Czike L�szl�

                            Ki kit gy�z le?

1. A r�zsadombi b�lcsek jegyz�k�nyve
Mi, magyarok egyszerre �lt�k meg a rendszerv�lt�st - amit �ppen �gy ‘spont�n’ felszabadul�snak hitt�nk, mint 1945-ben; csak ez�ttal az ideiglenesen 45 �ve haz�nkban tart�zkod�, egykori ‘felszabad�t�k’ diktat�r�ja al�l -, meg a sz�p �j vil�grend, a globaliz�ci� Magyarorsz�gra ‘�tterjed�s�t’, amelynek a val�s�gos tulajdons�gair�l, viselked�s�r�l, okair�l �s c�ljair�l nagyj�b�l 1995-ig j�form�n semmit nem sejtett�nk. A n�pt�megek - mivel nem tudj�k a kett�t sz�tv�lasztani - ma is azt hiszik, hogy rendszerv�lt�s �s globaliz�ci� egy �s ugyanaz a hat�s, �gy az elszeg�nyed�s�k�rt, l�tbiztons�guk elvesz�t�s��rt azokat a t�nyez�ket okolj�k, akik a megel�z� szocialista rendszert megd�nt�tt�k. Vagyis: a kapitalizmust �s a multinacion�lis c�geket, illetve a vel�k egy�ttm�k�d� magyar �llamot, a p�nz�gyi �s politikai elitet. Ez�rt van, hogy a magyar n�pnek legal�bb a fele visszas�rja a k�d�rizmus guly�s-kommunizmus�t, ‘a legvid�mabb barakk’ saj�tos hangulat�t -, mert azt hiszik, azt gondolj�k, hogy az egykori ‘j�l�t’, noha spont�n el is veszett valahol Leps�nyn�l, m�gis ‘kv�zi gombnyom�sra’ b�rmikor vissza�ll�that� kev�s j�indulattal... Pedig az id� kerek�t nem lehet visszaforgatni! Ak�r volt az a h�res, nevezetes R�zsadombi Paktum - a rendszerv�lt�sunk magyar b�lcseinek jegyz�-k�nyve! -, ak�r nem: a dolgok szigor�an a megegyez�s k�t�tt menetrendje szerint t�rt�nnek... Mindenesetre: vagy ‘spont�n tudattalanul’, szinte sorsszer�en (f�tum, karma, kataklizma, stb.) megy�nk t�nkre m�r t�bb mint 20 �v �ta (v�.: 1982-ben ‘l�ptettek be’ minket a Nemzetk�zi Valutaalapba!), - vagy nemzetk�zi korpor�ci� ‘�ldozatai’ vagyunk. Vagyis: furcsa ‘�rukapcsol�s’ t�rt�nt itt: az elit�nk mintegy felszabadul�sk�nt ‘adta el nek�nk’ a rendszerv�lt�st (s vele a multiknak Magyar-orsz�got!); - de a csomagba tudtunk n�lk�l, m�r j� el�re nemcsak a n�menklat�ra burzso�zi�val val� teljes kiegyez�st (s vele implicite pl. a ‘Bokros-csomagot’ is!) kalkul�lt�k bele, hanem az eg�sz globaliz�ci�t is, bele�rtve n�h�ny �vvel k�s�bbi bel�p�s�nket is az Eur�pai �ni�ba. L�that�, hogy mik�zben ‘a spont�n fejl�d�s’ l�tszat�t kelti a verb�lis �s t�nyleges m�gi�val, a m�di�val, valamint a Mammon p�nz�vel is t�mogatott, s�t, ‘�sszeh�zasodott’ rendszerv�lt� elit�nk; - addig egy mindenre kiterjed� �tgondolt koncepci�, egy komplex terv v�grehajt�sa folyik...

2. Jenkik a csokol�d�val
Hogy 1990-ben felszabadultunk a kommunizmus al�l, �s egyidej�leg ‘rendszert is v�ltottunk’, ez egy dolog - hogy ‘globaliz�lnak minket’, az pedig egy m�sik. Nem kellett volna sz�ks�gszer�en ide jutnunk, ha nincs globaliz�ci�. Azonban a vil�g gazdas�gi, p�nz�gyi, politikai �s kult�r�lis egys�ges�l�si folyamatai n�lk�l tal�n sohasem szabadultunk volna fel ‘az effekt�v kommunista elnyom�s’ ig�ja al�l. A globaliz�ci� tette ugyanis lehet�v� �s sz�ks�gszer�v� a magyar rendszerv�lt�st is. Azt kell tiszt�n l�tni, hogy 1950 �ta a t�rt�nelem csak l�tsz�lag mutatta az �d�z hidegh�bor� k�p�t k�t vil�ghatalom (USA �s SZU) �s vil�grendszereik k�z�tt - val�j�ban a m�lyben m�r hossz� �vtizedek �ta az egyre gyorsul� globaliz�ci�, a vil�g eggy� v�l�sa az uralkod� f� ir�nyzat �s folyamat. Mivel ez megc�folhatatlan t�ny: csak az k�rd�s, hogy mindez vajon spont�n t�rt�nik-e, vagy ‘tervszer�en’?! M�s oldalr�l megk�zel�tve: mik�zben mi, itt, Magyarorsz�gon a kommunizmus szerencs�tlen �ldozatainak hitt�k magunkat �s S�ndor Andr�s �r� v�ci b�rt�nbeli szavaival �lve: „V�rtuk, hogy megj�jjenek a jenkik a csokol�d�val!”, ak�zben odakint a vil�g hatalmasat v�ltozott. Err�l csak azok az ‘utaz� nagyk�veteink’ - a katonai h�rszerz�k s az Acz�l �s Soros t�mogatta kult�ra kineveltjei, stb. - tudtak, akiket a ‘80-as �vekben (tal�n direkt ezzel a c�llal) m�r s�r�n kiengedtek-k�ldtek a vasf�gg�ny m�g� a sz�p �j vil�grendre felk�sz�l� reformkommunist�ink. Arr�l van nevezetesen sz�, hogy a vil�g �szrev�tlen egys�ges�l�se Nyugat �s Kelet fokozatos egybeolvad�s�t, �sszefon�d�s�t eredm�nyezte, mi�ltal a kapitalizmus �s a ‘szocializmus’ k�z�tti k�l�nbs�gek, ellentmond�sok �sszemos�dtak. A k�t ‘rendszer’ k�z�tti alapvet� ellentmond�st Nyugaton a k�zponti tervez�s hi�nya, Keleten pedig a mag�ntulajdon (�s a p�nz) szabads�g�nak a hi�nya jelentette. Miut�n f� alatt (titkosszolg�lataik egyeztet�se r�v�n) mindk�t rendszer bel�tta ‘a m�sik igaz�t’ - megkezd�dhetett a re�lfolyamatok politikai �sszehangol�sa. Ez a globaliz�ci� l�nyege! Kelet lemondott ‘a szabads�gjogok’, a t�ke korl�toz�s�r�l - Nyugat pedig megval�s�totta a magas fok� tervszer�s�get. Ezut�n ‘konszenzusos’ alapon egy�tt hozz�l�ttak, hogy felsz�molj�k a v�letlent az eg�sz vil�gon. Mert a hatalom - k�l�n�sen a koncentr�lt! - legf�k�ppen a spont�n meglepet�st�l irt�zik. A kommunizmusb�l ‘kapitalizmus’ - a kapitalizmusb�l ‘kommunizmus’ lett... J�l meg�rizt�k, �s �ssze is h�zas�tott�k egym�s rossz tulajdons�gait. Nyugaton ett�l csak egy ‘kicsit’ lett rosszabb - n�lunk: nagyon. A felszabadul�sb�l, a rendszer-v�lt�sb�l �s a globaliz�ci�b�l nek�nk csak ez jutott. A ‘rendszerv�lt�s’ Magyar-orsz�gon 1982-ben kezd�d�tt - eleve a k�s�bbi globaliz�ci�, integr�ci� c�lj�val...

3. A titkos h�stettek jutalma
Ki gondolhatja, gondolhatta, hogy az imm�r minden marad�k (tal�n sosem volt) kreativit�s�b�l v�gleg kifogyott MSZP v�letlen�l v�lasztotta korm�nyf�j�nek azt a Medgyessy P�tert, aki Fekete J�nos m�lt� eszmei k�vet�jek�nt, ut�djak�nt oly’ kimagasl�, m�lhatatlanul nagy �rdemeket szerzett Magyarorsz�g - a KGB-vel �s a magyar n�ppel szemben �r�k id�kre titkos�tott - IMF-be bel�ptet�s�ben, majd v�gleges elad�s�t�s�ban? Ki nem vehette �szre, hogy ez a p�rtonk�v�lik�nt is (az �gyn�k�ket egy�bk�nt m�r a l�tez� szocializmusban is ‘falb�l’ felejtett�k ki az �llamp�rtb�l!) minisztereln�kk� koron�z�s (a kir�lycsin�l� most is: a Bilderbergi Horn Gyula) val�j�ban a D 209-es k�ldet�s m�lt� betet�z�se, a k�ldet�s meg-koron�z�sa, a legmagasabb jutalom annak elismer�sek�nt, hogy a mintegy 25 �vvel ezel�tt megszabott, testhez�ll� feladatot marad�ktalanul siker�lt megoldani, v�grehajtani? H�t nem a hossz� t�v� (strat�giai) n�pgazdas�gi tervez�s val�s�gos csod�ja, szellemi f�l�ny�nek maxim�lis bizony�t�ka ez? Ezt a sikert nem lehetett egyszer�en csak francia-internacion�lis lovagkeresztekkel honor�lni; az egyetlen m�lt� pr�miumk�nt csak az j�hetett sz�ba, hogy aki a globaliz�ci�s-integr�ci�s folyamatot (akkor m�g suttyomban, a KGB el�l a P�nz�gyminiszt�riumban el-rejt�zve) p�nz�gyi vonatkoz�sban elind�totta, az arassa le a fedett v�geredm�ny �sszes �s v�gs� bab�rj�t is, � vigye be Magyarorsz�got az Eur�pai �ni�ba m�g akkor is, ha az �sszes korm�nysz�viv� �s kommunik�ci�s tan�csad� elv�rezne �k�g�s�nek �s makog�s�nak, r�gt�nz�tt halandzs�inak tolm�csol�s�ban...
 
4. Lenin mutatja az utat 
A Magyar Szocialista P�rt most a rendszerv�lt�s �ta eltelt id�szak legs�lyosabb v�ls�g�t �li �t. Tal�n soha nem voltak m�g egyidej�leg ennyire aktu�lisak Lenin alapk�rd�sei - „Ki kit gy�z le?” �s „Mi a teend�?” -, mint �ppen ma. Elfogytak az MSZP hazug szlogenjei, beteljes�thetetlen �g�retei �s elfogytak a karizmatikus Bilderbergi Horn Gyula �llamp�rt-�sszetart� �tletei is. Most 14 p�rteln�k-�njel�lt n�z farkasszemet a kir�lycsin�l�val, �s Horn nem tudja eld�nteni, melyik�kre kell kacsintania, mert ak�rmelyik dali�ra (Mand�r, Szekeres, Kiss, Gyurcs�ny, Hiller, �jhegyi, J�nosi, Tabajdi, stb.), vagy ak�rmelyik sz�p hel�naszer� gr�ci�ra (Szili, Lamperth, Lendvai, stb.) pislant, nemhogy aranyalm�t, jogart nem dobna nekik, de k�nnybe l�bad a szeme a rem�nytelen l�tv�nyt�l! Mert sokan vannak �njel�lt megh�vottak, de kevesen a v�laszthat�k. Egyik�k-m�sikuk k�pes ugyan hosszabb l�legzet� tanulm�nyok megfogalmaz�s�ra egy �llatkerti s�t�r�l, vagy �ppen a cserebog�r halhatatlans�g�r�l, �m ez csak a nyomor b�s�ge, aff�le ‘verb�lisok karizm�ja’... Nagyj�b�l: egy�tt �s k�l�n-k�l�n a leghalv�nyabb fogalmuk sincsen arr�l, hogy most mi legyen a teend�, miut�n Medgyessy 22 �v (1982.: bel�ptet�s a Nemzetk�zi Valutaalapba - 2004. bel�ptet�s az Eur�pai �ni�ba) k�nkeserves aknamunk�j�val gyakorlatilag minden kit�z�tt titkos c�lt megval�s�tott. Most m�r csak ‘�lvezni’ kellene a siker �desre �rett gy�m�lcs�t, az eb�l szerzett n�pvagyon elprivatiz�lt hozad�k�t. Igen �m, de hozad�k egy forint sincs -15 �v alatt kider�lt, hogy a szocialista �llam n�menklat�r�j�nak a tagjai nem csup�n a ‘kollekt�v felel�tlens�g’ gyakorlat�t k�vetve bizonyultak kegyetlen�l tehets�gtelen ‘kv�zi-tulajdonosnak’, hanem egyenk�nt, kapitalistak�nt, m�r egy�ni felel�ss�ggel is tehets�gtelenek: csak a portfoli� gyors fel�l�s�hez, felsz�mol�s�hoz �rtenek, a megszapor�t�s�hoz, a gyarap�t�s�hoz egy�ltal�n nem! M�rpedig a vagyon a 15 �v alatt sitty-sutty elillant, szertefoszlott; �gy m�ra nem maradt m�s ‘meg�lhet�si forr�s’, mint az �llami k�lts�gvet�s. Melyet pedig folyamatosan csak akkor lehet ‘csapra verni’, ha a hatalom, a korm�nyz�s, �s vele a k�lts�gvet�s-k�sz�t�s, no- meg a gyakorlati elk�lt�s ‘joga’ is az MSZP-t illeti meg. Itt m�r nem egyszer�en a l�, hanem maga a l�t a t�t...! A kapitalista mag�n�let az, ami kock�n forog!

5. A tizenn�gy �g� karizma
Bilderbergi Horn Gyula m�gse’ hirdetheti ki az �njel�lt es�lyesek ‘kv�zi kollekt�v gy�zelm�t’, hiszen a Magyar Szocialista P�rt eln�ke �s egyben minisztereln�k-jel�ltje a 2006-os politikai v�laszt�sokra csak egyetlen term�szetes szem�ly lehet, holmi tizenn�gyes fogat nem. A nagy probl�ma ugyanis nem csak az, hogy nincs az �njel�ltek k�z�tt egyetlen karizmatikus, kimagasl� szem�lyis�g sem, hanem az, hogy m�g egyszer m�r nem lehet elj�tszani a 2002-es ‘olcs�j�t�kot’, miszerint a p�rtnak (az eln�ks�gnek, az eln�knek) van - ‘dr�ton r�ngathat�’, p�rtonk�v�li  - minisztereln�ke, vagyis azt, hogy a p�rteln�k �s a minisztereln�k-jel�lt k�l�n szem�ly. Horn Gyula nem lehet megint minisztereln�k. Kov�cs L�szl� - �gy t�nik - megf�radt, leamortiz�l�dott a p�rt bels� hatalmi harcaiban, �s �letfogytiglanra sz�m�zte mag�t leend� �j f�szk�be, az EU establishmentj�be. Medgyessy P�ter persze �jb�l csak ‘j� v�laszt�s’ lehetne arra, hogy mint koron�s balek elvigye a n�vekv� elad�sod�s �s kil�t�stalans�g �sszes v�rhat� politikai balh�j�t, de h�t az is nyilv�nval�, hogy az EU-parlamenti k�pvisel�-v�laszt�sokat az MSZP �ppen a Medgyessy-korm�ny sz�nalmas ‘teljes�tm�nye’ k�vetkezt�ben vesz�tette el. Ez�rt h�t mindenk�pp �j figur�t kell keresni. Az MSZP a k�l�nb�z� lobbyk harcainak sz�nter�v� v�lt, melyek mindegyike l�tk�rd�snek tekinti, hogy mag�hoz ragadja a teljes politikai hatalmat, hogy azut�n azt t�bb� senki m�ssal ne ossza meg. El�g egy�rtelm�nek l�tszik h�t, hogy aki megszerzi, elnyeri a p�rteln�ki poz�ci�t, az lesz az MSZP 2006-os minisztereln�k-jel�ltje, esetleg Magyarorsz�g miniszter-eln�ke is.

6. F�ld�nfut�v�, s l�v� tett paraszts�g
Az MSZP-n bel�l d�l� hatalmi harc igaz�b�l gener�ci�k k�z�tti harc; - senkit ne t�vesszenek meg azok a politikusok s fizetett politol�gusaik �ltal szajk�zott olcs� m�dia-bl�ff�k, melyek szerint ‘az MSZP szoci�ldemokrata sz�rnya imm�r igazi szoci�ldemokrata p�rtot akar’, stb. Az MSZP a legk�l�nb�z�bb koroszt�lyokb�l �sszeverbuv�l�dott kis, k�z�p �s nagy bolsevikok �s v�rszerinti ut�daik p�rtja, akik mellesleg r�gen h�tat ford�tottak a kor�bban csak ‘falb�l’ magukra aggatott plebejus eszm�knek �s a munk�soszt�lynak, a dolgoz� paraszts�got pedig le�rt�k nemcsak a valamikori kommunista ‘oszt�ly-sz�vets�gb�l’, hanem m�r az �l�k sor�b�l is; hiszen ‘a t�ke szabad f�ldmozg�sa’, a privatiz�lt t�k�s (volt �llami) nagygazdas�gok valamint a bev�s�rl� k�zpontok kor�ban m�r nincsen sz�ks�g�k �n�ll� kisgazd�kra. Az MSZP a legcsek�lyebb m�rt�kben sem a kisemberek vagy a szeg�nyek p�rtja, �ppen ellenkez�leg: ordas, profit�hes eszm�ik �s gyakorlatuk egy�rtelm�en a vadkapitalizmushoz, az eredeti t�kerabl�khoz, a karvalyt�k�hez, a korporat�v multinacion�lis t�k�hez, azok vil�guralm�hoz (v�. pl.: D. C. Korten h�res k�nyv�vel!) k�ti �ket. Aki az MSZP-t�l v�rja - no nem �m a j�vedelmi oll� �ssz�bb sz�k�l�s�t vagy a vagyoni polariz�ci� lass�bbod�s�t, vagy az elad�sod�s m�rs�kl�s�t, hanem csak - az es�lyegyenl�s�g megteremt�s�t, helyre�ll�t�s�t, az bizony azonnali orvosi kezel�sre szorul, vagy olym�rt�kben fanatiz�lt, fanatikus - hogy hozz� k�pest egy iszl�m terrorista els��ldoz�, vagy els� ministr�ns, net�n a Hit Gy�lekezet�ben! Az MSZP-ben v�letlens�gb�l sincsenek szoci�ldemokrat�k; ami persze nem z�rja ki egy-k�t mag�nyos j��rz�s� (f�lrevezetett?) p�rttag vagy funkcion�rius - de nem l�lek! - jelenl�t�t. Ahhoz, hogy az ember elhiggye szoci�l-demokrat�k l�t�t az MSZP-ben, ahhoz a val�diaknak jobban k�ne hallatszaniuk...

7. Orb�n Viktor, a zabhegyez�
A nagy helyzet teh�t az - �gy n�z ki -, hogy Orb�n Viktor nyugodtan hegyezheti a zabot, ak�r Kukutyinban is; az Isten sem menti meg att�l, hogy persze megint sz�rk�l�, urb�nus kisbolsevik p�rtja �l�n, ak�r feh�r lovon ism�t csak �gy laz�n belovagoljon a minisztereln�ki sz�kbe. �s mivel Medgyessy�k fantasztikusan ‘j�’ b�zist teremtenek neki, majd minden rosszat r�juk kenhet �s k�z�lheti, az�rt nem cs�kkentheti az ad�kat, mert a megn�vekedett ad�ss�gszolg�lat �s az �ni�s be-fizet�si k�telezetts�g �jra minden p�nzt elvisz, ami megszor�t�sokat is involv�l... A term�f�ld�gyi szak�rt� Glattfelder meg majd megmagyar�zza a saj�t f�ldj�k�n f�ld�nfut�v� tett kisgazd�knak, hogy �ni�s t�mogat�st, vagy p�ly�zati p�nzeket a f�ldn�lk�li paraszt is kaphat, ha meg�g�ri, hogy kamatostul ak�rha h�romszoros �ron is visszav�s�rolja a volt f�ldj�t az �j luxemburgi, andorrai vagy sanmarin�i tulajdonost�l, de el�bb meg kell fogadnia, hogy mez�gazdas�gi termel�ssel m�g r�m�lm�ban sem foglalkozik legal�bb 5 �vig, nehogy nemk�v�natos konkurenci�t gener�ljon az �rujukkal �ppen Magyarorsz�gra igyekv� holland termel�knek...
Orb�n Viktor majd ism�t ‘a mennybe mehet’, mert �vente egy sz�zal�kponttal cs�kkentheti az addigra m�r bevezetett kamatad�t, vagyonad�t �s ingatlanad�t valamint a p�t-eg�szs�g�gyi j�rul�kot, amit a ki�r�tett gy�gyszerkassza vissza-p�tl�s�ra fognak ford�tani, mivel a kalmopyrin �ra nem fedezi az �nk�lts�get.

8. Hiller avagy Szili? 
Ki, kit gy�z le? Az �l-szoci�ldemokrat�k minden val�sz�n�s�g szerint - sok l�d diszn�t gy�z! - k�t-v�llra fektetik az �sbolsevikokat, �s v�lasztanak maguk k�z�l egy balekot, aki majd a B�lcsek K�ve �j felkentj�nek t�nteti fel mag�t arra a kis id�re, am�g a t�bbi tizenh�rom is megfelel� anyagi ellenszolg�ltat�sban r�szes�l.
Ha a h�tt�rben a v�nek tan�csa - �l�n Bilderbergi Horn Gyul�val - �gy d�nt, hogy a szoci�ldemokrata l�tszat er�s�t�se minden m�s teend�n�l fontosabb, akkor Hiller Istv�n lesz a p�rteln�k minisztereln�k-jel�lt. Ha a szocialista amazonok f�ldre teperik a legyeng�lt, elaggott bolsikat, akkor pedig: Szili Katalin. Ut�bbi val�sz�n�s�ge az�rt is igen nagy, mert a szocikat m�r csup�n a n�i �sszefog�s k�pes megmenteni a v�gs� �sszeoml�st�l �s a vele j�r� teljes ellehetetlen�l�st�l.

9. Alkotm�nyoz� Nemzetgy�l�s
Mi a teend�? A nagy Lenin egyr�szt megmondta, hogy „sz�llel szemben pisilni nem lehet” - �rtelmetlens�g. S�t, vulg�ris populista nyelvek szerint azt is mondta: „ami nem megy, azt ne er�ltess�k”. K�zt�nk legyen mondva: nagy b�lcsess�g mind a kett�... �n azt mondom: v�rjunk. A parlagf� vir�gz�sa is elm�lik egyszer!
Azt�n majd megszervezz�k �s �sszeh�vjuk az Alkotm�nyoz� Nemzetgy�l�st.

V�c, 2004. augusztus 19.

                                                                    Czike L�szl�