Czike L�szl�
              

                A templomos lovagok t�rt�nete
 
Akkoriban az eg�sz k�zel-keleti t�rs�g forrongott...
1099-ben az els� keresztes h�bor� lovagjai Gottfried de Bouillon vezet�s�vel el-foglalt�k Jeruzs�lem szent v�ros�t a muzulm�nokt�l �s azonos n�ven kereszt�ny kir�lys�got teremtettek. A kilenc lovag k�relemmel fordult Le Bourg-i II. Balduin jeruzs�lemi kir�lyhoz, - az�rt, hogy egy katonai rendet alap�thassanak, valamint, hogy megsz�llhassanak a kir�lyi palota keleti sz�rny�ban. A palota szomsz�dos a Salamon kir�ly temploma hely�n �p�lt, nem sokkal kor�bban elfoglalt Al-Aksza mecsettel. Balduin kir�ly beleegyezett, s�t, kisebb illetm�nyt is fizetett nekik.

A lovagokat Hugh de Payens �s Andre de Montbard (a k�s�bbi ciszterci Szent Bern�t, clairvauxi Bern�t nagyb�tyja) vezette. Montbard is Champagne gr�fj�nak h�b�rese volt. Az eredeti lovagok k�z�l legal�bb kett�, Rosal �s Gondemare, ciszterci szerzetes volt m�r a jeruzs�lemi utat megel�z�en. Val�j�ban a t�rsas�g �sszes tagj�t szorosabb csal�di �s politikai sz�lak k�t�tt�k a ciszterci szerzetes-rendhez �s a flamand kir�lyi csal�dhoz. K�s�bb Champagne gr�f is csatlakozott a templomosokhoz, �s ily m�don saj�t h�b�res�nek alattval�j�v� v�lt. E furcsas�g egyik magyar�zata - egyben alapvet� von�sa is a rendnek -, hogy a templomosok h�s�gesk�j�ket nem a kir�lynak, vagy nagymester�knek tett�k, hanem vall�si j�-tev�j�knek, Bern�t clairvauxi ap�tnak, aki m�g magas rangra emelked�se ut�n is t�mogatta a csoportot.

Fenn�ll�s�nak els� kilenc �v�ben a rend nem toborzott �j tagokat. Furcsa dolog ez egy olyan kis csoport eset�ben, amelyik a Jeruzs�lembe vezet� utak v�delm�t v�llalta fel. Rajtuk k�v�l a zar�ndokok v�delm�re m�r el�z�leg v�llalkozott egy m�sik rend is, m�gpedig a Jeruzs�lemi Szent J�nos Ispot�lyos Lovagrend, akik ‘ispot�lyosok’ n�ven ker�ltek be a k�ztudatba. Az utak �rz�s�t a templomosok az ispot�lyosokra hagyt�k. Sz�vesebben maradtak a sz�ll�shely�k�n �s kincsek ut�n kutattak az els� �lland� h�ber templom romjai alatt.

Salamon els� templom�t �desapja, a bibliai D�vid kir�ly tervezte, majd Salamon kir�ly �p�ttette fel, mintegy 3000 �vvel ezel�tt a M�rija-hegyen, Jeruzs�lemben. A Salamon temploma a babiloni h�d�t�skor, nagyj�b�l Kr.e. 586-ban elpusztult.  Zorob�bel kir�ly �p�ttette �jj�, miut�n a zsid�k visszat�rtek a fogs�gb�l. Az �j tervek Ez�kiel pr�f�ta l�tom�sa alapj�n k�sz�ltek (aki az �testamentumban m�r a rep�l� szerkezetekhez f�z�d� �lm�nyeir�l is �rt).

J�zus idej�ben nagym�rt�kben �talak�tott�k Zorob�bel templom�t, amely azut�n Nagy Her�des templomak�nt szolg�lt. Alig 4 �vvel elk�sz�lte ut�n, Kr.u. 70-ben a templom �jb�l elpusztult, a r�maiak elleni felkel�s idej�n. (A zsid� templomok maradv�nyai a Sziklatemplom-mecseten bel�l tal�lhat�k, ami Mekka �s Medina ut�n az iszl�m legszentebb s�rhelye.) A templomosok k�ts�gk�v�l alapos kutat�-munk�t v�geztek. M�g 1894-ben a Charles Wilson hadnagy vezette angol kir�lyi m�rn�k�k egy csoportja templomosokra utal� nyomokra bukkant a M�rija-hegy gyomr�ban tal�lhat� �regek t�rk�pez�se k�zben. Tal�ltak boltozatos folyos�kat z�r�k�ves bolt�vekkel, ami jellegzetes templomos �p�t�si megold�s. T�bb t�rgyi leletet is tal�ltak: egy sarkanty�t, egy kard �s egy l�ndzsa darabjait, �s egy kis templomos keresztet. Ezek Sk�ci�ban mindm�ig l�that�k. Besz�mol�k szerint a templomosok �sat�saik k�zben olyan titkos ismereteket tartalmaz� tekercsekhez jutottak, melyek v�lhet�leg J�zus �let�vel, az essz�nusokhoz �s gnosztikusokhoz f�z�d� kapcsolataival foglalkoznak. �ll�t�lag a legend�s m�zesi k�t�bl�k �s m�s szent erekly�k is hozz�juk ker�ltek - tal�n m�g a frigyl�da �s Longinus l�ndzs�ja is. Ezeket haszn�lhatt�k arra is, hogy a r�mai egyh�zzal szemben mint egy m�sik hiteles vall�si szervezetet �ll�ts�k be �nmagukat. E besz�mol�kat meger�s�ti egy r�zbe v�sett dokumentum, amit az 1947-ben, a Holt-tenger �szaknyugati partj�n, Kumr�nn�l tal�lt holttengeri papirusztekercsek k�z�tt fedeztek fel. Ez a ‘r�z-tekercs’, amit az 1950-es �vek k�zep�n ford�tottak le a Manchesteri Egyetemen, nem csup�n tem�rdek aranyr�l �s kincset �r� iratokr�l tesz eml�t�st, hanem azt is le�rja, hogy hov� rejtett�k ezeket: a Salamon temploma alatti templomos �sat�sok hely�re. A templomosok az aranyon k�v�l rengeteg r�gi h�ber �s sz�r nyelv� k�z-iratos k�nyvet is tal�ltak, melyek k�z�l t�bb az evang�liumok el�tti id�kb�l val�, �gy els� k�zb�l sz�rmaz� besz�mol�kat ny�jtanak, - mindenf�le egyh�zhat�s�gi szerkesztget�s n�lk�l. Elterjedt n�zet volt, hogy a lovagok olyan tud�s birtok�ban voltak, ami elhom�lyos�totta az ortodox kereszt�nys�g�t, mivelhogy e tud�s r�v�n biztosak lehettek abban, hogy az egyh�z mind a szepl�telen fogantat�st, mind a felt�mad�st f�lremagyar�zta. �jonnan szerzett vagyonuk, �s ha elveszettnek hitt dokumentumok birtok�ban voltak - magyar�zatot adhat arra, hogy a megszeppent egyh�zi vezet�k hirtelen elfogadt�k a templomosokat. Egyes szabadk�m�ves �r�k szerint a templomosok nyilv�nval�an birtok�ban voltak a lehet� legtiszt�bb, a szinoptikus evang�liumokn�l fontosabb ‘kereszt�ny’ dokumentumoknak. A vezet�ik e tud�s birtok�ban komolyan meg is f�leml�thett�k a r�mai f�papokat, �s ennek k�sz�nhet�en jelent�sen megn�hetett a tagok sz�ma �s hatalmuk. A rend hirtelen meggazdagodott. A templomos vezet�k ekkor utazgatni kezdtek, tagokat toboroztak, - �s mind az egyh�z, mind az eur�pai kir�lyi csal�dok egyre ink�bb elfogadt�k �ket. 1128. janu�r 31-ik�n Payens nagymester �s Montbard a P�rizst�l mintegy 110 kilom�terre d�lkeletre fekv� Troyes-ba utazott, hogy k�l�n e c�lb�l �sszeh�vott zsinat el�tt k�rje a templomos rend hivatalos egyh�zi elismer�s�t. A troyesi zsinat katolikus �rsekekb�l, p�sp�k�kb�l �s ap�tokb�l �llt, s k�zt�k volt Szent Bern�t, Montbard unoka�ccse, aki addigra m�r a jelent�s ciszterci rend feje lett.

Balduin kir�ly j�v�hagy�s�val a troyesi zsinat m�r hivatalos katonai �s vall�sos rendd� nyilv�n�totta a templomosokat. Ezek ut�n II. Honorius p�pa j�v�hagyta a templomosok ‘Szab�lyzat�t’, amely imm�r hivatalosan is szentes�tette a rendnek j�r� juttat�sokat. A ‘Szab�lyzatot’ Szent Bern�t k�sz�tette el, a ciszterci rend fel�p�t�s�nek mint�j�ra. A szervezeti rend a szabadk�m�vess�g el�fut�ra volt.
 
Minden helyi szervezet neve ‘templom’ volt (a fed�nevek szabadk�m�ves sz�-t�r�ban: ‘templomot �p�teni’ - ma is annyit tesz, mint: ‘�j helyi szervezetet, �j p�holyt fel�ll�tani), uralkod� f�parancsnoka a rend nagymester�nek tartozott besz�molni, �s neki is fogadott engedelmess�get. N�gyf�le rang l�tezett: lovag, �rmester, k�pl�n, szolga. A merev, piramis-szerkezet� parancsuralmi rendben a templomosok t�bbs�ge olyan egyszer� kereszt�ny katona volt, mint amilyennek l�tszott, azonban a legbels� k�r m�sk�nt festett. Payensnek �s Montbardnak m�g semmije sem volt, mikor nyugatnak indultak, de p�pai d�nt�ssel, p�nzzel, �rt�kes t�rgyakkal �s f�ldvagyonnal t�rtek haza. Nem kevesebb, mint 300 nemesember k�vette Payenst, mint jelent�s rend nagymester�t. A troyesi zsinat ut�n egy �ven bel�l f�ldtulajdonhoz jutottak Franciaorsz�gban, Angli�ban, Sk�ci�ban, Spanyol-orsz�gban, majd Portug�li�ban is. Egy �vtizeden bel�l birtokaik voltak It�li�ban, Ausztri�ban, N�metorsz�gban, Magyarorsz�gon, - s�t, Konstantin�polyban is. 1131-ben Arag�nia kir�lya birtokainak egyharmad�t r�juk hagyta. A XII. sz�zad k�zep�re a ‘Templom’ a leggazdagabb �s legbefoly�sosabb int�zm�nny� n�tte ki mag�t - az eg�sz kereszt�ny birodalmon bel�l, a p�pas�g kiv�tel�vel...

�mde m�g 200 �v sem telt el a ‘sikert�rt�netb�l’, - elj�tt a Rend tragikus v�ge...
R�viden: 1307. okt�ber 13-ik�n, p�nteken a francia orsz�gb�r�k kem�ny csap�st m�rtek a 15000 templomos lovagra, akik egy ‘szent’ rend hitharcosaik�nt t�rtek nyugov�ra cs�t�rt�k�n, �s eretneks�ggel megv�dolt f�ld�nfut�kk�nt �bredtek  p�nteken...

William Imbert (m�s n�ven William de Paris), Franciaorsz�g f�inkviz�tora, Sz�p F�l�p (kir�ly) szem�lyes gy�ntat�ja volt. Azt tartott�k r�la, hogy ‘igen j�ratos az inkviz�ci� m�v�szet�ben �s praktik�iban’. �t b�zta meg a kir�ly azzal, hogy min�l r�videbb id� alatt ‘megfelel�’ vallom�st csikarjon ki Jacques de Molay-b�l, a templomos lovagrend nagymester�b�l.

Egy John of Foligny nev� templomos gyorsan beismerte inkviz�torai r�besz�l�-k�pess�ge hat�s�ra, hogy a p�rizsi rendh�z k�poln�j�ban titkos templomos szer-tart�sokat tartottak. A bels� templomban egy faszekr�ny �llt, melyben n�gy t�rgy volt elz�rva: egy koponya, k�t combcsont �s egy feh�r halotti lepel, csak�gy, mint a mai szabadk�m�ves templomokban. �pp�gy, mint a jeruzs�lemi egyh�z tagjai, majd a szabadk�m�vesek, - a templomosok is egy v�szonleplet haszn�ltak, hogy a soraikba l�p� nov�ciust beavass�k. A lepelbe tekert f�rfi al�sz�llt a ritu�lis, jel-k�pes hal�l �llapot�ba, �s mint a k�z�ss�g teljes jog� tagja t�madt fel ism�t. A templomosok ellen felhozott t�z v�dpont k�z�l az inkviz�torok azt tal�lt�k a leg-s�lyosabbnak, hogy: „minden nov�ciusnak le kellett k�pnie Krisztus keresztj�t, majd r� kellett l�pnie arra.” Amikor r�j�ttek, hogy az egykor kereszt�nyi rend nagymestere beavat�sa alkalm�b�l lek�pte Krisztus keresztj�t, haragjuk felizzott.

Imbert �gy gondolta, hogy a legkem�nyebben kell megtorolni az �rul�st, amelyet Krisztus �s az egyh�z ellen k�vettek el. A p�pai rendelet felhatalmazta �t, hogy tort�ra al� vessen minden eretneket, aki a keze k�z� ker�l, �s ez al�l a szentatya irata csak n�h�ny kiv�telt tartalmazott. �m a templomosok �ppen e kiv�telezettek k�z� tartoztak. Jacques de Molay �s k�vet�i csakis a p�p�nak tartoztak sz�m-ad�ssal; Imbert tudta, hogy a p�pa k�zvetlen�l erre ir�nyul� parancsa n�lk�l k�n-vallat�st nem alkalmazhat, legfeljebb k�rd�seket tehet fel a nagymesternek. �m F�l�p felvil�gos�totta a f�inkviz�tort, hogy neki mint francia kir�lynak jog�ban �ll enged�lyezni templomos vezet�k tort�r�j�t azon p�pai ir�nyelv alapj�n, mely fel-sz�l�t minden kereszt�ny uralkod�t, hogy adjon meg minden lehets�ges seg�ts�get az inkviz�ci� szent hivatal�nak. Imbert �r�lhetett, mert felhatalmaz�st kapott a kir�lyt�l, hogy b�rmely neki tetsz� m�dszerrel vallassa Jacques de Molayt.
 
Mivel Imbert megtudta, hogy a templomosok gyakorolt�k az ‘�lve kihantol�s’ szertart�s�t, amely bemocskolta J�zus val�di felt�mad�s�nak tan�t; - a felb�sz�lt f�inkviz�tor �gy d�nt�tt, hogy Molayvel megismerteti azt a szenved�st, amelyet a Megv�lt�nak kellett ki�llnia k�nzat�sai sor�n. Molayt kik�t�tt�k a k�t csukl�j�n�l fogva, s Imbert parancs�ra egy t�bb�g� korb�ccsal kezdt�k �tlegelni, melynek a sz�lv�geire csontdarabk�kat er�s�tettek. �les t�rgyakb�l k�sz�lt koron�t h�ztak nagy er�vel Molay fej�re, ami belev�gott a nagymester fejb�r�be �s a homlok�ba. Az inkviz�torok gyakran sz�gezt�k az �ldozataikat p�zn�khoz, ajt�f�lf�khoz vagy m�s fat�kolm�nyokhoz. Val�sz�n�leg ezt tett�k Molayvel is. Egy ajt�ra sz�gezt�k az �ldozatukat, ami jelent�sen megn�velte a hatalmukat felette. Ha kinyitott�k az ajt�t, meglengett�k, majd becsapt�k, - iszony� sokkhull�mokat id�zhettek el� az �r�let hat�r�n verg�d� �ldozatn�l. Azt�n el�rkezett a pillanat, mikor Imbert meg-mutathatta, hogy a lepel cs�fond�ros haszn�lata nem ker�lte el a szent inkviz�ci� figyelm�t. Leemelt�k a nagymester meggy�t�rt test�t a sz�gekr�l, arccal f�lfel� a lepelre helyezt�k, �s a v�szon kimarad� r�sz�vel letakart�k g�z�lg� alakj�t. A lepel megkem�nyedett a r�sz�radt v�rt�l �s (tejsavban gazdag) izzads�gt�l...

A m�g haszn�lhat�nak �t�lt v�szondarabot k�s�bb ink�bb kimost�k, mintsem ki-dobt�k volna. A tiszta leplet �sszehajtogatt�k �s - nem is sejtve jelent�s�g�t! -hazavitt�k... A mai templomosok �s szabadk�m�vesek (l�sd pl.: Knight �s Lomas ‘A m�sodik Messi�s’, vagy Zelnik J�zsef ‘TESTAMEN, Leonardo evang�liuma’ c�m� k�nyv�ben!) szil�rd meggy�z�d�se, hogy a h�res torin�i lepel val�j�ban a m�sodik ‘Messi�s’, Jacques de Molay templomos nagymester inkviz�ci� �ltal megk�nzott test�nek lenyomata, �s nem pedig J�zus Krisztus felt�madott �s meg-dics��lt test�nek kv�zi ‘f�nym�solata’ az �tl�nyeg�l�s pillanat�ban, - amint azt a katolikusok t�bbs�ge ma is hiszi...
 
De most n�zz�k, hogy mit is vallott be a templomos nagymester megk�nz�inak! A vallom�s�ban elismeri, hogy � maga megtagadta Krisztust, - de tagadja, hogy enged�lyezte volna b�n�k elk�vet�s�t a rend tagjainak. Ez a nyilatkozat el�g furcsa egy pap sz�j�b�l, pl�ne, ha egy hatalmas kereszt�ny lovagrend vezet�je is egy szem�lyben. Az ember azt v�rn� egy er�s akarat� papt�l, hogy a tort�ra alatt k�nnyed�n beismeri a homoszexualit�s v�dj�t, m�g ha nem is fedi a val�s�got, - �m ink�bb belehalna a k�nba, minthogy bevallja, megtagadta Krisztust. De r�gt�n �rthet� e vallom�s, ha olyasvalakit�l sz�rmazik, aki J�zust messi�sk�nt tisztelte ugyan, m�gsem azonos�totta Istennel. A templomos nagymester egy mindenhat� Istenben hitt, aki megalkotta az eget �s a f�ldet, �m nem hitt a keresztre fesz�t�s szents�g�ben. A tort�ra hat�s�ra a nagymester beismerte a v�dak fel�t, amelyek k�s�bb a hal�l�t okozt�k, �m �gy t�nik, hogy igazat mondott a k�nz�sok alatt. A templomosok nem voltak homoszexu�lisok, �gy ezt tagadta, - viszont elismerte, hogy nem hisz J�zusban �s senki m�sban, akir�l azt �ll�tan�k, hogy Isten, mivel Isten csak ‘egy’ van. (Vagyis Molay a Szenth�roms�g l�t�t tagadta.) �s igen, - ebb�l kifoly�lag elutas�tja a keresztet is, mint szakr�lis szimb�lumot. A p�pa v�d-emel�si hat�rozatot hozott a lovagok ellen, amely tartalmazta, hogy a templomos rendbe t�rt�n� felv�tel�kkor megk�vetelik a nov�ciusokt�l, hogy tagadj�k meg a szepl�telen fogantat�st �s Krisztus isteni mivolt�t. Tan�tj�k, hogy Krisztus pr�f�ta volt, akit a saj�t v�tkei�rt fesz�tettek keresztre, �s nem a vil�g b�neit v�ltotta meg hal�l�val. Azzal is v�dolta �ket a hat�rozat, hogy lek�pt�k a keresztet, majd meg-tapost�k azt, �s ezt a foglalatoss�gukat kiv�ltk�pp nagyp�nteken �zt�k. (A mai modern szabadk�m�vesek - legal�bbis ‘vil�gn�zeti’ szempontb�l - az egykori templomosok szellemi �r�k�seinek tekinthet�k. �rdekes egyez�s, hogy a p�holy-foglalkoz�saikat, gy�l�seiket �s szertart�saikat �ltal�ban p�nteken tartj�k...) 

Kelemen p�pa 1313. m�rcius 22-ik�n elt�r�lte (feloszlatta) a templomos lovag-rendet; - p�pai hatalm�val �lve, an�lk�l, hogy nyilatkozott volna �rtatlans�guk vagy b�n�ss�g�k k�rd�s�ben. Azut�n 1314. m�rcius 18-ik�n a p�pai bizotts�g, F�l�p kir�ly jelenl�t�ben nyilv�nos �t�letet hirdetett. A nagymestert, Jacques de Molayt h�rom templomost�rs�val egy�tt �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. �mde ragaszkodott hozz�, hogy besz�lhessen az egybegy�lt t�meghez, �s rendje �rtatlans�g�t hangs�lyozta, illetve azt, hogy csak a tort�ra �rj�t� k�njai hat�s�ra vallotta ennek ellenkez�j�t. Mint Jahve utols� f�papja, Molay azt �ll�totta, hogy a rendje �rtatlan, s ez az � szempontj�b�l igaz is volt. Node nem felelt a f� v�dra..! Nem mondhatta, hogy „a rend nem tagadta meg Krisztust”. - „Az �letemet csak olyan gal�ds�g �r�n �rizhetn�m meg, melyre k�ptelen vagyok. Ink�bb lemondok r�la minden sajn�lat n�lk�l.” - jelentette ki. A besz�d�ben egyszer sem eml�tette J�zus Krisztust. A t�meg el�tt, a Notre-Dame-n�l tiszt�zta lovagjait. B�ntelenek voltak, az ‘igazs�g bajnokai’. Csakhogy ennek az ‘igazs�gnak’ nem volt a r�sze J�zus, Isten Fia. Ekkor a p�pai bizotts�gi tagok f�lbeszak�tott�k az elj�r�st, �s jelentett�k F�l�pnek, hogy a helyzet odakint sz�rny� fordulatot vett...

A kir�ly vill�mgyorsan reag�lt. P�pai hozz�j�rul�s n�lk�l azonnali m�glyahal�lra �t�lte a ‘t�l �szinte’ templomosokat. Jacques de Molay �s Geoffrey de Charney lassan �gtek el a forr�, f�st n�lk�li t�zben. Amint az als� v�gtagjain a h�s m�r megfeketedett, s lassan �ts�lt, Molay meg�tkozta V. Kelement �s Sz�p F�l�p�t. Azt j�solta nekik, hogy egy �ven bel�l mindketten Isten �t�l�sz�ke el�tt felelnek majd. Geoffroi de Paris verses kr�nik�j�ban megeml�ti, hogy Molay �szrevette a m�gly�n, hogy a k�t keze nincsen megk�tve, s �gy az utols� pillanatokat im�val t�lt�tte. Ezek voltak utols� szavai a v�dl�ihoz: „A rossz hamar utol�ri azokat, akik gonoszul �t�ltek el benn�nket. Isten megbosszulja a hal�lunkat!”. Fel-jegyezt�k, hogy amikor m�r l�ngolt Molay teste, Charney a k�vetkez�t mondta: „K�vetnem kell a mesteremet �tj�n. Mint m�rt�rt �lt�tek meg �t. Ezt tett�tek, b�r nem �rzitek jelent�s�g�t. Isten akarata ez, �s �n is az � parancs�ra halok meg.”. Ezek a szavak gyorsan h�ress� v�ltak eg�sz Franciaorsz�gban...
 
Molay �tka hamar beteljesedett. V. Kelemen p�pa �s Sz�p F�l�p kir�ly m�g egy �ven bel�l k�vett�k �t a hal�lba...

                      -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-