Czike L�szl�
                                          Bingeni Szent Hildeg�rd  
 
Szent Hildeg�rd l�tom�stril�gi�j�nak els� k�tet�ben, a Liber Scivias-ban vil�gias kifejez�sekkel ez �ll: „Vagin�j�ban sz�rny� �s koromfekete, izz� tekintet� fej jelent meg, f�lei ak�r a szam�r�i, orrlyukai s sz�ja ak�r az oroszl�n�i... A fejhez csatlakozott valami, ami nagy rak�s gan�jhoz hasonl�tott. Azt�n felemelkedett a hegy tetej�re, �s megpr�b�lt felsz�llni az �g magas�ba. Hirtelen mennyd�rg�s hallatszott �s egy hatalmas er� akkor�t tasz�tott a fejen, hogy lebukott a hegyr�l, �s egyszersmind a p�r�j�t is kiadta.” Az id�zett sz�vegr�sz az Antikrisztusnak, ‘a S�t�n fatty�nak’ a sz�let�s�t; majd r�vid t�nd�kl�si k�s�rlet�t �s gyors buk�s�t �rja le, t�m�r k�lt�i k�pek form�j�ban, igen szeml�letesen.              
De ki is volt a szent, aki ezeket a ‘m�ig �rv�nyes’, j�vend�mond� sorokat le�rta?
 
Az egyh�zt�rt�net viharosan mozgalmas korszaka volt a XII. sz�zad: �ppen meg-kezd�dtek a keresztes h�bor�k, - a p�pa �s cs�sz�r k�z�tt visz�ly d�lt. Eur�p�t egyh�zpolitikai ellent�tek osztott�k meg s egy ellenp�pa fell�p�s�vel a p�pas�gon bel�l is megoszl�s t�madt.

Bingeni Szent Hildeg�rd 1098 nyar�n l�tta meg a napvil�got a Rajna vid�ki Bermersheim-csal�dban, melynek neve m�g ma is �l Bermersheim falu nev�ben. Ismertt� a Bingen v�ros�r�l kapott nev�n v�lt. E v�ros k�zel�ben �vtizedeken �t a rupertsbergi benc�s ap�cakolostor ap�tn�je volt.

Szent Hildeg�rd a k�z�pkor nagy n�i szentjei k�z� tartozik. Clairvaux-i Szent Bern�t mellett � is a sz�zad vil�goss�ga volt, �s olyan tisztelet �vezte, mely eg�szen egyed�l�ll�v� teszi.
Zseni�lisan tehets�ges volt! Az �r�sai k�z�l legjelent�sebb a l�tom�saira �p�l� misztikus tril�gi�ja: a rupertsbergi Scivias-k�dex, - ‘Az �r �tjainak ismerete’ �s ‘Az isteni m�vek’ k�nyve. A term�szettel �s gy�gy�t�ssal foglalkoz� �r�sai miatt az els� n�met tud�s-�s orvosn�nek is szokt�k mondani, de h�vj�k �gy is, hogy ‘a tizenkettedik sz�zad csod�ja’. �mde Hildeg�rd val�j�ban ink�bb m�v�sz, mint tud�s volt, akit Isten gazdag k�pzelettel �s m�v�szi �rz�kkel �ldott meg. M�v�szi alkot�erej�t m�g a latin nyelvben is megcsillogtatta. K�ltem�nyei �s dalai a k�z�pkori irodalom szak�rt�i szerint csak a Sankt Gallen-i Boldog Notker-�ihez hasonl�that�k. A muzsika is v�r�ben volt. Sz�p dalj�t�k�t, ‘Az er�nyek k�rt�nc�’-t a n�v�rek elj�tszott�k a rupertsbergi kolostorban, illetve Bingenben is.

L�tnoki adotts�gai miatt ‘a n�met pr�f�tan�’ nevet kapta, ami nem annyira a j�vend�mond�st, mint a jelen esem�nyek meg�rt�s�t jelentette. �ppen ebb�l fakadt a sok f�jdalma, vaj�d�sa, mert k�l�nleges l�t�sa folyt�n eg�szen m�s tan�csokat kellett adnia, mint amilyeneket az emberek v�rtak volna t�le.
�nmag�r�l csak �gy nyilatkozott: ”egy nyomorult n�szem�ly”; - „t�r�keny ember, akiben semmi �lland�s�g nincs, hamu a hamub�l �s por a porb�l”. Csak azt mondta, �rta, amit valaki m�s oltott bel�je: „A megny�lt �gb�l l�ngol� f�nyess�g j�tt fel�m, olyan, mint a vill�m f�nye. �thatolt a fejemen �s l�ngba bor�totta eg�sz keblemet �s sz�vemet, de nem �getett, csak meleg�tett, ahogy a napf�ny meleg�ti a t�rgyakat. �s hirtelen megny�lt el�ttem a zsolt�rok �s az evang�liumok �rtelme. Mindezt l�ttam �s hallottam �s m�gis vonakodtam att�l, hogy le�rjam mindaddig, am�g Isten ostor�val beteg�gyba nem hajtott engem. Akkor azt�n ott �rni kezdtem, visszat�rt az er�m �s f�l�p�ltem a betegs�gb�l.”

Hildeg�rdot egyre t�bben kerest�k f�l bonyolult, neh�z �gyekben j�tan�cs�rt: papok �s p�sp�k�k k�ld�ttei, vil�gi nagys�gok k�vetei �s egyszer� emberek. T�bb sz�z lev�l maradt r�nk, amelyeket Hildeg�rd a hozz� tan�cs�rt fordul�knak vagy olyanoknak �rt, akiknek Isten ��ltala �zent. Leveleit p�p�k, hercegek �s p�sp�k�k olvast�k. Tennie kellett, hogy kora legnagyobbjai lelkiismeret�hez sz�ljon.
Egyszer megh�vt�k K�lnbe, ahol sz�lnia kellett a katarok ellen. Meg is tette, de ut�na megd�bbent� v�dat emelt a papok ellen: „Istent nem ismertek, embert�l nem f�ltek. Nem olyan pr�dik�torok vagytok, amilyennek Isten l�tni akar benneteket. R�szben lovagok, r�szben szolg�k vagytok. G�g, dics�s�g, sz�rakoz�s - ezek jegy�ben telik az �letetek. Az Egyh�z pill�rei kellene legyetek, �s (ehelyett) romokban hevertek a f�ld�n.”

1179. szeptember 17-ik�n hajnalban k�lt�z�tt �t e vil�gb�l az �r�k haz�ba, hogy a hossz� zar�ndok�t f�radalmait�l v�gre megpihenjen.
Eml�kezet�re m�g �lljon itt egy k�ltem�nye Babits Mih�ly ford�t�s�ban:

Szent Hildeg�rd:       
                                            �neke a Szentl�lekr�l

� Isten lelk�nek t�ze, minden
teremtm�ny �let�nek �lete,
szent vagy, ki a form�kat �lteted!

Szent, ki �rral kened a t�r�sek vesz�ly�t
s gy�gy�tva d�rzs�l�d a b�z�s sebeket!

Szents�ged szell�je, szelel�je,
szeretet t�zel�je!
� zamat a mellekben, �des �z!
ki sz�veinkbe �titat�dsz az er�nyek j� illat�val.
� tiszta forr�s, akiben p�ld�l�zhat�, hogy Isten
maga k�r� gy�jti az idegent
s megkeresi az elveszettet.

� �let p�nc�la!
� egys�g z�loga minden tagok k�z�tt!
� tisztess�g �ve, �ldj meg
�s t�gy boldogg�!
Er�s p�lya, lelki �t,
ki �thatolt�l mindenen
a magass�gban,
a f�ldi vil�gban,
s minden m�lys�g szurdok�ban:
mindenkit �sszek�tsz �s egybehajtsz.

�ltalad felleg �rad, leveg�
r�p�l, �tiv�dik a k�,
vizek foly�kat �ntenek
�s z�ld pomp�t izzad a barna f�ld.

S te neveled a doktorok er�ny�t,
akiket �let�kben a b�lcsess�g ihlete vid�m�t.

Dics�s�g h�t neked,
ki dics�s�g hangja
s �let �r�me vagy;
rem�ny �s er�s becs�let,
s f�nyess�ggel fizetsz!

V�c, 2004. m�jus 20.

                                                                    Czike L�szl�