Czike L�szl�

                                      Az abortusz val�di �ra

Szigor�an vallom az elvet, miszerint egyr�szt nevezz�k nev�k�n a dolgokat, m�sr�szt legy�nk tiszt�ban szavaink igazi jelent�s�vel. E k�v�nalmak �rv�nyre juttat�sa n�lk�l a kommunik�ci� mer� verb�lis hablatyol�s.
�ppen ez�rt: „abortusz = emberi magzat vet�l�se, illetve m�vi elt�vol�t�sa” (Magyar �rtelmez� K�zisz�t�r, Akad�miai Kiad� 1978., 2. oldal, jobbra).
A legkev�sb� sem k�pzelem magamat amolyan „modern Savonarol�nak”, hogy mint egy magam kre�lta k�pzetes sz�sz�kr�l mennyd�r�gjem val�s, vagy v�lt igazs�gaimat megszeppent/b�n�s embert�rsaim fej�re!
K�vetkezetesen vallom: „Ne �t�lj, hogy ne �t�ltess!”
Mindamellett - legf�k�ppen ultraliber�lis olvas�im bosszant�s�ra - mintegy szemles�tve/pironkodva, t�redelmesen bevallom, hogy soha, m�g csendes cinkost�rsk�nt sem vettem r�szt m�vi vet�l�s eld�nt�s�ben, vagy v�grehajt�s�ban, �s ilyen a k�zvetlen k�rnyezetemben sem beleegyez�semmel, sem an�lk�l soha nem is t�rt�nt. �gy lett hat terhess�gb�l hat gyermek�nk.
Nem gondolom, �s nem is gondoltam soha, hogy p�lc�t t�rhetn�k n�nem� embert�rsaim egyr�sze felett, puszt�n az�rt, mert n�k, s ez�rt szexu�lis vonatkoz�sban l�nyegesen kiszolg�ltatottabbak n�lunk, f�rfiakn�l.
A k�l�nb�z� nem�eket a Sors elt�r� b�n�kkel, szenved�sekkel s�jtja.
�gy h�t nem �t�lkezem, csup�n le�rom, - milyen t�rsadalomban is �l�nk. 
Elmondom a v�lem�nyemet: ez is �r annyit, mint a „hivatalos” verzi�k!

K�nny� a f�rfiaknak, hiszen nem eshetnek teherbe; b�r a legut�bbi Heti Hetesben (febru�r 12.) Hern�di Judit szerint: „A f�rfi is lehet terhes, ... de nagyon!” Gondolom, legink�bb akkor, ha net�n bele k�v�nna sz�lni „balos” feles�ge/n�je vet�l�si d�nt�s�be, miut�n felel�tlen�l teherbe ejtette �t!
E k�rd�sre m�g visszat�rek, �m el�bb sokkal fontosabb dolgokr�l sz�ln�k.
T�rt�nt tegnap, hogy az alamuszi k�zszolg�lati telev�zi� hasonsz�r� esti m�sor�ban (febru�r 17.) a nagy visszat�r�, a TV3-as Bal� Gy�rgy vitte a p�rtatlan d�nt�b�r� szerep�t a magzatv�delmi t�rv�nytervezet �ll�t�lagos szigor�t�s�val kapcsolatban szervezett p�rbesz�d kv�zi-komissz�rjak�nt, gondosan �gyelve arra, hogy a besz�lget�k betarts�k az el��rt norm�kat.
A nyilv�n szoclib szociol�gusn� - a nev�t h�l’Istennek elfelejtettem! - egyfolyt�ban t�madott, mindenf�le r�mh�reket terjesztve; a politikai �llamtitk�rnak maszk�rozott Pusztai Erzs�bet pedig t�relmetlen�l, hevesen gesztikul�lva v�dekezett, mint akinek vaj van a fej�n, vagy rossz f�t tett a t�zre.
Nyilv�n k�zismert, hogy a szakavatott, intelligens politikusn� sem �ppen a konzervativizmus�r�l h�res, - hiszen n�h�ny �ve „dezert�lt” az MDF-b�l az MDNP-be; s�t, ma m�r �ppenhogy fideszes politikai �llamtitk�r! Mindezek a karrier-�llom�sok is j�l mutatj�k a kereszt�nydemokrata/konzervat�v (vagy annak indul�) p�rtok �s politiz�l�s rem�nytelen liberaliz�ci�j�t, �nk�ntes beolvad�s�t a nagy, k�z�s akolba, - de ez egy m�sik, szomor� t�rt�net...
�ppen Pusztai Erzs�bet p�ld�ja mutatja, - milyen gy�k�rtelenn�, t�tova-sebezhet�v� v�lik egy eredend�en kereszt�ny gondolkod�s� asszony, ha ak�r puszt�n j�akaratb�l is, de sz�vets�get k�t a liber�lis gondolkod�ssal!
Mert megt�rt�nik a baj: folyamatos offenz�v�ban j�n el�re a szociol�gusn�, �s csak a hit, az �let (!) �rveit lehetne szembeszegezni vele, �m pont ezt az egyet nem lehet, mert tilos! Az �llam �s titk�rai csak sz�nlelhetik a hitet...
Pusztai Erzs�bet k�nl�dik, szenved, - vil�gi �rvel�se hitetlen �s hiteltelen.
A borzalmas besz�lget�s k�t n� p�rbaja a nagy semmir�l - egyik�k sem gy�zhet! -, �s k�z�tt�k magasodik a rezzen�stelen arc� egyiptomi f�pap, Bal� Gy�rgy bozontos szem�ld�ke, amit n�ha gondterhelten �sszer�ncol.
Az ellenoldal (2:1) minden alap n�lk�l att�l retteg, hogy az Orb�n-korm�ny kerek-perec betiltja az abortuszt, vagy olyan �sszeg� t�r�t�si d�jat vezet be, amely megfizethetetlen, s �gy kik�nyszer�ti a nemk�v�nt terhess�gek kihord�s�t is. Az eg�sz agyr�met az a t�vhit motiv�lja, mintha a polg�ri korm�ny m�g ebben a ciklusban (!) ugr�sszer� term�szetes szaporulattal akarn� meg�ll�tani a n�pess�g tragikus fogy�s�t, - pedig h�t tudjuk, hogy a prog-ram mind�ssze 3 gyermek, 3 szoba �s 4 ker�k, s erre sincsen forr�s...
Azt�n eljutunk a cs�cspontra. Kider�l, hogy egy abortusz k�lts�ge 56 ezer forint, amelyet egyr�szt „az anya”, m�sr�szt az �llami k�lts�gvet�s fedez. Kider�l, hogy a szem�lyes t�r�t�si k�telezetts�g 16 ezer forintra emelkedik,  teh�t egy m�vi vet�l�s 40 ezer forint kiad�si t�bbletet jelent az �llamnak.
Merthogy a t�rsadalombiztos�t�sb�l finansz�rozott eg�szs�g�gy (OEP) egyetlen fityinggel sem j�rul hozz� „a m�t�t” k�lts�geihez, amit a szociol�-gusn� �les hangon kifog�sol. �rvk�nt felhozza, hogy: „A rosszl�nyokhoz j�r� f�rfiak azokt�l kapott nemi betegs�geinek gy�gy�t�s�t is r�szben mag�ra v�llalja az OEP, h�t akkor az abortuszok finansz�roz�s�b�l mi�rt nem veszi ki a r�sz�t?!” A p�rbesz�db�l megtudhatjuk azt is, hogy Magyarorsz�gon mostans�g n�mileg cs�kken az abortuszok sz�ma, m�r csup�n �vi 70.000 (!), szemben az 1990. �vi 90.000-rel. Tov�bbi adat, hogy a m�vi vet�l�sek nagyj�b�l 50 %-�t h�zass�gban �l� n�k „szenvedik el”, valamint, hogy a p�rok mind�ssze 3-4 %-a �l a megel�z�s, a rendszeres fogamz�s-g�tl�s kiterjedt lehet�s�geivel. Besz�des sz�mok ezek!
Nem vagyok szociol�gus, csak gondolkod� ember, - publicista.
Azt gondolom, hogy sem a magyar f�rfi, sem a magyar n� nem direkt h�lye, csak szeg�ny �s nyomorult. Azt gondolom, hogy egy mai magyar fiatal, p�lyakezd� h�zasp�r sz�m�ra mind a gyermekv�llal�s, mind a fogamz�sg�tl�s, mind az abortusz elk�peszt�en dr�ga, pedig h�t nagyj�b�l �gy sincs m�s �r�m�k, mint a szeretkez�s. Tudj�k, hogy igaz�b�l m�r szeretkezni�k sem volna szabad, ha csak addig ny�jt�zkodn�nak, am�g a takar�juk �r.
�m azut�n az �hb�r�rt �trobotolt nap v�g�n minden tervszer�s�g n�lk�l  egyszer csak lesz�ll az �jszaka, a s�t�ts�g, - s m�gis szerelmeskednek...  
Megt�rt�nik a baj, - az asszony teherbe esik. Nem mondja el a f�rj�nek, mert f�l t�le, vagy �nn�n liber�lis szem�lyis�gi jogaira hagyatkozva d�nt egyed�l, �s elveteti a magzat�t. Ak�rh�nyszor, - �jra, meg �jra. Anyagi �s lelki t�masza teh�t nem marad, nincs, - sem a f�rje, sem a csal�d, sem az �llam, sem a t�rsadalombiztos�t�s. Ezek nem az �n �r�i fikci�im! Benne volt a besz�lget�sben - a szociol�gusn� mondta -, hogy a tan�csad�sn�l rendk�v�l diszkr�ten kell elj�rni, hiszen az esetek nagy r�sz�ben a f�rj mit sem sejt az eg�szb�l, �s a n�nek ugyeb�r jog�ban �ll titokban tartania �llapot�t!
Magyar�n: az eg�sz rendszer - liber�lis �s p�nz�gyi okokb�l - a tot�lis hazugs�gra �p�l. A h�zass�gban ism�tl�d� (eltitkolt �s/vagy hallgat�lag elt�rt) abortuszok egyr�szt t�nkretehetik a fiatal asszony m�h�t, alkalmatlann� teszik a k�s�bbi/valamikori terhess�gre, annak kihord�s�ra, vagy megsokszorozz�k a korasz�l�si hajlamot; m�sr�szt effekt�v �letvesz�lyt jelenthetnek. A hazugs�g l�gk�re pedig savk�nt marja sz�t a szerelmet.
A bar�tn�k, vagy az alkalmi rosszl�nyok szolg�ltat�sai persze igen dr�g�k.
A legolcs�bb, legkifizet�d�bb megold�snak m�gis a legut�bbi verzi� t�nhet, hiszen a nem k�v�nt terhess�gt�l, illetve az �jb�li abortuszokt�l val� f�lelem az asszonyt el�bb-ut�bb a frigidit�sba kergeti, aminek pedig „egyenes folytat�sa”, ha a f�rfit a rossz v�re a rosszl�nyokhoz vezeti... Ez az alkalmi megold�s l�nyegesen kevesebbe ker�l, mint a rendk�v�l k�lts�ges, eg�sz �letre sz�l� gyermeknevel�si miz�ria, vagy az abortuszok n�vekv� t�r�t�si d�ja, - r�ad�sul a nemi betegs�gek gy�gy�t�s�hoz az OEP is hozz�j�rul!
A statisztikai adatok �s a kalkul�ci� alapj�n nyilv�nval�, hogy a h�zass�g int�zm�nye m�r �nmag�ban r�fizet�ses, �gy idej�t m�lta konstrukci�, nem csoda, hogy egyre t�bben v�lasztj�k a „csak �gy” egy�tt�l�s form�j�t.
Az int�zm�nyesen istentelen�tett �llam viselked�se azonban teljess�ggel �rthetetlen �s �rtelmetlen. Minden igyekezet�vel azon van, hogy prefer�lja a h�zass�got, a k�z�s vagyonszerz�s k�l�nb�z� m�dozatait, �n. csal�dcentrikus gazdas�g-�s ad�politik�t er�ltet (ad�kedvezm�nyek, j�v��r�s, csal�di p�tl�k, lak�shitel, stb.), - mik�zben a p�nz�gyi megszor�t�sok �s a korl�tlan szem�lyis�gi jogok gyakorl�sa k�vetkezt�ben a csal�dok vagy l�tre sem j�nnek, vagy ha l�trej�ttek, t�bbnyire gyorsan sz�t is esnek.
K�l�n�sen �rthetetlen, hogy az �llam mindenf�le szoci�lis �s egy�b int�zked�seivel minden�ron a gyermekszaporulat n�vel�s�t kedvezm�nyezi, mik�zben k�lts�gvet�s�b�l 70 %-ban finansz�rozza a m�vi vet�l�sek kiad�sait, - azon m�t�tek�t, amelyek �vente 70.000 apr�s�g likvid�l�s�t jelentik.
Magyar�n: az elmebeteg �llam magot vet, �s magoncot arat. Gy�ny�r�!   
A vet�s sz�rba nem sz�kken, term�st nem hoz, - m�gis �vente vet�nk...
A h�n �h�tott, m�gsem k�v�nt magzatokat �llamilag, m�vileg elvet�lik.

Mindez azonban kiz�r�lag az �gy anyagi, kalkulat�v vet�lete.
Mert ami odav�sz, az nem els�sorban anyagi term�szet�.
Most nem arra gondolok, hogy az �rtelmetlen�l elpuszt�tott cs�pps�gekb�l �vente k�t Salg�tarj�n nagys�g� v�ros lakoss�ga cseperedhetne fel, termel�dhetne �jra, - a n�pess�gfogy�s c�m� melodr�ma unos-untalan ism�-telget�se amolyan kollekt�v �b�gat�s csak, hiszen a probl�ma gond n�lk�l megoldhat� lenne p�ld�ul tervszer� �s tudatos betelep�t�sek �tj�n is.
Szinte naponta vissza-visszat�r� h�rk�nt cs�p�g minden m�diumb�l, hogy
a k�rnyez� orsz�gokban �l� magyar t�rsaink �letvitel�nek, fennmarad�s�nak Erd�lyben, K�rp�talj�n, Szlov�ki�ban vagy a Vajdas�gban m�r nincsen perspekt�v�ja, - t�z-�s t�zezrek telep�ln�nek haza az anyaorsz�gba, ha kapn�nak leteleped�si enged�lyt, sz�ll�s-�s munkalehet�s�get itthon.
Arr�l nem is sz�lva, hogy pl. az erd�lyi magyarok m�g szeret(n�)nek �lni, dolgozni, tele vannak vitalit�ssal, nem depresszi�sak vagy liber�lisak, h�v�k, gy�ny�r�en besz�lnek magyarul, sz�v�sak, megtanultak n�lk�l�zni, stb., stb.  
Magyar�n: t�nyleg igaz lehet, hogy �k a magyars�g tartal�k-g�n�llom�nya!

Az irredentizmus v�lem�nyem szerint nem egyszer�en anakronizmus, hanem kifejezetten ostobas�g. Magyarorsz�g, mint nemzet�llam hovatov�bb m�r a megmaradt 93 ezer n�gyzetkil�m�ternyi ter�let�t sem k�pes vir�gz� �lettel, gazd�lkod�ssal, emberi civiliz�ci�val �s kult�r�val kit�lteni, - magyar�n ma m�r �pp az a baj, hogy ennyi ter�let is „t�l sok” nek�nk! Hi�nyzik a cselekv� n�pess�g; a magatehetetlen, munkan�lk�li, beteg �s el�regedett, tetej�be depresszi�s lakoss�g megd�bbent�en magas h�nyada passz�v, j�r�szt t�tlen�l v�rja a post�st a nyugd�jjal, vagy valamilyen seg�llyel. Nem azt mondom, hogy nosza, cs�b�tsuk haza a k�rnyez� orsz�gokb�l az ott �l� magyar ajk� csal�dokat; csak azt, hogy mindenkinek adjunk lehet�s�get a visszatelep�l�sre, akinek ilyen sz�nd�kai vannak. Nem az a k�rd�s, hogy biztos�tsunk-e politikai v�laszt�jogot a k�lf�ldi �llampolg�rs�g� magyarok sz�m�ra, de nem is a kett�s �llampolg�rs�g „bevezet�se”, hanem a leteleped�si enged�ly, �s a val�s visszatelep�l�s lehet�s�g�nek biztos�t�sa.
K�l�n�sen indokolt ez a felvet�s az azon nemzetis�gi magyarok eset�ben, akiknek „odahaza” h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s, net�n �ld�z�s a sorsuk.
De nemcsak az elvesztett ter�letek ir�nti b�rmilyen nosztalgia �lesztget�se butas�g, hanem term�szetesen a potenci�lis hazatelep�l�kkel kapcsolatos mindenfajta „rasszista el��t�let” is az! A magyar �ppen a t�rt�nelm�ben s�r�n �s folyamatosan el�fordult, lezajlott v�rkevered�sek k�vetkezt�ben v�lt olyan alkalmazkod�, befogad�, vend�gszeret� �s strapab�r� n�pp�, amely  a legk�l�nb�z�bb megpr�b�ltat�sokat (h�bor�kat, megsz�ll�sokat, stb.) is t�l�lte, szemben egyes „homog�n” n�pekkel, melyek kihaltak, sz�tsz�r�dtak vagy beolvadtak, nemzet�llamuk pedig megsz�nt. Eml�kezz�nk csak!
A tat�rj�r�s 1241. k�r�l „m�vileg elvet�lte” (!), teh�t kiirtotta az akkori - ter�letileg sokkal nagyobb - Magyarorsz�g lakoss�g�nak cca. k�tharmad�t-h�romnegyed�t, minek k�vetkezt�ben hatalmas lakatlan ter�letek kelet-keztek. M�sodik honalap�t� nagy kir�lyunk, a dalm�ciai emigr�ci�b�l hazat�r� IV. B�la �gy seg�tett a nyomaszt� lakoss�ghi�nyon, hogy t�zezr�vel telep�tette a Duna-Tisza k�z�re a kunokat, akik nev�t m�ig �rzi a vid�k. Megtanultak magyarul besz�lni, gondolkozni, dolgozni �s �lni, magyarokk� v�ltak; tulajdons�gaik, g�njeik beolvadtak a magyars�g g�n�llom�ny�ba.
Nagyj�b�l ugyanez j�tsz�dott le a t�r�k h�dolts�g kor�ban, 1526. ut�n is, csak akkor a Habsburg-dinasztia „sv�b” betelep�l�kkel t�lt�tte be az �rt. Nem �ll�tom, hogy a fasizmus (II. vil�gh�bor�, zsid� holocaust), a kommunizmus (�VH-terror, „disszid�l�sok”, magzatelhajt�s), valamint a liber�lis globaliz�ci� (rendszerv�lt�s, privatiz�ci�, t�megnyomor, abortusz - m�ig) magyarirt�, a magyar lakoss�g l�leksz�m�t abszol�t �s relat�v �rtelemben is cs�kkent� hat�s�t effekt�v, tervszer� (?) betelep�t�sekkel sz�ks�gszer� kiegyenl�ten�nk, - de azt igen, hogy a betelep�l�s tudatos „liberaliz�l�sa” �vtizedeken �t hat�konyabb megold�s a v�rt term�szetes szaporulatn�l.
Mik�zben a politikai jobboldal egyfolyt�ban azon sop�nkodik, hogy az orsz�g n�pess�ge �vente cca. egy Salg�tarj�n m�ret� v�ros l�leksz�m�val cs�kken, - val�j�ban nem veszi �szre a f�t�l az erd�t. A n�pess�gfogy�s oka: (1) Az el�reged�s; (2) Az abortuszok; (3) Az �ltal�nos szeg�nys�g.
Lehet er�ltetni a szaporod�s �tem�t, - nem fog siker�lni. Ne feledj�k: az �n. „Ratk�-korszakban” Magyarorsz�gon t�k�letes l�tbiztons�g volt, - �s ma?!
Lehet korl�tozni az abortuszokat, - nem fog siker�lni. Angyalcsin�l�k, hen-tesek mindig lesznek, akik majd suttyomban kaparnak. Dr�g�tani is lehet az abortuszt, - annyi p�nz mindig lesz, hogy a m�vi vet�l�sre fussa!
Csak kett�t nem lehet „hirtelen”: meg�ll�tani az el�reged�st, - illetve a kell� m�rt�kben emelni a fiatalok, a csal�dok �letsz�nvonal�t, szoci�lis ell�t�s�t. 
Mit lehet tenni m�gis? A betelep�l�s el�seg�t�s�vel, kedvezm�nyek ny�jt�s�val n�velni a l�leksz�mot, jav�tani a munkak�pes eltart�k ar�ny�t.
Hangs�lyozom: t�k mindegy, hogy kik j�nnek - erd�lyi, vajdas�gi, vagy net�n kazahszt�ni magyarok, n�lusi magyarabok, hazatelep�l� zsid�k, esetleg vil�g�llami angolsz�sz betelep�l�k! - magyarr� v�lnak majd valamennyien.

Legv�g�l az erk�lcsr�l �s a b�nr�l.
Milyen t�rsadalom az, amely az abortuszt puszta konvenci�nak tekinti?
Milyen �llam az, amely hivatalosan meg�nnepli kereszt�ny �llamis�gunk millenium�t, �m a k�lts�gvet�s�b�l �vente 70 ezer m�vi vet�l�st fedez?
Milyen kereszt�ny az, aki csendest�rsk�nt angyalcsin�l�k cinkosa?
Milyen �let, jog �s t�rv�ny (konvenci�) az, amely mer� hazugs�gra �p�l?
Milyen szerelem az, amely hallgat�lag elt�ri az anya gyermekgyilkoss�g�t? Milyen csal�d az, amelyben (35 ezer/�v) az abortusz „az �let r�sze”?
A legnagyobb vesztes�g az elk�rhozott lelkek elvesztett �dv�ss�ge.

V�c, 2000. febru�r 19.
                                                                     Czike L�szl�