Czike L�szl� 

                               Az Antikrisztus vonalk�dja
                     (m�sik v�lasz Magyari Zolt�n �rdekes felvet�seire)

Azt mondj�k, a t�rt�nelem �nmag�t ism�tli. Ez egyr�szt igaz, m�sr�szt azonban nem. Annyiban nyilv�n igaz, hogy az ember l�nyegi term�szete - viszonya m�sik emberrel, viszonyul�sa a term�szethez �s a t�rsadalomhoz, �nismerete, tudatos �letvitele, stb. - alapvet�en mit sem v�ltozott az �vezredek sor�n, hisz ugyanazok az �nz�, szemforgat� szempontok, ‘csordaszellem’ vez�rli ma is, mint 5-10 ezer �vvel ezel�tt. Nem igaz viszont annyiban, hogy tudniillik az evol�ci�, ‘a radi�lis energia’ hat�sa (Pierre Teilhard de Chardin) �sszt�rsadalmi, t�rt�nelmi szinten �s t�vlatban, tendenci�j�ban m�giscsak �rv�nyes�l. A k�znapi sz�haszn�lat fr�zisa szerinti ‘t�rsadalmi halad�s’ (ugyan mi fel�?) tov�bbra sem l�tezik, azonban nem lehet nem �szrevenn�nk, hogy a teljes emberi t�rt�nelem, valamennyi eddig �lt, �l�, m�r halott �s m�g csak ezut�n megsz�let� ember szem�lyis�g�vel, lelk�vel egyetemben halad, ‘fejl�dik’ valamilyen, a r�gm�lt hom�ly�ba vesz� nullpontb�l (ALFA) egy ijeszt�en k�zeli v�gpont (�MEGA) fel�. A v�gpont k�zels�g�t jelzi egyfel�l a F�ld bolyg� energia-tartal�kainak �s nyersanyag-forr�sainak rohamos kimer�l�se, - m�sfel�l az �l� emberis�g erk�lcsi energi�inak, tartal�kainak gyors �s l�tv�nyos ‘elfogy�sa’, amit �gy is jellemezhet�nk, hogy az ember belef�radt a saj�t aljass�g�ba, �s mor�lis vit�lkapacit�sa olym�rt�kben lecs�kkent, hogy m�r a hamis l�tszatok fenntart�s�ra is k�ptelen, amelyekkel pedig kor�bban oly sikerrel b�d�totta el a lelkek sz�zmilli�it, illetve altatta el a t�rsadalom tagjainak egy�ni �s kollekt�v lelkiismeret�t egyar�nt. Valami vagy valaki fel� gyorsulva k�zeled�nk!
 
Ha elfogadjuk, hogy a Vil�gmindens�g nem �nmag�t�l - „causa sui” (Spinoza) -  j�tt l�tre, hanem egy �r�kt�l fogva l�tez�, mindenhat�, legfels�bb szellemi l�ny ‘�p�t�si tervrajza’, saj�t konstrukci�ja r�v�n, akkor bizony el kell gondolkoznunk a teremt�s �s a gondvisel�s c�ljain (teleol�gia = ‘c�loks�g’ elve) is. �me, m�ris ott �llunk Isten el�tt, aki az�rt teremtette meg az anyagi (+szellemi = ember!) vil�got, hogy v�gtelen j�s�g�ban megossza vel�nk a teremtett vil�g �s a teremt�s minden gy�ny�r�s�g�t! Hogy mindezt ki�rdemelj�k, nem kell tenn�nk egyebet, minthogy elfogadjuk Istent a vil�g egyetlen, legf�bb ur�nak, �s t�rv�nyeit - amelyeket m�r t�bb �zben is vil�gosan kinyilatkoztatott - betartjuk. Mi sem term�szetesebb, - az �r egyr�szt szabad akaratot adott az embernek, mert nem bio-robotokkal, vagy rabszolg�kkal akarta megosztani az alkot�s �s az �r�k �let �r�m�t; m�sr�szt hogy meggy�z�dhessen az egyes ember �s az emberis�g h�s�g�r�l, sz�fogad�s�r�l, j�-indulat�r�l, pr�bat�telek el� �ll�tott mindannyiunkat, melyek majd elv�lasztj�k a szel�d b�z�t a vad konkolyt�l. Az ember ezeket a pr�bat�teleket rendre elbukta, - �m ez m�gsem jelenti azt, hogy a t�rt�nelem a kezdetekt�l fogva v�gig ne lenne konvergens Istenhez, hiszen az �r v�gtelen�l irgalmas: nem mond le senkir�l...!  
Civiliz�ci�k �s kult�r�k �letg�rb�je
Emberi kult�r�nknak tal�n legnagyobb ‘paleontol�giai-antropol�giai’ dilemm�ja’, hogy sehogy nem tudjuk megfejteni az ember genezis�t. A felfedett ‘tudom�nyos’ t�nyek l�tsz�lag sz�ges ellent�tben �llnak kult�rt�rt�neti eml�keinkkel (p�ld�ul a Bibli�val!), �gy ‘a t�rt�net�nk’ s�lyos ellentmond�sokkal, hi�nyz� l�ncszemekkel terhes. A legmegoldhatatlanabbnak t�n� probl�ma, hogy amennyiben ‘visszafel� extrapol�ljuk’ a m�r embernek mondhat� vil�g-popul�ci� l�leksz�m�t, �gy Kr. e. 10.000 k�r�l a F�ld lakoss�ga j�val kevesebb, mint 1 milli� volt, ami ‘gyan�san’ kev�s! Ha az ember f�eml�sk�nt, majd �rtelmes l�nyk�nt m�r legal�bb 2 milli� �v �ta �lt a F�ld�n, hogyan lehet, hogy ilyen kev�s volt bel�le? Tov�bbmenve, ezt a k�rd�st is feltehetj�k: A majdnem 6.000 �vvel ezel�tt, kis csoportokban vad�sz�, gy�jt�get� �letm�dot folytat� primit�v �semberek hogyan v�lhattak egyik napr�l a m�sikra k�pess� egy teljes, mai szemmel n�zve is fejlett civiliz�ci� l�trehoz�s�ra? A Kr. e. 4.000-ben vir�gz� sum�r kult�ra a Tigris �s az Eufr�tesz v�lgy�ben m�r mocsarakat csapolt le, csatorn�kat, g�takat �s t�lt�seket �p�tett, bonyolult �nt�z�-rendszereket alak�tott ki, hatalmas, pomp�s v�rosokat �p�tett. A sum�rok 25.920 �vig tart� csillag�szati ciklust ‘fedeztek fel, illetve figyeltek meg’, jegyeztek fel; - mik�zben a kult�r�juk mind�ssze 2.000 �vig �llt fenn!

A tudom�nyos ismereteinket �sszevetve a kult�rt�rt�neti eml�keinkkel, ad�dik a feltev�s, hogy a bibliai V�z�z�n Kr. e. 12.000-12.500 k�r�l puszt�thatta el a f�ldi �l�vil�got. T�bb�-kev�sb� ‘megb�zhat�’ - nem l�ttam, nem voltam ott!!! - ‘corpus delictik�nt’ tekinthet�nk egyr�szt a kauk�zusi Arar�t-hegys�gben, egy magasabb hegyen ‘el�tal�lt’ No� b�rk�ja romjaira, m�sr�szt Peru egyik magas hegys�g�nek (K�z�ps�-Kordiller�k, Ajmaraf�ld �s Uruf�ld k�z�tt, 6.500 m�teren) fenns�kj�n a Titicaca-t�ra, mely tulajdonk�pp a f�ldgoly�t egykor el�nt�tt v�z�z�n maradv�ny-tengerszeme; igen m�ly, s�s (!) viz�vel �s �desv�zi popul�ci�k n�lk�li, szeg�nyes tengeri halfaun�j�val (a ‘t�ban’ szinte kiz�r�lag b�k�k �lnek).
A V�z�z�n puszt�thatta el a legend�s M�, vagyis Atlantisz civiliz�ci�j�t...

Ki tudhatja, hogy az Atlantisz birodalma h�ny �vsz�zadon-�vezreden �t �llhatott fenn; mindenesetre gnosztikus-b�n�s, �lvezethajh�sz, ugyanakkor mai szemmel is f�lelmetesen gazdag, fejlett technik�val rendelkez� kontinens�llam lehetett, ha ki-�rdemelte Isten b�ntet�s�t �s mindenest�l a hull�ms�rba veszett. No� �s csal�dja az Arar�t cs�cs�n t�rt�nt �jb�li kik�t�s (sziv�rv�ny l�tv�nya!) ut�n mindent el�r�l kezdhetett; azonban egyr�szt n�h�ny magasf�ld�n korl�tozott l�leksz�mban fenn-maradhattak z�rt popul�ci�k, m�sr�szt No� m�g meg�rizhette az atlantiszi kult�ra tud�s�nak, technol�gi�j�nak bizonyos h�nyad�t. Volt teh�t n�mi ‘folytonoss�g’, - m�g akkor is, ha a F�ld n�pess�ge l�nyeg�ben kev�s marad�kkal, kipusztult... Ez lehetett a val�s oka annak, hogy a viszonylag csek�ly l�leksz�m� emberis�g m�g- sem minden el�zm�ny n�lk�l, ‘szinte a f�r�l lej�ve’ �p�tette fel a magasan fejlett Sum�r birodalmat, kult�r�t, alig 4-5000 �v leforg�sa alatt.
Ami m�rmost a civiliz�ci�k, kult�r�k �letg�rb�j�t, b�rminem� ciklikuss�g�t illeti; ez megint csak egyfajta ‘matematikai meghat�rozotts�gra’, azonos id�szakonk�nt periodikus ism�tl�d�sre, valamif�le ‘f�tumra’ (karm�ra) engedne k�vetkeztetni, ami bekorl�tozn� az isteni gondvisel�s, de az emberi szabad akarat mozg�ster�t is.

Halad�s helyett erk�lcsi helybenj�r�s
A t�rt�nelem persze bizonyos �rtelemben ism�tli �nmag�t, de ‘a kv�zi-fatalista’, peri�dusos ism�tl�d�s, vagy egyes �vsz�mok szinte m�r ‘m�gikus’ tartalommal, a ‘sz�ks�gszer� esem�nyek bek�vetkez�s�nek sorsszer� id�pontj�val’ felruh�z�sa, azonos�t�sa alaptalan �s az istenhit�nkt�l teljesen idegen t�vhit csup�n. Az �tsz�z �ves, vagy b�rmilyen m�s id�tartam� t�rt�nelmi ciklusok felt�telez�se t�ved�s. Az effajta ‘t�rv�nyszer�s�gek felfedez�se’ hamis l�tszatokon alapszik, t�bbnyire csak j�t�k a sz�mokkal s az �vsz�mokkal. Eg�szen m�s k�rd�s, hogy Atlantisz buk�s�t esetleg ugyanazok az alap-okok id�zhett�k el�, mint p�ld�ul R�m��t, - vagy melyek az amerikai t�pus�, vagy �ppen az euroatlanti civiliz�ci� buk�s�t fogj�k okozni, ha meg�rj�k: �spedig az erk�lcsi lez�ll�s, a nihil eluralkod�sa. A bibliai V�z�z�nt az atlantisziak istentelens�ge, Babylon pusztul�s�t Szodoma �s Gomorra elt�velyed�sei, az �nc�l� h�d�t�sokba belef�sult �s belerokkant �lv-hajh�sz R�ma �sszeoml�s�t a kereszt�nys�g, - az USA �s az USE (United States of Europe) buk�s�t pedig ‘a pog�nny� visszafajz�s’, a p�nzf�tis, az aranyborj� b�lv�nyim�d�sa id�zheti el�. Ami k�z�s b�n mindegyik let�nt �s let�n�ben l�v� ‘kult�r�ban’, azt az �sz�vets�g egyik l�bjegyzet�vel defini�lhatjuk: „11,2 Sine�r Mezopot�mia, B�bel pedig Babilon, az �kor tal�n leghatalmasabb v�rosa, �gig �r� templomaival (Zikkurat), amelyek B�bel hatalm�nak is tan�i voltak. 5,8 A m�rt�ktelen uralomra t�r�s k�vetkezm�nye: a n�pek nem �rtik t�bb� egym�s nyelv�t, egym�s ellens�geiv� v�lnak.” Napjainkban �jb�l, �ppen ez t�rt�nik!

A polg�ri hazugs�gsz�vev�ny
Magyari Zolt�n �rja, hogy „a polg�ri t�rsadalomban a munka �s a t�ke egy�tt szolg�lj�k az �rt�kteremt�st.” Ez f�lrevezet� t�ved�s! De mer�lj�nk tov�bb eme id�zet csalogat� m�lys�geibe: „A ciklus fel�vel� szakasz�ban a munka �s a t�ke t�rt�nelmi l�pt�k� egym�sra tal�l�sa zajlott le, kialakultak a piacok.” De a t�v-hit m�g tov�bb is fokozhat�, a k�vetkez� mondatban: „A kapitalista t�rsadalom megszil�rdul�s�t a kereszt�ny erk�lcsis�g �s a r� �p�l� polg�ri er�nyek - mint pl. a tekint�ly-tisztelet, a szorgalom, a k�teless�gtud�s - tett�k lehet�v�.” A cikk �r�ja el�sz�r is ott t�ved igencsak vaskosat, hogy amolyan ‘ding an sich’, mag�t�l val� dolognak tekinti a t�k�t, mint hogyha ‘�r�kt�l fogva’ l�tezett, �s csak arra v�rt volna, hogy egyszer csak, egy t�rt�nelmi pillanatban tal�lkozz�k, �s �ssze-fogjon a munk�val! (1) A t�ke - p�nzt sz�l� p�nz (Marx) - a kapitalizmus el�tt sohasem l�tezett, mert a kapitalizmus immanens l�nyege �ppen a m�k�d� t�ke (capital = t�ke). (2) A t�ke nem vesz r�szt az �rt�kteremt�sben; nem teremti, ha-nem sokkal ink�bb fogyasztja, mi t�bb puszt�tja az emberi munka �ltal l�trehozott �rt�keket, mint ahogy erre n�h�ny sorral k�s�bb (�rtsd: „Ut�nam az �z�nv�z!”) a sorok �r�ja is r�d�bben. (3) �rt�ket csak �s kiz�r�lag az emberi munka �ll�t el�. A kapitalizmus legnagyobb hazugs�ga (apol�gi�ja), hogy �nmag�t ‘�rt�kteremt� t�nyez�k�nt’ ismerteti el. Marx K�roly a profitot �rt�kt�bbletk�nt (mehrwert) aposztrof�lta, ami az � saj�t tal�lm�ny� hazugs�ga volt, hiszen a termel�si (�rt�k-teremt�si) folyamatban �rt�kt�bblet nem keletkezik, ‘csup�n’ az �rt�k maga. �m a t�k�s (akinek a mag�ntulajdon�ban a termel�eszk�z�k �s a p�nz, teh�t a t�ke van!) a munka �ltal el��ll�tott �rt�k egy r�sz�t (amit a saj�t tulajdon�nak tekint), a profitot er�szakkal elveszi, amivel saj�t t�k�j�t gyarap�tja. A t�ke a kapitalizmus saj�tos term�ke - alapvet� emberi viszonyt fejez ki! -; nem m�s, mint ‘t�k�s�tett’ profit. Ez�ltal a munka nem csak �rt�ket termel, hanem furcsa m�don - ti. a t�k�s viszonyok b�v�tett �jratermel�s�vel - saj�t kizs�km�nyol�s�nak felt�telrendszer�t is �jra meg �jra megteremti, hiszen gy�m�lcseivel els�sorban a t�k�t gazdag�tja. (4) A  megel�z� t�rsadalmakban ‘az �rt�kk�pz� folyamatban’ is kiz�r�lag csak az emberi munka (+ a term�szeti adotts�gok; - a legfontosabb: a f�ld!) vett r�szt, a p�nz (az �ltal�nos egyen�rt�kes) ‘term�szetes’ �s mag�t�l �rtet�d� m�don csak az �rt�kek cser�j�t k�zvet�tette. A kapitalizmusban a p�nz f�tiss�, s�t b�lv�nny�, n�vi ki mag�t; alapvet� termel�si, emberi viszonny� v�lik - azon kereszt�l, hogy a m�k�d�t�ke a t�k�s (a bank�r!) kiz�r�lagos tulajdon�ban van, k�t, egym�st�l egyre jobban elk�l�n�l� csoportra, elitre �s plebsre osztja az emberis�get: m�s sz�val maroknyi gazdag r�tegre, �s a t�l�k f�gg� kizs�km�nyolt t�megekre. A p�nz �n�ll� �letet �l�, t�rsadalomform�l� (pontosabban azt g�zsba k�t�!) er�v� is v�lik, befoly�s�nak n�veked�se minden hat�rt t�lsz�rnyal, �s alkot�j�nak ur�v� is v�lik. Az eszk�z f�l�be n� ‘teremt� gazd�j�nak’, elhatalmasodik a vil�gon, mert a k�ptelen�l felesleges mennyis�gben felhalmoz�dott, �nmag�ban �rt�ktelen �s teljes�tm�nnyel is fedezetlen pap�r-, �s/vagy banksz�mlap�nz mind profittermel�  funkci�t keres, �s mivel nem tal�l, - megveszi az orsz�gok ir�ny�t�s�nak hatalm�t, koncentr�l�dik �s centraliz�l�dik, s legv�g�l vil�g�llamot alkot, hogy �szt�n�sen szerzett �j funkci�j�t (tudniillik: az �rt�kek k�zvet�t�se helyett imm�r azok ‘meg-hat�roz�s�t!) tudatosan be is betonozza. (5) A piac teh�t nem ‘a t�ke �s a munka t�rt�nelmi egym�sra tal�l�sa folyt�n’ alakult ki, hanem a kapitalizmus l�tez�si m�dja: az eg�sz vil�g egy nagy piac, minden �s mindenki megvehet�, de csakis annak sz�m�ra, aki a t�k�s vil�guralmi rend kiv�lasztottja. Az isteni spont�n kiv�laszt�d�s megsz�nik, �s �tadja a hely�t a s�t�ni kontraszelekci�nak, hogy csak azok adhassanak �s vehessenek, akik a test�k�n viselik az Antikrisztus billog�t. Ez a billog egy a b�r al� be�ltetett mikrochip lesz, amely egyr�szt egy minden fontos adatot elektronikusan r�gz�t� ‘szem�lyi igazolv�ny’, m�sr�szt a bankk�rtya funkci�j�t t�lti majd be. Amikor a p�nzt�rn�l fizet�nk: a v�s�rolt �ruk vonalk�d szerinti �r�sszeg�t a ‘p�nzt�ros’ �gy vonja le banksz�ml�nkr�l, hogy a szenzort a jobb karunkhoz, vagy a homlokunkhoz is hozz� �rinti. (6) A kapitalizmust egy�ltal�ban nem a kereszt�ny er�nyek szil�rd�tott�k meg. A polg�r - a f�ggetlen egzisztencia -, m�s sz�val a t�k�s (mert hiszen csak a t�k�s nem f�gg a maga teremtette �ltal�nos �s glob�lis p�nzhi�nyt�l!) f� c�lja a profithajsza, melynek r�v�n t�k�j�t gyarap�thatja. A teve k�nnyebben megy �t a t� fok�n, mint a gazdag ember. J�zus azt tan�tja a gazdagoknak, hogy s�rg�sen ossz�k sz�t mind a vagyonukat a szeg�nyek k�z�tt. K�l�n�sen �ll ez a munka n�lk�l szerzett t�ke-j�vedelmekre. De a gazdagok csak nem osztj�k, a vil�gszeg�nys�g egyre terjed. (7) A tekint�lytisztelet, a szorgalom �s a k�teless�gtud�s nem polg�ri er�nyek. A felsoroltak �ltal�nos emberi, de legink�bb kereszt�ny er�nyek. A T�zparancsolat �s a profit t�rv�nye egym�ssal �sszef�rhetetlenek. (8) A polg�r ink�bb amolyan skizofr�n, specifikusan kapitalista t�rsadalmi kateg�ria, illetve r�teg; s�t k�tsz�n� gondolkod�sm�d. Nagyot t�ved, aki azt hiszi, hogy a f�ldi �s a mennyei karrier egyszerre sikeresen megv�vhat�. Nem szolg�lhatsz Istennek �s a Mammonnak is egyidej�leg eredm�nyesen. Vagy - vagy... (9) Zelnik J�zsef �rja a ‘TESTAMEN’, Leonardo evang�liuma c�m� k�nyv�ben: „P�ld�ul a Polg�r k�pes �gy hitetlen �s ateista lenni, hogy a hatalma meg�rz�se �rdek�ben hitre �s vall�sra sz�l�t fel.”  Az eff�le ‘k�tkulacsoss�g’ �llamf�rfi�i-int�zm�nyes k�r�kben azel�tt ismeretlen fogalom volt, ez teljes m�rt�kben a polg�ri hamis �rt�krend term�ke, az� a rend�, amelyben a kereszt�ny �rt�kek feletti uralmat is a p�nz, a p�nztulajdon �s a p�nz-tulajdonosok vett�k �t. Ez a rend a b�lv�nyim�d�s, az Antikrisztus, a New Age �j vil�grendje. (10) Igen, a hanyatl�s akkor kezd�d�tt: mikor az �rt�kteremt� munka m�sodrend�v� v�lt. Ami�ta a profithajsza m�r a j�v� fel�l�s��rt folyik, sikerrel...

Az emberi jelens�g �s az �r�k birodalom
K�na val�ban az egyik legnagyobb aktu�lis politikai �s civiliz�ci�s tal�ny. A trend tov�bb v�zol�sa r�v�n mint az amerik�ner �s az euroatlanti ‘kult�ra’ hossz� t�v� val�s, t�bbezer-�ves lass�bb, de biztosabb fejl�d�si alternat�v�ja t�nik fel. Nem k�ts�ges, hogy Pierre Teilhard de Chardin jezsuita atya, a XX. sz�zad egyik legnagyobb gondolkod�ja (paleontol�gus, antropol�gus, filoz�fus) nem v�letlen�l �rta meg �ppen K�n�ban �lete f� m�v�t: „Az emberi jelens�g”-et! Nyilv�n ebben a nyugatit�l gy�keresen elt�r�, archaikus keleti kult�r�ban kaphatta meg Istent�l  a legmagasabb fok� ihletet, s�t sugallatot, ami a nooszf�ra felfedez�s�re, vagyis a fels�bbrend� ember �s a kollekt�v tudat megjelen�s�nek ‘megj�vend�l�s�re’ vezette �t. „Az emberis�g v�gs� c�lja - mind egy�ni, mind kollekt�v �rtelemben - az �mega Pont el�r�se, a szem�lyes tal�lkoz�s Istennel.”

V�c, 2004. j�lius 2.

                                                                Czike L�szl�