Czike L�szl�

                     A szeretet (vil�g)egyetemess�ge

Pierre Teilhard de Chardin jezsuita atya az �let (vele a teljes evol�ci�) l�nyeg�t az anyagba rejtett isteni radi�lis energia, a zseni�lis teremt�s (mely, mint grandi�zus terv a sz�ks�gszer� �s �r�kl�d� v�letlenekre �p�l!) automatikus beteljesed�sek�nt fogja fel �s �rtelmezi, amelynek a hajt�ereje, a motorja egy a rendszeren k�v�lr�l �rkez� (azt k�v�lr�l besug�rz�) energia, az isteni szeretet. Mindezekr�l �gy �r, k�l�nb�z� m�veiben:

Krisztus val�s�ga
„Igen, Istenem, hiszek: s az�rt hiszek m�g boldogabban, mert nem megnyugtat�somr�l, hanem a beteljes�l�semr�l van sz�. (...) Krisztus fel� igyekszik minden l�tez�. �mde minden l�tez� egy�ttal az eg�sz Kozmosz r�szk�zpontja is, melynek sz�v�tnek�b�l t�pl�lkozik, mik�zben az egyedre �p�l. Ebben az �sszetartoz�s�gban, melyb�l nem marad ki semmi, megrend�l az eg�sz Term�szet a megszentelt ostya sug�rz�s�t�l. Egyetlen atom, b�rmily par�nyi vagy �rtalmas legyen, nem maradhat ki J�zus beteljes�l�s�ben val� r�szv�telb�l; ak�r h�z�dozik t�le, ak�r reag�l r�. Mert valami minden r�szb�l, minden mozg�sb�l szerepel J�zus Krisztus teljes Val�s�g�ban. Recseg-ropog a Vil�gegyetem - amilyen m�rt�kben megsz�letik s n� Krisztus Val�s�ga, olyan m�rt�kben hasad meg minden atomj�ban a vil�g. Az annyira �h�tott Megtestes�l�s �ppoly f�lelmetes folyamat, mint a Teremt�s, amelyet megv�lt, s amelyen uralkodik; - V�rrel t�rt�nik. (...) �let �s Hal�l, egys�g �s sokf�les�g, elemi r�sz �s teljess�g, b�r�s �s keres�s, l�t �s j�v�... �me, a Vil�g �s Krisztus Beteljesed�se. Csak a b�n van bel�le kiz�rva. De miut�n az elk�rhozott sem semmis�l meg, ki tudja, milyen titokzatos kieg�sz�t�se Krisztus Test�nek a halhatatlan Selejt? (...) A keny�rben, melybe beleoltottad minden fejl�d�s cs�r�j�t, felismerem a j�v� elv�t �s titk�t, melyet tartogatsz sz�momra. (...) Aki a F�ldet megn�vel� er�kbe rejtezett J�zust szenved�lyesen szereti, azt a F�ld anyai gy�ng�ds�ggel �ri�s karj�ba veszi; megmutatja neki Isten arc�t. (...)” Most m�g konkr�tebben a szeretetr�l, �gy �r:

A szeretet elpazarl�sa
„... A Szeretet a legegyetemesebb, leghatalmasabb �s leg-titokzatosabb kozmikus er�. (...) A szeretetet l�tsz�lag mell�zik a tudom�nyban, �zleti �letben, a k�z�ss�gekben, - noha titokban minden�tt ott van. Noha v�gtelen, minden-�tt jelenval� �s mindig f�ggetlen; �gy t�nik, rem�nytelen�l felhagytunk azzal, hogy meg�rts�k �s kihaszn�ljuk ezt a zabol�tlan er�t. Szabadj�ra engedj�k minden�tt (�rezz�k is) civiliz�ci�nkban, csup�n azt v�rjuk t�le, sz�rakoztasson vagy legfeljebb ne �rtson... Lehets�ges-e val�ban, hogy az Emberis�g fennmaradjon �s n�vekedj�k; - an�lk�l, hogy �szint�n feltenn� mag�nak a k�rd�st, mi igazs�got �s energi�t pazarol el a szeretet kimondhatatlan erej�ben? (...)

A vil�gegyetem centruma
A szeretet nem egy�b-e l�nyegileg, mint a Vil�gegyetem ki-alakul�ban l�v� Centrum�nak a vonz�sa, a tudattal b�r� elemekre? Nem a Nagy Egyes�l�s h�v� szava-e, melynek a megval�s�t�sa a Term�szet egyetlen folyamatban l�v� �gye? ... E f�ltev�ssel, hogy a Szeretet (a pszichol�giai kutat�sok eredm�nyei szerint is) eredend� �s egyetemes lelki energia, nem tiszt�z�dik-e minden k�r�l�tt�nk, s az �rtelm�nk el�tt �s cselekedeteinkben? - Kutathatjuk azt, hogy megalkossuk a Vil�g t�rt�net�t valahogy k�ls�leg, megfigyelve, hogyan mennek v�gbe az atomok, molekul�k �s sejtek kombin�ci�i. De enn�l m�g eredm�nyesebben is v�gezhetj�k ezt a munk�t bel�lr�l n�zve, nyomon k�vetve a fokr�l fokra beteljesedett folyamatokat, a spont�n tudat �ltal egym�sut�n �tl�pett szakaszokat. Hogy azonban a legkifejez�bben s a legm�lyebben igaz m�don t�rjuk fel az egyetemes fejl�d�s t�rt�net�t, fel kell v�zolnunk a Szeretet fejl�d�s�t. Primit�v form�j�ban, az �pp’ csak individualiz�lt �letben, a Szeretetet m�g alig lehet megk�l�nb�ztetni a molekul�ris er�t�l: azt lehetne hinni, csak k�miai folyamat, protoplazma-reakci�. Azt�n lassan-lassan kibontakozik, de m�g sok�ig nem t�bb az egyszer� szaporod�si funkci�n�l.

Az emberi vonz�s
Csup�n az Emberr�v�l�s nyilv�n�tja ki v�gre kiz�r�lag az erej�nek titk�t �s sokf�le �rtelm�t. A ‘hominiz�lt’ Szeretet k�l�nb�zik minden m�s szeretett�l, mert forr� �s �that� f�ny�nek sk�l�ja csod�latosan feld�sult. M�r nem csup�n a fizikai megterm�keny�t�st c�lz� kiz�r�lagos, id�szaki vonz�s; ink�bb a szellemi, mint a testi �rintkez�s korl�tlan �s sz�ntelen lehet�s�ge: a l�lek finom �rnyalataiban meg-sz�ml�lhatatlan �rz�keny cs�p keresi egym�st; �rz�keny �s egym�st k�lcs�n�sen nemes�t� vonz�s, melyben a faj-fenntart�s gondja fokozatosan elt�nik, sokkal hatalmasabb m�morban, hogy ketten egy�tt beteljes�ts�k a Vil�got. - A n�n kereszt�l val�j�ban a Vil�gegyetem tart az Ember fel�. A k�rd�s csup�n az (s ez l�tfontoss�g� a F�ld sz�m�ra...), hogy felismerj�k egym�st. Ha az Ember nem ismeri fel a szeretet�nek val�di term�szet�t, igazi t�rgy�t, az j�v�-tehetetlen �s m�ly zavart okoz. Elkesered�s�ben, hogy a Mindens�gnek sz�l� szenved�ly�t t�ls�gosan kis �gyekre pazarolja; sz�mszer�leg �s t�nylegesen megsokszorozza tapasztalatait, - alapvet� egyens�lytalans�ga tov�bb n�.

Az energia szent ed�nye
Hi�baval� k�s�rlet mind - annak a szem�ben, aki l�tja az ember felbecs�lhetetlen ‘spiritu�lis erej�nek’ az �rt�k�t -, d�bbenetes pazarl�s. De hagyjunk fel az �rzelmesked�ssel �s a megbotr�nkoz�ssal. N�zz�k a biol�gus vagy a m�rn�k szem�vel j�zanul nagyv�rosaink izz� l�gk�r�t est�nk�nt. Ott - egy�bk�nt minden�tt - a F�ld �lland�an pazarolja leg-csod�latosabb energi�j�t. A F�ld ‘szabadon’ l�ngol. Mit gondolunk, vajon mennyi energia v�sz k�rba, egyetlen �j alatt, a F�ld Szellem�b�l? ... L�ssa meg az Ember ezzel szemben azt az egyetemes Val�s�got, mely szellemileg �t-s�t a testen. Akkor majd �szreveszi, mi�rt �lt vele vissza s rontotta meg azt a k�pess�g�t, hogy szeressen. A N� a f�rfi sz�m�ra egyet jelent a Vil�g vonz�erej�vel �s annak mintegy jelk�pe. A Vil�got csak �gy tudja birtokba venni, ha hozz�n� a Vil�ghoz. S miut�n a Vil�g mind nagyobb, s befejezetlen�l �ll el�tt�nk (!!), - az Ember szerelm��rt egy-r�szt a Vil�gegyetem korl�tlan megh�d�t�s��rt, m�sr�szt saj�t beteljes�l�s��rt k�zd. Ilyen �rtelemben a F�rfi csak a beteljesedett egyetemes Egyes�l�sben �rheti el a N�t. - A Szeretet az energia szent ed�nye; - mintegy a szellemi fejl�d�s v�rkering�se: �me, itt nyilv�nul meg els�sorban a F�ld �rtelme.” (Az id�zet ‘A F�ld Szelleme’ c�m� m�b�l val�.)

A szexualit�s �s a szeretet
„Hogy a szexualit�snak kezdetben nem volt m�s funkci�ja, mint a fajfenntart�s - mindaddig, m�g meg nem sz�letett az Emberben a szem�lyis�g -; nem k�ts�ges. (...) A f�rfi �s a n� a gyermek�rt van - m�g mindig �s m�g sok�ig, ameddig a f�ldi �let el nem �ri teljes �retts�g�t. De azon t�l egyre ink�bb van a f�rfi �s a n� egym�s�rt, mind�r�kre. (...) Ha a f�rfi �s a n� f�leg a gyermek�rt voln�nak, akkor a szeretet szerep�nek, erej�nek olyan m�rt�kben kellene cs�kkennie, amilyen m�rt�kben kiteljes�l az emberi egy�nis�g, s ahogy a n�ps�r�s�g k�l�nben is a teljess�gi fok�hoz k�zeledik F�ld�nk�n. Ha azonban a f�rfi �s a n� ink�bb egym�s�rt vannak, be kell l�tnunk, - min�l emberibb� v�lnak, ann�l jobban �rzik �pp ez�rt annak sz�ks�gess�g�t, hogy tov�bb k�zeledjenek egym�shoz. (...) Az egy�nn�l a Fejl�d�s nem torpan meg; hanem folytat�dik a mind t�k�letesebb k�z-pontosod�s fel�, mikoris az egyes�l�sben megleli ut�lagos differenci�lts�g�t. (...) A Vil�gegyetem l�ncszeme az egy�n, a gondolkod� egy�n. (...) Itt jelentkezik teljes eg�sz�ben a szexualit�s kozmikus szerepe. (...) A Szeretet, a teremt� egyes�l�s �ltal�nos szab�lya szerint, a k�t egym�shoz k�zeled� l�ny szellemi differenci�l�d�s�ra szolg�l. Egyik sem semmis�theti meg a m�sikat, - m�g kev�sb� veszhet el a kett� csup�n a fizikai birtokl�s gy�ny�r�ben, mely a t�bbesbe val� visszazuhan�st s �gy a megsemmis�l�sbe val� visszat�r�st jelenten�. De ez sehol m�shol nem t�nik ki olyan vil�gosan, mint a Szellem s az Anyag viszony�ban.

A sziv�rv�ny minden �rnyalata
A Szeretet vakmer� h�d�t�s. (...) A Szeretet ellen elk�vetett hib�k s�lyoss�ga nem abb�l �ll, hogy megs�rt�nk valami-f�le szem�rmess�get vagy nem tudom mif�le er�nyt. Abb�l �ll, hogy nemt�r�d�ms�gb�l vagy gy�ny�rb�l elpr�d�ljuk a Vil�gegyetem megszem�lyesed�s�nek er�tartal�kait. Ez a pazarl�s magyar�zza meg ‘a tiszt�tlans�g’ zavarait. (...) A Szeretet a m�sik Vil�gmindens�g k�sz�be. (...) Az eddig megismert megnyilv�nul�sain t�l is; - a f�ny felragyog a sziv�rv�ny minden �rnyalat�ban. A s�t�tebb indulatok r�nk gyakorolt var�zsoss�ga ellen�re, a f�ny kiz�r�lag ‘az ultra’ sz�nek ir�ny�ban terjed. A l�thatatlanban s mintegy anyag-talan r�gi�kban (Chardin tal�n a f�nysebess�get meghalad� sz�k�si sebess�g� galaxisokon t�li dimenzi�kra gondol?!) v�r r�nk az egyes�l�sbe val� igazi beavat�s. Mert a m�lys�g is, amit az anyagnak tulajdon�tunk, nem egy�b, mint a Szellem cs�csair�l visszaver�d� f�ny. (...) Jelenleg a fajfenntart�s sz�ks�glet�re, fontoss�g�ra terjed ki a testek egyes�l�se.

A magasabbrend� egyes�l�s
Szellemi jelleg�t majd a benne szunnyad� magasabbrend� egyes�l�s adja meg, melyet el�bb el�k�sz�t. A Szeretet a Nooszf�r�ban egy k�l�nleges ‘halmaz�llapot-v�ltoz�son’ fog kereszt�lmenni. S ebben az �j ir�nyban t�rt�nik majd meg az Emberis�g kollekt�v belemer�l�se Istenbe. (...) A Szeretet - �ppen �gy, amint a gondolat - elemi er�vel n�vekszik a Nooszf�r�ban. (...) ... Arra a meggy�z�d�sre jutottunk, hogy a Vil�g alkot�elemei is szem�lyesebbekk� v�lnak benn�nk �s k�r�l�tt�nk, hogy el�rj�k az egyes�l�s v�gc�lj�t, mely mag�ban v�ve is szem�lyes: ugyanannyira, hogy a Vil�g l�nyeges energi�ja ebb�l az egyes�t� v�g-c�lb�l sug�rzik ki, de v�g�l is efel� a V�gc�l fel� hat vissza - energia, amely megmozgatja a kozmikus t�meget, majd kiemelkedik abb�l, hogy megalkossa a Nooszf�r�t. Milyen nevet adhatunk e hat�er�nek? Egyetlen nevet: szeretet. (...)

„Szeress�tek egym�st!”
A szeretet nem �gy j�rja �t a Vil�gegyetemet, mint a sz�t-foly� olaj, mely friss�ti a sz�neket. Nem k�ti �ssze valami-f�le k�z�s �ttetsz�s�gben, �lm�nyeink hom�lyoss�g�t. Val�s�gos szint�zis ez, mely ott munk�lkodik valamennyi k�pess�g�nkben. (...) ‘Szeress�tek egym�st!’ - Ezek a szavak k�tezer �vvel ezel�tt hangzottak el. Ma �jb�l, �mde eg�sz m�s hangs�llyal csengenek f�l�nkbe. �vsz�zadokon kereszt�l �gy besz�ltek nek�nk a szeretetr�l, tov�bb� a testv�ris�gr�l, mint valami erk�lcsk�dex t�rv�nyeir�l vagy olyan gyakorlati m�dszerr�l, mellyel cs�kkenteni lehet a s�rl�d�sokat �s a f�ldi �let k�njait. Mi�ta kinyilatkoztatta mag�t szellem�nknek egyfel�l a Nooszf�ra, m�sfel�l fenn-marad�s�nak l�tfontoss�ga; - a hang parancsol�bb� v�lt.

A f�nysug�r, hogy l�ssunk
Nemcsak azt mondja: ‘Szeress�tek egym�st!’, - hanem m�g hozz�teszi: ‘Szeress�tek egym�st, vagy elvesztek!’. (...) El-�rkezt�nk az emberi fejl�d�s d�nt� pontj�hoz, ahonnan csak a k�z�s szenved�ly, az ‘egy�ttm�k�d�s’ (konspir�ci�) ir�ny�ban haladhatunk tov�bb. (...) „A szeretet energia; azaz egyik l�ny vonz�d�sa a m�sikhoz. A szeretet a maga biol�giai val�s�g�ban nem speci�lisan saj�t tulajdons�ga az embernek. �ltal�nos von�sa az eg�sz �letnek, - s mint ilyen, k�l�nf�le v�ltozatokban �s fokozatokban ott szerepel egym�sut�n a szerves anyag minden form�j�ban. Hozz�nk k�zel�ll� Eml�s�kn�l k�nnyen felismert�k k�l�nb�z� meg-nyilatkoz�sait: a nemi szenved�lyt, az atyai vagy az anyai �szt�nt, a t�rsadalmi �sszetart�st, stb. Lejjebb s t�volabb az �let F�j�n, - az anal�gi�k nem ilyen tiszt�k. Majdnem �szrev�tlenek. De �ppen idev�g, amit a ‘Dolgok Belsej�r�l’ mondtam. K�ts�gtelen, hogy ha b�rmilyen cs�kev�nyes �llapotban, de m�r eredend�en is nem l�tezne bizonyos egyes�l�sre ir�nyul� bels� hajlam m�r a molekul�kn�l, - fizikailag lehetetlen lenne, hogy a szerelem feljebb, a mi szint�nk�n, emberr� v�lt �llapotunkban, jelentkezz�k. Mi-ut�n bizonyoss�ggal meg�llap�thatjuk ezen a fokon; - fel kell t�telezn�nk a jelenl�t�t, ha primit�v fokban is, minden l�tez�ben. �s val�ban: minden�tt ott l�tva magunk k�r�l a tudatok n�vekv� �sszeolvad�s�t; �szlelhetj�k, hogy sehol sem hi�nyzik. (...) A szerelem er�iben a Vil�g elk�l�n�lt r�szei megkeresik egym�st, hogy c�lt �rjen a Vil�g. (...) A szeretet minden �rnyalat�val, semmi m�s �s semmivel sem kevesebb, mint a Vil�gegyetem �nn�n pszichikai Konver-genci�j�nak t�bb�-kev�sb� k�zvetlen jelenl�te az egy�nek sz�v�ben. �me, ha nem t�vedek, ez az a f�nysug�r, amely seg�thet, hogy vil�gosabban l�ssunk magunk k�r�l. (...) 

Isten, az egyetemes szeretet
Gyakran azt hitt�k, hogy kimer�tett�k a Szeretet k�l�nb�z�, term�szetes form�it; - a f�rfinek az asszony, a gyermekei, a bar�tai s m�g bizonyos �rtelemben a haz�ja ir�nt �rzett fogalmakkal. �mde err�l a list�r�l �ppen a legalapvet�bb szenved�ly hi�nyzik: az, ami a mag�ra z�rul� Vil�gegyetem szor�t�s�ban, egym�shoz hajtja a r�szeket az Eg�szben. A kozmikus vonz�s, - �s ennek k�vetkezt�ben, a kozmikus ir�ny. Az egyetemes szeretet nemcsup�n pszichol�giailag lehets�ges, hanem ez az egyed�li �s v�gs� m�d, mellyel szerethet�nk. Most, hogy ezt meg�llap�tottuk, hogyan is magyar�zhat�, hogy l�tsz�lag mindig s egyre ink�bb csak a n�vekv� gy�l�letet �s tasz�t�st l�tjuk magunk k�r�l? Ha bel�lr�l m�gis ilyen hatalmas indulat hajt az egyes�l�sre benn�nket; mire v�r, hogy cselekedj�k? Eg�sz egyszer�en arra, hogy legy�zve a ‘szem�lytelens�g’ megb�n�t� r�g-eszm�j�t; - elfogadjuk valamilyen Szeret� �s Szeretetre-m�lt� L�nynek a l�tez�s�t, val�s�g�t, f�l�tt�nk a Vil�g cs�cs�n.”

V�logatta, stiliz�lta �s egybeszerkesztette:

V�c, 2004. augusztus 23.                         Czike L�szl�