzi, a Magyar Televzi Rt. „felrobbanshoz”. A magyar elektronikus mdiban az amerikai s az eurpai "Egyeslt llamok", a multinacionlis vilg s a hald nemzetllam vvja dz harct egyms ellen, a tmegbefolysols mdiamonopliumnak birtoklsrt...

Petk Istvn llsfoglalsa szerint: "a kzszolglati mdiumoknak a kultrt, mint a kzssg lnyegt jelent tudst" kell rtelmeznik. Ezek szerint teht a kultra (nemzeti, regionlis, etnikai, krpt-medencei, eurpai, egyetemes, stb.) egyenl a kzssg lnyegt jelent tudssal, amelyet viszont: "nem sajtthat ki semmifle cmen s mdon egyetlen trsadalmi csoport sem, sem az elitkultra, sem valamely szubkultra, sem pedig egy populista kultra nevben." men! Mr csak azt illene meghatroznunk: mi is valamely emltett kzssg lnyege, amelyet ugyebr a kultrja testest meg?! Vagy egybeill matrjoska-babk ezek? Mindegyik egymssal egyenrang, csak ppen az egyik kisebb, a msik pedig nagyobb? Mert Petk ezt mondja: "A kzszolglatisg elvei (...) a mdiumokban azonosak kell, hogy legyenek (...), a klnbzsgek, az eltrsek csupn a kzssg nagysgrendjbl, a mdiumok mszaki, technikai klnbzsgeibl addhatnak. A kzszolglatisg rtelmezse felttelezi, hogy az egyes kzssgek kommunikcis rendszerei kztti tjrhatsg, nyitottsg mind jogi, mind szervezeti, mind pnzgyi, mind technikai szempontbl adott s lehetsges legyen. Enlkl sehol, egyik szinten (sic!) sem valsthat meg a kzszolglatisg az elvrhat szinten (sic!)." A kzszolglatisg teht: a szintek tjrhatsga?!
Szerintem a kzszolglatisgnak ez a „szintje” res, istentelen s kznsges!
res, mert hinyzik belle az rzelem: a szeretet, a szerelem, a boldogsg - s a csald. Istentelen, mert a kzszolglatisgnak ez a megfogalmazsa materialista. Kznsges, mert gpies - hinyzik belle minden, amitl az let szp s emberi.
Egyetlen termszetes kzssg-tpus ltezik, a csaldokra pl nemzetllam.
Minden ms kollektva mesterklt, nknyes „konvenci” vagy egyenesen fikci.
Fikcikra pedig azok ptkeztek, akik ki akartk fordtani a sarkbl a Fldet...

gy vitatkoztunk a magyar televzizs kzszolglatisgrl - 6-7 vvel ezeltt!
Sokra ugyan akkor sem jutottunk, de akkor mg legalbb volt mirl vitatkozni.
Petk Istvn fixa ideja mr akkor is a regionlis televzizs volt. Nem rtettk, mirl beszl, de mr pontosan tudta, akkor is - mert ‘elre ltta’ a jvt.
Magyarorszg hamarosan mr csak nis rgikbl fog llni...

Vc, 2003. december 4.                                 Czike Lszl


 

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!