Czike L�szl�

                                     A hamis rendszerv�lt�s
                            (t�nyek �s nyugtalan�t� k�rd�sek)

Magyarorsz�g mai ‘demokr�cia-�llapot�nak’, politikai �s gazdas�gi helyzet�nek alapvet� meghat�roz�ja, hogy az emberek, a n�p d�nt� t�bbs�g�nek teljess�ggel k�ptelen elk�pzel�sei, hamis ismeretei vannak az �t k�rnyez� vil�gr�l, legf�k�pp arr�l, hogy mi is t�rt�nt az elm�lt 15 �v alatt az orsz�ggal, a gazdas�ggal �s vele. Okkal �s joggal felt�telezhetj�k, hogy amennyiben ez a ‘jellemz�s’ l�nyeg�ben helyt�ll�, �gy mindez nem lehet v�letlen, - valamilyen t�rsadalmi-politikai ‘er�k’ mintegy legfontosabb ‘projektj�knek’ tekintik a magyarok �s a magyars�g teljes, c�ltudatos f�lrevezet�s�t; mint amikor valakinek ‘bek�tik a szem�t’, miel�tt meg-er�szakolj�k, vagy kirabolj�k. Bek�t�tt szemmel m�g h�romszor meg is p�rgetik a tengelye k�r�l, hogy elsz�d�lj�n �s azt is elfelejtse: eredetileg merre volt �szak.

A k�s�rt� m�lt
A speci�lis magyar l�lek tal�n legspecifikusabb jellemvon�sa a kudarc�lm�ny, a frusztr�ci�, a pesszimizmus, az �nbizalom hi�nya, a bizalmatlans�g s az �ltal�nos bizonytalans�g�rzet. Ezek ellen�re e n�p saj�tos jellemz�je egyfajta megr�gz�tt naivit�s is, amely lehet�v� teszi, hogy �jra meg �jra be lehessen csapni. Ez a n�p �nmaga cinkos �rtatlans�ga, hisz�kenys�ge r�v�n maxim�lisan kiszolg�ltatott, �m mintha cs�k�ny�sen ragaszkodna a trag�di�hoz, amit a sors legals�bb bugyraib�l minduntalan mag�hoz vonz. Honnan eredhet ez az ‘�ldozati b�r�ny’ szerepk�r?
A t�rt�nelmi m�lt legm�ly�r�l...

A t�r�k megsz�ll�st�l sz�m�tva (1526 ut�n) a - kor�bban is t�r�keny - f�ggetlen Magyarorsz�g l�nyeg�ben megsz�nt l�tezni. A h�rom r�szre szakadt orsz�g soha t�bb� nem forrott �ssze egys�ges eg�ssz�; legal�bbis �n�ll�, �nszervez�, minden m�s hatalomt�l f�ggetlen egys�gk�nt nem. A t�r�k ki�z�s�vel p�rhuzamosan v�lt  fokozatosan osztr�k gyarmatt�, pontosabban a Nyugat-R�mai Cs�sz�rs�g, illetve az Osztr�k-Magyar Monarchia r�sz�v�, a Habsburg-dinasztia uralma alatt. 1848 kudarca meger�s�tette a magyarokban a negat�v hitet: az orsz�g t�bb� nem lesz f�ggetlen. 1867., a Kiegyez�s elind�tott ugyan egyfajta polg�rosod�st, azonban a haynaui akaszt�f�k �rny�k�ban minden marad�k �nbizalm�t elvesz�tett n�p nem a maga (f�)nemess�ge, vagy egy�b ‘kapitaliz�l�d�’ r�tegei felemelked�se r�v�n polg�rosodott; - k�lhonb�l ide�rkezett bev�ndorl�k val�s�tott�k meg a magyarok helyett. A XIX. sz�zad v�g�nek, �s a XX. sz�zad elej�nek tipikus magyarorsz�gi figur�ja a gentry, a minden�t elvesz�tett k�znemes, - amely r�teg a polg�rosod�s motorja is lehetett volna, de nem lett. A ‘polg�rosod�sunk’ teh�t nem �ner�b�l zajlott le. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt lett Magyarorsz�g az 1920-as �vek v�g�re a h�rommilli� koldus orsz�ga...

A zsid� sz�rmaz�s� S�ndor Andr�s reform�tus �r�, publicista, nekem 1997. III. 12-�n �rt level�ben �gy v�lekedett a magyar probl�m�r�l: „A sz�tes�sre hajlamos magyarok �nmaguk k�z�l sohasem tudtak kir�lyt v�lasztani. Az �rp�d-h�z m�g az �llami l�t el�ttr�l eredt. Kihalt, - azt�n m�r N�polyba mentek kir�ly�rt. Azt�n Luxemburgba ... Akkor v�lasztottak egy erd�lyi populist�t, azt is meg-b�nt�k, r�gt�n mentek Lengyelorsz�gba kir�ly�rt, azt�n B�csbe (mert Z�polya nevets�ges volt). Avval be is v�s�roltunk, a Habsburgokra r�ment az orsz�g. (Eur�pa l�zeng� ritter�r�l, Otto von Habsburgr�l mindig a De�k Ferenc be-k�p�se jut az eszembe: „Akinek a sz�l lef�tta a kalapj�t, az nem tud olyan m�lt�s�gosan futni ut�na, hogy nevets�gess� ne v�lj�k.”) Az az Isten k�l�n�s kegyelme, hogy 1989-ben Soros (napjainkban M�dl Ferenc k�zt�rsas�gi eln�k �ppen kit�ntette �t: a magyar rendszerv�lt�s�rt ny�jtott pozit�v tev�kenys�g��rt) annyira nagyvonal� nem volt, hogy hazatelep�lt volna (nem adva f�l newyorki lak�s�t sem), �llamf�v� v�lasztatv�n mag�t (egy prezidenci�lis rendszerben, persze): ide a rozsd�s b�k�t, hogy a magyarok lelkesen megv�lasztott�k volna, ak�r �zonpajzsra is emelv�n. F�, hogy nem hazulr�l val� �s nem kell meg-pukkadni az irigys�gt�l: m�rt �, m�rt nem �n. Az a baj, hogy ezt m�r a Moszad is tudja. �gy j�tszik vel�nk a Moszad, mint most itt az el�szob�ban Picur, j� �reg Mirci kom�m fia, a r�zsasz�n� gumigoly�val. Belesz�m�tja a Vil�gbankot is, - ann�l is ink�bb, mert ott is van 'k�c�'-ja."

Magam am�gy magyar hazafi voln�k, azonban ezzel a fenti somm�s �t�lettel nem nagyon tudok ellenkezni; ann�l is kev�sb�, mert egyet�rtek vele, hiszen �t�ltem a rendszerv�lt�s �ta eltelt m�sf�l �vtized magyar sz�th�z�s�t, �s nemzet�rul� elitje egym�st is s�r�n el�rul�, k�p�nyegforgat� ‘korm�nyz�s�t’, amellyel nagyj�b�l az eg�sz nemzeti m�k�d� t�k�t elk�tyavety�lte; olyan nevets�gesen alacsony �r�rt, amit m�g k�zvet�t�i jutal�knak is t�lz�s tekinteni... A magyar n�p nemzetalkot� �s �nv�delmi k�pess�g�vel bizony s�lyos bajok vannak; nem akarok minden�ron ‘polg�rpukkaszt�’ lenni, de: vannak nemzetalkot�, t�rt�nelmi n�pek, p�ld�ul az angol, a francia, a n�met, az orosz - a magyar nem ilyen. A nemzetalkot�s m�r a modern korban els�sorban megfelel�, p�ldamutat� vezet�k k�rd�se; - a magyar a leg�jabb korban ilyeneket nem, vagy nem eleget volt k�pes kinevelni. Id�zz�k ez �gyben ism�t csak a S�ndor Andr�s level�ben foglaltakat: „Megint azt mondom: kir�lyt v�lasztani maga k�z�l a Gens Hungarica sohasem tudott.” Ez van...

A magyar n�pnek emellett kv�zi ‘velesz�letett k�pess�ge’, hogy a vil�gh�bor�k v�rzivatar�ban mindig ‘siker�lt’ a k�s�bb vesztes oldalra �llnia. Ez a nemzet�nk �nbizalm�t, valamint tov�bbi j�v�beli lehet�s�geinket folyamatosan, jelent�sen lerontotta. A nemzetalkot�s: polg�rosod�s �s megfelel� vezet�k k�rd�se. Egyik sem �llt a rendelkez�s�nkre. Az els� vil�gh�bor�t v�r�s terror, feh�r terror �s a Trianoni B�keszerz�d�s; - Magyarorsz�g megcsonk�t�sa k�vette. Majd j�tt �jra a rev�nsra k�sz�l�d�s, ism�t N�metorsz�g oldal�n - az elvett ter�leteink vissza-szerz�se rem�ny�ben. De rev�ns helyett �jb�l vesztes vil�gh�bor� k�vetkezett; - majd Magyarorsz�g �jabb megb�ntet�se. Zsid�t�rv�nyek; - n�met megsz�ll�s, n�ci terror, �s a sz�gyenteljes magyar zsid� holocaust. Amit persze a szovjet felszabad�t�k ideiglenesen 46 �vig tart� megsz�ll�sa, �v�s kommunista terror, diktat�ra, majd az 1956-os forradalom �s szabads�gharc, azt�n annak lever�se ut�n �jra csak a megtorl�s, a v�r�s terror k�vetett... Majd j�tt K�d�r�k guly�s-kommunizmusa, a puha diktat�ra, a legvid�mabb barakk viszonylagos j�l�te a fel-sz�nen - �s az orsz�g titkos elad�s�t�sa, nyugati k�zre j�tsz�s�nak el�k�sz�t�se: a m�lyben. Elad�sod�s: 1973. �s 1989. k�z�tt. 1982.: bel�ptet�s�nk a Nemzetk�zi Valutaalapba �s a Vil�gbankba. A rendszerv�lt� korm�ny 1990-ben abszol�t k�sz helyzetet �r�k�lt: 20,5 Mrd USD �llamad�ss�got, �res �llamkincst�rt, v�ls�gos �llapotban l�v� elavult szerkezet� gazdas�got, �sszeoml� hagyom�nyos piacot - �s ‘nem l�tez� polg�rs�got’. Kapitalizmust kezdett �p�teni - polg�rs�g n�lk�l...  

1.
T�rt�nelmi visszatekint�s
A kelet-eur�pai, �s benne a magyarorsz�gi ‘rendszerv�lt�s’ egy�ltal�n nem bels� t�rsadalmi sz�ks�gszer�s�gk�nt k�vetkezett be - mint pl. a forradalom -, hanem kiz�r�lag k�ls� hat�sra, ti. a ‘80-as �vek k�zep�n Reagan �s Gorbacsov M�lt�n megegyeztek a vil�g �jrafeloszt�s�r�l. S�ndor Andr�s �gy �r err�l: „megegyeztek, hogy Magyarorsz�g hogyan megy �t Gorbacsov�b�l Bush�k tulajdon�ba”. Az USA ugyanis megnyerte a csillagh�bor�s fegyverkez�si versenyt; - a Szovjetuni� gazdas�ga, a KGST, �s vele az eg�sz kommunista t�mb diktat�rikus t�kolm�nya k�rtyav�rk�nt omlott �ssze. Jelent�s spont�n t�megmegmozdul�sok nem voltak, ugyanakkor a kapitalista vil�g egyszer�en ‘felmondta’ a kelet-eur�pai rezsimek foly� finansz�roz�s�t, �gy mag�t�l �rtet�dik: a kommunizmusr�l a kapitalizmusra val� �tt�r�st bel�lr�l, m�g a r�gi rendszer m�k�d�se k�zben kellett megszervezni. Ezt az el�szervez�st egyr�szt a hazai titkosszolg�latok - els�sorban a katonai h�r-szerz�s -, m�sr�szt a titkosszolg�latok, valamint a r�gi �s a felt�rekv� �j hatalmi elit tagjaib�l m�r a 80-as �vekt�l verbuv�l�d� szabadk�m�ves p�holyok v�gezt�k el, term�szetesen a megfelel� k�lf�ldi h�tt�rhatalmi szervezetek szigor� utas�t�sa, �tmutat�sa alapj�n. A magyar rendszerv�lt�s teh�t alapvet�en ‘koprodukci�ban’ k�sz�lt nemzetk�zi, s�t ink�bb nemzetek feletti ‘�szv�r’ alkot�s, - forgat�k�nyve a h�res-nevezetes R�zsadombi Paktum volt, ami a beavatott k�lf�ldi �s hazai er�k politikai megegyez�s�nek titkos jegyz�k�nyve. A huszon-egyn�h�ny pont szinte kiv�tel n�lk�l t�telesen megval�sult... Akik a ‘szerz�d�s’ r�sztvev�i voltak: mind, kiv�tel n�lk�l k�s�bbi magas beoszt�s� �llamf�rfiak, eln�k�k, p�rteln�k�k lettek. A rendszerv�lt�s teh�t egy ‘k�tkulacsos’ megegyez�s volt abb�l a c�lb�l, hogy ‘a lek�sz�n� r�gi’ elit m�gis a hatalomban maradhasson; ugyanakkor l�tsz�lag �jak is feljebb juthassanak, amivel a demokr�cia l�tszat�t kelthett�k. Mivel a titkoss�g k�vetelm�nyei szigorodtak; - tov�bbra is �rv�nyben maradt az el�z� diktat�rikus rendszer alapvet� szervez�, k�derkiv�laszt� elve s gyakorlata: a kontraszelekci�. Csakhogy ezek ut�n m�r nem (csak) egyed�l a politb�ro titkosrend�rs�ge v�gzi a szerencs�s kiv�lasztottak �tvil�g�t�s�t, el�-szelekt�l�s�t, - hanem a h�tt�rhatalom civil-t�rsadalomba be�p�lt, szellemi c�heknek, gondolkod� m�helyeknek �lc�zott szabadk�m�ves p�holyai. A demokratikus int�zm�nyrendszer a nyugati mint�kat majmolja, - azok 200 �vvel ezel�tt m�g marad�ktalanul ‘megvolt’ tartalma n�lk�l.
Nyugtalan�t� k�rd�s: mi�rt csak �s �ppen a katonai h�rszerz�s �rizte meg titkait, nimbusz�t, szem�lyi �llom�ny�t, jogfolytonoss�g�t? Mi�rt vette �t az �j rend a r�gi �sszes �llamtitk�t (�jabbakkal kib�v�tve), - �llamad�ss�g�val egy�tt? Mi�rt?!
Mi�rt, mit�l �j a rendszer, mely a r�ginek �pp a l�nyeg�t �rzi meg, v�ltozatlanul? Ha az el�z� rendszer vezet�i nemzet�rul�k voltak, politikai t�ved�seiket csak az ad�ss�g-felhalmoz�suk m�lta fel�l, akkor mi�rt nem vontak k�z�l�k felel�ss�gre egyetlen-egyet sem? Mert ugye egy rendszert a vezet�i f�mjeleznek, vagy nem? Egy �llamot pedig az �llamtitkai, nem? Melyeket legink�bb a h�rszerz�k �riznek, a katonai h�rszerz�k, vagy nem? Tal�n nem azok a legf�ltettebb �llamtitkok ma, amelyek �pp a rendszer meg nem v�ltoz�s�ra, jogfolytonoss�g�ra vonatkoznak? Akik a politikai titkokat (a nemzettel szemben) m�ig �rzik, s�t gener�lj�k - mi�rt lettek mind magas �llami tiszts�gvisel�k, �s a kell� b�ntet�s helyett mi�rt kaptak mind kit�ntet�seket, lovagkereszteket, francia, angol �s egy�b �rdemrendeket is? Mi�rt is nem juthat ma m�r Magyarorsz�gon semmilyen (sem �llami, sem t�rsas�gi) vezet� beoszt�shoz az, aki nem rendelkezik hivatalos (�llami) angol nyelvvizsg�val? Vajon ez itt m�g Magyarorsz�g?!

2.
A k�lpolitikai h�tt�r
A rendszerv�lt�s ‘pillanat�ban’ Magyarorsz�g nem volt f�ggetlen �llam, s mivel a politikai v�laszt�sok id�pontj�ban m�g teljes l�tsz�mmal haz�nkban �llom�sozott a V�r�s Hadsereg; a rendszerv�lt�s politikai legitim�ci�ja k�lpolitikailag is meg-k�rd�jelezhet�. Nem v�letlen, hogy a R�zsadombi Paktum r�sztvev�je (al��r�ja) volt - Palmer, USA-nagyk�vet mellett - a vil�g tal�n k�t leghat�konyabb titkos-szolg�lat�nak (KGB, Moszad) k�pvisel�je is. (Ami j�l mutatja: nem ‘babra’ ment a j�t�k.) A titkos nagyhatalmi asszisztencia nyilv�nval�v� teszi: a magyar rezsim-v�lt�s egyfel�l szupranacion�lis projekt volt - a jelent�s�ge messze meghaladta a magyar nemzeti kereteket, �rdekeket -, m�sfel�l a v�grehajt�s szigor� ellen�rz�se minden pillanatban minden momentumra, a legkisebb r�szletekre is kiterjedt. Mi, magyarok azt hitt�k, hogy politikai �s gazdas�gi b�rt�n�nkb�l most ‘v�gre igazi felszabadul�s’, a polg�ri j�l�t s az egy�ni v�llalkoz�s szabads�ga k�vetkezik, �m  igaz�b�l cs�b�rb�l v�d�rbe pottyantunk, - de err�l majd k�s�bb... S�ndor Andr�s �gy �rt level�ben a v�rakoz�sr�l: „A k�t sz�ls�s�g a k�zgazdas�gi szf�r�ban egy g�zsba-k�t�tt, b�rt�nbe z�rt n�p bels� impulzusait fejezi ki. Amikor a m�ria-nosztrai meg v�ci fegyh�zban �lt�nk, minden z�rk�ban k�t p�rt volt: az egyik szerint ki kell t�rn�nk s ezzel fell�rm�znunk a vil�got, a m�sik szerint menn�l hamarosabb amneszti�ra kell j�tszanunk. Volt m�g egy v�gy�lom is: 'j�nnek a jenkik a csokol�d�val'."

Mi, magyarok egyszerre �lt�k meg ‘a rendszerv�lt�st’, meg a sz�p �j vil�grend, a globaliz�ci� ‘�tterjed�s�t’, melynek val�s�gos tulajdons�gair�l, viselked�s�r�l, okair�l �s c�ljair�l kb. 1995-ig j�form�n semmit nem sejtett�nk. A n�pt�megek - mivel nem tudj�k a kett�t sz�tv�lasztani - ma is azt hiszik, hogy a rendszerv�lt�s �s a globaliz�ci� egy �s ugyanaz a hat�s, s az elszeg�nyed�s�k�rt, l�tbiztons�guk elvesz�t�s��rt azokat a t�nyez�ket okolj�k, akik a megel�z� szocialista rendszert ‘megd�nt�tt�k’. Vagyis: a kapitalizmust, a multinacion�lis c�geket, illetve a vel�k egy�ttm�k�d� magyar �llamot, s a magyar p�nz�gyi �s politikai elitet. Emiatt a magyar n�p legal�bb fele visszas�rja a k�d�rizmus guly�s-kommunizmus�t, ‘a legvid�mabb barakk’ saj�tos hangulat�t, - mert azt hiszik, hogy az egykori ‘j�l�t’ ‘kv�zi gombnyom�sra’ b�rmikor vissza�ll�that�, kev�s j�akarattal... Pedig az id� kerek�t m�r nem lehet visszaforgatni! Ak�rha l�tezett a R�zsadombi Paktum - a rendszerv�lt�s magyar b�lcseinek jegyz�k�nyve! -, ak�r nem: a dolgok szigor�an a megegyez�s k�t�tt menetrendje szerint t�rt�ntek... Mindenesetre: vagy ‘spont�n tudattalanul’, szinte sorsszer�en (f�tum, karma, kataklizma, stb.) megy�nk t�nkre m�r 22 �v �ta (v�.: 1982-ben l�ptettek be minket a Nemzetk�zi Valutaalapba!), - vagy nemzetk�zi konspir�ci� �s kollabor�ci� ‘�ldozatai’ vagyunk. Vagyis: furcsa ‘�rukapcsol�s’ t�rt�nt itt: az elit�nk mintegy felszabadul�sk�nt ‘adta el nek�nk’ a rendszerv�lt�st (�s vele a multiknak Magyarorsz�got!); �m a csomagba a tudtunk n�lk�l, m�r j� el�re nemcsak a n�menklat�ra-burzso�zi�val val� teljes kiegyez�st (vele implicite a ‘Bokros-csomagot’ is) kalkul�lt�k bele, de az eg�sz globaliz�ci�t is, - bele�rtve n�h�ny �vvel k�s�bbi bel�p�s�nket is az Eur�pai �ni�ba. L�that�, hogy am�g ‘a spont�n fejl�d�s’ l�tszat�t kelti a verb�lis �s t�nyleges m�gi�val, a m�di�val, a mammon p�nz�vel is ‘�sszeh�zasodott’ rendszerv�lt� elit�nk; - addig egy �tgondolt koncepci�, val�s�gos komplex terv v�grehajt�sa folyik...

Hogy 1990-ben ‘felszabadultunk’ a kommunizmus al�l, �s egyidej�leg ‘rendszert is v�ltottunk’, ez egy dolog, - hogy ‘globaliz�lnak minket’, az pedig egy m�sik. Nem kellett volna sz�ks�gszer�en ide jutnunk, ha nincs globaliz�ci�. Azonban a vil�g gazdas�gi, p�nz�gyi, politikai �s kult�r�lis egys�ges�l�si folyamatai n�lk�l  sohasem szabadultunk volna fel ‘az effekt�v kommunista (a szovjet) megsz�ll�s’ ig�ja al�l. �gy a globaliz�ci� tette lehet�v� �s sz�ks�gszer�v� a magyar rendszer-v�lt�st is. Azt kell tiszt�n l�tni, hogy 1950 �ta a t�rt�nelem csak l�tsz�lag mutatta az �d�z hidegh�bor� k�p�t k�t vil�ghatalom (USA �s SZU) �s vil�grendszereik k�z�tt; val�j�ban a m�lyben hossz� �vtizedek �ta a gyorsul� globaliz�ci�, a vil�g eggy� v�l�sa (John Lennon: „and the world will be as one”) az uralkod� ir�nyzat �s folyamat. Mivel ez megc�folhatatlan t�ny: csak az k�rd�s, hogy mindez vajon spont�n t�rt�nik-e vagy ‘tervszer�en’?! M�s oldalr�l megk�zel�tve: mik�zben mi, itt, Magyarorsz�gon a kommunizmus szerencs�tlen �ldozatainak hitt�k magunkat �s S�ndor Andr�s �r� v�ci b�rt�nbeli szavaival �lve: „V�rtuk, hogy megj�jjenek a jenkik a csokol�d�val!”; odakint a vil�g hatalmasat v�ltozott. Err�l csak ‘utaz� nagyk�veteink’: a katonai h�rszerz�k, Acz�l Gy�rgy �s Soros Gy�rgy kineveltjei tudtak, kiket a 80-as �vekben (direkt ezzel a c�llal) m�r s�r�n kiengedtek-k�ldtek a vasf�gg�ny m�g�, a sz�p �j vil�grendre felk�sz�l� reform-kommunist�ink. Az  �szrev�tlen egys�ges�l�s �s egyes�l�s Nyugat �s Kelet fokozatos egybeolvad�s�t, �sszefon�d�s�t eredm�nyezte, mi�ltal a kapitalizmus �s a ‘szocializmus’ k�z�tti k�l�nbs�gek �s ellentmond�sok �sszemos�dtak. A k�t ‘rendszer’ k�z�tti alapvet� ellentmond�st Nyugaton a k�zponti tervez�s hi�nya, - Keleten pedig a mag�n-tulajdon (�s a p�nz) szabads�g�nak a hi�nya jelentette. Miut�n f� alatt (titkos-szolg�lataik egyeztet�se r�v�n) mindk�t rendszer bel�tta ‘a m�sik igaz�t’ - meg-kezd�dhetett a re�lfolyamatok �sszehangol�sa. Ez a globaliz�ci� l�nyege! Kelet lemondott ‘a szabads�gjogok’, a t�ke mozg�s�nak korl�toz�s�r�l - Nyugat pedig megval�s�totta a magas fok� tervszer�s�get. Ezut�n egy�tt hozz�l�ttak, hogy fel-sz�molj�k a v�letlent az eg�sz vil�gon. A koncentr�lt vil�ghatalom legf�k�ppen a spont�n meglepet�st�l, a v�letlent�l irt�zik. A kommunizmusb�l ‘kapitalizmus’ - a kapitalizmusb�l ‘kommunizmus’ lett... J�l meg�rizt�k, �s �ssze is h�zas�tott�k egym�s rossz tulajdons�gait. Nyugaton ett�l csak egy ‘kicsivel’ lett rosszabb - �m n�lunk: nagyon. A ‘rendszerv�lt�s’ Magyarorsz�gon 1982-ben kezd�d�tt - eleve a k�s�bbi atlanti globaliz�ci� �s az �ni�s integr�ci� c�lj�val...

A koncentr�lt vil�ghatalom 6 alappill�re: (1) A multinacion�lis vil�gt�rsas�gok szupranacion�lis kereskedelmi vil�guralma, l�sd: D. C. Korten idev�g� m�v�t. (2) Az amerikai (FED), illetve az eur�pai (Frankfurt) jegykibocs�t� bank pap�rp�nz-kibocs�t� �s hitel-, illetve kamatszed� ‘vil�g’-monop�liuma. (3) A politikai titkos t�rsas�gok (pl. ‘a fekete nemess�g’, az Atlanti Tan�cs, a R�mai Klub, a H�rom-sz�zak Tan�csa, a Bilderbergi Csoport, a Royal Society, stb.), - amelyek a vil�g nemzet�llamainak k�z�sen kinevelt uralkod� (�llami) elitj�t adj�k. (4) A ‘vil�gi’ szabadk�m�vess�g (az Illumin�tusok Rendje, a R�zsakeresztesek, a templomos lovagrendek, a Grand Orient, az Angol Nagyp�holy, a Hal�lfejesek Rendje, stb.), amelyek a teljes civilt�rsadalmat lefedik, ellen�rzik; f�k�nt a karitat�v szervezetek (V�r�skereszt, Greenpeace, Rotary Club, Lions Club, stb.) inform�ci�s �s egy�b egy�ttm�k�d�se r�v�n. (5) Egyh�zi (vatik�ni �s katolikus nemzet�llami) szabad-k�m�vess�g, amely a h�v�k f�lrevezet�s�t szervezi (a vil�gi szabadk�m�vess�g utas�t�sai �s �tmutat�sai alapj�n), tov�bb� egy olyan �l-�kumenikus egyen-vall�s l�trehoz�s�t �s k�telez� bevezet�s�t, amely az ortodox zsid� vall�st egyes�ten� a r�mai katolikus vall�ssal (zsid�-kereszt�ny kult�rk�r = neokonzervativizmus). (6) Nemzeti �s nemzetk�zi (szupranacion�lis) titkosszolg�latok, amelyek egym�st is ellen�rzik a vil�g�llam megb�z�s�b�l. A titkosszolg�latok (f�leg a h�rszerz�s) �s a szabadk�m�ves p�holyok k�z�tt a legszorosabb az egy�ttm�k�d�s, szabad az ‘�tj�r�s’. Az integr�lt egy�ttm�k�d�s a teljes kultur�lis �s szellemi, tudom�nyos �s m�v�szeti �letet lefedi s ellen�rzi, az eg�sz vil�gra kiterjed�en, mindenekel�tt az internet, az elektronikus kommunik�ci�s vil�gh�l� bevezet�se, figyel�se r�v�n.
A Nagy Testv�r szeme teh�t mindent l�t, a f�le pedig mindent hall. Titkok imm�r nem l�teznek, csak a sz�les nemzeti n�pt�megek el�tt �s sz�m�ra...     

3.
A belpolitikai helyzet
Tekintve, hogy a rendszerv�lt�st viszonylag r�vid id� alatt kellett tet� al� hozni; - sem arra nem volt lehet�s�g, hogy a kor�bbi politikai elit ‘egy az egyben’ �tvigye mag�t �s hatalm�t az ‘�j’ rendszerbe, sem arra, hogy egy eg�sz�ben ‘vadonat�j’, de k�zben tarthat� elitet neveljenek ki. Egy�bk�nt is abszol�t groteszk, s v�g�l is ‘kezelhetetlen t�rsadalmi szitu�ci�t’ eredm�nyezett volna, amennyiben ‘a gurul� doll�rok’ p�rt�llami v�r�s b�r�i, akik a minap m�g �kessz�l�an buzd�tottak a monopolkapitalista imperializmus elleni glob�lis �s v�gs� harcra, egy hirtelen 180 fokos fordulattal, gombnyom�sra Moszkva helyett mind New York fel� kezdenek el gur�tani. Eme �ltal�nos (reform)kommunista megt�r�st csak egy-k�t v�laszt�si ciklus elm�lt�val lehetett ‘a t�rsadalmi siker rem�ny�vel’ abszolv�lni, - amint ez k�s�bb �ppen �gy is t�rt�nt. Ez�rt azt�n egy ‘�szv�r’ megold�st kellett felv�llalni, vagyis a hatalom kor�bbi gazd�inak ideiglenesen, sz�nleg le kellett mondaniuk a hatalomgyakorl�s kiz�r�lagoss�g�r�l. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy �gy kellett tenni (‘j� pof�t’ v�gva az egy�bk�nt igencsak langyos ellenz�ki akci�khoz, kezdem�nyez�sekhez), mintha a v�ltoz�sok der�khada �ppen a meg�jul� reform-kommunista p�rt-elit lenne, ez�rt h�t a kommunista p�rtot (MSZMP) legal�bbis form�lis elemeiben gyorsan �t kellett m�zolni modern, perspekt�v�j�ban euro-kompatibilis, ‘szoci�ldemokrata’ p�rtt� (MSZP), mely ‘zseni�lis’ h�z�ssal egy-szerre k�t legyet is �thettek, egy csap�sra. (1) Szak�tottak a m�ltjukkal; - a t�bbit majd megoldja a gyorsan m�l� id�. (2) Kih�zt�k a talajt a fel�led� val�di szoci�l-demokr�cia al�l, ami ‘a neofita szocialist�k’ legvesz�lyesebb konkurense lehetett volna. L�trehozt�k teh�t azt a r�gi-�j politikai er�t, amely majd visszaveszi az �t- menetileg elvesz�tett hatalmat, ha elj�n ennek az ideje, a k�n�lkoz� alkalom...

Nyilv�nval� volt, hogy ‘a t�bbit’ sem c�lszer� a v�letlenre b�zni. Noha ‘a modern szocialista p�rt’ m�g�tt ott �llt a k�zel f�l�vsz�zados t�rt�nelmi m�lt, a m�r t�bb gener�ci�s p�rttags�g, az orsz�gos infrastrukt�ra, a rutinszer� m�k�d�s, a vagyon �s a technika minden (potenci�lis �s val�s) lehet�s�ge - �m ez mind nem volt el�g garancia a felt�telezett j�v�beli sikerhez, m�rmint a hatalom visszaszerz�s�hez... Ahhoz enn�l t�bb kellett. M�gpedig az �vsz�zadok sor�n kifinomult, �s persze az illeg�lis kommunista sejtek m�k�d�se r�v�n a t�k�lyig fejlesztett szabadk�m�ves ‘technol�gia’, amelynek a l�nyege az ellenf�l arcvonalai m�g� ker�l�s: vagyis a szisztematikus be�p�l�s az ellens�g legintimebb soraiba. A szabadk�m�ves fel-�p�tm�ny l�nyege, hogy az ellent�t mindk�t oldal�n ugyanazok az er�k, a vakol�k �lljanak. A mai politik�ban m�r az�rt nem �rdemes olyan kifejez�sekkel oper�lni, hogy „az ellens�g besziv�rgott, leplezz�k le, �zz�k ki!”, vagy „�rul�k f�rk�ztek a szervezet�nkbe, k�z�s�ts�k �ket ki!”, mert ez a t�nyhelyzet m�r r�gen t�lhaladott. Ugyanis nem az t�rt�nt - nemcsak 15 �v �ta, hanem m�r sokkal r�gebb �ta; 100 �v �ta, 130 �v �ta sem az t�rt�nik -, hogy kv�zi l�trej�nnek ‘a j�’, s vele szemben ‘a rossz’: az �gy vagy �gy, de egym�ssal �pp ellent�tes identit�s� szervez�d�sek. Tizen�t-tizennyolc �vvel ezel�tt val�ban alakultak ‘�j’, kv�zi ellenz�ki politikai szervezetek, �m ezeket egyt�l-egyig a reform-kommunista  p�rt�llam-hatalom alap�totta, l�tsz�lag �nmaga ellen, hogy kifogja a szelet a val�di, spont�n n�p-akaratb�l ered� kezdem�nyez�sek vitorl�j�b�l (ak�r m�g �gy is, hogy l�tsz�lag t�rt�nelmi p�rtokat ‘eleven�tettek’ fel, amelyek 40 �ven �t nem is l�teztek). Teh�t m�g az is enyhe, s�t, alapvet�en t�ves, f�lrevezet� megfogalmaz�s, hogy MSZP-s �gyn�k�k �p�ltek be ‘a t�rt�nelmi p�rtokba’. A szomor� val�s�g, hogy ezeket az ellenz�kinek �lc�zott, val�j�ban reform-kommunista ut�dp�rtokat mind eleve ‘n�p-�s haza�rul�nak’ hozt�k l�tre, t�bbs�g�ben a t�rt�nelmi jogfolytonoss�g l�tszat�t keltve. Mert a kommunizmusnak (mely a szabadk�m�vess�g gyermeke), nem az a legf�bb jellemz�je, hogy szovjet ir�nyults�g�, hanem az, hogy idegen, a n�pt�l elidegenedett, kollabor�ns, nemzetk�zi, nemzetek feletti gazd�ja van. Ez a multinacion�lis gazda volt az, aki Magyarorsz�got tervszer�en elad�s�totta, �s a ‘80-as �vekben - amikor m�r a bennfentesek sz�m�ra l�tszott az alag�t v�ge - j� el�re m�g a ‘janics�rok’ kik�pz�s�r�l is gondoskodott, a legbefoly�sosabb k�lf�ldi p�holyokkal �polt bizalmi kapcsolatai kihaszn�l�s�val. Az elad�s�tott �s multinacion�lis k�zre j�tszani sz�nd�kozott Magyarorsz�g j�vend� vezet�it, legf�k�ppen azokat, akiknek ‘az ellenz�ki ellens�ly’ �ls�gos szerep�t sz�nt�k - azokban az elit high-schoolokban (angolsz�sz egyetemi v�rosokban) k�pezt�k ki, amelyek az eg�sz vil�g�llami management vagy establishment kik�pz�s�re hivatottak, - szerte a vil�gon, minden, a sz�p �j vil�grendbe m�r betagolt �llam �r�k h�s�g�nek biztos�t�sa c�lj�b�l.     
A mai magyar belpolitikai paletta teh�t cseppet sem annyira sz�nes, m�g kev�sb� plur�lis, sz�ttagolt vagy pl�ne ellentmond�sos, ellent�tes gy�ker�, �nazonoss�g�, mint gondolhatn�nk. Egyszerre vannak jelen a volt moszkovit�k, kommunist�k �s reform-kommunist�k, kripto-kommunist�k; - vil�gpolg�rnak kitanult balliber�lis vagy neokonzervat�v aranyifjakkal, magukat hol kereszt�nydemokrat�nak, hol kisgazd�nak, hol k�z�putas konzervat�vnak aposztrof�l�, ide-oda sz�vetkez�, s val�s meggy�z�d�s n�lk�l t�velyg�kkel. Egy dologban egyform�k, egyet�rtenek: Magyarorsz�g kiz�r�lag att�l magyar, mert a hivatalos nyelve (ma m�g) magyar...  

4.
A makrogazdas�g �llapota
Minden gazd�lkod� tev�kenys�get - mag�nh�ztart�st �s �llamh�ztart�st egyar�nt - alapvet�en k�t mutat� jellemez: a gazd�lkod�s t�rgy�vi eredm�nye �s a vagyoni helyzet alakul�sa. A rendszerv�lt� �llam a p�rt�llamt�l 20,5 Mrd USD ad�ss�got, �res �llamkincst�rt (z�r� �sszeg� valuta-tartal�kot), deficites k�lkereskedelmi �s fizet�si m�rleget, meredeken zuhan� GDP-t �s �letsz�nvonalat; - de mindemellett, a vil�gbanki szak�rt�k becsl�se alapj�n, mintegy 100 Mrd USD piaci �rt�k� port-foli�t ‘�r�k�lt’. Antall J�zsef korm�ny�nak az volt a nagyvonal� terve, hogy az  �llami vagyon r�szleges privatiz�ci�j�val, annak bev�tel�b�l marad�ktalanul kifizeti a k�lf�ldi hitelez�ket, �s fellend�ti a m�lyrep�l�sben l�v� gazdas�got; olyannyira, hogy a hat�konys�g n�veked�s�vel felsz�molja az �ves deficitet... Mindebb�l nem lett semmi! N�zz�k meg, hogy ma, 15 �vvel a rendszerv�lt�s ut�n
rendre hogyan alakulnak, ugyanezek a nemzetgazdas�gi mutat�k!?

A forint kb. 2000. k�r�li konvertibiliss� v�l�s�t�l m�r a nemzetgazdas�g minden r�sztvev�je vehet fel k�lf�ldi hiteleket, mert megsz�nt a devizagazd�lkod�s s vele a hitelfelv�tel nemzeti-banki monop�liuma. Ett�l kezdve c�lszer�en m�r nem a magyar �llam, hanem a nemzetgazdas�g k�ls� ad�ss�g�r�l besz�l�nk. A k�ls� nemzetgazdas�gi ad�ss�g ma (2004-ben) mintegy 50-52 Mrd USD-re r�g, vagyis a k�t-�s f�lszeres�re n�tt. Igen �m, de 1990 �ta megjelent az �n. bels� ad�ss�g is, aminek az a l�nyege, hogy az �llam fix-kamatoz�s� k�tv�nyeket bocs�t ki, ezek ‘�rt�kes�t�se’ �lland�an n�veli a bels� hitel�llom�nyt, melynek �sszege ma 12-13 ezer milli�rd forint, ami �tsz�m�tva 60-65 Mrd USD-nek felel meg. ‘Ezek mellett’ rendelkez�nk 15-20 Mrd USD valutatartal�kkal is, ami d�nt� h�nyad�ban ‘hitel-jelleg�’ garanci�lis elemekb�l, ‘ad�ss�gszer� t�telekb�l’ �ll, vagyis szint�n nem pozit�v vagyoni elem. A k�lkereskedelmi m�rleg�nk ma is s�lyosan deficites, ami �nmag�ban �tlagosan �vi 4-6 Mrd USD-vel automatikusan n�veli a k�ls� nemzet-gazdas�gi ad�ss�g �sszeg�t. A legd�bbenetesebb adat azonban a vagyoni helyzet:
az elm�lt id�szakban (els�sorban 1990 �s 1998 k�z�tt) lezajlott az �llami vagyon kamp�nyszer� privatiz�ci�ja, minek k�vetkezt�ben elt�nt a fentiek szerint is 100 Mrd USD �rt�k�re becs�lt portfoli� mintegy 90 %-a, melynek ellen�rt�kek�nt kb. 8-10 Mrd USD �rbev�tel folyt be, mind�sszesen. A privatiz�ci� sor�n megsz�nt l�tezni a teljes magyar nemzeti ipar �s kereskedelem, a k�tszint� nemzeti bank-rendszer, - de multinacion�lis tulajdon ma m�r a k�z�zemi szolg�ltat� (strat�giai fontoss�g�), volt �llami nagyv�llalatok (pl. ELM�) nagyobbik h�nyada is. ((Most folyik a politikai ‘huzavona’ a marad�k, mintegy 10 %-ot kitev�, nagyj�b�l cs�d-portfoli�, benne az eg�szs�g�gy �s az oktat�s�gy mag�nos�t�s�r�l, - �s ha ezt is eladj�k, m�r t�nyleg nem marad m�s tulajdonunk, mint a term�f�ld, az anyaf�ld: a haza, amely bel�p�s�nk, 2004. m�jusa �ta az egy �s oszthatatlan Eur�pai �ni� ‘szabad mozg�s�’ m�k�d�-t�k�j�nek szerves alkot�eleme, amit 5 �v m�lva ki is v�s�rolhatnak azok, akik a legmagasabb �raj�nlatot (v�.: licit) teszik.)) Saj�tos, �j probl�mak�nt jelent meg az ut�bbi �vekben az �n. „iker-deficit”, ami azt jelenti, hogy mind az �ves fizet�si m�rleg, mind az �llami k�lts�gvet�s �veken �t, kv�zi rendszeresen hi�nnyal z�r. Ez az�rt a legs�lyosabb probl�ma a k�lf�ldi hitelez�k n�z�pontj�b�l, mert az ad�s cs�dszer� (m�r visszafizethetetlen) elad�sod�s�nak a vesz�ly�vel fenyeget, hisz a fizet�si m�rleg �lland�sult deficitje miatt n�vekv� �llamad�ss�g �ves kamatainak fizet�s�t, �s a t�ketartoz�s t�rleszt�s�t is egy�tt, az �llami k�lts�gvet�s terh�re kellene teljes�teni, �m ha az �llami k�lts�gvet�s szint�n tart�san hi�nnyal k�szk�dik (m�rpedig �pp ez a helyzet), akkor egyre nagyobb h�nyad�t k�ti le a ad�ss�gszolg�lat (a magyar b�dzs� eset�ben m�r 40 % feletti ez az ar�ny!), ami �ngerjeszt� mechanizmust ind�t be, ami vagy az �llami m�k�d�st, vagy az ad�ss�gszolg�lat teljes�t�s�t lehetetlen�ti el. Meg kell  eml�ten�nk az �ni�s el��r�sokat, amelyek minden tag�llam elad�sod�s�t korl�tok k�z� szor�tj�k. Az �n. ‘maastricht-i’ k�vetelm�nyek (�ppen az iker-deficit meg-akad�lyoz�sa �rdek�ben is!) egyr�szt 60 %-ban �rj�k el� a k�ls� elad�sod�s fels� hat�r�t, az �ves GDP %-�ban kifejezve. Magyarorsz�g ezt a m�rt�ket m�r �ppen t�ll�pte. M�sr�szt 3,5 % az �llami k�lts�gvet�s hi�ny�nak el��rt fels� szintje, ami n�lunk 2004-ben cca. 5,5-6,0 % k�r�l v�rhat�, szint�n a GDP %-�ban. El��r�s az �ves infl�ci� m�rt�ke is, hisz’ ameddig egy tag�llamban az infl�ci� t�bbsz�r�sen meghaladja a tag�llamok infl�ci�j�nak az �tlag�t (ma ez a helyzet), addig a k�z�s p�nznemet, az eur�t nem vezetheti be. Visszat�rve a f�bb mutat�ink 15 �v alatti v�ltoz�s�ra; - l�tni kell, hogy a legnagyobb probl�ma tal�n a felz�rk�z�sunk az Eur�pai �ni�hoz, mert olyan jelent�s anom�li�k (szakad�kok) mutatkoznak, ami nehezen hidalhat� �t, m�g hosszabb id�t�vlatban is. A magyar GDP egy lakosra jut� szintje 50-55 %-a az �ni�s �tlagnak, m�g a re�lb�r csak kb. 20 %-a. Ez tart�s k�l�nbs�gnek t�nik, ami perspektivikusan is konzerv�lni l�tszik a jelenlegi csere-ar�nyokat, illetve a megal�z� ‘b�rmunk�s bedolgoz�-besz�ll�t�’ st�tuszt. (A GDP �s az �letsz�nvonal egy�bk�nt 1990 �s 1993 k�z�tt Magyarorsz�gon drasztikusan visszaesett - els�sorban a keleti-, KGST-piacok hirtelen �sszeoml�sa miatti sokk k�vetkezt�ben -, az 1989-es szint cca. 60 %-�ra, ami nagys�grendileg az 1969-es m�rt�knek, az akkori teljes�tm�nynek �s re�lb�rnek felel meg. Az 1989-es �rt�ket �jra, csak 2001-ben �rt�k el...) A GDP n�veked�se haz�nkban �vi 3-4 %, el�gg� hektikus (ciklikus?) v�ltoz�sokkal, ami azt jelenti, hogy ha a trendek v�ltozatlanul alakulnak, �gy kb. 25-30 �v leforg�sa alatt tudunk felz�rk�zni az �ni�s �tlaghoz...

5.
A v�llalkoz�sok �llapota
A nemzetgazdas�g tulajdonosi szerkezete az elt�lzott/elhamarkodott mag�nos�t�s, az ‘elprivatiz�lt’ nemzeti vagyon elveszt�se, hi�nya miatt rendk�v�l el�nytelen. A nemzeti m�k�d� t�ke mintegy 70 %-a multinacion�lis tulajdonba ker�lt, ami azt is jelenti, hogy a GDP n�veked�se t�lnyom� r�szben a multik teljes�tm�nye, ami pedig csak l�tsz�lagos ‘fejl�d�st’ eredm�nyez, hiszen a megtermelt profit d�nt� h�nyad�t a tulajdonosok repatri�lj�k (r�ad�sul alig ad�znak). Ezek a torz ar�nyok jelent�s m�rt�kben h�tr�ltatj�k a b�rmif�le kibontakoz�st, mert tov�bb n�velik a  nemzetgazdas�gnak a k�lf�ldi t�ketulajdonosokt�l, hitelez�kt�l val� f�gg�s�t. A kamp�nyszer� privatiz�ci� els� �veiben Magyarorsz�gon nagyj�b�l 1,2-1,5 milli� munkahely sz�nt meg, amelyek l�nyeg�ben az�ta sem p�tl�dtak, mert amennyi �j l�tes�l, ugyanannyi meg is sz�nik, minden �vben. Ez a tart�s munkan�lk�li sereg jelent�s h�nyad�ban ‘rejtett’, nem jelenik meg semmilyen statisztik�ban, mert az �n. ‘k�nyszerv�llalkoz�k’ t�bor�ba tartozik, azok k�z�, akik a t�nk sz�l�n �lnek: a multikn�l nem tal�lnak munkahelyet, �llami munkahely nem l�tes�l - v�llalkozni sem �ri meg, mert az ad�z�si rendszer veget�l�sra, �nfelsz�mol�sra k�nyszer�ti a kisv�llalkoz�kat... �s csak most k�vetkezik majd a mez�gazdas�gi �stermel� kis-gazd�k ‘el�z�se’ a f�ldjeikr�l; amikor sz�nd�kos t�nkret�tel�k ut�n az �llam m�g a puszta term�f�ldet is eladja a l�baik al�l. A gazdas�gnak �jabb 1-1,5 milli� f�t kellene felsz�vnia, pedig m�g az el�z� munkan�lk�liekkel sem birk�zott meg...

                                              **************

Okul�sul id�zet az USA kisv�llalkoz�sokr�l sz�l� t�rv�ny�nek preambulum�b�l:    "Kiz�r�lag a teljes �s szabad verseny k�pes felszabad�tani a piacokat, az �zleti �letbe val� bel�p�st, - �s biztos�tani a v�lem�nyad�s, a szem�lyi kezdem�nyez�s n�veked�s�t, jav�tani az egy�ni meg�t�l�s lehet�s�geit. Egy ilyenfajta versenyt meg�rizni, sz�les�teni nemcsak a gazdas�gi j�l�t, hanem e nemzet biztons�ga szempontj�b�l is alapvet�en fontos. Csak akkor �rhetj�k el ezt a biztons�got �s j�l�tet, ha b�tor�tjuk �s felfejlesztj�k a kisv�llalkoz�sok megl�v� �s potenci�lis kapacit�s�t. A Kongresszus deklar�lt politik�ja h�t, hogy a Korm�ny lehet�s�g szerint t�mogassa, a tan�csad� test�let pedig seg�tse �s v�delmezze meg a kis-v�llalkoz�sok �rdekeit."
Magyarorsz�g sajnos nem a korai Egyes�lt �llamok...

                                             
                                              **************

A ‘P�ntek 8’ (H�rt�v�) november 12-i ad�s�ban Bayer Zsolt felvetette: ha a neo-liber�lis gazdas�gpolitik�t megval�s�t� �llam sorban bejelenti (bejelentette), hogy sem az �llami eg�szs�g�gy (a t�rsadalombiztos�t�s, a k�rh�zak) fenntart�s�t, sem az �nkorm�nyzatok finansz�roz�s�t, sem az aut�p�ly�k �p�t�s�t, sem az ingyenes k�zoktat�st, sem a kistelep�l�si postahivatalokat, sem a t�megk�zleked�s (M�V, BKV, VOL�N, MAL�V, stb.) t�mogat�s�t - teh�t semmilyen eredeti k�zhaszn� funkci�j�t, amire valamikor l�trej�tt (honv�ds�gi laktany�kat p�ld�ul lehets�ges, hogy katon�k helyett, ki�rt p�ly�zat nyertesek�nt az �rz�-v�d� Inkal-Security fog �rizni, s a k�lts�gvet�s s�lyos sz�zmilli�kat fizet majd ez�rt) - nem v�llalja, akkor mi, �llampolg�rok mi v�gre fizet�nk m�g ad�t? Mert - ha j�l eml�ksz�nk -, m�g a felvil�gosod�s korszak�ban (az egyh�z �s az �llam sz�tv�laszt�sakor!) l�trej�tt az �n. „t�rsadalmi szerz�d�s” az �llam �s polg�rai k�z�tt, aminek a l�nyege, hogy az �llampolg�rok ad�befizet�seket teljes�tenek k�zszolg�lati c�lokra, vagyis hogy a csak k�zpontilag ell�that� k�zfeladatokat, mert mag�ner�b�l megoldhatatlanok, az �llam �tv�llalja a polg�rait�l, ad�befizet�s fej�ben. Most akkor: �l m�g ez a szerz�d�s, vagy m�r az �llampolg�r is szabadon felr�ghatja? T�k�czky L�szl�  a k�lt�inek l�tsz� k�rd�sre a k�vetkez�, rendk�v�l frapp�ns v�laszt adta: „Ad�t  az�rt fizet�nk, hogy el�seg�ts�k az �llami �s a mag�nt�ke (konspirat�v) �ssze-fon�d�s�t, f�zi�j�t.” Azt�n Bayer Zsolt hozz�tette m�g, hogy a neoliberalizmus c�lja az „�llamtalan�t�s”: az �llam s az �llampolg�rok t�rsadalmi szerz�d�s�nek, sz�vets�g�nek v�gleges sz�troncsol�sa, - hogy az egyes embert megfossza utols� mentsv�r�t�l, az �llam gondoskod�s�t�l is (vagyis v�gk�pp kiszolg�ltatott� tegye  ‘a piac’ vak �s embertelen er�inek).

Ezt m�r �n teszem hozz�: vagy esetleg valamilyen m�s, ismeretlen, rejt�zk�d� er�knek. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy a neokonzervativizmus ‘ugyanezt’ csin�lja, csak legfeljebb nemzeti-kereszt�ny �lruh�ban... Mi a k�l�nbs�g? 1990 �ta mindk�t ‘szoci�l-liber�lis’, �s mindk�t ‘nemzeti-konzervat�v’ korm�ny els�-rend� feladat�nak tekintette a k�lf�ldi (nagyhatalmi, hitelez�i, befektet�i, - multi-nacion�lis) �rdekek marad�ktalan kiszolg�l�s�t; minden �s b�rmilyen tekintetben, ak�r a magyar polg�rok nyilv�nval� �rdekeivel szemben is, a k�vetkez�k szerint:

(1) Magyarorsz�g sz�m�ra minden jel szerint el�ny�sebb st�tusz lenne a politikai semlegess�g: m�gis, kb. minden negyedik szavaz�k�pes magyar �llampolg�r igen szavazat�val, 49,12 %-os r�szv�tellel (pedig a hat�lyos t�rv�ny 50 % + 1 f� r�sz-v�tel�t �rta el�!) bel�pt�nk a NATO-ba. Az Eur�pai �ni�ba val� bel�p�s�nket is csak a szavaz�k�pes lakoss�g egyharmada szavazta meg a szavaz�k t�bbs�g�vel. Mint tudjuk, a dolgok az�ta ‘felfejl�dtek’: a NATO-csatlakoz�sb�l USA-t�masz-pont lett Tasz�ron, meg passz�v r�szv�tel Szerbia lebomb�z�s�ban, azut�n meg ‘akt�v r�szv�tel’ az Irak elleni, t�ves el�felt�telez�seken ‘alapul�’ huntingtoni (�rtsd: ‘civiliz�ci�k h�bor�ja’) angolsz�sz h�d�t� megsz�ll�sban, aminek pedig a r�vid �s hossz� t�v� (negat�v) k�vetkezm�nyei ma m�g bel�thatatlanok. Azt  viszont m�r tudjuk, hogy az Irak �jj��p�t�s�ben be�g�rt v�llalkoz�i szerep�nk �s a velej�r� profit k�dd� v�lt, nem lesz bel�le semmi. Egy�ni munkav�llal�k mentek ugyan Irakba - egyet azok k�z�l is kopors�ban hoztak haza -, v�llalatok azonban nem. Az �jj��p�t�s minden joga - hasonl�an a szerbiai rombol�s�hoz - angolsz�sz privil�gium lett. De az EU-csatlakoz�ssal sem j�rtunk eddig jobban, s�t! Kider�lt, hogy mez�gazdas�gi t�mogat�shoz alig jutunk, az is k�sik; �mde m�r 2004-ben, a bel�p�s �v�ben is nett� befizet�k lesz�nk. ((Az el�rhet� p�ly�zati p�nzeket is a bal-liber�lis korm�nyhoz k�zel�ll� (pl. v�.: a Medgyessy �s Bar�th fi�k) br�sszeli lobby-c�geinek k�zvet�t�s�vel lehet majd megszerezni.)) (2) 1990-ben a magyar rendszerv�lt� korm�ny b�rmi h�z�doz�s, t�rgyal�s �s felt�tel n�lk�l �tv�llalta a kommunista diktat�ra �ltal �sszehozott (�s elt�ntetett) 20,5 Mrd USD �llam-ad�ss�got, annak folytat�lagos/jogfolytonos kamatszolg�lat�t, visszafizet�s�t. R�ad�sul ahhoz, hogy ezt megtehesse, kv�zi-�nk�nyesen, minden legitim n�p-felhatalmaz�s n�lk�l ‘�llamos�totta’, majd - el�bb m�g j�v�hagyva az MSZP-s n�menklat�ra-burzso�zia spont�n privatiz�ci�j�t - b�rmif�le vagyonlelt�r, fel-�rt�kel�s �s strat�giai koncepci� n�lk�l, kamp�nyszer�en ‘v�gki�rus�totta’ a n�p t�rsadalmi tulajdon�t, a val�s �rt�k mintegy 10 %-�t �rve el �rbev�telk�nt. Ezekkel a - k�nyszer�nek �lc�zott - l�p�seivel az �llam �rthetetlen�l, de kiz�r�lag  a k�lf�ldi hitelez�k �rdekeit k�pviselte �s val�s�totta meg, szemben a magyar n�p nyilv�nval� tulajdonosi �rdekeivel. (3) A magyar m�k�d� t�ke t�lnyom� r�szben multinacion�lis k�zbe ker�lt, ami t�bb szempontb�l nemzeti trag�dia. Megsz�nt a magyar ipar �s kereskedelem, mi�ltal a mez�gazdas�g is kiszolg�ltatott helyzetbe ker�lt. A tulajdonos k�lf�ldi t�ke a magyar munka minden haszn�t kiviszi az orsz�gb�l. (�vente maximum 2-3 Mrd USD k�lf�ldi t�ke �rkezik az orsz�gba, - mindenekel�tt fizet�si m�rleg�nk �ves deficitj�nek finansz�roz�sa c�lj�b�l, persze az �llamad�ss�got folyamatosan halmozva. Ennek mintegy 2-3-szorosa hagyja el az orsz�got minden �vben ad�ss�gszolg�lat �s kivitt profit form�j�ban.) Az �llam a mez�gazdas�gi �s mindenfajta kisv�llalkoz�sokat t�mogat�s helyett t�nkre-teszi, a  fizikailag teljes�thetetlen�l szem�rmetlen ad�t�rv�nyekkel, mik�zben a multinacion�lis tulajdonosokat �s befektet�ket olym�rt�kben t�mogatja, ami az �ni�s jogszab�lyok szerint is megengedhetetlen. (4) Ami a magyar term�f�ldet illeti, nagyon is nyilv�nval�, hogy mi s mi�rt t�rt�nik. Ugyanaz, ami a privatiz�ci� sor�n: el�sz�r is az �llam �nk�nyesen kisaj�t�totta a t�rsadalmi tulajdont, - azut�n ‘nagylelk�en’ k�rm�nfont (�m teljes�thetetlen) banki hitelkonstrukci�kat kezdett kidolgoztatni �s bevezetni azzal a k�pmutat� �ls�gos c�llal, hogy a dolgoz�k (v�.: most a kisgazd�k!) mik�nt v�s�rolhass�k meg ‘kedvezm�nyes hitelfelv�tellel’, az addig saj�t tulajdonukat k�pez� termel�eszk�zeiket. Ez az �lmegold�s akkor sem m�k�d�tt, most sem (fog). A magyar term�f�ld is multinacion�lis hitbizom�nny� v�lik, mint minden, ami 1000 �vig a magyarok� volt Eur�p�nak ezen a ter�let�n... 

                                                  ************

Az, hogy Orb�n Viktor korm�nya 1998 �s 2002 k�z�tt �letre h�vta a ‘Sz�chenyi-tervet’ - amely p�ld�ul jelent�s fejleszt�seket hozott a gy�gy-turizmus, a f�rd�k tekintet�ben -, �s ezzel n�h�ny-sz�z Fidesz-k�zeli ‘k�z�p-v�llalkoz�’ m�k�d�s�t jelent�sen megk�nny�tette: semmit nem v�ltoztatott azon a k�ptelen, megal�z� �s nemzetgazdas�gi szempontb�l tarthatatlan, ‘nemzetgyilkos’ alaphelyzeten, hogy a k�lf�ldi, f�k�nt multinacion�lis bankok, c�gek, befektet�k l�nyegesen jobb kond�ci�kat �lveznek - a mindig nekik par�roz� �llam ‘j�volt�b�l’ - az orsz�gban, mint a hazai ‘kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok’. A mikro-�s �n. ‘k�nyszerv�llalkoz�sok’ helyzete (ezekb�l van a legt�bb, sz�m szerint 7-800 ezer, - a kisgazd�k, a mez�-gazdas�gi �stermel�k n�lk�l) pedig direkt rem�nytelen. Az egy�ni gazd�lkod�k ad�-�s j�rul�kterhe a legmagasabb eg�sz Eur�p�ban, �s az egyre n�vekv� �hs�g� �llam - hogy k�lts�gvet�si hi�ny�t valahogyan cs�kkentse - minden �vben kital�l egy �jabb k�ptelen ad�fajt�t, vagy m�s szigor�t�st, hogy a v�llalkoz�k helyzet�t m�g tov�bb nehez�tse. (Csak z�r�jelben jegyzem meg, hogy a l�tez� szocializmus am�gy elviekben maxim�lis megvet�s�r�l ‘biztos�totta’ a kisiparosokat, - viszont ennek ellen�re a kisiparosok, kistermel�k, kiskeresked�k, kisszolg�ltat�k voltak (enged�lyezetten �s elt�rten) Magyarorsz�g leggazdagabb emberei, egzisztenci�i: az akkori ‘(kis)polg�ri k�z�pr�teg’. Ma a helyzet �ppen ford�tott: a kapitalizmus jelenleg regn�l� szocialista p�rtja verb�lisan mindenben t�mogatja a kis-�s k�z�p-v�llalkoz�sokat; - val�j�ban azonban t�zzel-vassal ‘irtja’ �ket, hogy megtiszt�tsa a terepet, a piacot a minden el�nyt, bev�telt, forgalmat, profitot elnyelni igyekv� nemzetk�zi t�rsas�gok el�tt. Csak p�ldak�nt eml�tem meg: egy kiz�r�lag szellemi tev�kenys�get v�gz� mikro-v�llalkoz�snak - amelynek teh�t anyagk�lts�ge �gy-sz�lv�n egy�ltal�n nincs - �ves 3 milli� forint �rbev�telt kell el�rnie (�FA n�lk�l) ahhoz, hogy minden ad�-�s j�rul�kk�telezetts�g�t teljes�tve kifizethesse mag�nak az �ppen aktu�lis minim�lb�rt (ami most �ppen brutt� 53 ezer forint/h�), - amib�l persze nem lehet meg�lni, s�t, a 2-3-szoros�b�l sem. M�g egy t�j�koztat� ar�ny: a levon�sok, mindenfajta ad�befizet�sek, stb. teljes�t�se ut�n az �rbev�tel mind-�ssze 15 %-a ker�l ‘nett� (saj�t mag�nfogyaszt�sra elk�lthet�) j�vedelemk�nt’ az egy�ni v�llalkoz� ‘zseb�be’, - a 75 % k�zvetlen�l (�s �tt�teleken kereszt�l) az �llami k�lts�gvet�sbe folyik be, a bev�tel ut�n sz�m�tott 25 %-os �F�-val egy�tt. Az ad�terhel�s m�rt�ke, az �llami j�vedelem-koncentr�ci� �gy �vr�l-�vre n�...