Czike L�szl�

               N�PESED�S �s CSAL�D

                      T�RSADALMI HELYZETK�P

A KSH �rt�kel� meg�llap�t�sait tartalmaz� elemz�st egy levelez�-list�n ismertem meg. Az elemz�s a 2003. �vi adatokb�l k�sz�lt.
A fontosabb t�nyeket most megjegyz�seimmel illusztr�lom.

N�pess�gnagys�g, n�pess�greprodukci�
„Magyarorsz�gon a hal�loz�sok sz�ma m�r a ’80-as �vek elej�t�l meghaladta a sz�let�sek�t, a n�pess�g l�leksz�ma t�bb mint k�t �vtizede szakadatlanul cs�kken. A folyamat a ’90-es �vekben fel-gyorsult, fõleg a sz�let�ssz�m visszaes�se folyt�n. A cs�kken�s a lakoss�g fokozatos el�reged�s�vel p�rosul.”

Milyen �rdekes egybees�s! Magyarorsz�g elad�s�t�sa szint�n ’82-t�l kezd�d�tt, amikort�l a KGB-vel is dacol� D 209-es vezet�s�vel bel�ptettek minket a Nemzetk�zi Valutaalapba. Hogy feleslegesen m�g t�bb k�lf�ldi hitelt vehess�nk fel, kiz�r�lag a ’70-es �vekben, megalom�ni�s �llami beruh�z�sok c�ljaira ig�nyelt nyugati �llam-k�lcs�n�k kamatainak m�ig sem megsz�n� „t�rleszt�s�re”. Az�ta egyre cs�kken a sz�let�sek sz�ma, �vente cca. 35 ezer f�vel, egy Salg�tarj�n nagys�g� kisv�ros l�leksz�m�val �l�nk kevesebben Magyarorsz�gon, mivel az emberek a b�r�k�n �rzik: semmi, senki nem garant�lja, hogy sz�letend� gyermekeiket k�pesek felnevelni is, �s hogy majd �k is k�pesek lesznek anyagilag boldogulni, s fel-nevelni saj�t gyermekeiket. Az embert a hatodik �rz�ke meg�vja a „t�lszaporod�st�l”: nem nemz gyermeket, hogyha bizonytalan a j�v�. Hogy mi az, ami Magyarorsz�g elad�s�t�s�t �s n�pess�ge ily tragikus cs�kken�s�t – mint �sszek�t� kapocs – k�z�s id�keretbe foglalja? A R�mai Klub ’70-es �vek v�gi „szak�rt� aj�nl�sa”, mely szerint eme 93.000 n�gyzetkilom�teren k�zgazdas�gi �rtelemben nem k�v�natos, s nem biztos�that� 6-8 milli� f�n�l t�bbet sz�ml�l� emberi popul�ci� fenntart�sa.
Magyar ember csal�dtervez, a R�mai Klub – aj�nl�sa – v�gez…
„A term�kenys�g adott szintje m�r hossz� idõ �ta nem biztos�tja a n�pess�g egyszer� ut�np�tl�s�t sem. A sz�let�ssz�m e jelent�s cs�kken�s�vel egyidej�leg emelkedik az az �letkor, amelyben az any�k els� vagy m�sodik gyermek�ket v�llalj�k, emellett magas a gyermektelenek ar�nya is, k�l�n�sen a fiatalok k�r�ben. Gyeng�l a k�tgyermekes csal�dmodell eddigi (kor�bbi) hegem�ni�ja.”

Ezt �gy kell �rteni, hogy az ide�lis sz�l�k�pes korban l�v� l�nyok, h�lgyek �s asszonyok – nem sz�lnek. Elhalasztj�k az els� sz�l�st a 26-28 �ves korig elmulasztott f�rjhezmen�s, az egyetem, a PHD �s/vagy a doktori c�m ut�nra, vagy egyenesen v�nl�nyk�nt sz�lik meg els�-egyetlen gyermek�ket 32-36 �ves korban, mikor az �let �jrakezd�se m�r k�s�, s rem�ny�k sincsen szepl�telen�l �nzetlen p�rkapcsolat l�tes�t�s�re, arra szint�n alkalmas f�rfival. Az eff�le „k�z�pkor� asszony” szinte �szrev�tlen�l l�p �t az anyas�g k�sei �r�meib�l a klimax gyorsul�an egyre �r�mtelenebb korszak�ba �s mintegy egyszerre lesz anyja �s nagyanyja a saj�t gyermek�nek. A gyermeke, a koraifj� unoka sem rem�nykedhet holmi gondtalan �s eg�szs�ges �letben. G�njei m�r „el�regedettek”; - s j�, ha m�r a f�l-tucat abortuszon is t�lesett – lelk�ben is gyermekgyilkos – �desanyja k�pes m�g viszonylag �letk�pes �llapotban megsz�lni, mert az agyonlyuggatott m�h� „kismam�k” 20-30 %-a medd�, �s soha nem hoz erre az �rny�kvil�gra semmilyen gyermeket. 30-35 �ves kor feletti terhes n�kn�l m�r ugr�sszer�en megn� a spont�n vet�l�sek, a korasz�l�sek, az abnorm�lisan kis s�llyal, valamilyen morbidit�ssal sz�let� csecsem�k ar�nya; de szint�n t�bbsz�r�s a val�sz�n�s�ge a legk�l�nf�l�bb sz�l�si sz�v�dm�nyeknek s a m�s, �jsz�l�tt-kori degener�ci�knak, �r�kl�d� (genetikus) bajoknak �s betegs�geknek. Hol van ma m�r Orb�n Viktor fantasztikus v�zi�ja, idealista mes�je a k�t gyermekr�l, a h�rom szob�r�l �s n�gy ker�kr�l! J�, ha egy gyermek lakik egy�tt, a biol�giai sz�leivel, a t�len is f�tetlen sufniban, �s nem „h�romkerek�vel” kerekezik…

„Kelet-Eur�p�ban a n�pess�g n�veked�se m�g az 1990-es elej�n is kiemelkedõ volt, de mind�ssze egy �vtized kellett a fordulathoz, hogy �pp ugyanezek az orsz�gok a n�pess�gfogy�sban ker�ljenek a vezetõ helyre. Magyarorsz�g helyzete annyiban saj�tos, hogy a n�pess�g term�szetes fogy�sa kor�bban kezdõd�tt el �s hosszabb ideje tart, mint m�s �llamokban, s�t, a cs�kken�s �teme is meg-haladja a k�z�p-�s d�lkelet-eur�pai r�gi� (imm�r r�gi� lett�nk!) �tlag�t.”

H�t persze, hogy mi vagyunk-lett�nk, ebben is a legh�tr�nyosabb helyzet�ek! Magyarorsz�g ugyanis az egyetlen „a keleti r�gi�ban”, amelyet ilyen horribilis m�rt�kben elad�s�tottak, a m�g az utols� el�tti pillanatban is kik�ltekez� elvt�rsak. R�ad�sul ezt mi is csak az�rt „tehett�k” meg, mert bel�ptettek minket az IMF-be, hogy a Vil�gbank �r�k�s vazallusaiv� v�lhassunk. �me h�t: t�k�letes az �sszef�gg�s - szoros a korrel�ci�, mondan�k akad�mikus sz�rke-agyvel�ink, ha a pozit�v �rdekl�d�s�k erre is kiterjedne! – a titkos bel�ptet�s�nk, a kamatrabszolgas�g miatti elszeg�nyed�s�nk (az elad�sod�sunk), a mor�lis depresszi�nk �s a n�pess�gfogy�sunk k�z�tt. Amit ugyeb�r „fels�bb k�r�k” nem is titkos hat�rozataikkal �rtak el�, - t�n az eg�sz keleti „r�gi�”, de legink�bb Magyarorsz�g sz�m�ra.
 
Csal�dform�l�d�s, csal�dmegszûn�s
„Erõsen hanyatlik a h�zass�gk�t�sek sz�ma is, - mind gyorsabban terjednek az ettõl k�l�nb�zõ p�rkapcsolati form�k… (Nem kellene annyira szem�rmesnek lenn�nk, nyugodtan nev�k�n nevezhetj�k mindazokat a konzervat�v szemsz�gb�l �s a hagyom�nyos csal�d-modell szempontj�b�l egyar�nt „devi�ns p�rkapcsolati form�kat”, melyek mindegyike el�g k�zvetlen�l a n�pess�gsz�m cs�kken�s�t id�zi el�. Ezek a teljess�g ig�nye n�lk�l, a k�vetkez�k: (1) �let-t�rsi viszony: egy v�l�s ut�n a fiatalok m�r nem v�llalj�k igaz�n sem egym�st, sem a h�zass�g jogi �s �rzelmi k�tel�k�t, sem az �jabb, vagy az els� gyermek�ld�st. Ez�rt �lett�rsi kapcsolatra l�pnek, ami egy laza, nyitott viszony: b�rmelyik f�l egyszer csak nem megy t�bb� „haza”, �s tulajdonk�ppen akkor sem t�rt�nt semmi extra… (2) Azonos nem�ek kapcsolata: a m�dia, amely az ateista �llam h�s�ges kiszolg�l�ja, hatalmas h�rver�st csap „a melegs�g k�r�l”, de tal�n m�g ink�bb a leszboszi szerelem n�p-szer�s�t�s�nek, mindenekel�tt a (kereskedelmi) telev�zi�kban. Ez speci�lisan gonosz k�ldet�s: min�l t�bben kapnak kedvet a minta alapj�n, hogy f�rfi l�t�kre f�rfival cs�kol�zzanak f�-m�sorid�ben; vagy hogy egym�s t�ny�rj�b�l csereszny�zzenek, puszilkodjanak,  egy semmitmond� rekl�m kedv��rt, egy�bk�nt szemreval� fiatal n� l�t�kre, mintegy exhibicionista szexu�lis el�-j�t�kk�nt, - ann�l kevesebb gyerek sz�letik majd egy t�volabbi id�pontban, �s ez a v�gs� c�l. (3) Liber�lis promiszkuit�s: a szabad testi szerelem, a nyitott kapcsolatok, vagy egyenesen a nyitott h�zass�g – mind „legjobb” t�ptalajai a m�lyebb �rzelmek, az �sszetartoz�s �rz�se �s felel�ss�ge n�lk�li p�rkapcsolatoknak, melyek �szrev�tlen�l �t-veszik a h�zass�g, mint a kis ember b�lcs�j�nek a hely�t, hogy a mor�lisan is mozg�ster�t vesz�tett ember ne v�llaljon ut�dot. Ez a szexu�lis p�tl�k korav�nn�, �rzelmileg ki�gett� – �s igen gyakran pszichikusan vagy pszichoszomatikusan is betegg� - teszi azokat, akik n�lk�l nem lehets�ges a fajfenntart�s, de nemzeti meg�jul�s sem. Hogy az embert v�gs� soron „probl�mamentes” biol�giai �s pszichikai robotokkal helyettes�ts�k az eg�sz gl�buszon…

„Az elõsz�r h�zass�gra l�p�k k�z�tt – amint ez �tlagos �letkoruk emelked�s�bõl kitûnik – egyre kevesebb a fiatal. A jelens�g h�t-ter�ben az iskolai tanulm�nyok meghosszabbod�sa, a gazdas�gi-t�rsadalmi k�rnyezet gy�keres megv�ltoz�sa (�ltal�noss� v�lt a profit-�s p�nz-, teh�t a karrier-�s �rdek-orient�ci�! – Cz. L.), az �letvezet�si �rt�kek, attitûd�k �talakul�sa h�z�dik meg.

Az elm�lt 30 �vben alapvet�en megv�ltozott a nem h�zas egy�tt-�l�s s�lya, szerepe a p�rkapcsolatokban. A 20–24 �ves, partner-kapcsolatban �lõ nõk 46 %-a v�lasztja ma az �lett�rsi viszonyt, szemben az 1970-es �vek elej�n kimutatott 2%-kal, de szembe-tûnõ expanzi�r�l besz�lhet�nk a 25–34 �veseket illetõen is.

A p�rv�laszt�s �letkori kitol�d�s�b�l nem felt�tlen�l k�vetkezik a stabilabb csal�di �let. (Ez mag�t�l �rtet�d�en �gy van! Amint egy f�rfi vagy n� biol�giailag s szellemileg - pszichikusan �s mor�lisan is - meg�rik a p�ros kapcsolatra, a h�zass�gra, t�bb� semmi nem indokolja, hogy lemondjon err�l, �s vele az ut�dnemz�sr�l. Ett�l kezdve igaz ugyan, hogy egyre t�bb „tapasztalattal felv�rtezve” v�logathat, v�laszthat mag�nak „v�gleges” p�rt, azonban ennek a tapasztalatszerz�snek s�lyos �ra van: a testi, szellemi, erk�lcsi �s �rzelmi amortiz�l�d�s, �rt�kveszt�s, s�t, �rt�ktelened�s. – Cz. L.)
Minden 100 megk�t�tt h�zass�gb�l 42 bomlana fel, ha a jelenlegi v�l�si gyakorlat tart�snak bizonyulna. (M�rpedig: ez a gyakorlat most m�r tart�s! – Cz. L.) T�z �vvel ezelõtt m�g 30 % k�r�li volt ez az ar�ny, az emelked�s teh�t jelentõs. Az ut�bbi idõszakban (gondolom: ez a trend a hamis rendszerv�lt�s �ta eltelt 15 �vben alakult �s krist�lyosodott ki! – Cz. L.) a hosszabb ideje fenn�ll� h�zass�gok v�ltak s�r�l�kenyebb�: a h�sz �vn�l r�gebbiek k�z�tt emelkedett legink�bb a v�l�s gyakoris�ga.

Ugyanakkor a h�zass�g int�zm�nye m�g mindig szorosabban k�ti egybe a csal�d tagjait, mint a nem h�zas egy�tt�l�s. Az �lett�rsi kapcsolatok eleve s�r�l�kenyebbek, kev�sb� stabilak.”

N�pess�g-strukt�ra, h�ztart�s-strukt�ra
„Az elm�lt k�t �vtizedben sz�mottevõen �talakult a n�pess�g kor �s csal�di �llapot szerinti �sszet�tele. A l�leksz�m-cs�kken�snek szinte kiz�r�lagos oka a gyermek-�s fiatalkor� nemzed�kek meg-fogyatkoz�sa (1945 �ta Magyarorsz�gon 7 milli� m�vi abortuszt v�geztek, vagyis ma 17 milli�an is �lhetn�nk az orsz�ghat�rokon bel�l! – Cz. L.), - ugyanakkor emelkedett az idõskor�ak sz�ma �s n�pess�gen bel�li ar�nya. A h�zass�gk�t�si kedv hanyatlott, az elv�ltak ritk�bban h�zasodnak �jra, ebbõl k�vetkezõen a fiatalok k�r�ben erõsen megemelkedett a nõtlenek, a hajadonok; a k�z�p �s idõskor� lakoss�gon bel�l az elv�ltak �s az �zvegyek ar�nya.

A kilencvenes �vekben a mind alacsonyabb sz�let�ssz�m folyt�n  lecs�kkent a 15 �vn�l fiatalabbaknak a 15–64 �vesekhez (vagyis a potenci�lisan akt�v n�pess�ghez) viszony�tott ar�nya; ezzel p�r-huzamosan viszont az idõsek� n�mileg megn�vekedett. Mindez a n�pess�g fokozatos el�reged�s�re, az eltartotts�gi r�ta roml�s�ra utal. Am�g a n�pess�g l�leksz�ma 1980 �ta jelentõsen lecs�kkent, a h�ztart�sok sz�ma n�mileg emelkedett; - kevesebb lakos teh�t t�bb h�ztart�sban, illetve lak�sban �l. A h�ztart�sok �sszet�tele is kedvezõtlen ir�nyban v�ltozott. Cs�kkent a csal�di h�ztart�sok sz�ma �s ar�nya, ebb�l is „a h�zasp�ros csal�dok” r�szesed�se esett vissza jelentõsen; nõtt viszont az egy sz�lõ �s egy gyermek alkotta, de k�l�n�sen az egyszem�lyes h�ztart�sok r�szar�nya…”
A h�ztart�son, a csal�don bel�li munkamegoszt�s
„A nemek k�z�tti hagyom�nyos munkamegoszt�snak megfelelõen a f�rfiak t�bb idõt ford�tanak a j�vedelemszerzõ tev�kenys�gekre, mint a nõk, viszont az ut�bbiak v�gzik a h�ztart�si �s a gyermek-ell�t�shoz kapcsol�d� munk�k j� r�sz�t.
A f�rfiak k�z�l a gyermekesek dolgoznak a legt�bbet, a nõk k�z�l viszont a gyermektelenek. (V�.: asszonyi karrier-�p�t�s. – Cz. L.) Saj�tos a helyzet�k a gyermekeiket egyed�l nevelõ nõknek, akik az �tlagosn�l t�bb idõt k�nytelenek ford�tani a j�vedelemszerzõ munk�kra. Figyelemre m�lt�, hogy Eur�p�ban a magyar nõknek a leghosszabb a h�zimunk�kra ford�tott ideje.”

V�ndorl�s
„A kilencvenes �vek elej�n a belf�ldi v�ndormozgalom nagy r�sze m�g a fõv�ros, kisebb r�sze pedig a Pest megyei telep�l�sek fel� ir�nyult, m�g a legnagyobb „kibocs�t�k” az �szak-magyarorsz�gi, �szak-alf�ldi megy�k voltak. Az ezredfordul�ra azonban ez a k�p megv�ltozott: most Budapestrõl v�ndorolnak el a legt�bben, �s Pest megye v�lt a legkeresettebb lak�helly�.”

�me a magyar n�pesed�s �s a csal�dok �ltal�nos helyzete, es�lyei 15 �vvel a dics�s�ges rendszerv�lt�s, a privatiz�ci�s sikert�rt�net ut�n. Mert m�r nem az ember a legf�bb �rt�k, hanem a profit: a t�ke �s a p�nz. A magyar nemzetet valakik kivesz�sre �t�lt�k…

V�c, 2005. Febru�r 13.

                                                 Czike L�szl�