Czike L�szl�

                                               Breaking news

Tudj�k mi a szubjekt�v idealizmus? Amikor az ember m�r nem hisz a saj�t �rz�k-szerveinek sem. Amikor m�r nem hisz a szem�nek, nem hisz a f�l�nek; - �s azt hiszi, hogy amit �t�l, az mer�-egy r�m�lom. A szubjekt�v idealizmus nagyjai m�r od�ig is eljutottak, hogy tagadj�k az anyagi vil�gnak az emberi tudatt�l f�ggetlen l�tez�s�t. Berkeley, Hume s�t Locke szerint a vil�g nem val�s�g, csak virtualit�s. Vagyis ill�zi� az optimist�knak, lid�rcnyom�s (hallucin�ci�) a pesszimist�knak...

Mostan�ban m�r magam sem vagyok eg�szen biztos benne, hogy amit �rz�kelek magam k�r�l, az a val�s�g. Gyan�mat az is csak meger�s�ti, hogy mindenki mint-ha egy-egy saj�t, k�l�n bej�rat�, eg�szen m�sik filmet n�zne, mert a milli�rdf�le r�szigazs�gb�l semmilyen g�mb�ly�, hihet� eg�sz nem kerekedik ki. �gy n�z ki, hogy amit meg�l�nk, az mind-mind (mindenkinek egy m�sik) k�l�n vil�g, melyek k�l�n-k�l�n is csak ‘a meg�l�’ szubjekt�v tudat�ban l�teznek, �s semmi k�z�k az egy�bk�nt szint�n nem l�tez� objekt�v val�s�ghoz, illetve csak az k�z�s benn�k, hogy mind emberek ‘fant�zi�j�ban’ sz�lettek meg. Minden konvenci� k�rd�se...

P�rhuzamos vil�gok
A marxista materializmus szerint a filoz�fia alapk�rd�se, hogy ‘vagy’ az anyag az els�dleges, ‘vagy’ az anyagi vil�got lek�pez� �ntudat. Ez �ppoly t�ved�s, mintha azt k�rdezn�nk, hogy az arcunk val�s�gos-e, vagy pedig a t�k�rben l�tsz� k�pe? Mert ‘val�j�ban’ t�nylegesen egyik sem, �s m�gis - mindkett�. Az igazs�g, hogy az anyag �s a tudat egyform�n teremtm�nyek. Az alkot� szellem teremtm�nyei. A b�lcsek hat�rozottan �ll�tj�k, hogy az egyetlen val�s�gos l�tez� a gondolat. A kreat�v gondolat ‘id�ben’ - vagy csak mint ok az okozatot - mindig megel�zi azt, amit l�trehoz. Eszerint v�gtelen sok vil�g l�tezik; - legal�bb annyi, ah�ny kreat�v, gondolkod� ember, vagyis alkot� szellem. A l� ide�ja sz�letett meg el�bb, s csak azt�n maga a l�. Ez a klasszikus ‘objekt�v idealista’ vil�gk�p plat�ni alapk�plete. Ezt most m�r a teljes vil�gra kiterjesztve: minden ember egy k�l�n, kerek vil�g; �s ezekben a ‘f�ggetlen’ kis vil�gokban minden l�tezik, amit alkot� gondolataink r�v�n megteremt�nk. Mindannyian p�rhuzamos vil�gokban �l�nk, de csak nagyon nehezen juthatunk be a m�sik�ba. Hogy mi�rt? Mert az anyagi k�zeg megnehez�ti a lelkek direkt kommunik�ci�j�t, a telep�ti�t. Az alkot� gondolat t�voli �tvitel�t...

Mint egy rossz �lom
T�lz�s n�lk�l �ll�thatom, hogy ezek a p�rhuzamos vil�gok t�nyleg l�teznek. S�t, csak ezek l�teznek, semmi m�s. Kimondok vagy le�rok egy sz�t, �s a bekapcsolt telev�zi� n�h�ny m�sodperc m�lt�n ut�nam mondja. Er�sen gondolok valamire, s Te szinte azonnal ki is mondod. �lmodok valamit, azt�n reggelre meg is val�sul. �lmomban j�rok valahol, majd reggel visszaid�zem. Teljes k�ptelens�gnek t�nik, �n ezen a ‘szent helyen’ m�g �letemben nem j�rtam. Kiruccanok valamerre, s l�ss csod�t: r�ismerek a t�jra - ez az a vid�k, ahol �lmomban voltam! Megval�sulnak �vekkel -15-25 �vvel - kor�bban m�r t�vir�l-hegyire v�giggondolt dolgok. Fut az �r�s az �res pap�ron. Asszoci�ci�k j�nnek-mennek, a tele�rt sorok megmaradnak. Mi ez? Szabad csapong�sok, vagy �pphogy a b�lcsess�g ‘sz�rlete’? Ugyanakkor egyre hat�rozottabban gyanakszom, hogy ez a vil�g, amiben �l�nk - nem l�tezik. Pontosabban ‘l�tezik’, de csak transzcendens k�vetkezm�nyeiben. Ami t�rt�nik, annak m�s m�don semmi �rtelme. Benne �lek a m�ban, �s ez tragikus... Hihet�-e, hogy senki, aki ‘sz�m�t’, nem l�t �t a szit�n? Hogy az arctalan t�megek t�nyleg nem veszik �szre: egy forg�sz�npadon, parav�nok �s makettek k�zt m�szk�lnak? Idi�t�k ir�ny�tj�k a vil�got, vagy aljas gazemberek? A k�rd�sre adott v�lasz eddig mindig az el�bbi volt. Egy-egy nagy vil�g�g�s ut�n megnevezt�k �s pelleng�rre �ll�tott�k ‘az �r�lteket’ (vagy bolondok h�z�ba z�rt�k ‘a mag�nyos mer�nyl�t’), - azut�n folytat�dhatott tov�bb a paranoi�s kollekt�v gy�szmenetel�s...

T�lz�s n�lk�l mondhatom
Hogy mindez val�s�gos legyen, annak a ‘val�sz�n�s�ge’ nulla. Minden r�m�lom v�get �r egyszer, de ez a mi�nk mindegyre csak bonyol�dik tov�bb. Fel�bredsz reggel, �s nemsok�ra legsz�vesebben visszamenek�ln�l a tudatalatti hallucin�ci�k kellemes alvil�g�ba, mert ‘a val� vil�g’ minden �jjeli lid�rcnyom�sodon is t�ltesz. A valamikori r�gm�ltb�l fennmaradt r�nk egy ma m�r teljesen alaptalan sz�l�s: „Bor�ra der�.” De ma m�r �ltal�nosan nem �rv�nyes ennek ‘indirekt’ v�ltozata, a „J�n m�g kuty�ra d�r!”, vagy a „J�ssz te m�g a mi utc�nkba!” mond�s sem - mert h�t a bor�s napokra zimank�sak j�nnek, a kuty�ra bezzeg nem j�n a d�r, de minden(ki) m�st elver a ty�ktoj�snyi j�gvihar �s ‘mi utc�nk’ meg m�r nincs is, nemhogy m�g „...�h be sz�p!” is lenne, ahov� b�rkit visszavetne a balsorsa. T�lz�s n�lk�l �ll�thatom, hogy egy expresszvonat sebess�g�vel haladunk valami fel�, amir�l senki nem tudja, mi az, viszont mindenki letagadja, elhallgatja. Mert  miut�n r�d�bbentek, hogy a j� akt�v �letr�l m�r v�gk�pp lemondhatnak, ezut�n mindenki m�r csak a min�l vastagabb nyugd�jra hajt. Eszel�s p�tcselekv�kb�l �ll ez a vil�g! Minden ember, minden vil�g egy-egy elveszett, elk�rhozott lehet�s�g.

Elveszett vil�goss�g
A Bolyai-Lobacsevszkij geometria szerint a p�rhuzamosok a v�gtelenben biztos, hogy tal�lkoznak. A mi p�rhuzamos vil�gaink - bizonyosan nem. Mi tesz minket ilyen v�gtelen�l mag�nyos, megism�telhetetlen�l szomor�, tragikus l�nyekk�? Mi v�laszthat el benn�nket ily’ engesztelhetetlen�l az �r�k igazs�gt�l �s egym�st�l? Hogyan lehets�ges ilyen m�rt�k� kollekt�v eml�kezetkies�s? V�gyjuk a j�t, m�gis mindig �jabb b�nt k�vet�nk el. Egyenk�nt J�zust akarunk ki�ltani, �mde a t�meg ki�lt�sa m�gis mindig Barab�snak hallatszik. Vagy csak a h�h�rok hallj�k annak, a j�s�g, az Abszol�t Igazs�g h�h�rai? �s mi mindig zoksz� n�lk�l elfogadjuk a h�h�rok, a vir�ggyilkos kasz�sok ‘salamoni’ d�nt�seit? Kik ezek a gazemberek? Emberek ezek egy�ltal�n? Mi�rt hagyjuk mindig ink�bb az Ig�t elveszejteni, mint a h�h�rokat? A biztos nyugd�j�rt mi�rt �ldozzuk fel az �r�k boldogs�got?

�sszef�rhetetlen gener�ci�k
Amikor mi csal�dot alap�tottunk, akkor sem volt mire, �mde mindenn�l er�sebben ragyogott a rem�ny. Ma a rem�ny is meghal; igaz - utolj�ra. Hi�ba magyar�zunk gyermekeinknek, hogy azel�tt ez, meg az �gy volt, meg �gy volt; tal�n sosem volt, nem is hiszik el egy szavunkat sem. Ez a mai vil�g m�r gy�kereiben sem hasonl�t a kor�bbiakra, mert m�r nincsenek gy�kerei. Divat, sikk �s alapk�vetelm�ny lett a gy�k�rtelens�g. Mes�l�nk az ifjabbaknak a kommunizmusr�l, amikor a vagyon k�z�s volt; - �s nem hiszik el, hogy a vagyon ugyan ‘elveszett’, node az ideol�gia tov�bb �l! Nem �rtik, mi�rt kellene magyarnak lenni, magyark�nt gondolkozni �s gondoskodni a j�vend� magyar gener�ci�kr�l; - egy nagy multikult�ra lett a vil�g, amelyben t�kmindegy, hogy a fogyaszt� hottentotta-e, avagy magyar. Nincsenek �nazonoss�gok, - m�r a m�sikkal sem kell kompatibilisnek, �sszeill�nek lenni. A szavak jelent�se megkopott, - a legt�bb besz�d �s besz�lget�s csak �res fecseg�s. �k�g�s �s makog�s; - mintha a f�r�l �pp lej�v�ben l�v� f�eml�s�k pr�b�lgatn�k �talakul�, �jonnan felfedezett mechanikus besz�dszerveiket.

Elt�n� �vszakok
A F�ld �ghajlata az elm�lt 6-8 �vben teljesen megv�ltozott. Hallgatom az idegen-forgalmi rekl�mhordoz�v� avanzs�lt id�j�r�sjelent�st - �gy hazudnak, mint a v�z-foly�s. Az �tlagember, a v�roslak�, aki nem a term�szetben �l, - csak fel�letesen, a ‘sz�ls�s�geket’ veszi �szre, pedig enn�l m�r r�g�ta sokkal t�bbr�l van sz�. M�g ‘csak’ a tavasz veszett el, azt m�g csak kib�rtuk valahogy. Azt�n az �sz is elt�nt, �s a perzsel� ny�r ut�n minden �tmenet n�lk�l lett hirtelen fagyos t�l. A t�l egyre hidegebb lett, majd egyre hosszabb. N�ha m�r szinte kiv�rhatatlan a v�ge, miut�n pedig eleinte azonnal forr� ny�r lett. Mondom: eleinte... Mert ma m�r ott tartunk, hogy a nyarat is hi�ba v�rjuk; odalett - az is. Nincsenek m�r hagyom�nyosan vett �vszakok, csak egym�st�l elt�r� jelleg� �s h�m�rs�klet� napok. Sz� szerint! M�g az egyik nap - �vszakt�l abszol�t f�ggetlen�l - j�ghideg, addig a k�vetkez� forr�. De nem ‘norm�lis’ egyik sem. A meteorol�gia szolgaian k�veti az esem�nyeket - egy-egy ‘t�li’ nap ut�n sim�n bemondj�k, hogy „folytat�dik a k�nikula”. Az id�n m�r k�nikul�nak nevezz�k azt az id�szakot is, amikor a h�m�rs�klet k�pes h�rom napon �t el�rni vagy meg is haladni a h�sz Celsius fokot. Ha „visszat�r a h�s�g”, az �jmagyarul azt jelenti, hogy megint lesz egy furcsa nap, amely jelleg�ben m�r semmilyen kor�bban tapasztalt id�j�r�shoz nem hasonl�that�: forr� sz�l f�j, de k�zben hideg borzong�s ker�lgeti az embert, r�vid naps�t�s ut�n azonnal be is borul, majd eg�szen a s�t�ted�sig nem lehet eld�nteni, hogy j�ges� k�vetkezik, vagy csak egyszer� tr�pusi vihar, a szok�sos �z�nv�zzel. De m�snap m�r �jra megsz�nnek a k�ts�gek, - nagy keservesen 18-20 fokra ‘emelkedik’ a h��rzet, s ebben „a h�m�rs�kleti tartom�nyban” ism�t megval�sul a verb�lis k�nikula, legal�bbis a meteorol�gusok szerint. Azt�n augusztusban v�get �r ‘a ny�r’, hogy �tadja a hely�t egy m�sik �vszaknak, amelyben minden ugyanolyan semmilyen: a hidegfront hozza a meleget, a melegfront meg a hideget, csak �pp 20-30 fokkal alacsonyabb ‘tartom�nyban’...

A fel�lt j�v�
Az ellopott val�s�g helyett virtu�lis �r�m�kr�l gondoskodik a telev�zi�. L�tjuk is, amint a borsodi beach kontraszelekt�ltjai �s m�s kiv�lasztottak fejest, hasast vagy h�tast ugr�lnak „vigy�zz, k�sz, - j�v�nk!” csataki�lt�ssal fenyegetve a n�z�t egy pezsg�vel felt�lt�tt jakuzzi-medenc�be, vagy �ppen az egy�bk�nt t�k�letesen �res Balatonba, amelyben viszont az erre kijel�lt g�d�r m�r rep�l�g�ppel hozatott friss adriai tengerv�zzel van felt�ltve, ami az �j ‘wellness-center’ elengedhetetlen kell�ke. �ll�tom, hogy miut�n majd az Al-Kaida m�r tettlegesen is felrobbantotta a Feh�r H�zat �s a Buckingham Palot�t a csecsenekt�l olaj-milli�k�rt felv�s�rolt aktat�ska-atombomb�kkal; - azut�n m�g hetekig fogj�k mutogatni George Busht �s Tony Blairt, amint kuty�ikat s�t�ltatj�k a Central vagy a Hyde parkban, mintha mi sem t�rt�nt volna, nehogy az �rt�k rajong� v�laszt�ik net�n p�nikba essenek. „Don’t panic!” - lett a legfontosabb jelsz�, hiszen aki reggelenk�nt teletext-h�rek olvas�s�ra vetemedik, k�nnyen epilepszi�s, vagy hiszt�ri�s idegg�rcs�t kaphat! A b�kefenntart�s n�mi t�lz�ssal m�r abb�l �ll, hogy az �ppen lefejezett k�l�nb�z� egzotikus nemzetis�g� t�szok elgurult fejeit kell egy nagy fonott kos�rba �ssze-szedegetni, ami hasonl�t a dinnyeterm�s betakar�t�s�hoz, csak kev�sb� gusztusos. Amerik�ban r�pk�dnek a titkos iratok; igaz, annyit is �rnek - a CIA hitel��rt ma m�r �rtelmes ember nem k�n�l egy lyukas fabatk�t sem. Nem jobb a helyzet ide-haza sem; viszont a ‘K and H’ tr�gerbotr�ny f�szerepl�inek inkognit�j�ra sokkal jobban vigy�znak. Az igazs�gszolg�ltat�s eddig ejtett t�szai nem besz�lnek, m�g ha ‘a fej�kkel j�tszanak’, akkor sem. B�r felesleges, mert a vallom�saikat �gyis 80 �vre titkos�tan� a p�rt-f�ggetlen establishment, hiszen el�lj�r� �llam�rdek a f� csal�k nev�nek az elhallgat�sa. A v�dalku l�nyege, hogy �r�kre lemondhat a h�zi jakuzzij�r�l, aki net�n m�gis �rulkodik...  

Senki nem kutatja a m�lyebb okokat
Hogy mi�rt lett a vil�gunk ilyen, amikor ‘tegnap m�g’ l�tsz�lag semmi baj nem volt? A magyarorsz�gi ‘kommunizmus’ idej�n mi�rt nem l�tszott, mire is k�sz�l a vil�g, am�g - �s m�g minimum �jabb 15 �vig! - mi, magyarok csipker�zsika-�lmot alszunk? Mi az, amit elhallgattak el�l�nk, �s titkolnak m�g ma is? Hogy minden mindegy lett, felesleges jobb j�v�ben rem�nykedni, ezut�n m�r csak „aki kapja, marja”?! Hogy m�ltunk, t�rt�nelm�nk, a kult�r�nk, a vagyonunk, az �let�nk ut�n m�r a hit�nk, a vall�sunk, a meggy�z�d�s�nk, a haz�nk, a szerelm�nk �s a gyermekeink, a j�v�nk, a lelk�nk s a gondolataink is csak licit�l�s t�rgyaiv� lettek, hogy az �rfolyam-nyeres�g lett minden ‘�rt�k’ egyetlen meghat�roz�ja? Hogy a S�t�n br�kerei orsz�gokkal �s n�pekkel kereskednek, �s az embereket kl�nozott birkany�jnak tekintik, akiket kedv�kre csak gyapj��rt szapor�tanak, hogy ciklusonk�nt leny�rj�k r�luk a kamatos kamatot? Hogy er�s �llamf�rfinek nevezhess�k azt, aki t�rt francia �k�g�s�vel �pp az aranygyapj�t szolg�ltatja be? Hogy cser�be az ‘Aranygyapjas Lovagrend’ sioni priorj�v� avass�k holmi okkult ritu�l� keret�ben, amit csak a bennsz�l�ttek h�ly�t�s�re tal�lt ki valami d�rzs�lt t�rzsi var�zsl�, mint a bennfentes r�szv�nykeresked�st, amib�l a vagyona ered?!             

A m�sk�nt gondolkod�k
Azok, kikre nem hat semmilyen olcs� megveszteget�si k�s�rlet. Akik h�ek ahhoz az �rhoz, kit a S�t�n is hi�ba k�s�rtett meg a puszt�ban. Akik a fej�kben hordj�k az eg�sz emberi kult�r�t,  - nemcsak azt a keveset, ami m�ra m�g maradt bel�le. Hogy k�s�bb, amikor m�r a Nagy Vihar els�p�rt f�l�tt�nk, - rekonstru�lhassunk majd minden �rt�ket, ami kor�bban elveszett. Akik a fej�kben �rzik - mint Ray Bradbury Fahrenheit 451-�ben - az �sszes k�nyvet, melyet ma m�r tilos meg�rni �s kiadni. Hogy �jra fel�p�thess�k a k�z�s haz�nkat, amelyben emberi �letet lehet �lni, - amelyben az �r�k�let� l�lek ereje domin�l a test gyenges�g�vel szemben... Hogy megsz�nj�k v�gre ez a korl�tolt felel�ss�g� bank�r-r�szv�tt�rsas�g, ez a br�ker-k�kler l�lek-kuf�r v�d-�s dacsz�vets�g, ami hatalm�ba ker�tette a vil�got.
J�zus, j�jj el, �zd ki templomodb�l a semmirekell�ket!

V�c, 2004. j�lius 17.

                                                                  Czike L�szl�