Czike L�szl�

                            A globaliz�ci� magyar p�rtjai

A szervez�d� vil�g�llamhoz val� elt�phetetlen k�t�d�s fundamentuma �s h�l�zati kapcsolat-rendszere volt az els� �s legfontosabb fel�p�tm�ny (v�.: ‘demokratikus int�zm�nyrendszer’), amit a rendszerv�lt�sunk s�rg�sen tet� al� hozott.
M�gpedig n�gy, k�l�n-k�l�n is egyform�n fontos, a j�v�k�p szempontj�b�l ‘p�r-huzamos’ alappill�rre �p�tve:
  
 A betonalapzatot a kommunista internacion�l� adta: MSZMP, majd MSZP.
 A v�ltoztat�s ‘t�megmozgalm�t’ a szabadk�m�vess�g: a Grand Orient MDF.
 A folyamatba �p�tett ‘gondolatkontrollt’ a liber�lis internacion�l�: az SZDSZ.
 A Sz�p �j Vil�grend, a j�v� cs�r�it az illumin�tus vil�g�llami elit: a Fidesz.

A Vil�g�llam elitje k�t, l�tsz�lag ellent�tes oldalb�l, er�csoportosul�sb�l �p�l fel: jobboldalb�l �s baloldalb�l. A k�t oldal orsz�gonk�nt elt�r� tartalommal b�rhat, a helyi t�rt�nelmi saj�toss�goknak megfelel�en, de az ‘ellent�tp�r’ l�nyege azonos. A jobboldali neokonzervat�v elit a szakr�lis kir�lyi csal�dok v�rvonal�ra, a fekete
nemess�gre, a nemzeti arisztokr�ci�ra, - a baloldali (kommunista �s liber�lis) elit  a nagyt�ke, a p�nz-k�zpontok, a bankok �s a multinacion�lis t�rsas�gok p�nz�re �p�t �s �p�l. A k�t �rdekszf�r�t a politikai titkos t�rsas�gok fonj�k vil�gh�l�v�...

A Fideszr�l k�l�n�sk�pp nincs mit besz�lni: a vezet� k�der�llom�nya k�pmutat�, �rzelmi �s szellemi �rtelemben �res, k�p�nyegforgat�, sz�rke, kontraszelekt�lt �s tehets�gtelen, de rendk�v�l fanatiz�lhat� �s sz�v�s. Lass� v�z partot mos... Ann�l ink�bb �rdekes a Fidesz egyszem�lyi vezet�je, akinek nemcsak helyettese, ut�dja sincs: Orb�n Viktor! R�la azt�n igaz�n sok mindent - titkos t�nyeket, legend�kat, pletyk�kat - el lehet(ne) mondani, de nem lehet. Orb�n nem a m�lt, hanem a j�v�. A j�v�t pedig m�g lehetetlen, �s nem is szabad elemezni, - csak: �p�teni...

�m az�rt ez az oldal sem maradhat kv�zi �resen. H�vjuk ism�t seg�ts�g�l S�ndor Andr�st, aki 1997. j�nius 1-i level�ben a k�vetkez�ket �rta r�la, nekem: "Orb�n Viktort a bilderbergi ‘kerekasztaln�l’ kijel�lt�k a sz�munkra, �s m�r jav�ban programoznak is minket, hogy j�v�re �t v�lasszuk meg Antall �s Horn ut�n harmadiknak, �s azt higgy�k, ez a mi akaratunk. Megvan ennek a technik�ja. Rutink�rd�s ez. A baromfigy�r leghorn-ty�kjai is azt hiszik, hogy a Teremt� ketrecbe teremtette �ket, automata etet�vel... Nem mintha Orb�n Viktor nem lehetne szabad k�r�lm�nyek k�z�tt is alkalmas a magas tiszts�gre. Lehet, hogy alkalmas lenne, lehet, hogy nem. Vil�g�rt sem b�ntjuk �t. Abban az�rt m�gis van n�mi k�l�nbs�g, hogy egy nemzet a saj�t �letm�k�d�se sor�n termel ki a maga sz�m�ra egy korm�nyf�t, vagy pedig valahol el��rj�k a sz�m�ra. �m ha t�rt�netesen pl. Kossuth Lajost el��rt�k volna valahol korm�nyz�-eln�knek, - minden bizonnyal nem lenne ott a k�pe ma a szob�m fal�n... Vagyis h�t a bunda ismeret�ben nem olyan auguri m�v�szet tudni, ki lesz a bajnok. A Pet� megtette a k�teless�g�t, a Pet� mehet. A Horn megtette a k�teless�g�t, a Horn mehet. Orb�n Viktor! - Parancs! - Hozz�m! - Parancs! - J�v�re maga lesz a f�bizalmi! - �rtettem!" Ennyit a mesebeli kir�lyfir�l, aki m�g mindig lehet - az is.

                                                   ***********

V�gezet�l: m�g egy, �sszefoglal� id�zet S�ndor Andr�s 1996-ban megjelent "A t�rt�nelem elmezavara" c�m� k�nyv�b�l, a 179. oldalr�l: "A nemzeti fasizmusok t�l�l� maradv�nyai ‘zavarj�k’ a glob�lis fasizmus replik�l�d� (szervesen ki-�p�l�) organizmus�t: keresztezik ‘a vezet�sre eleve elrendelt’ glob�lis vil�g-elit, illetve ‘a kiszolg�l� szerepre eleve elrendelt’ glob�lis embert�meg f�ld-g�mbm�ret� strukt�ra-eloszl�s�t. Ennek a glob�lis strukt�r�nak a hormonja a p�nz, oxig�nje pedig az inform�ci�. A migr�ci� el�seg�t�se �s szorgalmaz�sa a nemzetek sz�told�d�s�t  (�gy a nemzeti c�lok elt�ntet�s�t) �s egys�ges, m�hold-hipnotiz�lta kiszolg�l�-t�meg l�trehoz�s�t c�lozza az �sszes kontinensen.
A skinhead-mozgalom megragadt a fasizmus kor�bbi, ma m�r ‘id�szer�tlen’ �llapot�ban, �gy a mer�ben �j glob�lis fasizmus sz�m�ra �lc�z�si lehet�s�get ad: a demokr�cia jegy�ben l�phet f�l a tegnapi fasizmus ellen. A val�s�g az, hogy a tudom�ny �s a technika �j szintje - hozz�f�r�s a nukle�ris energi�hoz, az elektronika, a szociotechnika �s a tudatbefoly�sol�s ipari m�ret�v� v�l�sa, az �rtechnika, a g�nseb�szet - megsemmis�tette a nemzeti l�tm�helyeket �s �letvil�gokat, valamint a demokr�ci�t, mint t�rsadalmi m�k�d�si rendszert. Miut�n az �j rendszert el�k�sz�t� f�zisok a XX. sz�zad els� fel�ben a nemzeti t�rsadalmakon bel�l lezajlottak, a XX. sz�zad v�g�re a p�nzfolyamatok - mint az emberi energi�kat glob�lis m�retekben �sszegy�jt� �s sz�toszt� csatorn�k - kiz�r�lagoss� t�tel�vel glob�liss� tett�k a fasizmust: megval�s�tva Hilferding ‘gener�lkartell’ l�tom�s�t.
Ez a v�lasz a k�vetkez� k�rd�sekre, melyek �jra meg �jra megfogalmaz�dnak milli�rdnyi emberben: a puszta v�zz� v�lt demokratikus int�zm�nyrendszer keretein bel�l mi�rt nincs demokr�cia? Mi�rt v�lik a demokratikus int�zm�ny-rendszer er�szak-�rv�nyes�t� mechanizmuss�? Mi�rt nem �rzi mag�t otthon az ember saj�t haz�j�ban? M�rt semmis�ti meg a szabads�got �pp a liberalizmus? Mi�rt t�rnek el hossz� �vekig (val�j�ban t�pl�lnak!) oly v�res h�bor�kat, mint a k�zel-keleti, a vietnami �s a d�lszl�v?
A kor a glob�lis fasizmus kora, - b�rminek hazudj�k is vil�gcs�sz�rokk� v�lt t�zsdehi�n�k. Sajt�ja �s t�megt�j�koztat�sa emberi jogokr�l �s demokr�ci�r�l besz�l, am�g hazugs�gai el nem kopnak. Teljhatalm� t�zsdearisztokr�ci�ja (a ‘magas intelligencia-h�nyados�’ vil�g-elit) imm�r ellen�rz�s n�lk�l azt tesz az emberis�ggel, amit akar. A vil�g nemzeteinek, mint kult�r�lis l�nyeknek �s az �nrendelkez�s alanyainak kil�t�sa: a hal�l. �s az extr�m k�ts�gbees�s zs�k-utc�ba kergeti �ket: az �ngyilkos terrorba. A F�ld bolyg� �me az Antikrisztus kez�be adatott, aki az �kol�giai katasztr�fa fel� korm�nyozza. A politik�t, mint pelyv�t f�jja szertesz�t a sz�l. M�r nincs m�s lehet�s�g�nk, mint l�rvaarcunk alatt meg�rizve menteni �t a rejtett, a m�lyben melengetett Krisztus-arcot (az Ember Fi��t az embertelens�g pokol-bugyraiban), �s Isten-eresz al� h�z�dva v�rni be az id�k teljess�g�t."

V�c, 2004. november 21.

                                                                Czike L�szl�