Czike László
                                  Az interaktív televízió

Amikor még anno 1998-ban megpályáztam a Magyar Televízió Rt. elnöki tisztét,  áprilisban meghallgatott a kuratórium elnöksége is. Mivel pályázatom futurológiai fejezetet is tartalmazott, azt is megvitattuk. Utólag bizony meg kell állapítanom, hogy viszonylag dús fantáziám ellenére meglehetősen szűk sávban és rövidlátóan ítéltem meg a várható jövőt. A média-szakmai és a politikai-hatalmi kérdésekben ugyan nem tévedtem egy fikarcnyit sem, azonban a fejlődés ütemét alaposan alá-becsültem. Beszélgettünk arról is, hogy a műhold-adások elterjedése, valamint az új kereskedelmi televíziók bőséges műsorkínálata mennyiben is változtatta meg a magyar közszolgálati televízió súlyát, helyét a magyar tömegtájékoztatásban.
Kovács András kuratóriumi elnök hetykén kinyilatkoztatta, hogy a közszolgálati televíziózás jelentősége csökken, monopolhelyzete minden tekintetben megszűnt.

Konzervatív - kérem, ne csodálkozzanak, hiszen paternalista korszakban nőttem fel! - gondolkodásom okkal berzenkedett ellene, hogy tízmillió, a szabados multi-kultúrával szemben védtelen magyar ember kialakult szellemiségét, személyiségét csak úgy elárassza, elragadja, feloldja ez a mikrohullámú özönvíz, és ne maradjon már egyetlen eredeti ‘kultúr-bástyánk’ sem, amelyhez igazodhatnánk. Görcsösen ragaszkodtam hát a közszolgálati televízió „fennmaradásához”. Naiv voltam, - a leköszönő elnök pedig bizony látnok volt, a javából!

Az egyszerű ember nem nagyon érti, miért szükséges a Magyar Televízió Rt.-t, mint gazdálkodó szervezetet - mi a fenéért lett egyáltalán részvénytársaság?! - azóta is permanens fuldoklásra kényszeríteni, amióta az Orbán-kormány erőteljes rántással jobbfelé, majd a Medgyessy-kormány újból csak balfelé húzta a szekér képzeletbeli kormányrúdját?! A Horn-kormány idejében még képesek voltunk a legkülönbözőbb, képtelen és perverz koncepciókat, teóriákat gyártani; - de a mai politikai, kultúrális és gazdasági helyzetben a régi metódus tovább-erőltetésének nemcsak hogy nincsen értelme, de kifejezett kormányzati öngól. Kicsinyhitű és defenzív az a politika, amely úgy gondolja, hogy a magyar közszolgálati televízió politikai lojalitását, vagy legalábbis a semlegességét csak a pénzügyi ‘függésben tartás’ tovább folytatása révén lehet biztosítani. Aki értő szemmel, és a képsorok között látva és olvasva nézi a műsorokat, az egész műsorfolyamot, az tudja, hogy a közszolgálati televízió politikai hűsége látszólagos, - sőt, fikció, nem létezik; ugyanakkor a csőd olyan mértékben konzerválta a zavaros viszonyokat, a kontra-szelekciót, hogy lassan már minden érték kárba vész...
És most jutottunk el a lényeghez!
Mert már 1997-ben is sokan rebesgették: Petákot és a menedzsmentjét csak azért kellett eltávolítani, hogy szabadon ‘kibontakozzék’ a jövőben követendő, modern modell: több-száz kereskedelmi csatornát nézhetsz, ám közszolgálati - nincs...

Kapcsolgatom (nyomkodom) az UPC Direct digitális műholdvevőjének otromba távirányítóját, majd egyszer csak a 144-es számnál ezt olvasom: Csat Interactif. Kép nincs. Nyilván valami - francia? - előkészületben lévő, új digitális csatorna.

Olvasom, hogy egyszer valamikor az összes földi sugárzású adókat is felteszik az ASTRA-műholdra; sőt, a csomagban kaptam egy olyan kábelt is, amellyel majd összeköthetjük a számítógépünket a digitális műholdvevővel, és külön szerződés keretében a műholdon át, telefonvonal igénybevétele nélkül is internetezhetünk. Hát valóban, - minek ide még külön közszolgálat is?!

Ray Bradbury „Fahrenheit 451” című híres kisregényében (a könyvének a címe: ‘Marsbéli krónikák’) a férfi főszereplő, bizonyos Montag (magyarul: hétfő) úr, aki foglalkozására nézve tűzgyújtó (a gyengébbek kedvéért: klasszikus könyveket égetnek!), amikor fáradtan hazatér a munkából otthonába: feleségét meredten az új tévé-fal előtt ülve találja, amint éppen egy egyidejű, interaktív tévéshow-ban vesz részt, mint annak egyik virtuális szereplője. A ‘cselekmény’ mindig aszerint alakul, ahogy a felesége épp beleszól. Ha túl passzív, akkor fel-és megszólítják...
 
Az egyszerű ember csak úgy elképzeli, hogy még néhány év, és az egész lakást - mindenki lakását! - tényszerűen behálózzák majd a különféle csatlakozó kábelek, amelyek lehetővé teszik, hogy akár zuhanyozás közben is interaktív, televíziós körkunzultációt (ez lenne az interaktív videofon!) bonyolíthassunk le, vagy éppen interaktív pszicho-drámában vegyünk részt, - miközben a szemközti falon kép-újságként jelenik meg munkahelyünk reggeli postája, és az interaktív lapszemle! Jules Verne bizony sajnálhatja, hogy nem ma él, ki tudja, mit találhatna még fel..! A lényeg egyszerűen annyi, hogy a személyes mozgásterünk beszűkül, s a teljes magánéletünk automatikusan az elektromágneses hullámok (erőtér) ellenőrzése alá kerül, miáltal magától, ‘szerves fejlődés’ eredményeként valósul meg Orwell 1984. című rémlátomása. Vagyis az, hogy tévékamerák kereszttüzében élünk...

Nem az a kérdés, hogy jó-e ez, vagy rossz, hiszen ma már létező valóság. A GPS műholdkövető-rendszer egyfolytában beméri gépkocsinkat és kiírja a mobilunkra, hogy éppen hol vagyunk. A CIA vagy mások világlehallgató-rendszere kódszóra indul, és felveszi beszélgetésünket, akárhonnan s akármiről telefonálunk. A bank minden befizetett bankjegyünket ellenőrzi, s 200 ezer forint fölötti átutalásainkat elektronikus járőrök kísérik el egészen a célállomásig. Az e-mail-jeinket amúgy demokratikusan felbontják és elolvassák, levélküldeményeink feltépve, vagy soha nem érkeznek meg; - a titok, mint olyan tehát már csak a büntetőkódex fikciója... Az elektronikus világháló állapota egyébként hűen tükrözi a világpolitika, illetve a világkultúra kollektív paranoiáját, pszichózisát. A skizofrén világhatalom, hogy fegyvereit és fegyverkezését legitimálja; - világterrorizmussal riogat, miközben ő terrorizálja a világot makacs pánikkeltésével. A világháló pedig az elektronikus vírusok híradóitól hangos; miközben lehet, hogy a mind rafináltabb vírusokat épp azok tervezik meg, konstruálják és állítják hadrendbe, akik ledöntötték a WTC-ikertornyokat és lépfene-baktériumokkal töltött borítékokat küldenek szanaszét...

Ámde történnek mindezeknél sokkalta hátborzongatóbb fejlemények is. Tekintve, hogy 15 év óta fokozatosan megszűnt a katonai világhatalom duális jellege (az egyedüli, globálisan ütőképes erő: a NATO), - alapvetően felborult nem csupán a status quo, de az elrettentés stratégiai iránya is. Nem tartozom azok közé, akik elhiszik, hogy a NATO-val szemben akár Oroszország, akár Kína potenciálisan és/vagy távlatilag komoly ellenfélként léphet fel, ezért aztán úgy gondolom, hogy a glóbusz felszínén még felhasználható tömegpusztító fegyverek gyártásának és  fejlesztésének örökre befellegzett. Más kérdés, hogy az UFÓ-k elleni védekezés szükségessé teheti bizonyos fegyverek, fegyverrendszerek kifejlesztését, de azok már nem hagyományosak. Az új világrend merőben más stratégiai fejlesztési irányokat jelöl ki és nyit meg, - olyanokat, amelyekről eddig nem is álmodtunk! Véleményem szerint a közeli és a távolabbi jövő legvalószínűbb, legfontosabb fejlesztési irányai: a felderítés és a befolyásolás, a tömeg-kommunikáció-és manipuláció pszichikai fegyverekkel, a tudatellenőrzés hipnózis és telepátia útján, kishatóerejű, ‘gyenge sugárzások’ modulációja révén, lelki és érzelmi pressziók alkalmazásával. Hangsúlyoznám, hogy minden eddiginél fontosabbá válik majd a rend különféle külső és belső ellenségeinek (másként gondolkodók, ügynökök, terroristák, anarchisták, renitensek, pszicho-robotok, űrlények, stb.) hatékony felderítése, ennek érdekében jelentős szerephez jut a génmanipuláció és az emberi klónok előállítása is, ami ma már szinte karnyújtásnyi közelségben a küszöbön áll. Magától értetődik - mivel minden fejlesztés eredetileg hadicélú, s csak jóval később ‘polgáriasul’ -, hogy ezeket a kísérleteket tökéletesen titokban végzik, viszont a dolgok természetéből fakad, hogy a részeredmények, a tervezett vagy nem várt hatások észlelhetők, észrevehetők, vagy kiszivárognak. Tekintve, hogy a tudatbefolyásoló kísérletek, különösen tömegméretekben (tömeghipnózis, tömegpszichózis, stb.) nem folytathatók le lombikban, - joggal feltételezhetjük, hogy a professzionális és az amatőr médiumok (tetszik, nem tetszik - akarták, nem akarták) közöttünk járnak-kelnek...

Nagyjából arról van szó, hogy ameddig még nem történik meg a légkör, az éter pszichológiai újrafelosztása, amíg nem történik meg a használható frekvencia-tartományok végleges kijelölése és kiosztása, addig a különböző legitim és nem legitim, engedélyezett és kísérleti, hagyományos és modern sugárzások időnként találkoznak, ütköznek, kioltják egymást vagy ellenkezőleg: interferálnak. Egyenes következményként megszaporodhatnak a spontán abnormális illetve paranormális pszichikai jelenségek - pl. hisztéria, sokk, pánik, paranoia, tudathasadás, lidérc-nyomás, démonizáció, mánia, rémlátomás, hallucináció, depresszió, tudatzavar, rémálom, kollapszus, perverzitások, agresszió, aberráció, stb -, amelyek eddig is léteztek, csak statisztikailag elenyésző számban. Nem kizárt az sem, hogy pl. a vakgyűlölet, a kirekesztés vagy a rasszizmus, mint teljesen irracionális érzelmek - szintén spontán, vagy tervszerűen előidézett érzészavarok.

Nagyon kell hát vigyáznunk! Minden felesleges túlzás, vagy pláne üldözési mánia nélkül, de figyeljünk minden gyanús jelre, aminek nincsen magyarázata....!
Megemlítek egy példát, amiből megérthetjük, miről is van szó.
Sándor György humoralista egyik önálló estjének csattanó poénja szerint: „Én itt kigondolok valamit, - és ott, Amerikában valósul meg!” Ez persze egy vicc csak, de a dolog lényege: a ‘technológia’ véresen komoly...
Nagyon figyeljünk arra is - ez tudatosan csak rendkívül nehezen, vagy sehogyan sem valósítható meg! -, amikor erős felindulással, nagy akarat-összpontosítással valamilyen kulcsszót, vagy összetett kifejezést közlünk, mondunk ki, látszólag teljesen véletlenül a partnerünknek! A hangsúly a véletlenül, a kulcsszó, illetve az akarat-összpontosítás szavakon van.
Néhány másodperc eltelik és a bekapcsolt televízióban az éppen beszélő szereplő hűséges-szolgaian utánunk mondja a szót, a kifejezést - ami pl. gyakran latin -, vagy a valamilyen idegen nevet...

Az emberiség történelme a Halakból a Vízöntő korszakába lépett.
Ez a kor, a New Age, a Szép Új Világrend - az Interaktív Véletlenek kora.

Vác, 2004. március 9.   

                                                                 Czike László