Czike L�szl�
                                Ismeretterjeszt�s vagy dezinform�ci�?

Nagy �rdekl�d�ssel v�rom E�ry Zsolt „�ssze�ll�t�s�nak” folytat�s�t a Sz�vets�g k�vetkez� sz�m�ban, amely m�jus ut�n - csak pont egy h�nap m�lva - j�niusban fog megjelenni... K�ts�gtelen t�rt�nelmi t�nyek mellett �jszer� ‘felismer�sekr�l’ is olvashatunk �r�s�ban, amelyek furcsa gondolatokat �bresztenek az emberben...
A cikk (-sorozat?) a „Krisztus �s Egyh�za” c�met viseli.
Az alc�m „Az ortodox egyh�z helyzete - a felvil�gosod�s - a szabadk�m�vess�g”.
Az els� r�vid bekezd�se az ortodox egyh�zr�l, a kereszt�nys�g biz�nci ‘�g�r�l’ sz�l; - arr�l, hogy hogyan is ker�lt 1454-ben „az egyh�zi hatalom f�gg�s�gbe az
�llamhatalomt�l”, amikor a m�r elfoglalt Konstantin�polyban a t�r�k szult�n (II. Mohamed) nevezte ki az �j p�tri�rk�t, akit mellesleg evil�gi - helytart�i, b�r�i �s rend�ri - hatalommal is felruh�zott...

Egyh�zi hatalom �llami f�gg�sben
„Ezent�l minden �jonnan megv�lasztott p�tri�rk�nak tetemes �sszeggel kellett kieszk�z�lnie a szult�n j�v�hagy�s�t. (...) A sz�ks�ges p�nzt nagyr�szt a papi m�lt�s�gok �ruba bocs�t�s�b�l tudt�k el�teremteni.”
Vagyis ‘�g �s f�ld �sszekeveredett’ az evil�gi hatalom b�dulat�ban. Az ‘egyh�z’ evil�gi hatalmat, beoszt�st �s tekint�lyt v�s�rolt mag�nak azon az �ron, hogy papi m�lt�s�gokat adott cser�be a korrupci�val szerzett kiv�lts�g�rt.
�me az �rd�g m�ve: Isten el�rul�sa �s szerz�d�s a gonosszal...
Ebben az �r�sban mind�ssze ‘ennyi’ az ‘Egyh�z’ erk�lcsi elbuk�s�nak t�rt�nete.
De k�v�ncsian v�rom, hogy ‘megtudjam’; mi is lett a sorsa, �s mikor a kereszt�ny Egyh�z m�sik, valamivel jelent�sebb ‘�g�nak’, a r�mai katolikus ‘sz�rnynak’?
Mert a szerz� err�l itt �s most nem besz�l; - azonnal �tt�r a felvil�gosod�s t�ma-k�r�re, mintha a r�mai katolikus egyh�z nem is l�tezne! Tal�n majd j�niusban...
Nem tudom, E�ry Zsolt �szrevette-e, tudatosult-e benne: amit ‘felvil�gosod�s’ al-c�m alatt �sszefoglal, az voltak�ppen a szabadk�m�vess�g szellemi el�t�rt�nete...

A vil�g legterm�szetesebb vall�sa
Kiss Ulrich SJ �rja az ‘IGEN’ c�m� internetes katolikus havilapban:
„A szabadk�m�vess�g teh�t kezdeteit�l fogva nemcsak nemzetek felett �llt, ha-nem a vall�sok felett is, �s (...) - a mindenkori t�rt�nelmi helyzet alkalmass�ga  s lehet�s�gei szerint - mag�t hol mint egy vil�gethosz megteremt�j�t, hol mint vil�gvall�st �rtelmezte. (...) ‘A K�m�vess�g legyen az egyess�g k�zpontja.’ (...) Az ‘egyess�g k�zpontja’ lehet a k�z�letb�l minden vall�st kiszor�t� pluralizmus -  meghagyv�n mindenkinek a maga k�l�n v�leked�s�t -, lehet ‘semleges’, de egys�gesen k�telez� ethosz, de lehet egy a t�bbi vall�st szint�zisbe �tv�z� vil�g-vall�s is. (...) Majd P�ter R�bert fiatal kutat�t id�zi: „A szabadk�m�vesek (...) kezdett�l fogva arra t�rekedtek, hogy k�pesek legyenek a sok fenn�ll� vall�st egyetlen eggyel p�tolni: a maguk�val, amely (...) ‘term�szetes vall�s’.”
Felvil�gosod�s = szabadk�m�vess�g?
A felvil�gosod�s t�rt�nete nem m�s, mint az emberis�g ‘arra �rdemes’ elitj�nek a fokozatos kollekt�v ‘r��bred�se’ az egyetlen �s-eredeti ‘term�szetes hitvall�sra’, - ami pedig a ‘term�szetes �sz’, az emberi ‘szellem’ legnagyobb diadala...
L�ssuk, hogyan  �rja le ezt E�ry Zsolt, �r�sa folytat�s�ban?
„Az emberi �rtelem el�tt egyszer minden titok felt�rul. Mert az �sz f�nye �t tud hatolni a term�szet titkainak legs�r�bb hom�ly�n is. Az igazi megismer�snek a kiz�r�lagos forr�sa az �sz, mellyel szemben a Kinyilatkoztat�snak semmilyen jogosults�ga sincs (...) A felvil�gosod�s t�rekv�se, hogy mindent a term�szetes �szelvekb�l vezessen le, �s a szellemi, t�rsadalmi �s politikai �let minden �g�t  term�szetes �szelvek szerint rendezz�k be. Az utilitarizmus szerint �rt�kes �s �rtelmes csak az lehet, aki hasznos az emberi �let �s a vil�g �sszer�bb� t�tele, halad�s�nak el�mozd�t�sa szempontj�b�l. Ezt a hasznot �lland�an keresni, az emberis�g helyzet�t �lland�an t�k�letes�teni kell, �s ez lehets�ges is. (...) Az ember k�pes az �sz �ltal megk�v�nt erk�lcs�s �letre. (...) A felvil�gosod�s t�tele a bizalom az emberben s az emberi term�szetben (is) , mert az a vil�ggal egy�tt alapj�ban v�ve j�, nem rontotta meg semmif�le b�n, ez�rt nem szorul idegen megv�lt�ra, �s k�pes �nmaga folytonos megjobb�t�s�ra. A k�vetkez� alapelv a m�lt semmibe v�tele, mert a k�z�pkor s�t�t volt, babon�kkal, �rtelmetlens�ggel terhes; az Egyh�z, valamint a feudalizmus az emberi �rtelmet �s a szabads�got g�zsba k�t�tte, �s megg�tolt minden igazi fejl�d�st. A felvil�gosod�s term�ke a deizmus vall�si ir�nyzata is. A deizmus elfogadja a szem�lyes, teremt� Isten l�t�t, aki mint Legt�k�letesebb L�ny a legt�k�letesebb vil�got teremtette meg...
A legt�k�letesebb vil�g �gy nem szorul r� Isten ut�lagos beavatkoz�s�ra vagy jav�tgat�s�ra. Nincsenek csod�k, nincs megtestes�l�s, sem kinyilatkoztat�s. Az  �let�be be nem avatkoz� Isten k�l�n k�vetelm�nyeket sem �ll�t az ember el�. Az ember sz�m�ra az egyed�li k�vetelm�ny az �sszer� (!) erk�lcs�n alapul� tisztess�ges �let, amelyhez hozz� tartozik a Legf�bb L�ny tisztelete is. Aki ezt teljes�ti, hal�la ut�n jutalomban, aki nem, b�ntet�sben r�szes�l. (...)
A filoz�fia visszafejl�d�se
A m�g h�v� katolikus Descartes a filoz�fia alapj�v� az ‘elvszer�’ k�telked�st tette, bevezetve ezzel a b�lcseletbe a racionalizmust. (...)
Spinoza m�r tagadta a szem�lyes Isten l�t�t. (...)
Hobbes m�r az �rz�kfeletti dolgokban is elkezdett k�telkedni. (...)
Locke a tapasztalat-elv�s�get (empirizmus) fejlesztette tov�bb a materializmus ir�ny�ban.
A szabadk�m�vesek hiszekegye
A racionalista deizmus csakhamar a m�velt emberek ‘hiszekegye’ lett. A h�veit Angli�ban a szabadk�m�vesek sz�vets�ge gy�jt�tte �ssze. (...)
Az 1700-as �vekben Londonban n�gy, �n. p�holyba szervez�d�tt k�m�ves c�h m�k�d�tt. (...) 1717. j�nius 24-�n ezek egyes�l�s�vel l�trej�tt az Angol Nagy-p�holy, hogy fel�p�tse a humanit�s, az emberiess�g jelk�pes templom�t. (...)
A sz�vets�g elfogadta a ‘Vil�gegyetem Nagy �p�t�mestere’ l�t�t, de elvetette a Kinyilatkoztat�st, �s �gy �lesen szembefordult a katolikus Egyh�zzal. A legf�bb c�lj�nak az emberbar�ti tev�kenys�g gyakorl�s�t tekintette. Ez volt a f� oka annak, hogy a XVIII. sz�zadban sok szellemi �s egyh�zi nagys�g is a tagjai k�z� l�pett.”
Deista klubokb�l - p�holyok
Most n�zz�k, hogy �r a deizmusr�l Kiss Ulrich SJ m�r id�zett �r�s�ban, az IGEN c�m� lapban! „�n megkock�ztatom, hogy ezek, �s a hasonl� (�rtsd: ‘szokratikus t�rsas�gi’) kiss� gyan�s deista klubok adt�k a p�holyoknak az ideol�gi�t, m�g a kor�bbi, funkci�jukat vesztett katolikus eredet� p�holyok - preszt�zs�kkel �s a feddhetetlen m�ltjukkal - a szervezeti keretet. El�bb puszta fed�szervek voltak, majd, miut�n a deist�k bel�l �tvett�k az uralmat (olyannyira, hogy a m�ltjukat is v�gk�pp ‘elt�r�lt�k’), mint tart�s, m�toszokt�l �vezett �s (...) imm�r teljesen elismert int�zm�nyekk� v�ltak a t�rsadalom lass� �tform�l�s�ra. A p�holyok ugyanis els� m�helyei �s modelljei lettek a lass� vagy c�ltudatos �talak�t�snak, amely el�bb a brit t�rsadalmat tette posztkereszt�nny�, majd a kontinens�t. (...)

A kereszt�nys�g fel�ldoz�sa
Ezekut�n megindult a kereszt�ny gy�kerek fokozatos �s c�ltudatos elt�vol�t�sa, amelyre a hagyom�nytisztel�k szakad�ssal v�laszoltak. Amikor a nap�leoni h�bor�k v�g�n a hagyom�nyszeret�k egyes�ltek az �j�t�kkal, az egyes�l�s �ra az elkereszt�nytelened�s lett. P�ter szerint: ‘a r�gieknek fel kellett �ldozniuk kereszt�nys�g�ket’. Minden jel arra mutat, hogy a katolikus egyh�z hamar fel-ismerte a t�rt�net dinamik�j�t �s gyorsan reag�lt a ‘testv�rek’ kik�z�s�t�s�vel. Az id� a Szentsz�ket igazolta: ami a p�holyokon bel�l modellszer�en lezajlott, id�vel vil�gm�retekben is megism�tl�d�tt. A kett�s tags�g tilalma - senki sem lehet egyid�ben katolikus �s szabadk�m�ves - megakad�lyozta abban, hogy a katolikus vil�g is deista filoz�fi�v� fokozza le a Szenth�roms�gba vetett hitet.”

A t�rt�nelmi trendvonal
Nem hagy nyugodni a c�mb�l v�lelmezhet� ‘t�rgy’ �s az �r�s val�di tartalm�nak felt�n� elt�r�se egym�st�l! A f�c�m: „Krisztus �s Egyh�za a t�rt�nelemben”...
Ehhez k�pest Krisztusr�l semmilyen form�ban, m�rt�kben vagy vonatkoz�sban nem esik sz�. De a r�mai katolikus Egyh�zr�l, - Krisztus Egyh�z�r�l sem! Ami m�rmost a ‘t�rt�nelmi’ elemz�st illeti; - ‘ilyet val�ban’ tal�lunk a cikkben, �mde   k�vethet� ‘trendvonala’ meglehet�sen problematikus. Amit k�rvonalaiban l�tunk, az nagyj�b�l a k�vetkez�: (1) Az egyh�zi hatalom f�gg�s�gbe ker�lt az �llami hatalomt�l (1454.). (2) A felvil�gosod�s el�bb megtagadta a Kinyilatkoztat�st �s a Szenth�roms�got is, majd ‘bevezette’ a deizmus vall�si ir�nyzat�t, amely csak a Legt�k�letesebb L�ny l�tez�s�t ismeri el. Anderson szerint: „Ez a vall�s (m�r-mint a szabadk�m�ves) m�r a kezdetek kezdet�t�l l�tezik, �s mindaz, ami az id�k folyam�n r�rak�dott, puszt�n babona.” (XVII-XVIII. sz�zad). (3) A deizmus (a szabadk�m�ves ‘egyenvall�s’) h�veit Angli�ban a szabadk�m�vesek sz�vets�ge gy�jt�tte �ssze. A szabadk�m�ves sz�vets�g szab�lyait James Anderson anglik�n lelk�sz dolgozta ki (1723.) (4) Ez a sz�vets�g elfogadta ‘a Vil�gegyetem Nagy �p�t�mestere’ (a szabadk�m�ves Isten) l�tez�s�t, de elvetette a Kinyilatkoztat�st, �s szembefordult a katolikus Egyh�zzal (napjainkig)...

A kereszt�nys�g csup�n babona
Nos, mi az, ami ebb�l a trendb�l, mint ‘t�rt�nelmi k�vetkeztet�s’ kiolvashat�?
Az emberis�g igazi, �si, term�szetes vall�sa a deizmus, vagyis a szabadk�m�ves egyistenhit. Minden m�s ‘vall�s’ - bele�rtve a kereszt�nys�get is! - puszt�n csak babona. Ugyanakkor ‘a s�t�t k�z�pkorban’ a r�mai katolikus egyh�z �tmenetileg, j� n�h�ny �vsz�zadra ‘mag�hoz ragadta’ mind a szakr�lis, mind a vil�gi hatalmat, mely ‘�ldatlan �llapotnak’ csak az vetett v�get, mikor az egyh�zi hatalom ‘v�gre’ f�gg�s�gbe ker�lt az �llami hatalomt�l, ami fokozatosan az egyh�zi szellemis�g �s a szervezet (az Egyh�z) dezintegr�ci�j�hoz, effekt�v felboml�s�hoz is vezetett.  Gy�z�tt ‘a j�zan �sz’, a felvil�gosod�s, mely elt�r�lte a s�t�t k�z�pkort, s vissza-adta az emberis�gnek az egyetlen term�szetes egyistenhit jog�t �s lehet�s�g�t, - a lehet�s�g�t, hogy megszabadulhasson minden irracion�lis hiedelm�t�l. Nemigen csod�lkozhatunk ezen ‘az eredm�nyen’, hiszen „a XVIII. sz�zadban sok szellemi �s egyh�zi nagys�g is a (szabadk�m�vess�g) tagjai k�z� l�pett.” (...)

K�ts�gtelen aktu�lis k�ts�gek
De vajon mi is a helyzet ma, amikor az �llamot �s az egyh�zat ‘siker�lt’ minden tekintetben k�l�n v�lasztani egym�st�l, - �s nemcsak hogy „az egyh�zi hatalom f�gg�s�gbe ker�lt az �llamhatalomt�l”, hanem a mindenre kiterjed� globaliz�ci� r�v�n �s k�vetkezt�ben a katolikus egyh�z egyenesen ‘a multinacion�lis nagyt�ke kitartottj�v�’ v�lt; �ppen �gy, mint a m�g m�ig fennmaradt nemzet�llamok?!
Amikor az eg�sz vil�gon imm�ron ‘befejezett t�ny’ a liber�lis polg�ri demokr�cia gy�zelme (Francis Fukuyama), amely rendszer val�j�ban egy rejt�zk�d� elitnek a szupranacion�lis fin�nct�ke p�nzhatalma r�v�n megval�sul� glob�lis uralma?
Amikor a Szepl�telen Sz�z - a r�mai katolikus egyh�z �ltal m�ig nem kanoniz�lt - mag�n-kinyilatkoztat�s�ban (l�sd: fatimai jelen�sek, intelmek) megj�vend�lte: az egyh�zi szabadk�m�vess�g lesz az, melynek �rul�sa k�vetkezm�nyek�nt k�zeleg a v�gs� �ra, az Egyh�z k�lv�ri�ja, majd val�s�gos keresztre fesz�t�se?!
 
A vil�g�llam szinkretikus egyenvall�sa
Mert az id� nem �ll meg: a szabadk�m�vess�g, mint titkos bels� f�reg foga m�r bel�lr�l bomlasztja Krisztus testamentum�t, a r�mai katolikus egyh�zat. Mivel az ismertetett deizmus  nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt ‘rem�nyeket’, vagyis nem v�lt egyetemes vil�gvall�ss�; most egy �jabb k�s�rletet tesznek a „szinkretikus egyen-vall�s” kialak�t�s�ra, melyet val�sz�n�leg a zsid�-kereszt�ny egyistenhit alapjain,  Krisztus istens�g�nek a megtagadott Szenth�roms�gb�l �nk�nyesen „kiragadott” l�tszatelismer�s�vel k�v�nn�nak az ortodox, a neol�g �s a ‘messi�si’ zsid� hit�ek sz�m�ra egyar�nt elfogadhat�v� tenni. Az elk�pzel�s realiz�l�sa m�r hossz� �vek �ta folyik, - a katolikus egyh�zon bel�l ma m�r nem is annyira titokban m�k�d� ‘egyh�zi szabadk�m�vess�g’ ir�ny�t�s�val. Net�n fontol�ra veszik a buddhizmus ‘egyes halad� elemeinek’ (pl. reinkarn�ci�) valamilyen szint� be�p�t�s�t is. �m a mohamedanizmus mindenk�ppen k�v�l marad majd, mint a Vil�g�llam els�sz�m� politikai �s vall�si k�zellens�ge...

A jelk�pes j�v�
A balj�s j�v�t az �r�s szerz�je a k�vetkez�k�ppen sejd�ti meg. „Szabadk�m�ves p�holyok ma is m�k�dnek vil�gszerte. (...) Jelk�p�k balkezes feh�r keszty�, vagy az aut� h�tulj�ban elhelyezett fonott kalap. A magyar politikai �letben is sz�mos k�pvisel�j�k van, �s nem a jobboldal (!) r�sz�r�l. A szabadk�m�vess�g ma is �l, Egyh�z-�s nemzetellenes tev�kenys�ge jelen van a k�z�letben.”

A jobboldal baloldali gyermekbetegs�ge
Nem tisztem �s nem is sz�nd�kom a mai magyar politikai ‘baloldal’ kv�zi meg-v�d�se, de ez m�r ‘t�bb a sokn�l’! Azt persze senki nem vonhatja k�ts�gbe, hogy pl. a szoci�ldemokr�cia �s a ‘munk�skomm�n’ a francia forradalom ‘jakobinus’ eszm�ib�l n�tte ki mag�t, amelyek k�zismerten szabadk�m�ves jelszavak �s terv alapj�n szervez�dtek. Az is t�rt�nelmi t�ny, hogy az illeg�lis kommunista p�rtok szervez�d�se, sejtszer� m�k�d�se �s titokzatos ‘f�ldalatti’ tev�kenys�ge szinte ‘a megsz�lal�sig’ hasonl�tott a szabadk�m�ves p�holyok rejtett aktivit�s�hoz, illetve a nagy Lenin �letm�ve (leg�lisan l�tez� kommunista �llam l�trehoz�sa) val�j�ban szabadk�m�ves k�s�rlet volt, mintegy 70 �v alatt elvet�lt ‘els� k�s�rlet’ egys�ges vil�g�llam �letre h�v�s�ra. S�t nem vit�s, hogy minden �sb�n ‘balr�l ered’ n�lunk is, - �mb�tor „k�nny� Katit t�ncba vinni”...!

A paktumok val�di eredete
Ugyanakkor k�nytelen vagyok E�ry Zsolt �r mer�sz, kategorikus �ll�t�s�t c�folni. Vajon az 1990-es rendszerv�lt�s, Antall ‘paktumjai’ kiknek az �tletei voltak?
A h�res-h�rhedt ‘R�zsadombi Paktumot’ csak baloldali politikusok �rt�k al�?
A magyar Grand Orient vajon tiszt�n baloldali szervez�d�s lenne?
A Magyar Demokrata F�rum baloldali p�rt lenne? S t�volr�l sem ‘v�g�l’:
Az Angol Nagyp�holy, a Royal Society - baloldali szervezetek lenn�nek?!
Tal�n a folytat�sb�l majd v�laszt kapunk ezekre a k�rd�sekre is...

V�c, 2004. m�jus 17.

                                                              Czike L�szl�

00