Czike L�szl�

             Ki�ltv�ny a soronk�v�li v�laszt�sok�rt

A politika nem lehet az �ri huncuts�g dolga. Legal�bbis rem�nykedj�nk benne, hogy nem az! Az �llamf�rfi felel�ss�ge nem mer�l ki abban, hogy a ‘demokr�cia �rott �s �ratlan j�t�kszab�lyait’ kv�zi szigor�an betartva - ami ugyeb�r nem t�bb egyfajta konvencion�lis mimikrin�l! -, munkak�ri le�r�sa szerint vezeti a r�b�zott magas hivatalt, ami t�bbnyire el�re r�gz�tett napirendb�l, protokollb�l, iratok �s �js�gok tanulm�nyoz�s�b�l, szign�l�s�b�l, tal�lkoz�kb�l s eb�dekb�l, titk�rok �s titk�rn�k tev�kenys�g�nek az operat�v ir�ny�t�s�b�l �ll. Nem mer�lhet ki abban - mint t�bbf�le ‘ter�letv�d�’, �s e tekintetben ‘statikus’ labdaj�t�kban is! -, hogy �tpasszoljuk a labd�t az ellenf�l t�rfel�re, s v�rjuk, hogy mihez kezd vele. A j�t�k t�rsadalmi m�retekben csak dinamikus lehet, m�sk�l�nben semmi �rtelme nincs; a k�z�let megmereved�se hosszabb t�von kontraszelekci�hoz �s degener�ci�hoz vezet. Magyar�n: a labd�t a vonatkoz� jogszab�lyok �s demokratikus el��r�sok keretei k�z�tt az ellenf�lt�l el is lehet venni; pontosabban ki lehet haszn�lni ezt a hirtelen t�madt politikai-hatalmi legitim�ci�s �rt arra, hogy az istenadta n�p v�gre annak adja a hatalom orsz�galm�j�t, aki val�ban k�pes Magyarorsz�g korm�nyz�s�ra. Az �llamf�rfi t�rt�nelmi felel�ss�ge (k�pess�ge) a m�rlegel�s �s a megfelel� d�nt�s. A cselekedetei �s a d�nt�sei feletti �rt�k�t�letet nem a szupra-nacion�lis t�ke, nem is a nemzetk�zi multim�dia vagy az angolsz�sz legitim�ci�j� lovagrendek elismer�se, de m�g kev�sb� a sz�nfalak m�g�tti belpolitikai hatalmi leoszt�s vagy a legfrissebb titkos paktumok betart�sa adja, jelenti - hanem a j�v�, amelynek egyetlen val�s z�loga az isteni gondvisel�s igazs�goss�g�ba vetett hit...

Az �llamf�rfi tetteinek igazi m�rc�je teh�t nem valamif�le (b�rmif�le) emberi ki-�s megegyez�s, hanem a megel�legezett (el�re felm�rhet�) transzcendens isten-�t�let, amely nem ker�lhet� meg. Isten ugyan egy ideig l�tsz�lag elt�rheti a S�t�n regn�l�s�t, uralm�nak kitereb�lyesed�s�t; - azt�n egyszer csak v�ratlanul fordul a trend, t�rt�nik valami, ami ny�lt �ll�sfoglal�sra k�szteti az addigi langyos �ll�v�z k�zszerepl�it, �s a j�v� a tov�bbiakban att�l f�gg�en alakul �t, hogy a felel�s d�ntn�k�k a kereszt�t melyik �g�n vezetik tov�bb a d�nt�s�kre b�zott orsz�got. Isten megadja a lehet�s�get az �llamf�rfinak, hogy legitim d�nt�s�vel �j p�ly�ra �ll�thassa a r�b�zott k�z�ss�g (nemzet) �let�t, vagyis helyretolja az id� kiz�kkent kerek�t. A legitimit�s kulcsa - mint mondottam - nem embern�l, Istenn�l van. �pp ez az a mozzanat, amely Krisztus evang�liumi p�ldabesz�de alapj�n elv�lasztja a tiszta b�z�t a konkolyt�l. A szakr�lis �llamf�rfi d�nt�seit teh�t az �gi legitimit�s  ismerete �s elfogad�sa, vagyis az �gi akarat teljes�t�s�nek a v�gya vez�rli. Az �llamf�rfi, aki nem ismeri fel az istenadta lehet�s�get, �s (csak) emberi m�rt�knek akar megfelelni - alkalmatlan a poz�ci�ja bet�lt�s�re. M�g rosszabb, ha felismeri  a keresztutat, de m�gis �gy megy tov�bb egyenesen, mintha mi sem t�rt�nt volna.

Az igazi �llamf�rfi arr�l ismerszik fel, hogy azonnal megl�tja az akt�v cselekv�s lehet�s�g�t, k�nyszer�t; - �s ha kell, saj�t �rdek�ben fel�ldozza, feladja ‘saj�t �rdek�t’. Mit jelent ez? Azt, hogy igaz�n neh�z, kem�ny d�nt�sek eset�n szembe ker�l egym�ssal az �gi �s a f�ldi �rtelemben vett ‘�rdek’. Ez az adott t�rt�nelmi figura szem�lyis�g�ben feloldhatatlan konfliktust gener�l: vagy a pillanatnyi f�ldi �rdek�nek megfelel�en cselekszik, �s akkor ‘megmenti’ evil�gi preszt�zs�t; vagy legbens� isteni l�ny�nek sugallat�t k�veti, �s akkor elnyeri az �r�kk�val�s�got.

Mit is mond err�l J�zus Krisztus az �jsz�vets�gi evang�liumban?      
„Aki meg akarja menteni (a f�ldi) �let�t, elvesz�ti; aki azonban �rtem elvesz�ti, az megtal�lja. Mi haszna van az embernek, ha az eg�sz vil�got megszerzi is, de a lelke k�r�t vallja?” (Mt 16, 25-26.)

J�zus Krisztus a megtestes�lt ige, az �l� �gi igazs�g. Ige = igazs�g; az igazs�g�rt val� cselekv�s. Krisztus a kereszthal�l�val minden embernek p�ld�t mutatott: az emberis�g b�neit saj�t szent v�r�nek kiont�s�val, v�r�ldozat�val mosta le. Akit e szavak nem gy�znek meg, az n�zze meg kit�rt sz�vvel Mel Gibson ‘Passi�’ c�m� filmj�t, �s l�tni fogja, mik�nt szenvedett �rett�nk �nk�nt az Emberfia. J�zus nem v�rja el a k�vet�it�l (a kereszt�nyekt�l), hogy valamennyien haljanak k�nhal�lt az � �ldozata mint�j�ra, csak azt, hogy mindenki, a f�ldi �let�ben, az adott hely�n igyekezz�k mindig Krisztus evang�liumi tan�t�s�hoz h�ven, vagyis az �l� �gi igazs�gnak megfelel�en cselekedni. M�gis, mi lehet a m�rce, az etalon, a helyes intu�ci�, ami biztos, megb�zhat� eligaz�t�st ny�jthat sz�munkra az �l� �gi igazs�g mibenl�t�vel kapcsolatban? A lelkiismeret�nk! A sz�v�nk m�ly�n ott lakik Isten, mindenkiben; - �s megmutatja a krisztusi cselekv�s �tj�t a legnehezebb d�nt�sek meghozatal�ban is. Mert mi�rt is j�tt Krisztus a F�ldre? Hogy mint Isten b�r�nya
elvegye a vil�g b�neit; lehet�v� tegye a rosszra hajl� emberis�gnek, hogy �jb�l �s �jb�l elk�vetett b�neit�l is - �jra, meg �jra - kv�zi int�zm�nyes form�ban meg tudjon szabadulni, a b�nb�nat �s a b�nbocs�nat mechanizmusa �tj�n. Krisztus teh�t a megv�lt�s�val l�trehozta, �letre h�vta, s�t meg is szervezte az elk�vetett �s megb�nt b�neink elv�tel�nek az Istennel val� folyamatos kommunik�ci�n alapul� ‘demokratikus int�zm�nyrendszer�t’! Mi�rt is j�tt h�t Krisztus a F�ldre? Ir�ntunk val� v�gtelen szeretet�ben, - irgalomb�l, hogy Isten kegyelm�ben r�szeltethessen mindannyiunkat. Az�rt, hogy v�ltoztasson a vil�gunk foly�s�n, amelyet kor�bban a S�t�n vett birtok�ba. Hogy a lehets�ges (a sz�ks�ges) minimumra korl�tozza az ember szenved�seit. Aki h� Krisztushoz, annak feladata azon munk�lkodni, hogy a hat�s-k�rnyezet�ben cs�kkenjen a b�n �s az �rtelmetlen szenved�s. A b�nh�d�, vezekl� szenved�snek (a penitenci�nak) van �rtelme, mert megtiszt�tja az ember lelk�t. Az �ldozati szenved�snek van �rtelme, mert m�sok�rt felaj�nlva cs�kkenti a vil�g �sszes szenved�seinek mennyis�g�t, vagyis megtiszt�tja a vil�got...

De mit tehet az emberis�g�rt egy eszterg�lyos? Betartja a munk�ja technol�giai el��r�sait, �s igyekszik min�l kevesebb selejtet termelni... De mit tehet egy taxis? Nem k�vet el k�zleked�si kih�g�sokat, nem tekeri ‘gyorsabban’ a kilom�ter-�r�t, nem manipul�lja a taxi-�r�t, �s igyekszik udvariasan viselkedni az utasokkal... De mit tehet egy n�gy�gy�sz? Vigy�z a p�ciensei eg�szs�g�re, nem t�rekszik b�rmi �ron a saj�t k�nyelm�re ‘el�re programozott’ sz�l�sek lebonyol�t�s�ra, �s - soha nem v�llal olyan m�vi abortuszt, amely b�nr�szess�g a magzat-gyilkoss�gban....

De vajh’ mit tehet az emberis�g�rt egy �llamf�rfi?! Sokat tehet orsz�ga n�p��rt azzal, hogy a minimumra korl�tozza a felesleges, �rtelmetlen, semmilyen pozit�v hozad�kkal nem kecsegtet� szenved�seket. �ll�t�lag a rendszerv�lt�s legnagyobb v�vm�nya volt, hogy rendszerv�lt� nagyjaink, jegyz�k�nyves b�lcseink �s b�tor ifjaink l�trehozt�k, �letre h�vt�k �s meg is szervezt�k a demokratikus int�zm�nyi rendszert, amely a nemzet nyugalm�nak, biztons�gos j�v�j�nek �s j�l�t�nek leg-fontosabb biztos�t�ka. Mi m�s dolga lehetne a beavatott �llamf�rfinek, mint hogy a fel�p�tett demokratikus int�zm�nyrendszert kiz�r�lag a n�p jav�ra m�k�dtesse? Hogy v�gre val�ban (nem �gy, mint 1990-ben!) megv�ltoztassa a rendszert, ha az a nemzet ellen fordul? Hogy azt �ll�tsa korm�nyr�dhoz, akinek Isten az ir�nyt�je?

Persze nagy a k�s�rt�s, hogy az esem�nyeket t�bbf�lek�ppen �rtelmezz�k. Net�n mindig �gy, hogy soha ne kelljen ny�ltan sz�nt vallani. Hiszen mindig hivatkozni lehet arra, hogy Isten �tjai kif�rk�szhetetlenek, meg hogy senki sincs a B�lcsek K�ve kiz�r�lagos birtok�ban. Meg arra, hogy abszol�t igazs�g nincs, s az igazs�g mindig relat�v... De nem! Az abszol�t igazs�g: Krisztus, - aki az �t, az igazs�g, a felt�mad�s �s az �let. S Krisztus k�vet�se minden igaz kereszt�ny egyetlen �tja.

Krisztus k�vet�se nem vesz�lytelen. Aki �t k�veti, s az � tan�t�sai szellem�ben is igyekszik cselekedni, azt - k�nnyen lehets�ges! - a h�tt�rhatalom meg is al�zza. Azt elt�vol�tj�k, kiebrudalj�k, kiakolb�l�tj�k a hivatal�b�l. Esetleg nem kap majd kiemelt nyugd�jat sem. Esetleg n�vtelen, jeltelen t�megs�rba temetik, mint egykor a Pet�fi S�ndort, aki szerencs�tlen�l nem volt (a szabadk�m�ves Bem ap� �ltal) kell�k�ppen felvil�gos�tva arr�l, hogy a vil�gszabads�g nev� grandi�zus projekt goodwillje (�zlet�rt�ke, �s a rem�lhet� profitja) gyakorlatilag nulla. De meghalt; meghalt az�rt, hogy halhatatlan legyen (nem Barguzinban, hanem Vil�gosn�l)...

Mit is mond err�l - k�vet�s�nek kock�zat�r�l �s elnyerhet� hozad�k�r�l - J�zus?
„Ti ne h�vass�tok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mind-ny�jan testv�rek vagytok. Aty�nak se sz�l�tsatok senkit a F�ld�n, mert egy a ti Aty�tok, a mennyei. Tan�t�nak se h�vass�tok magatok, mert egy a ti tan�t�tok,  Krisztus. A legnagyobb k�ztetek legyen a szolg�tok. Aki felmagasztalja mag�t, azt megal�zz�k, aki pedig megal�zza mag�t, azt f�lmagasztalj�k. (Mt 23, 8-12.)
Ne adjuk h�t el s oda a perc k�tes ‘siker��rt’ a nyilv�nval� �r�kk�val�s�got!

Induljunk ki abb�l, hogy Gyurcs�ny Ferenc, a potenci�lis dopping-izompacsirt�k sportminisztere, aki most - es� ut�n k�p�nyeg -, mint fen�ken l�tt flaming� rep�l cs�pej�t risz�lva Ath�n fel�, hogy kibontakoz� karizm�j�t a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�gon pr�b�lja ki; aki nemr�g m�g az egyablakos t�rca n�lk�li miniszteri poszt b�szke v�rom�nyosa volt: lehet�leg most �s semmikor se lehessen Magyar-orsz�g soros korm�nyf�je, hiszen az mindannyiunkra n�zve bel�thatatlan negat�v k�vetkezm�nyekkel j�r. A D 209-es James Bond t�nd�kl�s�t �s pancserpuccsal el�id�zett buk�s�t m�g t�l�lt�k valahogy, de ‘egy inverz Orb�n Viktor’ hatalomra ker�l�se - k�l�n�sen, ha a 2-szer 30 napos menopauza beiktat�s�val siker�l m�g a p�rteln�kk� koron�z�s�t is ‘bev�rni’! - bizonyosan hal�los vesz�ly mindazokra a magyarokra, akiknek nem egyetlen �letc�lja az anyagi �s erk�lcsi v�groml�s, �s annak magatehetetlen v�gigszenved�se. Aki igazi, szakr�lis �llamf�rfinek rem�li mag�t, abszol�t tiszt�n kell l�tnia ebben a k�rd�sben, �s ennek megfelel�en kell cselekednie is, miel�tt m�g a hatalom elveszt�s�nek r�m�t�l megt�bolyult MSZP-vezet�s �s a rettenetes tags�g a Haza Atyj�v� is nem nyilv�n�tja Arturo Uit...

Hogyha a magyar ‘megvil�gosultak’ k�z�tt akad m�g legal�bb egy olyan, akinek a gondolatait m�gsem Bilderbergb�l - n�h�ny napja az egyik MSZP-s k�pvisel�- n� elkottyantotta a telev�zi� (na melyik is?!) k�perny�j�n, hogy Gyurcs�ny Ferenc nemr�gen napokat t�lt�tt el Rasmussen, volt d�n minisztereln�k t�rsas�g�ban, aki Lovas Istv�n M. N.-beli cikk�ben a Bilderberg-csoport illusztris tagja - ir�ny�tj�k marad�ktalanul, mint pl. az apr�, de �gyes kir�lycsin�l� Horn Gyul��t; az el�re l�thatja, hogy az ‘Apr�d’ kinevez�se nem els�sorban Magyarorsz�g szocialista ‘felvir�goztat�s�t’, de nem is az �lszocialista P�rt peresztrojk�j�t, hanem csak �s mindenekel�tt Orb�n Viktor ellens�lyoz�s�t, semleges�t�s�t �s m�g ki tudja mij�t szolg�lja. Ma a volt kommunist�k ‘f� szervez� ereje’ a kollekt�v paranoia, ami ak�r a nyugd�jas munk�s�r�k reaktiv�l�s�t is el�id�zheti. Az �ld�z�si m�nia f�kusz�ban annak kiv�lt� oka, Orb�n Viktor �ll, ami persze nem felt�tlen�l j� az orsz�gnak, �m maga a paranoia megsemmis�theti minden megmaradt �rt�k�nket...

A mostani ‘korm�nyv�ls�got’, ami egy kapit�lis dupla fenek� bl�ff, a bilderbergi kem�ny mag sz�nd�kosan szervezte meg, amibe persze a francia grandorientes
balekot ‘elfelejtett�k’ (nem mert�k?!) beavatni, ett�l alakult pancserpuccs� az eg�sz. Ez azonban Isten rendel�sek�nt is felfoghat�! Isten ugyanis igen gyakran a pancserek szem�lyes bossz�j�t - a m�g vakol�k �ltal sem tervezhet� ‘v�letlent’ - haszn�lja fel, hogy l�legzetv�telnyi es�lyt adjon a j�knak a t�rt�nelem f�sodr�nak kiigaz�t�s�ra, helyrez�kkent�s�re.
Megfontol�sra aj�nlom mindez�rt a k�vetkez� t�nyeket �s k�rd�seket:
1.  Legitim minisztereln�k-jel�lt lehet-e az a Gyurcs�ny Ferenc, aki sem meg-v�lasztott, sem p�rtlist�s k�pvisel�k�nt nem tagja a magyar parlamentnek?
2.  Predesztin�lj�k-e Gyurcs�ny Ferencet szem�lyes kvalit�sai, m�ltja, vagyon-szerz�se, stb. arra, hogy Magyarorsz�g felel�s minisztereln�ke legyen?
3.  Mind a m�rt�kad� magyar k�zv�lem�ny, mind az Eur�pai �ni� tisztvisel�i n�vekv� aggodalommal figyelik, amint Magyarorsz�g ‘lenull�zza’ mag�t.
4.  Magyarorsz�gon ma m�ly�l� gazdas�gi, politikai, mor�lis �s teljes k�z�leti v�ls�g, n�vekv� szeg�nys�g �s kil�t�stalans�g uralkodott el, amit a meg-hamis�tott rendszerv�lt�s �s a har�csol� �j elit felel�tlen �nz�se id�zett el�.
5.  A jelenlegi (a 2002-es v�laszt�sokon ki tudja, milyen tr�kk�kkel is gy�ztes) MSZP-SZDSZ koal�ci� k�ptelen a v�ls�gb�l kivezetni az orsz�got, erre nem kell er�sebb bizony�t�k, mint az, hogy a v�laszt� polg�rok 2004. j�nius�ban, az eur�pa-parlamenti v�laszt�sokon megvont�k bizalmukat a koal�ci�t�l.
6.  A bizalmi v�ls�g az�ta rohamosan m�g tov�bb m�ly�lt, a v�laszt�k teljesen ki�br�ndultak a politik�b�l, a politikusokb�l, a parlamenti p�rtokb�l, ami a demokr�ci�t m�r puszta l�t�ben is fenyegeti.
7.  Magyarorsz�g a jelenlegi trendvonalon haladva katasztr�f�hoz k�zel�t, mely helyzet m�r nem kezelhet� a megszokott kiv�r�s eszk�zeivel, hanem s�rg�s  beavatkoz�st, �llamf�i int�zked�st k�vetel; - term�szetesen az alkotm�nyos jogok �s a demokr�cia tartalmi k�vetelm�nyeinek maxim�lis betart�s�val.

Tisztelettel k�rj�k M�dl Ferenc K�zt�rsas�gi Eln�k urat a jelenlegi orsz�ggy�l�s feloszlat�s�ra, �s az el�rehozott parlamenti k�pvisel�-v�laszt�sok ki�r�s�ra.         

V�c, 2004. augusztus 28.

                                                                      Czike L�szl�