czl
czl
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Knyvek
 
Publicisztikk
 
Versek
 
Kztelevzi
Kztelevzi : A Magyar Televzi kzszolglatisgrl

A Magyar Televzi kzszolglatisgrl

  2005.02.19. 16:02


Czike Lszl
                              A Magyar Televzi kzszolglatisgrl  

Sok rs kezddhetne gy: „a kezembe akadt nhny megsrgult papr”; - s ez az rs most gy is kezddik! Amit egyszer mr msok okosabban megrtak, mirt rnnk meg a sajt ktfnkbl, kevsb blcsen?! Plne, ha eme blcs gondolatok ma mg sokkal getbben aktulisak, mint a megrsukkor voltak? s kpzeljk el: ez az essz - nyomtatsban soha nem jelent meg. Valaki (a httrbl) megrta, a mosolygs szakllas tvette, ‘feltuprozta’, - a msik, egyre kevsb mosolygs szakllas ‘kistafrozta’, s nosza beptette ‘hrhedt’ knyv-kziratba, amelyet j pnzrt megvettek, hogy sose jelenjen meg: gy aztn ‘indexen van’ mg ma is...
Az albbi csodlatos gondolatok viszont ne kalldjanak el vgleg! Mr csak azrt se, hogy knytelenek legynk - mint magyar kultra - szembenzni nmagunkkal; milyen szakrlis, harmatos problmkkal is foglalkoztunk 5-6 vvel ezeltt!
Mert azta a kzszolglati televzi mr a ltszat megrzsrl is lemondott...  

Petk Istvn elnk A nemzeti kzszolglati televzi ltrehozsval kapcsolatos tzisek (1998.) mottjul a kvetkez - ma is ksrtetiesen aktulis - mondatot vlasztotta: "A Magyar Televzi lerombolsban ssze tudott sok er fogni, s most itt llunk a nagy krds eltt: a nemzeti kzszolglati televzi ltre-hozsban, flptsben lesz-e egysges akarat, hogy a nemzet ismt vissza-nyerje a termszetes s egszsges kommunikcihoz val jogt nmaga ltezse rdekben?!" Bizony! A ma Petfi Sndora a "Nemzeti dal"-t csak s kizrlag a Szabadsg tr 17. lpcsjn szavalhatn el! A tbbi nma csend...

Petk Istvn "szellemi templomot ptve" jtszik a fogalmakkal:
"Communio - nem ms, mint kzssg. Kommunikci - ezek szerint kzssg-teremts? Mi a kzssg? Taln az azonos kultrt teremt s ltet egynek egysge? Ezek szerint a kzssgek nazonossgt kultrjuk ntrvnysge adja? A kultrt emberi kzssgek teremtik, a kultra emberi kzssget teremt? Minden kzssg kialaktja a sajt kultrjt? Kultra nlkl nincs emberi kzssg? A kultra egy kzssg ltfelttele? A kzssg tagjai kztti kultrlis kzssget a kommunikci teremti meg? Ezek szerint kommunikci nlkl nincs kultra, ami nlkl meg nincs kzssg? Azaz: kommunikci nlkl nincs kzssg?! A kommunikci trben s idben biztostja a kultra lett? Aki megbontja a kzssg kommunikcijt, az a kzssg kultrjt, azaz magt a kzssget veszlyezteti?" Mindegyik krds egyben igenl vlasz is. Az utols, elkeseredett krds az nrzetben vrig srtett, vals ok s indok nlkl levltott tvelnk mlysges/jogos felhborodst tkrzi: a vdtelen blcsel tudatos haragja, vdja az irracionlis s erklcstelen politikai intrikkkal szemben. Igen! A politika a tvben = elefnt volt a kzssg porcelnboltjban!                              
mde hadd ne rtsek egyet a szerz minden megllaptsval! Idzzk tovbb:
"s mi van az egynnel? Az egyn a kzssg ntrvny tagja, az adott kultra hordozja, ami nlkl nincs let. Az egyn felolddhat a kzssgben, de attl el is tvolodhat. Ami nem lehetsges: a kzssgek ltal ltrehozott kultra nlkli egyni ltezs, sem a mindennapokban, sem a trtnelmi idkben.” (Sic!)
Konklzijban volt fnkm, bartom bizony tved! Abszolutizlja a kzssgi kultra fontossgt. Tetejbe: a templomot (a kultrt) sszekeveri Istennel (az lettel)! Isten a legfbb, az egyetlen nmagtl ltez lny, minden kultra lettemnyese.  Egyni kultra teht a "kzssgi kultra nlkl is" ltezhet (s ltezik is!), - az olyan egynek kultrja, akik megbzatsukat, kldetsket, lelkket (= kultrjukat) kzvetlenl Istentl kaptk. Mrpedig lelknket, szabad akaratunkat, letnket valamennyien kzvetlenl Istentl kaptuk, - nem az emberi kultrtl, s nem is egymstl. Az egyn kultrja kzvetlenl Istentl ered, mivelhogy minden ember legfontosabb kommunikcis kapcsolata: Isten. Ha ez a kapcsolat megszakad - az ember elkrhozik. Az istenhit nem az emberi kultra rsze (plne nem: termke!), hanem ppen hogy a legfbb kultra-teremt er...
Petk "antropomorfizlt" templombl tvedsbl kirekeszti az sszes: remett, prftt, papot - de lnyegben valamennyi egynt, st, magt az Istent is. Az serdben, a farkasok kztt felnvekv Maugli Petk szerint soha nem vlhat emberr, nem dvzlhet, amennyiben nem tallkozik a kzssg kultrjval. A templomos Rudyard Kipling csodlatos mvben, a Dzsungel knyvben remek „cssztatssal” oldja meg a problmt: a felntt Maugli "kin" az serdbl, s rintkezsbe kerl az emberi kultrval, amely "visszafogadja" elveszett fit.                     A "Tarzan, a majmok ura" rja ennl is tovbb megy a ktelkedsben. Tarzan, aki eredetileg (tudtn kvl) Lord Greystoke-nak, teht arisztokratnak szletett, grcss ksrletet tesz a visszatrsre a majmok kzl az emberi trsadalomba, m igyekezete csdt mond: az serd felntt majmot nevelt a csemetbl, aki elit szrmazsa (gnjei) ellenre sem vlhat mr emberr, gy knytelen vissza-meneklni a dzsungelbe. „Bebizonyosodik”, hogy mindrkre llat marad az, aki nem az emberi kultra ptolhatatlan emlin nevelkedett fel. Ms krds, hogy az r szellemes allegrija ppen az emberi kultra h karikatrjt adja. Ugyanis: az emberekben vgkppen csaldott Tarzan mindrkre visszatr a majmok "kultrjba". E trgyban a legkemnyebb szatra: "A majmok bolygja" film. Cselekmnynek lnyege, hogy a Fldn egy vgzetes atomhbor elpuszttja az emberi civilizcit, majd egy msodlagos trzsfejlds rvn a (szrs) majmok kultrja alakul ki, a tudattalan (csupasz) "emberek" pedig az "emberszabs" majmokat kpviselik, s makogva ugrabugrlnak a mezn. A "kultrlt majmok" kegyetlenkednek - llatokknt bnnak a beszlni nem tud "emberekkel".   
A lnyeg: az idgp-rhajjval az ismeretlen jvbe rkez Charlton Heston beleszeret egy csupasz "emberlnyba", aki gy rintkezsbe kerlve az emberi kultrval, "majom-gnjei" ellenre meglepen gyorsan megtanul beszlni, miltal  "igazoldik" az eredetileg Friedrich Engels-tl szrmaz klasszikus ttel: az embert a munka, a munka kultrja tette/tehette majombl emberr. Ezek a ravasz mesterkedsek szintn kizrlag Isten kiiktatst/kirekesztst szolgljk a templombl, amit az emberek eredetileg a Mindenhat nevnek a dicsretre emeltek. Nem a templompt kultra a vgclunk, hanem az egyni dvzls, a teremt Isten kzelsgnek, szeretetnek jra-elrse, egy sikeres/kzdelmes fldi/emberi let eredmnyeknt, amelyet persze az emberi kultrban lhetnk csak meg. Ez a kultra sajnos nevel s rombol, szeret s gonosz - egyszerre. A fldi let krszleten rvid prbattel, ami a konkrt trtnseiben gyorsan mland, m kvetkezmnyeiben transzcendens. Rvid a kultra, de rk lehet az dvssg. A Fldn azonban a templomkert bokraiban - a Stn bklszik...

Az emberi kultra fejldse (a civilizci) nagyon ellentmondsos folyamat. A j s a rossz fokozatosan, egyidejleg, egyms ellen tereblyesedik ki benne. A j sokszor nem azonostja a rosszat, a rossz jnak hiszi/mutatja magt, klcsnsen thatjk egymst, t is alakulhatnak egymss. A "kultra" gyakran nem egyb egyfajta kollektv/intellektulis szemtdombnl, gy is mint: szocialista kultra, szubkultra, multikultra, kultrpolitika, kultrforradalom, kultrharc, stb.
A kultra nmagban az istentelen ember ktsgbeesett ksrlete az nfejldsre, nmaga dvztsre Isten kirekesztsvel, - ami az Antikrisztus ggs projektje.
A kultra persze elvezethetne Istenhez is, de nlkle - az Antikrisztushoz vezet. Elengedett kzzel egyenslyozunk a Stn bilijn, aki rnk bortja az egszet...

Tovbb idzem Petkot, aki aprnknt - ha vargabetvel is, de - beltja tvedst:     "Az nllsult mdia tulajdona, felgyelete a vllalkoz tks birtokba kerlt, s (...) mkdsnek lnyegv elsdlegesen a tulajdonosnak val megfelels lpett, azaz kommerszialzldott. A mdia piacosodsval, kereskedelmi alapokra helyezdsvel a kzssgek kiszolgltatott vltak, hiszen a msodkzbl val informcik ltal befolysolhatkk, manipullhatv lettek. Megbomlott a kzssgek egszsges kommunikcija. A tmeghats, elektronikus mdiumok (rdi, televzi) megjelense mindinkbb nyilvnvalv tette, hogy a mdia-tulajdonosok gazdasgi rdekeltsge politikai rdekeltsggel fondhat ssze, s pozciik megtartsa rdekben nll trsadalmi-politikai akaratkpz pluss, azaz negyedik hatalmi gg vlhatnak. Megszlettek a sajttrvnyek, melyek az elveszett kommunikcis lehetsgekbl igyekeztek a kzssg szmra minl tbb jogot visszaszerezni. A kereskedelmi mdiumok trtnett akr a trvnyi elrsok s azok kijtszsnak trtneteknt is meg lehetne rni. (...) A kereskedelmi mdium lnyege: (1) tks, azaz magntulajdonban van, (2) a tulajdonos pnzgyi, zleti, politikai rdekeit kell szolglnia, (3) a szerkesztsgek felgyelett a tulajdonos ltja el, (4) a mkds clja a kereskedelmi eredmnyessg, a profittermels, (5) a financilis alapokat a sikeres kereskedelmi (pldnyszm, reklmbevtel) mkds biztostja, (6) a hirdetsbl szrmaz bevtelek miatt elssorban multinacionlis-fgg, (7) clzott kznsge a fizetkpes, azaz a potencilis vsrlkznsg, gy a nem piackpes trsadalmi rtegeket nem is kvnja elrni, (8) a clkznsg optimumnak elrst, ha kell, mestersges hrhsg felkeltsvel biztostja, miltal maga vlik kzvetlen informcitermelv, forrss, (9) mkdsnek eredmnyessgt mindenekeltt zleti eredmnyessge mri/mutatja."
A Stn teht multinacionlis zletemberr lett, hogy manipullhassa, egyszer fogyasztv aljasthassa a nemzeteket. A "Birodalom" azonban mg visszavg:  "Eurpban a kzssgek (a nemzetek), felismerve a nagyhats elektronikus mdiumban (klnsen a mholdas sugrzsban!) a kzssgre nzve rejl veszlyeket, trvnyt hoztak a nemzeti rdik s a nemzeti televzik, azaz a nemzeti kultrk vdelmben. Klnsen a mholdas sugrzsban lttk meg a veszlyt, a kockzatt a nemzeti kultrk internacionalizldsnak, a kommerszializldsnak, az amerikanizldsnak." Csak kzbevetleg jegyzem meg, kisebb "svdcsavarral": nesze neknk! Nhny hete a hradsok szerint megjelentek Szerbia felett a NATO amerikai mdia-helikopterei, hogy Milosevics porig bombzott tv-adtornyai helyett tvegyk a tmegtjkoztats szerep-krt. "A kereskedelmi rdik s televzik megjelense Eurpban nem jrt egytt a kzssgi (elszr llami), nemzeti mdik megszntetsvel (mint az USA-ban!), hanem ppen ellenkez folyamatok jtszdtak le, minden vita ellenre. A kereskedelmi televzik tovbbi tkekoncentrcijt trvnyekkel akadlyoztk meg. A nemzeti mdik mkdst, vdelmt trvnyekkel bstyztk krl. (...) A kzssgek Eurpban eljutottak annak felismersig, hogy a nemzeti kzssgek egszsges mkdse s fennmaradsa rdekben meg kell teremteni a kzssget teremt s ltet kommunikcit biztost nemzeti kzszolglati mdiumokat. Eurpban ma mr a nemzeti, s ltalban a kzszolglati mdiumokat a trsadalom demokratikus mkdst biztost egyik alapintzmnynek tekintik. (...) Annak rdekben, hogy a kzszolglati mdia segtse a kzssg demokratikus mkdst, a trsadalmi, llami letet rint, a polgrok szmra fontos hr-, informci-, tuds-s vlemnyhalmaz kommunikcijt kell megteremteni. gy pldul: a trvnyhoz, a kormnyzati s nkormnyzati munka megismerhetsgt; a polgrok helyzeti s jogi lehetsgnek ismerett; a vlasztott kpviselk, elljrk munkjnak megismerhetsgt; a polgr beavatottsgnak, az llamletben, ltalban a kzssgi letben val tnyleges s felels rszvtelnek kommunikcis feltteleit; a trsadalmi letet jelentsen befolysol civil szervezeteknek, benne kitntetetten a kormny-s ellenzki prtoknak, s ltalban a polgroknak lehetsget kell biztostani a mdiban a vlemnyk kifejtsre, ha kell, tkztetsre, azaz a trsadalmi kommunikciban val rszvtelre; a hrek, informcik rendez elvt a kzssg rdekeit szolgl rtkrend kell, hogy jelentse (...); a teljessgre trekvs feltteleknt biztostani s garantlni kell a mdia gazdasgi, politikai, szemlyi fggetlensgt." Magyarorszgon mind-ebbl az eurpai tpus nemzeti/vdekez mdia-politikbl nem tl sok valsult meg. 1996-ban mg sikerlt ugyan hatprti konszenzussal megalkotni a mr a hatlybalpsekor voluntarista/reformkommunista, ellentmondsos s konfliktus- konzervl Mdia Trvnyt - m az mra zeire esett szjjel. Naprl-napra kzelednk a Mdia Trvnybe nagy mgonddal beptett idztett bomba, a csdtmegre alaptott, azta mr gyakorlatilag tnkrement llami kzszolglati televzi, a Magyar Televzi Rt. „felrobbanshoz”. A magyar elektronikus mdiban az amerikai s az eurpai "Egyeslt llamok", a multinacionlis vilg s a hald nemzetllam vvja dz harct egyms ellen, a tmegbefolysols mdiamonopliumnak birtoklsrt...

Petk Istvn llsfoglalsa szerint: "a kzszolglati mdiumoknak a kultrt, mint a kzssg lnyegt jelent tudst" kell rtelmeznik. Ezek szerint teht a kultra (nemzeti, regionlis, etnikai, krpt-medencei, eurpai, egyetemes, stb.) egyenl a kzssg lnyegt jelent tudssal, amelyet viszont: "nem sajtthat ki semmifle cmen s mdon egyetlen trsadalmi csoport sem, sem az elitkultra, sem valamely szubkultra, sem pedig egy populista kultra nevben." men! Mr csak azt illene meghatroznunk: mi is valamely emltett kzssg lnyege, amelyet ugyebr a kultrja testest meg?! Vagy egybeill matrjoska-babk ezek? Mindegyik egymssal egyenrang, csak ppen az egyik kisebb, a msik pedig nagyobb? Mert Petk ezt mondja: "A kzszolglatisg elvei (...) a mdiumokban azonosak kell, hogy legyenek (...), a klnbzsgek, az eltrsek csupn a kzssg nagysgrendjbl, a mdiumok mszaki, technikai klnbzsgeibl addhatnak. A kzszolglatisg rtelmezse felttelezi, hogy az egyes kzssgek kommunikcis rendszerei kztti tjrhatsg, nyitottsg mind jogi, mind szervezeti, mind pnzgyi, mind technikai szempontbl adott s lehetsges legyen. Enlkl sehol, egyik szinten (sic!) sem valsthat meg a kzszolglatisg az elvrhat szinten (sic!)." A kzszolglatisg teht: a szintek tjrhatsga?!
Szerintem a kzszolglatisgnak ez a „szintje” res, istentelen s kznsges!
res, mert hinyzik belle az rzelem: a szeretet, a szerelem, a boldogsg - s a csald. Istentelen, mert a kzszolglatisgnak ez a megfogalmazsa materialista. Kznsges, mert gpies - hinyzik belle minden, amitl az let szp s emberi.
Egyetlen termszetes kzssg-tpus ltezik, a csaldokra pl nemzetllam.
Minden ms kollektva mesterklt, nknyes „konvenci” vagy egyenesen fikci.
Fikcikra pedig azok ptkeztek, akik ki akartk fordtani a sarkbl a Fldet...

gy vitatkoztunk a magyar televzizs kzszolglatisgrl - 6-7 vvel ezeltt!
Sokra ugyan akkor sem jutottunk, de akkor mg legalbb volt mirl vitatkozni.
Petk Istvn fixa ideja mr akkor is a regionlis televzizs volt. Nem rtettk, mirl beszl, de mr pontosan tudta, akkor is - mert ‘elre ltta’ a jvt.
Magyarorszg hamarosan mr csak nis rgikbl fog llni...

Vc, 2003. december 4.                                 Czike Lszl


 

 

Szereted az egyedi történeteket? Kíváncsi vagy, hogy mire képes egy hobbi író? Ha igen, nézz be hozzám!    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    Lakatos munka- Épületlakatos munka- Haidekker kerítés - Haidekker kapu- Teraszkorlát- Lakatos munka szerelés- Hullámrács    *****    Itachi Shinden második fejezet!! - ÚJ FEJEZET - Felkerült a könyv második harmada!! Konoha.hu - KATT!! KATT! KATT!! KATT    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belõle is szörny váljék. S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény vissza    *****    Rose Harbor, ahol a tenger suttog és a múlt sosem tûnik el teljesen. - FRPG - csatlakozz közénk te is :)    *****    Egy kikötõ, ahol minden hullám egy új kezdetet ígér. Rose Harbor, több mint egy város, egy világ a világ mögött.    *****    Rose Harbor – kisvárosi báj, nagy titkokkal - légy részese te is ennek a kalandnak :) - FRPG    *****    Óceán, erdõ, csillagfény – minden ösvény Rose Harborba vezet - aktív FRPG közösség