Czike L�szl�

                    Magyarorsz�gb�l gyarmatorsz�g
                      a H�rt�v� Orb�n Viktorral okt�berben k�sz�tett interj�ja

N�pszavaz�s h�rom �gyben
„Nos h�t, az egyiket - ami a k�rh�zak privatiz�ci�j�nak sz�nd�k�r�l sz�l - december 5-�re �rta ki a k�zt�rsas�gi eln�k �r; a m�sodik a kett�s �llam-polg�rs�g �gye, amir�l rem�nyeim szerint hamar d�nt�s sz�letik az Alkotm�ny-b�r�s�gon, �gy december 5-�n ezt is megtarthatjuk; a harmadik a privatiz�ci� le�ll�t�s�t s�rget� Fideszes kezdem�nyez�s. Ha a Korm�ny t�mogatja, teh�t ha egyet�rt�s van abban, hogy ne mi d�nts�k el, illetve ne a korm�nyt�bbs�g d�ntse el, mit adunk el �s mit nem, hanem k�rdezz�k meg err�l az igazi tulajdonosokat, az embereket - mert a korm�ny nem tulajdonos hanem csak �zemeltet�, a tulajdonosok az emberek -, akkor ki lehet �rni december 5-�re ezt is, �s akkor meg tudunk takar�tani, sz�m�t�saink szerint k�t-h�rommilli�rd forintot. Minden  n�pszavaz�si esem�ny k�t-h�rommilli�rd forintba ker�l. Ha a h�rmat egyben
tartjuk, akkor is csak annyi. Teh�t sp�rolunk is vele. (...) Mi a b�kess�g, a megegyez�s �s az �sszefog�s oldal�n �llunk az �gyek legt�bbj�nek eset�ben. Itt is �gy volt. El�sz�r al��r�sokat gy�jt�tt�nk, egymilli�-h�romsz�zezer ember k�rte, hogy a biztons�gos meg�lhet�s �rdek�ben a privatiz�ci�t �ll�ts�k le. A Korm�ny a f�le botj�t sem mozd�totta. Beterjesztett�nk a Parlament el� t�rv�nyjavaslatokat - amelyek ugyanezt a c�lt szolg�lt�k -, ezeket les�p�rt�k. �sszeh�vtunk egy rend-k�v�li parlamenti �l�st augusztus v�g�n �s beterjesztett�nk egy �jabbat, azt is les�p�rt�k. Most m�r nem maradt m�s v�laszt�s, a megegyez�s �tja nem nagyon j�rhat�, - k�nytelenek lesz�nk d�l�re vinni a dolgot, �s az embereket megk�rni arra, hogy egy n�pszavaz�son �ll�ts�k meg az orsz�g vagyon�nak elad�s�t. Nem l�tok es�lyt, hogy a korm�ny hallgat a sz�p sz�ra, vagy hallgat a j� sz�ra.”

A privatiz�ci� le�ll�t�sa
„Nagyon fontos k�rd�sekr�l van sz�. Eljutunk-e a munkahely�nkre? Hiszen a VOL�N t�rsas�gokat el akarj�k adni. Mennyi lesz az energia �ra? Hiszen el akarj�k adni Paksot �s el akarj�k adni a vezet�krendszert, amelyen az elektromos �ramot tudjuk tov�bb�tani. A kistelep�l�sek vajon r�szei maradnak-e az orsz�g civiliz�ci�s h�l�zat�nak, vagyis eladjuk-e a post�t? Ha eladjuk, akkor nyilv�n be fogj�k z�rni a kistelep�l�seken m�k�d� postahivatalokat. Lesz-e nemzeti tan-k�nyvkiad�nk? Mert azt is el akarj�k adni. A lott�-�s tot�nyeres�g hova ker�l? Mag�nzsebekbe ker�l-e, vagy pedig beker�l a magyar k�lts�gvet�sbe, mert el akarj�k adni a Szerencsej�t�k Rt.-t is. Ha elmondjuk az embereknek, hogy a privatiz�ci� vesz�lyess� v�lt, �s a mindennapi �let biztons�g�t fenyegeti, akkor szerintem magas lesz a r�szv�tel. Nem az embereken, hanem igaz�b�l rajtunk m�lik. Ha meg tudjuk �rtetni, ha vil�goss� tudjuk tenni, mi is a t�tje a n�p-szavaz�snak, akkor el fognak j�nni az emberek, szerintem.”

A kett�s �llampolg�rs�g �gye
„Hogyha nem adjuk meg a kett�s �llampolg�rs�got a hat�ron t�li magyaroknak,
 csak id� k�rd�se, hogy mindenki �tk�lt�zz�n ide. Nem att�l fognak �tk�lt�zni, ha megkapj�k a kett�s �llampolg�rs�got, akkor fognak �tk�lt�zni, ha nem �rzik otthon magukat biztons�gban. Ha otthon, a sz�l�f�ldj�k�n rendelkeznek magyar �llampolg�rs�ggal, nagyobb biztons�gban vannak. Azt hiszem, el lehet mondani, be lehet ezt mutatni �gy is a magyarorsz�gi magyaroknak - b�r a hat�ron t�li magyarok �gy�r�l van sz� l�tsz�lag -, hogy mindenki �rezze: ez k�z�s �gy�nk. Emellett a nemzeti eszm�nek, az �sszetartoz�snak, a k�z�s sorsnak m�g mindig van mozg�s�t� ereje, nem becs�ln�m le ezt sem. Teh�t �n azt hiszem, hogy egy �nmag�ban, csak a kett�s �llampolg�rs�gr�l sz�l� n�pszavaz�s sikere is r�szben att�l f�gg, hogy mi mennyire vagyunk �gyesek, mennyire tudjuk hihet�en �s pontosan bemutatni a d�nt�s s�ly�t �s t�tj�t. Nem mondan�k le arr�l a mozg�s�t� er�r�l sem, amit a hat�ron t�li magyarok szem�lyes r�szv�tele jelentene. Nyilv�n egy ilyen kamp�nyban r�szt vesznek majd a hat�ron t�li magyarok is. H�t �k sokkal jobban el tudj�k mondani, a saj�t �let�k szempontj�b�l mi�rt fontos ez az �gy, mint ahogyan mi tenn�nk.” (...) Ha saj�t magunkra gondolunk, akkor is tudjuk, hogy �lland�an bel�l k�zd egym�ssal a jobbik, meg a rosszabbik �n�nk. Ez a k�z�letben is �gy van. Biztosan, a rosszabbik �n�nk, a nemzet rosszabbik �nje is megsz�lal majd, �s nem az �sszetartoz�sr�l, hanem az �n�rdekr�l, nem a ‘seg�ts�k egym�st’, hanem a ‘mindenki t�r�dj�n a saj�t dolg�val’ jelsz�val; - nem az �nzetlens�gr�l, hanem az irigys�gr�l sz�l. Ez is meg fog sz�lalni. De h�t egy kamp�ny ilyen, a nemzet megmutatja az arc�nak mindk�t fel�t, a jobbikat is �s a cs�ny�bbikat is, �s az�rt dolgozunk, hogy a jobbik �n�nk, az arcunk szebbik r�sze kerekedjen f�l�l, az l�tssz�k ink�bb a f�nyben. Ez egy er�. Minden n�p-szavaz�s - k�l�n�sen ilyen k�rd�sekr�l - erk�lcsi er�pr�ba a nemzet sz�m�ra is. Mi�rt ne tudn�nk ki�llni ezt a pr�b�t?! Bizakodjunk. Ne lebesz�lj�k magunkat, hanem ink�bb lelkesedj�nk!”

�rvek a privatiz�ci� ellen
„Az els� dolog, amiben tal�n egyet�rt�nk a p�nz�gyminiszter �rral az az, hogy a liberaliz�ci� �s a privatiz�ci� egy�tt �remelked�st fog jelenteni. Olyan vev�t m�g nem l�ttam, aki befekteti a p�nz�t, �s nem akar profitot. A profit ez esetben azt jelenti, hogy mi, akik fogyasztjuk az energi�t �s az �ramot, t�bbet fogunk fizetni. Teh�t ezt minden magyarnak tudnia kell. (...) Bocs�nat, a t�nyt az�rt r�gz�ts�k, hogy ez nem egy j�t�konys�gi akci�. Aki megvesz valamit a magyar �llamt�l, az�rt teszi, mert � abb�l nyeres�get akar csin�lni, �s fog is. Ez esetben, ha az energia ter�let�re l�p be, akkor magasabb �rakat fog szabni, az�rt, hogy t�bb haszna legyen. Ez mindig �gy volt. (...) Magyarorsz�gon a privatiz�ci�k eset�ben a k�vetkez�ket l�ttuk. Szinte kiv�tel n�lk�l elbocs�t�sokkal j�rt. Teh�t menjen k�rbe az orsz�gban, �s �lljon meg egy-egy olyan r�gi, �llami tulajdonban volt �zem el�tt, amelyet privatiz�ltak. �s n�zze meg, hogy mennyien dolgoznak most, �s mennyien dolgoztak ott kor�bban. Ha a privatiz�ci�s szerz�d�seket megn�zi, amiket az elm�lt esztend�kben, elm�lt t�z-egyn�h�ny esztend�ben k�t�tt a magyar �llam, akkor azt l�tja, hogy a szerz�d�seknek k�r�lbel�l a h�sz %-�ban szerepelt a munkahelyek v�delme, a nyolcvan sz�zal�k�ban nem. Teh�t az egyik, amir�l besz�l�nk, hogy cs�kkennek-e a munkahelyek, cs�kken-e a munkahelyek sz�ma. A m�sodik dolog, amit megtanultunk az, hogy a privatiz�ci� Magyar-orsz�gon mindig �remelked�ssel j�r. Nyugaton ez nem mindig van �gy, de Magyarorsz�gon kiv�tel n�lk�l �gy van. Teh�t ez�rt �n azt hiszem, hogy a mai helyzetben, amikor a l�tfenntart�si ar�nya egy fizet�snek, teh�t egy embernek, aki �tlag j�vedelmet keres, elviszi a hetven sz�zal�k�t a l�tfenntart�si kiad�sok �sszege, ilyen pillanatban szerintem nem szabad privatiz�lni. A harmadik dolog pedig az, hogy azon is �rdemes elgondolkodni, hogy mi privatiz�lni szoktunk-e vagy csak eladni? Mi�rt nevezz�k privatiz�ci�nak azt, amikor a francia �llam tulajdon�ban l�v� c�g megv�s�rol valamit? Az mit�l privatiz�ci�? Mi�rt van az, hogy a francia �llamnak meg�ri idej�nni Magyarorsz�gra �s megvenni a magyar elektromos rendszer egy r�sz�t, m�g a magyar �llam azt mondja, hogy neki nem �ri meg. Mi�rt van az, hogy a Magyar Nemzeti Tank�nyvkiad� V�llalat�rt a leges�lyesebb p�ly�z� az a lengyel �llami tulajdonban l�v� nemzeti tank�nyv-kiad�. Mi�rt van az, hogy a csehek �ppen most akarj�k megvenni, a cseh �llam tulajdon�ban l�v� c�g most akarja megvenni a bulg�rokt�l az energiarendszert? Teh�t nem igaz, hogy az �llam ne tudna j�l gazd�lkodni. A magyar �llam nem tud j�l gazd�lkodni. Ugyanakkor pedig ha valaki nem j�l gazd�lkodik, akkor nem eladni kell a tulajdont, hanem el kell csapni azokat, akik rosszul gazd�lkodnak, reformokat kell v�grehajtani, �t kell alak�tani az ir�ny�t�st. Sosem szabad �ssze-keverni a tulajdont az �zemeltet�ssel. Ha valami rosszul m�k�dik, nem biztos, hogy a tulajdonossal van baj; - nem a tulajdonos m�k�dteti, hanem azok, akik �zemeltetik. Magyarorsz�gon az �llami vagyont nem b�rokrat�k �zemeltetik, nem is �llamigazgat�si fizet�st kapnak. �zletemberek �zemeltetik, rosszul. (...) Angli�ban pl. privatiz�lt�k a vasutat. Mit csin�lt a tulajdonos? Mindenhol, ahol lehetett, megtakar�tott, hiszen vissza akarta kapni a p�nz�t, s�t, nyeres�get akart. Az eredm�ny: oda a biztons�g, balesetek egym�s ut�n. Mit csin�l most az angol korm�ny? Megpr�b�lja visszavenni. Vagy a posta. Nem v�lt be. Most pr�b�lj�k visszavenni. Teh�t sz�mos olyan t�rt�net is van Eur�p�ban, amely arr�l sz�l, hogy megpr�b�ltak bizonyos dolgokat eladni, azt�n r�j�ttek, jobb, hogyha m�gis az �llam marad a tulajdonos.”

„Ha olvassa az ember a mostani korm�nyprogramot - ami egy �zleti tervnek is nevezhet� -, arra jut, hogy mindent eladnak. Az oktat�s privatiz�l�sa is napi-renden van, a koll�giumokkal m�r meg is kezdt�k; az eg�szs�g�gyet privatiz�lni akarj�k, - h�t lassan m�r nem marad olyan fajta szolg�ltat�s, amit az �llamnak kellene m�k�dtetnie. M�r csak egy l�p�s, hogy m�g a miniszt�riumok �p�leteit vagy a miniszt�riumok m�k�d�s�t is kiadj�k b�rbe vagy gebinbe, vagy �rt�kes�tik. Olyan tendenci�kat l�tok a magyar gazdas�gpolitik�ban, amelyek a mindennapi �letben az emberek sz�m�ra rendk�v�l komoly vesz�lyeket hordoznak magukban. Az egyik ez a privatiz�ci�, a m�sik, ha e mell� m�g siker�l elmozd�tani esetleg a Jegybank eln�k�t, �s meggyeng�tik a forintot. A minisztereln�k azt mondta, hogy gyeng�teni akarj�k a forintot. Az orsz�g nincstelen lesz, mert minden k�zvagyont eladnak, m�sfel�l pedig a munka egyre kevesebbet �r, mert a p�nz, amit kapunk, egyre kevesebb �ru megv�s�rl�s�ra alkalmas, hiszen a korm�ny mesters�gesen lerontja az �rt�k�t. H�t hova fogunk �gy jutni? �n nagyon vesz�lyes tendenci�kat olvasok ki a k�vetkez� �vi k�lts�gvet�sb�l, meg az ahhoz kapcsol�d� korm�nyzati nyilatkozatokb�l. A biztons�gos Magyarorsz�g egyre nagyobb t�vols�gra ker�l t�l�nk. Nem tudom, hogyan lesz �gy kisz�m�that� �s biztons�gos �let Magyar-orsz�gon.”

„Az a fontos, hogy a magyar emberek kifejezz�k az akaratukat: �llami k�zben l�v� eg�szs�g�gyet akarnak, vagy mag�nk�zben l�v� eg�szs�g�gyet. Az eg�szs�g-�gyn�l m�g s�lyosabb a helyzet: l�ttunk m�r olyan befektet�t, aki megvesz egy k�rh�zat vagy bizonyos szolg�ltat�sokat ny�jt, �s nem az�rt teszi, hogy nyeres�ge legyen? Ilyen t�k�st vagy tulajdonost m�g nem l�ttam. Ez pedig azt jelenti, hogy fizetn�nk kell minden�rt. Egyre dr�g�bb lesz az eg�szs�g�gy. A gazdagok majd el�rik a j� min�s�g� ell�t�st, a szeg�nyek pedig nem fogj�k el�rni. Egy baloldali, vagy mag�t baloldalinak mond� korm�nyt�l - amely meghat�roz�s fel�l komoly k�ts�geink lehetnek! - ez t�bb mint gyan�s. H�t ilyet sehol a vil�gon a baloldali korm�nyok nem tesznek, hogy mag�nk�zre adj�k az eg�szs�g�gyet. Az eg�szs�g-�gynek az a probl�m�ja, hogy kev�s benne a p�nz. Na most ha j�n valaki, aki p�nzt tesz be, hogy ut�na t�bbet vegyen ki, mint amit betett, akkor �sszess�g�ben kevesebb lesz benne. Az eg�szs�g�gy privatiz�l�s�t - szakmailag, intellektu�lisan is - a legnehezebb k�rd�sek egyik�nek tartom, �s ez�rt fokozott �vatoss�gra van sz�ks�g, �s helyes, hogyha az emberek kijel�lik a halad�s ir�ny�t, ami azt jelenti, hogy �llami eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokra tartanak ig�nyt.”

                                                            * * *

„A koncesszi�nak az a l�nyege, hogy fizetni fogunk. A polg�ri korm�ny idej�n az �llam meg�p�tette az aut�p�ly�kat. Semmi koncesszi�. S�t, amit a Horn-korm�ny idej�n koncesszi�ban �p�tettek - mert fizetni kellett �rte �s dr�ga volt -, azt is visszav�s�roltuk. Az a helyes, ha az �llam �p�ti az aut�p�ly�kat. �s az, ha nem
m�ssal �p�tteti, hanem maga �p�ti. (...) Az a k�rd�s, hogy fontos dolog-e az aut�-p�lya? Fontos. A legolcs�bb m�don akarjuk-e megval�s�tani? Igen, a legolcs�bb m�don akarjuk. Mi ennek a m�dja? Abban mindenki egyet�rt a k�zgazd�szok k�z�tt, m�g a liber�lisok is, hogy iszonyatos dr�g�n fogjuk meg�p�teni ezeket az aut�p�ly�kat. �sszess�g�ben rengeteg p�nzt fogunk kifizetni, sokkal t�bbet, mint hogyha egy�bk�nt mi magunk tett�k volna ezt meg. Aut�p�ly�t �p�teni kell, csak nem ilyen dr�g�n, ez a dolog l�nyege. Arr�l nem besz�lek, hogy tulajdonk�ppen ez a privatiz�ci�nak egy b�jtatott m�dja, el�re eladjuk az aut�p�ly�kat. (...)
K�t koncesszi�s szerz�d�st ismer�nk. Az el�z�, polg�ri korm�ny id�szak�ban k�t koncesszi�s szerz�d�ssel birk�ztunk. Minden k�zgazd�sz azt mondta: ha lehet, mindkett�t mondjuk f�l. V�s�roljuk vissza az aut�p�ly�t. Eml�kezzen mindenki: a Gy�r �s az osztr�k hat�r k�z�tti szakaszon olyan dr�g�n lehetett k�zlekedni, hogy, minden magyar elker�lte. A k�lf�ldiek m�g megengedhett�k maguknak, a magyarok m�r nem. Vissza kellett v�s�rolnunk. Hasonl� volt a helyzet a B�cs-Kiskun megy�n kereszt�lhalad�, Szerbia fel� tart� aut�p�ly�val, ami s�k ter�let, de t�bbet kellett fizetni a magyaroknak, mint a Brenner-h�g�n val� �tkel�s�rt az osztr�koknak s a sv�jciaknak, ami k�ptelens�g. Teh�t ami tapasztalatk�nt eddig �sszegy�lt: az a helyes, ha az �llam saj�t fejleszt�si forr�sokb�l, legink�bb a Magyar Fejleszt�si Bankon kereszt�l f�lvett hitelekb�l �p�ti meg az aut�p�ly�t, �s nem adja koncesszi�ba. T�rj�nk majd vissza tizen�t �v m�lva erre a k�rd�sre, �s akkor csin�ljunk egy kassz�t.”

„A gazdas�gnak nemcsak az egyik oldala l�tezik, amikor eld�ntj�k, hogy mire ford�tjuk a forr�sokat, hanem az a fele is, amikor el��ll�tjuk. Ha a magyar kis-�s k�z�pv�llalkoz�sokat nem t�mogatjuk kell�k�ppen: nem is lesz olyan m�rt�k� gazdas�gi n�veked�s, ami kitermeln� a m�s ter�leteken sz�ks�ges �sszegeket. A polg�ri korm�ny alatt ez m�k�d�tt. Moderniz�ltuk az eg�szs�g�gyet. M�g jobban kellett volna, - de fontos dolgokat, �letp�ly�t, miegyebeket megind�tottunk, k�r-h�zakat �p�tett�nk. T�mogattuk a kis-�s k�z�p v�llalkoz�sokat, aut�p�ly�kat is �p�tett�nk. Lehet ilyen gazdas�gpolitik�t csin�lni. Az, amit mi magyar modellnek nevezt�nk - egy magyar gazdas�gi rendszernek -, az m�k�d�tt. �nszerintem k�r volt megbontani, teh�t �n a korm�nyv�lt�s ut�n csal�dott is voltam. Amikor a j�l�ti rendszerv�lt�s programj�t - amit az�ta persze m�r sutba dobott a korm�ny-koal�ci� - meghirdett�k, akkor azt mondta a minisztereln�k �r - az el�z� -, m�g a
v�laszt�si vit�ban is, hogy mindent folytatni fognak, ami az �j magyar gazdas�gi rendszerre jellemz� volt. Folytatni fogj�k a Sz�chenyi-tervet, s�t, ki is terjesztik. Folytatni fogj�k az otthonteremt�si t�mogat�st, s�t, kiterjesztik. Folytatni fogj�k a mez�gazdas�gi csal�di v�llalkoz�k, a csal�di gazdas�gok t�mogat�s�t, s�t, m�g t�bb ember sz�m�ra el�rhet�v� teszik ezt az �letm�dot. Ez volt az �g�ret. Ha ezen az �ton haladtunk volna, j� ir�nyba ment volna a gazdas�g. A baj, hogy nem ez t�rt�nt. A rendelkez�sre �ll� forr�sokat akkor kiz�r�lag sz�tosztott�k, ami egy helyes dolog, j� dolog, hogyha az emberek jobban �lnek, mint tett�k azt egy �vvel ezel�tt, de valamit mindig meg kell tartani a gazdas�g fejleszt�se �rdek�ben is. Az �llam nem vonulhat ki a gazdas�g fejleszt�s�b�l: t�ved�s, hogy azt r� lehet b�zni kiz�r�lag a piacra. Abban az �llamnak akt�v szerepet kell v�llalnia. Nos, akkor lehets�ges mindaz, amir�l most besz�lt�nk; - egyszerre t�bbet termelni, �s hogy t�bb jusson eg�szs�g�gyre, aut�p�lya-�p�t�sre is. �gy, ahogy most csin�lj�k, �gy val�ban nem j�n l�tre elegend� forr�s. H�t l�thatjuk: az ad�pr�st kell n�velnie a korm�nynak ahhoz, hogy t�l�lje a k�vetkez� esztend�t a k�lts�gvet�s.”
„A legfontosabb a kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok t�mogat�sa. K�t �s f�l milli� ember Magyarorsz�gon kis-�s k�z�pv�llalkoz�sokn�l keresi meg a kenyer�t. Ma pedig �jabb �s �jabb ad�kkal s�jtj�k �ket. Ez az a r�teg, ez az a gazdas�gi motor, er�, amit t�mogatni kellene. A m�sik dolog, hogy az otthonteremt�si t�mogat�s rend-szer�t vissza�ll�tan�nk. Ma m�r mindenki egyet�rt abban - lesz�m�tva persze a korm�nyzatot -, hogy az otthonteremt�si t�mogat�sra ford�tott �sszegn�l t�bb j�tt vissza bev�telk�nt az �llamkassz�ba. Teh�t ezek a legfontosabb dolgok szerintem. �s az �rakat meg kell f�kezni. �gy nem lehet gazdas�gpolitik�t csin�lni, hogy a minisztereln�knek az a programja, hogy v�ltsuk le a jegybankeln�k�t, mert nem hajland� lerontani a forintot. Az Alkotm�nyunk tiltja, hogy lerontsa a forintot a Nemzeti Bank eln�ke, de ezt most tegy�k f�lre. Ez ma m�r nem t�nik olyan nagy akad�lynak. De ha lerontj�k a forintot - amire korm�nyzati sz�nd�k van -, akkor ugyanaz a nyugd�j kevesebbet �r a boltban. Ha lerontj�k a forintot, ugyanannyi munk��rt l�tsz�lag ugyanannyi fizet�st kapok, csak kevesebbet �r. Ez a politika, amely gyeng�teni akarja a forintot, nem t�mogatja a kis-�s k�z�pv�llalkoz�sokat, nem akarja megf�kezni az �rakat, szerintem rossz ir�nyba visz benn�nket. Ez�rt is �l�nk napr�l-napra nehezebben, �s ez�rt �ll el�tt�nk olyan neh�z esztend� - a 2005-�s �vre gondolok -, mint amilyen �ll.”

„�gy lesz Magyarorsz�gb�l gyarmat-orsz�g. Ez az az �t, amelynek a v�g�n egy olyan Magyarorsz�g �ll el�tt�nk, amelynek nincsen m�r semmilyen vagyona, �s amely csak �s kiz�r�lag k�lf�ldi �rdekeket szolg�l. Hiszen az export�l�k k�z�tt m�r els�pr� t�bbs�gben vannak a nagy nemzetk�zi c�gek. Ezt h�vj�k gyarmat-orsz�gnak. Szerintem ebb�l nem k�r�nk. �n azt gondolom, hogy fontosak az exportra termel� v�llalatok, nagyon fontosak. Teh�t buta az a korm�ny, amelyik ezt a szempontot nem veszi figyelembe. S�t, az lenne a legjobb, ha min�l t�bb k�z�pv�llalkoz� Magyarorsz�gon nagyv�llalkoz�v� tudna fejl�dni, �s �gy r�szt tudna venni Magyarorsz�g exportteljes�tm�ny�ben. De ugyanilyen fontos a k�l-f�ldr�l be�rkez� m�k�d� t�ke, ez a kettes sz�m� motor. A h�rmas sz�m� motor  pedig a bels� er�nk. Ez a mostani korm�ny nem hisz a magyar emberekben. Ez csak a k�lf�ldiekben hisz, csak az�rt, mert k�lf�ldiek. (...) Amit mi k�pvisel�nk, az egy egyens�ly. Egy olyan n�veked�s, amelyben megvan a szerepe az export�l� v�llalatoknak. Megvan a szerepe a k�lf�ldi beruh�z�knak, �s megvan benne a magyar kis-�s k�z�pv�llalkoz�k szerepe is. Ma az a baj, hogy elbillent a rendszer. Nem motorja a gazdas�gi n�veked�snek az, ami a kis-�s k�z�pv�llalkoz�sokn�l t�rt�nik. �s mi �rtelme van a gazdas�gi n�veked�snek, ha nem teremt munka-lehet�s�get? Keny�rkereseti lehet�s�get messze a legnagyobb sz�mban Magyar-orsz�gon ma a kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok adnak. Mi �rtelme is lenne a gazdas�g m�k�d�s�nek, ha nem az, hogy az emberek tisztess�ges munk�b�l tisztess�gesen meg�lhessenek? Ezt a lehet�s�get Magyarorsz�gon a kis-�s k�z�p-v�llalkoz�sok teremtik meg a legt�bb ember sz�m�ra. Nem mondom, hogy a multik nem adnak munk�t �s nem teremtenek munkahelyet, �k is adnak valamennyit, de k�zel sem annyit, mint a magyar k�zben l�v� kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok. A gazdas�g nem �nmag�ban �rtelmes dolog, hanem az emberek �let�t szolg�l� vil�g. Az �rtelme, hogy az emberek tisztess�gesen meg tudjanak �lni, - ez�rt nem lehet kihagyni a gazdas�gpolitikai sz�m�t�sokb�l magukat az embereket. Nem lehet kihagyni a munkahelyeket, a kis-�s k�z�pv�llalkoz�sokat, az otthonteremt�si t�mogat�st �s �gy tov�bb. Teh�t egyens�lyt kell tartani, minden motornak m�k�dnie kell. Nem el�g csak k�t-h�rom motort megind�tani, hogyha n�gy-�t lenne m�g, amit meg-ind�thatn�nk. Ma az a f� baj, hogy nem m�k�dtetik a magyar gazdas�g n�h�ny
motorj�t. S�t, m�g �ssz�bb akarnak h�z�dzkodni. A forint legyeng�t�se mer�nylet az emberek, k�l�n�sen a nyugd�jasok, a gyerekes csal�dok ellen. Nem is �rtem, hogyan lehets�ges mindez! Nincs is a vil�gon olyan baloldali korm�ny, amely fel mern� v�llalni, hogy baloldali, �s privatiz�lja a k�zvagyont, �s le akarja rontani a nemzeti valuta �s a keresetek re�l�rt�k�t. Komolyan mondom, az ember id�nk�nt nem tudja, hogy hol van.”

„Mi nem szeretn�nk term�szetesen kiszakadni az eur�pai f�sodorb�l. De mi az
eur�pai f�sodor? Ha megn�zz�k ma N�metorsz�got, Franciaorsz�got vagy b�r-melyik m�sik, sz�munkra mintak�nt szolg�l� �llamot, pl. Ausztri�t, - azt l�tjuk, hogy a mag�ntulajdon �s a k�ztulajdon ar�nya kb. 75 sz�zal�k : 25 sz�zal�k. Ehhez k�pest Magyarorsz�gon 90 sz�zal�k a mag�n �s 10 sz�zal�k a k�ztulajdon. �s ha a korm�ny meg tudja val�s�tani, amit akar - b�zom benne, hogy ezt mi meg tudjuk akad�lyozni -, akkor ez f�lmegy 95 sz�zal�kra. H�t ilyen nincs sehol, ez egy nincstelen orsz�g lesz. Sehol Eur�p�ban egyetlen konzervat�v kereszt�ny-demokrata nem mern� kiejteni a sz�j�n, amit a baloldaliak itt �s most el�adnak. Bocs�nat, nem akartam f�lindultan nyilatkozni, de egy olyan k�pet l�tok magam el�tt a k�vetkez� k�t-h�rom �vre, amivel nem is tudom, mit fogunk mi kezdeni. Hogyha majd korm�nyv�lt�s k�vetkezik be, egyre nehezebb lesz visszabillenteni a dolgokat a norm�lis ker�kv�g�sba. Ez�rt gondolom, hogy most kell cselekedni, most kell el�sz�r a privatiz�ci� k�rd�s�t a n�pszavaz�s seg�ts�g�vel sikerre vinni,  azt�n k�s�bb a t�bbi �gyben is most m�r musz�j vil�goss� tenni a Korm�nynak, hogy nem haladhat tov�bb ezen az �ton, mert visszaford�thatatlanul sz�tszedi �s lerontja az orsz�got. (...) Ezt az eg�sz privatiz�ci�s �gyet �n nem csak egyszer�en a k�zvagyon k�rd�s�nek l�tom. Itt sokkal nagyobb dologr�l van sz�, hogy meg tudjuk-e gy�zni az embereket, egyet�rt�nk-e az emberekkel abban, hogy Magyar-orsz�gnak m�giscsak magyar orsz�gnak kell maradnia. Mert ez m�gis csak a mi orsz�gunk, mi tudjuk f�l�p�teni, nem k�lf�ldr�l �rkez� seg�ts�gre kell v�rni - az j�, ha j�n -; nem k�lf�ldi befektet�kben kell rem�nykedni - az is j�, ha j�n -; de b�zni, meg rem�nykedni magunkban kell. Mindenki tudnia kell, hogy ez az egy orsz�gunk van, nem a k�lf�ldre kell t�maszkodnunk, nek�nk kell rendbe hozni, a k�lf�ldnek megvannak a maga saj�t �rdekei, a k�lf�ldi befektet�k nem seg�teni j�nnek, hanem a saj�t �rdek�ket keresik, �s ezt bele kell illeszten�nk a mi �rdek- rendszer�nkbe. Fontos alkalmazkodnunk a vil�ghoz, de az�rt alkalmazkodunk, hogy a saj�t �gyeink jobban menjenek. Teh�t ez az egyszeregy szerintem a k�z-�letben, m�r ha az ember nemzeti alapokon �ll, �s hisz abban, hogy a k�z�letnek az emberek nemzeti �rdekeit kell szolg�lnia, vagyis azokat a nemzeti �rdekeket, amelyek az emberek sz�m�ra a mindennapi �letben fontosak. De h�t mi lehet fontosabb, mint hogy ne engedj�k, hogy az �gbe menjenek a g�z�rak, az energia-�rak, hogy eljuthassunk munkahelyeinkre a VOL�N-buszokkal, hogy a Nemzeti Tank�nyvkiad� m�giscsak olyan tank�nyveket adjon ki, amilyen szellemben mi nevelni szeretn�nk a gyermekeinket.”

„Mit tudnak tenni az emberek? Hogyan is v�ltoztathatn�nak a dolgok menet�n? Vagy kiv�rj�k a k�vetkez� v�laszt�st t�tlen�l - szerintem akkor s�lyos �llapotok alakulnak ki a 2006-os v�laszt�sra -, vagy ahol csak tudjuk, megpr�b�ljuk meg-szervezni magunkat, �s megakad�lyozzuk, hogy a Korm�ny hib�kat k�vessen el. Ilyen a k�zvagyon teljes ki�rus�t�sa. �ssze kell fognunk, s meg kell mozdulnunk. El kell hinni�k az embereknek, hogy �k a tulajdonosok �s az � szavuk d�nt. �s ebben a k�rd�sben nekik kell d�nteni�k.”

„Az els� sz�z napban vagyunk. Minden �j korm�ny hivatalba l�p�sekor az els� sz�z napnak megvan a saj�tos karaktere. Az emberek v�g�l is rem�nykednek, �s igazuk van. H�t mi�rt is ne rem�nykedn�nek? Volt egy korm�ny, amelyik meg-bukott, elvesztette a k�zbizalmat. Ez fejez�d�tt ki az eur�pai v�laszt�son. Ennek a
konzekvenci�it, k�vetkeztet�seit v�g�l is a szocialist�k levont�k. K�s�bb, nem �gy, ahogy kellett volna, puccsszer�en, de m�giscsak levont�k. Azt mondt�k, ez �gy nem mehet tov�bb. Valami m�st kell csin�lni. Az emberek ilyenkor mindig rem�nykednek, h�tha jobban fogj�k csin�lni. �s igazuk van, ha rem�nykednek. Teh�t egyel�re az els� sz�z nap lelki�llapot�ban van az orsz�g. Majd a k�lts�g-vet�si vita, az ad�t�rv�nyek ut�n, amikor az �let visszaz�kken a k�z�letben is a norm�lis ker�kv�g�sba, akkor �rdemes arr�l besz�lni, megtal�ltuk-e a megfelel� utat? A k�z�let �rtelm�t nem abban l�tom, kinek h�ny sz�zal�kos t�mogatotts�ga
van, hanem abban, hogy az orsz�g abba az ir�nyba megy-e, amilyen ir�nyban az emberek haladni szeretn�nek.”

V�c, 2004. okt�ber 25.

�js�gcikk� szerkesztette, stiliz�lta:                           Czike L�szl�