Czike L�szl�

                              A tolvajok szabads�ga

Glob�lis = az eg�sz vil�gra kiterjed�.
Liber�lis = g�tl�stalanul istentelen �s istentelen�l g�tl�stalan.
Glob�lis liber�lis demokr�cia = a vil�gkommunizmus legfels�bb foka (a nagy V. I. Lenin meghat�roz�s�nak anal�gi�j�ra - szabad asszoci�ci�val)...

1. D�zs�l�s �s t�lszaporod�s
Bizonyos politikai h�tt�rer�k m�r �vsz�zadok �ta tudj�k, hogy az alapvet�en k�t, egym�st�l elszigetelt kasztra (elit �s plebs) osztott emberis�g puszta veget�l�sa sem lesz fenntarthat� egy adott t�rt�nelmi, technikai fejletts�gi �s ‘t�ln�pesed�si’ szint el�r�se ut�n. Ameddig a megtermelt javak d�nt� t�bbs�g�t birtokl� (bitorl�) elit csak a saj�t m�rt�ktelen fogyaszt�s�val, a d�zs�l�ssel t�r�dik, addig a ‘plebs’ egyetlen adekv�t v�lasza erre a ‘m�rt�ktelen’ szaporod�s. Nem v�letlen, hogy az eg�sz vil�gon �pp a legalacsonyabb j�vedelmi szint� orsz�gokban, popul�ci�kban a legmagasabb a n�pess�g n�veked�si r�t�ja. Akci� �s ‘reakci�’ azonban egy�tt - sem a d�zs�l�s, sem a t�lszaporod�s nem tekinthet� el�rel�t�, tudatos, �rtelmes viselked�snek! - a F�ld er�forr�sainak rohamos kimer�l�s�t, a l�tfelt�telek t�nkre t�tel�t, felsz�mol�s�t eredm�nyezik. Mindazon�ltal ez a mai helyzet m�r mindk�t kaszt sz�m�ra k�lcs�n�sen hal�los csapd�v� merevedett: az elit �letmin�s�g�r�l �s felhalmozott vagyon�r�l, hatalm�r�l, - a plebs pedig a szaporod�si r�t�j�r�l nem hajland� lemondani. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az elit csak k�t strat�gi�ban k�sz gondolkodni: (1) Szigor�an fel�lr�l (k�v�lr�l) vez�relt, ir�ny�tott, ellen�rz�tt felt�telekkel lok�lis forradalmakat, n�pfelkel�seket �s ‘szabads�gharcokat’ sz�t illetve szervez, melyek mind nagyobb m�ret�, nemzetek k�z�tti konfliktusokk�, majd vil�gh�bor�kk� tereb�lyesednek, �s puszt�t�sukkal visszavetik a n�pess�g n�veked�s�t. (2) A h�bor�s borzalmakat is felhaszn�lj�k az emberis�g glob�lis sokkol�s�ra, ami szint�n el�seg�ti annak a burkoltan sugallt ideol�gi�nak a tot�lis elfogadtat�s�t, miszerint nincs mese, k�zpontos�tott vil�g�llamra van sz�ks�g - egyr�szt az egys�gesen ‘sokkal hat�konyabb �s olcs�bb’ k�zrend fenntart�sa �rdek�ben, m�sr�szt az �jabb vil�gh�bor�k elker�l�se c�lj�b�l.

2. Ism�tl�d� n�pirt�sok
Amennyiben �ttekintj�k, elemezz�k �s �jra�rt�kelj�k az elm�lt k�t, k�t �s f�l �v-sz�zad legfontosabb vil�gt�rt�nelmi konfliktusait, �s felt�rjuk a hasonl�s�gokat, - bel�thatjuk, hogy legal�bbis az �szak-Amerikai F�ggetlens�gi H�bor� (1775.), a Nagy Francia Forradalom (1789.), a nemzeti forradalmi-�s szabads�gharc-hull�m Eur�p�ban (1848.), az �szak-Amerikai Polg�rh�bor� (�szak - D�l ellen, 1861.), az oroszorsz�gi Nagy Okt�beri Forradalom (1917.), az els� �s a m�sodik vil�gh�bor� (1914. �s 1939.), tov�bb� a jelenleg is foly� ‘Civiliz�ci�k H�bor�ja’ (Samuel P. Huntington ‘eszmei alapjain’) a kereszt�ny-zsid� vall�si k�r �s az iszl�m kult�ra k�z�tt: egyr�szt meglep� ‘azonoss�gok’ fedezhet�k fel a konfliktusok helyi �s glob�lis k�vetkezm�nyeit tekintve, m�sr�szt a felv�zolt esem�nysor tendenci�j�ban a k�zpontos�tott vil�g�llam megval�sul�s�hoz vezet.   

3. K�zpontos�tott kasztrendszer
Nagyj�ban-eg�sz�ben arr�l van teh�t sz�, hogy amennyiben megval�sulhat az abszol�t m�rt�kben k�zpontos�tott vil�ghatalom (a Vil�g�llam), �gy k�telez�en olyan t�rv�nyeket vezetn�nek be szerte a vil�gon, amelyek az �n. demokratikus emberi jogokat ‘a lehets�ges minimumra’ korl�tozn�k, ami p�ld�ul az ut�dok l�trehoz�s�t k�tn� s�lyos felt�telekhez. A n�pess�g a legfejlettebb orsz�gokban minden�tt cs�kken; �s m�g cs�kken� l�leksz�m mellett sem k�pesek megoldani a munkan�lk�lis�g probl�m�j�t, ami legink�bb struktur�lis tekintetben aggaszt�. Az emberek t�lnyom� t�bbs�ge (t�megesen) alulk�pzett, �s nincs m�r sz�ks�g annyi szellemi vagy ‘fizikai’ betan�tott munk�sra, amennyi az alig v�ltoz� t�lk�n�lat. De mindemellett a t�lk�pzetts�g probl�m�ja is egyre csak fokoz�dik, mert a sz�m�t�-g�ppel vez�relt termel�si, szervez�si (technol�giai), eloszt�si-�s p�nzfolyamatok ir�ny�t�sa m�r alig ig�nyel olyan munkaer�ket, akik gener�lis konstrukci�s, illetve magas �rtelmi szint� beavatkoz�si kompetenci�val b�rnak. �szrev�tlen�l cs�kken az a minim�lis l�tsz�m, mellyel egy-egy nagyobb, az orsz�ghat�rokon is �t�vel� mozg�ster� ipari, kereskedelmi, p�nz�gyi vagy ak�r politikai konglomer�tum hib�tlanul �s z�kken�mentesen elir�ny�that�. Ilyenform�n csak a k�zponti telep ig�nyel magasan k�pzett, rendszerszeml�let� munkat�rsakat; - a perif�ri�kon el�g ha betan�tott szellemi munk�sok dolgoznak, akik kiz�r�lag utas�t�sokat hajtanak v�gre. Ennek megfelel�en rohamosan cs�kken az ig�ny a d�s fant�zi�val meg-�ldott, koncepci�zus, �n�ll� konstrukci�s k�szs�ggel rendelkez�, kreat�v ember ir�nt, hiszen el�g, ha az uralkod� elit vil�gm�retekben n�h�ny sz�z vagy ezer ‘univerz�lis zsenit’ foglalkoztat, akikkel minden probl�ma megoldhat�. Lassan ott tartunk, hogy a vil�gbirodalom perif�ri�lis �s perif�ri�lis jelent�s�g� ter�letein, mint p�ld�ul Magyarorsz�g: m�r a minisztereln�ki beoszt�s bet�lt�se is b�zv�st lehets�ges, s�t, tulajdonosi szemsz�gb�l ‘el�gs�ges’ olyasvalakivel, akinek m�g a tagolt besz�d is nehez�re esik, gondolatok megfogalmaz�s�ra s k�zvet�t�s�re pedig egyenesen k�ptelen, illetve alkalmatlan. K�zvetlen�l ut�na olyannal, aki a hatalom megsz�llottja, semmi t�bb. Mik�zben a demokr�cia l�tsz�lag ‘szinte tombol’ a k�z�let minden nagyj�b�l jelent�ktelen szf�r�j�ban, ak�zben a val�di d�nt�seket egyre nagyobb t�vols�gb�l, egyre kev�sb� beazonos�that� szem�lyek hozz�k, - az egyes ember, a kisember szemsz�g�b�l (�rdek�b�l) n�zve riaszt� lass�s�ggal, vagyis rohamosan cs�kken� hat�konys�ggal. Mik�zben az a l�tszat, hogy a nagyvil�g kit�rult �s picinyke pontt� zsugorodott mindenki sz�m�ra, addig a val�s�g az, hogy az egy�n v�ltozott jelent�ktelen pontt� a k�zpontos�tott vil�g-hatalom h�sdar�l�j�ban. A vil�ghatalom pedig megdar�l, s lesz bel�led p�rizsi...

4. A Mammon �nk�nyuralma
A liber�lis demokr�cia azt �ll�tja mag�r�l, hogy szabadelv�, azaz liber�lis. Ebben a csod�latos rendszerben mindent megtehetsz, mindent szabad, hogyha minden ellenvet�s n�lk�l, marad�ktalanul elfogadod magad f�l�tt �s a magad sz�m�ra is a t�ke korl�tlan uralm�t, vagyis azt, hogy a legf�bb hatalom nem Isten, aki a vil�got teremtette, hanem a Mammon p�nze, mellyel b�rmi megv�s�rolhat�. Nem kell ‘m�st’ tenned, mint megtagadnod teremt�det �s a Megv�lt�t; befizetned egy ember�lt�nyi menetre az �r�kk�val�s�g ellen, �s m�ris megny�lnak el�tted is a f�ldi karrier �sszes lehet�s�gei. Aki ‘cinkoss�got’ v�llal az Isten elleni gyilkos �s �ngyilkos k�zdelemben; az haver, az cimbora, az el�tt nincsenek z�rt ajt�k, az holt�ig �sszefog�sra �s t�mogat�sra sz�m�that. Testv�rek egyengetik a sors�t.

5. Szabadon v�lasztott tolvajok
Igaz ugyan, hogy - miut�n a vil�gkommunizmus �sszeomlott - nem a prolet�rok, hanem a vil�g kapitalist�i egyes�ltek; de a l�nyeget tekintve ez nem sz�mottev� k�l�nbs�g. Lenin annak idej�n a bolsevikok - a nagy ‘t�bbs�g’ - diktat�r�j�nak, vagyis a valaha l�tezett legt�k�letesebb demokr�ci�nak tekintette szovjet �llam�t, noha az igaz�b�l egy mag�t egyoldal�an t�bbs�gnek nevez� milit�ns kisebbs�g,  �llami terrorral fenntartott, ideol�giai, pszichol�giai �s fizikai �nk�nyuralma volt. A mai globaliz�lt vil�gkapitalizmus - ne legyenek ill�zi�ink - �pp�gy ravasz kisebbs�g diktat�r�ja, �m elit-uralm�t egyfajta szabadon v�lasztott, szabadelv� rendszerk�nt adja el�, mely apolog�t�ik szerint az eddigi legtiszt�bb n�puralom. �m az alapvet� termel�si eszk�z�k (f�ld, ingatlanok, �p�letek, g�pek, m�k�d� t�ke, nemesf�m-kincsek, patentek, licencek, technika, technol�gi�k, know-how-ok, b�nyajogok, bankok, hitelfelv�teli fedezet, hitel-�s p�nzp�ly�zati lehet�s�gek, t�rsadalmi vezet�i poz�ci�k, dinasztikus v�llalkoz�sok, felhalmozott k�szp�nz, az �llami k�lts�gvet�si lobbyz�s adta es�lyek, tudom�nyos eredm�nyek, m�kincsek, stb.; mind egy rejt�zk�d� m�don, saj�tos kontraszelekci� �tj�n kiv�laszt�d� elit kiz�r�lagos tulajdon�ban vannak. Ami anyagi javak - b�rhol legyenek a F�ld�n - profittermel�sre vagyis j�vedelemszerz�sre alkalmasak, azt felkutatj�k, maguk�v� teszik, �s kiz�rnak a hasznos�t�s hozad�k�b�l mindenki m�st. Az elit kor�nt sem elit - a sz� klasszikus �rtelm�ben. Mert az uralkod� elitet nem k�l�nleges vezet�i k�pess�gei, gazd�lkod�si kult�r�ja vagy egy�b t�rsadalmilag elismerhet� pozit�v kvalit�sai (legitim r�termetts�ge) hozz�k ‘el�lj�r�’ helyzetbe, hanem a vagyonba, a vagyonos lobbykba, a gazdas�gi �s a politikai hatalomba belesz�let�s t�nye, ‘eleve elrendelts�ge’, ami semmik�pp nem szem�lyi teljes�tm�ny, vagy egy�ni �rdem. Az elit �ltal minden eszk�zzel fenntartott �s m�k�dtetett kontraszelekci� s�lyos k�vetkezm�nyek�nt a t�rsadalmi mobilit�s minim�lisra korl�toz�dik, s�t, meg is sz�nik. Az igazs�gtalan, �s gazdas�gi szempontb�l alacsony hat�konys�g� r�tegz�d�s lemerev�ti, megdermeszti, majd elsorvasztja a t�rsadalom eg�szs�ges meg�jul� k�pess�g�t, ez pedig a k�t kaszt: az uralkod� elit �s a kamatrabszolga plebs konzerv�l�s�hoz, k�z�tt�k mindenfajta kommunik�ci�, �tj�r�s, cser�l�d�s megsz�n�s�hez is vezet.

6. Monopoliz�lt szupranacion�lis hatalom
A globaliz�lt kapitalizmus a szupranacion�lis vil�gc�gek p�nz�gyi �s hatalmi monop�lium�ra �p�l; - �des testv�re az egykori, szint�n vil�g-egyeduralomra t�r� kommunizmusnak, mert a m�k�d�s legf�bb elvei azonosak.
A monop�lium l�nyege, hogy nincs v�laszt�si lehet�s�g. Ez a globaliz�lt polg�ri demokr�ci�ban m�r nem azt jelenti, mint a kommunizmusban, hogy mindenb�l csak egy(f�le) van, vagyis akkoriban nemcsak a v�laszt�s ‘lehet�s�ge’ hi�nyzott, hanem a (pl. term�k-) v�laszt�k is. Ma m�r mindenb�l, minden fogyaszt�si �s m�s egy�b c�lra is szinte v�gtelen a rendelkez�sre �ll� v�laszt�k. �m ez m�gsem jelenti a v�laszt�s szabads�g�t! Mert v�laszt�si alternat�va - nincs. Mindenekel�tt nem v�laszthatsz abban a tekintetben, hogy: (1) Milyen t�rsadalmat szeretn�l - isteneset, vagy p�nzim�d�t? Nincs m�s; az �llam ‘hivatalb�l’ ateista. (2) A p�nz, vagy az emberi l�lek; a profit, vagy a tiszta sz�nd�k legyen-e a cselekv�sek �s t�rt�n�sek f�kusza, mozg�scentruma? Nincs m�s; a polg�ri rend �s jogrend m�r kiz�r�lag a p�nzf�tis im�dat�ra �p�l. (3) Kinek az eszm�ire vagy k�v�ncsi; �r�k �rt�keket keres�k�re, vall�k�ra, hirdet�k�re, vagy csak a fogyaszt�si prom�ci� �s a marketing ‘pr�f�t�k�ra’, a telev�zi�s rekl�m �s showmanek aj�nlataira? Nincs m�s: a hivatalos inform�ci�-forr�sokb�l egyoldal�an csak pog�nys�g �rad; ami kev�s istenhit ‘csurran-cseppen’, azt is hivatalb�l s�m�nizmussal �s gn�zissal vegy�tik, h�g�tj�k, nehogy b�rki b�rmi m�don m�gis m�regtelen�thesse igazs�got, val�s es�lyegyenl�s�get szomj�hoz� lelk�t. (4) Kit�l szeretn�l �lelmiszert, vagy b�rmi m�st v�s�rolni; olyasvalakit�l, akinek neve �s saj�t egy�ni felel�ss�ge, arca van; - vagy �n�ll�, szem�lyes d�nt�s helyett ink�bb r�b�zod magad vakon ‘az �radatra’, hadd sodorjon, amerre akar? Hi�ba szeretn�d, nincs m�s: csak az arctalan, felel�ss�g n�lk�li ‘�ltal�nos multikt�l’ v�s�rolhatsz, mert kistermel�kre a globaliz�lt vil�gkapitalizmusnak nincs sz�ks�ge, a puszta l�t�k sem f�r �ssze a rendszer l�t-ideol�gi�j�val. Multik + shopping centerek - ez a v�gleges trendi... (5) Kit szeretn�l el�lj�r�dul, eszmei �s/vagy �llami vezet�d�l v�lasztani? Saj�t magad, elveid, �zl�sed, rokonszenved, �rtelmi �s �rzelmi azonosul�sod szerinti ‘szabadon v�lasztott’ szem�lyis�get, vagy azok k�z�l az arctalan, jellegtelen �s jellemtelen szem�lyek k�z�l ‘valakit’, akiket a telev�zi�k k�n�lnak, mindenfajta meggy�z�d�s vagy garancia b�rmilyen lehet�s�ge n�lk�l?  Nincs m�s: vagy ezt a Busht, vagy a Kerryt v�lasztod; - vagy Gyurcs�nyt, vagy Orb�n Viktort. Ennyi.

7. Megker�lhetetlen kontraszelekci�
L�nyege, hogy m�r nem a term�szetes, Istennek tetsz� (isteni) kvalit�sok d�ntik el, teh�t nem a tehets�g alapj�n v�lik el, hogy kib�l mi lesz, ki milyen szakm�t v�laszthat, milyen k�pzetts�get, megbecs�l�st szerezhet, s majd milyen magas l�pcs�fokra h�ghat fel a t�rsadalmi elismerts�g rangl�tr�j�n, hanem az, hogy ki, hov�, melyik kasztba sz�letett, milyen dinasztia, ki fia, borja �s mennyire h�s�ges, megb�zhat� sarja �ppen annak a rezsimnek, amely erre a negat�v kiv�laszt�d�sra �p�l. A kontraszelekci� exkluzivit�s: annak garanci�ja, hogy ne a r�termettek vezess�k a t�rsadalmat, mert azok t�l intelligensek �s erk�lcs�sek (istenh�v�k), hogy egy velej�ig romlott, feslett kasztrendszert m�k�dtessenek! A vezet� posztokra ez�rt csupa olyan embert �ltetnek, akik �tlettelenek, node ahhoz el�g ‘�rtelmesek’, hogy bel�ss�k: szem�lyes �rdek�k a rend h�s�ges szolg�lata. Ezek a ‘j� m�diumok’ azonban semmi m�sra nem alkalmasak, mint hogy szajk� sz�cs�vei legyenek a h�tt�r-hatalomnak, amely a pog�ny p�nzim�dat sodr�ba tasz�tja az emberis�get, hogy v�gleg let�r�tse az Istenhez vezet� egyetlen �tr�l.

8. A spont�n v�letlen kiiktat�sa
A legv�gs� biztos�t�k; -  azt szolg�lja, hogy ami tiszta emberi (isteni) gondolat net�n m�gis �tcs�szott volna a monop�liumok uralma �s a kontraszelekci� hermetikus z�r�-reteszein, azt is megsemmis�ts�k, miel�tt megfoganna, sz�rba sz�kkenne, vir�gba borulna, s�t, gy�m�lcs�t hozna �rtatlan, meggondolatlan, k�nnyelm� l�lekben. Az amerikai t�pus� vil�g-�ldemokr�cia amiatt is ‘a f� alatt megval�sult’ vil�gkommunizmus legfels�bb foka, mert t�nylegesen kik�sz�b�li a v�letlent, hiszen m�r r�g�ta semmit nem b�z a v�letlenre, hogy elhitesse, �s el is fogadtassa a hisz�keny emberekkel: ez az istentelen v�zi sz�rny, ami a szem�nk l�tt�ra n� ki az �ce�nb�l, beteljes�tve a Jelen�sek K�nyve j�vend�l�seit, nem az Antikrisztus, de a legf�bb j�, ami vel�nk t�rt�nhet: a Vil�g�llam sz�let�se...  

9. Az isteni gondvisel�s
�vakodjunk pedig mindazon er�kt�l, amelyek a v�letlent�l, a spont�n fejl�d�st�l, �s a val�ban szabad v�laszt�sok alapvet� jog�t�l akarnak megfosztani benn�nket!
A v�letlen ugyanis = maga az isteni gondvisel�s. Az a rendszer �s vezet�, aki be akarja vezetni az eg�sz teremtett vil�g k�zponti emberi ir�ny�t�s�t, az �t akarja, �t pr�b�lja venni Istent�l a Gondvisel�s meghat�roz� szerep�t; az meg akarja v�ltoztatni a teremt�s terv�t is a maga jav�ra, hogy Isten hely�be l�phessen.
A monop�lium (a v�laszt�s lehet�s�g�nek a kiz�r�sa), a kontraszelekci� (a j�k kirost�l�sa) �s a v�letlen kiiktat�sa, a m�r paranoid-skizofr�n tervszer�s�gre t�rekv�s: a bukott angyal, a gonosz szellem �letjelei. Az �rd�g ujjlenyomatai; hasonl� jelek, mint a s�t�n pof�j�nak felt�n�se a robban�st�l �ppen �sszed�l� WTC-torony fal�n....
Amint J�zus mondja az �jsz�vets�gben: „...Vagy nem tehetek az eny�mmel azt, amit akarok? Rossz szemmel n�zed tal�n, hogy �n j� vagyok? �gy lesznek az utols�kb�l els�k s az els�kb�l utols�k.”
Sokan vannak a megh�vottak, de kevesen a v�lasztottak. (Mt 20, 15-16.)

V�c, 2004. augusztus 26.                                       
                                                                        Czike L�szl�