2.3. Degener�l�d�s �s a magunkra tal�l�s a t�rt�nelemben   

„Alan F. Alford brit szerz� �rta ‘Az �j �vezred istenei: h�s-v�r istenek l�t�nek tudom�nyos bizony�t�kai’ c�m� k�nyv�ben: ‘�r�ks�g�l kaptunk egy k�vek, t�rk�pek �s m�toszok form�j�ban l�tez� hom�lyos �st�rt�netet, aminek a meg-�rt�s�t csak most kezdi lehet�v� tenni huszadik sz�zadi technik�nk.’ Kik voltak h�t ezek az emberek, �s hogyan tettek szert technikai fejletts�g�kre? Lehet-e, hogy az Atlantiszr�l �s M�r�l sz�l� legend�k egy ilyen fejlett �si civiliz�ci�ra vezethet�k vissza? (...) Az a n�zet, hogy az emberis�g eredete az id� m�l�sa �s a titkol�z�s miatt m�g mindig ismeretlen el�tt�nk; term�szetesen felzaklatja azokat, akik hossz� munk�ss�guk folyam�n m�son sem f�radoztak, minthogy az emberis�g t�rt�net�t a vademberb�l civiliz�lt l�nny� v�l�s igencsak lass� folyamatak�nt mutass�k be. Azonban a rendelkez�s�nkre �ll� bizony�t�kok alapj�n egy�rtelm�nek l�tszik, hogy az emberis�g csak most kezdi visszanyerni a tud�st, amit �vezredekkel ezel�tt elvesztett.”
Az �skori emberi civiliz�ci� teh�t mind a g�njeit, mind tud�s�t �s technik�j�t, s�t gondolkod�, t�rsadalom-�p�t� k�pess�g�t is egy intergalaktikus telep�t� fajnak - az Annunakinak k�sz�nhette. Nem �ll�tjuk, hogy a f�ld�nk�v�liek ezt eredetileg is �gy tervezt�k el. Sokkal val�sz�n�bb, hogy az els� g�nmanipul�ci�s k�s�rleti c�l egy rabszolga-faj l�trehoz�sa volt, ‘munk�sk�zk�nt’, valaminek a kitermel�s�re. �m a k�s�rletek meglep� sikerrel j�rtak - imm�r a g�nmanipul�ci�s ‘m�hely-munka’ v�lt a f�ldi projekt meghat�roz� tev�kenys�g�v� -; ugyanakkor m�g azt is v�lelmezhetj�k, hogy innent�l a g�nmanipul�l�s, a fajkeresztez�s, majd vissza-keresztez�s k�zzelfoghat� eredm�nyeinek ellen�rz�se fokozatosan kics�szott az Annunaki kez�b�l. Az emberis�g fejletts�ge bizonyos szintj�n �nt�rv�ny�v� v�lt. Az Annunaki eleinte megpr�b�lta megn�velni inv�zi�s er�it, hogy �rr� legyen a ‘l�ncreakci�n’, majd ‘oszd meg �s uralkodj’ fondorlatokkal, h�bor�k sz�t�s�val is igyekezett kord�ban tartani a r� n�zve egyre vesz�lyesebb� v�l� f�ldi popul�ci�t. �m amikor a helyzet v�gk�pp ‘t�l forr�v�’, taktikailag tarthatatlann� v�lt; t�voli b�lcsei jobbnak l�tt�k, ha a f�ldi k�l�n�tm�ny ‘illegalit�sba’ vonul. Egy szakr�lis ‘h�tt�rhatalmat’ hoztak l�tre - ennek tagjai a t�rt�nelem kezdet�t�l a s�m�nok, a var�zsl�k, ‘a f�paps�g’, a levit�k, a gnosztikusok, a templomosok �s a szabad-k�m�vesek, illetve n�h�ny mai okkult titkos t�rsas�g; a p�nzoligarchia alkotta illumin�tusok kiv�tel�vel, akikr�l majd k�s�bb lesz sz� -, amely tulajdonk�ppen az Annunaki f�ldi helytart�s�ga, m�s sz�val ‘le�nyv�llalata’. Mi�ta a f�ldi vil�g-politik�t k�pesek helyi megb�zottaikon - a beavatottakon - kereszt�l gyakorolni, az�ta m�r az effekt�v jelenl�t�kre sincsen sz�ks�g; el�g, ha alkalmi ellen�rz�ssel �rzik hatalmi poz�ci�ikat. Ezek ut�n az Annunaki-k el is rep�ltek...
A f�ldi civiliz�ci� pedig ‘�n�ll�an’ felvir�gzott. Az emberis�g l�leksz�ma ugr�s-szer�en megszaporodott; magasan fejlett v�ros�llamok, ipar, mez�gazd�lkod�s �s kereskedelem alakult ki. S�t, ez az els� (?) felvir�gz�s er�s k�zpontos�tott �llam szervez�d�s�hez vezetett; olyanhoz, mely megval�s�thatta volna ak�r m�g az els� vil�gbirodalmat is. Ezt az �llamot �gy h�vt�k, hogy Atlantisz, m�s n�ven: M�. Az Annunaki terveivel semmik�ppen nem egyezett a f�ldi vil�g�llam ‘t�l korai’ meg-alak�t�sa. Ez�rt i.e. 11500-12500 �vvel glob�lis v�z�z�nnel �rasztott�k el a f�ldet, hogy megsemmis�ts�k (kipuszt�ts�k) az �ltaluk l�trehozott emberis�get, - a rend-k�v�l vesz�lyes fajt�t, amely tanul�konys�g�val, elk�peszt�en gyors fejl�d�s�vel perspektivikusan m�r az Annunaki strat�giai �rdekeit is vesz�lyeztette. �z�nv�z ut�n a valaha �lt emberis�gnek csak egy picinyke t�red�ke, csek�ly popul�ci�ja maradt �letben; - ez m�r csak vari�bilis g�njeiben val�s�totta meg azt a fajtabeli sokf�les�get, amely az Annunaki kor�ban legf�bb jellegzetess�ge volt. A g�nek azonban tov�bbra is �rizt�k az Annunaki, a csillagk�zi civiliz�ci� �r�ks�g�t; - �s szunnyadva v�rt�k a pillanatot, hogy soha nem l�tott mut�ci�k form�j�ban �jb�l ben�pes�ts�k �s birtokukba vegy�k a F�ld nev� bolyg�t. Hogy, hogy nem - az �si tud�s, a gn�zis is fennmaradt; annak ellen�re, hogy a lassan mag�ra tal�l� ember civiliz�ci�ja, t�rsadalmi szervezetts�ge, kreativit�sa �s kult�r�ja meg sem tudta k�zel�teni a kor�bbi, �z�nv�z el�tti sz�nvonalat. A F�ldre visszal�togat� Annunaki kv�zi ‘belet�r�d�tt’, hogy egyfajta elkorcsosult fizikum�, agy� �s gondolkod�s�, visszafejl�d�tt (retard�lt), teh�t �sszess�g�ben egy degener�lt emberis�g m�gis csak fennmaradt; �s egyel�re strat�giailag elvetett�k a f�ldi ember v�gleges meg-semmis�t�s�nek kor�bbi terv�t. Civiliz�ci�nk pedig �jra csak felvir�gzott. Annak ellen�re, hogy az �ltal�nos degener�ci�t term�szetszer�leg csak fokozta az a ‘bel-teny�szt�s’, amit a kisl�tsz�mban fennmaradottak egym�sk�zti �jra-szaporod�sa id�zett el�. V�g�l is a bibliai No� lesz�rmazottai voln�nk - valamennyien...
Amir�l most besz�l�nk, az m�r az �korban, vagyis vall�si �rtelemben a bibliai �-sz�vets�g kor�ban t�rt�nt. Jim Marrs �gy �r err�l: „�gy t�nik, hogy az �skori tud�s apr� morzs�it titkos t�rsas�gok, p�ld�ul az egyiptomi misztikus iskol�k �s Pithagorasz iskol�i �rizt�k meg k�l�nb�z� ezoterikus form�kban. Ezek a kev�ss� ismert csoportok nem csak vall�si elk�pzel�seket �riztek meg �s adtak tov�bb - p�ld�ul a reinkarn�ci� �s a l�lekv�ndorl�s fogalm�t -, de �p�t�szeti, szerkezettani, csillag�szati, agr�rtudom�nyi �s t�rt�nelmi t�rgy� gyakorlati tud�st is. E korai csoportok elgondol�sainak egyik k�z�s alapeleme a mono-teizmus, az egyetlen egyetemes, teremt� istenben val� hit (volt). A h�berek az �kor legjobban dokument�lt n�pei k�z� tartoznak, m�gsem l�tezik arr�l sz�l� feljegyz�s, hogy a nagy piramison dolgoztak volna, pedig egy�bk�nt r�szletes feljegyz�sek maradtak fenn egyiptomi rabszolgas�gban t�lt�tt idej�kr�l. (Mi is k�vetkezhet ebb�l?! Vagy az, hogy a piramisokat nem az egyiptomi civiliz�ci� �p�tette; - vagy az, hogy a zsid�k Egyiptomban nem rabszolg�k voltak.) Minden hagyom�ny �gy tartja, hogy a h�berek tud�sa �brah�m s M�zes p�tri�rk�kt�l sz�rmazott. Ut�bbi nemcsak az egyiptomi szolgas�gb�l vezette ki �ket, de � volt az is, aki a t�rv�nyek �s t�rsadalmi el��r�sok hossz� list�j�t �tadta nekik. Az eddigiekb�l vil�gosan k�vetkezik, hogy a r�gi �s modern titkos t�rsas�gok �ltal rejtegetett tud�s az �si Egyiptomb�l sz�rmazik. A Biblia szerint M�zes volt az, ki azzal, hogy a zsid�kat kivezette Egyiptomb�l, az �ltalunk ma ismert ir�nyba ford�totta a vil�gt�rt�nelmet. Webster szerint M�zes megkapta az egyiptomi misztikus iskol�k sz�jhagyom�ny �tj�n terjed� tud�s�t, �s ezt tov�bb is adta az �t k�vet� zsid� vezet�knek. Sok kutat� �gy gondolja, hogy a nyugati vil�gba is eljutottak ennek a tud�snak a t�red�kei a Talmud, a zsid� Kabbala �s az �-sz�vets�g rejt�lyes r�szein kereszt�l, valamint a titkos t�rsas�gok �ltal �r�k�tett sz�jhagyom�ny �tj�n. T�bb gondolkod� is megk�rd�jelezi M�zes sz�rmaz�s�t �s besz�mol�it. Sigmund Freud 1939-es k�nyv�ben, a ‘M�zes �s a mono-teizmus’-ban felvetette, hogy M�zes val�j�ban nem is zsid�, hanem el�kel� egyiptomi (Szet-Amon egyiptomi kir�lyl�ny ‘t�rv�nytelen’ fia) volt, �s Eknaton (Akhenaten) f�ra� uralm�hoz k�t�d�tt. Ezt al�t�masztand� �gy �rvelt, hogy a M�zes �ltal a zsid�knak �tadott t�rv�nyek nagy r�sze egyiptomi eredet�. A T�z-parancsolat �s az egyiptomi Halottak K�nyve k�zti hasonl�s�got eml�tett�k. Freud felteszi a k�rd�st: ugyan mi�rt akart volna egy zsid� egyiptomi szok�st (ti. a T�zparancsolatot) megtartani, ha m�r megszabadult a rabszolgas�gb�l?!
Nem Freud volt az els�, aki k�telkedett M�zes h�ber eredet�ben. Az Egyiptom t�rt�nete c�m� m�v�ben a Manetho nev� pap �rja, hogy M�zes magas rang� egyiptomi pap volt, aki Heliopolisz misztikus iskol�j�ban tanult. Gardner m�g enn�l is mer�szebb feltev�ssel �llt el�. (...) Meggy�z�en �rvelve kifejtette, hogy M�zes nem m�s, mint Eknaton, vagy hivatalos nev�n IV. Amenhotep f�ra�. Ez nem volt teljesen �j gondolat, hiszen m�r a XVIII. sz�zadi r�zsakeresztesek is ezen a v�lem�nyen voltak. (...) T�ny, hogy Eknaton �s M�zes gyermekkora k�z�tt sz�mos p�rhuzamot tal�lunk. (...) III. Amenhotep m�sodik fia csak �gy menek�lt meg, hogy a b�b�k �sszefogtak az any�val, �s a gyereket n�db�l font kos�rba tett�k, amelyben le�sztatt�k a foly�n. A fi�t h�berek nevelt�k fel, majd vall�sos nevel�st kapott Heliopoliszban, �s k�s�bb feles�g�l vette f�ltestv�r�t, Nefertitit, mi�ltal sz�m�thatott a tr�nra. A s�sb�l k�sz�tett kos�rban menek�lt gyermek t�rt�nete eg�szen a sum�rokig vezethet� vissza. (...) Eknaton nev�t sem volt szabad kiejteni, ami csak n�velte az �let�t k�r�lvev� titokzatoss�got. Gardner szerint Eknaton fia volt a h�res gyermekf�ra�: Tutenk�men. (...)
Eknaton akkor l�p �jra a bibliai (�sz�vets�gi) t�rt�netbe, amikor ‘testv�r�vel’, �ronnal, a levit�val - a ‘levita’ sz�r�l jut eszembe, nyilv�n bel�le ered a ‘levit�l’ ige! - egy�tt visszat�r Egyiptomba, hogy ‘�brah�m Isten�nek’ a parancs�ra megszabad�tsa a zsid�kat. Egyiptomi var�zsl�kkal v�vott m�gikus p�rbaj ut�n a megmaradt zsid�kkal egy�tt elhagyj�k az orsz�got. (...) Gardner arra is r�-mutatott, hogy Eknaton k�vet�i m�g mindig �t tartott�k a jog szerinti tr�n-�r�k�snek, �s Moze, Mezes, vagy Mozis n�ven sz�l�tott�k, ami ‘�r�k�s’-t vagy ‘valakit�l sz�letett’-et jelent. �gy teh�t lehets�ges, hogy a M�zes nem is n�v, hanem rang. (...) A M�zes-Eknaton elm�letet t�mogatja Miriam alakja is - � volt a pr�f�t�hoz legk�zelebb �ll� asszony; nagy szerepet j�tszott az egyiptomi kivonul�sban s az azt k�vet� esem�nyekben. Gardner meg�llap�totta: ‘Minden feljegyz�s arra mutat, hogy Eknaton uralkod�s�nak v�ge fel� Miriam lett a f� kir�lyn� Meri-Amon (‘�mon kedveltje’) n�ven. Kett�s kir�lyi �r�ks�get �rz�tt: egyiptomit �s mezopot�miait. K�s�bb � volt az, aki sz�m�zet�sbe vonult M�zes-Eknatonnal, �s akit az izraelit�k Miriam (M�ria) n�ven ismertek meg (...) s az � kir�lyi v�re volt az, ami l�ny�n, Tutenk�men testv�r�n kereszt�l biztos�totta az ut�dl�st J�da uralkod�h�za sz�m�ra.’ Ha M�zes val�ban azonos szem�ly volt Eknatonnal; ez sokkal szorosabb kapcsolatra utal az �si egyiptomiak �s a h�berek k�z�tt, mint amit eddig sejtettek �s megmagyar�zza a h�ber teol�gi�ba beolvadt egyiptomi elemeket. De m�g ha M�zes �s Eknaton nem ugyanaz a szem�ly volt is, rendelkez�s�nkre �llnak feljegyz�sek, melyek szerint M�zes igen j�rtas volt az �si tud�sban �s magas rangra jutott Egyiptomban. Az �j-sz�vets�gi Apostolok Cselekedetei (7,22) meg�llap�tja: ‘�gy M�zes szert tett az egyiptomiak minden tudom�ny�ra, s szavaiban �s tetteiben egyar�nt hatalmas volt.’ A bibliai t�rt�net szerint M�zes azut�n lett a h�berek p�tri�rk�ja, hogy a S�nai-hegyen �zeneteket �s parancsolatokat kapott Istent�l. M�g Jehov�val tal�lkozott, k�vet�i biztos t�volb�l figyeltek. Amit l�ttak, az M�zes m�sodik k�nyv�ben �gy van le�rva (19,18): ‘Az eg�sz S�nai-hegyet bebor�totta a f�st, mivel az �r t�zben sz�llt le r�. A f�st �gy sz�llt fel, mint az olvaszt� kemence f�stje, s az eg�sz hegy hevesen megrend�lt.’ A le�r�s �sszecseng Ill�s pr�f�ta k�s�bbi elbesz�l�s�vel, aki le�rja, hogyan tal�lkozott Jahv�val (Kir�lyok els� k�nyve 19, 9-13). Ill�s elmondja, hogy amikor a H�reb szent hegy�n �llt, az �r hatalmas, homokot �s szikr�kat f�j� sz�lv�sz �s f�ldreng�s k�zepette haladt el mellette. ‘A f�ldreng�s ut�n t�z k�vetkezett, de az �r nem volt a t�zben - �gy Ill�s. - A t�z ut�n szel�d suttog�s hallatszott.’ Ezut�n a pr�f�ta besz�lt Istennel. (Mint a bibliai j�vend�l�sekb�l tudjuk: Ill�s pr�f�ta nem halt meg, hanem ‘t�zes szek�ren’ - �rhaj�n? - elvitt�k a F�ldr�l. Soha nem t�rt vissza; illet�leg a v�g�t�let k�zeledt�t jelzi, mikor majd visszaj�n.) Mikor M�zes visszat�rt a szent hegyr�l, k�t�bl�k voltak n�la. Itt ism�t felmer�l a ford�t�s k�rd�se. Mivel mindez az �rott h�ber nyelv megsz�let�se el�tt ezer �vvel t�rt�nt; Knight �s Lomas szerint ‘ezeken a t�bl�kon csak egyiptomi hieroglif�k �llhattak, hiszen M�zes semmi m�s �r�st nem tudott volna elolvasni.’ (...) A Jehova sz� a h�ber Jahve (�r vagy Isten) �t�r�sa; - ezt a sz�t kezdetben csak a YHWH m�ssalhangz�kkal jel�lt�k, annak megakad�lyoz�s�ra, hogy valaki ok n�lk�l a sz�j�ra vegye. ‘A sz�let� h�ber kult�ra hajnal�t�l azonban minden megv�ltozott; Jehov�t egyre ink�bb abszol�t individuumk�nt fogt�k fel, aki mindenek f�l�tt egyoldal�an uralkodik - mondta Gardner. - A zsid�k Jehov�t v�g�l m�r teljesen elvontnak tekintett�k, �gy minden fizikai kapcsolat�t elvesztette az emberi nemmel.’ ‘A zsid� vall�sban s csak a zsid� vall�sban elveszett az ember �s a term�szet k�zti �si kapcsolat - magyar�zta Henri Frankfort, a K�zel-Kelet szak�rt�je. - Akik Jehov�t szolg�lt�k, le kellett mondaniuk a nagy f�ldi �s �gi ciklusokkal �ssz-hangban mozg� (�rtsd ezen: a N�lus �letad� ki�rad�sait, amelyek a f�ldm�vel�s �s a mez�gazd�lkod�s alapfelt�tel�t jelentett�k) �let ny�jtotta gazdags�gr�l, ki-teljesed�sr�l �s vigaszr�l.’ M�zes Jehova t�rv�nyeivel tele�rt t�bl�kat adott �t n�p�nek, akik s�rg�sen megszegtek p�r t�rv�nyt - ugyanannak az Istennek a parancs�ra. Miut�n felsz�l�totta M�zest �s n�p�t, hogy ne �ljenek, ne lopjanak �s ne k�v�nj�k m�s tulajdon�t; - Jehova arra utas�totta �ket, hogy menjenek be az amorit�k, hettit�k, k�na�nit�k �s m�s n�pek f�ldj�re, �lj�k meg a f�rfiakat, asszonyokat �s gyermekeket, s vegy�k el a f�ldj�ket �s minden tulajdonukat. Ez a kegyetlen parancs nem t�nik m�lt�nak egy szeret� �s kegyelmes istenhez. Lehet, hogy az egyiptomi pap, Manetho tal�lta meg a magyar�zatot r�, ugyan-is szerinte ‘a csod�k, amik M�zes szerint a S�nai-hegyen t�rt�ntek vele, azt az egyiptomi beavat�si szertart�st �rj�k le rejtjelesen, amit M�zes tov�bbadott a n�p�nek, mikor k�r�kben megalap�totta az Egyiptomi Testv�ris�g (�si szabad-k�m�ves, ritu�lis p�holy?) egyik �g�t.’ M�s sz�val a parancsok nem valamif�le szellemt�l, hanem egy h�s-v�r szem�lyt�l �rkeztek. Dr. Joe Lewels, az El Pasoi Texasi Egyetem �js�g�r�i szak�nak volt tansz�kvezet�je m�g az el�bbin�l is meglep�bb magyar�zattal �llt el�. ‘Az Isten-hipot�zis’ k�nyv�ben kifejti, hogy Jehova val�j�ban h�s-v�r l�ny (egy Annunaki?) volt, aki t�zet, viharos szelet �s zajt kelt� rep�l� j�rm�vel (�rkomppal, cs�szealjjal?) k�zlekedett. Eme j�rm�vel vitte fel M�zest a S�nai-hegy tetej�re, ahogy meg is van �rva M�zes m�sodik k�nyv�ben (19,4): ‘L�ttatok, mit tettem az egyiptomiakkal, s hogy mint sassz�rnyon hordoztalak benneteket s ide hoztalak magamhoz.’ Lewels arra is r�mutat, hogy M�zes �s az izraelit�k sohasem l�thatt�k Jehova arc�t. Lehets�ges - k�rdi -, hogy ez az arc annyira nem emberi lett volna; f�lelmet �s undort keltett volna benn�k? ‘Meg kell jegyezni, hogy ez egy�ltal�n nem �j gondolat’ - �rta, megeml�tve a korai zsid� mande�nus szekt�t, akik a dualista vil�gegyetemben hittek, mely k�t egyenl� r�szre, a f�ny �s a s�t�ts�g vil�g�ra van osztva. ‘Szerint�k a fizikai vil�got, �gy a F�ldet is a S�t�ts�g Ura, h�ll�-szer� l�ny teremtette �s korm�nyozta, akit K�gy�nak, S�rk�nynak, Sz�rnynek �s �ri�snak is h�vtak, �s aki szerint�k az emberis�g igazi teremt�je volt.’ R. A. Boulay kutat� ugyanezt az elk�pzel�st hirdette. Felt�nt neki, hogy vil�g �sszes kult�r�j�b�l maradtak fenn olyan t�rt�netek, amelyek az emberekkel egy�tt �l� - vagy ak�r az embereket megteremt� - s�rk�nyokr�l, h�ll�kr�l sz�lnak. E h�ll�knek k�l�n�s er�vel b�r� �kk�veik vagy krist�lyaik voltak, l�bon j�rtak �s rep�ltek a leveg�ben, ter�letek�rt harcoltak egym�ssal, �s az emberek ‘isten’-k�nt tisztelt�k �ket. ‘Az, hogy vil�gszerte le�rt�k a rep�l� h�ll�ket, egy�rtelm� bizony�t�ka, hogy teremt�ink �s �seink nem az eml�s�kt�l sz�rmaztak, hanem f�ld�nk�v�li gy�kf�l�k (szerintem: �rtelmes, f�ldi sz�rmaz�s� dinozaurusz-f�l�k is lehettek! - Cz. L.) voltak.’ - vonta le a k�vetkeztet�st Boulay ‘Rep�l� k�gy�k �s s�rk�nyok - az emberis�g h�ll�-eredet�nek t�rt�nete’ c�m� k�nyv�ben.
Lewels, Boulay �s m�s kort�rs szerz�k �gy gondolj�k, hogy a bibliai Jehova val�j�ban valamely �si sum�r ‘isten’ volt, aki k�l�n�sk�pp �rdekl�dni kezdett a mezopot�miai p�tri�rka, �brah�m lesz�rmazottai ir�nt. ‘A h�ber n�ppel val� kapcsolat�ban Jehova kezdett�l fogva minden rendelkez�s�re �ll� eszk�zzel arra t�rekedett, hogy hatalma �s ellen�rz�se alatt tartsa (v�lasztott!) n�p�t.’ - mondja Lewels. A M�zes els� k�nyv�nek 17. fejezet�ben le�rt, �brah�m �s Jehova k�zti szerz�d�s egyik felt�tele az �sszes f�rfi k�r�lmet�l�se volt. Lewels szerint ez arra hasonl�t, mint amikor az �llatteny�szt� gazda a f�l�n ejtett be-v�g�ssal jel�li meg saj�t (tulajdon�t k�pez�) �llatait (azonos�that�s�g c�lj�b�l). (...) A m�toszoknak nevezett alleg�ri�k adj�k a nyugati vil�g korai vall�sos �s filoz�fiai hiedelmeinek gerinc�t. B�r �ltal�ban �gy gondolj�k, hogy az �si nagy kult�r�k ‘�gi istenei’, mitikus alakjai kult�r�nk�nt k�l�n panteonokat alkotnak, az alaposabb tanulm�nyoz�s megvil�g�tja k�z�s eredet�ket. Amikor a min�szi kult�r�b�l sz�rmaz� legkor�bbi sz�veget leford�tott�k, kider�lt, hogy egy mezopot�miai s�mi nyelvj�r�sban �r�dott. Azt pedig m�r r�gebben meg-�llap�tott�k, hogy a nyugati civiliz�ci� alapj�ul szolg�l� g�r�g kult�ra a Kr�ta sziget�n �l� korai min�sziakt�l eredt. (...) Az igazi k�rd�s az, hogy M�zes �s az egyiptomiak hogy szerezt�k meg az �si Miszt�riumokra vonatkoz� tud�sukat. �gy t�nik, nagy r�sz�t Izs�k �s �brah�m p�tri�rk�k adt�k tov�bb nekik. (...) A Biblia felsorolja �brah�m �sszes �s�t; - apj�n, Terachon kereszt�l majdnem k�tezer �ven �t vissza lehet �ket k�vetni No� fi�ig, S�mig: �gy pedig eg�szen �d�mig. Fontos momentum, hogy �brah�m a k�ldeus Ur v�ros�b�l, a Perzsa-�b�l �szaki r�sz�n fekv� sum�r v�rosb�l sz�rmazott. M�zes els� k�nyv�nek elej�n m�g csak mint egy 318 f�s k�pzett hadsereggel rendelkez� h�ber f�rfi szerepel, akit a titokzatos Melkizedek meg�ld. K�s�bb, a 24. fejezetben ez az �brah�m m�r gazdag ember, hatalmas csord�i �s ny�jai vannak, aranya �s ez�stje, tev�i, h�ztart�sa pedig szolg�kkal van tele. Nyilv�nval�an nem valami egyszer� nom�d volt, hanem Sum�r j�m�d� �s befoly�sos polg�ra. Miut�n Ur v�ros�t kb. Kr.e. 2000-ben egy h�bor� sor�n lerombolt�k, �brah�m csal�dja �szakra, H�r�nba ment. Ezt a v�rost �brah�m testv�r�r�l nevezt�k el, aki a Szodoma �s Gomorra t�rt�net�b�l ismert L�t apja volt. A XX. sz�zad elej�n a r�g�szek sz�mos olyan v�rost tal�ltak Mezopot�mia �szaki r�sz�n, amelyeket �brah�m csal�dtagjair�l neveztek el, ilyenek p�ld�ul: H�r�n, Terach, N�h�r, Serug �s Peleg. ‘Egy�rtelm�, hogy a p�tri�rk�k nem egy h�tk�znapi csal�db�l sz�rmaztak, s�t, igen befoly�sos dinaszti�t alkottak.’ - jegyezte meg Gardner. Ez a dinasztia adta tov�bb az �si sum�r hagyom�nyokat �brah�mt�l M�zesig. A vil�g legm�lyebb titkai mind a mezopot�miai Sum�rba, az els� ismert nagy civiliz�ci�ba vezetnek, ami a Perzsa-�b�l torkolat�n�l, a Tigris �s az Eufr�tesz foly�k k�z�tt ter�lt el. A bibliai id�kben K�lde�nak vagy Sine�rnak h�vt�k ezt a ter�letet - ma pedig Iraknak. A sum�r kult�ra mintha a semmib�l bukkant volna el�, t�bb mint hatezer �ve, �s miel�tt titokzatos m�don elt�nt volna, a hat�sa hatalmas ter�letre kiterjedt: kelet fel� eg�szen az Indus-foly�ig, ami a Himal�j�b�l Pakiszt�non kereszt�l az Arab-�b�lig folyik, nyugaton pedig a k�s�bbi egyiptomi kir�lys�gok k�zpontj�ig, a N�lusig. Kb. Kr.e. 2400-ban a sum�r birodalmat s�mita t�rzsek t�madt�k meg nyugatr�l �s �szakr�l. Nagy Sargon alap�totta meg a s�mi akk�d dinaszti�t, ami a Perzsa-�b�lt�l eg�szen a F�ldk�zi-tengerig uralkodott. Tov�bbi harcokkal �s kitelep�t�sekkel t�lt�tt �vek ut�n a sum�r ter�leteket a babil�niai Hammur�bi egyes�tette, akinek a h�res t�rv�nygy�jtem�nye, lehet, az�rt sz�letett, hogy f�ken tartsa a katasztr�f�kat k�vet� n�pv�ndorl�sokat. Alan F. Alford r�mutatott, hogy a g�r�g Szantorini-sziget puszt�t� kit�r�se, valamint a Kr�ta-sziget�n �s Mohendzsod�r�ban (az Indus-v�lgyi kult�ra k�zpontj�ban) t�rt�nt titokzatos puszt�t�s (atomh�bor�?!) mind nagyj�b�l Hammur�bi alatt k�vetkezett be. Alford szerint az esem�nyek kapcsolatban �llnak a H�sv�t-szigetek n�pess�g�nek elv�ndorl�s�val, Andok-beli civiliz�ci�k megsz�let�s�vel s a maj�k meg�rkez�s�vel K�z�p-Amerik�ba, hiszen ezek mind nagyj�b�l egy id�ben t�rt�ntek. (...) A sum�rokr�l semmit nem lehetett tudni kb. 150 �vvel ezel�ttig, amikor a korai XVII. sz�zadi utaz�, Pietro della Valle �r�sain fellelkes�lve a r�g�szek elkezdt�k fel�sni az Irak d�li r�sz�n s�r�n tal�lhat� k�l�n�s mesters�ges dombokat. Miut�n a francia Paul �mile Botta 1843-ban megtal�lta II. Sargon palot�j�t a mai Khorszabad alatt, a r�g�szek eltemetett v�rosokat, romba d�lt palot�kat, m�t�rgyakat �s agyag-t�bl�k ezreit t�rt�k fel, amik a sum�rok �let�nek minden r�szlet�t le�rt�k. A XIX. sz�zad v�g�re elismert�k, hogy a sum�r �n�ll� nyelv, �s m�r nagyj�b�l le is tudt�k ford�tani. A m�ra felhalmoz�dott tud�s ellen�re a nagyk�z�ns�gnek mindm�ig igen keveset �rultak el az els� nagy civiliz�ci�r�l, ami egyszercsak megjelent Mezopot�mi�ban. �rdekes m�don lehet, hogy t�bbet tudhatunk meg err�l a hatezer �ves civiliz�ci�r�l, mint amennyit valaha is tudni fogunk a k�s�bb �lt egyiptomiakr�l, g�r�g�kr�l vagy r�maiakr�l. Ennek a sum�r �k�r�s az oka. M�g m�s r�gi civiliz�ci�k papiruszai id�vel sz�tm�llottak vagy h�bor�k t�zei em�sztett�k el �ket, addig a sum�r �k�r�s jeleit �r�vessz�vel nedves agyag-t�bl�kra v�st�k, amiket azt�n megsz�r�tottak, ki�gettek, �s hatalmas k�nyv-t�rakban t�roltak. Kb. �tsz�zezer ilyen �k�r�sos t�bl�t tal�ltak, �s ezek a mai kutat�knak felbecs�lhetetlen �rt�k� inform�ci�val szolg�lnak a sum�rokr�l. (...) A r�g�szeti kutat�sok felt�rt�k, hogy nem sokkal Kr.e. 4000 ut�n a Tigris �s az Eufr�tesz v�lgy�ben mocsarakat csapoltak le, csatorn�kat, g�takat �s t�lt�seket �p�tettek, bonyolult �nt�z�rendszert alak�tottak ki; hatalmas, pomp�s v�rosokat �p�tettek. Az els� tizenk�t nagy v�ros�llam, oly’ egzotikus nevekkel, mint Ur, Nippur, Lagas, Akk�d �s Kiss, mind egy-egy zikkurat (‘szent hegy’), vagyis egy l�pcs�zetes, toronyszer� templom k�r� �p�lt. Mindegyik v�rost a saj�t ‘istene’ uralta. A zikkurat k�r�l gy�r�kben helyezkedtek el el�sz�r a k�z-�p�letek, majd a piacok �s a lak�h�zak. A v�rosokat nagy f�ldter�letek vett�k k�r�l, amik szint�n a helyi ‘isten’ uralma alatt �lltak. Ahogy e v�ros�llamok fejl�dtek, egy-egy kir�ly uralma al� ker�ltek, aki a helyi ‘istennek’ tartozott sz�mad�ssal. (...) ‘Tud�sok mindeddig megker�lt�k a k�nos k�rd�st: hogyan is figyelhettek meg, jegyezhettek fel a sum�rok egy 25.920 �vig tart� csillag�szati ciklust, hogyha az eg�sz sum�r civiliz�ci� mind�ssze 2000 �vig �llt fenn?!’ - k�rdezte Alford. Tov�bbmenve feltehetj�k a k�rd�st: a majdnem 6000 �vvel ez-el�tt, kis csoportokban vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytat� primit�v emberek hogyan v�ltak egyik napr�l a m�sikra k�pess� egy teljes, m�g mai szemmel n�zve is fejlett civiliz�ci� l�trehoz�s�ra?! Az �j Enciklop�dia Britannica is el-ismeri, hogy a sum�r t�rt�nelem k�r�l m�g sok a s�lyos �s tiszt�zatlan k�rd�s. (...) A v�lasz pedig az, hogy minden, amit a sum�rok el�rtek; �ll�t�suk szerint az isteneikt�l sz�rmazott. (...) ‘Ezeket a t�rt�neteket sohasem vett�k komolyan, hiszen a tud�sok kezdett�l fogva m�tosznak b�lyegezt�k �ket.’ - �rta Sitchin.
Fontos r�mutatni, hogy a sum�rok sosem tartott�k ‘istenek’-nek a l�nyeket, akikt�l tud�sukat kapt�k, �s nem is utaltak �gy r�juk. Ez csak a k�s�bbi g�r�g �s r�mai �rtelmez�s volt, akik a saj�t ‘isteneiket’ a kor�bbi sz�jhagyom�nyok alapj�n k�pzelt�k el. (Mondom, hogy a t�rt�nelem a le�p�l�s�nk t�rt�nete!)
A sum�rok ezeket a l�nyeket egyszer�en �gy h�vt�k: Annunaki, vagyis ‘Akik a F�ldre a mennyb�l j�ttek’.”
Nyilv�nval�, hogy az emberis�g �kori t�rt�nelme alapvet� kett�ss�get mutat. Az Annunaki ‘t�voz�sa’ (vagy illegalit�sba vonul�sa) �ta az emberi civiliz�ci� nagy-r�szt folyamatosan degener�l�dik; - ugyanakkor jelent�s (els�sorban technikai) term�szet� felismer�seknek �s fellend�l�seknek, s�t, ‘megvil�gosod�soknak’ is a tan�i lehet�nk, ami �jra meg �jra a t�rsadalmi halad�s ill�zi�j�t kelti. Azonban a l�tsz�lagos szellemi fellend�l�seket, r�vid �bred�si szakaszokat m�ly depresszi�k k�vetik, amelyek egyr�szt k�ts�gess� teszik, hogy az emberis�g v�g�l is k�pes-e �n�ll�an meg�llni a l�b�n �s v�gre b�k�t k�tni Istennel �s �nmag�val, - m�sr�szt ezek a hull�mv�lgyek sajnos nyilv�nval�v� (k�ts�gtelenn�) teszik, hogy az ember jobbik er�i felett minden esetben, kiv�tel n�lk�l az a m�rhetetlen�l �nz�, a titkok monop�lium�t kiz�r�lagosan �lvez� rejt�zk�d� elit gy�zedelmeskedik, amelyik semmilyen eszk�zt�l nem riad vissza, hogy f�ldi hatalm�t mind�r�kre meg�rizze. K�rd�s: kik ezek? Egy idegen, bitorl� fajta, - vagy maguk, a K�gy�kir�lyok?!
Azt hiszem, most m�r kezdj�k meg�rteni, hogy val�j�ban milyen c�lt is szolg�lt a nemr�g lezajlott Iraki h�bor�! Els�dlegesen az�rt kellett s�rg�sen lebomb�zni, el-foglalni �s kifosztani az egykori Mezopot�mia f�ldj�t; - nehogy kider�lhessenek az �si titkok, ismeretek, amelyek ‘haszna’ pedig az eg�sz emberis�get megilletn�. Hogy soha senki ne tudhassa meg: honnan is sz�rmazik az emberis�g. A m�ltunk ismerete megvil�g�thatn� el�tt�nk lehets�ges j�v�nket, de azt is elveszik t�l�nk. Irak elpuszt�t�sa �gy nagyban hasonl�t a k�z�pkori keresztes-hadj�ratok c�lj�hoz: akkor �s ott a Szentf�ld titkait �s �r�ks�g�t akart�k (�s fogj�k) megsemmis�teni.                                   
K�s�rt a m�lt; - az Annunaki vagy a K�gy�kir�lyok m�ltja. Lehet, k�zt�nk �lnek...

3. Isten �j es�lyt ad a gy�ri hib�s emberis�gnek

Furcsa az a t�rt�nelemszeml�let, amely nagyj�b�l a nagy birodalmak buk�s�hoz, illetve az �j vil�grendek sz�let�s�hez k�ti az egym�s ut�ni t�rt�nelmi korszakok id�sz�m�t�s�t. K�ts�gtelen t�ny, hogy a kereszt�nys�g, mint �j vil�gvall�s sz�nre l�p�se felgyors�totta a R�mai Birodalom felboml�s�t; - �m a t�rt�nelmi k�z�pkor m�gsem 476-ban, a Birodalom buk�s�val, hanem J�zus Krisztus megsz�let�s�vel kezd�d�tt. Szil�rd v�lem�nyem, hogy a Megv�lt�, Isten Fia sz�let�se az emberek t�rt�net�ben a m�ig legfontosabb korszakv�lt�s; - amelyhez k�pest a megnyit� �s  ‘lez�r�’ id�pont (1492.: Kolumbusz Krist�f felfedezi Amerik�t, vagy 1642.: angol polg�ri forradalom?) jelent�s�ge eleny�sz�en csek�ly. Meggy�z�d�sem, hogy a Krisztussal kezd�d� korszak az emberis�g igazi �jkora - hozz� k�pest mind a fel-vil�gosod�s, mind a polg�ri forradalmak, mind a New Age jelent�ktelen epiz�dok csup�n! -; �s ez az �j kor eg�szen addig tart, ameddig �jra el nem j�n...
Jim Marrs ‘Titkos uralom’ c�m� k�nyv�nek tartalm�val �sszef�gg�sben vadonat-�j �rtelmez�st szeretn�k adni; olyat, amely v�laszt ad ‘az Isten v�lasztott n�pe’, ‘a szepl�telen fogantat�s’ �s ‘az eredeti b�nt�l val� megv�lt�sunk’ probl�m�j�ra, amelyekre mindm�ig r�szben mint ‘isteni kinyilatkoztat�sokra’, r�szben mint a legkev�sb� sem �rthet� vagy megmagyar�zhat� egyh�zi dogm�kra tekintett�nk. Hangs�lyozni szeretn�m, hogy az avatatlan j�zan eszemmel megk�s�rlem a k�nyv igen sz�lesk�r� �s tendenci�zus ismeret-anyag�t �sszeegyeztetni mai tudom�nyos �s gnosztikus, valamint vall�si vil�gn�zet�nkkel, teh�t a tud�s legkisebb k�z�s t�bbsz�r�s�t keresem. Kor�ntsem �ll�tom, hogy mindenben igazam van, csak azt, hogy amit le�rok, az lehets�ges �s logikus magyar�zat. Induljunk ki abb�l, hogy az Annunaki a F�ld�n meglehet�sen ‘kont�r munk�t’ v�gzett; - g�nmanipul�ci�s k�s�rleteikkel az eredeti c�l szerint ‘egy rabszolgafajt’ akartak teremteni, viszont ehelyett v�gs� kimenetel�ben egy olyan hibrid-fajt hoztak l�tre, melynek v�gtelen szer�nys�ge �llatias indulatokkal, vad �szt�n�kkel, isteni becsv�ggyal �tv�z�d�tt s mindennek tetej�be ‘kiteny�szt�d�tt’ egy, a sz�les n�pt�megek nyak�ra �l� elit garnit�ra is, melynek g�njei t�ls�lyban a rejt�lyes ‘K�gy�kir�lyokt�l’ sz�rmaztak.  Magyar�n: arra gondolok, hogy az �n. eredeti b�nt egy�ltal�n nem az emberek k�vett�k el, hanem az Annunaki, mikor olyan, t�bbsz�r�s visszakeresztez�seket is v�grehajtott, minek folyt�n egy genetikusan inhomog�n faj j�tt l�tre, melynek �nfejl�d�se tendenci�j�ban el�revet�tette, hogy a f�ldi t�rsadalom kasztrendszerr� fog alakulni. Olyan t�rsadalomm�, amelyben a hatalom koncentr�ci�ja v�gletekig n�vekszik; - �s v�geredm�ny�ben �thidalhatatlan szakad�k keletkezik a beavatott ir�ny�t� elit, illetve az eg�szb�l mit sem �rt� t�megek k�z�tt. Az Annunaki le�r�s alapj�n ‘kider�l’, hogy Jahve egy rep�l� szerkezeten, t�zes szek�ren k�zlekedett, dobh�rtya-szaggat� �gi robaj k�s�ret�ben, mint h�s-v�r �l�l�ny. Ebb�l k�vetkezik az is, hogy aki ‘mannagy�rt� g�p�vel el��ll�tott’ mann�t hajig�lt az �gb�l, M�zes var�zsvesszej�vel sz�tv�lasztotta a V�r�s-tenger hull�mait, illetve m�g kor�bban testv�rgyilkos h�bor�kra usz�totta ‘v�lasztott n�p�t’ - az nem lehetett Isten. Leg-al�bbis annyi biztos, hogy nem volt valamennyi teremtett ember azonos Istene... Az eredeti b�nt az Annunaki k�vette el; - az�ltal, hogy a teremt�s isteni terv�vel sz�ges ellent�tben nem egyenszil�rds�g�, hanem kasztosod�sra hajlamos fajt ‘teremtett’: vagyis a g�nmanipul�ci�s technol�gi�j�t kisz�m�thatatlan viselked�s�, ‘skizofr�n szem�lyis�g�’ intelligens l�nyek l�trehoz�s�ra, abszol�t szab�lytalanul haszn�lta fel. Tov�bb folytatva a dogm�k felold�s�t; - val�sz�n�s�thet�, hogy az eredeti b�n l�nyege, miszerint az Annunaki �nmag�t helyettes�tve Isten hely�be, azt akarta el�rni, hogy a teremtett f�ldi faj Isten helyett csak neki szolg�ljon. �m amikor ‘a szab�lytalan genezis� faj’ a fej�re n�tt; - tet�zve a b�nt, olyan hibridet �ll�tott el� (a bizonyos K�gy�kir�lyokat), amelyet csak saj�t uralma al� rendelve a f�ldi faj f�ken tart�s�ra (vagyis �nmag�val szemben) igyekezett felhaszn�lni. Ezt az elitet az uralkod�shoz sz�ks�ges minden sz�ks�ges tud�ssal megismertett�k, -  �gy nem csoda, ha a beavatottak m�g ma is f�lt�kenyen �rzik az �si titkokat. Ami ‘a szepl�telen fogantat�st’ illeti; tudjuk, hogy annak dogm�ja nem egy, hanem k�t szem�lyre: Sz�z M�ri�ra, a megv�lt� �desanyj�ra, �s J�zus Krisztusra is egy-form�n vonatkozik. Nemcsak, hogy nem �rtj�k, de halv�ny fogalmunk sincs r�la, hogy ez mit takar, - mind�ssze annyit tudunk, hogy M�ria �s J�zus eredend�en mentesek voltak az eredeti b�nt�l, amit ‘a fogantat�s’ visz �t emberr�l emberre. M�gis, mi az, amit a fogantat�s visz �t? A genetikus �r�ks�g! Teljesen felesleges m�g valami k�l�n�s, irracion�lis �s sz�rre�lis lelki ‘�r�kl�d�st’ is felt�telezni, - amikor k�zenfekv�, hogy az emberis�g az Annunakit�l ‘szab�lytalanul kapott’ �s szab�lytalanul is m�k�d� g�n�llom�ny�val ‘volt megverve’, saj�t b�n�k n�lk�l is. Magyar�n: az eredeti b�n az Annunaki g�nmanipul�ci�j�nak ‘k�vetkezm�nye’, �s ez a b�n csak �gy hozhat� helyre, ha maga Isten Fia sz�ll le a F�ldre, s a hely�re tolja az id� kiz�kkent kerek�t. A Megv�lt�nak genetikusan k�t felt�telnek kellett marad�ktalanul megfelelnie: (1) A f�ldi t�rzsfejl�d�sb�l kellett sz�rmaznia, ez�rt a teste marad�ktalanul f�ldi anyagb�l v�tetett. (2) K�tszeresen mentesnek kellett lennie az Annunaki ‘tiltott g�nmanipul�ci�it�l’; sem �, sem �desanyja nem hordta mag�ban a K�gy�kir�lyok g�njeit, vagyis ‘az eredeti b�nt’. A g�njeiken nem volt rajt’ a genetikus szepl�; ez�rt volt a fogantat�suk ‘szepl�telen’... A megv�lt�s az Isten szem�lyes beavatkoz�sa - Deus ex machina -, utols� ‘k�ts�gbeesett’ akci�ja annak �rdek�ben, hogy az egy�bk�nt hal�lra �t�lt (kiselejtezend�), vagy �nmag�t hal�lra �t�l� (�ngyilkos) emberis�get minden g�nhib�s eredeti b�n ellen�re meg-mentse, �nmaga �s az isteni teremt�s sikeres megval�s�t�sa �rdek�ben. Krisztus teh�t az�rt j�tt a F�ldre (Isten az�rt �ldozta fel egysz�l�tt fi�t �rett�nk), hogy az Annunaki �ltal elk�vetett eredeti b�nt, �sszes k�vetkezm�ny�vel egy�tt elt�r�lje, �s visszat�r�tse az elbitangolt emberis�get az Atya nagy, k�z�s ny�j�ba; - vagy, ha �gy tetszik: a Galaxis �s az Univerzum ‘norm�lis csillagk�zi n�peinek’ sor�ba. Mag�t�l �rtet�dik, hogy a megv�lt�s megsz�nteti ‘a hamis kiv�lasztotts�got’, el-veszi a csal�rd m�don szerezett kiv�lts�gokat; - �s egyform�n Isten gyermek�v� avat mindenkit, aki elfogadja �s mag��nak vallja az igaz Isten T�zparancsolat�t �s J�zus Krisztus szeretet-t�rv�ny�t. Krisztus nem tesz kiv�telt senkivel!

J�zus tan�t�sai - miut�n �s mivelhogy �let�ben is, �s kereszthal�la ut�n is szinte mindenki gy�keresen f�lre�rtette azokat - azonban m�g jobban megosztott�k ezt a degener�lt (gondolkod�s�) emberis�get, mint valaha. A szereteten alapul� hitre hamarosan r��p�lt az egyh�z �s a p�pas�g nagyon is evil�gi hatalma; - amellyel szemben pedig az eg�sz k�z�pkort v�gigk�s�r�, mindig �jabb form�ban t�mad� gnosztikus vil�gn�zet ‘�p�lt ki’, javar�szt (�si) titkos t�rsas�gok keretei k�z�tt. A gn�zis alapt�tele szerint az ember isten lehet kv�zi Isten n�lk�l is; a megv�lt�st pedig semmik�ppen nem kell komolyan venni, - Krisztus nem az Isten Fia volt, hanem egyszer� tan�t� (messi�s), aki nemhogy elvette volna a vil�g b�neit, de �ppen ellenkez�leg: ‘a saj�t b�nei miatt’ fesz�tett�k keresztre. R�ma gy�l�lte, mert forradalm�r volt, - saj�t atyafiai pedig megut�lt�k, mert a f�papi s kir�lyi m�lt�s�gokat (mindkett�t) egyszerre ragadta mag�hoz. Mag�n-v�lelmemk�nt fejtem csak ki, hogy Krisztus �ldozat�nak, k�ldet�s�nek, a megv�lt�snak a meg-semmis�t�s�re ir�nyul� k�s�rlet mindenk�ppen ‘a K�gy�kir�lyok’ malm�ra hajtja a vizet, m�g akkor is, ha nem ez ‘az eredeti’ c�lja. Egyszer� ostobas�g, hazugs�g �s f�lrevezet�s, miszerint az ember Isten n�lk�l is isteni l�ny lenne! Az emberek csak Isten �ltal; vele �s �rte k�pesek �dv�z�lni. M�s k�rd�s, hogy val�ban lehet (�s volt) l�tjogosults�ga valamif�le ezoterikus tud�snak - ami legal�bbis eml�kek form�j�ban a gn�zis ontol�giai alapja -, amire ‘a K�gy�kir�lyok kapzsi ut�dai’, a vil�got a h�tt�rb�l ir�ny�t� elit, mint kiz�r�lagos tulajdon�ra, ‘r��lt’ �s a titkokkal r�misztgeti, provok�lja, kihaszn�lja, kisemmizi, �s a nyomorba, rabszolgas�gba tasz�tja a F�ld sokmilli�rdos lakoss�g�t; a csillagok k�ld�tte k�p�ben tetszelegve. N�zz�k, hogyan l�tja mindezt a k�nyv�ben Jim Marrs, az �r�!

„A Bibli�t, mely k�ts�gk�v�l a legnagyobb hat�ssal b�r� k�nyv valamennyi k�zt - olyan emberek �rt�k, akiknek rengeteg eltitkolnival�juk volt mind a r�mai �s zsid� hat�s�gok, mind a vel�k verseng� szekt�k el�l. (...) Imm�r vil�gos, hogy a Biblia, ak�rmennyire is Istent�l ihletett, a k�l�nb�z� kult�r�k m�toszainak, legend�inak �s p�ldabesz�deinek n�mi t�rt�nelemmel �s filoz�fi�val �ssze-foltozott kever�ke. (Kiv�tel: J�zus szavai, tan�t�sai �s p�ldabesz�dei; - melyeket a n�gy evang�lista jegyzett le az �jsz�vets�gben. Krisztus szeretet-tan�t�sa annyira eredeti �s �jszer�, hogy semmilyen hat�rozott el�zm�nye nincs a vall�s-�s kult�r-t�rt�netben. - Cz. L.) Sok helyen eredetileg titkos jelig�k szerepeltek, amelyek jelent�se id�vel elhom�lyosult, �s ez t�ves magyar�zatokhoz vezetett. M�sutt egyszer�en megv�ltoztatt�k a sz�veget, valamilyen akkor elterjedt egyh�zi tan-t�tel vagy politikai gondolat el�t�rbe helyez�se �rdek�ben. (...) Amit a biblia-tud�sok finoman ‘szerkeszt�s’-nek neveznek, val�j�ban �tdolgoz�s. A Biblia sz�veg�nek ilyen �tdolgoz�sa f�lre�rt�sekhez �s t�ves ford�t�sokhoz vezetett, - �gy a Szent�r�s sz�mos �zenete titok maradt be nem avatottak el�tt. E titkokat gyakran maga a r�mai katolikus egyh�z tartotta vissza, mert ellentmondtak a hivatalos dogm�nak. Az �jsz�vets�gben megd�bbent� utal�sok vannak arra, hogy m�g mag�nak J�zusnak is voltak titkai. A M�t� 13,10-ben ezt olvassuk: Ekkor odamentek J�zushoz tan�tv�nyai s megk�rdezt�k: ‘Mi�rt besz�lsz nekik (a t�megnek) p�ldabesz�dekben?’. ‘Nektek megadatott, hogy meg�rts�tek a mennyek orsz�g�nak titkait - felelte -, de nekik nem. Akinek van (tud�sa), m�g adnak, hogy b�s�gesen legyen neki, de akinek nincs, att�l m�g azt is elveszik, amije van. Az�rt besz�lek nekik p�ldabesz�dekben, mert van ugyan szem�k, de nem l�tnak, van ugyan f�l�k, de nem hallanak.’. M�rk 4,33 hozz�teszi: ‘Sok ilyen p�ldabesz�dben hirdette nekik az isteni tan�t�st, hogy meg�rts�k. P�lda-besz�d n�lk�l nem tan�tott. Mikor tan�tv�nyaival magukra maradtak, mindent megmagyar�zott nekik.’. Mindent megmagyar�zott? Mit is magyar�zott meg J�zus? Mivel az �jsz�vets�gben csak a p�ld�zatok vannak le�rva, egy�rtelm�, hogy nem minden titk�t osztotta meg mindenkivel. (M�rk honnan tudta ezt?! - Cz. L.) A bibliai id�kben sz�mos titkos t�rsas�g �s szekta l�tezett, melyek azt �ll�tott�k magukr�l, hogy �si tud�s birtok�ban vannak. Ak�r a mai vall�sok, e csoportok is k�zd�ttek egym�ssal az �si titkok megszerz�s��rt, megtart�s��rt. A k�s�bbi L�thatatlan Koll�giumhoz hasonl� t�rsas�gokat �sszefoglal�an ‘misztikus iskol�k’ n�ven emlegett�k, s olyan ezoterikus tud�s t�rh�zai voltak, ami a k�zn�p sz�m�ra j�r�szt �rthetetlen, felfoghatatlan �s �gy f�lelmetes volt. �r�saikat gondosan �gy szerkesztett�k, hogy fel is fedje, de titokban is tartsa tud�sukat. ‘Az �korban majdnem mindegyik titkos t�rsas�g filoz�fiai s vall�si jelleg� volt. A k�z�pkorban f�leg vall�si �s politikai, - b�r n�h�ny filoz�fiai iskola tov�bbra is fenn�llt. Mostan�ban a nyugati t�rsadalmakban fellelhet� titkos t�rsas�gok nagy r�sze politikai vagy karitat�v, b�r n�h�nyukban (pl. a szabadk�m�vesekn�l is) tov�bb �lnek az �si vall�si �s filoz�fiai elvek.’ - �rta Hall. Eddy szerint: ‘Hogy az olvas� teljesen meg�rtse, mi�rt is v�ltoztatgatt�k J�zus kijelent�seit, meg kell �rtenie a kereszt�nys�g els�sz�zadi f�szerepl�inek gondolkod�sm�dj�t. A v�ltoztat�sok nem v�letlenszer�en t�rt�ntek, nem aff�le intellektu�lis falfirk�k voltak. Rendszer volt benn�k, �s ez a l�nyeg.’. (...)
A m�sodik �vezredre teljesen ki�p�lt, megszil�rdult r�mai katolikus egyh�zt�l a J�zus idej�ig ‘visszavezet� �t’ g�r�ngy�s: telis-tele volt ellent�tekkel, egyh�z-szakad�sokkal �s vit�kkal. M�g J�zus keresztre fesz�t�se el�tt komoly ellent�t t�madt J�zus h�vei �s Keresztel� Szent J�nos k�vet�i k�z�tt. Ennek eredm�nye lett a johannita eretneks�g, amely szerint az igazi megv�lt� nem J�zus, hanem J�nos volt. B�r a korai egyh�z nagyr�szt megsemmis�tette ezt a szekt�t, az el-k�pzel�s eg�szen a modern id�kig tov�bb �lt, �l a szabadk�m�vess�g bizonyos csoportjaiban s az iraki mandeizmusban. A keresztre fesz�t�s ut�n f�ler�s�d�tt a szemben�ll�s a zsid� k�z�ss�g �s a korai kereszt�nyek k�z�tt - s�t, mag�nak J�zusnak a k�vet�i k�z�tt is. (...) Jakab �s M�ria-Magdolna, a jeruzs�lemi egyh�z vezet�i mag�val (Szent) P�llal sem �rtettek egyet, aki az �szakon �l� pog�nyoknak is hirdette az ig�t. A l�nyegtelenebb k�rd�sek is �ri�si civakod�st v�ltottak ki. ‘Az els� zsid� kereszt�nyek �gy gondolt�k, hogy a megv�lt�shoz sz�ks�ges az �sszes szigor� zsid� vall�si t�rv�nyt (is) betartani, - bele�rtve a k�r�lmet�lked�st �s a nem k�ser �telek fogyaszt�s�nak tilalm�t - �rta Eddy. - P�l ezzel szemben azt hirdette, hogy a megv�lt�s alapja a hit, �s nem szabad hagyni, hogy a zsid� t�rv�nyek b�rkit is visszatartsanak att�l, hogy kereszt�ny legyen. V�g�l is P�l n�zete gy�z�tt, ahogy egyre t�bb pog�ny t�rt meg. A III. sz�zadra m�r j�val t�bben voltak, mint a zsid� kereszt�nyek; a kereszt�nys�get P�l teol�gi�ja alapj�n hat�rozt�k meg s �ld�zni kezdt�k a zsid� kereszt�nyeket, mint eretnekeket.’. (N�mi ir�ni�val megjegyezhetn�m, hogy ezzel Saul-P�l meg-vetette egyr�szt ‘a zsid� antiszemitizmus’, m�sr�szt a hasonl�k�pp irracion�lis ‘zsid�-kereszt�ny kult�rk�r’ alapjait. Ha ugyanis elfogadjuk Jim Marrs k�nyve alap-t�ziseit, akkor nyilv�nval�, hogy a zsid� egyistenhit - Jahve - az Annunaki-hoz k�t�dik, Krisztus viszont a minden ember sz�m�ra egyform�n mindenhat�, egy-igaz Isten F�ldre sz�llt Fia! A megv�lt�s �ppen arr�l sz�l, hogy Isten, a vil�g teremt�je ‘helyrehozza’, amit a mag�t Istennek k�pzel� Annunaki elrontott. Az Annunaki, Jahve �s Krisztus ‘egy, k�z�s hitbe �s kult�rk�rbe val� �sszemos�sa’ �ppolyan elvet�lt, �s kiss� ‘perverz’ intellektu�lis k�s�rlet, mint az a manaps�g egyre terjed�, terjesztett szabadk�m�ves idea, miszerint a k�zponti Vil�g�llam l�trehoz�sa elker�lhetetlen, mindannyiunk �rdek�t egyform�n szolg�l� sz�ks�g-szer�s�g, mert n�lk�le a F�ld �s n�pess�g�nek l�tfenntart�sa ker�lne vesz�lybe. Vagyis - ez ezt jelenti! - mindannyiunk, 6,5 milli�rd ember ‘j�l felfogott’ �rdeke, hogy hagyja mag�t a kamatrabszolgas�g ‘szupranacion�lis jogint�zm�nye’ �ltal maxim�lisan kizs�km�nyolni �s t�nkretenni, mert ez ‘a legkisebb rossz’. Csak nem az�rt, hogy teljes�lj�n ‘a K�gy�kir�lyok’ �s az Annunaki �si egyezs�ge? A zs�k megtal�lta a foltj�t: ideol�gia a vil�g�llam�t - �s vice versa. - Cz. L.) (...) Dr. Elaine Pagels, a Columbia Egyetem Barnard College vall�studom�nyi tan-sz�k�nek volt vezet�je �rta: ‘Kezdetben a kereszt�nys�gnek sz�mtalan form�ja l�tezett �s vir�gzott. Egym�ssal verseng� tan�t�k sz�zai �ll�tott�k, hogy ‘J�zus Krisztus igaz tan�t�s�t’ hirdetik, �s egym�st k�lcs�n�sen csal�nak nevezt�k. A Kis�zsia, G�r�gorsz�g, Jeruzs�lem �s R�ma egyh�zaiban sz�tsz�rtan �l� korai kereszt�nyek a vezet�s�g k�rd�s�n marakod� csoportokra szakadtak. Mind azt �ll�tott�k, hogy �k k�pviselik ‘az igaz tan�t�st’.”