Czike L�szl�                    
                   
                      Az Illumin�tusok Rendje

Lucifer piramisa az 1 doll�roson
A piramis cs�cs�n - a mindent l�t� szem gazd�ja - maga Lucifer �l.
K�zte �s a neki szolg�l� piramis szervezetei k�z�tt a parancsk�zvet�t� kapocs az Illumin�tusok Rendje.

A s�t�ni piramis tizenh�rom (13) szintre tagoz�dik.
Az els� 7 szinten az alacsony fokozat� szabadk�m�ves seg�t�k �s v�grehajt�k, a 8-13 szinteken a magasabb fokozat� illumin�tus szabadk�m�vesek m�k�dnek.
Az Illumin�tusok Rendj�t (a hatalmi hierarchia piramis�t) 1776-ban - a kil�pett jezsuita szerzetes - Adam Weisshaupt alap�totta.

Lucifer piramis�nak szintjei, fel�lr�l lefel� haladva:

Legfel�l: Lucifer, a S�t�ts�g Fejedelme, a Vil�g Ura
13. Szint: KEREKASZTAL (pl. Arthur kir�ly kerekasztala, ellenz�ki kerekasztal)
12.  Szint: A tizenh�rmak tan�csa
11. Szint: A harminch�rmak tan�csa (v�. a szabadk�m�vess�g 33 gar�dics�val)
10. Szint: A h�romsz�zak klubja

Ez a legfels� n�gy szint: a tulajdonk�ppeni Illumin�tusok Rendje 

9.  Szint: B’nai B’rith (a Sz�vets�g Fiai)
  8. Szint: Grand Orient (a Nagy Kelet = a francia Grand Oriens)
  7. Szint: Kommunizmus (az euro-�s vil�gkommunizmus)
  6. Szint: Sk�t r�tus� p�holyok (1-33 gar�diccsal)
5.  Szint: Yorki p�holyok (Angol Nagyp�holy)
   4. Szint: Lyons Klub, Rotary Klub, Kiwanis, Odd Fellows ,YMCA
  3. Szint: K�k, vagy Johannita p�holyok
2.  Szint: „K�t�ny n�lk�li” p�holyok
   1. Szint: „Human - 1776 - TAET” (hum�n civil t�rsas�gok tagjai) 

Kik kontroll�lj�k a p�nzeket?
Szent Mih�ly zar�ndokai szil�rdan �gy hiszik, hogy a gonoszs�g minden alapja �s legapr�bb eleme is azokt�l sz�rmazik, akik kontroll�lj�k (birtokolj�k s ellen�rzik) a vil�g p�nz�t, akiket mi gener�lisan a nemzetk�zi bank�rokkal azonos�tunk. De egy sz�t ritk�n hallunk ennek kapcs�n, m�g kev�sb� �rtj�k: ILLUMIN�TUSOK.
Az Illumin�tusok
Az Illumin�tusok elit emberek (f�rfiak), akik a cs�cson �llnak, akik ellen�rz�s�k alatt tartj�k a nemzetk�zi bank�rokat, hogy gonosz sz�nd�kkal kontroll�lj�k az eg�sz vil�got. Az �gyn�keiket kinevelik, oktatj�k, kik�pzik, hogy elfoglalhass�k a hely�ket, be�p�ljenek a sz�nfalak m�g�tt a korm�nyzat minden szintj�n.

A be�p�lt szak�rt�k �s tan�csad�k hat�rozz�k meg a korm�nyzati politik�t, hogy ekk�nt mozd�ts�k el� mestereik titkos terveinek megval�s�t�s�t.
Elt�r�tik az embereket Istent�l: a p�nzzel, az evil�gi gy�ny�rrel, az �lvezetekkel, a hatalommal, a preszt�zzsel �s az �rd�g egy�b cs�b�t�saival.

Akik k�zvetlen�l az Illumin�tusokhoz tartoznak, �k szemben �llnak Krisztussal: a S�t�n szolg�lat�ban. Mindig ‘h�tramaradnak’, elrejt�znek a hom�lyban vagyis az ismeretlens�gben, �s �ltal�noss�gban is minden gyan� felett �llnak.

Minden embert szolgak�nt haszn�lnak s�t�ni terveik megval�s�t�s�ra. Leig�z�suk �rdek�ben mindk�t, ellent�tes politikai oldal fel� kit�rt karjaikkal �s p�nz�kkel (t�mogat�sukkal) megosztj�k, egym�sra usz�tj�k az embereket, hogy harcoljanak egym�s ellen �s gyilkolj�k le egym�st.

Hogy sorban el�rhess�k c�ljaikat, fokozz�k a k�oszt: �polj�k �s t�mogatj�k az atomh�bor�val val� �lland� fenyeget�st, - s�t, sz�nd�kosan id�zik el� a vil�g-�h�ns�get �s sz�tj�k a k�ts�gbees�sbe hajszolt n�pek irracion�lis terrorizmus�t.

Az els�dleges c�ljuk, hogy megalak�ts�k

                                 az egys�ges vil�gkorm�nyt,

hogy t�k�letesen ellen�rz�s�k al� vonhass�k az eg�sz vil�got, lerombolva minden vall�st �s a rendfenntart� k�zigazgat�si folyamatokat.

 Az Illumin�tusok t�rt�nete
Az Amerikai Egyes�lt �llamok m�g�tt (h�tter�ben) m�k�dik egy f�rfiakb�l �ll� kis szervezet, akiknek val�s�gos c�lja leig�zni az eg�sz vil�got s az emberis�get, s�t�ni �sszeesk�v�s�k (terv�k) szerint, az egys�ges vil�g�llam l�trehoz�s��rt.

Hogy teljesen tiszta k�pet alkothassunk err�l a s�t�ni tervr�l, visszamegy�nk a kezdetekhez, vissza a XVIII. sz�zad k�zep�re, hogy megnevezz�k azt a f�rfit, aki elind�totta ezt az �sszeesk�v�st.

Az �sszeesk�v�s elind�t�sa az 1760-as �vekig ny�lik vissza, amikor is els� �zben h�vt�k �letre „Illumin�tusok” elnevez�ssel. Az Illumin�tusokat (megvil�gosultak) egy Adam Weisshaupt nev� f�rfi szervezte, aki �tt�rt a katolikus vall�sra (teh�t konvertita volt), majd jezsuita szerzetes lett. K�s�bb finansz�roz�i k�v�ns�g�ra ki-l�pett a Katolikus Egyh�zb�l, - s megszervezte az Illumin�tusokat, amelyet m�r a nemzetk�zi bank�rok finansz�roztak.

Az�ta minden h�bor�t - ez a Francia Forradalommal kezd�d�tt - az Illumin�tusok t�mogat�s�val ind�tottak, akik ezekben az oper�ci�kban k�l�nb�z� (�l)neveken �s k�l�nb�z� l�tszatokat keltve szerepeltek. Az�rt mondom, hogy ‘vari�lt nevek’ �s l�tszatok takar�s�ban, mert miut�n az Illumin�tusokat leleplezt�k s k�zismertt� v�ltak, Weisshaupt �s �sszeesk�v�t�rsai elkezdtek hamis, m�s neveken m�k�dni.

De vajon mi�rt v�lasztott�k a vil�g-�sszeesk�v�k az „Illumin�tusok” elnevez�st a s�t�ni szervezet�k sz�m�ra? Weisshaupt maga mondta, hogy ez a sz� Lucifert�l sz�rmazik, �s a jelent�se: „a f�ny �rz�i”...

A luciferi �sszeesk�v�s
Adam Weisshaupt a K�non Jog jezsuita-k�pzetts�g� professzora volt, az Inglecot Egyetemen tan�tott, amikor levetette a kereszt�nys�get, hogy megszervezhesse a luciferi �sszeesk�v�st. Ez 1770-ben t�rt�nt. Elkezdte kidolgozni ‘mester-terv�t’, mit a S�t�n Zsinag�g�j�nak nevezett - �lnoks�gb�l J�zus Krisztus nev�vel f�m-jelezve - mi�ltal csal�rdul v�gs� vil�guralomra emelhett�k Lucifer ideol�gi�j�t, hogy majdan az emberi faj utols� maradv�nyai a szoci�lis kataklizma ut�n is, a v�gs�kig a s�t�ni zsarnoks�got szolg�lhass�k.

Adam Weisshaupt ‘a feladat�t’ 1776. m�jus elsej�n fejezte be. (A kommunista nemzetek folytat�lagosan vez�nylik �vr�l-�vre m�jus 1-je meg�nnepl�s�t, e nagy esem�ny tisztelet�re.) Ez volt az a nap, mikor Weisshaupt hivatalosan is befejezte mesterterv�t, amelyben el��rta az �sszes l�tez� korm�nyzatok �s az egyh�zak el-puszt�t�s�t. Ezen v�gs� c�l megval�s�t�s�t az emberek sz�les t�megeinek tot�lis megoszt�sa tehette el�rhet�v�, mi�ltal az egym�ssal szemben�ll� t�borok sz�ma egyre szaporodik a politik�ban, a szoci�lis szf�r�ban, a gazdas�gban �s minden m�s ter�leten. �ppen ilyen viszonyok uralkodnak manaps�g az Amerikai Egyes�lt �llamokban...

Az egym�ssal szemben�ll� oldalakat ezekut�n felfegyverezt�k, az �sszet�z�seket (incidenseket) el�k�sz�tett�k, technik�val is felszerelt�k; ami okot szolg�ltathatott az esztelen, �rtelmetlen�l f�lt�keny verseng�sre, a puszt�t� harcra �s �nmaguk gyeng�t�s�re is, mindezzel fokozatosan lerombolva a nemzeti korm�nyzatokat �s az egyh�zakat.

A ‘m�veleti’ terv

ad.1.
P�nz�gyi �s szexu�lis megveszteget�st (zsarol�st) haszn�ltak, hogy el�rj�k a m�r magas beoszt�s� f�rfiak kontroll�l�s�t az �sszes korm�nyzat k�l�nb�z� szintjein �s a k�z�let m�s ter�letein. Egykor befoly�sos szem�lyek elbuktak hazugs�gok �s csal�sok k�vetkezt�ben; - az Illumin�tusok cs�b�t�sokkal, k�s�rt�sekkel g�zsban, rabszolgas�gban tartott�k �ket, politikai vagy m�s zsarol�ssal, a p�nz�gyi t�nkre-t�tel (cs�d), a nyilv�noss�g el�tti leleplez�s, a fizikai b�ntalmaz�s, s�t, egyenesen  az �nmagukra �s szeretett csal�dtagjaikra ir�nyul� hal�los fenyeget�ssel.

ad.2.
Az Illumin�tusok, akik a f�iskol�kon (a koll�giumokban) �s az egyetemeken (pl. Sorbonne, Frankfurt, Oxford, Birmingham, Bristol, London, Yale, Harvard, stb.) is ott voltak, hogy kik�pezz�k (�s be is szervezz�k) a kiv�teles k�pess�g�, �s ‘j� v�rvonal�’ csal�dokb�l (kir�lyi dinaszti�kb�l) sz�rmaz�, az internacionalizmus ir�nt vonz�d� hallgat�kat s hogy speci�lis nemzetk�zi tr�ningeket aj�nljanak (fel) nekik. Olyan tr�ningeket, melyekre olyan �szt�n-d�jakat adom�nyoztak, amilyen a Cecil Rhodes �szt�nd�j, amelyre a kiv�laszt�st az Illumin�tusok v�gezt�k.

Valamennyi ilyen �szt�nd�jast r�besz�lt�k, majd azt�n meg is gy�zt�k arr�l, hogy a k�l�nleges tehets�g� �s agy� f�rfiaknak joguk van uralkodni mindazokon a csek�lyebb term�szetes tehets�g�eken, akiknek t�megei nem tudj�k, mi a legjobb a sz�mukra sem fizikai, sem szellemi, sem lelki �rtelemben.

ad.3.
Minden befoly�sos embert, akit t�rbe csaltak, �s �gy az Illumin�tusok ellen�rz�se al� ker�lt, nomeg a hallgat�kat, akik speci�lis nevel�st �s kik�pz�st kaptak, titkos �gyn�kk�nt �p�tett�k be, haszn�lt�k fel a sz�nfalak m�g�tt minden korm�nyban, mint szak�rt�ket �s specialist�kat. �k a v�grehajt� hatalom legmagasabb szintj�n lehettek tan�csad�k, hogy szab�lyozott mederbe terelj�k a politik�t, azon c�lb�l, hogy hossz� t�von az Illumin�tusok titkos terveit, vil�g-�sszeesk�v�s�t szolg�lja, �s el�id�zze a korm�nyzatok �s az egyh�zak elpuszt�t�s�t.

ad.4.
Megszerezt�k a teljhatalm� ellen�rz�st a vil�gsajt� felett, mi�ltal minden h�rt �s inform�ci�t elferd�thettek, - hogy meggy�zz�k a t�megeket: egy egys�ges vil�g-korm�ny az egyetlen megold�s a nagysz�m� �s sokf�le, szerte�gaz� probl�m�ra. Emellett kisaj�t�tott�k �s ellen�rz�s�k al� vont�k az �sszes nemzeti r�di� �s t�v�-csatorn�t is.

�ttekintve a strat�giai tervek fenti n�gy pontj�t, el kell ismern�nk, hogy a t�meg-kommunik�ci�s m�di�nk minden szinten ellen�rz�s alatt �ll, a korm�nyzatunk �sszes szintj�re besziv�rogtak �s ellen�rzik, - �pp �gy, amint Weisshaupt ezt m�r az 1700-as �vekben el�re megtervezte...

Szerencs�tlens�g�nkre kev�s ember b�r tudom�ssal ezekr�l a t�nyekr�l; - ez�rt is van, hogy a vil�g esem�nyeib�l, amik a p�nz mozg�sain k�v�l t�rt�nnek, m�st nem is nagyon �rz�kelnek...
Aki pedig net�n �tl�t ezen a finomsz�v�s�, �m f�nyvisszaver� h�l�n, az t�bbnyire gy�v�n meglapul �s egy�ttm�k�dik, hogy mentse a b�r�t �s az egzisztenci�j�t.

Az Illumin�tusok els� napjai
Mivel Britannia �s Franciaorsz�g volt a k�t leger�sebb vil�ghatalom a XVIII. sz. v�g�n, Adam Weisshaupt �gy igazgatta az Illumin�tusokat: sz�tsanak gyarmati h�bor�kat - bele�rtve az Amerikai F�ggetlens�gi H�bor�t is -, gyeng�tend� a Brit Birodalmat.

Arra is felk�sz�tett�k �ket: szervezz�k meg a Francia Forradalmat, hogy terv-szer�en lerombolj�k a Francia Birodalmat.
Weisshaupt a Francia Forradalom kezdet�t 1789-re t�zte ki. Azonban 1784-ben, igazi vis majork�nt a Bajor Korm�nyzat birtok�ba ker�lt egy bizony�t�k, amely leleplezte az Illumin�tusok l�tez�s�t.

Az isteni k�zbeavatkoz�s
M�g 1784-ben t�rt�nt, hogy Adam Weisshaupt kiadta a Francia Forradalom meg-szervez�s�re vonatkoz� rendelkez�seit. Egy n�met �r�, akit Zwack-nak h�vtak, ki-adta e rendelkez�seket k�nyv form�j�ban, amely teljes eg�sz�ben tartalmazta az Illumin�tusok t�rt�net�t �s Weisshaupt terveit. A k�nyve egyik k�pi�j�t elk�ldt�k  a francia illumin�tusoknak, akiket Robespierre ir�ny�tott, kit Weisshaupt deleg�lt a Francia Forradalom kirobbant�s�ra. A k�ld�nc�t egy vill�mcsap�s ter�tette le s �lte meg, - amint �ppen �ton volt N�metorsz�gb�l Franciaorsz�gba. A rend�rs�g megtal�lta a felforgat� dokumentumokat a halott test�n, �s �tadta azokat a meg-felel� hat�s�goknak.  

Az �sszeesk�v�s gondos tanulm�nyoz�sa ut�n a Bajor Korm�nyzat utas�totta a rend�rs�get, tartson razzi�t Weisshaupt �jonnan szervezett Grand Orient p�holyai helyis�geiben �s a befoly�sos �sszek�t�k otthonaiban. Ilyenform�n az �sszes fel-fedett j�rul�kos bizony�t�k is meggy�zte a hat�s�gokat: a dokumentumok hiteles m�solatok egy �sszeesk�v�sr�l, amelyet az Illumin�tusok a tervezett h�bor�k �s forradalmak sz�t�s�ra, el�id�z�s�re alap�tottak.

1785-ben a Bajor Korm�nyzat t�rv�nyen k�v�l helyezte az Illumin�tusokat, majd  feloszlatta a Grand Orient p�holyokat. 1786-ban nyilv�noss�gra hozt�k az �ssze-esk�v�s minden r�szlet�t: „Az Illumin�tusok rendj�nek �s szekt�j�nak eredeti iratai” angol c�mmel. Az �sszeesk�v�sr�l sz�l� teljes iratanyag k�pi�it elk�ldt�k Eur�pa �s az Egyh�z minden vezet�j�nek. �m az Illumin�tusok hatalma oly nagy volt, hogy a c�mzettek a figyelmeztet�st figyelmen k�v�l hagyt�k. Mindamellett az Illumin�tusok megb�lyegzett� v�ltak, �s f�ldalatti mozgalomm� alakultak.

Ugyanebben az id�ben a Weisshaupt vezette Illumin�tusok besziv�rogtak a „K�k Maszon�ria” (K�k Szabadk�m�vess�g) p�holyaiba �s a saj�t sz�vets�gi titkaikat �rt�k el� k�telez�en minden titkos t�rsas�g sz�m�ra. Csak a szabadk�m�vesek nyilv�n�tott�k magukat internacionalist�nak, - s mindazok, akik a viselked�s�kkel bebizony�tott�k, hogy elfordultak Istent�l, v�lhattak beavatott illumin�tuss�.

Fokozatosan besziv�rogtak Britannia szabadk�m�ves p�holyaiba, �s Weisshaupt megh�vta Eur�p�ba John Robisont is. John Robison volt a legmagasabb fokozat� maszon a Sk�t R�tus szerint. A term�szetfiloz�fia professzora volt az Edinburghi Egyetemen, �s a titk�ra a Royal Society kir�lyi t�rsas�gnak Edinburghben.
Robison ‘nem d�lt be’ annak a hazugs�gnak, miszerint az Illumin�tusok c�lja egy j�akarat� diktat�ra megalkot�sa, azonban ezt a v�lem�ny�t b�lcsen megtartotta mag�nak. �gy t�rt�nt, hogy megb�zt�k a Weisshaupt k�pi�inak fel�lvizsg�lat�val, s hogy tanulm�nyozza, �s �rizze meg biztons�gban azokat.

Miut�n az Illumin�tusokkal kapcsolatos figyelmeztet�s eredm�nytelen maradt; ki is t�rt 1789-ben a Francia Forradalom, mint azt Weisshaupt ‘menetrendszer�en’ eltervezte. K�zben figyelmeztett�k a fenyeget� vesz�lyr�l, �s riasztott�k a t�bbi korm�nyzatokat...
Robison 1789-ben publik�lta „Bizony�t�k a valamennyi korm�nyzat �s egyh�z elpuszt�t�s�ra sz�tt �sszeesk�v�sr�l” c�m� k�nyv�t, - �mde �v� figyelmeztet�s�t  semmibe vett�k...

A nap�leoni h�bor�k
Azok, akik a Francia Forradalmat ir�ny�tott�k: egy m�sik �sszeesk�v�sben val� r�szv�telr�l is hat�roztak. �k ‘szervezt�k’ a nap�leoni h�bor�kat is, - hogy meg-d�nts�k min�l t�bb k�l�nb�z� koron�s f� tr�nj�t Eur�p�ban...

A p�nzemberek egy csoportja finansz�rozta Nap�leont, m�g egy m�sik csoportjuk  Britanni�t, N�metorsz�got �s m�s nemzeteket. Term�szetesen mindk�t csoport elfogadta ‘�p�t�si tervrajzk�nt’ az Illumin�tusok mesterterveit...

A B�csi Kongresszus
Ezen az �sszej�vetelen megpr�b�lt�k megalkotni az els� N�psz�vets�get, ami az els� k�s�rlet�k volt az egys�ges vil�gkorm�ny fel�ll�t�s�ra. Kitartottak elm�let�k mellett, hogy Eur�pa minden koron�s f�je olyannyira elad�sodott nekik, hogy �k,  akarva, nem akarva cinkosaiknak tekinthet�k. Azonban Oroszorsz�g c�rja ideje-kor�n r�j�tt az �sszeesk�v�sre, �s teljess�ggel megtorped�zta azt. A felb�sz�lt finansz�roz�k ezut�n fogadalmat tettek, hogy egy sz�p napon elpuszt�tj�k a c�rt eg�sz csal�dj�val egy�tt.
Ezt a fenyeget�s�ket k�s�bb, 1917-ben val�ra is v�ltott�k.

Eml�keztetn�nk kell gondolatban arra, hogy az Illumin�tusok m�k�d�s�nek nem volt r�vidt�v� alapzata. Norm�lisan egy �sszeesk�v� - b�rmilyen m�don is l�pjen az �sszeesk�v�sbe - azzal a c�llal teszi, hogy az ‘eredm�nyek’ m�r a v�grehajt�s k�zben, a saj�t �let�ben megmutatkoznak. De az Illumin�tusok eset�ben nem �gy t�rt�nt. Rem�lt�k, hogy c�ljaikat m�g �let�kben megval�s�tj�k, de mivel „az el�-ad�snak folytat�dnia kell(ett)” - the show must go on -, az Illumin�tusok igencsak hossz� t�v� c�lok�rt dolgoztak. �vek, �vsz�zadok t�vlat�ban �k voltak a felkent ut�dok, hogy folytass�k az �sszeesk�v�st, mindaddig, am�g rem�lhett�k, hogy �sszeesk�v�s�k beteljesedik...

A v�gzetes visszautas�t�s - amit a B�csi Kongresszus az orosz c�rt�l kapott - nem hi�s�totta ugyan meg az Illumin�tusok �sszeesk�v�s�t, de k�nyszer�tette �ket egy �j strat�gia elfogad�s�ra. Bel�tt�k, hogy az egys�ges vil�g ide�ja pillanatnyilag elbukott, azonban elhat�rozt�k, hogy hatalmuk meg�rz�se �rdek�ben szorosabbra fonj�k a p�nz�gyi rendszer ellen�rz�s�t az eur�pai nemzetek felett.

A gazdas�gi ellen�rz�s
Kor�bban a waterlooi �tk�zet k�vetkezm�nyeit meghamis�tott�k. A finansz�roz�k elterjesztettek egy sztorit, hogy Nap�leon megnyerte a csat�t, ami�rt p�nik t�rt ki Anglia �rt�kpap�r-piac�n. Az �sszes r�szv�ny �rfolyama null�ra zuhant.
A nemzetk�zi bank�rok (f�k�nt pl. a Rothschildok, innen eredt a ‘legenda’, mely szerint a waterlooi csata el�tti nap kock�n d�nt�tt�k volna el, hogy Wellington herceg seregei nyerj�k meg az �tk�zetet) ekkor - jelk�pes, 1 penny = 1 doll�r �rfolyamon - felv�s�rolt�k az �sszes r�szv�nyt, ami t�k�letes kontrollt biztos�tott sz�mukra Britannia gazdas�ga, �s virtu�lisan eg�sz Eur�p�� felett.

K�zvetlen�l a B�csben tartott kongresszus ut�n a nemzetk�zi bank�rok ‘r�vett�k’ Britanni�t, hogy �j bankot alap�thassanak Angli�ban, amelyet teljes m�rt�kben ellen�riztek, �s ellen�riznek mind a mai napig.

Weisshaupt 1830-ban meghalt, de a hal�l�t megel�z�en k�sz�tett egy m�dos�tott verzi�t az Illumin�tusok �sszeesk�v�s�re, mely az �gyn�kei r�v�n (ugyan v�ltoz� nevek alatt) az �sszes nemzetk�zi szervezetet, csoportot szervezte, finansz�rozta, vezette �s ellen�rizte, a k�zigazgat�s legmagasabb poz�ci�iban.

A forradalmi program
1848-ban Marx K�roly az Illumin�tusok egy csoportj�nak ir�ny�t�sa alatt meg�rta a ‘Kommunista Ki�ltv�ny’-t; - m�g Karl Ritter, a Frankfurti Egyetem professzora meg�rta antit�ziseit, az Illumin�tusok egy m�sik csoportj�nak �tmutat�sa szerint. A kiindul� ‘eszm�ny’ alapj�n: mindazok sz�m�ra, akik ir�ny�tj�k az �tfog� �ssze-esk�v�st hasznos, hogy meg tudj�k k�l�nb�ztetni egym�st�l azt a k�t �gynevezett ideol�gi�t (ti. a kommunizmust �s a n�cizmust), ami k�pess� teheti �ket, hogy egym�ssal szemben�ll� t�borokra ossz�k az emberfajt�kat; k�s�bb agymos�ssal h�bor�ra �s puszt�t�sra usz�ts�k �ket egym�s ellen.
�s, k�l�n�sk�ppen, hogy leromboljanak minden politikai �s egyh�zi int�zm�nyt.

Ezt a ‘munk�t’ Ritter kezdte el, majd a hal�la ut�n folytatta a n�met, �gynevezett filoz�fus, Friedrich Wilhelm Nietzsche. Seg�tett „kifejleszteni” a rasszizmust �s azut�n a n�cizmust, amely hozz�j�rult az I. �s a II. vil�gh�bor� kirobban�s�hoz.

1834-ben az olasz forradalom vezet�je Giuseppe Mazzini, akit az Illumin�tusok arra v�lasztottak ki, hogy ir�ny�tsa forradalmi programjuk kiterjeszt�s�t az eg�sz vil�gra. Ebbeli igyekezet�ben szolg�lt, eg�szen 1872-ben bek�vetkezett hal�l�ig. �m n�h�ny �vvel a hal�la el�tt Mazzini r�vett egy amerikai t�bornokot, bizonyos Albert Pike-ot, l�pjen be az Illumin�tusok k�z�. Pike-ot val�s�ggal megig�zte az egys�ges vil�gkorm�ny �j ide�ja, �s v�g�l a luciferi �sszeesk�v�s vezet�j�v� v�lt.

1859 �s 1871 k�z�tt Pike kidolgozta a katonai tervrajz�t (tervrajz: ‘vakol� fed� szakkifejez�s’; p�ld�ul: �p�t�si tervrajz = komplex koncepci� a t�rsadalmi rend diszkr�t beavatkoz�ssal t�rt�n� megv�ltoztat�s�ra) h�rom vil�gh�bor�nak �s k�l�nb�z� forradalmaknak szerte a vil�gon, melyek mindent �sszev�ve el�bbre vinn�k az �sszeesk�v�st, a XX. sz�zad utols� felvon�sak�nt.

H�rom vil�gh�bor�
Az els� vil�gh�bor� megv�v�sa volt a harc, ami k�pess� tette az Illumin�tusokat, hogy megd�nts�k a c�rizmust Oroszorsz�gban - mint erre a nemzetk�zi bank�rok kor�bban megesk�dtek, miut�n a c�r megtorped�zta a Kongresszusuk megtart�s�t B�csben -, �s arra, hogy Oroszorsz�got az ateista kommunizmus er�dj�v� tegy�k. Az Illumin�tusok �gyn�kei felnagy�tott�k a n�zetelt�r�seket N�metorsz�g �s a Brit Birodalom k�z�tt, hogy ezt felhaszn�lhass�k a h�bor� kirobbant�s�ra. Majd amikor a h�bor� v�get �rt, fel�p�tett�k a kommunizmust, hogy elpuszt�tsa a t�bbi korm�nyzatot, �s megsz�ntesse a c�rizmust Oroszorsz�gban.

A m�sodik vil�gh�bor�t - amikor �s amennyiben erre ‘sz�ks�g’ volt - a fasizmus �s a politikai cionizmus k�z�tti vit�k felsz�t�s�val k�sz�tett�k el�. A h�bor� alatt fel�p�lt a nemzetk�zi kommunizmus, mely ett�l kezdve kiegyenl�tette az egyes�lt kereszt�nys�g erej�t �s befoly�s�t. Mikor a trend t�lhaladta a holtpontot, az er�-egyens�ly visszaford�thatatlanul felborult, ami mag�ban foglalta �s el�re vet�tette egy v�gs� szoci�lis kataklizma bek�vetkez�s�t is...

A harmadik vil�gh�bor�
A harmadik vil�gh�bor� kirobbant�s�ra haszn�lj�k az Illumin�tusok �gynevezett ‘vit�z� �gyn�keiket’ (p�ld�ul: Francis Fukuyama, Samuel P. Huntington), - hogy ellent�teket gerjesszenek a politikai cionizmus �s a muszlim vil�g vezet�i k�zt. A h�bor�t az eml�tett m�dszerrel vez�nylik, hogy az iszl�m eg�sz�t �s a politikai cionizmust, Izraelt egym�ssal puszt�ttass�k el; - ami a tov�bbi nemzetek k�z�tt is csak visz�lyt sz�t a k�rd�sben, de �nmag�ban is fokozza a h�bor�s fesz�lts�get a kimer�lt �llam(ok)ban: fizikai, ment�lis, lelki �s gazdas�gi vonatkoz�sban egy-ar�nt. A hadsz�nt�r �gy rendez�dik �t az egys�ges vil�gkorm�ny l�trehoz�s��rt.

Az egys�ges vil�gkorm�ny
Az �sszeesk�v�s befejez� szakasz�ban az egys�ges vil�gkorm�ny egy dikt�tori szem�lyis�g r�v�n �ll majd �ssze, akit az Egyes�lt Nemzetek (az ENSZ), a K�l-kapcsolatok Tan�csa (CFR, egy illumin�tus csoport az US�-ban), p�r milli�rdos, a kommunist�k �s tud�sok, akik bebizony�tott�k h�s�g�ket a nagy �sszeesk�v�s ir�nt fognak egyet�rt�sben megv�lasztani, aki ezut�n mindezen szervezetek feje is lesz. Mindenki m�st a ‘monolitiz�lt’ emberis�g roppant konglomer�tum�ba integr�lnak (ez lehet/lesz a n�pek, mint egys�ges j�mbor juhny�j k�z�s kar�mja, megval�s�tva az �sszeesk�v�s tot�lis rabszolgat�rsadalm�t.

Az Egyes�lt �llamokban az Illumin�tusok, k�zvetlen�l az els� vil�gh�bor� ut�n �ll�tott�k fel a K�lkapcsolatok Tan�cs�t, amit a k�znyelvben CFR-nek neveznek. A CFR, aktu�lisan a mai Illumin�tusok; - az US�-ban m�k�dik. Ez a hierarchia a CFR mestertervi kontrollja, igen nagy hat�sk�rrel; - �k az eredeti illumin�tus �sszeesk�v�k lesz�rmazottai (v�rvonal, �h!)...
Sokan k�z�l�k m�g a nev�ket is megv�ltoztatt�k, hogy eltitkolj�k ezt a t�nyt.

L�tezik egy hasonl� int�zm�ny, az angliai illumin�tusok�, amely a Nemzetk�zi �gyek Brit Int�zete nevet viseli. K�l�nb�z� nevek alatt hasonl� titkos illumin�tus szervezetek m�k�dnek m�g Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban �s m�s nemzet-�llamokban is. Valamennyi szervezet�k - bele�rtve a CFR-t is -, folytatja a nagy-sz�m� kiseg�t� vagy frontvonalbeli szervezet fel�p�t�s�t, amelyek besziv�rogtak minden egyes f�zisban a legk�l�nb�z�bb nemzetk�zi �gyek int�z�s�be. Az ezen szervezetek m�k�d�se mindenkor �s minden esetben az Illumin�tusok mester-terve �s ellen�rz�se alapj�n �s alatt zajlott �s zajlik, mind a mai napig.   

V�c, 2005. janu�r 7.

Myron Fagan �r�s�nak ford�t�sa nyom�n:

                                                                            Czike L�szl�