Czike L�szl�

                                A Mennyorsz�g a szeg�nyek�

Isten orsz�ga
Hofher J�zsef SJ �rja a ‘Sz�vets�g ‘ nev� havi lap 2004. j�nius 4-iki sz�m�ban, a „Vall�s �s politika” c�m� �r�s�ban: „Hiszem, hogyha J�zus ma �lne, p�rtot nem alap�tana, de k�kem�ny �ll�sfoglal�sra k�sztetn� az emberis�get a szeg�nyek vil�ga mellett vagy ellen. Nyilv�n nem agit�ln� az embereket, hogy ne �ljenek a t�rsadalomban szavazati jogukkal, de mindig tudn� ki Kaif�s, ki Nikod�mus. A sokat id�zett ‘Az �n orsz�gom nem ebb�l a vil�gb�l val�’ (Jn 18, 36) mond�s teh�t nem azt jelenti, hogy az Isten orsz�ga nem ebben a vil�gban, vagyis a F�ld�n (?) van vagy lesz jelen. A j�nosi (sic!) mond�s csup�n azt jelzi, hogy az Isten sz�ve szerinti t�rsadalom �rt�krendje m�s, �ppen ellenkez�je a jelen vil�g �rt�krendj�nek. Nincs ok arra, hogy a fenti mondatot �gy �rtelmezz�k, hogy az orsz�g valahol a F�ld f�l�tt fog lebegni, vagy hogy elvont fogalom, minden t�rsadalmi �s politikai strukt�ra n�lk�l. Az, hogy Isten orsz�g�nak, vagy Isten sz�ve szerinti t�rsadalomnak h�vjuk, - semmit sem von le az orsz�g politikai jelleg�b�l, csup�n szembe�ll�tja az ember �nk�zpont� kir�lys�g�val.”

Nem e vil�gr�l val�
Isten, Krisztus orsz�ga nem err�l a (f�ldi) vil�gr�l val�. Ez a f�ldi vil�g persze nem biztos, hogy eredend�en romlott vagyis - puszt�n csak elm�leti alapon - fel is t�telezhetj�k, hogy a viszonyain ‘k�zmegegyez�ssel’ jav�tani lehetne. Hogy a mai vil�g legfejlettebb �llamaiban, azok legmagasabb nemzetk�zi (szupranacion�lis) d�nt�shoz� f�rumainak a munk�j�ban - glob�lis �rtelemben - a legkev�sb� sem demokratikus viszonyok, d�nt�sek �rv�nyes�lnek, arra a legmegfelel�bb, nyilv�n-val� bizony�t�k a f�ldi vil�g aktu�lis politikai, szoci�lis, p�nz�gyi �s �kol�giai �llapota, ami pillanatnyilag s fejl�d�s�ben t�vlatilag is minden tekintetben ellent-mond Krisztus evang�liumi tan�t�sainak, a p�p�k szoci�lis enciklik�inak. Nincsen teh�t re�lis rem�ny�nk arra, hogy a vil�gtendenci�kon �s pl�ne a t�rt�nelmileg ki-alakult helyzeten �ner�b�l v�ltoztassunk. Mindenk�pp ‘sz�ks�ges’ teh�t Krisztus �ltala megj�vend�lt m�sodik elj�vetele, melynek az el�jelei egyre sokasodnak.
K�rd�s persze, hogy Krisztus k�zelg� m�sodik elj�vetel�nek mi lehet a r�vidt�v� �s a hossz� t�v� konkr�t c�lja illetve milyen effekt�v ‘v�ltoz�sokra’ sz�m�thatunk: miben �s mennyiben fog megv�ltozni a f�ldi �let, a F�ld�n �l� emberis�g �let�nek min�s�ge, jelen idej� �s perspektivikus sorsa? Krisztus nyilv�nval�an az�rt j�n el, hogy lez�rja a megv�lt�s korszak�t �s �j ir�nyt szabjon a t�rt�nelemnek. Vagyis miut�n 2000 �vvel ezel�tt a b�n�k bocs�nat�val (qui tollis peccata mundi) fel-k�n�lta az �dv�z�l�s lehet�s�g�t; ‘most’ a kollekt�v �dv�z�l�s ir�ny�ba lend�tse az ember politikai, szoci�lis �s �kol�giai �letviszonyait, komplex tev�kenys�g�t.
Armageddon �s Apokalipszis
A ‘vil�gv�ge’ amolyan tiszt�zatlan jelent�s�, vulg�ris megfogalmaz�s, ami elvileg k�t, mer�ben k�l�nb�z� esem�ny v�rhat� bek�vetkez�s�re utalhat. Armageddon: Harmagedon = Har-Megiddo, vagyis a Megiddo hegye. Ez a hegy az Ezdrelon s�ks�gt�l d�lre fekszik. Mivel itt t�bb nagy csat�t megv�vtak; az el�k�pe annak a helynek, ahol minden istenellenes hatalom meg fog semmis�lni. Id�zet: Jelen�sek K�nyve 16, 10-21: „Az �t�dik (angyal) a vad�llat (az Antikrisztus) tr�nj�ra �nt�tte cs�sz�j�t, mire annak birodalma elhom�lyosult. Az emberek nyelv�ket harapd�lt�k k�njukban �s k�romolt�k az �g Isten�t k�njuk �s fek�lyeik miatt, de m�gsem t�rtek meg gonosztetteikb�l. A hatodik (angyal) a cs�sz�j�t a nagy Eufr�tesz folyamba �nt�tte. Erre kisz�radt a vize, hogy �t ny�lj�k a napkelet kir�lyainak. Akkor l�ttam, hogy a s�rk�ny, a vad�llat �s az �lpr�f�ta (a vil�g-kommunizmus, a szabadk�m�vess�g �s az Antikrisztus; a M�ri�s papi mozgalom K�k k�nyv�b�l, Sz�z M�ria mag�n-kinyilatkoztat�saib�l: intelmek, magyar�zatok a Jelen�sek K�nyv�nek vil�gv�ge-j�vend�l�seivel kapcsolatban) sz�j�b�l h�rom b�k�hoz hasonl� tiszt�talan szellem j�n ki. �rd�gi szellemek, akik csod�kat m�velnek �s elmennek a F�ld �sszes kir�lyaihoz, hogy harcra toborozz�k �ket a mindenhat� Isten nagy napj�ra. - L�sd, �gy j�v�k, mint a tolvaj. Boldog, aki virraszt �s �gyel ruh�j�ra, hogy mez�telen�l ne j�rjon �s ne l�ss�k sz�gyen�t. - �sszegy�jti �ket arra a helyre, melynek h�ber neve: Harmagedon.”
J�zus Krisztus ezt ‘a vil�gv�g�t’ az al�bbi szavakkal j�vend�lte meg:
„J�nnek napok, amikor mindabb�l, amit itt l�ttok, k� k�v�n nem marad, mit le ne romboln�nak. (...) Vigy�zzatok, hogy valaki f�lre ne vezessen titeket. Sokan j�nnek majd az �n nevemben �s azt mondj�k: �n vagyok, �s elj�tt az id�. Ne menjetek ut�nuk! Amikor h�bor�r�l �s l�zad�sokr�l hallotok, ne r�m�ld�zzetek. Ennek el�bb mind meg kell t�rt�nnie, de ezzel m�g nem lesz itt a v�g. (...) Nemzet nemzet ellen �s orsz�g orsz�g ellen t�mad. Nagy f�ldreng�s lesz itt is, ott is, �h�ns�g �s d�gv�sz. F�lelmetes t�nem�nyek �s rendk�v�li jelek t�nnek f�l az �gen.” (Luk�cs 21, 5-11.)
„El�k�pe: Jeruzs�lem pusztul�sa. Mikor pedig azt l�tj�tok, hogy Jeruzs�lemet hadsereg veszi k�r�l, tudj�tok meg, el�rkezett a pusztul�sa. (...) A bossz��ll�s napjai ezek, hogy beteljesedj�k mindaz, amit az �r�s mond. Jaj a v�rand�s �s szoptat� asszonyoknak azokban a napokban! Nagy gy�trelem lesz e f�ld�n �s az �t�let haragja e n�pen. Lesznek, akik kard�len hullnak el, m�sokat meg rab-szolgas�gba hurcolnak a pog�ny n�pek k�z�. Jeruzs�lemet pedig a pog�nyok fogj�k tiporni, am�g be nem teljesedik az idej�k. (Luk�cs 21, 20-24.)
Krisztus m�sodik elj�vetele. Jelek lesznek a napban, holdban s a csillagokban, �s a F�ld�n k�ts�gbeesett retteg�s a n�pek k�z�tt a tenger z�g�sa �s h�borg�sa miatt. Az emberek megdermednek annak szorong� v�r�s�ban, ami az eg�sz vil�gra k�vetkezik. A vil�gmindens�get �sszetart� er�k megrend�lnek. Akkor majd megl�tj�k az Emberfi�t, amint elj�n a felh�kben, nagy hatalommal �s dics�s�ggel. Mikor mindez beteljes�l, tekintsetek f�l s emelj�tek f�l a fejeteket! El�rkezett a megv�lt�stok.” (Luk�cs 21, 25-28.)

Egy�rtelm� teh�t, hogy az Armageddon, a V�g�t�let k�zeledt�t jelz� v�gs� csata, mely val�sz�n�leg Jeruzs�lem birtokl�s��rt zajlik majd le, m�g nem a Vil�gv�ge ind�t� esem�nye: „...ezzel m�g nem lesz itt a v�g - mondotta J�zus Krisztus, viszont:... el�rkezett a megv�lt�stok.”, amint ezt Luk�cs evang�liuma id�zeteib�l kiolvashattuk. Vagyis a V�g�t�let a m�sodik elj�vetel konkr�t c�lja, amely a meg-v�lt�s v�gs� beteljes�t�se, ami azonban m�g nem azonos az Apokalipszissel, m�r-mint a sz� ‘vil�gv�ge’ �rtelmez�se szerint.

Az Aranykor bek�sz�nt�se
A V�g�t�let - Krisztus elj�n �t�lni eleveneket �s holtakat - ut�n egy nyugodtabb peri�dus k�vetkezhet az emberis�g t�rt�nelm�ben; egy olyan �j korszak, melyben m�r nem a S�t�ts�g Hercege, a Hazugs�g Atyja fog uralkodni a F�ld�n; az Anti-krisztus buk�sa ut�n a S�t�n ereje meggyeng�l - sz�vets�gesei is teljes veres�get szenvednek, elnyerik m�lt� b�ntet�s�ket -, �s a F�ld�n v�gre megval�sulhat a j� akarat� t�bbs�g demokratikus �letrendje, amely k�zel�t az Isten ‘sz�ve szerinti’ emberi t�rsadalom norm�lis �rt�krendj�hez, �letviszonyaihoz. Ez a felt�telezhet� Aranykor ak�r t�bb �vtizedig-�vsz�zadig is eltarthat - v�.: Nostradamus t�rgyban tett j�slataival -; �s nyilv�nval�, hogy itt a F�ld�n fog megval�sulni, hisz semmi �rtelme nem lenne, hogy az el�z� 2000 (vagy m�g t�bb) �vi t�rt�nelm�nk feletti sz�gyen�nkben elzar�ndokoljunk mondjuk a Mars bolyg�ra, hogy azon teremts�k meg azt az �j, Istennek is tetsz�, emberi vil�got, amely most m�r s�t�ni befoly�s h�j�n v�gre elkezdhet hasonl�tani a Paradicsomra, ahonnan egykor ki�zett�nk az eredeti b�n elk�vet�se miatt. S�t, kifejezetten t�rv�nyszer�, hogy a megv�lt�s be-teljesed�se, Krisztus m�sodik elj�vetele, s az Utols� �t�let lezajl�sa (mely el�tt a m�g �ppen �l� emberis�g mintegy k�tharmada elpusztul, a holtak pedig az �t�let idej�re kikelnek s�rjukb�l, felt�madnak) ut�ni jobb vil�g most �pp itt a F�ld�n, a kor�bbi �vezredes kudarcok (f�ldi siralomv�lgy) sz�nhely�n val�suljon meg, hogy az emberis�g bebizony�thassa: tud sz�p, tartalmas, istenf�l�, szel�d s vonz� �letet teremteni ezen a bolyg�n Istennek szolg�lva, �ner�b�l is; vagyis ‘a S�t�n volt az oka minden rossznak’...

A politikai �s k�zgazdas�gi optimum
Ism�t a Sz�vets�gben megjelent �r�sb�l id�zek. „J�zus �gy akarta felszabad�tani az embereket, hogy v�ltozzanak meg. Ugyanis teljes fordulat n�lk�l, amelynek az ember lelk�ben kell v�gbemennie, semmilyen imperializmus al�l nem lehet felszabadulni. Ez volt minden pr�f�ta �zenete, bele�rtve Keresztel� J�nost, Szent Ferencet �s Szent Ign�cot, akiknek ugyanolyan k�z�k volt a politik�hoz, mint az �sszes t�bbi pr�f�t�nak. (...) A vagyon hajszol�sa sz�ges ellent�tben �ll Isten vagy Isten orsz�g�nak a keres�s�vel. Mammon �s Isten olyan, mint k�t �r. Ha az egyiket szereted �s szolg�lod, sz�ks�gszer�en el kell utas�tanod a m�sikat. Az evang�liumokban a legmeglep�bb kijelent�s Isten orsz�g�r�l nem az, hogy k�zel van, hanem az, hogy a szeg�nyek orsz�ga lesz Amikor J�zus a vagyonk�z�ss�gr�l besz�l, akkor t�bbr�l van sz�, mint egyszer� alamizsn�r�l. J�zus az �sszes anyagi javak teljes �s �ltal�nos megoszt�s�t k�ri. Amikor azt mondja a gazdag ifj�nak, adja el minden�t, ezt nem valamely szigor�, elvont erk�lcsi elv alapj�n k�ri, hanem a szeg�nyek ir�nti egy�tt�rz�se miatt. (...) A k�zgazd�szok egy csoportja, akik nem felt�tlen vall�si meggy�z�d�sb�l keresik egy emberk�zpont� gazdas�g megval�sul�s�nak lehet�s�g�t - hirdetik, keresik az �nk�ntes egyszer�s�gre, �kol�giai szempontokat figyelembe vev� eloszt�si sziszt�m�ra �p�l� gazdas�gi rendszer megval�s�t�si kereteit, amely nem az egyes gazdag �llamok GDP-n�veked�s�re, hanem a vagyon/p�nz igazs�gos el-oszt�s�ra �p�t. (...) �gy t�nik, ma a preszt�zs szempontj�b�l k�l�n�sen fontos, hogy az ember mennyit teljes�t, illetve mennyit fogyaszt. (...) Akik nem igaz�n sz�m�tanak, azok az id�s betegek �s a magzati korban l�v� gyermekek. Egy oly rendszerben, ahol a teljes�tm�ny �s a fogyaszt�s adja meg az emberi szem�ly preszt�zs�t, ott az ut�bbiak a t�rsadalomban f�l�slegesek. Nem v�letlen, hogy a parlamentekben manaps�g t�ma igaz�n az abortusz �s az eutan�zia k�rd�se... J�zus sz�m�ra viszont az ember jelenti az igazi �rt�ket, nem pedig a vagyona, vagy a t�rsadalomban elfoglalt poz�ci�ja. Ahogyan J�zus a szeg�nyeknek sem �g�rt vagyont, hanem sz�ks�gleteik kiel�g�t�s�t - senki sem fog sz�k�lk�dni -;  �gy a kicsinyeknek sem �g�rt rangot s tekint�lyt, hanem az emberi m�lt�s�guk teljes elismer�s�t. Ahhoz, hogy ez megval�suljon, val�ban a t�rsadalom teljes �s gy�keres �tform�l�s�ra van sz�ks�g.”

A mai globaliz�lt vil�gban azonban m�r oly m�rt�kben visszaford�thatatlann� v�lt  szeg�nyek �s gazdagok vagyoni �s �letmin�s�gbeli polariz�ci�ja, elk�l�n�l�se, illetve a F�ld energia-�s nyersanyagtartal�kainak kimer�l�se, hogy egy ‘k�telez�’ paradigmav�lt�ssal a szintk�l�nbs�gek m�r soha nem egyenl�thet�k ki, a trendek nem z�kkenthet�k vissza ‘norm�lis ker�kv�g�sba’, ami majdan kiegyenl�t�d�shez vezethetne. Az ENSZ adatai szerint a F�ld legfejlettebb orsz�gaiban (a ‘Nyugat’) �l� vil�g-elit, a n�pess�g 20 %-a fogyasztja el a rendelkez�sre �ll� javak 86 %-�t, m�g a n�pess�g 80 %-�nak csak a javak 14 %-a jut. Az uralkod� nemzetk�zi elit sz� szerint d�zs�l, d�sk�l a legf�ny�z�bb luxusban, - m�g a F�ld lakoss�g�nak a fele �lland� n�lk�l�z�sben, t�bbs�g�ben �h�ns�gben �l. Ekkora k�l�nbs�gek az emberi teljes�t�k�pess�gben egyr�szt nincsenek, m�sr�szt Krisztus (�s a r�mai p�p�k szoci�lis enciklik�i is) a f�ldi javak egyenl� eloszt�s�t hirdette. M�rmost ami az �tfog� �s gy�keres t�rsadalmi szeml�letv�lt�st illeti; - �ppen az a legf�bb probl�ma, hogy a nyugati f�lg�mb gazdag elitje egyfel�l nem hajland� lemondani ‘kiv�vott’ poz�ci�j�r�l, m�sfel�l pedig a vagyoni �s j�vedelmi polariz�ci� trendj�t is konzerv�lni akarja, teh�t azt sem engedi, hogy a k�l�nbs�gek legal�bb hossz� t�von m�rs�kl�djenek. Az emberi t�rsadalom teljes �s gy�keres �tform�l�sa teh�t Krisztus seg�ts�ge, m�sodik elj�vetele vagyis az Utols� �t�let n�lk�l lehetetlen. A F�ld javainak egyenl� �lvezet�re vonatkoz� krisztusi tan�t�s nem egyszer�en egy j�mbor erk�lcsi �haj vagy szoci�lis k�telezetts�g, hanem k�zgazdas�gi, politikai �s �kol�giai optimum. Az �t�let ugyan sz�rny� k�vetkezm�nyeket (b�ntet�st) hoz a b�n�s�k sz�m�ra, de megmenti a F�ldet a helyrehozhatatlan katasztr�f�t�l, �s �jb�l lakhat�v� teszi a bolyg�t, de most m�r az Aranykor isteni szab�lyai szerint.
 
Paradicsom, Aranykor �s Mennyorsz�g   
A Paradicsom minden bizonnyal a F�ld�n volt, egy olyan F�ld�n, amelyen m�g nem bomlott meg a dimenzi�k egys�ge. „A vil�gmindens�get �sszetart� er�k megrend�l�se” krisztusi kit�tel (l�sd: fentebb) igen szeml�letes kifejez�se ennek!
Az er�k megrend�l�s�t, az egys�g megboml�s�t a S�t�n k�s�rt�s�re elk�vetett eredeti (�tered�) b�n id�zte el�, minek k�vetkezt�ben megsz�letett a hal�l, �s az id� az ember ellen kezdett dolgozni. A Paradicsomb�l t�rt�nt ki�zet�s�nk ut�n az emberis�g ‘m�r csak a vigasz�gon’ k�s�relheti meg a kollekt�v �dv�z�l�st, amihez  Krisztus k�t elj�vetele/megtestes�l�se (volt) sz�ks�ges: a megv�lt�s �s az �t�let... Az utols� �t�let ut�n megval�sulhat az Aranykor, „az Isten sz�ve szerinti” orsz�g, t�rsadalom, de ez m�g nem jelenti sem a dimenzi�k egys�g�nek helyre�ll�t�s�t, sem a Mennyorsz�g elj�vetel�t, ami nem e vil�gr�l val�, s nem is a F�ld�n van.

„Az Isten orsz�g�val eddig �ltal�ban, mint j�v�beni orsz�ggal, t�rsadalommal foglalkoztunk. Tudom�sul kell venni azonban - �rja Hofher J�zsef SJ -, hogy az Isten sz�ve szerinti t�rsadalom elj�vetele Isten politikai hatalm�nak elj�vetel�t is jelenti. (Ez lehet az Aranykor.) J�zus azt j�vend�lte, hogy Isten elj�vend� politikai hatalma a szeg�nyek �s ‘a kicsinyek’ kez�ben lesz. (...) Isten orsz�ga (politikai) szerkezet�t a szeretetb�l fakad� szolg�lat fogja meghat�rozni, melyet az emberek �nk�nt v�llalnak egym�s�rt. (...) Ez a hatalom roppant befoly�st fog gyakorolni az emberek �let�re, mert �ket fogja szolg�lni. Ez a hatalom oly �nzetlen lesz, hogy - ha kell - m�g az �let�t is fel�ldozza az emberek�rt, akiket szolg�l.”

A Mennyorsz�g - Isten orsz�ga - nem err�l a vil�gr�l val�. A Mennyorsz�gban nincs id�, nincs elm�l�s, nincs hal�l. Minden �r�k, �dv�z�lt jelen id�ben t�rt�nik. A Mennyorsz�gba nem egyszer�en a ‘j� akarat�’ emberek jutnak, hanem csup�n csak azok, akik m�g �let�kben megt�rnek, s elfogadj�k J�zust egyed�li uruknak, kir�lyuknak. Sokan vannak a megh�vottak, de kevesen a v�lasztottak. A Menny-orsz�gban nem lesznek ‘kasztok’, �gy sz�ks�gtelen b�rmilyen politikai strukt�ra is. A Mennyorsz�gban nem lesz emberi hatalom, mert az ‘�gben’ minden hatalom Isten�. A Mennyorsz�gban nem lesznek konfliktusok, mert oda egyr�szt nagyon kev�s ‘gazdag’ ker�lhet csak be - az a n�h�ny, aki m�gis valahogy �tjutott a t� fok�n! -, m�sr�szt mert a Mennyben az �r�k Isten abszol�t igazs�ga, Krisztus uralkodik, ami megfellebbezhetetlen.
Id�zet a ‘Hegyi Besz�db�l’: „Boldogok vagytok ti szeg�nyek! Ti�tek az Isten orsz�ga.” (Luk�cs 6, 20.)
�men.

V�c, 2004. j�lius 12.

                                                                      Czike L�szl�