Czike L�szl�

              Orb�n Viktor szem�lyes csod�ja
                (elemz�s a  M�ria napon B�csben elmondott besz�dj�r�l)

„A kicsi, szem�lyes csoda sz�momra, hogy ma itt �llhatok �n�k el�tt, az egy- kori di�k, majd a t�rv�nyen k�v�li antikommunista ellenz�k egyik vezet�je, k�s�bb az els� szabadon v�lasztott magyar parlament k�pvisel�je, majd pedig minisztereln�k, - s most az eur�pai kereszt�nydemokr�cia egyik k�pvisel�je, az �n�k vend�ge lehetek.
A nagy csoda val�j�ban akkor, ott kezd�d�tt, Lengyelorsz�gban, amikor az a feh�r ruh�s bar�ts�gos tekintet� ember 1979-ben R�m�b�l hazament Lengyel-orsz�gba, �s azt mondta a fogad�s�ra �sszesereglett milli�knak: "Ne f�ljetek!" Ezzel megindult a v�ltoz�s, megkezd�d�tt a kommunizmus vil�gm�ret� �ssze-oml�sa, ami elhozta a magyarok szabads�g�t, a magyar nemzet f�ggetlens�g�t �s v�g�l Eur�pa �jraegyes�t�s�t.” 

Orb�n Viktor ‘kis csod�ra’ s ‘nagy csod�ra’ eml�kezik, ami a k�lt�i bemutat�sa, hogy a kiv�lasztott ember �lete sorsfordul�i mik�nt kapcsol�dnak a t�rt�nelem f� sodr�hoz: hogyan v�lhat a ‘kis csoda’ a glob�lis v�ltoz�sok r�sztvev�j�v�, majd a vil�gpolitikai korszakv�lt�s akt�v, s haz�j�ban az �talakul�s m�rt�kad�, vezet� szem�lyis�g�v�.  

 „Ilyen volt a kelet-n�metek 1953-as felkel�se, a magyar 1956-os forradalom �s szabads�gharc, az 1968-as pr�gai tavasz, �s ilyen volt az 1980-as �vekben a lengyel Szolidarit�s kiterjedt mozgalma. De idesorolom azt a vall�si mozgalmat is, a R�zsaf�z�r-Kiengesztel� Zar�ndoklatot, amelynek ma a vend�ge lehetek, hiszen nem v�letlen�l kezdtek el �n�k, az eg�sz vil�gon m�ra t�bb mint 700 ezren, �pp 1947-ben B�csben im�dkozni.” (Orb�n itt arra c�loz, hogy a szovjet csapatok 1947-ben az osztr�kok R�zsaf�z�r-im�j�nak k�sz�nhet�en hagyt�k el Ausztri�t, amit egy err�l k�sz�lt ima-sz�r�lap is illusztr�l.)

 „M�snap m�r megkezd�d�tt, helyesebben folytat�dott a mindennapi k�zdelem a hatalom ellen�rz�s��rt, a gyakorlati szabads�g�rt. Levetett�k h�t az �nnepl� ruh�t �s le�lt�nk t�rgyalni, szembe az asztalhoz, mi t�rv�nyen k�v�li ellenz�ki p�rtok k�pvisel�i, �n is, a magam 26 �v�vel, szembe az �llamp�rt k�pvisel�ivel.
A t�rgyal�sok c�lja nem egyezett, mert az egyik f�l a p�rt�llam lebont�s�ban volt �rdekelt, a m�sik a bont�si anyag �gyes hasznos�t�s�ban �s elad�s�ban. Az akkori ellenz�k a k�rvonalazatlan j�v�r�l gondolkodott, az �llamp�rt pedig a nagyon is k�zzelfoghat� �s elvihet� jelenr�l. Ez�rt van az, hogy ma a magyar milli�rdosok t�bbs�ge a kommunista f�szekaljb�l ker�lt ki.”

Ismer�s�mt�l, Marg�t�l ezt a levelet kaptam:” Ugyan�gy l�tja � is, ahogy te, csak m�sk�ppen fogalmazta. Nekem nagyon tetszik ez a besz�d, mert  ahogyan mindannyian l�tjuk az anyagi javak herd�l�s�t, �s hogy ‘a bont�si anyag’ milyen gaz m�don b�nt vele, j� ha ‘kiolvassuk az esem�nyekb�l’, hogy a Lucifer-k�vet�k nem is tehetnek m�sk�ppen. Nekik nem a haza, nem a m�sik ember a fontos, nem a kegyelem, nem a k�z�ss�g, nem a 100 sz�zal�k, hanem az �nz�s, az �tver�s, a t�zparancsolat elleni magatart�s. Mert az ‘Isten majma’ elhitette vel�k, hogy az a j�...
A val�s�g m�gis megmutatja, hogy nem j�. M�gis megmutatja, hogy akik b�ztak a kegyelem erej�ben, azokat a kegyelem meg is tartotta. Milyen csod�latosan er�s�dik az a fele az orsz�gnak, akik ezt �gy l�tj�k!!! Ami m�g enn�l is nagyobb csoda, hogy MAGYARORSZ�G VOLT, �S REM�LJ�K, ELK�VETKEZ� MINISZTERELN�KE, ORB�N VIKTOR IS �gy l�tja. Ez a csoda!

Mit �r a 127, 1 Zsolt�r?
„Ha az �r nem �p�ti a h�zat, az �p�t�k hi�ba f�radnak.
Hogyha az �r nem �rzi a v�rost, az �r hi�ba �rk�dik f�l�tte.”
A ‘bont�si anyag’ az �r n�lk�l �p�ti a ‘h�zat’, a nem szikl�ra �p�lt h�zat, �s el is fogja sodorni az �r. Vajon a rabolt gazdags�g megmenti �ket?? Nek�nk el�g, ha „az �r �rzi a v�rost”; - mi vagyunk a hitb�l �s hittel „�l� k�vek” v�rosai, s nem fogja elsodorni az �r...
„Nektek teh�t, mivel hisztek benne, dics�s�getekre v�lik, a hitetlenekre ellenben ez vonatkozik: „Az a k�, amelyet az �p�t�k elvetettek, szegletk� lett”, a botl�s k�ve �s a botr�ny szikl�ja.” (1 P�t 2,7)
�n �gy �rtelmezem.”

„T�rj�nk most vissza a hithez, amely a meggy�z�d�sem szerint az esem�nyek v�gs� mozgat�r�g�ja volt. A diktat�r�kat - k�l�n�sen a kommunista diktat�r�t - Magyarorsz�gon v�g�l is k�t k�z�ss�gt�pus �lte t�l: a csal�d �s az egyh�zi k�z�ss�gek. A t�rt�nelmi egyh�zak biztos�tott�k az embereket arr�l, hogy nem pusztult ki az a m�sik, az ezer�ves lelki Magyarorsz�g.
Mi k�z�p- �s kelet-eur�pai �jrakezd�k, akik ismerj�k a kereszt�ny hitnek ezt a meg�rz� erej�t, azt k�rdezz�k: Mi�rt akarn�nk mindezt a j�t megvonni eg�sz Eur�p�t�l? Mi�rt ne t�rekedn�nk arra, hogy ez a j� megjelenjen Eur�pa k�z�s alkotm�ny�ban?
Eur�p�ban mindenki valamilyen m�don a kereszt�ny hit gy�m�lcseib�l �l, �m ennek sokan nincsenek a tudat�ban. Ha mi nem tesz�nk tan�s�got az �ket is hordoz� hitbeli �r�ks�gr�l, akkor ki fogja ezt megtenni helyett�nk?!”

Mir�l is van sz�? A szakr�lis fejedelemr�l. Azokr�l a gondolatokr�l, melyek azt az �llamf�rfit  foglalkoztatj�k, aki nemcsak abban �rdekelt, hogy degeszre t�mje saj�t maga, �s sz�kebb lobby-t�rsai zseb�t a rendelkez�s�re �ll� ciklusideje alatt.
A szakr�lis kir�lyainkr�l sz�lok, akik akkor is eur�pai m�rt�kkel gondolkodtak, amikor Eur�p�t kicsinyhit�, uralkod�sra m�ltatlan kir�lyok vezett�k, �s elveszni l�tszottak a kereszt�ny hagyom�nyok �s gy�kerek. Szent Istv�n, Szent L�szl� �s Hunyadi M�ty�s kir�lyainknak egyar�nt voltak v�v�d�saik, amikor r�d�bbentek: Eur�pa k�tarc� Magyarorsz�g vonatkoz�s�ban. Amikor is mi a n�pek b�lcs�j�re gondoltunk; - �k mint �jsz�l�tt kisdedet, martal�kul vetettek tat�rnak, t�r�knek. Amikor mi Eur�pa szabads�g��rt ontottuk v�r�nket, orosz hadsereg tiporta el az osztr�kkal szemben kiv�vott f�ggetlens�g�nket. Trianonban megcsonk�tott�k; - majd k�s�bb (�jabb b�ntet�s�l) a Szovjet�ni� gyarmat�v� tett�k, nyomor�tott�k Magyarorsz�got. Amikor pedig 1956-ban a vil�g szabads�ga, demokr�ci�ja volt a t�t - Eur�pa csak hallgatott...

Most viszont az �ni� teljes jog� tagjai vagyunk, �s a haz�nk imm�r a t�bb� fel nem oszthat� Eur�pai �ni� f�ldter�let�nek szerves, elidegen�thetetlen r�sze. S jogos, indokolt a f�lelm�nk, hogy perif�ri�lis ker�t�snek kell�nk csak, a v�rhat�  kelet-nyugati ir�ny� n�pv�ndorl�s feltart�ztat�s�ra. Legnagyobb szomor�s�gunk m�gis az, hogy amikorra mi - akik a kereszt�ny vall�st ezer �ve az Eur�p�ba illeszked�s�rt vett�k fel! - rendszert v�ltottunk; lemondva f�ldr�l, t�rsadalmi tulajdonr�l, kiv�vott �letsz�nvonalr�l a szabads�gunk�rt; addigra m�r Eur�pa vesz�tette el az �nazonoss�g�t. M�rpedig ha Eur�pa nem kereszt�ny; akkor mi�rt  ‘j�tt�nk’ ide? Mi m�ig meg�rizt�k a hit�nket, vall�sunkat, �sszetartoz�sunkat, k�z�ss�g�p�t� csal�di k�tel�keinket; de mit �r a nemzetmegtart� er�nk Eur�pa r�szek�nt, eur�pai kereszt�ny gy�kerek  n�lk�l?!

„�n�kn�l nem sz�nt meg az egyh�zi jelenl�t folytonoss�ga, mely a b�lcs�t�l a kopors�ig, a kereszts�gt�l a temet�sig tart. �m ha alaposabban megvizsg�ljuk Nyugat-Eur�pa orsz�gait, azt l�tjuk: a mindennapi �let sz�nterein a vall�sos �rt�kek ugyan m�g egybentartj�k a k�z�ss�get, de az egyh�zak k�z�leti szerepe mintha cs�kkenne.
N�lunk ez m�sk�nt volt, �s ma is m�sk�nt van.
Az elnyom�s �vtizedei ut�n Magyarorsz�gon sokak sz�m�ra megt�rt�nt az egyh�z ‘�jrafelfedez�se’.
Magam is bej�rtam ezt az utat.

Persze gyakran halljuk, hogy elavult gondolkod�s az ilyen, r�gim�di. Valaha, az �n. kereszt�ny Eur�p�ban tal�n sz�ks�g�k lehetett arra a meggy�z�d�sre a fejedelmeknek, hogy �k az Isten, a Gondvisel�s kegyelm�b�l �s rendel�s�b�l korm�nyoznak, a h�v�knek pedig, hogy sorsuk a Gondvisel�s kez�ben van. De ma m�r - mondhatj�k, s mondj�k is - fontosabb a k�pzetts�g, a t�j�kozotts�g, a t�rgyal�k�pess�g, a m�dia-k�pess�g, �s m�g sokf�le tudom�ny. Ne keverj�k �ssze a mindennapi �let alak�t�s�t az egyh�zak elv�r�saival! V�lasszuk el a kereszt�ny tan�t�st a  politik�t�l, a gazdas�gt�l, a tudom�nyt�l �s az oktat�st�l, hiszen a vall�s mag�n�gy! Nem ismeretlen ez a hang, kedves bar�taim, mert a mai magyar k�z�letben - �s sajnos nemcsak ott, hanem eg�sz Eur�p�ban -, m�g mindig k�zdelmes harc folyik a kereszt�ny-kereszty�n �rt�kek v�delm��rt!

Aki k�z�leti szerepl�k�nt felv�llalja, vagy csak elfogadja a ‘kereszt�ny’ jelz�t, annak nem lesz k�nny� �lete a vil�gnak ebben a sark�ban, m�g 15 �vvel a berlini fal leoml�sa ut�n sem. Szinte azonnal klerik�lisnak, nacionalist�nak, populist�nak, �s - ink�bb gyakrabban, mint ritk�bban - antiszemit�nak fogj�k b�lyegezni.”

Csoda-e, ha a szakr�lis kir�lyaink id�nk�nt csak �gy tudt�k volna elk�pzelni az Egyes�lt Eur�pa (a Nyugat-R�mai Cs�sz�rs�g) kereszt�ny ir�ny�t�s�t, hogyha B�csig meg sem �llva cs�sz�rr� koron�ztatj�k magukat?
Mert aki az �r h�s�ges alattval�ja, annak tehets�get �s k�ldet�st �d az �g.

„Ma, mikor a kereszt�ny hit �s �rt�kek szerep�r�l besz�l�nk, a k�z�letben, s�t, az �llami �letben is sokan vannak, akik csak megmosolyognak benn�nket. De mi tudjuk, hogy val�j�ban s�lyos k�rd�sr�l van sz�: lehet-e a kereszt�ny hitre �p�teni a politikai cselekv�st?
A kereszt�nyeknek az Igazs�got, a nagybet�vel �rt Igazs�got kell k�vetni�k. A kereszt�nyek azt is j�l tudj�k, hogy �k nem az Igazs�g megtestes�t�i.
Csak a kommunist�k, a bolsevikok hazudt�k, hogy az igazs�gnak van f�ldi megtestes�l�se, m�gpedig azok �k, szem�lyesen!

A kereszt�nyek azonban azt is tudj�k, hogy nincs t�bbf�le Igazs�g. Ez ut�bbi �ll�t�s a relativist�k nagy t�ved�se vagy �m�t�sa. A kereszt�nyek tudj�k, hogy az Igazs�g l�tezik, s�t: csak EGY Igazs�g l�tezik; �s ez az Igazs�g lesz el�bb vagy ut�bb eg�sz �let�nk m�rc�je.

Ha tudjuk, hogy v�gs� soron a dolgok nem a mi kez�nkben vannak, sokkal er�sebb lesz benn�nk a felel�ss�g.
Mert mi is 1989-1990. tapasztalata? Adott a sorsunkat meghat�roz� t�nyez�k kedvez� egy�tt�ll�sa: Reagan ereje, Gorbacsov reformjai, Kelet-Eur�pa n�pei ellen�ll�sa, az uralkod� elit gyenges�ge, a Szentatya �nmaga-f�laj�nl�sa... De mindez �nmag�ban semmit sem �r! Csoda mindezekb�l �gy lesz, hogy Isten kegyelme azz� teszi. V�gs� soron az ilyen csod�kb�l �l�nk.

A csoda �nnepl�se k�zben sem felejtkezhet�nk el arr�l, hogy b�r a szabads�g 1990-ben meg�rkezett, a FAL leomlott ugyan, a kopors� szentelt f�ldbe ker�lt, de a leoml� fal bizony sokakra r�omlott, s nem siker�lt eltemetni mindent, ami a m�lthoz k�t benn�nket. Eddig a diktat�ra fenyegette a k�z�ss�geinket. Most l�tjuk, hogy a piacok vil�ga sem vesz�lytelen - megt�madja a k�z�ss�geket. Az emberi kapcsolatokat ad�sv�teli kapcsolatokk� alak�tja. A vesz�lyt Eur�pa sem hagyhatja figyelmen k�v�l. Az Eur�pai �ni�nak a j�v�ben kett�s strat�gi�t kell k�vetnie. Er�s�tenie kell(ene) a nemzetek term�szetes k�z�ss�g�ben rejl� v�d�-rendszert, s fel kell �p�tenie egy saj�t, eur�pai int�zm�nyekben testet �lt� v�d�-rendszert is.

A kommunizmus buk�sa megtan�tott benn�nket: Tartsd meg a k�z�ss�get, �s az megtart t�ged! V�dd meg a k�z�ss�ged, s az majd megv�d t�ged!
Csoda, hogy ez siker�lt!
 De erre a csod�ra, a k�z�ss�g megszabad�t� �s szabads�got megtart� erej�re ma is sz�ks�g�nk van. Ez�rt im�dkozni �s dolgozni sohasem f�l�sleges.
De meg lehet-e �lni a tegnapi csod�kb�l, egy 15 �vvel ezel�tti csod�b�l?
Meg�lni nem lehet, de �lni, t�pl�lkozni lehet bel�le. K�l�n�sen azoknak, akik az elm�lt 15 �vben sem egyszer�en ebb�l akartak meg�lni, hanem im�dkoztak �s dolgoztak �jabb csod�k�rt, �s nem felejtett�k el Isten kegyelm�t.”

Orb�n Viktor M�ria-�nnepi besz�de a csoda, a t�rt�nelmi csoda nagy �v�, h�v� l�tom�sa. Mindenkihez sz�l - h�v�kh�z �s hitetlenekhez, magyarokhoz, Eur�pa n�peihez �s uraihoz, kicsikhez �s nagyokhoz, b�n�s�kh�z �s �rtatlanokhoz -, de legf�k�ppen azokhoz a kereszt�nyekhez, akik hisznek Eur�pa �jj�sz�let�s�ben. A besz�d a csoda metafor�ja, hiszen a h�v� l�lek maga a megtestes�lt csoda. Az  �llamf�rfi tan�s�gt�tele, megigazul�sa, aki �rtatlan gyermekk�nt hisz a mennyei igazs�gban. Aki minisztereln�kk�nt is �rtatlan kisgyermek szeretne maradni...

„Bizony mondom nektek, aki Isten orsz�g�t nem fogadja �gy, mint a gyermek, nem megy be oda.” - mondta J�zus (Lk. 18, 17).

V�c, 2004. szeptember 26.

                                                                      Czike L�szl�