Itt az ideje, hogy kicsit ut�na n�zz�nk: mit takar a h�rhedt Prieur� de Sion vagy angolosan Priory of Sion; - a rejt�lyes Sioni Rendh�z, a Sion Perjeljei vagyis el�lj�r�i, amely tal�n a Cion B�lcseivel azonos... Egy �jabb kelet� elm�let a templomosokat �s a szabadk�m�veseket egy sokkalta rejt�zk�d�bb szervezeten kereszt�l k�ti �ssze. Baigent, Leigh �s Lincoln sokat vitatott bestsellere, ‘A Szent V�r �s a Szent Gr�l’ az al�bbiakat �rja: „Volt a templomos lovagok m�g�tt egy titkos rend, amely a templomosokat katonai �s adminisztrat�v szerv�kk� tette. Ez a rend, amely v�ltozatos neveken m�k�d�tt, legink�bb Prieur� de Sion-k�nt (‘Sioni Prior�tus’) ismert. A nagymesterek sorozata ir�ny�totta, akiknek nev�t megtal�lhatjuk a nyugati t�rt�nelem �s a kult�ra legkiv�l�bbjai k�z�tt. B�r a templomosokat sz�tz�zt�k �s feloszlatt�k 1307 �s 1314 k�z�tt, - a Prieur� de Sionnak nem esett b�nt�d�sa.”

Michael Howard ‘Az okkult �sszeesk�v�s, - a misztikusok, a templomosok �s a szabadk�m�vesek, az okkult t�rsas�gok titkos t�rt�nete’ c�m� munk�ja sokkal �rtelmesebb, mint az e t�rgyk�rben �rottak t�bbs�ge. Azon kev�s alkalmakkor, amikor megeml�ti a Prieur� de Siont, k�r�ltekint�en az al�bbiakhoz hasonl�an fogalmaz: „A Prior�tus alap�t�sa �ll�t�lag a gnosztikus adeptusig (az idegen szavak sz�t�ra szerint „valamely vall�s, tan titkaiba beavatott szem�ly vagy tud�s h�ve, tan�tv�nya”), Ormusig vezethet� vissza, aki Kr. u. az els� sz�zadban �lt”; „azt kell hinn�nk, hogy a Sioni Prior�tus el�seg�tette annak az eretneks�gnek az elterjed�s�t, hogy J�zus t�l�lte a keresztre fesz�t�st.”

Lionel Fanthorpe azon kev�s sci-fi �r�k k�z� tartozik, akik a tagjai valamelyik szent rendnek. � m�g �vatosabb a Prieur� de Sionnal kapcsolatban: „Lehet, hogy Sioni Prior�tus a vil�g legr�gebbi, leghatalmasabb �s legjelent�kenyebb titkos t�rsas�gainak egyike, de lehet, hogy a templomos lovagok egy bels� csoportj�nak legutols�, t�red�kes nyoma; - vagy lehet egy t�k�letesen �rtatlan, tiszteletre m�lt� �s pr�zai bar�ti t�rsas�g, �s lehet, hogy egy�ltal�n nem is l�teznek.” Tal�n �rdemes megjegyezni, hogy a templomosokr�l sz�l� komolyabb t�rt�nelmi munk�k k�z�l egy sem eml�ti meg a Prieur� de Siont, m�g fut�lag sem.

Vezet� szabadk�m�ves szak�rt�k�nt John Hamill az al�bbiakat f�zi mindehhez: „Tudom�som szerint a Prieur� de Sionra sehol nem utaltak ‘A Szent V�r �s a Szent Gr�l’ (id�zett m�) megjelen�se el�tt. Bizonyosan mondhatom, hogy a szabadk�m�ves szakirodalomban nincs r�juk utal�s.” Puszt�n az, hogy tudjuk, vagy legal�bbis er�sen gyan�tjuk, hogy az ‘�si’ templomos lovagrendek, r�tusok t�bbs�g�t egy v�gb�l szabt�k a XVIII. sz�zadban, m�g term�szetesen nem jelent egyet azzal, hogy nem lehetett egy nagyon titkos t�rsas�g, amely a templomosok �ta (vagy �ppen Krisztus �ta!) teljesen szem el�l rejtve l�tezik. De tal�n m�g gyanakv�bbaknak kell lenn�nk, hiszen a Sioni Rend nagymestereinek list�i olyan nagys�gokat tartalmaznak, mint: Leonardo da Vinci, Isaac Newton, Victor Hugo,  Jean Cocteau vagy Claude Debussy.”

Ezek ut�n l�ssunk �jabb m�rt�kad� id�zetet, Dr�bik J�nos ‘Uzsoraciviliz�ci�’ c�m� munk�j�b�l: „Az ut�bbi id�kben egyre fontosabb szerephez jut a Prieur� de Sion, mely az eur�pai t�rt�nelmi arisztokr�ci�t �s a (kir�lyi) dinaszti�kat t�m�r�ti, hit�k szerint J�zust�l sz�rmaztatott v�rs�gi kapcsolattal �s k�ldet�studattal, vala-mint hatalmi ig�nyekkel (v�.: Meroving-dinasztia). Egyre t�bb kutat� foglalkozik r�szletesen a ‘Black Nobility’ vagyis a ‘Fekete Nemess�g’ t�rt�nelmi, illetve a ‘H�L�ZAT’ ir�ny�t�s�ban j�tszott meghat�roz� szerep�vel. A fekete nemess�g Eur�pa leggazdagabb �s leghatalmasabb �si, nemesi csal�djaib�l �ll, akiknek az el�dei - t�bbek k�z�tt - olyan it�liai v�ros�llamok abszol�t uralkod�i voltak, mint Velence �s G�nua. K�z�j�k tartoznak a Grosvenorok, a Braganz�k, a Savoyaiak, a Thurn-Taxis-h�z, a Thyssen-Bornemissza-h�z, a Bernadott�k, a Hannoveriek, a Hohenzollernek, az Or�niaiak, a Grimaldik, a Wittelsbachok, az Agnellik, a Colonn�k, a Pallaviciniek, �s tal�n a legfontosabbak, a Guelphsek, akiknek pl. egyenes �gi lesz�rmazottja II. Erzs�bet, jelenlegi brit uralkod�.” (Tal�n kevesen tudj�k, hogy az Angol Nagyp�holy vezet� nagymestere ma K�roly, walesi nagy-herceg, Charles Windsor, II. Erzs�bet kir�lyn� fia.) „A ‘Fekete Nemess�g’ ki-emelked� szerep�t is jelzi, hogy � alap�totta ‘A H�romsz�zak Bizotts�g�t’, amely  egyike a H�L�ZAT h�rom legfontosabb k�zponti int�zm�ny�nek, �s amely t�bb  titkos t�rsas�got s m�s tekint�lyes szervezetet (pl. a R�mai Klubot) ir�ny�t ma is.”

A m�r eml�tett ‘Titkos t�rsas�gok’ k�nyv �gy �r (tal�n a H�L�ZAT-r�l?) „Egy �sszeesk�v�s-elm�let” c�m alatt: „A ‘60-as �vekben a brit minisztereln�k, Harold Wilson sok ellenfel�vel szembe tudott sz�llni, �m a ‘z�richi gn�mokkal’ szemben v�dtelen volt. Ezzel a kifejez�ssel illette mindazokat a nemzetk�zi bank�rokat �s p�nzembereket, akik a dolgokat val�j�ban m�k�dtett�k. Megfoghatatlan figur�k voltak, gyakran egy�ltal�n nem lehetett beazonos�tani �ket. A n�v szerint ismert alakok m�g�tt rejtett m�sok lapultak meg - a maroknyi ember Sv�jcb�l, N�met-orsz�gb�l, Franciaorsz�gb�l �s Olaszorsz�gb�l �gy ir�ny�totta a sz�lakat, hogy Eur�pa �gy t�ncolt, ahogyan �k f�ty�ltek... Az �sszeesk�v�s-elm�let h�vei azt sejttetik, hogy Harold Wilson z�richi gn�mjai tulajdonk�ppen az Illumin�tusok huszadik sz�zadi megfelel�i voltak. Hatalommal rendelkeztek, ellen�rz�s�k alatt tartott�k a p�nzt s a bankokat, a p�nz�gyi int�zm�nyeket, az �zleti �letet, az ipart - �s v�g�l az ezekt�l elv�laszthatatlan politik�t. Egyesek egy l�p�ssel m�g tov�bb viszik ezt az elm�letet...

Az ‘eredeti Illumin�tusok’ val�di sz�nd�ka az Eur�pai Egyes�lt �llamok volt.
T�rt�nelmileg elker�lhetetlen, hogy a K�z�s Piac, azut�n az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g (EGK) az Eur�pai �ni� (EU) fel� haladjon, vagyis egy teljes politikai sz�vets�g fel�, - b�rmit is szeretn�nek az emberek egy�bk�nt... Ki szorgalmazta  Nagy-Britannia EU-ba l�p�s�t (ami�rt az EFTA �sszeomlott, �s Nagy-Britannia hatalmat �s preszt�zst vesztett a Brit Nemzetk�z�ss�gen bel�l)?! �s mostan�ban ki szorgalmazza az egys�ges p�nznemet, az eur�t? Term�szetesen a bank�rok, a p�nzemberek. Harold Wilson z�richi gn�mjai... Esetleg az Illumin�tusok ut�dai. Tal�n �k a P2. Tal�n �k a Prieur� de Sion. Vagy tal�n egy m�sik, m�g ezekn�l is megfoghatatlanabb csoport. B�rhogyan is van, de �k azok - nem pedig v�lasztott korm�nyunk -, akikn�l a val�di hatalom van. M�g ha oly’ titkos b�lcsess�ggel felruh�zottak is ezek az emberek, azt m�gis kevesen hihetik, hogy egy ilyen ‘j� sz�nd�k� diktat�ra’, amely a sz�nfalak m�g�l ir�ny�t, �dv�s dolog lehet.”...
De egy kiss� el�reszaladtunk!               

A templomosok ut�dszervezetei
Az ispot�lyosok 1070-ben, az els� keresztes hadj�rat el�tt kezdt�k m�k�d�s�ket, amikor olasz keresked�k egy csoportja k�rh�zat alap�tott Jeruzs�lemben, Szent J�nosnak szentelve. Miut�n 1099-ben a keresztes lovagok elfoglalt�k a v�rost, az ispot�lyosok rendd� alakultak �s nagymestert v�lasztottak. Eredetileg m�g nem voltak katonai rend, �m a Szent J�nos Lovagjainak Rendje egyre ink�bb katonai jelleget �lt�tt, amint a templomosok befoly�sa n�vekedett...

A Szentf�ld veszt�vel az ispot�lyosok (�s a templomosok is) Ciprus sziget�re szorultak vissza. A templomosok sz�tver�se (1307-1314.) ut�n a vagyonuk nagy-r�szt az ispot�lyosokhoz ker�lt, ami m�g tov�bb er�s�tette az am�gy is befoly�sos rendet. Az ispot�lyosok ezut�n Rodosz sziget�re k�nyszer�ltek k�lt�zni. Amikor a t�r�k�k 1522-ben, h�rom ostrom ut�n �tvett�k az uralmat a sziget f�l�tt, a rend M�lta sziget�re k�lt�z�tt, ahol felvett�k a M�ltai Szuver�n �s Katonai Rend, egy-szer�bben a M�ltai Lovagrend nevet. Ma a m�ltai lovagok k�zpontja R�m�ban tal�lhat�, �s a p�pa k�zvetlen fennhat�s�ga al� tartozik. A lovagrendet t�bb mint negyven orsz�g f�ggetlen nemzetnek ismeri el. A rend ‘Jeruzs�lemi Szent J�nos Lovagjai’ nev�, k�l�n�ll� brit szervezete egy Londonban sz�kel� protest�ns (!) rend, amelynek a feje a mindenkori angol uralkod�. David Icke szerint: „A katolikus �s a protest�ns tagozat a legfels�bb szinten egy �s ugyanaz a szervezet.  Mind a h�rom rend (�rtsd: a johannita, az ispot�lyos �s a m�ltai) ugyanolyan tev�kenys�get folytatott - bele�rtve a banktev�kenys�get is -, �s ugyanazokat a k�ny�rtelen �s g�tl�stalan m�dszereket alkalmazta, hogy el�rje c�ljait.”
A XX. sz�zadi jeles amerikai szem�lyis�gek k�z�l olyanok �lltak vagy �llnak kapcsolatban a M�ltai Lovagrenddel, mint a CIA k�t n�hai igazgat�ja, a Chrysler eln�k-vez�rigazgat�ja, az USA vatik�ni nagyk�vete �s egykori k�l�gyminisztere (Haig). Az Actio Catholica vezet�j�t, dr. Luigi Gedd�t a M�ltai Lovagrend m�g ki is t�ntette munk�j�nak elismer�s��l, amelyet a Vatik�n, a CIA �s az Eur�pai Mozgalom (Joseph Retinger, a Bilderberg-csoport atyja szervezete) k�zti egy�tt-m�k�d�sben v�gzett. „Ma a M�ltai Lovagrendet a Vatik�n �s a CIA k�zti egyik legfontosabb h�rviv� csatorn�nak tekintik.” - �rta Baigent, Leigh �s Lincoln.

Manaps�g nem kevesebb, mint �t szervezet l�tezik, amely valamilyen form�ban a templomosok k�zvetlen �r�k�s�nek vallja mag�t. Az ispot�lyosok, a M�ltai Lovagrend, a Szent J�nos Lovagjai, a szabadk�m�vesek, a r�zsakeresztesek, �s tal�n m�g n�h�ny szervezet, mind, az ezoterikus tud�sukat a Salamon temploma al�l megszerz� templomosokhoz vezetik vissza saj�t t�rt�net�ket. Ahogy ezek a csoportok egyre ink�bb egym�sba fon�dtak, - l�nyeg�ben a tags�guk is egybe-mos�dott. �s a templomos vagyon sk�ciai elhelyez�se valami eg�szen szokatlan dologgal p�rosult, amit a t�rt�n�szek szinte teljesen figyelmen k�v�l hagytak...

 Sk�ci�ban a XIV. �s a XVI. sz�zad k�z�tti id�szakban - t�bb mint k�tsz�z �vig - a templomosok minden jel szerint egyetlen szervezetet alkottak az ispot�lyosok rendj�vel. Ekkoriban sz�mos utal�s tal�lhat� egy egyes�lt rendre, amely a ‘Szent J�nos Lovagjai �s a Templom Rendje’ nevet viseli...

A m�ltai lovagok �pp a Vatik�nnal k�t�tt sz�vets�gnek k�sz�nhet�en v�szelt�k �t a k�z�pkori �ld�ztet�seket, s�t n�hol r�szt is vettek az Egyh�z ellens�geinek �ld�z�s�ben. Hasonl�k�ppen Eur�pa sz�mos kir�lyi csal�dja, akik maguk is a Merovingok �s m�s dinaszti�k tr�nj�t bitorolt�k, egy�tt a Vatik�nnal, k�z�sen munk�lkodtak a status quo fenntart�s�n. E kir�lyi csal�dokat n�ha a ‘Fekete Nemess�g’ n�vvel illetik.”

A le�rt ‘templomos lovagi’ k�zj�t�k - mint bet�t - nem csup�n vall�si-t�rt�nelmi ismertet�s c�ljait szolg�lta; sokkal ink�bb azt, hogy kicsivel jobban meg�rthess�k mai politikai viszonyainkat. Nincs  h�rom �ve, hogy a „TESTAMEN, Leonardo evang�liuma” c�m� exkluz�v kiad�s� k�nyv szerz�je, Zelnik J�zsef, a Magyar Kultur�lis Sz�vets�g eln�ke, a r�mai p�pa �ltal 1313. m�rcius 22-�n hivatalosan megsz�ntetett Templomos Lovagrend hazai nagymestere (?!) hosszabb interj�t adott a Magyar Nemzet has�bjain. Ebben eml�t�st tett arr�l is, hogy „meg kellene vizsg�lni a M�ltai Lovagrend val�di szerep�t a magyarorsz�gi rendszer-v�lt�sban.” Zelnik J�zsef k�nyv�b�l m�g megtudhatjuk, hogy Leonardo da Vinci (Sandro Botticelli ut�n) annak a titkos t�rsas�gnak, a Prieur� de Sionnak volt a 12. nagymestere, amelyik el�rulta ‘az igazi templomosokat’ (Jacques de Molayt), �s �gy �rul�s�val hozz�j�rult a templomos lovagrend felsz�mol�s�hoz (hivatkozott m�: 48. oldal). Annak a rendnek a felsz�mol�s�hoz, melyet a p�pa m�g 1313-ban ‘jogut�d n�lk�l’ megsz�ntetett, de amely Zelnik J�zsef szerint m�gis - hogy, hogy nem? - ‘�jj�alakult’ 1979-ben, �s ezt a t�nyt maga II. J�nos P�l, a r�mai p�pa is meger�s�tette, amint Zelnik az ‘�j Ember’ katolikus hetilapnak (amelynek egyik szerkeszt�je is!) nyilatkozta 2001. janu�r 21-�n. Elmond�sa szerint az ‘�jj�alakult templomos lovagrend’ a p�pa �ltal elismert ‘egyetlen hiteles’, amelynek a lovag-keresztj�t �ppen megkapta. Azt a lovagkeresztet, amelyet Eur�p�ban �rajta k�v�l m�g mind�ssze csak tizenegyen mondhatnak a maguk�nak...
Mindez rendk�v�l furcsa �s ellentmond�sos!
A legink�bb az�rt, mert a Vatik�n (a r�mai p�pa), a Hittani Kongreg�ci� ma is mind�ssze csak k�t lovagrendet: a M�ltai Lovagrendet �s a Szent S�r �rz�inek Lovagrendj�t ismeri el jogfolytonosan legitimnek... A t�bbi teh�t - hamis�tv�ny!
      
Id�zetek k�vetkeznek (kiemel�sek t�lem: Cz. L.) L�szl� Andr�s: „A LOVAGI �T” c�m� el�ad�s�b�l, mely t�zisei 1998. augusztus 1-�n a szabolcsi Sz�z M�ria monostorban hangzottak el. „Mindig voltak �gymond titkos lovagrendek. Hogy ‘titkos’, azt jelentette: annyit tudtak r�luk, hogy vannak, - enn�l t�bbet szinte semmit. A Gr�lnak (ti. ‘a Szent Gr�l’ keres�inek, a ‘Gr�l Lovagjai’-nak) k�s�bbi v�ltozata a r�zsakeresztess�g volt. Az alk�miai hermetika legf�bb hordoz�ja az igazi r�zsakeresztess�g, - a leger�teljesebben lovagi, ugyanakkor gnosztikus �s egyszersmind m�gikus �t volt, egyszerre. A legszorosabb �rtelemben harcias lovagrendek vir�gkora a XI-XIV. sz�zad volt. Ezek a keresztes hadj�ratokkal f�ggtek �ssze, amelyeknek az volt a l�nyege, hogy a kereszt�nys�g foglalja el - vissza - a Szentf�ldet, Jeruzs�lemet, a k�r�l�tte fekv� f�ldeket, �s a Szents�rt mindenekel�tt. (Mellesleg a porosz Johannita Lovagrendnek volt tiszteletbeli commendatora a k�t vil�gh�bor� k�z�tt: Vit�z Nagyb�nyai Horthy Mikl�s is.) A magyar k�z�let ‘h�tt�rvonulat�ban’ a porosz Johannita Lovagrendnek �s a M�ltai Lovagrendnek is szerepe volt, ut�bbinak els�sorban a Rend �gynevezett vil�gi Sz�vets�g�n kereszt�l, amelynek J�zsef f�herceg, kir�lyi herceg, t�bor-nagy volt az eln�ke. Ma a m�ltai �s porosz Johannita Lovagrend mellett m�g egy Johannita Lovagrend van, amely �kumenikus term�szet�, teh�t kereszt�ny
alapokon �ll; - de mindegy a sz�mukra, hogy katolikus, protest�ns, vagy keleti ortodox s �ltal�ban nem elismert m�s lovagrendek �ltal. A Templ�rius Lovag-rendet 1314-ben IV. (Sz�p) F�l�p megsemmis�tette: lefejezte, a vezet�it pedig meg�lette. (A Templ�rius Lovagrendet is �jra�lesztett�k, ezek az �jra�leszt�si k�s�rletek azonban nem teljesen komolyak. Ahogy nem teljesen komoly az egy-kori magyarorsz�gi megl�t�re alapozva �jj��lesztett Szent Gy�rgy Lovagrend; - b�rmennyire szimpatikus is lenne a Szent Gy�rgy-eszme, ennek komolys�ga is vitathat�.) �ltal�ban azt mondj�k, hogy a templomosok vagyon�t akart�k megszerezni IV. (Sz�p) F�l�p, a p�pa �s Nogaret kancell�r, de - noha azt is meg akart�k szerezni - egy�ltal�n nem ez volt a f� �s meghat�roz� c�l. Volt a Templ�rius Lovagrendben egy a kereszt�nys�g �ltal�nos vonulatait meghalad� �s fel�lm�l� spiritu�lis er�beli jelenl�t. Valamilyen beavat�si, megval�s�t�si t�bbletre t�rekedtek: ennek jegy�ben egy olyan spiritu�lis alakot �ll�tottak a k�z�ppontba, melyet Baphometous-nak (‘Baphomet’, a lev�gott fej, a fejn�lk�li ember-alak kultusza) neveztek, s ez val�sz�n�leg egy beavat�si istens�g neve. A Rend er�sen elmozdult a gnosztikus �s m�gikus orient�ci�k ir�ny�ba, �s val�-sz�n�leg volt egy olyan c�lja, amely c�l a p�pa, a cs�sz�r �s a lovagrend nagy- mester�nek vagy egy nagymester feletti f�nek (csak nem az Antikrisztusnak?!) egy szem�lyben val� egyes�t�se volt: a cs�sz�r (csak nem a kib�v�tett Eur�pai �ni� k�zelj�v�beli ‘n�met-r�mai’ cs�sz�ra?!) legyen egyszerre p�pa s a legf�bb szem�lyis�ge a lovagrendnek, �s ez a valaki a Ghibellin-dinaszti�b�l ker�lj�n ki. (A Ghibellin-dinasztia tulajdonk�ppen a Hohenstaufen-dinasztia volt, akik azt �ll�tott�k, hogy a cs�sz�r magasabb rang� a p�p�n�l, hiszen ‘Vicarius Christi’, vagyis Krisztus helytart�ja, m�g a p�pa ‘csak’ ‘Vicarius Petri’, azaz P�ter hely-tart�ja... Vel�k szemben �lltak a Guelfek - a mai ‘Guelphs’-ek; mely dinaszti�b�l sz�rmazik p�ld�ul II. Erzs�bet, mai brit uralkod� is! -, akik a p�pa cs�sz�r feletti korl�tlan fens�bbs�g�t ismert�k el, mondv�n, hogy b�rmikor maga a p�pa lehetne a cs�sz�r, de ha nem, akkor is felette �ll. Tarthatott ez a ‘tarthatatlan hit�ll�spont’ gondolom eg�szen addig, am�g VIII. Henrik, angol uralkod� - hogy �rv�nytelenn� nyilv�n�thassa szab�lyos h�zass�g�t  - �nk�nyesen ‘ki nem vonta’ Angli�t a r�mai p�pa fennhat�s�ga al�l, megt�ve �nmag�t az anglik�n egyh�z fej�nek is... Mert e l�p�s�vel ugyan most sem ‘a v�n kontinens n�met-r�mai cs�sz�r�t’, de a minden-kori angol uralkod�t, a kir�lyt rangsorban felt�tlen�l a r�mai p�pa ‘f�l�’ rendelte.
L�sd m�g Heribert Illig: ‘A kital�lt k�z�pkor’ c�m� k�nyv�nek az 557. oldal�n - Welfek �s Staufok c�m alatt.) A lovagi tendenci�k, mindenekel�tt a Templ�rius Lovagrend legszorosabban k�t�d�tt a Hohenstaufen-Ghibellin t�rekv�sekhez, annyira, hogy a k�z�pkor lovagi uralkod�s�t d�nt� m�rt�kben ez a Ghibellin-szellemis�g hat�rozta meg, szoros �sszef�gg�sben a Teuton Lovagrenddel �s m�g ink�bb a Templ�rius Lovagrenddel, mindaddig, am�g ez ut�bbi fenn�llt... Ut�na az eg�sz ghibellin-vil�g �sszeomlott, az utols� ghibellin-tr�nk�vetel�t is lefejezt�k.” A p�pa �gy teh�t val�sz�n�leg kev�sb� vagyonszerz�si, mint ink�bb strat�giai megfontol�sokb�l d�nthetett a Templomos Lovagrend megsz�ntet�se mellett (1313.)... Mert nem akart ugyan nyugat-r�mai cs�sz�r sem lenni, de �ppen �gy nem akarta, hogy a P�pas�g, a r�mai p�pa v�g�l ‘al�rendel�dj�k’ egy evil�gi hatalomnak, a templomos szellemis�gben fogant �sszeur�pai n�met-r�mai (Stauf) cs�sz�rs�gnak, illetve mag�nak ‘a cs�sz�rnak’...
Zelnik J�zsef, a feloszlatott, de nemr�g �jra�lesztett Templomos Lovagrend �j-magyar nagymestere �gy �rt err�l a ‘TESTAMEN, Leonardo evang�liuma’ m�ve 48. oldal�n: „A templomos rend m�g�tti titkos szervezetnek (Prieur� de Sion) m�r k�nyelmetlenn� v�lt a f�kevesztett hatalm� rend (ti. a Templomos!), amely �gy kezdett m�k�dni, mint egy szupranacion�lis nagyv�llalkoz�s, �s f�l� volt, hogy elszakad att�l a titkos k�ldet�s�t�l, ami�rt l�trej�tt. �n, mint a titkos rend (Prieur� de Sion) tizenkettedik nagymestere, (el)ismerem, de senkinek el nem mondhatom azt a d�nt�st, hogy a felfuvalkodott �s v�gs�kig elad�sodott Sz�p F�l�p�t eszk�zk�nt haszn�ltuk (fel) az �gyh�z.” - mondatja ki Leonard�val...