Czike László

                   A magyar jogállam és a globalizáció

1. Regnum Marianum
Drábik János írja az ‘Uzsoracivilizáció’ című művében:
„A Magyarok Nagyasszonya és a Napbaöltözött Asszony - a Babba Mária - tulajdonképpen az ősi magyar vallási hagyományok és a kereszténység termékeny egymásra találását szimbolizálja. A Regnum Marianum, vagyis hogy István király Máriának, a Magyarok Nagy-boldogasszonyának ajánlotta fel királyságát, közjogi fogalommá vált. A XII. és a XIII. században a Szent Korona azonos volt az országgal. A Szentkorona-tan fokozatosan alakult ki és lényegében az állam és a társadalom felett álló JOG, azaz az alkotmány, az igazi alkotmány szerepét kapta. (...) Az állam felett álló JOG-ot nem lehet az állam akaratából levezetni. A JOG nem az állam akaratát fejezi ki, hanem az államot (is) kötelező szabályokat tartalmazza, amelyeket az állam nem szeghet meg, ha igényt tart arra, hogy jogállamnak tekintsék.

2. Rózsadombi Paktum
Mivel Magyarországnak ma nincs alkotmánya, azaz az állam felett álló és az állam által meg nem változtatható JOG-a, hanem csupán az állami akaratot kifejező és az állam által alkotott alaptörvénye, amellyel az állam az állampolgárait kötelezi, és önként vállal magára (minősített parlamenti többséggel megváltoztatható) korlátozásokat, - ezért indokolt a kérdés: joga volt-e egy önjelölt csoportnak és egy pártok által dominált parlamentnek (rózsadombi-, MDF-SZDSZ?!) paktum elfogadásával lemondani a jogfolytonosság helyreállításáról, a magyar állam feletti „Szent Jog”-ról, vagyis az ezeréves magyar nemzet legfontosabb szükségleteit, érdekeit és értékeit tartalmazó Szentkorona-tanról? A Szent Korona, mint a legfontosabb közösségi jogokat, privilégiumokat hordozó absztrakt jogi személy, a magyar nemzet szuverenitásának megtestesítője. Erről a ‘torzított választás’ útján létrejött és korlátozott legitimációval rendelkező pártparlament nem dönthet. Erről csak egy igazi legitimációval bíró, azaz teljeskörű képviseleten nyugvó alkotmányozó nemzetgyűlés és/vagy népszavazás dönthet. A jogfolytonosság helyreállításának az elmaradása igazából alkotmányos szünetelést jelent. A Nyugat írott alkotmányaiból össze-ollózott, ‘kölcsönzött elit alkotmány’ a frázis jellegű közhelyeivel nem képviseli a nemzetet. Ez nem JOG, hanem csak az elit akaratát állami akarattá átalakító alaptörvény. Nem áll az állam és a társadalom felett, hanem csupán bitorolja az igazi történelmi alkotmány, a Szent Korona és a Szentkorona-tanban kifejezett szakrális jogi személyiség  felségjogait.

3. Sacra Corona
A magyar állam, a magyar nemzet jogi személyiségének a neve: Szent Korona. Ezek a Szent Koronát megillető felségjogok valójában a magyar nemzet szuverenitását fejezi ki. (...) A királyt (az államfőt) is megilleti a nemesség (vagy az elit) és a nép hűsége, ha Isten akaratát közvetíti. Ha azonban a király nem szakrális uralkodó, úgy a hűség a Szent Koronának, a szakrális jogi személynek szól, nem pedig a nem szakrális természetes személynek (mondjuk: privatizációt, eladósítást,   európai úniós belépést ‘levezénylő’ kollaboráns miniszterelnöknek).

4. Nemesi (elit) legitimáció
Nemesnek lenni annyit jelent, mint hűségesnek lenni, tehát a nemes a hűséges szinonimája. A hűbérúrnak való hűség nem azonos viszont az Istent megillető hűséggel. (...) A történelmi új kor farizeus királyai (államfői, fekete nemessége, stb.) az állítják, hogy Isten kegyelméből uralkodnak, ezért követnek el mindent pl. a Priory of Sion révén, hogy a származásukat, a családfájukat egyenesen Jézustól (Meroving dinasztia) vezessék le. Ez a Grál-legendának is a lényege.

5. Szakrális templom
A Szent Korona, mint szakrális jogi személy tökéletes lehet, - méltó absztrakció Isten, és Isten akarata közvetítésére. (...) A Szent Korona jogi személyisége és tárgyi megjelenése a magyar nép szimbolikus temploma és szentélye. A költő, Ady Endre (aki szabadkőműves volt) panaszkodott, hogy „a magyar népnek még temploma sincs”. Ebben tévedett, mert a Szent Korona a magyar nép ‘temploma’, és ez ma is létezik, csak ‘alvó állapotban’ van. A templom ma el van zárva a magyar nép elől. A jelképe, a korona megtekinthető, de amit jelképez a korona: a templom nem elérhető.

6. Az Élő Égi Igazság
A Szent Korona misztériuma és az Evangélium központi kérdése az igazság és a szeretet erejében való hit. ‘Az Élő Égi Igazság’ - az Isten akaratát érvényesítő legnagyobb erő, a legszilárdabb hatalom. (...) Magyarország keresztre feszítése (itt említsük meg legalább Mohit, Mohácsot és Trianont) és ‘feltámadása’, Jézus keresztre feszítése és feltámadása mintájára (analógiájára - Cz. L.) teszi a magyar népet az isteni küldetés népévé, amely elhozhatja az üdvöt az emberiség számára, azaz ‘az Isten országának a megvalósulását’. Jézus erről beszélt, hiszen a tanításának a lényege az Isten országa eljövetelének a hirdetése volt. Ilyen szemmel nézve a magyar történelemből akár kiolvasható a magyar nemzet áldozati küldetése is.”

7. Az illegitim világállam
A Magyarországon ma uralkodó hatalom tehát nem legitim, mert nem a Szentkorona-tan jogos, jogfolytonos folytatása. Ez a hatalom éppúgy illegitim, mint az éppen ‘rászerveződő’, készülődő világállam - hiszen annak szerves része. Ez a hatalom mind elveiben, mind gyakorlatában teljesen elszakadt az eredeti, még egykor szakrális gyökerektől, nem a népfelség elvén alapul; kisajátítja a JOG feletti uralmat is (!), illetve minden egyes ország és nép, minden ember vagyonát és szülőföldjét, valamint a kultúrát, a vallást és a hitet is. Ez a hatalom a megvalósult globális fasizmus, amelynek „a hormonja a pénz, oxigénje pedig az információ” (mondja Sándor András ‘A történelem elmezavara’ című könyvének - Püski, 1997. - 179. oldalán).

8. A Nagy Misztériumjáték
„Kocsis István a már említett ‘Magyarország Szent Koronája’ című művének a 358. oldalán így foglalja össze azt, amit sejtünk, amit fel-tételezünk, és amit tudunk Trianonról: ‘Az is megtörténik Versailles-ban, illetve Trianonban, ami senkinek sem érdeke... Nem az ész és nem az érzelem határozza meg tehát azoknak a magatartását sem, akikről feltételezi a szakirodalom: a kulisszák mögül irányították a tárgyalásokat. Bizony, a Kárpát-medence tönkretétele nem lehetett érdeke a kulisszák mögül diktálóknak sem, miképpen senkinek sem a világ épeszű emberei közül... Mégis tönkreteszik, és akik tönkre-teszik, azok - akármennyire hihetetlen - pontosan úgy viselkednek, mintha nem valódi politikusok, nem valódi pénzemberek, hanem a Nagy Misztériumjáték elvarázsolt résztvevői lennének... Pontosan úgy viselkednek, mint majdnem kétezer évvel korábban, az Isten megtestesülésének, Jézus Urunknak keresztre feszítését előkészítők. Igen, mintha semmi se lett volna fontosabb Trianonban, mint a leg-ártatlanabb megbüntetése, a legártatlanabb keresztre feszítése. A régi misztériumjáték újrajátszása.’ Kocsis István szerint nem lehet sem észérvekkel, sem érzelmekkel (például a gyűlölettel) kellően meg-indokolni, ami Trianonban történt. A szerző úgy véli, hogy Trianon - tudatos szembefordulás Istennel, és nincs is hiteles magyarázata, ha ezt nem vesszük tekintetbe.

9. A legrosszabb üzlet
Lehet-e ésszerű magyarázata, hogy a világ leghatalmasabb emberei megkötik a legrosszabb üzletet? A legrosszabbat, hiszen a pillanatért cserébe odaadják az Örökkévalóságot.”
Az egyetlen logikus magyarázat a szintén ebben a könyvben kifejtett ‘hasonmmás’-elmélet: ezek az emberek eladták halhatatlan lelküket az ördögnek, titkos vérszerződést kötöttek Luciferrel, miáltal elvesztették eredeti személyiségüket, s árnyékai - hasonmásai - lettek maguknak...

10. A hasonmások világuralma
„Mindezen fejtegetéseket azért kellett előrebocsátani, hogy érthetővé váljék a szerzőnek az az álláspontja, miszerint az első világháború és Trianon a kormányokban, valamint az azokat irányító háttérerőkben, elsősorban a pénzvilágban hangadókká, vezetőkké vált ‘hasonmások’ világtörténelem-formáló, összehangolt akciója volt. A trianoni béke-szerződés képtelenségeiben, a Masaryk-Wilson viszony ismeretében, a szabadkőművesség s más titkos szervezetek szerepének elemzésében továbbá annak a ténynek a tudatában, hogy Magyarországot, mint legártatlanabbat büntették meg, nem a magyarság bűneit tartva szem előtt - a ‘hasonmások’ tevékeny közreműködését kell felismernünk. Ez igen misztikusan hangozhat, különösen az ilyen fejtegetésekhez nem szokott olvasók számára, mégis Kocsis úgy véli, hogy ez Trianon leg-sötétebb titka. Az általa is legfontosabbnak tartott megállapítása így szól: ‘Az Evangélium arra figyelmeztet, és minden más hiteles szent könyv, és minden hiteles teológiai és filozófiai munka, és minden történelemkönyv ugyanarra hívja fel a figyelmünket: jaj az emberi világnak, ha vezetésében többségbe jutnak a megszállt hasonmások, ... mint a XX. század elején ...! Következmény: az első világháború, Versailles-Trianon, második világháború...’ És a többi...

11. Örökre titkosított dokumentumok
Mert ezt pedig már én tehetem hozzá: nácizmus, holokauszt, a szovjet kommunizmus fél-világbirodalma, a hidegháború évtizedei, Kennedy-gyilkosságok, Roswell és egyéb UFO-jelenségek, a repülő csészealjak, hidrogén-és neutronbombák, szárnyas rakéták, űrprogramok és azok rejtélyes leállítása, a Warren-bizottsági és a Condon-jelentés 75 évre titkosítása, a csillagháborús fegyverkezési hajsza, általa a Szovjetúnió váratlan összeomlása, a máltai paktum, majd a civilizációk háborúja (Huntington), a világterrorizmus kialakulása, többszöri Öböl-háborúk, 2001. IX. 11., NYC-ben a szabadkőműves szimbólum WTC-tornyok ledöntése és a paranoiás terrorizmus-ellenes koalíció, illetve az orwelli világállam koncepciója, kialakulása. A történelem kényszerpályája ‘a hasonmások’ életműve!

12. Az áldozati bárány
„A magyarság, a magyar küldetéstudat és áldozatvállalás, illetve a keresztény világ nagy kérdései összefüggenek és e szerves kapcsolatot 3 magyar király sorsában lehet jól szemléltetni. A magyar küldetés-tudat központi gondolata egy egész emberiségnek szóló üzenet, amely az Igazsággal van összefüggésben. Az Élő Égi Igazságról, vagyis a legyőzhetetlenről van szó, aki Isten önvédő Megnyilatkozása, a leg-nagyobb Erő, a legszilárdabb Hatalom. A magyar küldetéstudatban a magyarság különleges szerepe ennek az Élő Égi Igazságnak a méltó szolgálata. E küldetéstudat csak az egész emberiségre vonatkoztatva értelmezhető. Nem a hun uralkodó Atilla dönti el, hogy ‘Isten ostora’ lesz, nem Szent István dönti el, hogy megteremti egységes keresztény birodalmát (szakrális ‘világ-királya’ lesz a kereszténnyé váló, meg-igazuló emberiségnek), s nem Hunyadi Mátyás dönti el, hogy ő meg-tisztulásra kényszeríti a keresztény világot. Isten akarata teljesítői ők s ezért indulnak el útjukon. Az út annak ellenére nem egyforma, hogy Szent István is, és Hunyadi Mátyás is tudatosan felvállalja az atillai hagyomány folytatását. A három király közül most csupán Mátyásról kívánunk részletesebben szólni. Mátyás király azon törvényeknek a megalkotását kényszeríti ki, amelyek segítségével a nemzet túlélheti az iszlám világ pusztító támadását. Mátyás szinte felfoghatatlan cél-tudatossággal küzdött a királyi hatalom gyöngítéséért (!), és ha más alapján nem tehetnénk, akkor ennek alapján feltételezhetnénk, hogy Isten akaratát teljesítvén készítette fel a magyar nemzetet a nehéz el- jövendőre. Kocsis István szerint Mátyás utolsó szakrális királyként végrendelkezik a törvényalkotásával. Rá is kérdez, hogy ő szakrális királyként egy olyan uralkodó, aki nem győzhet? Akivel közli az Ég, hogy Országa keresztre feszíttetik?!

13. Küldetéstudatból kiválasztottság-tudat
Miféle összefüggés lehet e drámai helyzetben küldetéstudat és közjog között? A magyar küldetéstudat ugyanis az Atillától Mátyás királyig tartó időszakban gyökeresen átalakult. Megváltói áldozatvállalássá, kiválasztottság-tudattá minősült át, legfőképpen a közjogi változások eredményeként. Mátyás királlyal a magyar küldetéstudat változása felgyorsul, - de sokkal nagyobb az a változás, amelyen Trianon után esik át. A ‘kalapos király’, vagyis II. József német-római császár, aki magas rangú szabadkőműves is volt, példátlan energiával látott hozzá a magyar nemzet felszámolásához, amelynek a magyarság keményen és sikeresen ellenállt. (...) Ámde Trianonban valami rend-kívüli dolog történt. Olyan nagy csapás érte a magyar nemzetet, hogy a magyarság az ellenfelet valami földöntúli erővel azonosítja. Eme meggyőződésének a következménye a küldetéstudat újabb változása, minőségileg mássá válása. Trianonnal szembesülve mindenkinek, aki meg akart magyarnak maradni, arról kellett meggyőződnie, hogy a magyar nemzet küldetése hasonló azon áldozati bárányhoz, amelyet Izrael népe is Jom Kippur idején, az engesztelés napján Izrael bűneit viselve feláldozott. A magyarságot Trianonban nem mint ‘főbűnöst’, hanem mint legártatlanabbat büntették mindenki helyett - ellenfél és szövetséges helyett - egyaránt. Ez pedig a magyar nép metafizikai dimenziójának bekapcsolása nélkül érthetetlen. Kocsis István meg-győz bennünket arról, hogy már Mátyás korában elkezdődik a régi magyar küldetéstudat megváltói kiválasztottság-tudattá válása. 

14. A Sátán a főellenség
A magyar küldetéstudat Mohács után már bizonyos bűntudattal is társult, és e mögött az lappanghatott, hogy az újkorban legyengült magyarság alkalmatlanná vált a régi magyar küldetés teljesítésére. (...) A nemzet metafizikai hátterét képező transzcendens dimenzióban a negatív erő, amit nevezhetünk Sátánnak is (...), a magyar nemzetet valamiért ellenségének tekinti, s ez a metafizikai gonosz, a Sátán az Úr Jézusra emelt fegyverrel sújtott le rá. Trianon nem magyarázható az Isten haragjával: Trianonban a világot irányító negatív erők leg-látványosabb, legsúlyosabb ellentámadásának lett a magyar nemzet a szenvedő alanya. A háttérhatalom egyszerűen feláldozta Magyar-országot, úgy, hogy már a saját elveit - a történelmi, az etnikai és az önrendelkezési elvet is - felrúgta. (S félő, hogy ami 1990., a rendszer-váltás óta történik, az Trianon végzetének a legvégső beteljesítése. - Cz. L.) (...) Mikor az 1867-es kiegyezéssel a magyar uralkodó osztály szövetségre lépett a Habsburg-dinasztiával, akkor hazánk a háttér-hatalom ellenségévé vált, oly országgá, amelyet fel kellett számolnia.

15. A szkíta-magyar hitvallás
A Szentkorona-tan az a magyar vallás, amely 1000-ig a keleti, vagy szkíta kereszténység befolyása alatt állt. Ez a magyar vallás egyenlő minden hiteles keresztény vallás és a Szent Korona misztériumának a szintézisével. Ha erről lemondunk, akkor lemondunk a magyarság metafizikai dimenziójáról, vallásos összetartó erejéről, amely viszont más népek történelmének a tanúsága szerint is igen erős nemzetfenn-tartó erő. (...) A magyar trianoni pszichózisnak a mélységét mutatja, hogy már 1920-ban is nyilvánvaló volt: a történelmi Magyarország feldarabolása nemcsak, hogy nem volt szükségszerű és ésszerű, de váratlanul is érte az ország lakosságát. A történelmi Magyarország megmaradt volna, ha méltóképpen védekezik, mikor a román és cseh csapatok megkezdték területének megszállását. A csehek és románok akciója nemzetközi jogilag is vitatható lépés volt, hiszen a háborúnak vége volt és a fegyverszüneti egyezményeket már megkötötték. Az ön-védelem azért maradt el, mert olyan politikai erők jutottak Magyar-országon hatalomra, akik vagy képtelenek voltak levonni megfelelő következtetéseket, vagy pedig maguk is együttműködtek a trianoni határokat meghúzó háttérhatalommal. Kocsis István így írt erről:

16. A kollaboráció gyökerei
‘Semmi sem felfoghatatlanabb a történelmünkben, mint a Károlyi-Jászi-féle magyar politikusok magatartása, akik a honvédelem meg-szervezése helyett az önvédelmi ösztönt ébren tartó Szentkorona-tant, és az egész magyar közjogot, közjogi intézményrendszert taposták el nagy diadallal. Csak úgy mellékesen feloszlatták a hadsereget is ..., aztán a tragikus következmények láttán - sértődötten és hisztérikus hangulatban - átadták a hatalmat az Oroszországból meghatározott feladattal hozzánk küldött ügynököknek (Kun Béláéknak).’ E sorok írója is egyetért azzal, hogy ha a Károlyi Mihály vezetésével 1918-ban  hatalomra került szabadkőművesek nem tagadják meg a magyar alkotmányt s közjogi intézményrendszert, úgy a világháború ellenére sem léphette volna át az újjáalakuló román, valamint az akkor létre-jövő cseh hadsereg a magyar határt.”

17. Bűnhalmozó XX. század
Súlyos analógiát ismerhetünk fel Trianonnal a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés, illetve a jaltai egyezmény esetében is. A német megszállást (1944.) a háború befejeztével mindjárt követte az orosz, mely ‘ideiglenesen’ 46 évig tartott. Magyarország a szovjet birodalom - a Nyugat által is elfogadott - szerves részévé vált; mondhatnánk úgy is, hogy 1945-ben a megszálló Szovjetúnió (a későbbi amerikai elnök, Ronald Reagan szavaival élve: a Gonosz Birodalma) fegyveres ereje tette lehetővé, hogy újabb moszkovita klikk (Rákosiék) nyomhassa víz alá a magyar ön- és küldetéstudatot, két generációt is ‘rászoktatva’ a szabadkőműves módszerek és uralom szolgalelkű elfogadására. Ha a magyar elit 1990-ben nem feledkezik meg (egy tál lencséért!) az igazi magyar alkotmányról, a Szentkorona-tan jogfolytonosságáról, - úgy ma Magyarországnak saját alkotmánya lenne, nem lenne adóssága, és rendelkezhetne a teljes nemzeti vagyonával (ami mind külföldi kézbe került); nem kellett volna segélyekért, támogatásokért bekönyörögnie magát az Európai Únió nevű ‘restaurált Nyugat-Római Császárságba’, mely ideiglenes képződmény szabadkőműves politikai tákolmány, épp úgy mint az egykori Szovjetúnió, s a mai egyeduralkodó világcsendőr, az Amerikai Egyesült Államok.

Ha a magyar áldozat végül beteljesedik, elvész vele az egész világ is.
Magyarország halott virág lesz a hamis virág, a világállam sírján...

Vác, 2004. október 2.                      

                                                        Czike László