Czike L�szl�

                                         �rk�ny Istv�n laud�ci�j�ra
  S�ndor Gy�rgy 2004. j�nius 26-i, az MTA d�szterm�ben hallott besz�dj�hez

Nos, „Dics�rni j�ttem �rk�nyt, nem temetni!”, mondhatta volna S�ndor Gy�rgy, majd azut�n kicsit k�s�bb mondott is valami ilyent. H�la Istennek ‘szokatlanul hossz�ra’ ny�lt m�ltat�s�ban, az imm�r 25 �ve halott �rk�ny Istv�nt, a hetvenes �vekben legink�bb egyperces novell�ir�l k�zismertt� v�lt �r�t aj�nlotta a Magyar �r�ks�g D�j elnyer�s�re. A monument�lis, boltozatos terem zs�fol�sig megtelt, �s mindenki visszafojtotta a l�legzet�t is, amint az �sz b�rd sz�l�sra emelkedett. Fel-n�ztem a bolt�ves mennyezet alatti �l-karzatra, ahol a magyar tudom�nyt meg�rz� angyalok szobrai �llnak. K�z�l�k kett�nek az alakja v�szonba burkol�zott. Vajon leleplezik-e m�g egyszer �ket? Tal�n �ppen ma? S�ndor Gy�rgy el�tt nincsenek titkok; pontosabban: amije van, azt mindig, mind megosztja vel�nk...

A m�r �let�ben is ‘t�l-dimenzion�lt’ �rk�ny alakja - „a nyugd�jas humorista”, amint saj�t mag�t aposztrof�lta - kiv�l� lehet�s�get biztos�tott a szint�n magyar ‘�r�ks�g-tag’  humoralist�nak, hogy aktu�lis intelmeit �s k�ts�geit r�nk z�d�tsa. Az izgalmas ‘siml�derekkel’, furfangos intellektu�lis fordulatokkal is telet�zdelt besz�d�ben ism�t k�s�rletet tett a maga sz�m�ra �nk�nt v�llalt �ldozati k�ldet�se bet�lt�s�re: tudniillik, hogy ‘ponton-h�d’ legyen. M�rmint, hogy ezen a ponton, a leg�jabb kori magyar t�rt�nelem leg�rz�kenyebb pontj�n legyen ‘�l� nemzeti h�d’, vagyis n�piek �s urb�nusok k�z�tt. H�s�nk ki�llt h�t a m�r nagy r�sz�ben ‘urbaniz�lt’ �s nemcsak jobboldali k�z�ns�ge el�; �s elkezdett j� szok�sa szerint most is �gy besz�lni, mintha spont�n a Magyar Nemzet �s a H�cip� f�zi�j�nak alkalmi �nneps�g�n sz�nokolna...

Mivel az elhangz� sz�veget m�r j�l ismertem - a gondos telefondoktor kor�bban felolvasta -; jobban figyelhettem a besz�l� gesztusaira, hanglejt�s�re, sz�neteire s legf�k�ppen arra, hogy a l�ktet�s bels� po�njai, sz�vhangjai mik�nt �rintik meg a hallgat�s�got. Nem tudom, hogyan csin�lta, de a h�lgyek arc�ra f�ld�nt�li �r�m �lt ki, hiszen a j� n�i lelkek �pp�gy a b�ke k�vetei, mint a laud�tor (v�.: Idegen Szavak Sz�t�ra: laudator temporis acti = a m�ltat r�zsasz�nre fest�, de a jelennel el�gedetlen ember)! Ez az �rz�s r�ad�sul a h�lgyek szigor�an mag�nyos, bels� lelki �lm�nye maradt; f�rfi p�rjukkal ezt nem osztott�k meg. A f�rfiak (Boross P�ter, Schmitt P�l, stb.) mark�ns von�sai is megenyh�ltek; - a h�tk�znapi karrier-harcok r�ncai most ideiglenesen elsimultak, hogy �tadj�k hely�ket valami furcsa, k�tellyel vegyes, r�csod�lkoz� megbocs�t�snak: „Persze nem olyan a vil�g, mint amilyennek a S�ndorgyuri l�tja, de j� lenne, ha olyan lenne, amilyennek mondja s l�tni, l�ttatni szeretn�!”...
De mi�rt ne lehetne - val�ban olyan?!
A h�lgyek �nfeledten mosolyogtak, mint akik e r�pke f�l�r�ra m�g „a dagadt ruh�t is m�sra hagyt�k”. Az urak tekintete is kiny�lt; - m�skor soha nem l�that� lelki csatorn�k t�rultak fel, mintha az �sszes kommunik�ci�s-k�zleked�si dugul�s elh�rult, hirtelen felold�dott volna. Mit�l ennyire hat�sos, hiteles ez az ember?! - gondolkoztam el, azut�n egyszerre r�d�bbentem. S�ndor Gy�rgy (is) az �tkosban humoristak�nt kezdte, vagyis el�sz�r a hatalom, majd a nemzet udvari bolondja lett... De m�sokkal szemben rendelkezett valami ‘isteni plusszal’, amit szer�ny v�lem�nyem szerint megszentel� kegyelemnek kell tekinten�nk. Az � �ltal�nos hiteless�ge abb�l fakad, hogy komolyan gondolja, amit mond: csak azt mondja, amit sz�vb�l gondol �s megtiszteli mindenki emberi m�lt�s�g�t azzal, hogy m�g v�letlen�l sem hazudik. Ami a sz�v�n, az a sz�j�n. Nincs f�n�ke, �gy nem az�rt besz�l, hogy fizet�s-emel�st kapjon. Abszol�t hiteles, amit mond. �szint�n hisz a mondanival�j�ban, �s el is tudja hitetni azt. Minden - ak�r j�akarat� - manipul�l� sz�nd�k n�lk�l. Aki hallgatja, elandalodik, mert kezdi � is r�zsasz�nben l�tni ezt a vil�got. �s mi�rt? Mert S�ndor Gy�rgy k�ldet�st teljes�t. Nem v�letlen�l nevezte el humoralist�nak mag�t, hanem az�rt, hogy ne csak nevettessen, de tan�tson is - ne csak sz�rakoztasson, de neveljen is mindannyiunkat. �s mivel az �r megfelel� kvalit�sokkal l�tta el, ez siker�lt is neki. Mert a mindenn�l er�sebb lelki fegyver, a szeretet sz�l bel�le, mindazok ir�nt akikr�l, vagy akiknek (akik el�tt) besz�l. Az esend�, szeretni val� emberi mivolt�val aj�nd�koz meg benn�nket, ah�nyszor csak besz�l nek�nk... Nincs �nzetlenebb ann�l, mint aki mindig �nmag�t adja!

Ha �rok betemet�se a feladat, h�t h�vj�tok S�ndor Gy�rgy�t. Ha oldani kell a m�r betokoz�dott ostoba gy�l�letet, h�t keress�tek meg S�ndor Gy�rgy�t. Ha a n�pi-urb�nus ellent�t feloldhatatlannak �s m�r feloldozhatatlannak is l�tszik, sz�ljatok S�ndor Gy�rgynek, � majd �j er�t k�lcs�n�z a kicsinyhit�eknek. Ha parlamenter kell, akit egyik oldalr�l sem l�nek agyon, h�vj�tok S�ndor Gy�rgy�t - a szem�lye tabu (kell legyen) mindk�t oldal milit�nsainak. Honnan ered e magasztos lelkier�? Megfoghatatlan! Emberi m�lys�gekb�l �s isteni magass�gokb�l. Valaki, aki oly’ keveset kapott az emberekt�l, de oly’ sok talentumot �s szeretetet Istent�l...        
Aki kiteszi a lelk�t �rett�nk, magyarok�rt. Ez�rt szeretj�k �t, mindannyian. Mert egy kicsit (nagyon) t�kozl� �nmagunkat is szeretj�k, nosztalgi�val benne, hiszen mi is lehett�nk volna tiszt�k �s v�dtelenek, ha mert�nk volna azok lenni, maradni. De mivel nem lett�nk udvari bolondok, klaunok - nem lehett�nk b�lcsek sem...
S�ndor Gy�rgy a mi kollekt�v felettes �n�nk, a ‘jobbik’ altereg�nk. Petesejtk�nt elhervadt kl�nunk, aki sajnos csak elvi lehet�s�g, elvet�lt es�ly volt, az is maradt.

Ha m�r elpusztul a vil�g, legyen a s�rj�ra vir�g...
De mi lenne, ha m�gis megfoganna?
S valami csoda folyt�n gy�ny�r� r�zsasz�l n�ne a kop�r, lepusztult s�rhalmon?
Ha kitereb�lyesedne, eg�sz erd�v� szaporodna?
Elbor�tan� Magyarorsz�got a parlagf� helyett a fut�r�zsa?
Ha naponta �jabb ezrek �s ezrek k�vetn�k a p�ld�j�t?
Nem, hogy elsz�gyellj�k magunkat, hanem hogy megszel�d�lj�nk, mi is.
�s ha egyszer - b�szk�n �lmodik a nyomor! - nemcsak f�l�r�t besz�lhetne, nem-csak k�t�tt programot teljes�thetne; ha nem csak m�sr�l �radozhatna, minthogyha Pet�finek ma abb�l kellene meg�lnie, hogy eszt�tikai elemz�seket �r f�zfapo�t�k f�rcm�veir�l... Ha egyszer - ne adj’Isten! - t�bbezer ember el�tt besz�lhetne alibi
n�lk�l, k�tetlen�l arr�l, amit fontosnak, vel�nk megosztand�nak gondol!
Ha mondjuk: ez a ‘k�tetlen el�ad�estje’ a Nemzeti Sz�nh�zban lehetne?
Els�k�nt v�ltan�k r� jegyet.

V�c, 2004. j�nius 27.

                                                                   Czike L�szl�